26/1979. (XI. 1.) PM-MüM együttes rendelet

egyes kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltség rendjéről

A 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendeljük:

1. §

(1) A rendelet hatálya az 1. számú mellékletben megjelölt vállalatokra (a továbbiakban: vállalat) terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából a vállalat besorolása tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal ágazati osztályozási rendszere az irányadó.

2. §

A vállalat nyereségéből általános nyereségadót (a továbbiakban: nyereségadó) köteles fizetni.

3. §

(1) A nyereségadó alapja az év végi mérleg szerinti nyereség városi és községi hozzájárulással, valamint egyéb jogszabályban meghatározott összeggel csökkentett része (a továbbiakban: adóköteles nyereség).

(2) A nyereségadó mértéke az adóköteles nyereség 40 százaléka.

(3) A nyereségadó mértékét a pénzügyminiszter a jelen rendeletben foglaltakból eltérően is megállapíthatja.

4. §

(1) A beszámolási időszak adóköteles nyereségének a nyereségadóval, a tartalékalap képzéssel, valamint a 12/1979. (XI. 1.) MüM számú rendeletben meghatározott prémiumokkal és jutalmakkal csökkentett összege fejlesztési alap képzésre és a jutalmazási alap kiegészítésére [13. § (2) bekezdés] szolgál.

(2) Az e rendeletben foglalt korlátozásokon belül a vállalat jogosult eldönteni, hogy az adóval, kötelező tartalékalap-képzéssel, valamint a visszapótlási kötelezettséggel csökkentett nyereségének mekkora hányadát fordítja a fejlesztési alap képzésére, illetőleg a jutalmazási alap kiegészítésére.

5. §

(1) A vállalat évenként a tárgyévi nyereségadóval csökkentett nyereség 10 százalékát köteles a tartalékalapba helyezni.

(2) Ha a vállalatot a tartalékalap korábbi években történt igénybevétele miatt visszapótlási kötelezettség terheli, a visszapótlást az általános nyereségadóval és tartalékalap képzési kötelezettséggel csökkentett nyereségből, a kötelező tartalékalap képzésen felül kell teljesíteni.

(3) A vállalatnak addig kell tartalékalapot képeznie, amíg a tartalékalapba helyezett összeg el nem éri a tárgyévi mérleg szerinti bérköltség 10 százalékát

6. §

(1) Az a vállalat, amely éves mérlegében veszteséget mutat ki, a tartalékalapját - visszapótlási kötelezettséggel - köteles veszteségének rendezésére fordítani. Ebben az esetben az igénybevett tartalékalap után fizetett nyereségadót a költségvetés az igénybevételkor érvényes kulcsok szerint a tartalékalapba visszatéríti, ennek mértékéig a vállalatot visszapótlási kötelezettség nem terheli.

(2) A tartalékalap, illetőleg annak az éves mérleg szerinti veszteség kiegyenlítése után fennmaradó összege - visszapótlási kötelezettséggel - a következő sorrendben vehető igénybe:

a) a fejlesztési alap kiegészítésére, ha az nem nyújt fedezetet a vállalat által a bankkal kötött fejlesztési hitel- (kölcsön-) szerződésen alapuló kötelezettségekre;

b) a jutalmazási alap kiegészítésére.

(3) A tartalékalapot a jutalmazási alap kiegészítésére akkor lehet igénybe venni, ha a nyereségből képzett jutalmazási alap bérköltséghez viszonyított aránya a tárgyévben nem éri el az előző évi szintet. A kiegészítés legfeljebb olyan mértékű lehet, hogy a megnövelt, nyereségből képzett jutalmazási alap bérköltséghez viszonyított aránya az előző évit ne haladja meg.

(4) A vállalat jutalmazási alapját a (3) bekezdés szerint azonban csak akkor egészítheti ki, ha a nyereségből képzett fejlesztési alap összege az előző évit nem haladja meg.

(5) Éves mérlegében veszteséget kimutató vállalat tartalékalapját a jutalmazási alap kiegészítésére a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén is csak a vállalat felügyeletét ellátó szerv előzetes engedélye alapján veheti igénybe.

7. §

(1) A tartalékalapból a veszteség rendezésére igénybevett összeget a vállalatnak adózott nyereségéből legfeljebb öt éven belül, egyenlő részletekben kell visszapótolnia.

(2) A tartalékalapból a fejlesztési és a jutalmazási alap kiegészítésére igénybevett összeget legfeljebb 2 éven belül, egyenlő részletekben kell a tartalékalapba visszapótolni.

(3) A visszapótlási kötelezettség megszűnik, amennyiben a tartalékalap összege eléri az 5. § (3) bekezdésében meghatározott szintet

(4) A jutalmazási, illetve a fejlesztési alap kiegészítésére igénybevett tartalékalapot abból az alapból kell visszapótolni, amelynek kiegészítésére azt felhasználták. Együttes igénybevétel esetén az (1)-(3) bekezdés szerinti visszapótlási időt külön-külön kell meghatározni.

(5) A vállalat visszapótlási kötelezettsége az igénybevett tartalékalap után az igénybevételt követő évben kezdődik.

(6) Ha a vállalat a tartalékalapot több egymást követő évben is igénybe veszi, az első felhasználási évre vonatkozó visszapótlási kötelezettség az utolsó igénybevételt követő évben kezdődik. A további évek felhasználása miatti visszapótlás az első igénybevétel pótlásának megkezdése után, a tartalékalap további igénybevételének megfelelő ütemben, a következő években kezdődik.

8. §

A tartalékalapot rendeltetésszerű felhasználásáig a vállalatnak - az éves nyereségadó elszámolást követő befizetéssel egyidejűleg - a számlavezető pénzintézetnél elkülönített (zárolt) bankszámlán kell elhelyeznie. A bank a betéti összeg után a mindenkori hitelpolitikai irányelvek szerint érvényes betéti kamatot téríti.

9. §

(1) A vállalat az adóval csökkentett nyereségéből - figyelemmel a fejlesztési alapot terhelő esedékes kötelezettségeire, továbbá a tartalékalap és jutalmazási alap képzés szabályaira - fejlesztési alapot képez.

(2) A fejlesztési alapba kell helyezni továbbá:

a) a vállalat állóeszköz-állománya után elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét;

b) a házkezelési tevékenységet végző vállalatnál a lakóházjavítási alapból a kezelésében levő tanácsi lakásalap-ingatlanok bruttó értékének a külön jogszabályban meghatározott ezrelékét;

c) a tanács fejlesztési alapjából juttatott összeget;

d) a más vállalat által átadott fejlesztési alapot;

e) külön rendelkezés alapján az alapba helyezhető összeget.

10. §

(1) A vállalat a fejlesztési alapot a következő kötelező sorrendben és célokra használhatja fel:

a) az állammal és a bankkal szembeni kötelezettségek teljesítésére;

b) forgóalap-feltöltésre;

c) más vállalatokkal és szervekkel szemben fennálló és a fejlesztési alapból fizetendő tartozások fedezésére;

d) a vállalat saját elhatározásának megfelelő fejlesztési célú kifizetésre, illetve a hitelfelvételekhez szükséges saját forrás biztosítására;

e) a beruházási célú gépek és berendezések importjával összefüggő forintfedezetek biztosítására;

f) egyéb célra, amennyiben erről külön jogszabály intézkedik.

(2) A vállalat a fejlesztési alapjából az (1) bekezdésben meghatározott célokra fel nem használt pénzösszeget az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok szerint

a) a vállalati dolgozók lakásépítésének támogatására fordíthatja;

b) gazdasági társulás céljára felhasználhatja;

c) ideiglenesen vagy véglegesen átengedheti más vállalat, intézmény vagy a tanács számára, illetőleg annak terhére kereskedelmi hitelt (áruhitelt) vagy előleget nyújthat.

11. §

A vállalatnál képződő fejlesztési alapot a felügyeletet gyakorló szerv csak abban az esetben vonhatja el, illetve csoportosíthatja át, ha a vállalat alaptevékenysége tartósan (legalább három éven át) csökken.

12. §

A vállalat a negyedévenként elszámolandó értékcsökkenési leírás egy hónapra eső összegét havonta köteles az illetékes pénzintézetnél vezetett "Fejlesztési Alap (amortizációs) betétszámla" javára átutalni. A lakóház javítási alapból képezhető fejlesztési alap összegét a tanácsi lakásalap-ingatlanok előző negyedév végi tényleges bruttó értéke alapján [a 9. § (2) bekezdésének b) pontjában előírt képzési kulcs negyedrészével számolva] kell kiszámítani és az ennek megfelelő összeget a fejlesztési alapba helyezni.

13. §

(1) A vállalat - saját hatáskörében és az eredmény nagyságától függetlenül - a mérleg szerinti bérköltsége legfeljebb 5 százalékának megfelelő összeget az év végén jutalmazási alapjába helyezheti, amelyet különféle ráfordításként kell elszámolnia.

(2) A vállalat az (1) bekezdés szerint képzett jutalmazási alapját az adóval csökkentett nyereségéből kiegészítheti. A kiegészítés azonban nem lehet több, mint a mérleg szerinti bérköltség 4 százaléka.

(3) A vállalat a jutalmazási alapot a (2) bekezdés szerint csak akkor egészítheti ki, ha a kötelező tartalékalap képzési kötelezettségének és a fejlesztési alapot terhelő esedékes kötelezettségeinek (hiteltörlesztés, beruházási szállítás ellenértékének kifizetése, forgóalap-feltöltés, tartalékalap visszapótlás stb.) eleget tett.

(4) Az önálló ingatlankezelő vállalatok szabályozási rendszere szerint működő város- és községgazdálkodási vállalatok a külön jogszabályban [13/1979. (PK 17.) PM-MüM számú együttes utasítás] meghatározott összeget helyezhetik - különféle ráfordításként elszámolva - a jutalmazási alapba.

(5) Az (1)-(2) és (4) bekezdésben foglalt jogcímeken felül közvetlenül a jutalmazási alapba helyezhetők:

a) a vállalat jutalom jellegű bevételei, az MT-SZOT Vörös Zászló, valamint a Kiváló Vállalat cím adományozásával kapcsolatos összeg;

b) támogatás (kedvezmény) címén közvetlenül a jutalmazási alapba juttatott összeg;

c) a tartalékalapból a jutalmazási alap kiegészítésére felhasználható összeg [6. § (3) bekezdés];

d) külön rendelkezés szerint az alapba helyezhető összeg.

14. §

(1) A jutalmazási alapból kifizetéseket a következő kötelező sorrend szerint kell teljesíteni:

a) a központilag meghatározott bérszínvonal-növelést meghaladó bérfejlesztés miatt az állami költségvetést megillető bérfejlesztési befizetés;

b) a jóléti és kulturális alaphiány pótlása;

c) egyéb - jogszabályban meghatározott - kifizetések (jutalom, prémium, év végi részesedés stb.).

(2) A jutalmazási alap felhasználásának, valamint pénzügyi és számviteli elszámolásának a jelen rendeletben nem szabályozott kérdéseiben a részesedési alapra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

15. §

(1) A vállalat a megrendelésre végzett ipari és építőipari tevékenység után termelési adót köteles fizetni.

(2) Mentes a termelési adó fizetési kötelezettség alól az olyan tevékenység, amelynek eredményeként létrejött teljesítmény (termék, létesítmény, szolgáltatás) a vállalat besorolása szerinti szakágazat tevékenységi körének ellátását elősegíti. Ezen tevékenységek részletes meghatározását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A termelési adó alapja az adóköteles tevékenységből elért nettó árbevétel, mértéke 5 százalék.

16. §

(1) A vállalatnál - a 12/1979. (XI. 1.) MüM számú rendeletben meghatározott - központi bérszínvonal szabályozást kell alkalmazni.

(2) A házkezelési tevékenységet is végző város- és községgazdálkodási vállalatok a bérszínvonal számításának alapjául szolgáló létszámot a 13/1979. (PK 17.) PM-MüM számú utasítás 11. §-ának (2)-(3) bekezdései figyelembevételével kötelesek meghatározni.

17. §

(1) A vállalat magasabb vezető állású dolgozói éves prémium feladatainak meghatározásánál, valamint jutalmának kifizetésénél a 14/1979. (XI. 1.) MüM rendeletet a (2)-(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A prémium mértékének és feltételeinek meghatározása, azok teljesítésének elbírálása, valamint a prémium és a jutalom kifizetésének engedélyezése az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a tanácsi vállalatok esetén az előzőek által kiadott irányelvek alapján a munkaügyi és a pénzügyi szakigazgatási szerv egyetértésével a vállalat felügyeletét ellátó szakigazgatási szerv feladata. Véleménykülönbség esetén - a tanácsi vállalatoknál - a vállalat felügyeletét ellátó tanács végrehajtó bizottsága dönt.

(3) Az éves prémiumfeladatok meghatározásának és a magasabb vezetőállású dolgozókkal való közlésének határideje a tárgyév március 1. napja.

18. §

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az állami vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendjére vonatkozó általános rendelkezések az irányadók.

19. §

(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 44/1975. (XI. 22.) PM-MüM számú együttes rendelet, valamint az ezzel kapcsolatos összes - a Pénzügyminisztérium által kiadott - leirat hatályát veszti.

(2) E jogszabály rendelkezéseit első ízben az 1980. évi eredmény és vállalati érdekeltségi alapok elszámolásánál, az 1980. évben végzett tevékenységek után esedékes termelési adó kiszámításánál, továbbá a magasabb vezető állású dolgozók 1980. évi prémiumának és jutalmának megállapításánál és kifizeténél kell alkalmazni.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Trethon Ferenc s. k.,

munkaügyi miniszter

1. számú melléklet a 26/1979. (XI. 1.) PM-MüM számú együttes rendelethez

A rendelet hatálya alá a következő szakágazatba sorolt és külön említett vállalatok tartoznak:

6111. Vízellátás, csatornázás, fürdőszolgáltatás

7821. Köztisztasági szolgáltatás

7822. Településtisztasági szolgáltatás

7823. Parkosítás és városi kertészet

7824. Kéményseprés és tüzeléstechnikai szolgáltatás

7825. Temetkezés

7826. Egyéb város- és községgazdálkodási szolgáltatás

7827. Távfűtés és melegvíz-szolgáltatás

Az ÉVM felügyelete alá tartozó Építőipari Szolgáltató Vállalat.

2. számú melléklet a 26/1979. (XI. 1.) PM-MüM számú együttes rendelethez

A rendelet 15. § (2) bekezdése szerint a termelési adó fizetése alól a következő, megrendelésre végzett - a vállalat alapító levelében szereplő -ipari és építőipari tevékenységek mentesek:

1. Valamennyi szakágazatban mentesek a vállalat besorolása szerinti szakágazatba tartozó szolgáltatási tevékenység gépeinek és berendezéseinek fenntartási munkái.

2. Az egyes szakágazatokba tartozó vállalatok termelési adómentes tevékenységei a következők:

A vízellátás, csatornázás és fürdőszolgáltatásnál: a szolgáltatás létesítményeinek építése és fenntartása.

A köztisztasági szolgáltatásnál az ellátott település közigazgatási határain belül a balesetveszélyes úthibák ideiglenes megszüntetése, kisebb felületű útjavítások végzése, a lerakóhelyekre vezető egyszerű szerkezetű utak építése és fenntartása, útburkolati jelek készítése és javítása, az utak melletti lefolyók és árkok karbantartása.

A településtisztasági szolgáltatásnál: a lakóterületek közigazgatási határain belül végzett közcsatorna- és árokrendszerek tisztítása, karbantartása és felújítása, valamint minden olyan ipari vagy építőipari tevékenység, amely a 13/1975. (VIII. 30.) ÉVM számú rendelet alapján településtisztasági szolgáltatásnak minősül.

A parkosítás és városi kertészetnél: zöldterület kialakítás, véderdő kezelés a parkok rendeltetésszerű használatához tartozó létesítmények (kerítések, játszótéri és parkberendezések, valamint felszerelések) készítése és fenntartása, virágok és növények megbízás szerinti célokra való feldolgozása.

A kéményseprés és tüzeléstechnikai szolgáltatásnál: kémények építése, fenntartása és vizsgálata, továbbá tüzeléstechnikai berendezések és azok tartozékainak vizsgálata és fenntartása.

A temetkezési szolgáltatásnál: a temetők fenntartásával, valamint üzemeltetésével összefüggő ipari és építőipari tevékenységek, a sírkőüzemi tevékenység, továbbá a koszorú és virágcsokor készítés.

A távhőellátásnál: a szolgáltatás létesítményeinek építése és fenntartása.

A város- és községgazdálkodási szolgáltatásnál: az ide tartozó vállalatok tevékenységi köre szerint az előbb felsoroltak, továbbá a lakóház-javítási alap terhére végzett ipari és építőipari tevékenység.