21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelet

a mezőgazdasági üzemek támogatásáról

A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló, a 43/1980. (X. 27.) MT rendelettel módosított és kiegészített 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: MJR.) 49. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:

A rendelet hatálya

1. §

(Az MJR. 1. §-ához)

(1) A rendelet hatálya kiterjed az MJR. 1. § (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzemre, kivéve a mezőgazdasági ágazatba sorolt korlátolt felelősségű társaságot.

(2) A mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az agráripari egyesülésre és a termelőszövetkezet, illetve a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek keretében működő mezőgazdasági szakcsoport (a továbbiakban: mezőgazdasági szakcsoport) közös mezőgazdasági tevékenységére.

(3) A rendelet egyes rendelkezéseinek hatálya kiterjed továbbá

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezeteken kívül a rendelkezésekben külön megjelölt gazdálkodó szervezetre;

b) a háztáji- és kisegítő gazdaságra, valamint az egyéni termelőre (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági kistermelő).

2. §

(Az MJR. 34. §-ához)

(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az egyesülés részére a negyven százalékos mértékű beruházási támogatás (a továbbiakban: támogatás)

a) a birs-, mandula-, spárga- és komlóültetvények telepítéséhez;

b) a gyümölcs- és szőlő-törzsültetvények telepítéséhez, a szőlőtörzsültetvények korszerűsítéséhez, áruszőlő-ültetvény törzsültetvénnyé történő átalakításához;

c) a meglevő szőlő- és gyümölcsös-ültetvények korszerűsítéséhez

folyósítható.

(2) A mezőgazdasági nagyüzem és az egyesülés részére - az (1) bekezdésben fel nem sorolt - nagyüzemi méretű szőlő- és gyümölcsös-ültetvények telepítéséhez fix összegű támogatás folyósítható.

(3) Szőlő- és gyümölcsös telepítéséhez, korszerűsítéséhez támogatást akkor lehet adni, ha a tervezett telepítés, korszerűsítés az 2. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelel és a telepítési engedélyt kiadták. A támogatási összegeket az 1. számú melléklet 1. és 2. számú táblázata tartalmazza.

(4) A mezőgazdasági nagyüzem és az egyesülés részére

a) a tejtermelő tehenészeti, létesítmények építéséhez, illetve beruházásnak minősülő korszerűsítéséhez harminc százalékos támogatás folyósítható; vagy

b) új tejtermelő tehénférőhely létesítéséhez tehénférőhelyenként 18 000 forint támogatás folyósítható, ha az üzem a tejtermelő tehenészeti telep üzemeltetéséhez szükséges valamennyi - de legalább a 2. számú melléklet a) pontjában felsorolt - létesítményt megépíti, vagy azok üzemeltethető állapotban rendelkezésre állnak. A támogatás elszámolásánál, kötetlen tartásnál egy tehénférőhelynek legalább 4,0 m2 fedett pihenőteret, kötötttartásnál legalább 6,5 m2 beépített alapterületet kell alapul venni.

(5) A mezőgazdasági nagyüzem, az egyesülés és a húsipari vállalat részére

a) a sertéstartási létesítmények építéséhez, illetve beruházásnak minősülő korszerűsítéséhez harmincöt százalékos támogatás folyósítható; vagy

b) új utóhizlaló (véghizlaló) sertésférőhelyenként 7000 forint fix összegű támogatás folyósítható, ha a sertéshizlaló telep üzemeltetéséhez szükséges valamennyi - de legalább a 2. számú melléklet a) pontjában felsorolt - létesítményt megépíti, vagy azok üzemeltethető állapotban rendelkezésre állnak. A támogatás elszámolásánál egy utóhizlaló (véghizlaló) férőhely beépített alapterületeként legalább 0,9 m2-t kell figyelembe venni. A támogatás csak a tényleges utóhizlaló (véghizlaló) férőhelyek számának alapulvételével számolható el.

3. §

(1) A 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott támogatás a beruházás befejezése (műszaki átadás-átvétele) után igényelhető.

(2) A 2. § (4) és (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott, több létesítményt magában foglaló beruházási célok épületeit, építményeit a 2. számú melléklet b) pontja tartalmazza.

(3) Az 1975. december 31. napja után üzembehelyezett, termőre fordult, támogatással megvalósított létesítmények, ültetvények korszerűsítésére támogatás nem folyósítható.

(4) Az olyan beruházási célokra, amelyekre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MÉM) műszaki terveket közzétett, támogatás akkor nyújtható, ha az épületet, építményt e tervek szerint vagy a MÉM külön engedélye alapján valósítják meg. Az engedélyezés feltételeit a MÉM a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő (a továbbiakban: MÉM Értesítő) 1979. évi december 12-i számában határozta meg.

(5) Elemi csapás következtében megrongálódott állóeszközök, továbbá termőre még nem fordult ültetvények helyreállításához támogatás nem nyújtható.

4. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem, az egyesülés és sertéstartással kapcsolatban a húsipari vállalat részére az építési beruházáshoz, beruházásnak minősülő korszerűsítésekhez igénybe vett hitelekre - a költségvetés terhére - a következő mértékű kamattérítés folyósítható:

1. két százalékos

a) baromfitartás létesítményeire és azok korszerűsítésére;

b) mezőgazdasági termékek szabályozott és nem szabályozott légterű hűtőtárolóinak létesítésére, valamint meglevő hűtőtárolók szabályozott légterű hűtőtárolókká történő átalakítására;

c) szemestermény-, zöldség- és burgonyatárolás létesítményeire;

d) ásott- és fúrott kút, víztorony, hidrofor, vízvezeték és tűzoltáshoz víztároló létesítésére;

e) növényvédőszer- és műtrágya raktárak létesítésére ;

f) abraktakarmánykeverő és a tömegtakarmány alapanyagú keveréktakarmány gyártó üzem létesítményeire;

g) szilárd burkolatú üzemi út - beleértve a sárrázót és a térburkolást - építésére;

h) gépkarbantartó műhelyek építésére;

i) élelmiszerfeldolgozó üzemek létesítésére;

j) 1979. december 31-e előtt épült sertéstelepek hígtrágyakezelő létesítményeire.

2. négy százalékos

a) szarvasmarha- és sertéstartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére;

b) juh- és kecsketartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére;

c) halastavak létesítményeire;

d) fűtött és fűtetlen fólia telep (fóliasátor) létesítéséhez;

e) öntözőtelepek és rizstelepek létesítésére és korszerűsítésére.

(2) Kamattérítést az (1) bekezdésben felsorolt célokra, a beruházás tervezett bekerülési költségének hetven százalékáig - legfeljebb azonban a ténylegesen folyósított hitel után - lehet nyújtani.

Az építési és az ültetvénytelepítési beruházások támogatásának kiszámítása

5. §

(1) A támogatás alapja: - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az ültetvénytelepítéseknél a beruházás tervezési, kivitelezési, bonyolítási költségének számlázott összege; a tejtermelő tehenészeti és a sertéstartási létesítményeknél a beruházás tervezési, kivitelezési - beleértve a technológiai gépi szerelést is - és bonyolítási költségének tervezett összege.

(2) A támogatás alapját csökkenteni kell:

a) az 1976. évi 24. számú tvr. 17. §-a alapján lefolytatott kivételes kisajátítási eljárás keretében a kapacitáspótló állóeszköz létesítéséhez kapott kártalanítás összegével;

b) az állóeszköz kisajátításáért kapott kártalanítás összegével;

c) a nem mezőgazdasági ágazatba sorolt vállalattól vagy szervezettől visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési hozzájárulással;

d) a támogatással csökkentett áron vásárolt technológiai gépek és berendezések értékével.

(3) Nem kell levonni a műszaki fejlesztési alapból, a környezetvédelmi alapból, az energia racionalizálási alapból, valamint a mezőgazdasági terméket feldolgozó vállalatok fejlesztési alapjából kapott juttatást

Az építési és az ültetvénytelepítési beruházások támogatásának igénylése

6. §

(1) Az építési és az ültetvénytelepítési beruházások támogatását a kivitelezési munka megkezdése előtt írásban kell kérni a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának a beruházó központi telephelye szerint illetékes megyei hivatalától (a továbbiakban: megyei hivatal).

(2) A megyei hivatal az ültetvénytelepítésekhez támogatási okiratot ad ki; a tejtermelő tehenészeti és a sertéstartási létesítményeknél írásban értesíti a beruházót a támogatás összegéről és az igénybevétel végső időpontjáról.

(3) A támogatás igénylésének részletes szabályait a 3. és 4. számú melléklet tartalmazza.

(4) Támogatást a kivitelezési munka, megkezdése után nem lehet engedélyezni. A kivitelezési munka megkezdődik:

a) építőipari munkánál, az építési naplóba történő első bejegyzéssel;

b) ültetvénytelepítésnél, a szaporítóanyag ültetésével.

(5) A támogatási okirat érvényét veszti, ha az ültetvénytelepítési munkát az okiratban megjelölt kezdési időponttól számított 6 hónapon belül nem kezdik meg.

A beruházások pénzügyi forrása, a támogatás felhasználása és elszámolása

7. §

(1) Az ültetvénytelepítések pénzügyi forrásait a tényleges beruházási költségek alapján az évenkénti ütemezésnek megfelelően a következő sorrendben kell felhasználni:

a) saját forrás;

b) beruházási támogatás;

c) beruházási hitel.

(2) Támogatás ültetvénytelepítésre és korszerűsítésre a termőrefordulásig vagy a korszerűsítés befejezéséig - az 1. számú mellékletben meghatározott feltételek teljesítése esetén - évenként igényelhető.

8. §

(1) Az építési beruházásokat - a kivitelezés megkezdésétől számítva - 25 millió forint bekerülési költségen felüli beruházásoknál 36, egyéb létesítményeknél 24 hónapon belül kell befejezni.

(2) A támogatást - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a beruházás műszaki átadás-átvételét követő 60 napon belül kell elszámolni. A több létesítményt magában foglaló beruházásnál, ha az átadás-átvétel több részletben történik, a határidő az utolsóként elkészült létesítmény átadás-átvételekor kezdődik.

(3) Az ültetvénytelepítés támogatását a telepítési dokumentációban meghatározott termőrefordulási időpontot követő 60 napon belül kell elszámolni. Ha a termőrefordulás a telepítési dokumentációban meghatározott időpontig nem következik be, az elszámolás határidejét a támogatási okiratot kiállító megyei hivatal legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.

(4) Ha az ültetvény csak részlegesen fordult termőre, a támogatást a termőrefordulás arányában kell elszámolni. Amennyiben a véglegesen termőre fordítható ültetvény nem éri el az 1. számú mellékletben meghatározott nagyüzemi területnagyságot, támogatást nem lehet elszámolni.

9. §

(1) Az ültetvénytelepítési beruházások támogatását a támogatási okirat alapján a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) folyósítja.

(2) Az ültetvénytelepítéseknél az elszámolás szerint visszafizetendő támogatás összegét, az elszámolás benyújtásával egyidejűleg a beruházó köteles a Bankhoz átutalni.

(3) Az ültetvénytelepítéseknél, ha az elszámolás szerint még további támogatás folyósítható, azt -a támogatási okiratot kiállító szerv intézkedése alapján - a Bank a beruházó megfelelő számláján, az elszámolást követő 30 napon belül jóváírja.

(4) A tejtermelő tehenészeti és a sertéstartási létesítmények befejezése után a támogatást a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján a megyei hivatal a beruházó fejlesztési (amortizációs) betétszámlájára átutalja.

(5) Ha a beruházó a tejtermelő tehenészeti, illetve a sertéstartási létesítményt hitel igénybevételével valósította meg, akkor a műszaki átadástátvételt követően kapott támogatást e beruházáshoz igénybevett hitelének törlesztésére kell fordítania. A támogatás folyósításának időpontjában a Bank a támogatás összegével a mezőgazdasági nagyüzemnek az ehhez a beruházáshoz igénybe vett hitele éves törlesztő részleteit arányosan csökkenti.

(6) A (4) bekezdés szerint folyósított támogatás - függetlenül a beruházás tényleges bekerülési költségétől - a beruházóval előzetesen, írásban közölt [6. § (2) bek.] összeg.

(7) Mezőgazdasági nagyüzemnek a 4. §-ban felsorolt beruházás megvalósításához folyósított hitel kamatköltségét a Bank a kamattérítés összegével, a felszámítással egyidejűleg, csökkenti.

(8) A mezőgazdasági nagyüzemek részére elszámolt kamattérítés összegét a költségvetés a Banknak negyedévenként megtéríti.

A gépberuházások támogatása és elszámolása

10. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem, az egyesülés, a vízgazdálkodási társulat és a mezőgazdasági nagyüzemek erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdasági társulása az 5. számú mellékletben felsorolt gépeket támogatással csökkentett áron vásárolhatja meg.

(2) A gépek utáni támogatást az értékesítő vállalat az értékesítés alapján, a kivitelező és szerelő vállalat a támogatásra jogosult szervezet részére kiállított számla alapján a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Területi Igazgatósága (a továbbiakban: területi igazgatóság) mellett működő adóelszámolási irodától (a továbbiakban: adóelszámolási iroda) termelési árkiegészítésként igényelheti. Az igényelt támogatás összegéről a számlát kiállítónak értesítenie kell a gépet vásárló szervezetet.

(3) A támogatás elszámolása szempontjából értékesítő vállalatnak kell tekinteni - kiskereskedelmi forgalmazás esetén is - a nagykereskedelmi vállalatot, közvetlen forgalmazás esetén a gyártóüzemet vagy a külkereskedelmi vállalatot.

(4) Az (1) bekezdés szerint támogatásra jogosult a saját részére gyártott, az 5. számú mellékletben meghatározott gépek után a támogatást termelési árkiegészítésként veheti igénybe.

(5) A támogatás alapja:

a) belföldi előállítású terméknél a termelői ár;

b) importból származó terméknél az import beszerzési ár.

(6) Import beszerzési ár a deviza-vételár, a beszerzéssel kapcsolatban a magyar határig felmerült összes költség, a vám, a vámmal együtt fizetendő költségek (kivéve a statisztikai és behozatali illetéket), az import forgalmi adó, az import árrés vagy import bizományi díj együttes összege.

A meliorációs munkák támogatása

11. §

(Az MJR. 35. §-ához)

(1) A meliorációs munkák bekerülési költsége után a 6. számú mellékletben meghatározott szakmai feltételek megléte esetén - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a következő mértékű támogatás folyósítható:

a) a hetven százalékos támogatás adható a MÉM-nek az Országos Vízügyi Hivatallal (a továbbiakban: OVH) egyeztetett meliorációs programja keretében megvalósuló komplex meliorációs, a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési és az üzemi vízrendezési munkákra. A komplex meliorációs munkákra támogatás a 7. számú melléklet 1-5. pontjában felsorolt és a feladattervben meghatározott munkákhoz adható. A komplex melioráció a természeti (hasznosítási) igényeknek megfelelően a melioráció helyileg szükséges valamennyi összetevő elemét tartalmazza;

b) az ötven százalékos támogatás nyújtható a 7. számú melléklet 1-3. és 5. pontjában meghatározóit meliorációs munkákra, ha azok nem komplex melioráció keretében valósulnak meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás mértékétől a mezőgazdasági nagyüzem vagy a vízgazdálkodási társulat természeti adottságának, valamint teherbíró képességének figyelembevételével a komplex meliorációs munkáknál felfelé és lefelé tízszázalékos mértékben - a jóváhagyott kereten belül - el lehet térni.

(3) A meliorációs program keretében megvalósuló komplex meliorációs munkához a szükséges fejlesztési forrással nem rendelkező mezőgazdasági nagyüzem részére - a jóváhagyott kereten belül - visszafizetendő kamatmentes forráskiegészités adható.

12. §

(1) A támogatást a jóváhagyott éves meliorációs támogatási kereten belül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a következő szervek engedélyezik:

a) a mezőgazdasági nagyüzem részére a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv), állami gazdaságoknál az Állami Gazdaságok Országos Központja (a továbbiakban: ÁGK) egyetértésével, termelőszövetkezeteknél az illetékes területi szövetség véleményének kikérésével;

b) vízgazdálkodási társulat részére a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési beruházásokhoz - a vízügyi igazgatóság javaslata alapján - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv.

(2) A meliorációs program keretében megvalósuló térségi vízrendezési munkákhoz a forráskiegészítést - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv javaslata alapján - a MÉM engedélyezi.

(3) A forráskiegészítést a melioráció befejezése után, legfeljebb 5 éven belül, a fejlesztési alapból kell visszafizetni. A visszafizetés ütemét az engedélyezéskor kell meghatározni.

(4) Több éven keresztül megvalósuló meliorációs munkáknál az (1) bekezdés szerinti engedélyben a munkák bekerülési költségeinek - ezen belül a támogatás összegének - éves ütemét is meg kell határozni.

(5) Az engedélyező szerv a meliorációs munkák támogatásának engedélyezéséről a megyei hivatalt, a forráskiegészítés engedélyezéséről az adóelszámolási irodát értesíti.

13. §

(1) A meliorációs munkákhoz támogatást ugyanazon területre csak egy ízben lehet engedélyezni. Kivételt képeznek ez alól a rendelet hatálybalépése után megvalósított komplex meliorációs munkák.

(2) A támogatás iránti kérelmet a 3. számú mellékletben foglaltak szerint a mezőgazdasági nagyüzemnek és a vízgazdálkodási társulatnak az engedélyező szervhez kell benyújtani. A komplex meliorációs munkákkal kapcsolatos támogatási és forráskiegészítési igényt a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a MÉM-nek küldi meg. A kérelem formáját és tartalmát a MÉM Értesítő 1980. február 5-i, 2. számában megjelent Közlemény tartalmazza.

(3) Meliorációs munkát csak a támogatási okirat birtokában lehet megkezdeni. A támogatási okiratot a megyei hivatal állítja ki. A több éven keresztül megvalósuló meliorációs munkához egy okiratot kell kiállítani. A megyei hivatal a támogatási okirat egy példányát az engedélyező szervnek is megküldi.

(4) A megyei hivatal az engedélyező szerv kezdeményezésére a támogatási okiratot köteles visszavonni, illetve a tárgyévre engedélyezett támogatás összegét csökkenteni, ha a munkát

a) a támogatási okiratban megállapított kezdési időponttól számított 60 napon belül nem kezdték meg;

b) nem az engedélyezéskor elfogadott kivitelezési tervnek megfelelően végzik.

(5) A visszavonásról vagy csökkentésről a támogatásra jogosult szervezetet, valamint a Bankot és az engedélyező szervet értesíteni kell.

14. §

(1) A meliorációs munkák támogatását a támogatási okirat alapján a Bank folyósítja.

(2) A forráskiegészítést az engedélyező szerv értesítése alapján a Bank folyósítja.

(3) A meliorációs munkák befejezése után a végszámla kifizetését követő 60 napon belül a megyei hivatalhoz elszámolást kell benyújtani. Az elszámolásról a megyei hivatal az engedélyező szervet is tájékoztatja.

(4) A több éven keresztül megvalósuló munkáról - elvégzett szakaszonként - a tárgyév végén időszakos elszámolást kell az engedélyező és az okiratot kiállító szerv részére benyújtani.

(5) Az elszámolásnak tartalmaznia kell a munkák kivitelezési tervdokumentáció szerinti és a tényleges bekerülési költségét - ide értve a tervezési és a bonyolítási költségeket is -, a felhasznált és elszámolható, illetőleg a végelszámoláskor visszafizetendő vagy a még igényelhető támogatás összegét,

15. §

(1) A munkák terv szerinti elvégzését a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv ellenőrzi.

(2) A támogatás felhasználását a területi igazgatóság, illetve a megyei hivatal ellenőrzi.

(3) A meliorációs munkák elszámolási határidejének túllépése esetén a felhasznált támogatás után, a késedelem idejére, havi egy százalékos járulékot kell fizetni. A járulékot a következő hónap 15. napjáig kell az adóelszámolási irodához átutalni.

16. §

(1) A művelés alól kivont földterület újrahasznosításának költségeihez legfeljebb ötven százalékos mértékű támogatás engedélyezhető. Parlagterület használatba vételéhez azonban hektáronként legfeljebb 10 000 forint támogatás adható.

(2) A támogatás iránti kérelmet a mezőgazdasági nagyüzem a területileg illetékes megyei földhivatalhoz nyújtja be, amely azt javaslatával ellátva a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervhez továbbítja. A kérelem formáját és tartalmát a MÉM Értesítő 1979. december 28-i, 25. számában megjelent Közlemény tartalmazza.

(3) A támogatást a megyei mezőgazdasági szákigazgatási szerv engedélyezi és erről a megyei földhivatalt, a mezőgazdasági nagyüzemet és a megyei hivatalt, illetve a területi igazgatóságot is értesíti.

(4) A mezőgazdasági nagyüzem a támogatást -a földhivatalnak az újrahasznosítás elvégzésére vonatkozó igazolása alapján - az adóelszámolási irodától a 14. számú melléklet szerint veheti igénybe.

Vegyes rendelkezések a beruházási támogatáshoz

17. §

(Az MJR. 36. §-ához)

(1) A támogatással megvalósított létesítmények hasznosítását a területi igazgatóság, illetőleg a megyei hivatal ellenőrzi.

(2) Az elszámolt támogatásnak az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos részét - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -vissza kell fizetni, ha

a) a harmincszázalékos vagy annál magasabb mértékű támogatással létesített, illetőleg beszerzett állóeszközt nem az eredeti rendeltetési célra hasznosítják;

b) a harmincszázalékosnál alacsonyabb mértékű támogatással létesített, illetőleg beszerzett állóeszközt nem mezőgazdasági termelési - vízgazdálkodási társulat esetében nem vízgazdálkodási - célra hasznosítják;

c) az állóeszközt a teljes amortizálódás előtt támogatásra nem jogosult szervnek tartósan - fél évet meghaladó időtartamra - bérbe adják, vagy eladják;

d) az állóeszközt hetvenöt százalékosnál alacsonyabb mértékű elhasználódás előtt kiselejtezik, kivéve, ha az elemi kár vagy ültetvények esetében rendkívüli növényegészségügyi kár következtében semmisült meg. A rendkívüli növényegészségügyi kárt az Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség (a továbbiakban: Szaporítóanyag Felügyelőség) állapítja meg.

(3) A (2) bekezdés előírásait az 1968. január 1. napja előtt üzembe helyezett épületre, építményre, termőre fordult ültetvényre nem kell alkalmazni.

(4) Nem kell a támogatást visszafizetni, ha a mezőgazdasági nagyüzem állami támogatással megvalósított vízellátási létesítményt lakossági célokra, térítésmentesen ad át a közüzemi víz- és csatornamű vállalatnak.

18. §

(1) Az igénybe vett támogatás után az igénybevevőnek havi egyszázalékos járulékot kell fizetni, ha

a) a 8. §-ban, illetve a 14. §-ban meghatározott határidőig a támogatást nem számolja el, a késedelem idejére;

b) a tejtermelő tehén-, továbbá sertésférőhelyeket a műszaki átadás-átvételtől számított egy év eltelte után legalább nyolcvan százalékban rendeltetésszerűen nem használja ki, a nem megfelelő kihasználás idejére.

(2) Az elszámolt támogatás után az igénybevevőnek havi kétszázalékos járulékot kell fizetni, ha a tejtermelő tehén-, továbbá a sertéstartási férőhelyeket a műszaki átadás-átvételtől számított két év eltelte után legalább nyolcvan százalékban rendeltetésszerűen nem használja ki, a nem megfelelő kihasználás idejére.

A szarvasmarhatenyésztés támogatása

19. §

(Az MJR. 37. §-ához)

(1) Az árkiegészítés mértéke a termelési ellenőrzésben tartott, nem húshasznú tehénállomány tejének értékesítése után literenként 1,80 forint.

(2) Az árkiegészítés igénybevétele szempontjából értékesítésnek minősül az üzemi étkeztetésre felhasznált tej is.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott tehénállomány által termelt tejet feldolgozva értékesítik, az árkiegészítés alapja az értékesített tejtermékre eső feldolgozott tej mennyisége.

20. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem a húshasznú tehenek élveszületett borjúszaporulata után a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett igényelhet árkiegészítést, ha húshasznú tehénállomány tartására engedélyt kapott. Az engedélyt a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv, állami gazdaság esetén az ÁGK adja. Erről az engedélyező a kérelmezőt, a területi igazgatóságot vagy a megyei hivatalt és a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőséget (a továbbiakban: Felügyelőség) 30 napon belül értesíti.

(2) Árkiegészítést a Felügyelőség igazolása alapján a tenyésztési ellenőrzésben tartott húshasznú tehénállomány élveszületett borjúszaporulata után akkor lehet igényelni, ha az éves átlagos húshasznú tehénállomány élveszületett borjúszaporulata legalább nyolcvanöt százalék, kivéve a szakaszos elletésre való áttérés kétéves időszakát.

(3) Ha a borjúelhullás mértéke 6 hónapos korig az élveszületett borjúszaporulat nyolcszázalékát meghaladja, az ezen felül elhullott borjak után árkiegészítés nem igényelhető.

(4) Az árkiegészítés mértéke borjanként 4700 forint.

(5) A húshasznú tehénállomány tartására kiadott engedélyt az engedélyező szerv visszavonja:

a) a mezőgazdasági nagyüzem kérelmére, vagy

b) ha a mezőgazdasági nagyüzem az engedélyben meghatározott feltételeket nem teljesíti.

(6) A húshasznú tehénállomány tartására kiadott engedély visszavonásának évében vagy a borjúszaporulat vagy a tej értékesítés után vehető igénybe árkiegészítés.

21. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában levő húshasznú tehénállomány számának növekedését az átlagos állomány alapján kell kiszámítani. A növekedés meghatározásához bázisként azt az átlagos állományi darabszámot kell figyelembe venni, amelyet a forgóalap-kiegészítés, illetve az állománynövelési dotáció igénybevételekor utolsó alkalommal számításba vettek. Ezt az állományi darabszámot azonban csökkenteni kell azzal a állománnyal, amely után a mezőgazdasági nagyüzem a támogatást az MJR. 37. §-ának (6) bekezdése, illetőleg e rendelet 21. § (5), valamint 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint időközben visszafizette.

(2) Az állománynövelési dotáció igénylésénél alapul vehető tehénállomány bázisa az 1980. évi átlagos darabszámnál nem lehet kevesebb.

(3) A tehénállomány 1980. évi, valamint a további évek viszonyítási alapjába be kell számítani a tbc- és brucellamentesítés miatt hiányzó vagy bármilyen ok miatt pótlási kötelezettség alá eső állományt.

(4) A húshasznú tehénállomány-növelési dotációt a forgóalapba kell helyezni.

(5) Az állomány csökkenése esetén az állománynövekedés alapján igénybe vett forgóalap-kiegészítést, illetve az állománynövelési dotációt a tárgyévet követő év február 15-ig vissza kell fizetni. Először mindig az igénybe vett magasabb mértékű támogatást kell visszafizetni.

22. §

(1) A tej értékesítési prémium elszámolásánál a 19. §-ban meghatározott tej értékesítést kell figyelembe venni. Az értékesített tejmennyiség-növekedés mértékének kiszámításakor a 0,5 százalék alatti növekedést figyelmen kívül kell hagyni, a 0,5 százalékos és az azt meghaladó növekedést pedig egész százalékra kell kerekíteni.

(2) A prémium kiszámításánál a tej értékesítés növekedését annak a korábbi évnek - első ízben 1976-nak - értékesítéséhez viszonyítva kell megállapítani, amelyben az értékesített mennyiség a legmagasabb volt.

(3) Kétirányú hasznosítás esetén a (2) bekezdés szerinti tej értékesítés bázisát módosítani kell a hasznosítási irányok közötti átlagállomány-változás után darabonként a nem húshasznú tehénállomány előző két évi tehenenkénti átlag tej hozamával, de legalább 2500 literrel. A bázist

a) növelni kell, ha a nem húshasznú tehénlétszám nő a húshasznú tehénállomány darabszámának csökkenése mellett;

b) csökkenteni kell, ha a nem húshasznú tehénlétszám csökken a húshasznú tehénállomány darabszámának növekedése mellett;

c) ha a kétféle hasznosítási irány között az állománynövekedés, illetőleg csökkenés darabszáma nem azonos, a tejértékesítés bázisának módosításánál a kisebb állományváltozási darabszámmal kell számolni.

23. §

(1) A 20. § (2), a 21. § (1)-(2) és a 22. § (3) bekezdésében szereplő átlagállományon a negyedéves létszámból számított éves kronológikus átlaglétszámot kell érteni.

(2) A 19-22. §-ban meghatározott támogatás a 14. számú melléklet szerint igényelhető.

(3) A tárgyévi várható tej értékesítésnek a bázis évi ténylegeshez viszonyított növekedése alapján számított tej értékesítési prémium legfeljebb hetven százaléka előlegként igényelhető. A várható tej értékesítés mennyiségeként legfeljebb a tárgyév I-III. negyedévében ténylegesen értékesített tejmennyiség százharminc százalékát lehet számításba venni.

(4) Ha az előlegként igénybe vett tej értékesítési prémium meghaladja a tényadatok alapján igénybe vehető összeget, a különbözetre - annak visszafizetésével egyidejűleg - nyolc százalék késedelmi pótlékot kell fizetni.

24. §

(1) Ha a nem húshasznú átlagos tehénállomány 1981-ben vagy az azt követő években csökken -a (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltekintve - a forgóalap-kiegészítést a tárgyévet követő év február 15-ig vissza kell fizetni. Ahol a támogatás mértéke eltérő, először mindig az igénybe vett legmagasabb mértékű támogatást kell visszafizetni.

(2) Az 1980. december 31-ig elért nem húshasznú tehén-létszámnövekedés utáni forgóalap-kiegészítést 1983. december 31. után bekövetkező tehénlétszám-csökkenéskor nem kell visszafizetni, ha az igénybevételtől számítva 5 év eltelt.

(3) A forgóalap-kiegészítés igénybevétele időpontjának azt az évet kell tekinteni, amelyben a tehénállomány darabszáma növekedett.

(4) Ha a tehenek számának átmeneti csökkenése miatt a mezőgazdasági nagyüzem a támogatás visszafizetésére halasztást kapott, akkor annyi évvel kell az 5 évet növelni, ahány éven át a tehénállomány a kötelező darabszámnál alacsonyabb volt.

A juh- és kecsketenyésztés támogatása

25. §

(Az MJR. 38. §-ához)

(1) A tenyésztési támogatás akkor vehető igénybe, ha a tenyésztésben tartott anyaállomány pótlása vagy növelése a MÉM által tenyésztésre engedélyezett fajtájú, a Felügyelőség által tenyésztésre alkalmasnak minősített és tenyésztési ellenőrzésben tartott leellett jerkével, illetve anyává átminősített növendékkecskével történik.

(2) A mezőgazdasági nagyüzem

a) állománypótlás címén darabonként 500 forint támogatásban részesül a tárgyévben tenyésztésből kivont anyaállatok pótlását szolgáló jerkék, illetve anyává átminősített növendék kecskék darabszáma után; ezt a támogatást legfeljebb a tárgyév január 1-én meglevő anyaállomány harminc százalékára lehet igényelni;

b) az anyaállomány jerkével, illetve anyává átminősített növendék kecskével történő növelése után darabonként 700 forint támogatásban részesül.

(3) A pótlás és a növekedés után igényelhető, illetőleg visszafizetendő támogatást a 8. számú mellékletben meghatározottak szerint kell kiszámítani.

(4) A juh- és a kecsketenyésztési támogatás a 14. számú melléklet szerint igényelhető. A támogatás nyolcvan százalékára előleg folyósítható, ha a mezőgazdasági nagyüzem az igényét a tárgyév december 1. napja után az adóelszámolási irodához benyújtja. Az előleget az igény beérkezésétől számított 6 napon belül folyósítani kell.

A szamócatelepítés támogatása

26. §

(Az MJR. 39. §-ához)

(1) A mezőgazdasági nagyüzem részére szamócatelepítéshez a 2. § (3) bekezdésében meghatározott feltételekkel - az erre a célra előirányzott keretből - hektáronként 46 000 forint támogatás adható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatást a termelőszövetkezet részére a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a megyei tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervével

(a továbbiakban: megyei pénzügyi szakigazgatási szerv) egyetértésben, állami gazdaság részére az ÁGK engedélyezi. Az engedélyezésről a mezőgazdasági nagyüzemet, illetőleg a megyei hivatalt vagy a területi igazgatóságot értesíteni kell.

(3) A támogatás a 14. számú melléklet szerint igényelhető.

A műtrágya, a növényvédő- és a gyomirtószer beszerzésének támogatása

27. §

(Az MJR. 40. §-ához)

(1) A támogatás mértéke a belföldi eredetű nitrogén-műtrágyára harminchét százalék, a belföldi eredetű foszforműtrágyára ötvenkét százalék, a növényvédő- és a gyomirtószerre huszonegy százalék.

(2) A támogatás alapja a 10. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott termelői, illetve import beszerzési ár.

(3) A támogatást a 10. § (3) bekezdésében meghatározott értékesítő vállalat az áru beszerzésekor termelési árkiegészítésként veheti igénybe az adóelszámolási irodától. A termelő vállalat - ha közvetlenül mezőgazdasági nagyüzem részére értékesít - a támogatást a számlázást követően igényelheti.

A mezőgazdasági kistermelő támogatása

Ültetvénytelepítés támogatása

28. §

(Az MJR. 41. §-ához)

(1) A mezőgazdasági kistermelő bogyósgyümölcsös telepítéséhez szaporítóanyagot csökkentett áron vásárolhat, ha legalább 500 m2 terület teljes termésére 3 év időtartamra mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt mezőgazdasági nagyüzemmel, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezettel (a továbbiakban: ÁFÉSZ), zöldség-, gyümölcsértékesítő szövetkezeti vállalattal (a továbbiakban: ZÖLDÉRT), konzerv- vagy hűtőipari vállalattal vagy más, a lakosság részére forgalmazó vállalattal (a továbbiakban együtt: forgalmazó vállalat).

(2) A szaporítóanyagot forgalmazó vállalat a mezőgazdasági kistermelő részére termékértékesítési szerződés alapján értékesített bogyósgyümölcs szaporítóanyag után 100 db-onként a következő mértékű támogatást számolhatja el:

- szamóca 80 Ft,

- málna 120 Ft,

- fekete-piros ribiszke

és köszméte bokor 800 Ft,

- fekete-piros ribiszke

és köszméte oltvány 1200 Ft.

(3) A forgalmazó vállalat az értékesített szaporítóanyag után járó támogatást a termékértékesítési szerződés alapján termelési árkiegészítésként igényelheti az adóelszámolási irodától.

(4) A nagyüzemi ültetvényhez közvetlenül csatlakozó - nem bogyós gyümölcsű - ültetvénytelepítés szakmai feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(5) A mezőgazdasági nagyüzemek háztáji gazdaságaiban, összefüggő területen megvalósuló - a nagyüzem irányításával működő - bogyósgyümölcsü ültetvények telepítéséhez a 2. § (2) bekezdésében meghatározott támogatás folyósítható, ha a telepítésre kerülő ültetvény területe eléri vagymeghaladja az 1. számú melléklet 1/a) pontjában a mezőgazdasági szakszövetkezetek részére meghatározott területet. A támogatást annak a mezőgazdasági nagyüzemnek kell igényelnie és elszámolnia, amelynek területén a telepítés megvalósul.

A zöldségtermelés támogatása

29. §

(Az MJR. 42. §-ához)

(1) A mezőgazdasági kistermelő zöldségtermelési támogatásának feltétele a forgalmazó vállalattal [a 28. § (1) bekezdés] kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés.

(2) A zöldségtermeléshez szükséges fóliát és vázszerkezetet a mezőgazdasági kistermelő beszerezheti az ÁFÉSZ-től, ZÖLDERT-től, a mezőgazdasági nagyüzemtől vagy más forgalmazó vállalattól. A vásárláskor az eladó szerv részére át kell adni a termékértékesítési szerződés két példányát.

(3) A mezőgazdasági kistermelő a megkötött termékértékesítési szerződés alapján egy alkalommal vásárolhat kedvezményes áron előregyártott vázszerkezetet. A termékértékesítési szerződés alapján a meglevő vázszerkezetre fóliát évenként abban az esetben lehet támogatással csökkentett áron vásárolni, ha a soron következő vásárlás előtt a szerződés időtartamát a kistermelő legalább egy évvel meghosszabbítja.

(4) A forgalmazó vállalat a termékértékesítési szerződések alapján az értékesített fólia és vázszerkezet után a támogatást termelési árkiegészítésként igényelheti az adóelszámolási irodától.

A gépbeszerzés támogatása

30. §

(Az MJR. 44. §-ához)

(1) A mezőgazdasági kistermelő valamint a gépkölcsönzésre jogosult szervezet az MJR. 44. § (1) bekezdésében meghatározott gépek beszerzésekor húsz százalék támogatásban részesül.

(2) A támogatást az értékesítő vállalat [10. § (3) bek] számolja el.

(3) A támogatás a 10. § (2) bekezdése szerint igényelhető.

(4) A kerti traktorokhoz csatlakozó munkagépek közül csak a mezőgazdasági termelést szolgáló talajművelő, vető- és ültető, növényvédő- és terménybetakarító munkagépek, valamint az utánfutók után lehet támogatást elszámolni.

A szarvasmarha-tenyésztés támogatása

31. §

(Az MJR. 45. §-ához)

(1) A mezőgazdasági kistermelő az MJR. 45. § (1) bekezdésében meghatározott támogatást a 9. számú mellékletben foglalt feltételek teljesítése esetén igényelheti.

(2) Ha az éves tehéntartás meghiúsul, de azt két hónapon belül pótolják, a támogatásra való jogosultság folyamatossága nem szűnik meg.

(3) Ha az éves tartású tehenet két hónapon belül nem pótolják, vagy ha a tehén négy évre vállalt tartása a négyéves tartási időszak előtt meghiúsult és azt egy éven belül előhasi üsző leelleté-sével nem pótolják, a négy évre előre felvett támogatás időarányos részét vissza kell fizetni. Az előhasi üsző leellése és a tehéntartás meghiúsulása közötti időszakkal a vállalt négyéves tartás meghosszabbodik.

(4) Ha az első tehén tartása megszűnik és azt a (3) bekezdésben meghatározott időn belül nem pótolják - ha a kistermelőnek négyéves tartású tehene is van - egy, a négyéves tartási időszakra vállalt tehén minősül vissza első tehénné. A visszaminősített tehén után négy évre előre felvett támogatásnak a négy évből még hátralevő időszakra eső, az első és második tehén után járó különbözetét vissza kell fizetni.

(5) Annak a háztáji és kisegítő gazdaságnak, amely 1978-80. évben második és további tehén négyéves tartására vállalkozott és részére a támogatást már folyósították, a tartási kötelezettség hátralevő időszakára utólag, kiegészítésként az évenkénti ezer forint támogatási különbözetet 1981. évben folyósítani kell.

A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatása

32. §

(Az MJR. 47. §-ához)

(1) A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem a 10. számú mellékletben meghatározott saját termelésű terményeinek, termékeinek és állatainak (a továbbiakban együtt: termékek) értékesítése után alap-és külön árkiegészítésben (a továbbiakban együtt: árkiegészítés) - az átmenetileg támogatható nagyüzem legfeljebb a II. kategória szerinti alapár-kiegészítésben - részesül.

(2) Az árkiegészítés alapja a termék értékesítéséből elért árbevétel. Az árbevételt és az igénybe vehető árkiegészítést a 22. számú melléklet szerint kell kiszámítani.

(3) A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem a tagja vagy alkalmazottja gazdaságából származó, a nagyüzemen keresztül értékesített borjú, növendék- és hízómarha, növendék- és hízósertés, tej és bogyós gyümölcs, valamint zöldség után a besorolása (kategória, termőtáj) szerinti mértékű árkiegészítést számolhat el. A nagyüzemen keresztül értékesített termékek a kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem által termelt és a háztájinak juttatott állat- és takarmány alapanyagból is származhatnak. Ha a nagyüzem tagja vagy alkalmazottja, illetőleg a szakszövetkezet saját gazdasága nem a nagyüzemtől vásárolta az állat alapanyagot, csak az tekinthető saját termelésű terméknek, ha a borjút legfeljebb négyhónapos, a malacot kéthónapos korig vásárolta.

(4) A besorolása (kategória, termőtáj) szerinti mértékű árkiegészítést számolhat el a kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem a területe szerinti helységekben gazdálkodó mezőgazdasági kistermelők gazdaságából származó tej és bogyós gyümölcs (málna, szamóca, köszméte, fekete- és piros ribiszke) nagyüzemi értékesítése után.

(5) Az árkiegészítést az adóelszámolási iroda folyósítja. Az árkiegészítés igénylésének módját a 12. és 14. számú melléklet tartalmazza.

33. §

(1) Jégverés, víz-, vízerózió-, viharkár, homokverés és aszálykár miatt a növénybiztosítási szerződés alapján nem térített terméskiesésre a kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem térítésben részesülhet. A térítés feltétele, hogy a nagyüzem érvényes növénybiztosítási szerződéssel rendelkezzék.

(2) Az elemi kár okozta terméskiesésre a 23. számú mellékletben meghatározottak szerint igényelhető térítés. A térítés a meghatározott hozamszintig kiesett termény alapárára a kategória szerinti alap- és a termőtáj szerinti külön árkiegészítésre terjed ki. Az elemi kárt és mértékét helyszíni szemle alapján állapítja meg az Állami Biztosító.

34. §

(1) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezet és mezőgazdasági szakszövetkezet részére - az illetékes területi szövetség véleményének kikérésével - a megyei pénzügyi és a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv együttesen, a kedvezőtlen adottságúnak kijelölt mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalat részére a PM és a MÉM együttesen engedélyezhet fejlesztési hozzájárulást.

(2) Fejlesztési hozzájárulás a mezőgazdasági nagyüzem fejlesztési tervében meghatározott célokra - gépberuházáshoz, nem mezőgazdasági tevékenység létesítéséhez, ültetvénytelepítési, meliorációs és építési beruházáshoz - adható.

(3) Fejlesztési hozzájárulást

a) visszafizetési kötelezettség nélkül,

b) visszafizetési kötelezettség mellett lehet engedélyezni.

(4) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem visszafizetési kötelezettség nélkül fejlesztési hozzájárulást csak akkor - illetve addig a mértékig - kaphat, ameddig az előző évi mérlegében az egy hektár rét- és legelőterület nélküli termőterületre jutó - a földterület vagy telkesítés nyilvántartott értékével csökkentett - nettó állóeszközérték a 35 000 forintot nem haladja meg.

(5) Ha a kedvezőtlen adottságú nagyüzem állóeszközértéke a (4) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja, részére fejlesztési hozzájárulást az ezt meghaladó összegre csak visszafizetési kötelezettség mellett lehet engedélyezni.

(6) A visszafizetési kötelezettséggel engedélyezett fejlesztési hozzájárulás törlesztésének ideje nem lehet hosszabb a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott leghosszabb lejárati időnél. A visszafizetési kötelezettség mellett kapott fejlesztési hozzájárulás kamatmentes.

(7) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetnek vagy mezőgazdasági szakszövetkezetnek a visszafizetési kötelezettséggel engedélyezett fejlesztési hozzájárulás törlesztéséből befolyó összeget fejlesztési hozzájárulási alapként kell kezelni, és abból az (1)-(6) bekezdésben foglaltak szerint újabb fejlesztési hozzájárulás adható.

35. §

(1) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem részére - a tagjai és alkalmazottai nem mezőgazdasági foglalkoztatása elősegítéséhez - termelési adójából visszafizethető fejlesztési hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) adható.

(2) A hozzájárulás a termelési adóköteles tevékenységgel kapcsolatos beruházásra és annak tartós forgóeszköz-szükséglete fedezetére fordítható.

(3) A hozzájárulás mértéke a megvalósítandó tevékenység keretében foglalkoztatott dolgozónként legfeljebb 130 000 forint lehet.

(4) A hozzájárulás a kedvezőtlen adottságú nagyüzemnek akkor is adható, ha a termelési adóköteles tevékenység létesítésére vagy bővítésére gazdasági társaságot hoznak létre, melynek tagjai között nem kedvezőtlen adottságú nagyüzemek és egyéb gazdálkodó szervezetek is vannak, de a gazdasági társaság nyilvántartással megbízott tagja a kedvezőtlen adottságú nagyüzem és a létrehozott új vagy bővített üzem telephelye a kedvezőtlen adottságú nagyüzem területén van.

(5) A hozzájárulás után az érvényes beruházási hitelkamatot kell fizetni.

(6) A hozzájárulást és a kamatot a hozzájárulásból megvalósított nem mezőgazdasági tevékenység termelési adója terhére 10 év alatt kell visszafizetni. A visszafizetés ütemét a hozzájárulás engedélyezésekor kell meghatározni.

(7) Ha a termelési adó nem fedezi az engedélyezéskor meghatározott visszafizetendő hozzájárulást és kamatát, akkor a fejlesztési alapból kell a kötelezettségnek eleget tenni.

(8) A hozzájárulást a PM engedélyezi. A hozzájárulás igénylésének és folyósításának módját a 12. és 14 számú melléklet tartalmazza.

36. §

(1) A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemek összevonása, beolvadása vagy egyesülése esetén a jogutódot a PM és a MÉM, illetve a megyei tanács végrehajtó bizottsága kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemnek jelölheti ki. A kijelölésnél az MJR. 47. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) Az átmenetileg támogatható nagyüzem támogatási jogosultsága az összevonás vagy az egyesülés időpontjával megszűnik.

(3) Az 1979. november 30-ig kedvezőtlen termőhelyűvé kijelölt mezőgazdasági termelőszövetkezet és mezőgazdasági szakszövetkezet a termelési adóból törleszthető fejlesztési hozzájárulást változatlan feltételekkel törlesztheti.

37. §

(Az MJR. 48. §-ához)

(1) Az állami erdőgazdaságnak és a mezőgazdasági nagyüzemek erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdasági társulásának a 2. számú melléklet b) pontjában felsorolt erdőfeltárást szolgáló mélyépítmények létesítésére negyven százalékos támogatás adható.

(2) A támogatás igénylésénél, engedélyezésénél, folyósításánál és elszámolásánál az ültetvénytelepítés támogatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

38. §

(1) A támogatások kezelésénél, ellenőrzésénél a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjét, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatását, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítását és pénzügyi revízióját szabályozó rendeletek előírásait kell alkalmazni.

(2) A PM a MÉM-mel egyetértésben felmentést adhat a 6. § (4), a 8. § (1)-(3), a 13. § (3), a 14. § (3), a 15. § (3), a 17. § (2) bekezdésében és a 18. §-ban foglaltak alól.

(3) Az illetékes adóhatóság legfeljebb 2 évre halasztást adhat a 15. § (3), a 17. § (2) és a 18. § (1)-(2) és a 21. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítésére.

(4) A támogatás igénybevételére jogosult, illetve a kereskedelmi feladatot ellátó szervezet a kedvezményesen beszerzett gépre, műtrágyára, növényvédő- és gyomirtószerre nyújtott támogatás teljes összegét köteles az adóelszámolási iroda által megjelölt számlára visszafizetni, ha azt támogatás igénybevételére nem jogosult részére értékesíti.

(5) A mezőgazdasági nagyüzem a tehénállomány 1977-1980-ban bekövetkező növekedése után a korábban hatályos jogszabályok [a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelet, valamint az ezt módosító, illetve kiegészítő 53/1976. (XII. 29.) PM-MÉM és a 29/1977. (XI. 5.) PM-MÉM együttes rendelet 26. §-a] előírásai alapján igényelheti a forgóalap-kiegészítést.

(6) A 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM együttes rendelet 2. § (5) bekezdése szerint épülő húshasznú tehénférőhelyek benépesítéséig a mezőgazdasági nagyüzem állománynövelési dotációt nem vehet igénybe. Az új férőhelyek benépesítése után a húshasznú tehénállomány bázisát a PM és a MÉM egyedileg állapítja meg.

(7) A zöldségértékesítés után fejlesztési támogatás utoljára az 1981-1983. évi zöldségtermelési árbevétel után a következők szerint számolható el:

a) Az a mezőgazdasági nagyüzem, amely az elfogadott pályázat alapján már az 1977. évi zöldségértékesítés árbevétele után elszámolt fejlesztési támogatást, utoljára az 1981. évi zöldségértékesítés árbevétele után akkor veheti igénybe a támogatást, ha a pályázatban elfogadott, de legalább az 53/1976. (XII. 29.) PM-MÉM együttes rendelettel módosított 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM számú együttes rendeletben meghatározott területnövelést 1977-1980. években teljesítette. Ilyen üzem az 1982. évi zöldségértékesítés árbevétele után már nem vehet igénybe fejlesztési támogatást. 1981-ben akkor számolhat el támogatást, ha fővetésű zöldségterületét 1980-hoz képest nem csökkenti.

b) Az a mezőgazdasági nagyüzem, amely elfogadott pályázat alapján először 1978., 1979., illetve 1980. években számolt el fejlesztési támogatást, utoljára 1981., 1982., illetve 1983. évi zöldségárbevétele után akkor veheti igénybe, ha a pályázatban vállalt területnövelési kötelezettségét, de legalább az 53/1976. (XII. 29.) PM-MÉM együttes rendelettel módosított 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendeletben meghatározott területnövelést négy éven át teljesiti.

c) Az a) és b) pontban említett területtartás, illetve - növelés alól a megyei pénzügyi és a mezőgazdasági szakigazgatási szerv indokolt esetben együttesen felmentést adhat.

d) Az a mezőgazdasági nagyüzem, amely a pályázatban vállalt - 1980. év végéig fennálló - területnövelési kötelezettség teljesítésére a rendelet megjelenéséig határidő módosítást kapott, az a) és b) pont szerinti fejlesztési támogatást igénybe veheti, ha az engedélyben meghatározott feltételeket teljesítette.

(8) Gyeptelepítéshez és felújításhoz a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM együttes rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kiadott engedélyek alapján a támogatás 1981-1982.-ben még folyósítható.

(9) 1981. január 1. napja előtt kiadott okiratok alapján elkezdett beruházások támogatását, valamint az 1980. évet érintő termelési (üzemviteli) támogatásokat még a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM együttes rendelet előírásai szerint kell elszámolni.

Záró rendelkezések

39. §

Ez a rendelet 1981. január 1-én lép hatályba. Egyidejűleg a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM együttes rendelet és a 14/1980. (VI. 11.) PM rendelet hatályát veszti.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminisztériumi államtitkár

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

A szőlő és gyümölcsös telepítése és korszerűsítése támogatásának szakmai feltételei

1. Az új szőlő és gyümölcsös telepítése támogatásának feltételei

a) a szőlő-, illetőleg gyümölcstermeléssel már eredményesen foglalkoznak és jelenleg a nagyüzemi szőlő-, illetőleg összes gyümölcsös ültetvény területe eléri a 100 ha-t, vagy

- a meglevő nagyüzemi ültetvényt legfeljebb 3 egymást követő évben - a tokajhegyaljai borvidéken meglevő szőlőültetvényt 5 egymást követő évben - legalább 100 ha-ra egészítik ki, vagy

- 3 egymást követő évben - a tokajhegyaljai borvidéken a szőlőtelepítést 5 egymást követő évben - összesen legalább 100 ha nagyságú új nagyüzemi szőlőt, illetőleg gyümölcsöst telepítenek,

- bogyósgyümölcs-termesztéssel foglalkozó gazdaságnak legalább 3 ha bogyósgyümölcsös területtel kell rendelkeznie, illetve ilyen nagyságú bogyós gyümölcsöst kell legfeljebb 3 év alatt telepítenie,

- szőlő- és gyümölcstelepítésre a rendeletben foglaltak alapján a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport részére abban az esetben lehet támogatást adni, ha a közösen művelt terület vagy a tagjai által közösen és egy tagban telepített, korszerűsített ültetvényterület az egymást követő 3 év alatt - a tokajhegyaljai borvidéken a szőlőterület 5 év alatt - eléri bogyósgyümölcsű ültetvényeknél a 2 ha-t, egyéb gyümölcsfajoknál a 10 ha-t, szőlőültetvénynél az 5 ha-t,

b) a telepítéshez igazolt származású, szabványminőségű szaporítóanyag használható fel,

c) az üzem szakmai irányításához legalább egy középfokú végzettségű kertészeti szakember áll rendelkezésre,

d) a támogatásban részesíthető ültetvények telepítésénél a melléklethez csatolt 1. számú és 2. számú táblázatban megjelölt sor- és tőtávolságot kell alkalmazni. A +15 százaléknál nagyobb eltérés esetén - a MÉM engedélye alapján - áttelepítés tér állása m2-éhez legközelebb eső sor- és tőtávolság fix összegét kell alkalmazni,

e) az erdőtelepítési célcsoportos állami beruházási keret terhére megvalósuló dió- és gesztenyetelepítéseknél a rendelet 2. §-a (3) bekezdésében és a melléklet 1. a)-c) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. A szőlő-, illetőleg gyümölcsös ültetvény korszerűsítés támogatásának feltételei:

a) a meglevő szőlő-, illetőleg gyümölcsös területe az 50 ha-t, bogyósültetvény területe a 3 ha-t eléri. Szőlőültetvényből legalább 15 ha (évente legalább 5 ha), gyümölcsösből legalább 10 ha, bogyósgyümölcsből legalább 3 ha ültetvényt korszerűsítenek (almánál, körténél és szilvánál besűrítéssél). 100 ha alatti szőlőültetvény és gyümölcsös (bogyósültetvények kivételével) esetében tápanyag feltöltésre támogatás csak teljes korszerűsítésnél adható;

b) a szőlőültetvény tőkehiánya legfeljebb 20 százalék, gyümölcsös ültetvény állományhiánya pedig legfeljebb 10 százalék;

c) az ültetvény területének lejtése szőlőnél a 17 százalékot, gyümölcsösnél a 10 százalékot nem haladja meg. A tokajhegyaljai borvidék esetében a terület lejtése a 17 százalékot meghaladhatja;

d) a korszerűsítés után a szőlőültetvény legalább 10 évig, az alma-gyümölcsűek legalább 10 évig, a csonthéjas és héjas gyümölcsűek pedig legalább 5 évig termelésben tarthatók;

e) a szőlőültetvény gépi művelésre alkalmas lesz;

f) az ültetvények egyéb vonatkozásban értelemszerűen az 1. b)-c) pontban megjelölt feltételeknek megfelelnek.

3. Szőlő- és gyümölcsültetvények korszerűsítésére a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport részére abban az esetben lehet támogatást adni, ha szőlőből legalább 5 ha-t, gyümölcsből 3 ha-t, bogyósgyümölcsből 0,5 ha-t korszerűsítenek, s a korszerűsítendő ültetvény megfelel a 2. b)-e) pontjaiban felsorolt feltételeknek.

4. Új telepítéseknél a mezőgazdasági üzemnek évente szeptember hó 15-ig üzemi ültetvény leltárt kell készíteni. A telepítés szakmai követelményeknek megfelelő előkészítését, a növényállomány fejlődését, a telepítés befejezését (termőrefordulását), valamint a korszerűsítés befejezését a Szaporítóanyag Felügyelőség az ültetvényleltár alapján ellenőrzi. A Szaporítóanyag Felügyelőség az ellenőrzés eredményéről, a támogatás elszámolásához igazolást ad az üzem részére. Ha a mezőgazdasági üzem a telepítéshez, vagy a korszerűsítéshez támogatási okiratot kapott, a szaporítóanyag, valamint a támberendezés vásárolt oszlopainak értéke önállóan elszámolható.

1. számú táblázat az 1. számú melléklethez

Árugyümölcsös támogatás összegei*

1000 Ft/ha

2. számú táblázat az 1. számú melléklethez

Szőlőtelepítések támogatási összegei 1000 Ft/ha

2. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

a) A tejtermelő tehenészeti és sertéshizlaló telepek üzemeltetéséhez szükséges épületek, építmények:

b) Több létesítményt magábanfoglaló beruházási célok épületeinek, építményeinek felsorolása:

- Tejtermelő tehéntartási létesítmények:

tejtermelő tehénistálló, itatásos borjúnevelő, borjúnevelő 180 napos korig, * fejőház, te-nyésznövendék-üsző istálló, ellető istálló, tejház, karám telepen belül, takarmánytároló siló, trágyacsatorna, trágyaaknák, hullatároló, dögkút vagy dögtér, fedett szin.

- Sertéstartási létesítmények:

Sertésfiaztató, sertéshizlaló, malac utónevelő, kan-, koca- és süldőkocaszállás, vemhesítő, takarmánytároló, állatrakodó, trágyacsatorna és -aknák, takarmányelőkészítő keverő, hídmérleg, hullatároló, dögkút vagy dögtér, kényszervágó.

- Erdőfeltárás mélyépítményei:

Erdészeti út: az erdőterület feltárását, csemetekert megközelítését biztosító üzemi út és műtárgyai.

Erdei vasút: az erdőterület feltárását szolgáló keskeny nyomtávú vasúti pálya, ennek műtárgyai, valamint biztonsági és jelzőberendezései.

Erdőgazdasági rakodó: faanyag kérgezésére, aprítására, osztályozására és tárolására szolgáló állandó jellegű telep mélyépítményei és járulékos létesítményei (energiaellátás, térvilágítás, vízellátás, szennyvízelvezetés, hídmérleg és kerítés építési munkái).

3. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

Az ültetvénytelepítési, illetőleg a meliorációs munkák támogatásának igénylése és elszámolása

A támogatás igényléséhez mellékelni kell:

1. a műszaki tervdokumentáció alapján készült költségvetést,

2. a Bank igazolását arról, hogy a szükséges fejlesztési források - beleértve a kötelező tartalék összegét is - az éves ütemben rendelkezésre állnak és a tárgyévi részt elkülönítették,

3. a beruházás megkezdéséhez előírt hatósági engedélyeket,

4. az e rendeletben előírt engedélyeket, határozatokat.

Ültetvénytelepítéseknél a talajelőkészítésre, a telepítésre, az ápolásra, a kerítésre és a szükséges támberendezésekre egy okiratot kell kiállítani.

A kiállító szerv a támogatásról az okirat megküldésével - a Bank útján - értesíti az igénylőt. Az igénylő csak a kiadott okiratban foglalt létesítmények, területek stb. után részesülhet támogatásban.

Az elszámolást a támogatást igénybe vevő szerv köteles elkészíteni és az okiratot kiállító szervhez benyújtani.

Az elszámolásnak tartalmaznia kell:

- a beruházás (létesítmény) tervezett és tényleges bekerülési költségét,

- a támogatás alapját képező - rendelet 5. § előírásainak megfelelően számított - összegét,

- az elszámolásig felhasznált,

- a véglegesen elszámolható,

- a visszafizetendő, vagy - a még folyósítható

támogatás összegét.

Az elszámoláshoz csatolni kell a Bank igazolását a felhasznált (folyósított) pénzösszeg forrásonkénti részletezéséről.

A megyei hivatal a meliorációs munkák elszámolását - keretfelhasználás szempontjából - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervvel egyezteti.

Az elszámolás valódiságának tartalmát a pénzügyi revízió utólag a helyszínen is vizsgálhatja.

4. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

A tejtermelő tehenészeti és sertéstartási létesítmények építéséhez támogatás igénylése

A tejtermelő tehenészeti és sertéstartási létesítmények támogatását a kivitelezési munka megkezdése előtt írásban kell kérni a megyei hivataltól. A kérelemhez mellékelni kell:

1. a műszaki tervdokumentáció alapján készült költségvetést,

2. ha a beruházás több létesítményből áll, akkor a létesítményjegyzéket,

3. ha a mezőgazdasági nagyüzem a beruházáshoz hitelt vesz igénybe, akkor a Bankkal kötött hitelszerződést, ha saját forrásból valósítja meg, a Bank igazolását arról, hogy a szükséges fejlesztési források az éves ütemben rendelkezésre állnak.

5. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

A mezőgazdasági termelést szolgáló - az állóeszköz fogalomkörbe tartozó - gépi beruházások az "Ipari Termékek Jegyzéke" alapján a következő körön belül részesíthetők támogatásban:

Speciálisnak tekintendők: csak a kiemelt ágazat termelését szolgáló gépek, valamint ugyanezen ágazatokban az általános hasznosítású gépekhez alkalmazott adapterek.

Továbbá 40 százalékos támogatás vehető igénybe az alábbi speciális erdészeti gépsorokba tartozó gépekre együtt, illetve ezen gépsorok komplettírozására.

- Nyárfakitermelés gépsorai: Nyárfaállományok rövidfás munkarendszerének gépsora (rövidfás harvester vagy processor forwarder, kérgező, rakodó).

Nyárfaállományok hosszúfás munkarendszerének gépsora (hosszúfás harvester, skidder, csoportos daraboló, kérgező, rakodó).

- Erdei apríték-kitermelés komplex gépsora: Döntő, rakásoló, skidder, mobil aprítógép vagy

kérgező és rakodógép.

A 10. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás igénylése szempontjából mezőgazdasági termelésnek kell tekinteni a "Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységeinek osztályozása szerint a (1) Növénytermesztést; (2) Kertészetet; (3) Erdészetet [(342) az Erdei melléktermékek termelése kivételével]; (4) Állattenyésztést [(47) -Vadászat kivételével]; (5) Mezőgazdasági melléktevékenységet, valamint a (6) Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szolgáltatások közül a (611) Talajerő gazdálkodási szolgáltatást és a (6121) Növényvédelmi tevékenységet; továbbá ide sorolandó a tejfeldolgozás és a tejtermék előállítás is.

6. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

A meliorációs beruházások támogatásának szakmai feltételei:

1. Meliorációs terv készítéséhez támogatást csak annak a mezőgazdasági nagyüzemnek lehet engedélyezni, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a terv elkészítésétől számított öt éven belül a tervben előírt munkákat megvalósítja.

2. Területrendezési, talajvédelmi és vízrendezési munkákhoz támogatást csak annak a mezőgazdasági nagyüzemnek lehet engedélyezni, amely a korábban megvalósított meliorációs létesítmények fenntartási munkáit rendszeresen elvégezte és ahol az üzemi művek csatlakozását a közcélú befogadók lehetővé teszik.

3. Talajjavításra támogatás az esetben engedélyezhető, ha a javítás hatékonyságát - a területileg illetékes növényvédelmi és agrokémiai állomás szakvéleménye szerint - rendezetlen vízállapot nem veszélyezteti.

4. A helyi jelentőségű közcélú vízrendezési létesítmények megvalósításához abban az esetben engedélyezhető támogatás, ha a csatlakozást az állami befogadó lehetővé teszi. A kizárólag mezőgazdasági nagyüzemek érdekét szolgáló létesítményekhez támogatás engedélyezésének további feltétele, hogy a szükség szerint kapcsolódó üzemi vízrendezési és talajvédelmi munkákat a mezőgazdasági nagyüzemek előirányozzák, illetőleg azokat négy éven belül befejezzék és az ezekhez szükséges támogatási keretet az engedélyező szerv biztosítja.

7. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

A támogatásban részesíthető meliorációs munkák:

1. Meliorációs munkák különböző szintű tervkészítése:

- a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter külön rendeletében szabályozott módon elkészített, különböző szintű meliorációs tervek készítése, megvalósítási térkép készítése.

2. Területrendezési munkák:

- tereprendezés, rónázás,

- vízmosás-bedöntés,

- felesleges utak, árkok megszüntetése,

- elhagyott tanyahelyek, épületek helyeinek elegyengetése,

- az előzőekhez kapcsolódó irtási munkák,

- táblásítás, földúthálózat-kialakítás.

3. Talajvédelmi munkák:

- sáncolás,

- övárok, övgát létesítése, beleértve a nyári gátakat is,

- vízmosás-kötés,

- vegyes vagy burkolt vízlevezető,

- teraszépítés,

- gyepsáv-cserjesáv létesítése,

- talajvédő gyepesítés.

4. Vízrendezési munkák:

- nyilt vízlevezető árok,

- talajcsövezés,

- talajcsövezéshez a kivitelezési tervdokumentációban előírt mélylazítás, vakonddrénezés,

- műtárgyak,

- árvízcsúcs-csökkentő víztározó.

5. Talajjavítási munkák:

- kémiai anyagokkal (mész, gipsz, lignites gipsz, cukorgyári mésziszap, lápi mész és egyéb ipari melléktermékek),

- gépi digózás,

- szervesanyagokkal (lápföld, tőzeg stb.) kivéve a szerves trágyát,

- a fenti munkák kombinált megoldásai.

8. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

9. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

A mezőgazdasági kistermelők szarvasmarha-tenyésztésének állami támogatása

1. Az MJR. 45. § (1) bekezdése alapján járó állami támogatást a mezőgazdasági kistermelőnek a Felügyelőségtől - a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervénél, illetőleg a városi fővárosi (kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél (továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) beszerezhető és a községi szakigazgatási szervnél benyújtandó - formanyomtatványon kérheti.

2. Az MJR. 45. § (1) bekezdése alapján járó állami támogatás iránti kérelem benyújtásakor az állatkísérő lap (járlatlevél) bemutatása mellett a községi szakigazgatási szervnél igazolnia kell a kistermelőnek, hogy a tulajdonában levő tehenet (teheneket)

- legalább egy éve tartja,

- a 10/1972. (VIII. 9.) MÉM rendeletben foglaltak szerint tartósan megjelölték,

- utoljára legfeljebb 13 hónapon belül köztenyésztésre engedélyezett bikával termékenyítették, illetve fedeztették.

3. Az MJR. 45. § (2) bekezdése alapján járó állami támogatás iránti kérelemhez a mezőgazdasági kistermelő a benyújtáskor mellékelni köteles a továbbtartási kötelezettség vállalásáról szóló nyilatkozatot, és a községi szakigazgatási szervnek be kell mutatnia a tehén és a született borjú állatkísérő lapját (járlatlevelét) annak igazolásával, hogy

- a tehenet és a született borjút a 10/1972. (VIII. 9.) MÉM rendelet szerint tartósan megjelölték,

- a tehenet utoljára 13 hónapon belül köztenyésztésre engedélyezett bikával termékenyítették, illetve fedeztették.

4. A támogatás igénybevételének előfeltétele a tehén gümőkortól való mentessége, amelyről a a mentes megyékben nem kell külön állatorvosi igazolást bemutatni. Ha az udvarban tartott tehénállományban az illetékes állatorvos gümőkór fertőzést állapít meg, határozatának egy példányát a községi szakigazgatási szervnek is meg kell küldenie. Az ilyen udvarban levő állományra állami támogatás addig nem fizethető, amíg a gümőkór-mentességet nem igazolták. A támogatásra való jogosultság nem szűnik meg, ha a fertőzés megállapítását követő öt hónapon belül a tehenet eltávolították és a pótlás megtörtént.

5. A községi szakigazgatási szerv a benyújtott kérelmeket - a 2. és 3. pontban foglaltaknak megfelelő csoportosításban - nyilvántartja és úgy továbbítja a Felügyelőséghez, hogy azok a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig beérkezzenek. Az állat-kísérő lapot (járlatlevelet) a szükséges záradékkal ellátja.

6. A Felügyelőség az igényjogosult mezőgazdasági kistermelőnek az állami támogatást a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kiutalja.

7. A községi szakigazgatási szervek formanyomtatvánnyal való ellátásáról és a lebonyolítás folyamatos ellenőrzéséről a Felügyelőség gondoskodik.

8. A mezőgazdasági kistermelő a tulajdonában levő tehén (tehenek) fedeztetését, ellését, értékesítését, elhullását, amely után állami támogatásban, részesült, 30 napon belül köteles bejelenteni a községi szakigazgatási szervnél.

10. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

a) Az alapárkiegészítés mértéke

Az alapárkiegészítés minden termőtájon a növénytermelés (beleértve a fűszénát, kivéve a virágot, dísznövényt) és az állattenyésztés nettó árbevétele után jár.

A sertés- és a baromfitenyésztés termékei után csak az 1980. január 1. előtt megépült férőhelyeken termelt árura jár alapárkiegészítés.

b) A termőtájankénti külön árkiegészítés mértéke

A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemet - a kijelöléssel és a kategóriába sorolással egyidejűleg - a kijelölő szerv a 7 termőtáj egyikébe sorolja. Ezek a nagyüzemek tájkörzetenként a következő termékek után kapnak külön árkiegészítést.

A külön árkiegészítés mértéke a nettó árbevétel százalékában van meghatározva. Az egyes termékek után a külön árkiegészítés minden tájban és minden kategóriában azonos.

11. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

Az árkiegészítés kiszámítása

A) A rendelet alkalmazása szempontjából árbevételnek csak a nettó árbevétel számít. Kiszámításakor azonban az alábbiakban felsorolt esetekben a saját termelésűnek minősülő termékeket a következők szerint kell értékelni:

a) állami, vagy szövetkezeti vállalatnak, közületnek, más mezőgazdasági üzemnek és a gazdasági társulásnak értékesített, illetve átadott terméket, valamint saját, vagy gazdasági társulásban fenn tartott árusítóhelyen értékesített terméket, belföldi termelői áron;

b) az üzemi konyhán felhasznált termékeket a felvásárlási áron számított érték alapján;

c) a leellett és tenyésztésbe állított (saját tenyésztésű és vásárolt) előhasi üszők darabonként 25 000 Ft-tal, a kocasüldők darabonként 4000 Ft-tal, a jerkék darabonként 1000 Ft-tal számított értéke alapján;

d) a feldolgozott formában értékesített termékeket a feldolgozott alapanyag-értékesítési áron számított értéke alapján. A mesterségesen szárított dohány nem minősül feldolgozott terméknek. Ha a feldolgozott alapanyagból a mezőgazdasági nagyüzemnél értékesítés nem volt, akkor az árkiegészítés elszámolásának alapja a termék értékesítési ára, csökkentve a feldolgozás szűkített önköltségével, valamint a feldolgozásra arányosan jutó gazdasági általános költséggel és nyereséggel.

B) Az igénybe vehető árkiegészítés összegét úgy kell kiszámítani, hogy a különbözői (árkiegészítésben részesülő) termékek nettó árbevételének, valamint az alap- és külön árkiegészítés 10. számú melléklet szerinti mértékének szorzatából le kell vonni:

a) minden olyan szántóföldön termelt, vásárolt termék beszerzési áron számított értékének az ezekre meghatározott alap- és külön árkiegészítési kulcsokkal szorzott összegét, amely saját termékként árkiegészítésben részesül ós amelyet változatlan, vagy feldolgozott formában értékesít;

b) a vásárolt takarmányok - kivéve a keveréktakarmányok előállításához vásárolt premixet, valamint a lédús és szálastakarmányokat - 400 Ft/ 100 kg egységáron számított értékének a kategória szerinti alapárkiegészítési kulccsal szorzott összegét;

c) minden vásárolt szőlő- és gyümölcstermesztési termék beszerzési áron számított értékének az ezekre meghatározott árkiegészítési kulcsokkal szorzott összegét;

d) minden olyan vásárolt állat, vagy állati termék beszerzéskori értékének az ezekre meghatározott alap- és külön árkiegészítési kulcsokkal szorzott összegét, amely saját termékként árkiegészítésben részesül; minden kiselejtezett tenyészállat e melléklet A/c) pontjában meghatározott árakon számított értékének a megfelelő állatfajra vonatkozó alap- és külön árkiegészítési kulcsokkal szorzott összegét.

E pont szerinti levonást tbc-mentesítés esetén, vagy új állattenyésztési telep feltöltésekor, ha ez utóbbi állománynövekedéssel is jár, a tárgyévben mellőzni kell, ha a tenyésztésbe vétel után elszámolható árkiegészítésre csak a következő évben lesz jogosult a nagyüzem. Ilyen esetben a vásárlás utáni levonást is a tenyésztésbe vételkor kell végrehajtani.

12. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

A támogatás igénylése, folyósítása, engedélyezése

a) Árkiegészítés

A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemek az árkiegészítést maguk számítják ki. Az árkiegészítés kiszámításának alapjául az értékesítési számlák, belső számlák, a bizonylati szabályzatban meghatározott okmányok szolgálnak. Az árkiegészítést havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjától kell bejelenteni az illetékes első fokú adóhatóságnak. Az esedékes összeg kiutalását formanyomtatványon a fenti határidőig az adóelszámolási irodától kell kérni. Az adóelszámolási iroda a kiutalást az igénylés beérkezésétől számított 6 napon belül teljesíti.

b) Fejlesztési hozzájárulás

A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknek és szakszövetkezeteknek a fejlesztési hozzájárulási kérelmet - a szükséges okmányokkal együtt - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervhez, a kedvezőtlen adottságú állami gazdaságnak az ÁGK-hoz kell benyújtania. A fejlesztési hozzájárulást a megyei szakigazgatási szervek a területi szövetség javaslata alapján a tárgyévi keret terhére, március hónap 31. napjáig engedélyezik.

Mind a visszafizetési kötelezettség nélküli, mind a visszafizetési kötelezettség melletti fejlesztési hozzájárulást az adóelszámolási iroda folyósítja.

A visszafizetési kötelezettség melletti fejlesztési hozzájárulás esedékes összegét a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknek és szakszövetkezeteknek a megyei tanács vonatkozó határozatában megjelölt számlájára, a kedvezőtlen adottságú állami gazdaságnak a központi költségvetés külön megjelölt számlájára kell befizetnie.

c) Termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás

A kedvezőtlen adottságú nagyüzemnek a termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás iránti kérelmet a megyei pénzügyi szakigazgatási szervhez, illetőleg az ÁGK-hoz kell benyújtania. A kérelmet a megyei pénzügyi és szakigazgatási szervek együttes javaslattal, illetőleg az ÁGK vezetője a Pénzügyminisztériumhoz küldik meg. A kérelemhez csatolni kell az MNB megyei igazgatósága, a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetsége, és a megyei hivatal, illetve területi igazgatóság javaslatát.

13. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez

14. számú melléklet a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelethez ,

Támogatások igénylése