35/1980. (XI. 5.) PM rendelet
a szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről
A szesz előállításáról, forgalomba hozataláról, felhasználásáról, jövedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról szóló 22/1973. (VIII. 25.) MT rendelet 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
E rendelet alkalmazása szempontjából az, etilalkohol tartalmú anyagok közül szesznek minősül:
a) a nyersszesz, a finomszesz, valamint az ezek előállítása során keletkezett elő- és utópárlat, az általános denaturáló szerrel denaturált szesz, továbbá a víztelenített szesz (a továbbiakban együtt: ipari szesz);
b) a lepárlással előállított pálinka (a továbbiakban: pálinka);
c) a magas- és a középfokú borpárlat (a továbbiakban együtt: borpárlat);
d) a pálinka és a borpárlat előállítása során keletkezett alszesz, elő- és utópárlat, továbbá a végleges elő- és utópárlat (a továbbiakban együtt: alszesz);
e) az ipari szesz előállítása során keletkezett, legalább 70 térfogatszázalék szeszt, tartalmazó kozmaolaj (a továbbiakban: kozmaolaj);
f) a cukorból, illetőleg a cukor felhasználásával készült olyan cefre, amelynek cukortartalma (alkoholtartalma) legalább 51%-ban répacukorból származik (a továbbiakban: cukorcefre).
[Az c)-f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: szesz.]
ADÓZÁSI SZABÁLYOK
Adókötelezettség
2. §
(1) Szeszadót köteles fizetni az, aki:
a) bérfőzésben pálinkát vagy borpárlatot saját részére előállít vagy előállíttat;
b) szeszt engedély nélkül előállít vagy a szeszt az adózás (jövedéki ellenőrzés) alól elvonja, illetőleg az adózás alól elvont szeszt átveszi.
(2) A fogyasztói forgalomba hozott szesz után - ideértve a főzetőktől bérfőzés során megvásárolt, illetőleg jogerősen elkobzott és értékesítésre átvett továbbá a fokolási minta és az elő- és utópárlatok feldolgozásából nyert pálinkát is - a fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló rendeletben foglaltak szerint fogyasztói forgalmi adót kell fizetni.
Adómentesség
3. §
Adómentes:
a) az előre nem látható vagy elháríthatatlan esemény következtében megsemmisült adózatlan szesz, ha a szeszt előállító, finomító, víztelenítő, raktározó vagy palackozó üzem fenntartója (a továbbiakban: üzembentartó) bejelentési kötelezettségét az előírt határidőre teljesítette;
b) a szeszből a mintavételi szabványban előírt módon vett hivatalos, kereskedelmi vagy üzemi minta;
c) a pénzügyőri ellenőrzés mellett megsemmisített szesz.
Adóalap
4. §
(1) A szeszadó alapját hektóliterfokban kell megállapítani. Egy hektóliterfok egy liter 100 térfogatszázalékos szesznek felel meg.
(2) A szeszadó alapja:
a) a bérfőzésben előállított és a főzető részére kiadott pálinkánál vagy borpárlatnál a szeszmérőgép jelzése alapján, illetőleg a szesztermelési napló szerint megállapított közül a nagyobb mennyiségű pálinka vagy borpárlat;
b) a jogszabályban meghatározott feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül előállított (a továbbiakban: tilos szeszelőállítás), illetőleg a jövedéki ellenőrzés alól elvont szesz hektóliterfoka.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szesz tényleges mennyiségét lefoglalni nem lehet, de a tilos szeszelőállitás ténye bizonyított a szeszadó alapját a vámhivatal, a vám-es pénzügyőri szakasz (a továbbiakban: pénzügyőri szakasz) a rendelkezésére álló adatok (a főzőüst űrtartalma, az előállítás időtartama, a kifőzött cefre mennyisége stb.) alapján becsléssel állapítja meg.
Adótétel
5. §
(1) A bérfőzésben a főzető részére előállított pálinka vagy borpárlat adótétele hektoliterfokonként 70 Ft
(2) A 4. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szesz adótétele hektoliterfokonként 200 Ft.
Adójellegű bírság
6. §
(1) Az üzembentartó az adózatlan szeszkészletben keletkezett, az év végén el nem számolható hiány után - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - hektoliterfokonként 200 Ft adójellegű bírságot (a továbbiakban: bírság) fizet.
(2) Az üzembentartó, ha kizárólag végleges előutópárlatot tárol, az abban keletkezett hiány után hektoliterfokonként 15 Ft bírságot fizet.
(3) A bírságot a vám- és pénzügyőrség megyei (fővárosi) parancsnoksága (a továbbiakban: megyei parancsnokság) indokolt esetben méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti.
Az adófizetés módja és határideje
7. §
(1) A főzető a bérfőzésben előállított pálinka vagy borpárlat után a szeszadót - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az átvételkor köteles az üzembentartó részére megfizetni.
(2) A főzető a szesztermelési napló szerint részére kifőzött pálinka vagy borpárlat után a szeszadót az átvétel előtt köteles az üzembentartó részére megfizetni:
a) ha annak összege a százezer forintot elérte;
b) annak összegétől függetlenül az időszaki elszámoláskor (a résztermelés megállapításakor).
(3) Az üzembentartó a bérfőzésben előállított pálinkát vagy borpárlatot a főzető részére csak a szeszadó beszedése után adhatja ki. A beszedés elmulasztása esetén a szeszadót az üzembentartó köteles megfizetni.
(4) Az üzembentartó a főzetőktől beszedett, valamint a bérfőzésben saját részére előállított pálinka vagy borpárlat után a szeszadót - amikor annak összege szeszfőzdénként a százezer forintot elérte - a PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) szeszadó bevételi számlájára köteles befizetni.
(5) Az időszaki elszámoláskor (résztermelés megállapításakor) megállapított bérfőzési szeszadó hátralékot az üzembentartó az időszaki elszámolást (résztermelés megállapítását) követő 8 napon belül késedelmi pótlék mentesen fizetheti be.
(6) A pénzügyőri szakasz az üzemelést köteles megtiltani, ha az üzembentartó a szeszadó befizetési kötelezettségének nem tett eleget.
8. §
(1) A tilosan előállított, illetőleg a jövedéki ellenőrzés alól elvont szesz után határozattal előírt szeszadó a határozat jogerőre emelkedésekor esedékes, és 15 napon belül adópótlék mentesen fizethető be a megyei parancsnokság vámbevételi számlájára.
(2) A megyei parancsnokság az (1) bekezdés szerint előirt, tízezer forintig terjedő szeszadót méltányosság címén mérsékelheti vagy elengedheti.
(3) A bírság a határozat jogerőre emelkedésekor esedékes, és 15 napon belül fizethető be késedelmi pótlékmentesen az országos parancsnokság szeszadó bevételi számlájára.
Egyéb rendelkezések
9. §
A rendeletben nem szabályozott adózási kérdésekben:
a) a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására, továbbá a vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzésre vonatkozó eljárásról,
b) illetőleg a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általános szabályairól
szóló rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni.
ELLENŐRZÉSI SZABÁLYOK
Ellenőrző szervek
10. §
A szeszjövedékből folyó jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését - a szesz előállításától a szeszadó megfizetéséig, illetőleg a szesz értékesítési forgalomban történő kiszállításáig - e rendeletben foglaltak alapján a vám- és pénzügyőrség szervei végzik. Első fokon a pénzügyőri szakasz jár el.
Jogok és kötelezettségek
11. §
(1) A vám-, és pénzügyőrség szervei az üzembentartónál bármikor jogosultak ellenőrzést tartani.
(2) A vám- és pénzügyőrség szervei a szeszre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése céljából jogosultak többek között:
a) az üzembentartók üzemi és üzleti helyiségeiben - az érintettek egyidejű szóbeli értesítése mellett - mind nappal, mind éjjel bemenni, az ott elhelyezett tárgyakat, berendezéseket, anyagokat és árukat, feljegyzéseket és nyilvántartásokat - beleértve a számviteli nyilvántartásokat és iratokat is - megvizsgálni;
b) a készletben és a szállítás alatt levő szeszt ellenőrizni, azok származását igazoltatni, ebből a célból a szeszt szállító személyeket és járműveket feltartóztatni, indokolt esetben előállítani;
c) a szárazföldi, vízi- és légijárműveken vizsgálatot tartani;
d) a gyanút keltő személyeket és helyiségeket megfigyelni;
e) helyszíni vizsgálatokat tartani.
(3) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemi helyiségek azok, amelyekben a szeszt előállítják, az ellenőrzés alatt álló szeszt raktározzák, palackozzák, feldolgozzák, továbbá amelyek a felsoroltakkal ajtó, ablak vagy közös csővezeték által közvetlenül összeköttetésben vannak.
(4) Üzleti helyiségnek kell tekinteni a jövedéki ellenőrzés alatt nem álló szesz, valamint szesztartalmú gyártmányok tárolására és árusítására szolgáló helyiségeket.
(5) Az üzemeltetést a pénzügyőri szakasz csak abban az esetben akadályozhatja, illetve tilthatja meg, ha arra jogszabály felhatalmazást ad, vagy ha az állami bevételt súlyosan veszélyeztető cselekményt vagy mulasztást észlel, és azt az üzembentartó felhívásra azonnal nem szünteti meg.
(6) A pénzügyőri szakasz a közforgalmú járművek ellenőrzéséről a jármű vezetésével, illetőleg felügyeletével megbízott személyt követlenül az ellenőrzés megkezdése előtt értesíti. Az ellenőrzés a jármű menetrendszerű közlekedését nem akadályozhatja.
(7) Az ellenőrzés eredményessége érdekében a tanácsok szakigazgatási szervei az ellenőrzéssel megbízottakat hivatalos eljárásukban felkérésre segíteni (hatósági tanút kirendelni, lefoglalt tárgyakat átvenni és azokat átmenetileg megőrizni, felvilágosítást adni stb.); a fuvarozó vállalatok és a posta a szesz és szesztartalmú gyártmányok szállításáról az ellenőrző szervek felhívására adatokat szolgáltatni kötelesek.
Állandó ellenőrzés
12. §
(1) Az üzembentartóknál a megyei parancsnokság állandó ellenőrzést rendelhet el, ha a jövedéki érdekek azt szükségessé teszik.
(2) Az üzembentartó a kérelmére elrendelt állandó ellenőrzésnél naponként és személyenként 150 Ft ellenőrzési díjat köteles fizetni. Az ellenőrzési díjat az ellenőrzés befejezése után de legalább havonként utólag a pénzügyőri szakasz határozata alapján kell megfizetni. A díjat a megyei parancsnokság költségvetési bevételi számlájára kell befizetni. Nem-fizetés esetén az ellenőrzési díj adók módjára behajtható.
Szesz előállítására alkalmas készülékek bejelentése és ellenőrzése
13. §
(1) Szesz előállítására alkalmas készülék (a továbbiakban:- készülék) elkészítését, illetve megszerzését az elkészítő vagy megszerző 24 órán belül a pénzügyőri szakasznál köteles bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a készülék fajtáját (típusát, rendszerét), űrtartalmát, főbb részeit, az előállító, valamint az átvevő (üzembentartó) nevét és telephelyét (lakhelyét), továbbá, hogy milyen célra kívánják a készüléket használni.
(2) Nem terheli az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség
a) a jogi személyt, ha a készülék
1. üvegből van és kísérleti vagy tudományos célra használják, űrtartalomra tekintet nélkül;
2. bármilyen anyagból készült, de két liternél , nem nagyobb űrtartalmú;
3. ásványolaj lepárlására szolgál;
b) az állami gépipari vállalatot az exportra gyártott készülékek előállítása esetén.
(3) A bejelentett készüléket az üzembentartási engedély megszerzéséig hivatalos zár alatt kell tartani. A pénzügyőri, szakasz engedélyezi az olyan készülék üzembentartását, amelyet nem szesz előállítására, hanem egyéb célra (vízlepárlás, szeszregenerálás stb.) használnak. Ha az üzembentartó az üzembentartási engedélyt megkapja, kérheti a pénzügyőri szakasztól a használatot akadályozó zár eltávolítását.
(4) Az ellenőrzés alatt álló készüléket az üzembentartó csak a pénzügyőri szakasz felügyelete mellett semmisítheti meg.
Szeszgyárak, szeszüzemek, szeszfőzdék üzemi berendezése
14. §
(1) Azokat a készülékeket, csöveket, csapokat és szelepeket, amelyek szesztartalmú pára vagy szesz vezetésére, illetve gyűjtésére szolgálnak, a célnak megfelelő fémből kell készíteni. A fémből készült csöveken és készülékeken csak kemény forrasztás végezhető.
(2) A főző-, finomító és víztelenítő készülékek csővezetékeit karimakötéssel vagy hollandi csavarkötéssel kell összekapcsolni. A csapok és szelepek a készülékekhez és csővezetékekhez csak keményforrasztással (hegesztéssel) csatlakoztathatók.
(3) A csőcsatlakozások és az üzemi berendezés egyes részei, valamint szerelvényei - ha a jövedéki érdekek indokolják - borító (arra alkalmas fémből készült védőburkolat) alá helyezhetők.
(4) Az üzemi berendezés zárt rendszerébe beépített gyűjtőedényeket, illetőleg tartályokat, valamint a szeszpárát és a szeszt vezető csöveket, továbbá a borítókat befesteni nem szabad.
Szeszmérőgép használata
15. §
(1) A termelt szesz mennyiségének mérésére az üzem termelőképességének megfelelő, az OMH által hitelesített Beschorner-, Dolainski- és Weszycki-féle szeszmérőgépek alkalmazhatók. Más rendszerű mérőműszer alkalmazását az országos parancsnokság engedélyezheti.
(2) A szeszmérőgépet a pénzügyőri szakasz a felelős üzemvezető jelenlétében szereli fel.
(3) A szeszmérőgép mérési pontosságát és működését termelési időszakonként legalább egyszer próbaméréssel kell ellenőrizni.
(4) Minden olyan rendellenességet, amely a szeszmérőgép mérési pontosságát befolyásolja, üzemakadálynak kell tekinteni. A pénzügyőri szakasz a szeszmérőgépet mérési célra alkalmatlanná nyilvánítja és használatát megtiltja, ha próbaméréskor, üzemakadály elhárításakor vagy egyéb ellenőrzéskor a mérési pontosságot befolyásoló olyan hibát észlel, amelyet a szeszmérőgép kitisztításával vagy helyszíni javításával megszüntetni nem lehet.
(5) A szeszmérőgép használatának megtiltásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az intézkedés ellen az üzembentartó a jegyzőkönyvben kifogást emelhet. A kifogás ügyében a megyei parancsnokság soron kívül dönt. A döntéséig a szeszmérőgép nem használható.
(6) Szeszmérőgépet előállító vagy javító vállalat (szövetkezet) a jelenleg használatos géptípusokon bármilyen szerkezeti vagy egyéb változtatást csak az országos parancsnokság előzetes engedélyével végezhet.
Hivatalos zár, műszaki leírás
16. §
(1) A pénzügyőri szakasz az üzembentartási engedéllyel rendelkező szeszgyár, szeszüzem, szeszfőzde, szeszraktár és palackozó üzemi (tároló) berendezését a jövedéki érdekék biztosítása céljából hivatalos zárral (ólomzár, pecsétzár) látja el. Az üzemi berendezésről és az alkalmazott hivatalos zárakról műszaki leírást készít.
(2) Az üzembentartó a pénzügyőri szakasz felhívására a műszaki leírás elkészítéséhez köteles az üzemi helyiségek alaprajzát, az üzemi berendezések felülnézeti vázlatát, továbbá az üzemi berendezések, tartályok és edények jegyzékét a méretek és jellegzetességek feltüntetésével, végül az üzemmód leírását két példányban benyújtani.
(3) A finomító és víztelenítő készülékben levő, az üzemelés tartama alatt nem mérhető szesz mennyiségét készülékenként az üzembentartó és a pénzügyőri szakasz együttesen állapítja meg. A megállapításról készült jegyzőkönyv egy-egy példányát a műszaki leíráshoz kell csatolni.
(4) A hivatalos zárak alkalmazásának és a műszaki leírás elkészítésének módját a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka szabályozza.
Mintavétel
17. §
(1) A szeszből vagy a szesztartalmú folyadékból hivatalos mintát kell venni, ha
a) a szesztartalom vegyvizsgálattal való megállapítását jogszabály írja elő,
b) a szesz foktartalma, minősége, fajtája más módon nem állapítható meg, vagy erre nézve az ellenőrző és az üzembentartó között vita merül fel.
c) gyanú merül fel arra, hogy a szesz (próba-szesz) fajsúlyát vegyszerek hozzáadásával vagy bármely más módon megváltoztatták,
d) az engedély nélkül előállított szeszbe cukrot vagy ízesítő anyagot (aromát) kevertek,
e) a szeszforgalom ellenőrzésénél a szesz foktartalma vagy más jellemző tulajdonsága tekintetében a küldő és az átvevő vagy köztük és az ellenőrzők között vita keletkezik.
(2) Hivatalos mintát az ellenőrzött vállalat felelős üzemvezetőjének vagy helyettesének jelenlétében, a mintavételi szabvány előírásai szerint kell venni. Hivatalos mintaként vett szesz foktartalma, fajtája és minősége tekintetében a vegyvizsgálati bizonylatban foglaltak az irányadók.
(3) A 3. § b) pontja szerinti mintákról az üzembentartó nyilvántartást köteles vezetni.
A SZESZ ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE
Szesztermelési napló
18. §
(1) Az üzembentartó a szesz előállításáról - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - szesztermelési naplót köteles vezetni.
(2) Az üzembentartó a szesztermelési naplóba a nyersanyag-felhasználási és termelési adatokat, valamint minden olyan eseményt, amely a termelés és ellenőrzés szempontjából jelentős (üzemakadály, zársérülés, szeszmegsemmisülés stb.), bekövetkezésének időpontjában tintával, olvashatóan bejegyez. A termelt szesz mennyiségét hektoliterfokban egytizedes pontossággal kell a szesztermelési naplóba bejegyezni.
(3) A főzető a pálinka vagy a borpárlat átvételét a szesztermelési naplóban saját kezű aláírásával - jogi személy aláírással és bélyegző lenyomattal - ismeri el.
(4) A finomításra és víztelenítésre kerülő szesz mennyiségéről - a szeszfőzdei finomító kivételével - finomítási nyilvántartást kell vezetni.
Időszaki elszámolás
19. §
(1) Az elszámolási időszak általában egy hónap. Szeszfőzdében - az üzembentartó hozzájárulásával - a pénzügyőri szakasz az elszámolási időszakot két hónapban is megállapíthatja.
(2) A pénzügyőri szakasz az elszámolási időszak végén időszaki elszámolást végez. Az időszaki elszámolás, napját - a váratlan ellenőrzés során végzett időszaki elszámolás napjának kivételével - a pénzügyőri szakasz évenként előre állapítja meg.
(3) A termelt szesz mennyiségét és fajtáját a pénzügyőri szakasz kiküldöttje - az üzembentartóval együttesen - a szeszmérőgép által mért mennyiségi és a próbaszesz szeszfoka alapján állapítja meg.
(4) Próbaszeszt az időszaki elszámolás, illetőleg a résztermelés megállapítása alkalmával a pénzügyőri szakasz kiküldöttje jogosult a szeszmérőgép próbaszesztartályából leengedni.
(5) A pénzügyőri szakasz az időszaki elszámoláskor:
a) megállapítja a fizetendő szeszadót, továbbá az esetleges hátralék, valamint az ezeket terhelő késedelmi pótlék, illetőleg a túlfizetés összegét;
b) nyilvántartásba veszi - a bérfőzésben előállított és a főzető által átvett, valamint a 20. § (4) bekezdésében meghatározott szeszmennyiség kivételével - a termelt szesz mennyiségét.
(6) Ha az üzembentartó a fokolási mintára, az elő- és utópárlatokra - bármely főzési módból származik is - az időszaki elszámoláskor nem tart igényt, azok a pénzügyőri szakasz ellenőrzése mellett megsemmisíthetők.
(7) Résztermelés megállapításánál az időszaki elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A TÁROLÁS ELLENŐRZÉSE
Készletfelvétel
29. §
(1) A pénzügyőri szakasz az adózatlan szeszt készletfelvétellel ellenőrzi.
(2) A rendszeres készletfelvétel időpontját -az üzembentartóval egyetértésben - a pénzügyőri szakasz előre állapítja meg. Szeszfőzdében - az időszaki elszámolással egyidőben - legalább háromhavonként kell rendszeresen készletfelvételt tartani.
(3) Az adózatlan szeszt a pénzügyőri szakasz időnként váratlanul is ellenőrzi. Szeszt előállító vállalatnál a váratlan készletfelvétel alkalmával időszaki elszámolást is kell tartani.
(4) Készletfelvétel megkezdése előtt az üzembentartó a pénzügyőri szakasz kiküldöttjének készletbevallást köteles adni. Az üzembentartó a készletbevallásban az üzemi helyiségekben tárolt minden szeszt - tárolóedényenkénti részletezéssel - adózatlan készletként tüntet fel, kivéve azt a már kiadásba helyezett szeszmennyiséget, amelyet az üzemi helyiségből még nem szállítottak ki és a kiadásba helyezéstől 72 óra még nem telt el. Az ilyen szeszt az adózatlan készlettől elkülönítve, külön edényben kell tárolni és a készletbevallásban is elkülönítetten kell szerepeltetni
(5) Szeszfőzdében a készletfelvétel ideje alatt a szesz előállítását és finomítását szüneteltetni kell.
(6) A pénzügyőri szakasz a készletfelvételről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben a készletben levő szesz mennyiségét a tényleges adatok - súly és szeszfok, illetőleg térfogat és szeszfok - alapján kell feltüntetni.
Többletek és hiányok elszámolása
21. §
(1) A pénzügyőri szakasz, ha a többlet vagy a hiány
a) az összes bevétel 2%-át nem haladja meg, a többletet teljes egészében, a hiánynak pedig a felszámítható veszteséggel csökkentett mennyiségét év végi elszámolásra előjegyzi;
b) az összes bevétel 2%-át meghaladja, a többlet teljes mennyiségét év végén el nem számolható többletként kezeli, a hiánynak az elszámolható veszteséggel csökkentett mennyisége után a 6. §-ban meghatározott bírságot előírja.
(2) A pénzügyőri szakasz év végén az elszámolásra előjegyzett többletet és hiányt összehasonlítja. Ha a többlet nagyobb, további eljárásnak helye nincs. Amennyiben a hiány a nagyobb, a különbözet után a pénzügyőri szakasz a 6. §-ban meghatározott bírságot előírja.
Veszteségnormák alkalmazása
22. §
(1) Veszteséget - a szesz előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló rendeletben megállapított veszteségnormán belül - csak a nyilvántartott szeszben keletkezett hiány mértékéig szabad elszámolni.
(2) Ha a hiány nem természetes úton keletkezett vagy ha az elszámolási időszakban bejelentés és ellenőrzés nélküli szeszkiszállítás történt, veszteség elszámolásának - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nincs helye.
(3) Ha a nem természetes úton keletkezett hiány, illetőleg a bejelentés nélkül kiszállított szesz mennyisége pontosan megállapítható, az ezen felül mutatkozó hiány után a veszteség elszámolható.
A SZESZFORGALOM ELLENŐRZÉSE
Raktárközi forgalom
23. §
(1) Raktárközi forgalomnak minősül
a) az adózatlan szesznek az üzembentartók közötti forgalma,
b) a szesz behozatala és kivitele.
(2) Raktárközi forgalomban a szesz kiszállítása és átvétele csak a pénzügyőri szakasz ellenőrzése mellett történhet.
(3) Raktár közi forgalomban a szesz kiszállítását legalább 48 órával korábban szállítási bizonylaton két példányban be kell jelenteni a tárolás helye szerint illetékes pénzügyőri szakasznál. Kiszállításkor a pénzügyőri szakasz a szállítóedényeket hivatalos zárral látja el.
(4) Raktárközi forgalomban a szesz megérkezését az átvevő 24 órán belül köteles - a szállítási bizonylat szállítmányt kísérő példányának bemutatásával - az átvétel helye szerint illetékes pénzügyőri szakasznál bejelenteni.
Szállítási többlet és hiány
24. §
Ha a raktárközi forgalomban a szesz mennyisége átvételkor több mint a kiszállításkor, a pénzügyőri szakasz a hozzá visszaérkező szállítási bizonylat alapján a szállítási többletet a küldő nyilvántartásában kiadásba helyezi, az engedélyezett veszteséget meghaladó hiány után pedig a bírságot a hiányért felelős terhére előírja.
Értékesítési forgalom
25. §
(1) Értékesítési forgalomnak minősül a szesznek
a) adóköteles vagy
b) adómentes, értékesítése.
(2) A pénzügyőri szakasz az adómentes értékesítési forgalomban csak a szesz kiszállítását ellenőrzi a raktárközi forgalomra vonatkozó szabályok szerint.
(3) A pénzügyőri szakasz az adóköteles értékesítési forgalomban a bejelentéstől és az ellenőrzéstől eltekinthet. Erről az üzembentartót értesíti.
(4) Ha a pénzügyőri szakasz a kiszállítás ellenőrzésétől eltekintett, az üzembentartó a szesz kiszállításáról számviteli rendje szerint kiállított szállítási bizonylatok és azok gyűjtőívei egy példányát tíznaponként köteles a pénzügyőri szakasznak megküldeni.
A származás igazolása
26. §
(1) A két folyó litert meghaladó szesz származását a tulajdonosnak (birtokosnak) számlával, származási igazolvánnyal vagy annak alapján kiállított más okmánnyal (a továbbiakban együtt: származási igazolvány) igazolni kell.
(2) A bérfőzésben előállított pálinka vagy borpárlat származásáról az üzembentartó köteles származási igazolványt adni;
(3) A származási igazolvány - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a pálinka értékesítése esetén egy éven belül, a termelő készletében levő pálinka (vagy borpárlat) származásának igazolására pedig három éven belül használható fel.
(4) A származási igazolvány felhasználásának érvényességét a tárolás helye szerint illetékes pénzügyőri szakasz meghosszabbíthatja.
(5) A származási igazolvány igazolásul csak akkor fogadható el, ha a pálinka vagy borpárlat fajtája azonosítható és szesztartalmában egy egész foknál nagyobb eltérés nincs.
(6) A pálinka értékesítése esetén a származási igazolványt is át kell adni a vevőnek. Ha a származási igazolványon feltüntetett pálinkamennyiségnek csak egy részét értékesítik
a) az eladó köteles a vevőnek igazolást adni az eladott pálinka mennyiségéről, feltüntetve abban a pálinkát előállító szeszfőzde megnevezését, a származási igazolvány számát és keltét;
b) a vevő köteles a megvásárolt pálinka mennyiségét, szeszfokát és az értékesítés időpontját a származási igazolványon feltüntetni és aláírni.
(7) Az érvényes származási igazolvánnyal nem igazolt szeszt a jövedéki ellenőrzés alól elvont szesznek kell tekinteni.
Egyéb rendelkezések
27. §
(1) Általános denaturáló szerrel denaturált szeszről (továbbiakban: denaturált szesz) nyilvántartást kell vezetni.
(2) Általános denaturáló szerként 13,5 térfogatrész benzinből, 1,5 térfogatrész piridin purumból, 4 térfogatrész benzolból és 1 térfogatrész pótszerből álló keveréket kell használni. A pótszer összetételét a pénzügyminiszter állapítja meg.
(3) Általános denaturáló szert csak a pénzügyőri szakasz ellenőrzése mellett szabad készíteni;, az ahhoz szükséges anyagok - a pótszer kivételével - bárhol beszerezhetők. A pótszert a fővárosi parancsnokság pótszerkeverő állomása készíti.
(4) A felhasználónak a 25. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kiszállított adómentes szeszt a társadalmi tulajdonra vonatkozó általános szabályok szerint kell nyilvántartani és kezelni. Az adómentes szesz felhasználásának ellenőrzésére a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok az irányadók.
28. §
Ez a rendelet 1981. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg a 26/1973. (VIII. 25.) PM rendelet, valamint az azt módosító 77/1975. (XII. 30.) PM, az 52/1976. (XII. 29.) PM, a 19/1978. (VIII. 25.) PM, továbbá az 5/1980. (II. 17.) PM rendelet hatályát veszti.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár