Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

37/1979. (XI. 1.) MT rendelet

a vállalati bérszabályozás, a részesedési alap felhasználása és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről

I. A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá a jogi személyiségű gazdasági társulásra (a továbbiakban együtt: vállalat).

II. A vállalati bérszabályozás rendszere

2. §

(1) A bérszabályozási rendszer tartalmazza a vállalatok bérfelhasználására vonatkozó előírásokat.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendszer keretében a következő bérszabályozási formák alkalmazhatók:

a) vállalati teljesítményhez kötött bértömegszabályozás,

b) központi bértömeg-szabályozás,

c) relativitással összekapcsolt központi bértömeg-szabályozás,

d) vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonalszabályozás,

e) központi bérszínvonal-szabályozás, vagy

f) relativitással összekapcsolt központi bérszínvonal-szabályozás.

(3) A vállalatnál alkalmazandó bérszabályozási formát a Központi Statisztikai Hivatal egységes ágazati osztályozási rendszere alapul vételével kell meghatározni. A vállalatnál alkalmazott bérszabályozási forma csak kivételes esetben változtatható.

3. §

(1) A vállalati teljesítményhez kötött bérszabályozási formáknál a bérfejlesztési befizetés nélküli bérfelhasználást a bérfejlesztési mutató és a hozzárendelt szorzószám határozza meg.

(2) A központi bérszabályozási formáknál a bértömeg, illetve a bérszínvonal a népgazdasági tervvel összhangban központilag meghatározott mértékkel növelhető.

(3) A relativitással összekapcsolt központi bérszabályozási formáknál a bérfejlesztési befizetés nélküli bérfelhasználást részben a népgazdasági tervvel összhangban központilag meghatározott mérték, részben pedig bérfejlesztési mutató és a hozzárendelt szorzószám határozza meg.

(4) A bértömeg-szabályozási formáknál a bérszínvonal alakulását is szabályozni kell.

(5) A szorzószámokat és a mértékeket úgy kell megállapítani, hogy azok a bérszabályozási rendszerben előírt feltételek teljesülése esetén átlagosan biztosítsák a népgazdasági tervben meghatározott bérnövekedést.

4. §

(1) A bérfejlesztési mutató növekedése által lehetővé tett, illetve a központilag engedélyezett mértéket meghaladó bérfejlesztést bérfejlesztési befizetési kötelezettség terheli.

(2) Egységes bérfejlesztési befizetési kötelezettséget kell előírni a külön jogszabályban meghatározott mértéken felüli bérszínvonal-növekedés után is.

5. §

A bérfejlesztési befizetést a részesedési alap terhére az egyéb kötelezettségeket megelőzően kell teljesíteni.

6. §

A bérszabályozás rendszerének részletes szabályait, különösen az egyes bérszabályozási formák alkalmazási körét, a bérnövekedés mértékét meghatározó szorzószámokat, a bérfejlesztési mutatókat, a bérfejlesztési mutató csökkenése esetén alkalmazandó rendelkezéseket, a bértömeg és a létszám számbavételének szabályait, valamint a bérszínvonal- és a bértömeg-tartalékolás, továbbá a megelőlegezett bérfejlesztés rendjét, illetve a központilag biztosított bérfejlesztési befizetési kedvezményre vonatkozó előírásokat a munkaügyi miniszter - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ágazati miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.

III. A részesedési alap felhasználása

7. §

A részesedési alapnak a bérfejlesztési befizetés teljesítése után fennmaradó részét a vállalat

- a jóléti és kulturális alap-hiány kiegyenlítésére, majd

- prémiumok, jutalmak és év végi részesedés kifizetésére,

- újítási díjakra és a műszaki fejlesztést szolgáló - nyilvánosan meg nem hirdetett - pályázatok díjazására,

- tanulmányi ösztöndíjakra,

- vissza nem térülő lakásépítési támogatásra, valamint

- a jogszabályok által meghatározott egyéb célokra

használhatja fel.

8. §

A részesedési alap felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a munkaügyi miniszter - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ágazati miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.

IV. A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere

9. §

(1) A vállalatok magasabb vezető állású, ipari szövetkezeteknél magasabb vezetői munkakört betöltő (a továbbiakban együtt: magasabb vezető állású) dolgozói részére vállalati teljesítménymutatóhoz kötött éves prémiumfeladatot kell kitűzni, valamint részükre éves tevékenységük komplex értékelése alapján jutalom fizethető.

(2) A magasabb vezető állású dolgozó az alapbérét, ipari szövetkezeteknél alapmunkadíját (a továbbiakban: alapbér) valamint az (1) bekezdésben megjelölt prémiumot és jutalmat meghaladóan egyéb díjazásban - jogszabályban meghatározott eseteken kívül - nem részesülhet.

10. §

(1) A prémiumfeladat alapjául a vállalati jövedelmezőségi mutató alkalmazását kell előírni. Ha ez a gazdálkodási feltételek miatt nem alkalmazható - kivételesen -, az érintett vállalatokra érvényes bérszabályozás szerinti mutató alkalmazását kell elrendelni.

(2) Az ágazati miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben indokolt esetben az (1) bekezdéstől eltérő mutató vagy prémiumfeladat előírását engedélyezheti.

11. §

(1) A komplex értékelésen alapuló jutalomra való érdemességet és a jutalom mértékét a vállalati komplex tevékenység, különösen a fejlesztés, a struktúraátalakítási, a piaci, a külkereskedelmi, illetve a lakossági ellátás és a készletgazdálkodás terén kifejtett tevékenység, valamint a munkaerőgazdálkodás hatékonyságának értékelése alapján kell meghatározni.

(2) A komplex értékelésen alapuló jutalom felső határa - a vállalatok kategóriái szerint differenciáltan - a magasabb vezető állású dolgozó kifizetett éves alapbérének tíz-húsz százaléka.

12. §

(1) A magasabb vezető állású dolgozó éves prémiumának és komplex értékelésen alapuló jutalmának forrása - eltérő rendelkezés hiányában -a városi-községi hozzájárulással - szövetkezetnél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is - külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel, valamint az általános nyereségadóval, a kötelező tartalékképzéssel és visszapótlással csökkentett nyereség.

(2) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumát és jutalmát a munkajogi, a társadalombiztosítási, valamint a térítési díjak alapjául szolgáló átlagkereset számításánál figyelembe kell venni.

13. §

A vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségére vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a vállalati teljesítménymutatók, az ezekhez tartozó szorzókulcsok, a jutalom elbírálásánál figyelembe veendő tényezők, a jutalom felső határa, az év végi részesedés, alapbércsökkentés és a prémiummegvonás szabályait a munkaügyi miniszter - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ágazati miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.

V. Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba.

(2) A vállalati bérszabályozás és a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 29/1975. (XI. 15.) MT számú, valamint az azt módosító 52/1978. (XI. 3.) MT számú rendelet hatályát veszti; rendelkezéseiket azonban az 1979. évi eredménnyel kapcsolatos elszámolásoknál, illetve díjazásoknál még alkalmazni kell.

Aczél György s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese

Tartalomjegyzék