1979. évi 28. törvényerejű rendelet

a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete főigazgatójánál Párizsban, 1979. évi április hó 10. napján megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Népköztársaság tekintetében 1979. évi augusztus hó 11. napján lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Ramsarban. 1971. évi február hó 2. napján elfogadott, a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

"EGYEZMÉNY

A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEKRŐL, KÜLÖNÖSEN, MINT A VÍZIMADARAK TARTÓZKODÁSI HELYÉRŐL

melyet a vadvizekről és a vízimadarakról tárgyaló nemzetközi konferencia fogadott el az iráni Ramsarban, 1971, február 2-án.

A Szerződő Felek

felismerve az embernek és környezetének kölcsönös egymástól függését;

figyelembe véve a vadvizeknek, mint a vízrendszerek szabályozóinak, és mint jellegzetes növény- és állatvilágnak különösen a vízimadarakat fenntartó természetes környezetnek alapvető ökológiai funkcióit;

abban a meggyőződésben, hogy a vadvizek a gazdaságnak, a kultúrának, a tudománynak és a felüdülésnek olyan értékes tartalékai, amelyeknek az elvesztése pótolhatatlan lenne;

attól az óhajtól vezettetve, hogy a jelenben és a jövőben megakadályozzák a vadvizek természetes csökkenését és károsítását;

felismerve, hogy a vízimadarak időszakos vándorlásuk idején országhatárokon repülnek át, ezért nemzetközi vagyonnak kell tekinteni őket;

meggyőződve arról, hogy a vadvizeknek, valamint a növény- és állatvilágának a védelmét biztosítani lehet nemzetközi tevékenységgel egybehangolt állami intézkedésekkel, az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

1. A jelen Egyezmény értelmében vadvíznek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes, mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi - területek, amelyeknek vize állandó vagy áramló édesvizű, félsós vagy sós, ideértve azokat a tengervízű területeket is, amelyeknek mélysége apálykor a hat métert nem haladja meg.

2. Az Egyezmény szempontjából: vízimadaraknak tekintendők a vadvizektől ökológiailag függő madarak.

2. cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél meghatározza, hogy melyek a területén a vadvizek a "Nemzetközi jelentőségű vadvizek Jegyzéké"-be történő bejegyzés céljából, amelynek az elnevezése a továbbiakban: "Jegyzék", és amelyet a 8. cikk alapján létesített iroda vezet. A vadvizek határát pontosan meg kell határozni és térképen meg kell jelölni; ehhez tartozhatnak még a vadvizekkel szomszédos partmenti és tengerparti területek, szigetek vagy a vadvizek területén levő. apálykor hat méternél nem mélyebben fekvő tengeri vízterületek is, elsősorban akkor, ha azok a vízimadarak tartózkodási területei szempontjából fontosak.

2. A Jegyzékbe történő bejegyzéshez a vadvizeket nemzetközi, ökológiai, botanikai, zoológiai, limnológiai vagy hidrológiai fontosságok szerint kell kiválasztani. Elsősorban a vízimadarak szempontjából bármely évszakban nemzetközileg fontos vadvizeket kell a Jegyzékbe felvenni.

3. A vadvizek Jegyzékbe történő bejegyzése nem korlátozza annak a Szerződő Félnek kizárólagos szuverén jogát, amelynek területén azok a vadvizek vannak.

4. Minden Szerződő Fél az Egyezmény aláírásakor vagy a 9. cikk szerinti megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor legalább egy vadvízterületet köteles megjelölni a Jegyzékbe történő bejegyzés céljából.

5. Mindegyik Szerződő Félnek joga van a területén levő további vadvizeket a Jegyzékbe felvenni, az általa már jegyzékbe vett vadvizek határát bővíteni, vagy jelentős állami érdekből az általa már Jegyzékbe foglalt vadvizek határait törölni vagy csökkenteni, és köteles a lehető legkorábbi időpontban minden változásról, a 8. cikkben megjelölt állandóan működő iroda feladatainak végrehajtásáért felelős szervezetet vagy kormányt tájékoztatni.

6. Mindegyik Szerződő Fél nemzetközi kötelezettségnek köteles tekinteni a vándor vízimadárállomány megóvását, gondozását és célszerű felhasználását, mind a Jegyzékbe történő bejegyzések megjelölésénél, mind annak a jognak gyakorlásakor, amikor a területén levő vadvizekkel kapcsolatban a Jegyzékben szereplő bejegyzéseken változtat.

3. cikk

1. A Szerződő Felek a terveiket úgy kötelesek felvázolni és megvalósítani, hogy a Jegyzékbe foglalt vadvizek megóvását és - amennyire lehetséges - a területükön levő vadvizek célszerű felhasználását elősegítsék.

2. Mindegyik Szerződő Fél köteles intézkedéseket tenni, hogy a lehető legkorábbi időpontban tájékoztatást tudjon adni, ha a területén levő és a Jegyzékbe vett vadvíz ökológiai jellege megváltozott, változóban van, valószínűleg majd megváltozik, a technológiai fejlődés, a szennyeződés, vagy más emberi beavatkozás eredményeként. Az ilyen változásokról szóló tájékoztatást a 8. cikkben megjelölt állandóan működő iroda feladatainak végrehajtásáért felelős szervezetnek vagy kormánynak kell késedelem nélkül továbbítani.

4. cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél elősegíti a vadvizek és vízimadarak megóvását, azáltal, hogy a vadvizeket védett területté nyilvánítja - függetlenül attól, hogy azok a Jegyzékben szerepelnek-e vagy sem - és ezek megfelelő felügyeletét biztosítja.

2. Amikor valamely Szerződő Fél nyomós állami érdekből a Jegyzékbe vett valamely vadvíz határát törli, vagy területét csökkenti, a vadvízterület veszteségét, amennyire lehetséges, pótolni kell, és különösen a vízimadarak számára - azok megóvása céljából - akár ugyanazon a területen, akár másutt, az eredeti tartózkodási területtel arányosan további védett területeket kell kialakítania.

3. A Szerződő Felek a vadvizekkel, és azok növény- és állatvilágával kapcsolatos kutatást, adatcserét és tájékoztatást elősegítik.

4. A Szerződő Felek törekszenek arra, hogy meglevő vadvizeikben a vízimadár-állomány növekedjék.

5. A Szerződő Felek elősegítik megfelelő szakemberek képzését a vadvizek kutatásához, kezeléséhez és gondozásához.

5. cikk

A Szerződő Felek az Egyezményből eredő kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatban egymással tanácskoznak, különösen abban az esetben, ha a vadvíz területe több Szerződő Fél területére terjed ki, vagy ha valamely vízrendszer a Szerződő Felek között oszlik meg.

6. cikk

1. Szükség esetén a Szerződő Felek a vadvizek és vízimadarak védelmével foglalkozó Konferenciákat hívnak össze.

2. Ezek a Konferenciák tanácsadó jellegűek, és többek között az alábbiakra illetékesek:

a) a jelen Egyezmény végrehajtásának a megvitatása;

b) a Jegyzék bővítésének és változtatásának a megvitatása;

c) a 3. cikk 2. bekezdésének rendelkezése szerint a Jegyzékben szereplő vadvizek környezettani jellegének változásáról szóló tájékoztatásokat vizsgálni;

d) a vadvizek, és azok növény- és állatvilága megóvásával, gondozásával és célszerű felhasználásával kapcsolatban általános és különös ajánlásokat tesz a Szerződő Feleknek;

e) jelentések és statisztikai adatok elkészítésére kérik fel az illetékes nemzetközi szerveket olyan kérdésekben, amelyek a vadvizek vonatkozásában lényegében nemzetközi jellegűek.

3. A Szerződő Felek biztosítják, hogy mindazok, akik felelősek a vadvizek kezeléséért a Konferenciák olyan ajánlásairól, amelyek a vadvizek és azok növény- és állatvilága védelmére, gondozására és célszerű felhasználására vonatkoznak, tájékoztatást kapjanak és azokat figyelembe vegyék.

7. cikk

1. A Konferenciákon a Szerződő Felek képviselői olyan személyek, akik a tudományos, igazgatási vagy más megfelelő területen szerzett tudásuk és tapasztalatuk alapján a vadvizek vagy vízimadarak vonatkozásában szakértők.

2. A Konferencián résztvevő mindegyik Szerződő Félnek egy szavazata van, a javaslatokat egyszerű szavazattöbbséggel fogadják el, feltéve, hogy a Szerződő Feleknek legalább a fele leadja szavazatát.

8. cikk

1. Ennek az Egyezménynek alapján az állandóan működő iroda feladatait a Természet és a Természeti Erőforrások Védelmével Foglalkozó Nemzetközi Szövetség látja el, mindaddig, míg a Szerződő Felek kétharmados szavazattöbbséggel egy másik szervezetet vagy kormányt nem jelölnek ki.

2. Az állandóan működő iroda feladatai a következők:

a) a 6. cikkben megjelölt Konferenciák összehívásának és megszervezésének elősegítése;

b) a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizekről szóló Jegyzék vezetése és a 2. cikk 5. bekezdése alapján a Jegyzékben szereplő vadvizekre vonatkozó bejegyzésekről, bővítésekről, törlésekről vagy csökkentésekről a Szerződő Felek tájékoztatásainak átvétele;

c) a 3. cikk 2. bekezdésének a rendelkezése szerint a Jegyzékben szereplő vadvizek ökológiai jellegének megváltozásáról a Szerződő Felek tájékoztatásainak átvétele;

d) a Szerződő Felek értesítése a Jegyzék bármely módosításáról, vagy az abban szereplő vadvizek jellegének megváltoztatásáról, és e kérdések megtárgyalásának biztosítása a következő Konferencián;

e) az érintett Szerződő Fél értesítése a Konferenciák olyan ajánlásairól, amelyek a Jegyzék módosításával vagy a Jegyzékbe felvett vadvizek megváltoztatásával kapcsolatosak.

9. cikk

1. Az Egyezmény az aláírásra határozatlan ideig nyitva áll.

2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy valamely szakosított intézményének, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségének bármely tagja, vagy a Nemzetközi Bíróság Szabályzatának bármely részese az Egyezmény tagja lehet, mégpedig:

a) a megerősítés fenntartása nélküli aláírással;

b) a megerősítés fenntartásával tett aláírással; és utólagos megerősítéssel;

c) csatlakozással.

3. A megerősítés vagy a csatlakozás a megerősítő vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének főigazgatójánál (a továbbiakban: "Letéteményes") történő letétbe helyezéssel válik hatályossá.

10. cikk

1. Az Egyezmény azt követő négy hónap elteltével lép hatályba, miután a 9. cikk 2. bekezdése alapján az Egyezménynek hét állam részesévé vált.

2. Ezután az Egyezmény mindegyik Szerződő Félre nézve, a megerősítés fenntartása nélküli aláírás napjától, illetőleg a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétele napjától számított négy hónap elteltével lép hatályba.

11. cikk

1. Az Egyezmény határozatlan időtartamig marad hatályban.

2. Bármely Szerződő Fél letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel az Egyezményt attól a naptól számított öt év elteltével mondhatja fel, amikor az Egyezmény a fél tekintetében hatályba lépett. A felmondás négy hónap elteltével lép hatályba, attól a naptól számítva, amikor az erről szóló értesítést a Letéteményes kézhez kapta.

12. cikk

1. A Letéteményes azokat az államokat, - amelyek az Egyezményt aláírták, illetőleg ahhoz csatlakoztak - haladéktalanul tájékoztatja:

a) az Egyezmény aláírásáról;

b) az Egyezményt megerősítő okiratok letétbe helyezéséről;

c) az Egyezményhez való csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről;

d) az Egyezmény hatályba lépésének időpontjáról;

e) az Egyezmény felmondására vonatkozó értesítésekről.

2. Az Egyezmény hatályba lépése után a Letéteményes köteles az Egyezményt az Alapokmány 102. cikke "alapján az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságán nyilvántartásba vétetni.

Ennek hiteléül az aláírásra kellően felhatalmazott alulírottak az Egyezményt aláírták.

Készült Ramsarban, 1971. február 2-án egy eredeti példányban angol, francia, német és orosz nyelven, szövegeltérés esetén az angol szöveg az irányadó, amit letétbe kell helyezni a Letéteményesnél, amely valamennyi Szerződő Félnek a hiteles másolatát megküldi."

3. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a csatlakozás alkalmával a következő nyilatkozatot tette:

"Az Egyezmény 9. cikke, amely korlátozza azt a lehetőséget, hogy egyes országok az egyezmény részesévé váljanak, ellentmond az államok szuverenitása általánosan elfogadott elvének."

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1979. évi augusztus hó 11. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke gondoskodik.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára