37/1979. (XI. 1.) MT rendelet

a vállalati bérszabályozás, a részesedési alap felhasználása és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről

I. A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá a jogi személyiségű gazdasági társulásra (a továbbiakban együtt: vállalat).

II. A vállalati bérszabályozás rendszere

2. §

(1) A bérszabályozási rendszer tartalmazza a vállalatok bérfelhasználására vonatkozó előírásokat.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendszer keretében a következő bérszabályozási formák alkalmazhatók:

a) vállalati teljesítményhez kötött bértömegszabályozás,

b) központi bértömeg-szabályozás,

c) relativitással összekapcsolt központi bértömeg-szabályozás,

d) vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonalszabályozás,

e) központi bérszínvonal-szabályozás, vagy

f) relativitással összekapcsolt központi bérszínvonal-szabályozás.

(3) A vállalatnál alkalmazandó bérszabályozási formát a Központi Statisztikai Hivatal egységes ágazati osztályozási rendszere alapul vételével kell meghatározni. A vállalatnál alkalmazott bérszabályozási forma csak kivételes esetben változtatható.

3. §

(1) A vállalati teljesítményhez kötött bérszabályozási formáknál a bérfejlesztési befizetés nélküli bérfelhasználást a bérfejlesztési mutató és a hozzárendelt szorzószám határozza meg.

(2) A központi bérszabályozási formáknál a bértömeg, illetve a bérszínvonal a népgazdasági tervvel összhangban központilag meghatározott mértékkel növelhető.

(3) A relativitással összekapcsolt központi bérszabályozási formáknál a bérfejlesztési befizetés nélküli bérfelhasználást részben a népgazdasági tervvel összhangban központilag meghatározott mérték, részben pedig bérfejlesztési mutató és a hozzárendelt szorzószám határozza meg.

(4) A bértömeg-szabályozási formáknál a bérszínvonal alakulását is szabályozni kell.

(5) A szorzószámokat és a mértékeket úgy kell megállapítani, hogy azok a bérszabályozási rendszerben előírt feltételek teljesülése esetén átlagosan biztosítsák a népgazdasági tervben meghatározott bérnövekedést.

4. §

(1) A bérfejlesztési mutató növekedése által lehetővé tett, illetve a központilag engedélyezett mértéket meghaladó bérfejlesztést bérfejlesztési befizetési kötelezettség terheli.

(2) Egységes bérfejlesztési befizetési kötelezettséget kell előírni a külön jogszabályban meghatározott mértéken felüli bérszínvonal-növekedés után is.

5. §

A bérfejlesztési befizetést a részesedési alap terhére az egyéb kötelezettségeket megelőzően kell teljesíteni.

6. §

A bérszabályozás rendszerének részletes szabályait, különösen az egyes bérszabályozási formák alkalmazási körét, a bérnövekedés mértékét meghatározó szorzószámokat, a bérfejlesztési mutatókat, a bérfejlesztési mutató csökkenése esetén alkalmazandó rendelkezéseket, a bértömeg és a létszám számbavételének szabályait, valamint a bérszínvonal- és a bértömeg-tartalékolás, továbbá a megelőlegezett bérfejlesztés rendjét, illetve a központilag biztosított bérfejlesztési befizetési kedvezményre vonatkozó előírásokat a munkaügyi miniszter - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ágazati miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.

III. A részesedési alap felhasználása

7. §

A részesedési alapnak a bérfejlesztési befizetés teljesítése után fennmaradó részét a vállalat

- a jóléti és kulturális alap-hiány kiegyenlítésére, majd

- prémiumok, jutalmak és év végi részesedés kifizetésére,

- újítási díjakra és a műszaki fejlesztést szolgáló - nyilvánosan meg nem hirdetett - pályázatok díjazására,

- tanulmányi ösztöndíjakra,

- vissza nem térülő lakásépítési támogatásra, valamint

- a jogszabályok által meghatározott egyéb célokra

használhatja fel.

8. §

A részesedési alap felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a munkaügyi miniszter - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ágazati miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.

IV. A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere

9. §

(1) A vállalatok magasabb vezető állású, ipari szövetkezeteknél magasabb vezetői munkakört betöltő (a továbbiakban együtt: magasabb vezető állású) dolgozói részére vállalati teljesítménymutatóhoz kötött éves prémiumfeladatot kell kitűzni, valamint részükre éves tevékenységük komplex értékelése alapján jutalom fizethető.

(2) A magasabb vezető állású dolgozó az alapbérét, ipari szövetkezeteknél alapmunkadíját (a továbbiakban: alapbér) valamint az (1) bekezdésben megjelölt prémiumot és jutalmat meghaladóan egyéb díjazásban - jogszabályban meghatározott eseteken kívül - nem részesülhet.

10. §

(1) A prémiumfeladat alapjául a vállalati jövedelmezőségi mutató alkalmazását kell előírni. Ha ez a gazdálkodási feltételek miatt nem alkalmazható - kivételesen -, az érintett vállalatokra érvényes bérszabályozás szerinti mutató alkalmazását kell elrendelni.

(2) Az ágazati miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben indokolt esetben az (1) bekezdéstől eltérő mutató vagy prémiumfeladat előírását engedélyezheti.

11. §

(1) A komplex értékelésen alapuló jutalomra való érdemességet és a jutalom mértékét a vállalati komplex tevékenység, különösen a fejlesztés, a struktúraátalakítási, a piaci, a külkereskedelmi, illetve a lakossági ellátás és a készletgazdálkodás terén kifejtett tevékenység, valamint a munkaerőgazdálkodás hatékonyságának értékelése alapján kell meghatározni.

(2) A komplex értékelésen alapuló jutalom felső határa - a vállalatok kategóriái szerint differenciáltan - a magasabb vezető állású dolgozó kifizetett éves alapbérének tíz-húsz százaléka.

12. §

(1) A magasabb vezető állású dolgozó éves prémiumának és komplex értékelésen alapuló jutalmának forrása - eltérő rendelkezés hiányában -a városi-községi hozzájárulással - szövetkezetnél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is - külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel, valamint az általános nyereségadóval, a kötelező tartalékképzéssel és visszapótlással csökkentett nyereség.

(2) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumát és jutalmát a munkajogi, a társadalombiztosítási, valamint a térítési díjak alapjául szolgáló átlagkereset számításánál figyelembe kell venni.

13. §

A vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségére vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a vállalati teljesítménymutatók, az ezekhez tartozó szorzókulcsok, a jutalom elbírálásánál figyelembe veendő tényezők, a jutalom felső határa, az év végi részesedés, alapbércsökkentés és a prémiummegvonás szabályait a munkaügyi miniszter - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ágazati miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.

V. Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba.

(2) A vállalati bérszabályozás és a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 29/1975. (XI. 15.) MT számú, valamint az azt módosító 52/1978. (XI. 3.) MT számú rendelet hatályát veszti; rendelkezéseiket azonban az 1979. évi eredménnyel kapcsolatos elszámolásoknál, illetve díjazásoknál még alkalmazni kell.

Aczél György s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese