43/1980. (XII. 10.) PM rendelet

az ifjúsági takarékbetétről, valamint a fiatal házasok áruvásárlási kölcsönéről

A fiatalok családalapításának elősegítése érdekében - a 3. § (7) bekezdése és a 7. § tekintetében a belkereskedelmi miniszterrel, a 8. § (2) bekezdése tekintetében a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

Az ifjúsági takarékbetét

1. §

(1)[1] Az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) a fiatalok részére "Ifjúsági takarékbetét" elnevezéssel - kedvezményes kölcsönnyújtással összekapcsolt - takarékbetét elhelyezési lehetőséget biztosít. Ahol ez a rendelet az Országos Takarékpénztárt említi, ott a takarékszövetkezetet is érteni kell.

(2) Az "Ifjúsági takarékbetét" elhelyezése "takarékossági megállapodás" (a továbbiakban: megállapodás) alapján történik. A megállapodás értelmében a betételhelyező vállalja, hogy saját maga vagy az általa megnevezett harmadik személy (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) javára bármilyen, százzal osztható forint összeget ötéves takarékossági időtartam (a továbbiakban: időtartam) alatt havonta rendszeresen betétként elhelyez. Kedvezményezett csak az lehet, akinek életkora a megállapodás megkötésekor nem haladja meg a 35 évet.

(3)[2] A betételhelyező a saját maga vagy a kedvezményezett javára a megállapodás megkötésekor, illetőleg annak érvényessége ideje alatt bármikor egyszerre nagyobb összeget is elhelyezhet a betétben. A betételhelyező a rendszeres havi betétösszeget az időtartam alatt bármilyen, ugyancsak százzal osztható forint összegre felemelheti.

(4)[3] Az időtartam letelte után a megállapodás meghosszabbítható. A megállapodás meghosszabbításának kell tekinteni, ha a kedvezményezett az időtartam után megtakarítását továbbra is a számlán tartja, illetőleg ha a betételhelyező vagy a kedvezményezett a havi betét befizetését tovább folytatja.

(5) Az ifjúsági takarékbetétből részösszeget kivenni nem lehet.

2. §

(1) Az elhelyezett összegek az egyéves tartós lekötésű betétekre érvényes feltételek szerint évi 5%-kal kamatoznak.

(2)[4] Rendszeres betételhelyezés esetén a kedvezményezett a betét összegére a kamaton felül öt év után évi 3%, hét év után évi 4% prémiumban részesül. Ha a takarékossági időszak alatt bármelyik évben a lakásárak emelkedése az évi 10%-ot meghaladja - külön jogszabály rendelkezései szerinti mértékben - a lakást építők vagy vásárlók lakásépítési (-vásárlási) kölcsön igénybevétele esetén további prémiumkiegészítésben részesülnek. A szerződésben vállalt havi betétösszegen felüli rendszeres havi befizetések, valamint az egyszeri nagyobb összegű befizetések a rendszeres betételhelyezés részét képezik, és így kamatozás és prémium szempontjából - időarányosan - ugyanolyan kamattérítésben és prémiumban részesülnek, mint a szerződésben eredetileg vállalt havi betétösszegek.

(3) Az időtartam lejártakor a befizetett betétet, ennek kamatát, valamint a prémiumot kell a kedvezményezettnek kifizetni.

(4)[5] A betét a megállapodás meghosszabítása esetén bármikor megszüntethető. Az évi 5%-os kamat és ezen felül a prémium ebben az esetben is jár.

3. §

(1) A megállapodásban vállalt feltételek teljesítése esetén a kedvezményezett a betét felvételétől számított három éven belül a (3)-(7) bekezdésben meghatározott külön kölcsön igénybevételére jogosult. A kedvezményezett a külön kölcsönt a (3) bekezdésben említett célra az időtartam negyedik évének lejárta után is igénybe veheti.

(2) Kiskorú kedvezményezett a külön kölcsön igénybevételére - ugyancsak a betét felvételétől számított három éven belül - csak nagykorúsága elérése után jogosult.

(3) A kedvezményezett a saját rész befizetéséhez - betéte felhasználása mellett - külön kölcsön igénybevételére jogosult, ha:

a)[6] a lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályban megjelölt hitelcélokra;

b) toldaléképítéshez, emeletráépítéshez, tetőtérbeépítéshez, valamint nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításához;

c) az állampolgárok tulajdonában levő, üresen álló családi házak értékesítéséről szóló jogszabály alapján történő lakásvásárláshoz takarékpénztári kölcsönt vesz igénybe, illetve

d) az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítéséről szóló jogszabály alapján lakást vásárol.

e)[7] a magánforgalom keretében, nem állami tulajdonban levő lakásingatlan vásárlásához kölcsönt vesz igénybe. Ez esetben a külön kölcsön a lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi -feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 61/1985. (XII. 27.) MT rendeletnek az állami kölcsönre vonatkozó feltételei szerint nyújtható azzal, hogy a törlesztés ideje legfeljebb 20 év.

(4)[8] A külön kölcsön felső határa a (3) bekezdés a) és e) pontjai esetén 200 000, hat évi takarékoskodás esetében 250 000, hét vagy több évi takarékoskodás esetében 300 000, a b), c) és d) pontja esetében 100 000 forint. Az állami gondozott, illetve volt állami gondozott fiatalok külön-kölcsönének felső határa - a (3) bekezdés a) és e) pontjai szerinti lakásszerzés esetén - az elhelyezett betét kamattal és prémiummal növelt összegének öt év takarékoskodás után 150%-áig, hat év vagy ennél hosszabb idő esetén évente további 20%-kal növelt arányáig terjedhet, de a (3) bekezdés a) és e) pontja szerinti lakásépítésnél, vásárlásnál a 300 000, a b)-d) pontokban szabályozott esetekben a 150 000 forintot nem haladhatja meg.

(5)[9] A külön kölcsön számítási módja a következő :

a)[10] Ha a betételhelyező a megállapodásban vállalt havi betétösszeget fizette, a külön kölcsön összege az összes befizetés kamattal és prémiummal növelt összege, a lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabály hatálya alá tartozó felhasználás esetén öt év takarékoskodás után annak 120%-a, hat év vagy ennél hosszabb idő esetén évente annak 20%-ával növelt aránya, de legfeljebb annak 200%-a.

b) Ha a betételhelyező a megállapodásban vállalt havi betétösszeget az 1. § (3) bekezdése szerint felemelte, vagy egyszerre nagyobb összeget helyezett el a betétben, a külön kölcsön összege az a) pont alapján számított összeg, kiegészítve a betét felvételének évében történt emelés esetén az az évi - a havi törlesztés felemeléséből származó -többletbefizetés 20%-ának, ennél korábbi törlesztőrészlet -, illetőleg tőkeemelés esetén évenként további 20-20%-ának legfeljebb 100%-ának), valamint a többletbefizetésre eső kamat és prémium összegével.

(6)[11]

(7)[12] Ha a kedvezményezett a külön kölcsönt lakásépítésre (-vásárlásra) nem, vagy csak részben veszi igénybe, a fennmaradó rész erejéig kedvezményes áruvásárlási kölcsön felvételére jogosult. Ha a kedvezményezett áruvásárlási kölcsönt vett igénybe, úgy a fennmaradó rész erejéig jogosult lakásépítésre (-vásárlásra) a külön kölcsön felvételére.

Ebben az esetben az. áruvásárlási kölcsön összegével az általa felvehető lakáscélú külön kölcsön összegét csökkenteni kell. Az áruvásárlási kölcsön összege az elhelyezett betét kamattal növelt összegéig, legfeljebb 60 000 Ft-ig terjedhet. Az áruvásárlási kölcsön lejárati ideje legfeljebb 5 év, kamata évi 6,5%, legalacsonyabb törlesztőrészlete havi 300 Ft. A kölcsön igénybevétele esetén saját részt nem kell fizetni, ezért a kölcsön felvételének a betétszámla megszüntetése nem feltétele.

4. §

(1) Ha a betételhelyező a megállapodást a betét elhelyezésétől számított öt éven belül felmondja, vagy az abban vállalat kötelezettségeket nem teljesíti, a prémiumra és a külön kölcsön felvételére való jogosultság megszűnik.

(2) Az (1) bekezdésben írt esetben - ha a betételhelyező és a kedvezményezett nem azonos személy - a felek eltérő megállapodásának hiányában az elhelyezett betét és időarányos kamata felett a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás időtartamának lejártával a kedvezményezett, a betét feletti rendelkezési jogot megszerzi, ha eddig az időpontig elérte a nagykorúságot. Ha a megállapodás lejártakor a kedvezményezett kiskorú, nagykorúságának eléréséig a rendelkezési jog a betételhelyezőt illeti meg. A betételhelyező azonban külön kölcsön felvételére nem jogosult.

(3) A meghosszabbítást követően - a (2) bekezdésben említett esetekben is - a betét feletti rendelkezési jog mind az első időtartam mind a meghosszabbítás alatti betételhelyezések tekintetében - a kedvezményezett és a betételhelyező eltérő megállapodásának hiányában - a kedvezményezettet illeti meg, ha az a nagykorúságot már elérte.

5. §

A betételhelyező betegség, katonai szolgálat esetén vagy egyéb fontos okból jogosult a megállapodásban vállalt betétbefizetest szüneteltetni. A szüneteltetés idejével a megállapodás időtartama meghosszabbodik.

6. §

E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a vele munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló fiatal dolgozói javára a munkáltató szerv, illetőleg szövetkezet köt betételhelyezőként megállapodást. Felmondás esetén a kamatok a munkáltató szervet, illetőleg a szövetkezetet illetik meg.

Fiatal házasok, gyermeküket egyedül nevelő fiatalok áruvásárlási kölcsöne.[13]

7. §[14]

(1)[15] Kedvezményes áruvásárlási kölcsönt vehetnek fel azok a fiatal házasok, akik a kölcsön igénybevételekor 35 éven aluliak. Felvehetik a kedvezményes áruvásárlási kölcsönt azok is, akik egyedül nevelik gyermeküket, és 35. életévüket még nem töltötték be. A felvehető kölcsön összege 10 000-40 000 Ft lehet, kamata évi 8%, lejárati ideje legfeljebb 3 év. A kölcsön igénybevételekor az áruvásárláshoz előtörlesztést nem kell fizetni. A kedvezményes kölcsön csak egy alkalommal vehető igénybe.

(2) Az (1) bekezdésben írt kölcsön felvételének nem feltétele, hogy a fiatal házasok, illetőleg a gyermeküket egyedül nevelő fiatalok "Ifjúsági takarékbetét"-tel rendelkezzenek.

Vegyes és záró rendelkezések

8. §

(1) A 3. § (7) bekezdésében és a 7. §-ban szabályozott kölcsönnel történő áruvásárlás körébe vonható cikkek körét a Belkereskedelmi Minisztérium határozza meg.

(2)[16] A 3. §-ban és a 7. §-ban említett kölcsönöket az arra felhatalmazott pénzintézetek nyújtják. Ahol az R. az OTP-t említi, ott a takarékszövetkezeteket is érteni kell.

(3) Ez a rendelet 1981. január 1-ével lép hatályba; egyidejűleg a 33/1975. (IX. 27.) PM számú és az ezt módosító 40/1977. (XII. 28.) PM rendelet hatályát veszti.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter