1979. évi 24. törvényerejű rendelet

a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok szervezetei közötti termelés-szakosítás és kooperáció Általános Feltételeinek közzétételéről

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok szervezetei közötti termelés-szakosítás és kooperáció 1979. évi január hó 18. napján Moszkvában létrehozott Általános Feltételei (a továbbiakban: KGST TKÁF) hivatalos magyar nyelvű fordítását a törvényerejű rendelet mellékleteként közzéteszi.

2. § (1) A KGST TKÁF rendelkezéseit az 1980. évi január hó 1. napjától megkötött sokoldalú termelés-szakosítási és kooperációs szerződésekre kell alkalmazni, ha a magyar féllel szerződő külföldi felek székhelye szerinti országokban 1980. évi január hó 1. napjától a KGST TKÁF alkalmazását a sokoldalú termelés-szakosítási és kooperációs szerződésekre kötelezően megállapították.

(2) Ha a szerződő felék a KGST TKÁF alkalmazását a korábban megkötött szerződésre - hatályának meghosszabbításakor - kikötik és ezt a kikötést a szerződő külföldi felek országainak joga is lehetővé teszi, a KGST TKÁF rendelkezéseit e szerződésre is alkalmazni kell.

(3) Azokra a sokoldalú termelés-szakosítási és kooperációs szerződésekre, amelyekben részt vesznek a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szervezetei, a KGST TKÁF a szerződő felek megállapodása alapján alkalmazható. Ezekben az esetekben a szerződésben meg kell határozni a KGST TKÁF azon rendelkezéseit, amelyeket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok szervezetei és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szervezetei közötti kapcsolatokban nem alkalmaznak.

(4) Ha a KGST TKÁF kétoldalú termelés-szakosítási és kooperációs szerződésekre történő alkalmazását jogszabály kötelezően nem írja elő, akkor a szerződő felek megállapodása az irányadó.

3. § (1) Felhatalmazást kap a külkereskedelmi miniszter, hogy a KGST TKÁF végrehajtása iránt a szükséges intézkedéseket megtegye.

(2) A KGST TKÁF kétoldalú alkalmazásáról, illetőleg kiegészítéséről szóló megállapodások létesítéséről, módosításáról, valamint ezek kihirdetéséről a külkereskedelmi miniszter saját hatáskörében gondoskodik.

4. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1980. év január hó 1. napjától kell alkalmazni.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Melléklet az 1979. évi 24. törvényerejű rendelethez

"A KGST-tagországok szervezetei közötti termelés-szakosítás és kooperáció Általános Feltételei (KGST TKÁF)

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A jelen Általános Feltételek alkalmazandók a több mint két KGST-tagország szervezetei között megkötendő sokoldalú polgári jogi termelés-szakosítási és kooperációs szerződésekre.

(2) Olyan esetekben, amikor a felek a szakosítási szerződés megkötésekor arra a következtetésre jutnak, hogy a szakosítási szerződés tárgyának sajátossága miatt el kell térni a jelen Általános Feltételek egyes rendelkezéseitől, ezt a szakosítási szerződésben szabályozhatják.

(3) A jelen Általános Feltételek két KGST-tagország szervezetei között megkötendő polgári jogi szakosítási szerződésekre csak akkor alkalmazhatók, ha ebben kétoldalú rendben megállapodtak.

2. §

A jelen Általános Feltételekben alkalmazott kifejezések a következőket jelentik:

"szakosítási szerződés"* - termelés-szakosítási és kooperációs szerződés?

"fél", "másik fél" - a konkrét rendelkezés tartalmától függően jelentheti a "felek"-et, "más felek"-et is;

"jogosult" - a követelési joggal rendelkező fél; "kötelezett" - a jogosult követelését kielégíteni köteles fél;

"szakosított termék" - olyan késztermékfajták vagy csoportok, félkésztermékek, részegységek, alkatrészek, komplettáló termékek, technológiai folyamatok részei és fázisai, amelyek vonatkozásában a termelés-szakosítás és kooperáció megvalósul;

"szerződés" - a szakosítási szerződés teljesítése érdekében megkötendő, a polgári jog által szabályozott bármely szerződés;

"áruszállítási szerződés" - külkereskedelmi adás-vételi (szállítási) szerződés.

II. fejezet

A szakosítási szerződést kötő jelek

3. §

(1) Szakosítási szerződést kötő felek azok a polgári jogi jogalanyisággal rendelkező gazdálkodó szervezetek lehetnek, amelyek a székhely szerinti ország jogszabályai szerint jogosultak az ilyen szerződés megkötésére.

(2) Külkereskedelmi tevékenység végzésére nem jogosult gazdálkodó szervezet az ilyen tevékenységre jogosult szervezettel együtt vesz részt a szakosítási szerződésben.

(3) Amennyiben egy országnak a szakosítási szerződésben részt vevő gazdálkodó szervezetei közötti jogokat és kötelezettségeket a szakosítási szerződés nem határolja el, akkor ezek a szervezetek egyetemlegesen felelősek a szakosítási szerződést kötő másik féllel szemben.

III. fejezet

A szakosítási szerződés megkötése, módosítása és hatálybalépése

4. §

A szakosítási szerződésnek legalább a szakosított termék termelésének megosztását és e termékre vonatkozóan az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a szakosított termék műszaki-gazdasági paramétereit és minőségi mutatóit;

- a szakosított termék szállításának mennyiségét és határidejét;

- a szakosított termék árát és/vagy az ármegállapítás rendjét a hatályos árképzési elvek és módszertan, valamint a KGST-szervek ajánlásai alapján.

5. §

(1) A szakosítási szerződést megkötöttnek kell tekinteni:

a) jelenlevők között - abban az időpontban, amikor azt a felek aláírták;

b) távollevők között - abban az időpontban, amikor a szakosítási szerződés aláírásának szervezői feladatait ellátó szervezet a szakosítási szerződés tervezetének fenntartás nélküli elfogadásáról szóló utolsó értesítést kézhez vette, ha a szakosítási szerződés megkötése-közösen kidolgozott tervezet alapján történik: vagy amikor az ajánlattevő fél az elfogadásról szóló ilyen értesítést kézhez vette, ha a szakosítási szerződés megkötése az egyik fél ajánlata alapján történik.

(2) A szakosítási szerződés tervezetének vagy a szakosítási szerződés megkötésére tett ajánlatnak az elfogadásáról szóló közlés idejében megtettnek tekintendő, ha azt a jelen § (1) bekezdésének b) pontjában említett szervezet a felek által egyeztetett, vagy az ajánlatban feltüntetett határidőben, ha viszont a felek a határidőben nem állapodtak meg vagy azt az ajánlat nem tartalmazza, akkor a tervezet végleges kidolgozásának vagy az ajánlat feladásának időpontjától számított 90 napon belül kapta kézhez.

(3) Ha az elkésve érkezett közlésből kitűnik, hogy azt a jelen § (2) bekezdésében meghatározott határidő letelte előtt adták fel, az csak abban az esetben tekintendő elkésettnek, ha az ajánlattevő fél a másik felet az elkésve érkezésről haladéktalanul értesíti.

(4) Az ajánlattevőt ajánlata köti, hacsak az ajánlat kifejezetten más kikötést nem tartalmaz, vagy a visszavonásról szóló értesítést a másik fél az ajánlat kézhezvétele előtt vagy azzal egyidőben kézhez nem kapja.

(5) Az ajánlat elfogadásáról szóló közlés a jelen § (4) bekezdésében az ajánlat visszavonására megállapított rendben vonható vissza.

(6) Új ajánlatnak minősül:

a) az ajánlat késedelmes elfogadása,

b) az ajánlat módosítását és/vagy kiegészítését tartalmazó válasz.

(7) A jelen § (1) bekezdésének b) pontjában említett szervezet a szakosítási szerződés megkötésétől számított 10 napon belül köteles értesíteni a feleket a szakosítási szerződés megkötésének időpontjáról.

(8) A felek a szakosítási szerződés megkötésének más rendjében is megállapodhatnak.

6. §

(1) A szakosítási szerződés, az ajánlat és az ajánlat elfogadása abban az esetben joghatályos, ha írásbeli formában történik.

(2) Írásbeli formájúnak kell tekinteni a táviratban és a géptávíró útján tett közlést is.

A szakosítási szerződés összes mellékletei, amelyekről a szakosítási szerződés említést tesz, vagy amelyek a szakosítási szerződésre utalnak, a szakosítási szerződés elválaszthatatlan részét alkotják.

8. §

A szakosítási szerződés távollevők közötti megkötésekor a szakosítási szerződés megkötése helyének az a hely minősül, ahol az ajánlat elfogadásáról szóló közlést kézhez vették.

9. §

Ha a szakosítási szerződés másként nem rendelkezik, a szakosítási szerződés megkötésének időpontjától a szakosítási szerződéssel kapcsolatos valamennyi megelőző levelezés érvényét veszti.

10. §

(1) Ha a szakosítási szerződés másként nem rendelkezik, megkötésének napján lép hatályba.

(2) Ha legalább a szakosítási szerződést kötő egyik fél országának jogszabályai szerint a szakosítási szerződés illetékes állami szerv általi jóváhagyása szükséges, akkor az utolsó szükséges jóváhagyás keltétől lép hatályba, hacsak a felek más határidőben nem állapodtak meg.

(3) Az a fél, amelyik országának jogszabályai szerint a szakosítási-szerződés jóváhagyása szükséges, köteles:

- a szakosítási szerződésben megfelelő fenntartást tenni;

- minden, a jóváhagyás beszerzéséhez szükséges tőle függő intézkedést megtenni;

- haladéktalanul tájékoztatni a szakosítási szerződést kötő másik felet vagy a szakosítási szerződés aláírásának szervezői feladatait ellátó szervezetet a szakosítási szerződés jóváhagyása tárgyában az illetékes állami szerv által hozott határozatról vagy arról, hogy határozat nem született a jelen § (4) bekezdésében megállapított határidőben.

(4) Ha a szakosítási szerződést - a jelen § (2) bekezdésével összhangban - megkötésétől számított három hónapon belül vagy más kikötött határidőben nem hagyták jóvá. illetve a jóváhagyást feltételhez kötik, a szakosítási szerződés nem lép hatályba.

11. §

Bármelyik fél javasolhatja a szakosítási szerződés kiegészítését és pontosítását, így különösen a hosszú lejáratú árucsereforgalmi egyezményekből és éves jegyzőkönyveikből eredő áruszállítási mennyiségekre és határidőkre figyelemmel.

12. §

A jelen fejezet rendelkezései alkalmazandók a szakosítási szerződés módosítása és kiegészítése esetében is.

IV. fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

13. §

A szakosodó fél köteles:

(1) A nem szakosodó fél szakosított termékben jelentkező igényeinek szakosítási szerződésben meghatározott műszaki-gazdasági paraméterek és minőségi mutatók, mennyiség, határidő és rend szerinti kielégítése érdekében a szakosított termék gyártását biztosítani.

(2) Lehetőségeihez képest (ideértve országa belső igényeinek kielégítését, a korábbiakban vállalt export szállítási kötelezettségeket stb.) , valamint a mennyiségre, határidőre és más feltételekre vonatkozó kiegészítő megállapodás szerint kielégíteni a nem szakosodó fél szakosított termékben jelentkező, a szakosítási szerződéses mennyiséget meghaladó igényét. Ennek során a szakosítási szerződést kötő többi fél érdekei nem szenvedhetnek sérelmet.

Ha a szakosítási szerződésben más határidőt nem kötöttek ki, a pótlólagos igényekről szóló bejelentést legkésőbb a szállítási évet megelőző év első negyedévének végéig kell előterjeszteni.

(3) Állandóan fejleszteni a szakosított terméket, biztosítva minőségének és műszaki színvonalának növelését a tudomány és technika adott területén a világban elért eredmények és előremutató irányzatok, valamint e termék fogyasztói felhasználásának tapasztalatai alapján, figyelembe véve minden mutató szerinti versenyképességének növelését a világpiacon. A megvalósítás előtt tájékoztatni a szakosítási szerződést kötő feleket a szakosított termék fejlesztéséről.

A jelen Általános Feltételeknek a szakosítási szerződés módosítását szabályozó rendelkezései szerint a tökéletesítésben előzetesen megállapodni, ha a szakosított termék fejlesztése a szakosítási szerződés feltételeinek módosításához vezet.

Az érdekelt felek a szakosított termék fejlesztésében csak olyan feltétel mellett állapodhatnak meg, ha ezzel a szakosítási szerződést kötő többi fél érdekeit nem sértik meg.

4) Az új vagy továbbfejlesztett szakosított termék mintájának ellenőrzését (a termék jellegétől függően kipróbálását, elemzését, megtekintését stb.) biztosítani és a megfelelő okmányokat a nem szakosodó fél rendelkezésére bocsátani.

A szakosítási szerződésben meghatározott esetekben az ellenőrzés a szakosodó fél országában elfogadott szabályok szerint történik.

(5) A szakosítási szerződésben vagy annak megfelelően egyeztetett feltételek alapján átadni a nem szakosodó félnek a szakosított termék különösen jellemző tulajdonságaira és alkalmazásának különleges feltételeire vonatkozó termelési-műszaki tapasztalatokat, ismereteket és egyéb adatokat, valamint a szakosított termék fajtájától függően egyéb adatokat olyan mértékben, amely biztosítja a nem szakosodó fél számára a szakosított termék szakosítási szerződésben meghatározott rendeltetés szerinti felhasználását.

(6) Biztosítani a szakosított termék és/vagy az átadott tudományos-műszaki eredmények jogi tisztaságát a nem szakosodó fél országában és a felek által egyeztetett más országokban harmadik személyek fennálló ipari tulajdonjogának tekintetében oly módon, hogy a nem szakosodó fél ezt a szakosított terméket és eredményeket egyeztetett feltételek mellett a szakosítási szerződés céljainak megfelelően fel tudja használni.

(7) Biztosítani, hogy a szakosított termék megfeleljen a nem szakosodó fél országában érvényes kötelező munkavédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és/vagy más műszaki, közegészségügyi és hasonló szabályoknak.

Ha a szakosítási szerződés nem tartalmaz utalást a nem szakosodó fél országában érvényes kötelező szabályokra, vagy a nem szakosodó fél nem teljesíti a 15. § (7) bekezdésében megállapított kötelezettségeit, akkor a szakosodó fél saját országában érvényes szabályok szerint jár el.

(8) Egyeztetett feltételek mellett a nem szakosodó fél kérésére biztosítani szakembereinek betanítását a szakosított termék felhasználására.

14. §

A szakosított termék fajtájától függően, így különösen ha a szakosítási szerződés tárgya gép, műszer, berendezés és hasonló fajtájú áru a szakosodó fél köteles továbbá:

(1) A szakosított termék rendes üzemeltetéséhez szükséges tartalékalkatrészek gyártását biztosítani a nem szakosodó fél tartalékalkatrész-szükségleteinek egyeztetett mennyiségben és határidőben történő kielégítése céljából a KGST-tagországok és a JSZSZK közötti kölcsönös kereskedelemben szállításra kerülő gépek és berendezések tartalékalkatrész-ellátásának Általános Elveiben foglalt megfelelő rendelkezések szerint.

(2) Egyeztetett feltételek mellett biztosítani a szerelési munkák elvégzését és/vagy közreműködni a szakosított termék műszaki kiszolgálásának (szerviz) megvalósításában.

15. §

A nem szakosodó fél köteles:

(1) A szakosított termékben jelentkező igények kielégítését a szakosítási szerződés szerinti műszaki-gazdasági paramétereknek és minőségi mutatóknak, mennyiségnek, határidőnek és rendnek megfelelően biztosítani.

(2) Ha a szakosítási szerződés szerint a nem szakosodó fél köteles beszüntetni és/vagy újra nem kezdeni a szakosított termék termelését a szakosítási szerződés hatályának ideje alatt, a szakosítási szerződésben meg kell állapítani a megfelelő feltételeket és határidőket. Ennek során a nem szakosodó fél nem köteles addig beszüntetni a szakosított termék termelését, ameddig a felek nem írják alá a nem szakosodó fél szakosított termékben jelentkező igényeinek - ideértve a pótlólagosan bejelentett igényeket is - a szakosítási szerződésben meghatározott műszaki-gazdasági paraméterek és minőségi mutatók, mennyiség, határidő és feltételek szerinti teljes kielégítéséről szóló jegyzőkönyvet.

(3) A szakosítási szerződésnek megfelelő egyeztetett feltételek mellett a szakosított termék fajtájától függően a szakosodó fél részére átadni a rendelkezésére álló műszaki dokumentációt, termelési-műszaki tapasztalatokat, ismereteket és más adatokat, amelyek a termelés megkezdéséhez szükségesek és elősegíthetik a szakosított termék műszaki színvonalának, minőségének és termelése hatékonyságának növelését.

(4) Minden tőle függő intézkedést megtenni annak érdekében, hogy egyeztetett feltételek mellett lehetővé tegye az országában meglevő, a szakosított termékre vonatkozó ipari tulajdonjogok szakosodó fél általi felhasználását a szakosított terméknek a szakosítási szerződés feltételei szerinti fejlesztését és értékesítését biztosító mértékben.

(5) Tájékoztatni a szakosodó felet a szakosított termék felhasználásának tapasztalatairól és a szakosított termék műszaki-gazdasági paramétereit és minőségi mutatóit javító javasolt vagy elvégzett fejlesztésről.

Az említett fejlesztésekkel kapcsolatos műszaki dokumentáció, termelési-műszaki és más adatok átadására a jelen § (3) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

(6) Tájékoztatni a szakosodó felet a szakosított termékre vonatkozó - harmadik országokban, meghatározott rend szerint védett - saját, vagy országa más szervezeteit, illetve az államot megillető kizárólagos jogokról és e jogok alapján kiadott licenciákról.

(7) A szakosítási szerződésben meghatározott rendben és határidőben tájékoztatni a szakosodó felet a szakosított termékre vonatkozó, országában érvényes kötelező munkavédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és/vagy más műszaki, közegészségügyi és hasonló szabályokról.

Ha a szakosítási szerződés nem állapítja meg az ilyen tájékoztatás teljesítésének rendjét és határidejét, a tájékoztatást a nem szakosodó fél műszakilag megalapozott határidőre, de legalább azon szakosított termékre, amelyre a tájékoztatási kötelezettség fennáll, vonatkozó áruszállítási szerződés megkötéséig köteles teljesíteni. A felek ebben az esetben megállapodnak a szakosítási szerződés feltételeinek szükséges módosításában.

16. §

A felek a szakosítási szerződésben vagy annak megfelelően egyeztetett feltételek mellett, lehetőségeik szerint kötelesek segítséget nyújtani egymásnak a szakosított termék műszaki-gazdasági és minőségi mutatóinak javítására irányuló tudományos-műszaki kutatásokban és tervező-konstruktőri munkákban.

17. §

Ha a szakosítási szerződés másként nem rendelkezik, titokban kell tartani az egyik fél által a másik fél részére átadott vagy az együttműködés során általa ismertté vált műszaki dokumentációt, tudományos-műszaki eredményeket, termelési-műszaki tapasztalatot, ismereteket és más adatokat, ideértve a "know-how" típusú ismereteket is.

Közzétételük, vagy más módon történő nyilvánosságra hozataluk, valamint harmadik személyeknek való átadásuk a szakosítási szerződés megszűnése után is csak a szakosítási szerződésben vagy a felek által külön egyeztetett rendben történhet meg.

18. §

Amennyiben a szakosítási szerződést kötő fél az oltalom lejárta előtt kívánja megszüntetni az oltalmi okmány hatályát, köteles erről kellő időben tájékoztatni az érdekelt felet és ennek követelésére az egyeztetett feltételek mellett átruházni részére ezt az okmányt.

A jog átruházásával kapcsolatos költségeket az a fél viseli, akire a jogot átruházták.

19. §

A fél szakosított termékre vonatkozó ipari tulajdonjogának harmadik személy általi megsértéséről a másik fél köteles tájékoztatni a sértett felet és az egyeztetett feltételek szerint köteles jogainak védelméhez szükséges segítséget megadni.

20. §

A szakosított termék szakosítási szerződésben meghatározott mennyiségének hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezményekbe és éves jegyzőkönyveikbe történő felvétele érdekében a szakosítási szerződést kötő felek minden tőlük telhető intézkedés megtételére kötelezettséget vállalnak.

21. §

A szakosított termék szállítása a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok közötti szerződések alapján történik.

22. §

(1) A szakosítási szerződést kötő felek kötelesek biztosítani, a szakosított termékre vonatkozó áruszállítási szerződés megkötését a szakosítási szerződés feltételeinek megfelelően.

(2) Ha a szakosítási szerződés másként nem rendelkezik:

a) a szakosodó fél részéről a szakosítási szerződésben részt vevő külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat köteles a másik félnek a szakosított termékre vonatkozó áruszállítási szerződés megkötésére - legkésőbb a szállítási évet megelőző év II. negyedévének végéig, nem sorozatban gyártott gépek és berendezések szállítása esetén a szállítási évet megelőző év április 1. napjáig -ajánlatot küldeni;

b) a nem szakosodó fél részéről a szakosítási szerződésben részt vevő külkereskedelmi tevékenységre jogosult, vállalat az ajánlat feladásától számított 30 napon belül köteles válaszolni az áruszállítási szerződés megkötésére tett ajánlatra;

c) ha az ajánlatra adott válasz fenntartást tartalmaz, az áruszállítási szerződés megkötésére kötelezett szervezetek kötelesek a felmerült vitás kérdéseket attól a naptól számított 45 napon belül egyeztetni, amikor az áruszállítási szerződés megkötésére küldött ajánlatra az ajánlatot kézhezvett szervezet a választ elküldte.

(3) Ha az ajánlat olyan feltételeket tartalmaz, amelyek nem felelnek meg a szakosítási szerződésnek és a másik fél ezt ezért nem fogadja el, az ajánlat meg nem tettnek minősül. Ez a szabály alkalmazandó az ajánlatra adott válaszra is.

23. §

A nem szakosodó fél részéről a szakosítási szerződésben részt vevő külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat köteles a szakosodó fél megfelelő szervezetét haladéktalanul tájékoztatni a szakosított termék szállítására harmadik országokból beérkezett igényekről, illetve ha ilyen igénnyel országának más szervezetéhez fordulnak, az országában meghatározott rendnek megfelelően megtenni az igényről szóló tájékoztató elküldéséhez szükséges intézkedéseket.

V. fejezet

A felek felelőssége

24. §

(1) A felek a szakosítási szerződésből eredő kötelezettségeik nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése miatt anyagi felelősséget viselnek.

(2) Ha a szakosítási szerződés eltérően nem rendelkezik, az a fél, aki saját kötelezettségének teljesítéséhez harmadik személyt vett igénybe, a másik féllel szemben a kötelezettségek harmadik személy részéről történő nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén ugyanúgy felel, mint saját eljárásáért.

(3) Az anyagi felelősség formái:

a) a kötbér megfizetése;

b) a kártérítés.

(4) Ha a szakosítási szerződés eltérően nem rendelkezik, olyan tényállások alapján, amelyek vonatkozásában a jelen Általános Feltételek vagy a szakosítási szerződés kötbérfizetési kötelezettséget állapít meg, a kárt nem kell megtéríteni.

(5) Ha a szakosítási szerződés vagy a jelen Általános Feltételek másként nem rendelkezik, azokban az esetekben, amikor a szerződés szerinti kötelezettségek nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése egyidejűleg a szakosítási szerződés szerinti kötelezettségek megszegését is jelenti, a szerződés alapján bekövetkezett felelősség kizárja a szakosítási szerződésből közvetlenül eredő azonos igények érvényesítésének lehetőségét.

25. §

(1) A jelen Általános Feltételekben vagy a szakosítási szerződésben meghatározott esetekben a kötelezett a jogosult követelésére köteles a szakosítási szerződés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése miatt kötbért fizetni.

(2) A jogosultnak a kötbérfizetés követelésére vonatkozó joga annak a ténynek az alapján következik, hogy a kötelezett a kötelezettséget nem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette.

(3) A választott bíróságnak nem áll jogában a jelen Általános Feltételek alapján követelt kötbért mérsékelni.

(4) Ha a kötelezettség teljes vagy részleges nem teljesítése, illetve a kötelezettség nem megfelelő teljesítése annak következménye volt, hogy a jogosult a kötelezettség teljesítése során nem adta meg a kötelezettnek a kellő támogatást, vagy a kötelezettség teljesítése során maga a jogosult tanúsított más jogellenes magatartást, a választott bíróságnak jogában áll a jogosult kötbérkövetelését egészben vagy részben elutasítani attól függően, hogy a jogosult jogellenes magatartása milyen mértékben hatott ki a kötelezett kötelezettségének teljesítésére.

(5) Azokban az esetekben, amikor a kötbért a késedelem minden napja után számítják fel, a kötbért a késedelem minden megkezdett napja után fel kell számítani.

(6) A késedelem vagy a szakosítási szerződés szerinti kötelezettségek egyéb nem megfelelő teljesítése miatti kötbér megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a megfelelő kötelezettségek teljesítése alól.

26. §

(1) Az áruszállítási szerződéseknek a szakosítási szerződésben megállapított vagy a jelen Általános Feltételek 22. § szerint meghatározott határidőhöz képest késedelmesen történő megkötése esetén a kötelezettséget megszegő fél, azon termék értéke után számított kötbért fizet a másik félnek, amelyre áruszállítási szerződést kell kötni.

(2) Ha a szakosítási szerződés másként nem rendelkezik, a kötbért a késedelem első napjától a következő összegben számítják fel:

- az első 30 nap folyamán - napi 0,05%

- a következő 30 nap folyamán - napi 0,08%

- ezt követően - 0,12%

a késedelem minden napja után.

(3) A jelen § (2) bekezdésében megállapított kötbér teljes összege nem haladhatja meg azon termék értékének 8%-át, amelyre áruszállítási szerződést kell kötni.

(4) Az áruszállítási szerződés megkötésétől elálló fél azon termék értéke után számított 8%-os kötbért fizet a másik félnek, amelyre vonatkozóan az áruszállítási szerződés megkötésétől elállt, beszámítva ezen termék szállítására vonatkozó szerződéskötési késedelemért felszámított vagy kifizetett kötbért is.

27. §

(1) Ha a szakosítási szerződésben nincs más határidő megállapítva, a szerződés megkötésének a megállapított határidőhöz képest több mint 4 hónapos késedelme esetén a sértett fél jogosult e szerződés megkötésének kötelezettségétől elállni.

(2) A szerződés megkötési kötelezettségének megszegésével sértett félnek joga van a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidő letelte előtt is elállni a szerződéskötési kötelezettségtől, ha a kötelezettségét megszegő fél írásban közli, hogy a szerződést e határidőn belül nem fogja megkötni.

(3) Komplett üzemek és komplett berendezések tekintetében a jelen § (1) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók. Az ilyen szerződés megkötésének kötelezettségétől történő elállás határidejét a szakosítási szerződést kötő felek minden esetben külön állapítják meg.

28. §

(1) Ha a kötelezett olyan kötelezettségeket nem teljesít vagy nem megfelelően teljesít, amelyek megszegéséért kötbért nem állapítottak meg, a kötelezett köteles a jogosultnak a nem megfelelő teljesítéssel vagy a nem teljesítéssel okozott kárt megtéríteni.

(2) A jelen Általános Feltételek értelmében kárként kell megtéríteni a jogosult költségeit, a vagyonát ért kárt vagy veszteséget. Az elmaradt hasznot, a közvetett kárt és a jogosult által saját országában szerződő partnereinek a nemzeti jogszabályok és/vagy gazdasági szerződések alapján kifizetett kötbérösszegeket nem kell megtéríteni.

(3) A kártérítési kötelezettség az alábbi körülmények együttes megléte esetén következik be:

a) ha fennáll a szakosítási szerződésből eredő kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése;

b) ha annak eredményeként, hogy az egyik fél a szakosítási szerződésből eredő kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem megfelelően teljesíti, a másik félnek anyagi kára keletkezett;

c) ha a kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése és a másik félnek okozott kár között közvetlen okozati összefüggés áll fenn;

d) ha a kötelezett vétkes a kötelezettség nem teljesítésében vagy nem megfelelő teljesítésében.

(4) A vétkesség megállapítása során az adott fajtájú viszonyokban általában elfogadott gondosságot kell ismérvként figyelembe venni.

(5) A jelen § (3) bekezdésének "a", "b" és "c" pontjában előírt körülmények meglétével, valamint a kár mértékével kapcsolatos bizonyítási teher a jogosultra hárul. A kötelezettnek a kötelezettség nem teljesítésében, illetve nem megfelelő teljesítésében való vétkességét vélelmezni kell.

(6) A kötelezett nem köteles megtéríteni azokat a károkat, amelyeket a jogosult az adott fajtájú viszonyokban általában elfogadott gondosság tanúsítása mellett elkerülhetett volna.

(7) Ha a szakosítási szerződés másként nem rendelkezik, a kár felét kell megtéríteni, de a megtérítendő kár teljes összege nem haladhatja meg a szerződésszegéssel érintett szakosított termék értékének 50%-át.

(8) A késedelem és a szakosítási szerződés szerinti egyéb kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a kár megtérítése nem mentesíti a kötelezettet a megfelelő kötelezettségek teljesítése alól.

29. §

(1) A felek mentesülnek a szakosítási szerződésből eredő kötelezettségek teljes vagy részleges nem teljesítésével kapcsolatos felelősség alól, ha a nem teljesítés ellenállhatatlan erő következménye.

(2) Ellenállhatatlan erőn olyan körülményeket kell érteni, amelyek a szakosítási szerződés megkötése után rendkívüli jellegű, előre nem látott és a felek által elháríthatatlan események következtében állnak be.

(3) A felek abban az esetben is mentesülnek a szakosítási szerződésből eredő kötelezettségek teljes vagy részleges nem teljesítésével kapcsolatos felelősség alól, ha ez a szakosítási szerződésből következik.

(4) A kötelezettre hárul azoknak a körülményeknek a meglétével kapcsolatos bizonyítási teher, amelyek mentesítik a felelősség alól.

30. §

(1) Az a fél, akinek a részére a szakosítási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése a 29. §-ban említett körülmények következtében lehetetlenné vált, köteles e körülmények bekövetkeztéről a másik felet írásbeli formában haladéktalanul, de a szakosítási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítési határidején belül értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a körülmények bekövetkeztére és jellegére, valamint lehetséges következményeikre vonatkozó adatokat. Ugyancsak haladéktalanul, írásbeli formában köteles a fél a másik felet a körülmények megszűnéséről is értesíteni.

(2) A szakosítási szerződés teljes vagy részleges nem teljesítésével kapcsolatos felelősség alól a felet mentesítő körülményeket a megfelelő ország kereskedelmi kamarájának vagy más illetékes központi szervének igazolnia kell.

(3) Az a fél, akinek részéről a szakosítási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése lehetetlenné vált, ha a másik felet nem értesíti vagy nem kellő határidőben értesíti azoknak a körülményeknek a bekövetkezéséről, amelyek őt a felelősség alól mentesítik, az értesítés elmulasztásával vagy a nem kellő időben küldött értesítéssel okozott kár megtérítésére köteles.

31. §

(1) A 29. §-ban meghatározott esetekben a szakosítási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésére megszabott határidő arányosan annyi idővel eltolódik, mint amennyi időn keresztül az ilyen körülmények és következményeik hatnak.

(2) Amennyiben ezek a körülmények és következményeik 12 hónapnál tovább tartanak és a szakosítási szerződés más határidőt nem állapít meg, bármelyik fél jogosult a szakosítási szerződés további teljesítésétől a körülmények és/vagy következményeik által érintett részében elállni. Ilyen esetben egyik fél sem jogosult a másik féllel szemben az elálláson alapuló bármilyen igényt támasztani.

A fél abban az esetben élhet a szakosítási szerződéstől való elállás jogával, ha az elállásról a másik felet még a megfelelő, a szakosítási szerződésből eredő kötelezettsége teljesítésének megkezdése előtt értesíti.

VI. fejezet

Igények

32. §

A fél, mielőtt választott bírósághoz fordulna, köteles igényét a másik félnek bejelenteni.

33. §

(1) A kötbér iránti igényeket legkésőbb 3 hónapon belül kell bejelenteni. E határidő folyása kezdetét veszi:

a) a naponként számított kötbéreknél a kötelezettség teljesítésének napján, illetőleg azon a napon, amelyen a kötbér elérte az illető jogcímen felszámítható legmagasabb összeget, ha a kötelezett eddig a napig nem teljesített;

b) a csak egy összegben felszámítható kötbéreknél a követelésre való jog keletkezésének napján.

(2) A kötbérigény bejelentésére a jelen § (1) bekezdésében megállapított határidő elmulasztása az igényt bejelentő felet megfosztja attól a jogától, hogy választottbírósághoz forduljon.

34. §

(1) Az igénybejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a szakosítási szerződés megnevezését és megkötésének időpontját;

b) annak a félnek a megnevezését, akivel szemben az igényt bejelentik;

c) az igény tárgyát képező szakosított termék szakosítási szerződés szerinti megnevezését és/ vagy annak a kötelezettségnek a tartalmát, amely nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése miatt az igényt bejelentik;

d) az igény tartalmát;

e) a követelést és/vagy a felszámítható kötbér kiszámítását, amit az igényhez mellékelt számla is tartalmazhat.

(2) Ha az igénybejelentésből a jelen § (1) bekezdésének a-e) pontjaiban meghatározott adatok valamelyike hiányzik, az igénybejelentést kézhez vett fél köteles haladéktalanul közölni az igényt bejelentő féllel, hogy milyen adatokkal kell igénybejelentését kiegészítenie. Ha az igénybejelentést kézhez vett fél ennek a kötelezettségének teljesítését elmulasztja, később nem hivatkozhat arra, hogy az igénybejelentés hiányos volt.

(3) Ha a kötbér iránti igényt bejelentő fél az igénybejelentést kézhez vett félnek a jelen § (2) bekezdése szerinti közlését olyan időpontban kapta meg, amikor az igény bejelentésére nyitva álló határidő a 33. § értelmében letelt, vagy a közlés kézhez vételét követő 10 napon belül letelik, az igényt bejelentő fél a kézhezvételtől számított 10 napon belül jogosult igénybejelentésének kiegészítésére, tekintet nélkül az igény bejelentésére nyitva álló határidő leteltére.

A jelen bekezdés rendelkezései alkalmazandók más jogcímen bejelentett igényekre is. ha a szakosítási szerződés tartalmazza bejelentésük határidejét.

(4) A jelen § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben az igénybejelentés megvizsgálására a 35. § értelmében megszabott határidő attól a naptól számít, amelyen az igényt bejelentő féltől a másik fél megkapja a bejelentett igényt - a jelen § (1) bekezdésének megfelelően - kiegészítő adatokat.

35. §

(1) Az igénybejelentést kézhez vett fél köteles az igényt megvizsgálni és az igénybejelentő fél részére haladéktalanul, de a szakosítási szerződésben kikötött határidőnél nem később, érdemi választ (kijelenteni egyetértését vagy az igény teljes, illetve részleges teljesítésének megtagadását) adni. Amennyiben a szakosítási szerződésben ilyen határidő nincs kikötve, az igénybejelentésre az érdemi választ haladéktalanul, de legkésőbb az igénybejelentés kézhezvételétől számított 90 napon belül, kötbérfizetésre bejelentett igény esetén pedig (50 napon belül kell megadni.

(2) Ha az igénybejelentést kézhez vett fél az igényre érdemi válaszát a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidőre nem adja meg, az igényt bejelentő fél pedig a válasz kézhezvétele előtt választott bírósághoz fordul, úgy a választottbírósági eljárás illetékeit, az ügy kimenetelétől függetlenül az igényre vonatkozó válaszadást elmulasztó fél viseli. A jelen bekezdés rendelkezései a jelen § (3) bekezdésében meghatározott esetekre nem alkalmazandók.

(3) Ha az igénybejelentést kézhez vett fél az igényre érdemi választ a jelen § (1) bekezdésében meghatározott határidőben műszakilag indokolt okokból nem tud adni, javasolhatja az igényt bejelentő félnek e határidő meghatározott időpontig való meghosszabbítását.

(4) Ha az igényt bejelentő fél az igényre adandó érdemi válasz határidejének az igénybejelentést kézhez vett fél által javasolt meghosszabbítását nem fogadja el és a választott bírósághoz fordul, a választottbírósági eljárás illetékeinek kérdésében az ügy kimenetelétől függően a választott bíróság dönt.

(5) Ha az igényt bejelentő fél az igényre adandó érdemi válasz határidejének az igénybejelentését kézhez vett fél által javasolt meghosszabbítását elfogadja, de az igény bejelentését kézhez vett fél e megegyezés szerinti határidőben sem adja meg érdemi válaszát és az igényt bejelentő fél igényeivel a választott bírósághoz fordul, úgy a választott bíróság a választott bírósági eljárás illetékeiben az ügy kimenetelétől függetlenül az érdemi válaszadást elmulasztó felet marasztalja el.

36. §

Ha a fél a másik félnek az igényre adandó érdemi válasza kézhezvétele és az érdemi válaszadásra a 35. §-ban meghatározott határidők letelte előtt nyújtja be keresetét a választott bírósághoz, a választott bírósági eljárás illetékeit az ügy kimenetelétől függetlenül a keresetet benyújtó fél viseli.

37. §

(1) Az igényeket írásbeli formában kell bejelenteni ajánlott levélben vagy annak a félnek történő átadásával, akinek az igényt bejelentik.

(2) Az igényeket távirat vagy géptávíró útján is be lehet jelenteni. Ilyen esetekben az igényt legkésőbb a távirat vagy a géptávíró útján történő bejelentéstől számított 7 munkanapon belül ajánlott levélben meg kell erősíteni.

VII. fejezet

Elévülés

38. §

A jelen Általános Feltételekben szabályozott viszonyokból származó követelések elévülésére e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

39. §

Az alapkövetelés elévülésével együtt a járulékos követelések is elévülnek.

40. §

(1) Az általános elévülési idő két év.

(2) Egyéves különleges elévülési időt kell alkalmazni a kötbérigényekre alapított keresetek esetében.

41. §

(1) Az általános elévülési időt a követelési jog keletkezésének időpontjától kell számítani.

(2) A különleges elévülési időt a kötbérigényekre alapított keresetek esetében azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen az igényt bejelentő fél igényének bejelentésére érdemi választ kapott, ha pedig a másik fél érdemi választ a meghatározott határidőben nem adott, úgy azt a napot követő naptól, amelyen a kötbérigényre adandó válasz határideje letelt.

42. §

Az elévülési idő folyása nyugszik, ha a kereset benyújtását az elévülési idő alatt keletkezett vagy továbbható ellenállhatatlan erő akadályozza. Az elévülés nyugvása idejét az elévülés idejébe nem lehet beszámítani.

43. §

(1) Az elévülési idő folyását félbeszakítja:

a) a kereset választott bírósághoz történő benyújtása;

b) a tartozás kötelezett által írásbeli formában történő elismerése.

(2) A félbeszakadás után az elévülési idő folyása újból kezdődik.

(3) Ha a felperes a választott bírósághoz benyújtott keresetétől eláll, az elévülési idő nem tekinthető félbeszakítottnak.

44. §

Ha a kötelezett kötelezettségét az elévülési idő letelte után teljesítette, a teljesítést nem követelheti vissza akkor sem, ha a teljesítés időpontjában az elévülési idő leteltéről nem volt tudomása.

45. §

Az elévült követelések a felek megegyezése alapján számíthatók be.

46. §

Az elévülést a választott bíróság abban az esetben veszi figyelembe, ha arra a kötelezett hivatkozik.

47. §

A jelen fejezet rendelkezéseitől eltérni nem lehet.

VIII. fejezet

A szakosítási szerződés megszűnése

48. §

A szakosítási szerződés megszűnik:

(1) A kikötött időbeli hatály lejártával.

(2) A felek megegyezésével.

(3) Egyoldalú elállással.

49. §

Ha a jelen Általános Feltételek vagy a szakosítási szerződés másként nem rendelkezik, a szakosítási szerződéstől vagy annak bármely részétől egyoldalúan elállni nem lehet.

50. §

(1) Az egyoldalú elállást írásbeli formában kell bejelenteni.

(2) Ha a szakosítási szerződésben nincs más határidő kikötve, az elállás hatálybalépésének időpontja az egyoldalú elállás bejelentését tartalmazó levél keltétől számított negyedik hónap letelte.

(3) Ha a másik fél a szakosítási szerződéstől való egyoldalú elállást megalapozatlannak minősíti, a jelen § (2) bekezdésében megállapított határidőben a választott bírósághoz fordulhat. Ha a fél az említett határidőben nem fordul a választott bírósághoz, elveszti azt a jogát, hogy a továbbiakban a szakosítási szerződéstől való egyoldalú elállás megalapozatlansága kérdésében a választott bírósághoz forduljon.

51. §

A szakosítási szerződés megszűnésével nem szűnnek meg automatikusan a teljesítésére megkötött szerződések, hacsak a szakosítási szerződés másként nem rendelkezik.

52. §

A szakosítási szerződés megszűnésével hatályban maradnak a bizalmas kezelésre vonatkozó, valamint más olyan kötelezettségek, amelyek vonatkozásában a szakosítási szerződésben a 17. § rendelkezéseinek figyelembevételével ezt kifejezetten kikötötték.

IX. fejezet

Választott bíróság

53. §

A szakosítási szerződésből vagy azzal kapcsolatban keletkező minden vita az alperes országának kereskedelmi kamarája mellett szervezett választott bíróság vagy a felek megegyezése esetén harmadik, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kapcsolatokból származó polgári jogi jogviták választott bírósági elbírálásáról szóló 1972. május hó 26. napján aláírt Egyezményben részt vevő ország kereskedelmi kamarája mellett szervezett választott bíróság előtt és ezen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően bírálandó el.

X. fejezet

Az alkalmazandó jog

54. §

(1) A feleknek a szakosítási szerződéssel kapcsolatos viszonyaira azokban a kérdésekben, amelyeket a jelen Általános Feltételek nem szabályoz vagy nem kimerítően szabályoz, vagy a szakosítási szerződés nem határoz meg, a szakosodó fél országának anyagi joga kerül alkalmazásra, ha a szakosítási szerződésben mást nem kötöttek ki.

(2) A jelen § (1) bekezdése szerint alkalmazandó anyagi jogon a polgári jog általános rendelkezéseit, nem pedig az adott ország szocialista szervezetei és vállalatai közötti viszonyokra megállapított különleges rendelkezéseket kell érteni.

XI. fejezet

Egyéb rendelkezések

55. §

(1) A szakosítási szerződés hatályának időtartamát a felek a szakosítási szerződés tárgyából, céljaiból és az ilyen viszonyok hosszú időtartamra történő létrehozásának célszerűségéből kiindulva állapítják meg.

(2) A szakosítási szerződés hatályának időtartamát írásbeli formában hosszabbítják meg és ha a szakosítási szerződésben más nincs kikötve, annak megkötésére megállapított rend szerint. Ennek során szükség esetén a felek megállapítják a szakosítási szerződés időbeli hatálya meghosszabbításának feltételeit.

56. §

(1) A felek egyike sem jogosult a szakosítási szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a másik fél írásbeli beleegyezése nélkül harmadik személyre átruházni.

(2) A jelen § (1) bekezdésének rendelkezései nem terjednek ki arra az esetre, amikor a szakosítási szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket az illetékes állami szerv határozata alapján ugyanannak az országnak másik szervezetére ruházzák át.

(3) A jelen § (1) és (2) bekezdése szerint a szakosítási szerződésbe belépő szervezet köteles haladéktalanul, írásban értesíteni az átruházásról az összes többi, szakosítási szerződést kötő felet.

57. §

(1) A napokban számított határidő folyása a határidő-számítás megkezdését kiváltó esemény utáni naptól kezdődik.

(2) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel annak a napnak, amelyen megtörténik a határidő-számítás kezdetét előidéző esemény. Ha ez a nap nem a hónap utolsó napja, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

58. §

Ha a felek a szakosítási szerződésben meghatározzák a letéteményest, kötelesek részére haladéktalanul átadni a szakosítási szerződés eredeti szövegét, valamint megküldeni mindazokat az okmányokat, amelyek a megkötésére, hatálybalépésére, módosítására (egyebek között meghosszabbítására vagy kiegészítésére) és megszűnésére nézve jelentősek.

* Az orosz szövegben: "szerződés"."