1980. évi 2. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről Bukarestben, az 1979. évi június hó 13. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

(A megerősítő okirat kicserélése Budapesten, az 1980. évi január hó 11. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről Bukarestben, az 1979. évi június hó 13. napján aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről

A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság

attól az óhajtól áthatva, hogy az országaik közötti baráti kapcsolatokat a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, az 1972. évi február hó 24. napján aláírt barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés alapján tovább fejlesszék,

azt kívánva, hogy a kettős állampolgárság eseteit az érdekelt személyek önkéntes elhatározása alapján megoldják és megelőzzék,

elhatározták, hogy megkötik ezt az Egyezményt, és e célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

Rajnai Sándort, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét,

a Román Szocialista Köztársaság Elnöke

Cornel Pacoste külügyminiszter-helyettest;

akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

(1) Az a nagykorú személy, akinek állandó lakóhelye az egyik Szerződő Fél területén van, és akit az Egyezmény hatálybalépésekor mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint állampolgárának tekint, az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően - írásbeli nyilatkozattal - a két állampolgárság egyikét választhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az Egyezmény hatálybalépésének napjától számított egy éven belül kell benyújtani.

2. cikk

Az a személy, aki az állampolgárság megválasztására vonatkozó nyilatkozatát az Egyezmény hatálybalépésének napjától számított egy éven belül nem nyújtotta be, annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén a határidő lejártának napján állandó lakóhelye van.

3. cikk

Ha az Egyezmény rendelkezései következtében mindkét szülő azonos állampolgárrá válik, a kiskorú gyermek a szülők állampolgárságát követi.

4. cikk

(1) Az Egyezmény hatálybalépése előtt született kiskorú gyermek számára - ha az egyik szülő az egyik Szerződő Fél, a másik szülő a másik Szerződő Fél állampolgára - a szülők az Egyezmény hatálybalépésétől számított másfél éven belül egybehangzó nyilatkozattal a két állampolgárság egyikét választhatják.

(2) Az Egyezmény hatálybalépése után született kiskorú gyermek számára - ha az egyik szülő az egyik Szerződő Fél, a másik szülő a másik Szerződő Fél állampolgára - a szülők a kiskorú születésétől számított egy éven belül egybehangzó nyilatkozattal a két állampolgárság egyikét választhatják.

(3) Ha bírói ítélet vagy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat következtében a kiskorú gyermeket mindkét Szerződő Fél saját állampolgárának tekinti, az ítélet jogerőre emelkedésének vagy az elismerő nyilatkozat megtételének napjától számított egy éven belül a szülők nyilatkozatukkal a két állampolgárság egyikét választhatják.

5. cikk

Ha a szülők a 4. cikkben előírt határidőn belül nem tesznek egybehangzó nyilatkozatot kiskorú gyermekük állampolgárságának megválasztására, a gyermek annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén a határidő leteltének napján állandó lakóhelye van.

6. cikk

(1) Ha az egyik szülő meghalt, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy szülői felügyeleti jogától megfosztották, a kiskorú gyermek annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amellyel a másik szülő rendelkezik.

(2) Az a kiskorú gyermek, akinek szülei nem élnek, ismeretlen helyen tartózkodnak, vagy akiktől a szülői felügyeleti jogot megvonták, annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén állandó lakóhelye van.

7. cikk

(1) Az 1-6. cikkek rendelkezéseit azoknak a személyeknek az esetében is kell alkalmazni, akiknek az Egyezmény hatálybalépésekor egyik Szerződő Fél területén sem volt állandó lakóhelyük, de ezt követően a Szerződő Felek valamelyikének területén állandó jelleggel telepedtek le.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyek nyilatkozattételére vonatkozó határidő a letelepedésük időpontjával kezdődik.

8. cikk

(1) A nyilatkozatot írásban, két példányban kell elkészíteni, annak a Szerződő Félnek a törvényes rendelkezései szerint, amelynek állampolgárságát a nyilatkozattevő választja.

(2) Azok a személyek, akik maguk vagy kiskorú gyermekeik részére annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát választják, amelynek a területén állandó lakóhelyük van, a nyilatkozatot az állandó lakóhelyük szerint illetékes anyakönyvvezetőnél nyújtják be.

(3) Azok a személyek, akiknek az állandó lakóhelyük az egyik Szerződő Fél területén van, és maguk vagy kiskorú gyermekeik részére a másik Szerződő Fél állampolgárságát választják, a nyilatkozatot e Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseleténél nyújtják be.

(4) Ha a szülőknek közös állandó lakóhelyük nincs, a nyilatkozat benyújtására a kiskorú gyermek állandó lakóhelye az irányadó.

9. cikk

(1) A Szerződő Felek diplomáciai úton átadják egymásnak azoknak a személyeknek a személyi adatait és lakcímét tartalmazó jegyzékét, akik, illetőleg - kiskorúaknál - akikre vonatkozóan nyilatkozatot tettek.

A jegyzéket a következő határidők alatt kell átadni:

a) az 1. cikk (2) bekezdésében és a 4. cikk (1) bekezdésében előírt határidő lejártától számított legkésőbb hat hónapon belül;

b) a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 7. cikkben említett olyan személyekét, akik, vagy akikre vonatkozóan az előző évben nyilatkozatot tettek, minden naptári év március 31. napjáig.

(2) A jegyzékhez mellékelni kell a nyilatkozat egy példányát, amelyen feltüntetik az érkezés időpontját.

10. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében, valamint a 4. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 7. cikkben említett személyek, akik. illetve akikre vonatkozóan nyilatkozatot tettek, attól a naptól számítva tartják meg a választott állampolgárságot, amikor a nyilatkozatról a másik Szerződő Fél a 9. cikk (1) bekezdésében írt módon tudomást szerzett.

(2) Azok a személyek, akik nyilatkozatot nem tettek, illetve akikre vonatkozóan nem nyilatkoztak, az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően meghatározott állampolgárságot a nyilatkozattételi határidő lejártát követő naptól tartják meg.

(3) A 4. cikk (2) bekezdésében említett kiskorúak születésüktől az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően meghatározott állampolgárságot tartják meg.

11. cikk

Az Egyezmény hatálybalépésének időpontjától az egyik Szerződő Fél csak abban az esetben adja meg az állampolgárságot a másik Szerződő Fél állampolgárának, ha ez a személy okirattal bizonyítja, hogy a másik Szerződő Fél joga szerinti állampolgársága megszűnt.

12. cikk

Az Egyezmény alkalmazása során benyújtott nyilatkozatok és készített bármely más okiratok illetékmentesek.

13. cikk

A Szerződő Felek diplomáciai úton rendezik az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban köztük felmerülő kérdéseket.

14. cikk

(1) Az Egyezményt meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba. A megerősítő okiratokat Budapesten lehetőleg mielőbb kicserélik.

(2) Az Egyezmény öt évig marad hatályban és hatálya mindig további öt évre meghosszabbodik, amennyiben az érvényesség lejártát megelőző hat hónapon belül a Szerződő Felek egyike fel nem mondja.

Készült Bukarestben, 1979. június 13-án, két eredeti példányban, mindegyik magyar és román nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság nevében

Rajnai Sándor s. k.,

a Román Szocialista Köztársaság nevében

Cornel Pacoste s. k.

3. § E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1980. évi február hó 10. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Dr. Vida Miklós s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett