9/1979. (III. 2.) MT rendelet

a jogi személyek jövedelme és vagyona kettős adóztatásának elkerüléséről szóló, Ulanbatorban, 1978. évi május hó 19. napján kelt egyezmény kihirdetéséről

(A megerősítésről szóló okiratot, illetőleg a jóváhagyásról szóló jegyzéket a KGST Titkárságánál a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége letétbe helyezte. Az Egyezmény 1979. évi január hó 1. napján hatályba lépett.)

1. §

A Minisztertanács a jogi személyek jövedelme és vagyona kettős adóztatásának elkerüléséről szóló, Ulanbatorban, 1978. évi május hó 19. napján kelt egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. §

Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"EGYEZMÉNY

a jogi személyek jövedelme és vagyona kettős adóztatásának elkerüléséről

A Szerződő Felek

az országaik közötti gazdasági, tudományosműszaki és kulturális együttműködés további kiszélesítésének és megerősítésének elősegítése végett, valamint a valutáris-pénzügyi kapcsolataik mechanizmusának tökéletesítésére törekedve,

a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés és kulturális csere folyamán kedvezőbb feltételek létrehozása céljából,

abból az elvből kiindulva, hogy a jogi személyek ugyanazon jövedelme és vagyona egyidejűleg nem adóztatható két vagy több Szerződő Fél területén,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

1. Az Egyezmény azokra a jogi személyekre terjed ki, amelyeknek székhelye a Szerződő Felek területén van.

2. Ha a jelen Cikk 1. pontja alapján nem lehet meghatározni a jogi személy székhelyét, székhelyéül az Egyezmény értelmében annak a Szerződő Félnek az országa tekintendő, amelynek jogszabályai alapján azt létesítették.

3. Abban az esetben, ha a jogi személy székhelyét és adózási helyzetét a jelen Cikk 1. és 2. pontja szerint nem lehet meghatározni, a kérdést a megfelelő Szerződő Felek illetékes szerveinek kölcsönös megállapodása alapján oldják meg.

Az illetékes szervek, az Egyezmény értelmében, a Szerződő Felék országainak pénzügyminisztériumai.

2. Cikk

Az Egyezmény kiterjed a Szerződő Felek területén, országaik jogszabályainak megfelelően, a jogi személyek jövedelmére és vagyonára kivetendő adókra, illetékekre és egyéb adójellegű kötelező befizetésekre (továbbiakban: "adók").

3. Cikk

A Szerződő Felek jogi személyeinek a másik Szerződő Fél területén közvetlenül vagy leányvállalat, részleg, képviselet, iroda vagy ehhez hasonló szervezet útján szerzett jövedelme az Egyezmény 4. és 5. Cikkeinek rendelkezéseit figyelembe véve mentesül az adók alól ezen másik Szerződő Fél területén.

4. Cikk

1. A jogi személyek ingatlan vagyonára, valamint annak felhasználásából, eladásából és ezzel a vagyonnal történő egyéb rendelkezésből eredő jövedelmére az adók kivetése abban az országban történik, ahol ez a vagyon van.

2. A jogi személyek ingó vagyonára, valamint annak felhasználásából, eladásából és ezzel a vagyonnal történő egyéb rendelkezésből eredő jövedelmére az adók kivetése azon Szerződő Fél országának jogszabályai szerint történik, amelyben az Egyezmény 3. Cikke értelmében a jogi személy jövedelme adó alá esik.

Emellett nincs kizárva a Szerződő Feleknek az a joga, hogy területükön a szállítóeszközök közlekedtetésével és az útvonal igénybevételével kapcsolatban adót szedjenek be.

3. Az Egyezmény szempontjából:

a) ingatlan vagyon alatt azt a vagyont kell érteni, amelyet annak a Szerződő Fél országának a jogszabálya, amelynek területén ez a vagyon van, ennek ismer el;

b) ingó vagyon alatt azt a vagyont kell érteni, amelyet a vagyont használó jogi személy székhely-országának jogszabálya ennek ismer el.

5. Cikk

1. A Szerződő Felek országai vagy ezen országok szervezetei által létrehozott, a Szerződő Felek területén székhellyel bíró nemzetközi szervezetek (beleértve ezen szervezetek leányvállalatait és részlegeit is) jövedelme és vagyona utáni adók kivetésének elveit és rendjét ezeknek a szervezeteknek nemzetközi egyezmény formájában elfogadott alapító okmányaiban és/vagy az adott kérdésben megkötött olyan külön egyezményekben határozzák meg, amelyekben a megfelelő Szerződő Felek részt vesznek.

2. A nemzetközi szervezetek nyeresége, amely a tagjait megilleti, mentesül az adóztatás alól annak a Szerződő Félnek az országában, amelyben e szervezetnek a székhelye van. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az említett nyereségnek olyan másik Szerződő Fél országába történő átutalására is, amelyikben a megfelelő nemzetközi szervezet tagjának székhelye van.

A jelen pont előírása nem kerül alkalmazásra a nemzetközi szervezet azon ország tagjainak nyeresége vonatkozásában, amely országban e szervezetnek a székhelye van.

6. Cikk

Az Egyezmény rendelkezései nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az érdekelt Szerződő Felek kölcsönös egyetértés alapján vagy egyoldalúan kiegészítő könnyítéseket nyújtsanak a jogi személyeknek jövedelmük és vagyonuk utáni adók szedése vonatkozásában.

7. Cikk

Az Egyezmény nem korlátozza a Szerződő Felek azon jogát, hogy adót vessenek ki a jogi személyek jövedelmére és vagyonára, ha ez nem áll ellentétben az Egyezmény rendelkezéseivel.

8. Cikk

Az Egyezmény rendelkezései nem érintik a diplomáciai és konzuli testületek, valamint velük egyenrangúnak tekintett szervezetek és intézmények által élvezett adókedvezményeket, amelyeket a nemzetközi jog általános szabályai, külön nemzetközi egyezmények és a Szerződő Felek országainak ezeknek megfelelő jogszabályai alapján állapítanak meg.

9. Cikk

Ha a jogi személyek jövedelmének és vagyonának adóztatásával foglalkozó, a Szerződő Felek között korábban megkötött, érvényben levő egyezmények rendelkezései ellentétesek a jelen Egyezmény rendelkezéseivel, úgy a jelen Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. Cikk

Azokat a kérdéseket, amelyek az Egyezmény alkalmazásával kapcsolatban merülhetnek fel, az érdekelt Szerződő Felek pénzügyminisztérumai tárgyalások és konzultációk útján oldják meg.

11. Cikk

Az Egyezményt a Szerződő Felek jogszabályainak megfelelően meg kell erősíteni vagy jóvá kell hagyni és az azt követő év január 1-én lép hatályba, amelyikben az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratot vagy a jóváhagyásáról szóló jegyzéket legalább öt Szerződő Fél a letéteményesnél letétbe helyezte. A többi Szerződő Fél vonatkozásában az Egyezmény az azt követő év január 1-én lép hatályba, amelyikben a letéteményesnél az adott Szerződő Fél letétbe helyezte az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratot, vagy a jóváhagyásáról szóló jegyzéket.

12. Cikk

1. Az Egyezményt határozatlan időre kötik.

2. Az Egyezményt bármely Szerződő Fél annak hatályba lépése napjától számított ötéves időszak eltelte után bármely időpontban felmondhatja, az Egyezmény felmondásáról szóló értesítésnek a naptári év letelte előtt legalább 6 hónappal korábban a letéteményeshez való eljuttatása útján. Ebben az esetben az Egyezmény az adott Szerződő Fél vonatkozásában a felmondásról szóló értesítés megtételét követő év január 1-én hatályát veszti.

13. Cikk

Az Egyezményhez valamennyi Szerződő Fél egyetértése esetén más államok is csatlakozhatnak, a csatlakozásról szóló okmány letéteményesnek történő átadása útján. A csatlakozás azt az évet követő január 1-én tekintendő megtörténtnek, amelyikben a letéteményes az Egyezmény valamennyi Szerződő Felétől megkapja a csatlakozáshoz való hozzájárulásukról szóló értesítést.

14. Cikk

Az Egyezményt valamennyi Szerződő Fél egyetértésével lehet módosítani vagy kiegészíteni.

15. Cikk

Az Egyezmény 1978. június 30-ig aláírásra nyitva áll Moszkvában.

16. Cikk

Az Egyezményt megőrzésre a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Titkárságának adják át, amely ellátja az Egyezmény letéteményesének teendőit.

Készült Ulanbatorban, 1978. évi május hó 19. napján egy példányban, orosz nyelven."

3. §

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1979. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2) E rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke