Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

48/1979. (XI. 1.) PM rendelet

a vállalati műszaki fejlesztési alap képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról szóló 38/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet végrehajtásáról

A vállalati műszaki fejlesztési alap képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról szóló 38/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, továbbá a rendelet 1-3. számú mellékletei tekintetében az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az ipar, a szállítás-hírközlés és a vízgazdálkodás népgazdasági ágakba, illetve az építőipari kivitelezés és az erdőgazdálkodás ágazatokba sorolt állami vállalatra, trösztre, társadalmi szervezet vállalatára - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - jogi személyiségű gazdasági társulásra, valamint vízi társulatra és vízügyi igazgatóságra (a továbbiakban együtt: vállalat).

(2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésben szereplő népgazdasági ágakba, illetve ágazatokba sorolt szövetkezetre, szövetkezeti vállalatra, valamint a fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezetre (a továbbiakban együtt: szövetkezet) a 4. §-ban foglalt eltérésekkel terjed ki.

(3) A rendelet hatálya kiterjed ipari kiegészítő tevékenységük vonatkozásában a mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetre és a mezőgazdasági jövedelemszabályozás alá tartozó élei-műszeripari ágazatba sorolt olyan jogi személyiségű társulásra, amelyben a mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje az 50%-ot meghaladja (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági nagyüzem).

(4) A mezőgazdasági nagyüzem alaptevékenysége után képezhető műszaki fejlesztési alap képzési, felhasználási és elszámolási szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(5) A rendelet hatálya nem terjed ki az (1) bekezdésben szereplő népgazdasági ágakba, illetve ágazatokba sorolt egyesülésre.

2. §

A vállalat és a mezőgazdasági nagyüzem műszaki fejlesztési tevékenységének ténylegesen felmerült ráfordításait műszaki fejlesztési alapjából - az alap felhasználását követően, illetve ilyen alap hiányában pedig költségei terhére - köteles fedezni.

3. §

(1) A vállalat és a mezőgazdasági nagyüzem műszaki fejlesztési költségeinek pénzügyi fedezetére műszaki fejlesztési alapot köteles képezni. A műszaki fejlesztési alapot a közvetlen anyagköltséggel csökkentett összes értékesítési bevétel után kell képezni az 1. számú mellékletben előírt százalékos műszaki fejlesztési költséghányadokkal.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából:

a) értékesítési bevételnek minősül a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel:

- a belföldi értékesítésnek - beleértve a külkereskedelmi vállalat részére saját számlás értékesítésre átadott termékeket is - a fogyasztói forgalmi adóval, az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítésekkel csökkentett értékesítési árbevétele,

- a külföldi értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítésekkel csökkentett, a következők szerint számított árbevétele:

= nem rubel relációjú értékesítés esetén a különbözeti termelői forgalmiadó-visszatérítés alapjául szolgáló deviza árbevételnek az érvényes kereskedelmi árfolyammal számított forint összege növelve a különbözeti termelői forgalmiadó-visszatérítés összegével,

= rubel relációjú értékesítés esetén az érvényes kereskedelmi árfolyammal számított forint összeg.

A vállalat a külföldi értékesítés előzőek szerint számított értékesítési bevétele után elszámolt alapképzés összegét az értékesítési bevétel előírások szerinti helyesbítése miatt (pl. árfolyamváltozás) utólag nem köteles módosítani.

b) közvetlen anyagköltségnek minősül: az utókalkulációban a beszámolási időszak közvetlen anyagköltségeként elszámolt összeg csökkentve a hulladék, vagy megtérülés címen figyelembe vett összegekkel. Az így számított közvetlen anyagköltség nem tartalmazhatja a saját előállítású termékek (féltermékek, alkatrészek, törzsegységek, gőz, villamosenergia stb.) értékét, csak az ezek előállításához felhasznált követlen anyagok értékét.

(3) A kivitelező építőipar ágazatba sorolt vállalatok a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kötelesek alkalmazni, hogy

- a közvetlen anyagköltségen túlmenően az összes közvetlen fuvarozási és rakodási költséggel is csökkentik,

- a saját továbbfelhasználásra kiszállított ipari késztermékek termelői áron számított összegével viszont növelik

az értékesítési bevételt.

A közvetlen anyagköltség tartalmazza a saját előállítású ipari termékek felhasználásának az ágazati számlakeretben meghatározott értékét is.

(4) A műszaki fejlesztési alapba kell helyezni az (1) bekezdésben foglaltak szerinti összegeken felül:

a) a prototípusok, a kísérleti termékek értékesítése esetén azoknak a vállalatnál a készletértékelés alapjául szolgáló önköltségen számított értékét;

b) a központi műszaki fejlesztési alapokból a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenység költségeihez nyújtott - végleges vagy visszafizetendő - támogatás összegét;

c) más vállalatok által műszaki fejlesztési alapjukból az erre vonatkozó szerződés [67/1970. (XII.31.) PM számú rendelet] alapján átengedett összegeket.

(5) Rendeltetésszerű beruházási forrásból kell a műszaki fejlesztési alap javára visszatéríteni:

a) a saját vállalkozásban előállított kísérleti berendezések, valamint a kísérlet tárgyaként beszerzett, állóeszköznek minősülő eszközök aktiválása esetén - ideértve a saját vállalkozásban előállított kísérleti eszközként felhasznált állóeszközöket is - azoknak a vállalatnál a készletértékelés alapjául szolgáló önköltségen számított értékét csökkentve a kísérletek időtartama alatti elhasználódásnak megfelelő értékcsökkenési leírással;

b) a kísérletek eszközeként beszerzett állóeszközök [7. § (1) bekezdés c) és d) pontjai] végleges termelésbe állítása alkalmával pedig - a kísérletek időtartama alatti elhasználódásnak megfelelő értékcsökkenési leírással csökkentve - azok beszerzési áron számított értékét;

c) a beruházás üzembehelyezését követő három éven belül a technológiai célú beruházások [7. § (1) bekezdése e) pont] teljes beszerzési értékét csökkentve a kísérletek időtartama alatti elhasználódásnak megfelelő értékcsökkenési leírással.

4. §

(1) A 2. számú mellékletben szereplő szövetkezet műszaki fejlesztési alapot továbbra is köteles képezni. E szövetkezetekre a vállalatokra megállapított szabályok érvényesek.

(2) A 2. számú mellékletben nem szereplő szövetkezet műszaki fejlesztési alapot saját döntése alapján képezhet.

(3) Ha a szövetkezet a (2) bekezdés alapján műszaki fejlesztési alapot képez, akkor a képzés költséghányadát e rendeletben a szakágazatára vonatkozó műszaki fejlesztési költséghányad és tervezett műszaki fejlesztési költségeinek figyelembevételével maga határozza meg. A műszaki fejlesztési költséghányadot önköltségszámítási és Árképzési Szabályzatában köteles a szövetkezet rögzíteni. Ezt a költséghányadot először 1980. január 1-i hatállyal lehet kialakítani. A műszaki fejlesztési alap képzésére vonatkozó döntést a szövetkezet műszaki fejlesztési alap igényének változása esetén felül kell vizsgálni. Ennek alapján lehet a műszaki fejlesztési költséghányadot módosítani. A módosítás időpontját és mértékét ugyancsak rögzíteni kell az önköltségszámítási és Árképzési Szabályzatban. A szövetkezet egyes termékei termelői árainak kialakítása során a saját hatáskörben meghatározott műszaki fejlesztési kulcsoktól az 5. § (1) bekezdésben foglaltak szerint eltérhet. Ebben az esetben a szövetkezetre az 5. § (2)-(4) bekezdésekben foglaltak nem vonatkoznak. A szövetkezet a saját döntés alapján képzett műszaki fejlesztési alap után központi műszaki fejlesztési hozzájárulást nem fizet.

(4) Ha a szövetkezet nem képez műszaki fejlesztési alapot, akkor ténylegesen felmerült műszaki fejlesztési költségeit műszaki fejlesztési alapjának meglevő maradványa, illetve ilyen maradvány hiányában költségei terhére köteles elszámolni.

5. §

(1) A vállalat és a mezőgazdasági nagyüzem az 1. számú mellékletben előírt műszaki fejlesztési költséghányadoktól - az építőipari kivitelezés ágazatba és a szállítás-hírközlés népgazdasági ágba sorolt vállalatok kivételével - termékei termelői árainak kialakítása során eltérhet. Az eltérő mértékeket, illetve azok módosításának időpontját a vállalat Önköltségszámítási és Árképzési Szabályzatában köteles rögzíteni.

(2) Amennyiben a vállalat és a mezőgazdasági nagyüzem az (1) bekezdés szerint eltérő műszaki fejlesztési költséghányadokat alkalmaz az éves mérlegkészítés során köteles meghatározni, hogy:

- a közvetlen anyagköltséggel csökkentett összes értékesítési bevétele és az 1. számú mellékletben foglalt műszaki fejlesztési költséghányad alapján milyen összegű műszaki fejlesztési alap képződött volna (továbbiakban: számított műszaki fejlesztési alap);

- a számított műszaki fejlesztési alap milyen összeggel tér el az év során ténylegesen képződött műszaki fejlesztési alaptól.

(3) Ha a számított műszaki fejlesztési alap összege kisebb a ténylegesen képződött műszaki fejlesztési alapnál, akkor a műszaki fejlesztési alapba helyezett összeg változatlan marad.

(4) Ha a számított műszaki fejlesztési alap összege nagyobb a ténylegesen képződött műszaki fejlesztési alapnál, akkor a különbözetet a különféle ráfordításokat növelve műszaki fejlesztési alapba kell helyezni.

6. §

A műszaki fejlesztési alap képzésének megelőlegezésére, illetve a felmerült, de műszaki fejlesztési alap hiányában nem fedezett műszaki fejlesztési költségekre hitel igényelhető. A hitel törlesztése a műszaki fejlesztési alapból történik.

7. §

(1) A műszaki fejlesztési alapból fedezhető kutatás-fejlesztési ráfordítások a következők:

a) - gyártmány, termék, szolgáltatás fejlesztés (beleértve a gyártmány működtetéséhez szükséges élet- és balesetvédelmi biztonságtechnika korszerű módszereinek kidolgozását) költségei;

- gyártás, üzemeltetés és javítás (technológia) fejlesztés költségei;

- a saját kutatások költségei (beleértve az ilyen célokat szolgáló eszközök - pl. célgépek - kutatás-fejlesztési költségeit, valamint a vállalati szervezeten belül elkülönített, kizárólag műszaki fejlesztési tevékenységgel foglalkozó szervezeti egységek költségeit);

- kutatóintézetekkel, kutatóhelyekkel, illetve más vállalatokkal végeztetett kutatás-fejlesztési munkák ára és díja;

- kül- és belföldi szabadalom, licenc, know - how ellentértéke (alapdíj, szerződés szerinti darabdíj, feltalálói díj stb.);

- szabadalmi oltalom megszerzésének és fenntartásának költségei;

- találmányok, know-how-k és nagyobb jelentőségű újítások kivitelezési költségei;

- a műszaki fejlesztési tevékenységgel összefüggésben külső szakértők igénybevételének költségei;

- a prototípus előállítás költségei;

- a 0-széria többletköltségei;

- a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységgel összefüggő tervezési-, technológiai-, szerkesztési, vizsgálati díjak;

- a műszaki információ költségei;

- az új, vagy továbbfejlesztett termékek műszaki adatait, felhasználhatóságát, teljesítményét, minőségét stb. ismertető tájékoztatók;

- a műszaki fejlesztést szolgáló pályázatok díjai;

- szabványosítás és tipizálás költségei;

- a műszaki fejlesztést szolgáló termelésszervezési megbízások költségei;

- a kísérleti üzemek működtetésének többletköltségei;

b) a kutatás-fejlesztési kísérletek tárgyát képező berendezések költségei;

c) a kísérleti félüzemek és kísérleti építmények megvalósításának költségei;

d) a kifejezetten műszaki kutatás-fejlesztési kísérletek eszközéül szolgáló, az Ipari Termékek Jegyzékében a 46-5 és a 46-6 termékcsoportba, valamint a 47 termékfőcsoportba tartozó termékek beszerzése, illetve házilagos előállítása;

e) technológiai célú vállalati kutatás-fejlesztéssel szorosan összefüggő beruházás - melyet a kísérletek megkezdése alkalmával aktiválni kell -, a felügyeleti szerv, illetve az ágazati minisztérium engedélye alapján.

(2) Veszteséges gazdálkodás esetén a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 17/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 20. §-a alapján a képződő műszaki fejlesztési alap a veszteség rendezésére felhasználható.

(3) Nem számolhatók el műszaki fejlesztési költségként:

a) - a termelési célt szolgáló eszközök;

- a kutatás-fejlesztési kísérletek eszközéül szolgáló állóeszközök beszerzési, illetve előállítási költségei - az (1) bekezdés c), d) és e) pontjaiban felsorolt termékek kivételével;

b) az újítási díjak;

c) - termelési és értékesítési költségek;

- az általános tájékoztatást szolgáló kiadások (pl. a vállalatok kiállításon, vásárokon való részvételi díjai; a vállalati dolgozóknak utazási irodák által szervezett utazásokon való részvételi díjai; jóléti, reprezentációs költségek);

- kizárólag ügyvitelszervezéssel kapcsolatos kiadások.

8. §

(1) A 3. § (1) bekezdés, illetve a 4. § (2) bekezdés szerint képzett műszaki fejlesztési alap és a 3. § (4)-(5) bekezdés szerint műszaki fejlesztési alapba helyezett összegek, valamint a 9. § (2) bekezdés alapján befizetett központi műszaki fejlesztési hozzájárulás közötti különbözet összegét, csökkentve a (2) bekezdés szerinti ráfordításokkal, a tárgynegyedévet követő hó 20-ig elkülönített bankszámlára kell átutalni.

(2) A 7. § (1) bekezdés szerint ténylegesen felmerült költségek közül:

a) a számlával igazolt ráfordítások az elkülönített számláról negyedév közben bármikor kiegyenlíthetők;

b) a saját kutatások költségei a negyedévi elszámolás alkalmával számolhatók el.

A központi műszaki fejlesztési alapokba visszatérítendő támogatás összege ugyancsak a negyedévi elszámoláskor számolható el.

(3) Az elkülönített betét után a pénzintézet - betéti szerződés alapján - a mindenkori Hitelpolitikai Irányelvekben szereplő kamatot fizeti.

9. §

(1) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás alapja kizárólag a 3. § (1) bekezdésben foglaltak szerint képződő műszaki fejlesztési alap, illetve ha a vállalat és a mezőgazdasági nagyüzem termékei termelői árainak kialakítása során az előírt műszaki fejlesztési kulcstól eltér, akkor az 5. § (2)-(4) bekezdés szerinti műszaki fejlesztési alap.

(2) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás befizetésére kötelezettek körét és a hozzájárulás mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás összegét a várható éves közvetlen anyagköltséggel csökkentett összes értékesítési bevétel alapján az 1. számú mellékletben szereplő műszaki fejlesztési költséghányad alapul vételével kell meghatározni a 3. számú mellékletben feltüntetett százalékos kulcsok figyelembevételével. Az így kiszámított összeg 1/12 részét havonta, minden hó 20. napjáig előlegként kell befizetni a területileg illetékes adóelszámolási iroda által kezelt "központi műszaki fejlesztési hozzájárulás beszedési számlára".

(4) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás összegét minden év lezárása után a tényleges közvetlen anyagköltséggel csökkentett összes értékesítési bevételnek megfelelően kell kiszámítani. A hozzájárulásnak az év folyamán előlegként befizetett és a képződött műszaki fejlesztési alapból ténylegesen fizetendő összeg közötti különbözetét a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell elszámolni és pénzügyileg rendezni.

(5) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, befizetésénél és ellenőrzésénél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. §

(1) A műszaki fejlesztési alap év végéig fel nem használt összegét alapmaradványként a következő évre kell átvinni.

(2) A műszaki fejlesztési alap és a műszaki fejlesztési költségek elszámolási, nyilvántartási előírásait az ágazati számlakeretek tartalmazzák.

11. §

(1) Ez a rendelet 1980. január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 8/1971. (II. 16.) PM számú és az ezt módosító 2/1975. (I. 15.), a 9/1976. (V. 8.) és a 13/1978. (VIII. 2.) PM rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A gépipar és a könnyűipari ágazatba sorolt vállalat, a Csepel Vas- és Fémművek, valamint a mezőgazdasági nagyüzem ipari kiegészítő tevékenysége után 1980. december 31-ig továbbra is a korábbi jogszabály 2. §-a (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott értékesítési bevétel és ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletében foglalt műszaki fejlesztési kulcsok álapján köteles a műszaki fejlesztési alapot képezni.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

1. sz. melléklet a 48/1979. (XI. 1.) PM sz. rendelethez

A műszaki fejlesztési költséghányadok

2. számú melléklet a 48/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethez

A műszaki fejlesztési alap kötelező képzésére kijelölt szövetkezetek

3. sz. melléklet a 48/1979. (XI. 1.) PM sz. rendelethez

A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás mértékei

Tartalomjegyzék