1980. évi 4. törvényerejű rendelet

az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek főtitkáránál 1976. évi március hó 16. napján megtörtént. Az Egyezmény a 39. cikk 1. pontja értelmében 1978. évi június hó 6. napján lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt és függelékeit e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

KÖZÜTI JELZÉSI EGYEZMÉNY

A SZERZŐDŐ FELEK

FELISMERVE, hogy a közúti jelzések, jelképek és útburkolati jelek nemzetközi egyöntetűsége szükséges a nemzetközi közúti közlekedés megkönnyítése és a közútak biztonságának növelése céljából,

MEGÁLLAPODTAK az alábbi rendelkezésekben:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

MEGHATÁROZÁSOK

Az Egyezmény rendelkezéseinek az alkalmazása céljából az alábbi fogalmak értelmét e cikk állapítja meg:

a) Valamely Szerződő Fél "nemzeti jogszabályai" azoknak az országos vagy helyi törvényeknek és rendeleteknek az összességét jelentik, amelyek a Szerződő Fél területén hatályban vannak.

b) "Lakott terület" beépített ingatlanokat magában foglaló olyan területet jelent, amelyet bejáratainál és kijáratainál kifejezetten ilyenként megjelöltek, vagy amelyet a nemzeti jogszabályokban más módon meghatároztak.

c) "Út" a közforgalom céljára nyitva álló minden út vagy utca teljes területét jelenti.

d) "Úttest" az útnak azt a részét jelenti, amelyet rendes körülmények között a jármű-forgalom használ; az út magában foglalhat több úttestet is, amelyek egymástól láthatóan el vannak választva, például elválasztó sávval vagy szintkülönbséggel.

e) "Forgalmi sáv" az olyan hosszirányú sávok bármelyikét jelenti, amelyekre az úttest felosztható, függetlenül attól, hogy azok hosszirányú útburkolati jelekkel meg vannak-e jelölve vagy sem és amelyek elég szélesek ahhoz, hogy azokon a motorkerékpárt kivéve más gépjármű-sor haladhasson.

f) "Útkereszteződés" az utaknak minden szintbeni kereszteződését, egymásba torkollását vagy egymástól elágazását jelenti, ideértve azokat a térségeket is, amelyeket az ilyen kereszteződések, egymásba torkollások vagy egymástól való elágazások alakítanak ki.

g) "Szintbeni vasúti átjáró" a közút és az önálló alapépítménnyel rendelkező vasút vagy villamos mindenfajta szintbeni kereszteződését jelenti.

h) "Autópálya" olyan utat jelent, amelyet kifejezetten a gépjármű-közlekedés céljára terveztek és építettek, amely nem képezi útmenti ingatlanok határát és amely:

i) egyes pontokat vagy ideiglenes eseteket kivéve, mindkét forgalmi irányban külön úttesttel rendelkezik, amelyeket a közlekedés céljára nem szolgáló sáv vagy kivételesen más eszköz választ el egymástól;

ii) szintben nem keresztez sem utat, sem vasúti, sem villamos vágányt, sem pedig gyalogosok közlekedésére szolgáló utat;

iii) kifejezetten autópályaként van jelezve.

i) A jármű akkor minősül:

i) "megállás" helyzetében levőnek, ha arra az időtartamra áll meg, amely személyek beszállásához vagy kiszállásához, illetőleg tárgyak felrakásához vagy lerakásához szükséges;

ii) "várakozás" helyzetében levőnek, ha bármely okból megállt - kivéve, ha azért van álló helyzetben, hogy elkerülje az összeütközést az út más használójával vagy akadállyal, vagy hogy. eleget tegyen a közlekedési szabályoknak - és ha álló helyzete nem korlátozódik a személyek beszállásához, vagy kiszállásához, illetőleg tárgyak fel- vagy lerakásához szükséges időtartamra.

Mindemellett a Szerződő Felek "megállás" helyzetében levőnek minősíthetik a fenti ii) pontnak megfelelően álló helyzetben levő járművet, ha az álló helyzet időtartama nem haladja meg a nemzeti jogszabályokban meghatározott időtartamot, és "várakozás" helyzetében levőnek minősíthetik a fenti i) pontnak megfelelően álló helyzetben levő járművet, ha az említett álló helyzet időtartama meghaladja a nemzeti jogszabályokban meghatározott időtartamot.

j) "Kerékpár" az olyan legalább két kerekű jármű, amelyet kizárólag a rajta helyet foglaló személy izomereje hajt, pedálok vagy kézi forgattyúk segítségével.

k) "Segédmotoros kerékpár" az olyan két vagy három kerekű jármú, amely legfeljebb 50 cm3 (3,05 köbhüvelyk) hengerűrtartalmú belső égésű motorral van ellátva és amelynek legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg az óránkénti 50 km-t (30 mérföldet). A Szerződő Felek azonban jogosultak arra, hogy nemzeti jogszabályaik szempontjából ne minősítsék segédmotoros kerékpárnak azokat a járműveket, amelyek alkalmazhatóságuk szempontjából nem rendelkeznek a kerékpárok jellemzőivel, nevezetesen nem hajthatók pedállal, vagy legnagyobb tervezési sebességük, súlyuk vagy motorjuk egyes jellemzői meghaladnak bizonyos értékhatárokat. E meghatározásban foglalt egyetlen rendelkezés sem értelmezhető úgy, mint amely gátolná a Szerződő Feleket abban, hogy a közúti közlekedésre vonatkozó nemzeti jogszabályaik rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából teljes mértékben egy tekintet alá esőnek minősítsék a segédmotoros kerékpárokat a kerékpárokkal.

l) "Motorkerékpár" az olyan kétkerekű - oldalkocsis vagy anélküli - jármű, amelyet hajtómotorral szereltek fel. A Szerződő Felek jogosultak arra, hogy a nemzeti jogszabályaikban motorkerékpároknak minősítsék azokat a háromkerekű járműveket, amelyeknek az összsúlya nem haladja meg a 400 kg-ot (900 fontot). A "motorkerékpár" fogalma nem foglalja magában a segédmotoros kerékpárokat; a Szerződő, Feleknek azonban - amennyiben az Egyezmény 46. cikke 2. bekezdésének megfelelően ilyen hatályú nyilatkozatot tesznek - módjuk van arra, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából, a segédmotoros kerékpárokat a motorkerékpárokkal azonos elbírálás alá vonják.

m) "Motoros jármű" minden olyan jármű, amely hajtómotorral van ellátva és amely az úton saját erejével közlekedik, kivéve a segédmotoros kerékpárokat azoknak a Szerződő Feleknek a területén, amelyek nem vonták azokat a motorkerékpárokkal azonos elbírálás alá, valamint a sínpályán közlekedő járműveket.

n) "Gépjármű" az olyan motoros jármű, amely rendes körülmények között személyek vagy tárgyak közúton történő szállítására, illetőleg személyek vagy tárgyak szállítására használt járműveknek a közúton történő vontatására szolgai. Ez a kifejezés magába foglalja a trolibuszokat, vagyis azokat a járműveket, amelyek villamos vezetékhez vannak kapcsolva, és amelyek nem sínpályán közlekednek. Nem foglalja magába az olyan járműveket, mint a mezőgazdasági vontatók, amelyeket csak alkalomszerűen használnak személyeknek vagy tárgyaknak a közúton való szállítására, vagy személyek vagy tárgyak szállítására használt járműveknek a közúton történő vontatására.

o) "Pótkocsi" az olyan jármű, amely motoros járművel történő vontatásra készült, ez a kifejezés magába foglalja a félpótkocsikat is.

p) "Félpótkocsi" az olyan pótkocsi, amely gépjárműhöz csatolható olymódon, hogy részben a gépjárműre támaszkodik és súlyának, valamint terhelése súlyának számottevő részét a gépjármű hordozza.

q) "Vezető" az olyan személy, aki gépjárművet vagy más járművet (ideértve a kerékpárt is) vezet, vagy aki közúton egyesével vagy csoportosan, állatokat vagy igás, málhás, illetőleg nyerges állatokat hajt.

r) "Megengedett legnagyobb összsúly" a megterhelt járműnek az a legnagyobb súlya, amelyet megengedettnek nyilvánított annak az Államnak az illetékes hatósága, amelyben a járművet nyilvántartásba vették.

s) "Terhelt súly" a megrakott jármű tényleges súlya, a járművön levő személyzettel és utasokkal együtt.

t) "Forgalom iránya" és a "forgalom irányának megfelelő" kifejezések a jobb oldalt jelentik abban az esetben, ha a jármű vezetőjének a nemzeti jogszabályok szerint úgy kell elhaladnia a szembe jövő jármű mellett, hogy az a bal oldalára essék; ellenkező esetben az említett kifejezések a bal oldalt jelentik.

u) Az a követelmény, amely szerint a vezető köteles "áthaladási elsőbbséget" adni más járműveknek, azt jelenti, hogy a vezetőnek nem szabad haladását vagy forgalmi műveletét folytatnia vagy újrakezdenie, ha ezzel más járművek vezetőit járművük irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására kényszeríti.

2. cikk

Az Egyezmény függelékei

Az Egyezmény függelékei, nevezetesen:

1. Függelék: Veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák azok kivételével, amelyek útkereszteződés vagy színtbeni vasúti átjáró közelében vannak elhelyezve;

2. Függelék: Az útkereszteződésnél áthaladási elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák, veszélyre figyelmeztető olyan jelzőtáblák, amelyek útkereszteződés közelében vannak elhelyezve és az áthaladási elsőbbséget útszűkületekben szabályozó jelzőtáblák;

3. Függelék: Szintbeli vasúti átjárókra vonatkozó jelzőtáblák.

4. Függelék: Szabályozó jelzőtáblák azok kivételével, amelyek az áthaladási elsőbbségre, a megállásra és a várakozásra vonatkoznak;

5. Függelék: Tájékoztató jelzőtáblák azok kivételével, amelyek a várakozásra vonatkoznak;

6. Függelék: Megállásra és a várakozásra vonatkozó jelzőtáblák.

7. Függelék: Kiegészítő táblák;

8. Függelék: Útburkolati jelek;

9. Függelék: Az 1-7 függelékben tárgyalt jelzőtáblák, jelképek és kiegészítő táblák színes reprodukciója az Egyezmény szerves részét képezik.

3. cikk

A Szerződő Felek kötelezettségei

1. a) Az Egyezmény Szerződő Felei elfogadják a közúti jelzéseknek és útburkolati jeleknek az itt leírt rendszerét és kötelezettséget vállalnak annak a lehető legrövidebb időn belül történő alkalmazására. Ebből a célból:

i) abban az esetben, amikor az Egyezmény meghatároz valamely jelzést, jelképet, vagy jelet azért, hogy az az út használói számára utasítást vagy tájékoztatást adjon, a Szerződő Felek e cikk 2. és 3. bekezdésében meghatározott határidők betartásával megtiltják más jelzésnek, jelképnek, vagy jelnek az ilyen utasítás jelzésére vagy ilyen tájékoztatás adására való használatát;

ii) abban az esetben, amikor az Egyezmény nem határoz meg jelzést, jelképet vagy jelet valamely utasításnak vagy tájékoztatásnak az út használóival való közlésére, a Szerződő Felek erre a célra olyan jelzést, jelképet vagy jelet alkalmazhatnak, amilyent akarnak, feltéve, hogy ennek a jelzésnek, jelképnek vagy jelnek nincs valamely más jelentése az Egyezményben és az beilleszkedik az Egyezmény által meghatározott rendszerbe.

b) A forgalomellenőrzési módszerek megjavításának érdekében és figyelemmel annak hasznosságára, hogy kísérleteket folytassanak, mielőtt kiegészítő javaslatokat terjesztenének elő az Egyezmény módosítására, a Szerződő Felek kísérleti célból és ideiglenes jelleggel bizonyos útszakaszokon az Egyezmény rendelkezéseitől eltérhetnek.

2. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy legkésőbb az Egyezménynek a területükön történt hatálybalépéstől számított négy éven belül kicserélnek vágy kiegészítenek minden olyan jelzést, jelképet, berendezést vagy jelet, amely rendelkezik ugyan az Egyezmény által meghatározott rendszer valamelyik jelzésének, jelképének, berendezésének vagy jelének jellemzőivel, de más a jelentése, mint amely az Egyezmény szerint ahhoz a jelzéshez, jelképhez, berendezéshez vagy jelhez kapcsolódik.

3. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyezménynek a területükön történt hatálybalépéstől számított tizenöt éven belül kicserélik mindazokat a jelzéseket, jelképeket, berendezéseket és jeleket, amelyek nem egyeztethetők össze az Egyezményben meghatározott rendszerrel. Az említett időszak alatt - abból a célból, hogy az úthasználók megszokják az Egyezményben meghatározott rendszert - a korábbi jelzések és jelképek is fenntarthatók az Egyezményben meghatározottak mellett.

4. Az Egyezményben semmi sem értelmezhető olyként, mint amely arra kötelezné a Szerződő Feleket, hogy az Egyezményben meghatározott összes jelzést és jelet alkalmazzák. Ellenkezőleg, a Szerződő Felek a legszükségesebbre korlátozzák azoknak a jelzéseknek és jeleknek a számát, amelyeket alkalmaznak.

4. cikk

A Szerződő Felek kötelezik magukat olyan intézkedések megtételére, amelyek szerint tilos:

a) a jelzésen, annak tartó elemén vagy bármely más, a forgalom szabályozására szolgáló berendezésen bármit feltüntetni, amely nem kapcsolódik a szóbanforgó jelzés vagy berendezés céljához; abban az esetben azonban, ha a Szerződő Felek vagy illetékes szerveik felhatalmaznak valamely nem anyagi haszonszerzés céljára alakult egyesületet tájékoztató jelzések elhelyezésére, megengedhetik, hogy ennek az egyesületnek a jelvénye szerepeljen a jelzésen vagy annak tartó elemén, ha az a jelzés megértését nem nehezíti;

b) olyan hirdetőtáblák, hirdetések, jelek vagy berendezések elhelyezése, amelynél fennáll az a veszély, hogy összetéveszthetők a közúti jelzésekkel, vagy a forgalom szabályozására szolgáló berendezésekkel, vagy csökkentik azok láthatóságát vagy hatásosságát, vakítják az út használóit vagy olyan módon terelik el a figyelmüket, hogy az veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

II. Fejezet

KÖZÜTI JELZŐTÁBLÁK

5. cikk

1. Az Egyezményben meghatározott rendszer a közúti jelzőtáblák következő kategóriáit különbözteti meg:

a) veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák; ezeknek a jelzőtábláknak az a célja, hogy figyelmeztessék az út használóit az úton levő valamely veszélyre és megjelöljék annak természetét is;

b) szabályozó jelzőtáblák: ezeknek a jelzőtábláknak az a célja, hogy közöljék az út használóival azokat a külön kötelezettségeket, korlátozásokat vagy tilalmakat, amelyeket be kell tartaniok; ezeknek a következő változatai vannak:

i) elsőbbségre vonatkozó jelzőtáblák;

ii) tilalmat, vagy korlátozást megállapító jelzőtáblák;

iii) kötelezettséget megállapító jelzőtáblák;

c) tájékoztató jelzőtáblák: ezeknek a jelzőtábláknak az a célja, hogy útmutatást vagy egyéb olyan tájékoztatást adjanak az út használóinak, amely hasznos lehet számukra; ezeknek a következő változatai vannak:

i) előjelző táblák;

ii) irányjelző táblák;

iii) útazonosító jelzőtáblák;

iv) helymeghatározó jelzőtáblák;

v) megerősítő jelzőtáblák;

vi) más jelzőtáblák, amelyek hasznos tájékoztatást adnak a járművek vezetéséhez;

vii) olyan létesítményekre utaló más jelzőtáblák, amelyek hasznosak lehetnek az út használói részére.

2. Abban az esetben, amikor az Egyezmény módot ad több jelzőtábla vagy több jelkép közötti választásra;

a) a Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az egész területükön azok közül csak egyet alkalmaznak;

b) a Szerződő Felek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy regionális szinten megegyezzenek azonos választás tekintetében;

c) az Egyezmény 3. cikkének 3. bekezdésében foglal rendelkezések alkalmazandók a nem választott jelzőtáblákra és jelképekre.

6. cikk

1. A jelzőtáblákat úgy kell elhelyezni, hogy a vezetők, akiknek a jelzések szólnak, könnyen és kellő időben felismerhessék azokat. Általában az útnak azon az oldalán kell azokat elhelyezni, amely megfelel a forgalom irányának, azonban elhelyezhetők vagy megismételhetők az úttest felett is. Minden, az út forgalom irányának megfelelő oldalán elhelyezett jelzőtáblát meg kell ismételni az úttest felett vagy annak másik oldalán, ha a helyi viszonyok következtében fennáll az a veszély, hogy azok a vezetők, akiknek szól, kellő időben nem veszik észre.

2. Minden jelzőtábla a forgalom számára nyitva álló úttest teljes szélességében érvényes azokra a vezetőkre, akiknek szól. Olyan jelzések is alkalmazhatók azonban, amelyeknek az érvényessége csupán az úttestnek a hosszirányú útburkolati jelekkel jelölt egy vagy több forgalmi sávjára terjed ki.

3. Abban az esetben, ha a hatóságok véleménye szerint az elválasztott úttestekkel rendelkező út szegélyén elhelyezett jelzőtábla nem volna hatásos, az elhelyezhető az elválasztó sávon, s ilyen esetben azt nem kell megismételni az útszegélyen.

4. Ajánlatos a nemzeti jogszabályokban olyan rendelkezést hozni, amely szerint:

a) a jelzőtáblákat úgy kell elhelyezni, hogy ne gátolják a járművek közlekedését az úttesten és azok, amelyek az útszegélyen vannak elhelyezve, a lehető legkevésbé akadályozzák a gyalogosokat; az úttest jelzőtábla felöli szintje és a jelzőtábla alsó szegélye közötti szintkülönbségnek az azonos kategóriába tartozó jelzőtáblák esetében, ugyanazon az útvonalon, amennyire lehetséges, egyöntetűnek kell lennie;

b) a jelzőtáblák méreteinek olyannak kell lenniök, hogy a jelzőtábla már messziről jól látható és a hozzá közeledők által könnyen megérthető legyen; a járművek szokásos sebességét ezeknél a méreteknél - a bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezések megtartásával - figyelembe kell venni;

c) a veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák és a szabályozó jelzőtáblák méreteit szabványosítani kell minden Szerződő Fél területén. Általában négy méretkategóriának kell lennie: kis, általános, nagy és igen nagy méretkategóriáknak. A kisméretű jelzőtáblákat ott kell alkalmazni, ahol a körülmények nem teszik lehetővé általános méretű jelzőtáblák alkalmazását vagy ahol csak kis sebességű forgalom lehet; alkalmazhatók továbbá egy előbbi jelzőtábla megismétlésére is; a nagyméretű jelzőtáblákat a nagyszélességű és gyorsforgalmú utakon kell alkalmazni; az igen nagyméretű jelzőtáblákat a nagyon gyors forgalmú utakon, különösen az autópályákon kell alkalmazni.

7. cikk

1. Ajánlatos a nemzeti jogszabályokban úgy rendelkezni, hogy a közúti jelzőtáblákat, különösen a veszélyre figyelmeztető és a szabályozó jelzőtáblákat - azok kivételével, amelyek a lakott területek megvilágított utcáiban a megállást és a várakozást szabályozzák - abból a célból, hogy éjszaka jobban láthatók és jobban olvashatók legyenek, ki kell világítani, vagy fényvisszaverő anyagokkal, illetőleg berendezésekkel kell ellátni úgy azonban, hogy ez az úthasználókat ne vakítsa.

2. Az Egyezményben semmi sem tiltja a csupán bizonyos órákban vagy bizonyos napokon érvényes felvilágosítások, figyelmeztetések, vagy szabályok közlése céljából olyan jelzőtáblák alkalmazását, amelyek csak akkor láthatók, amikor az általuk adott felvilágosítások érvényesek.

8. cikk

1. A jelzőtáblák nemzetközi érthetőségének megkönnyítése érdekében az Egyezményben meghatározott jelzésrendszer az egyes jelzőtábla-kategóriákra jellemző formákon és színeken, ezenfelül minden olyan esetben, amikor ez lehetséges, kifejező jelképek és nem felírások alkalmazásán alapul. Amikor a Szerződő Felek szükségesnek vélik meghatározott jelképek módosítását, ezeknek a módosításoknak nem szabad a lényeges jellemzőkön változtatniok.

2. Azok a Szerződő Felek, amelyek az Egyezmény 3. cikk 1. bekezdése a/ii pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az Egyezményben meg nem határozott jelzőtáblát vagy jelképet kívánnak elfogadni, erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az új jelzőtábla vagy jelkép tekintetében regionális egyezmény jöjjön létre.

3. Az Egyezményben semmi sem tiltja, hogy a jelzőtáblák értelmezésének megkönnyítése céljából feliratot alkalmazzanak a jelzőtábla alatt elhelyezett vagy a jelzőtáblát magában foglaló téglalap alakú táblán; ilyen felirat alkalmazható magán a jelzőtáblán is abban az esetben, ha annak megértését nem zavarja az olyan vezetők számára, akik a feliratot nem érthetik meg.

4. Ahol az illetékes hatóságok célszerűnek ítélik valamely jelzőtábla vagy jelkép jelentésének szabatosabb körülírását vagy a szabályozó jelzőtáblák esetében, a jelzőtábla érvényességének bizonyos úthasználó-kategóriákra vagy bizonyos időtartamokra való korlátozását és, ahol a szükséges közlések az Egyezmény függelékeiben meghatározott módon kiegészítő jelkép vagy számjelek útján nem adhatók meg, feliratot kell alkalmazni a jelzőtábla alatt egy téglalap alakú táblán. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy ezeket a feliratokat az ugyanazon a táblán alkalmazott egy vagy több jelképpel pótolják vagy kiegészítsék.

5. E cikk 3. és 4. bekezdésében említett feliratokat nemzeti nyelven vagy a nemzeti nyelvek egyikén vagy azok közül több nyelven kell feltüntetni, ezenfelül, ha a kérdéses Szerződő Fél ezt célszerűnek ítéli, más nyelveken, különösen az Egyesült Nemzetek hivatalos nyelvein is fel lehet tüntetni.

VESZÉLYRE FIGYELMEZTETŐ JELZŐTÁBLÁK

9. cikk

1. Az Egyezmény 1. függelékének A fejezete közli a veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák mintáit, a B fejezet pedig az ezeken a jelzőtáblákon alkalmazandó jelképeket, valamint néhány előírást az említett jelzőtáblák használatára. Az útkereszteződést megközelítő útszakaszon alkalmazandó veszélyre figyelmeztető jelzőtáblákat és jelképeket azonban az Egyezmény 2. függeléke, a szintbeni vasúti átjárót megközelítő útszakaszon alkalmazandó veszélyt jelző jelképeket pedig a 3. függelék határozza meg. Az Egyezmény 46. cikke 2. bekezdésének megfelelően minden Államnak értesítenie kell a Főtitkárt arról, hogy vajon az Aa, vagy az Ab mintát választotta-e veszélyre figyelmeztető jelzőtáblaként.

2. A veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák számát nem szabad szükségtelenül növelni, de azokat el kell helyezni az úton levő olyan veszélyek jelzésére, amelyeket a szükséges óvatossággal haladó vezető is nehezen tud kellő időben észrevenni.

3. A veszélyre figyelmeztető jelzőtáblákat a veszélyes helytől olyan távolságban kell elhelyezni, hogy hatásosságuk mind nappal, mind éjjel a legjobb legyen, figyelemmel az út és a forgalmi viszonyokra, különösen a járművek szokásos sebességére és arra a távolságra, amelyről a jelzőtábla látható.

4. A jelzőtábla és a veszélyes útszakasz kezdete közötti távolságot jelezni lehet az Egyezmény 7. függeléke 1. mintájának megfelelő, az említett függelék rendelkezései szerint elhelyezett kiegészítő táblán; ezt a megjelölést feltétlenül alkalmazni kell, ha a jelzőtábla és a veszélyes útszakasz kezdete közötti távolság a vezetők által nem becsülhető fel és eltér attól, mint amire rendes körülmények között számíthatnak.

5. A veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák - különösen az autópályákon és az autópályákkal egy tekintet alá eső utakon - megismételhetők. Abban az esetben, ha azokat megismétlik, a jelzőtábla és a veszélyes útszakasz kezdete közötti távolságot e cikk 4. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell jelezni. A nyitható hidak és a szintbeni vasúti útátjárók előtt levő veszélyre figyelmeztető jelzőtáblákra azonban a Szerződő Felek e bekezdés rendelkezései helyett alkalmazhatják az Egyezmény 35. cikkének 3. bekezdésében vagy az 1. függelék B fejezetének 5 bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

6. Amennyiben a veszélyre figyelmeztető jelzőtáblát arra a célra alkalmazzák, hogy bizonyos hosszúságú útszakaszon fennálló veszélyre hívja fel a figyelmet (pl. egymást követő veszélyes útkanyarulatok, rossz állapotban levő útszakaszok) és ha kívánatosnak látszik az útszakasz hosszának a jelzése, ezt a közlést az Egyezmény 7. függeléke 2. mintájának megfelelő és e függelék rendelkezései szerint elhelyezett kiegészítő táblán kell feltüntetni.

SZABÁLYOZÓ JELZŐTÁBLÁK A MEGÁLLÁSRA ÉS A VÁRAKOZÁSRA VONATKOZÓK KIVÉTELÉVEL

10. cikk

Az elsőbbségre vonatkozó jelzőtáblák

1. Azok a jelzőtáblák, amelyeknek az a feladata, hogy az út használóival közöljék vagy tudomásukra hozzák az útkereszteződésben való áthaladási elsőbbségre vonatkozó szabályokat, az Egyezmény 2. függelékének A fejezetében leírt B,1; B,2; B,3 és B,4 jelzőtáblák. Azok a jelzőtáblák, amelyeknek az a feladata, hogy az úthasználók tudomására hozzanak valamely, az útszűkületben való továbbhaladási elsőbbségre vonatkozó rendelkezést, a 2. függelék C fejezetében leírt B,5 és B,6 jelzőtáblák.

2. A B,1 "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát annak közlésére kell alkalmazni, hogy a vezetők annál az útkereszteződésnél, ahol a jelzőtáblát elhelyezték, kötelesek áthaladási elsőbbséget adni az azon az úton közlekedő járművek részére, amelyhez közelednek.

3. A B,2 "ÁLLJ" jelzőtáblát annak közlésére kell alkalmazni, hogy a vezetők annál az útkereszteződésnél, ahol a jelzőtáblát elhelyezték, kötelesek megállni, mielőtt behajtanának az útkereszteződésbe, és kötelesek áthaladási elsőbbséget adni az azon az úton közlekedő járművek részére, amelyhez közelednek. Az Egyezmény 46. cikk 2. bekezdésének megfelelően minden Állam értesíti a Főtitkárt arról, hogy az "ÁLLJ" jelzőtáblaként a B,2a, vagy a B,2b mintát választotta.

4. A B,2 jelzőtáblát az útkereszteződésen kívül más helyen abban az esetben kell alkalmazni, ha az illetékes hatóságok szükségesnek ítélik a vezetőkkel közölni, hogy meg kell állniok a jelzés vonalában és csak akkor indulhatnak el újra, ha meggyőződnek arról, hogy ezt veszély nélkül megtehetik.

5. A B,1 és a B,2 jelzőtáblákat az útkereszteződés közvetlen közelében kell elhelyezni, amennyire lehetséges azzal a ponttal egy vonalban, ahol a járműveknek meg kell állniok vagy, amelyet az áthaladási elsőbbség megadása érdekében nem szabad túlhaladniok.

6. Az A jelzőtáblát, az A,23 jelképpel vagy az A, 24 jelképpel lehet alkalmazni a B,1, illetőleg a B,2 jelzőtáblák előjelzésére. Azokban az Államokban azonban, amelyek az Aa jelzőtáblákat alkalmazzák veszélyre figyelmeztető jelzőtáblaként, a B,1 vagy B,2 jelzőtáblák előjelző táblái azonos jelzőtáblák lehetnek, kiegészítve az Egyezmény 7. függeléke 1. mintájának megfelelő kiegészítő táblával.

7. A B,3 "ELSŐBBSÉGGEL RENDELKEZŐ ÚT" jelzőtáblát arra kell alkalmazni, hogy az út használóinak jelezzék, hogy az említett útnak másik úttal való kereszteződésénél a másik úton közlekedő vagy a másik útról érkező járművek vezetői kötelesek áthaladási elsőbbséget adni az ezen az úton közlekedő járművek részére. Ezt a jelzőtáblát el lehet helyezni az út kezdeténél és meg lehet ismételni minden útkereszteződés után; ezenfelül el lehet azt helyezni az útkereszteződés előtt vagy az útkereszteződésnél is. Ha a B,3 jelzőtáblát az úton elhelyezték, a B,4 "AZ ELSŐBBSÉG VÉGE" jelzőtáblát el kell helyezni annak a pontnak a közelében, ahol az útnak a többi úttal szembeni elsőbbsége megszűnik. A B,4 jelzőtábla egy vagy több alkalommal megismételhető az előtt a pont előtt, ahol az áthaladási elsőbbség megszűnik; az említett pont előtt elhelyezett jelzőtáblát vagy jelzőtáblákat el kell látni a 7. függelék 1. mintájának megfelelő kiegészítő táblával.

8. Ha az úton az útkereszteződéshez való közeledést a veszélyre figyelmeztető olyan jelzőtábla közli, amelyen az A,22 jelképek valamelyikét tüntették fel vagy ha az út az útkereszteződésnél áthaladási elsőbbséget élvez és ezt e cikk 7. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a B,3 jelzőtábla ilyként jelzi, az útkereszteződésnél az összes többi úton el kell helyezni a B,1 vagy B,2 jelzőtáblát; a B,1 vagy a B,2 jelzőtáblák felállítása, azonban nem kötelező az olyan úton, mint az ösvények vagy földutak, amelyeken a vezetők kötelesek még ezeknek a jelzőtábláknak a hiányában is áthaladási elsőbbséget adni az útkereszteződésnél. A B,2 jelzőtáblát csak abban az esetben szabad elhelyezni, ha a hatóságok célszerűnek ítélik a vezetők megállásra kötelezését, különösen, ha az útkereszteződéshez közeledő vezetők rosszul láthatják be annak valamelyik szakaszát.

11. cikk

Tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák

Az Egyezmény 4. függelékének A fejezete leírja a tiltó és a korlátozó jelzőtáblákat, azok kivételével, amelyek a megállásra vagy a várakozásra vonatkoznak és meghatározza azok jelentését. Ez a fejezet leírja az említett tilalmaknak vagy korlátozásoknak vagy azok egyikének a végét jelző táblákat is.

12. cikk

Kötelezettséget megállapító jelzőtáblák

Az Egyezmény 4. függelékének B fejezete leírja a kötelezettséget megállapító jelzőtáblákat és meghatározza azok jelentését.

13. cikk

Az Egyezmény 4. függelékében leírt jelzőtáblákra vonatkozó közös rendelkezések

1. A tiltó vagy korlátozó jelzőtáblákat és a kötelezettségeket megállapító jelzőtáblákat annak a helynek a közvetlen közelében kell elhelyezni, ahol a kötelezettség, korlátozás vagy a tilalom kezdődik és megismételhetők, ha azt a hatóságok szükségesnek ítélik. Mindamellett, amikor a hatóságok ezt célszerűnek ítélik a láthatóság érdekében vagy azért, hogy az úthasználókat előre figyelmeztessék, elhelyezhetők megfelelő távolságban az előtt a pont előtt, ahol a kötelezettség, a korlátozás vagy a tilalom érvényes. Az olyan jelzőtáblák alatt, amelyeket az előtt a pont előtt helyeztek el, ahol kötelezettség, a korlátozás vagy a tilalom érvényessé válik, el kell helyezni a 7. függelék 1. mintájának megfelelő kiegészítő táblát is.

2. Azok a szabályozó jelzőtáblák, amelyeket a lakott terület nevét feltüntető jelzőtáblánál vagy nem sokkal egy ilyen jelzőtábla után helyeztek el, azt jelentik, hogy a szabályozás az egész lakott területre vonatkozik, kivéve, ha a lakott területen egyes útszakaszokon más jelzőtáblák más szabályozást közölnek.

TÁJÉKOZTATÓ JELZŐTÁBLÁK A VÁRAKOZÁSRA VONATKOZÓK KIVÉTELÉVEL

14. cikk

1. Az Egyezmény 5. függeléke - a várakozásra vonatkozó jelzőtáblák kivételével - előírja azokat a jelzőtáblákat, amelyek hasznos tájékoztatásokat adnak az út használói részére, vagy pedig példákat ad ezekről, meghatároz továbbá egyes rendelkezéseket az alkalmazásukra is.

2. Az 5. cikk 1. bekezdésének c/i-v pontjaiban említett, tájékoztatást adó jelzőtáblákon szereplő szavakat azokban az országokon, amelyek nem a latin abc-t használják, a nemzeti nyelven, továbbá latin betűkkel történő olyan átírás formájában kell feltüntetni, amely amennyire csak lehetséges, visszaadja a nemzeti nyelv szerinti kiejtést.

3. Azokban az országokban, amelyek nem a latin abc-t használják, a latin betűs szavak akár ugyanazon a jelzőtáblán lehetnek, mint a nemzeti nyelven írt szavak, akár egy ismétlő jelzőtáblán.

4. Egyetlen jelzőtáblán sem szabad a felírásokat kettőnél több nyelven feltüntetni.

15. cikk

Előjelző táblák

Az előjelző táblákat az útkereszteződéstől olyan távolságban kell elhelyezni, hogy azok hatásossága - figyelemmel az út- és a forgalmi viszonyokra, különösen a járművek szokásos sebességére és arra, a távolságra, amelyről a jelzőtábla látható - mind nappal, mind éjszaka a legjobb legyen; lakott területeken nem kell meghaladnia a mintegy 50 métert (55 yardot), az autópályákon és az egyéb gyorsforgalmú utakon viszont legalább 500 méternek (550 yardnak) kell lennie. A jelzőtáblákat meg lehet ismételni. A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a jelzőtábla és az útkereszteződés közötti távolságot; ez a távolság felírható a jelzőtáblának az aljára is.

16. cikk

Irányjelző táblák

1. Ugyanazon az irányjelző táblán feltüntethető több helység neve is; ebben az esetben ezeket a neveket a jelzőtáblán egymás alá kell írni. Az egyik helység nevéhez csak abban az esetben szabad a többi helység nevénél nagyobb méretű betűket alkalmazni, ha a szóbanforgó helység a legjelentősebb.

2. Amikor a tábla a távolságokat is mutatja, az ezeket feltüntető számjegyeknek a helység nevével azonos magasságban kell lenniök. A nyíl alakú számjegyeket a helység neve és a nyíl hegye közé kell elhelyezni: a téglalap alakú jelzőtáblák esetében a számjegyeket a helység neve után kell feltüntetni.

17. cikk

Az út azonosító jelzőtáblák

Azokat a jelzőtáblákat, amelyeknek a feladata az utaknak - akár számjegyekből, betűkből, vagy számjegyek és betűk kombinációjából álló számával, akár azok nevével való - azonosítása, ez a szám vagy ez a név képezi, egy négyszögbe vagy egy pajzsba foglalva. Azok a Szerződő Felek azonban, amelyeknek útosztályozási rendszerük van, a négyszöget az osztályozás jelképével is helyettesíthetik.

18. cikk

Helymeghatározó jelzőtáblák

1. A helymeghatározó jelzőtáblák két ország vagy ugyanazon ország két közigazgatási területe közötti határ, vagy valamely helység, folyó, hágó, terület stb. nevének a jelzésére alkalmazhatók.

2. Az E,9a vagy E,9b jelzőtáblákat a lakott területek bejáratánál az E,9c vagy az E,9d jelzőtáblákat pedig a lakott területek kijáratánál kell elhelyezni. A nemzeti jogszabályok úgy rendelkezhetnek, hogy ezek a jelzőtáblák azt közlik az út használóival, hogy az adott Állam területén a lakott területekre érvényes forgalomszabályozás az E,9a vagy az E,9b jelzőtábláktól az E,9c, illetőleg az E,9d jelzőtáblákig tart, kivéve, amennyiben más jelzőtáblával a lakott terület útjainak egyes szakaszaira más szabályokat közölnek. A B,4 jelzőtáblát azonban mindenkor el kell helyezni, amennyiben a B,3 jelzőtáblával megjelölt, áthaladási elsőbbséggel rendelkező utak a lakott területen levő szakaszán az áthaladási elsőbbség megszűnik.

3. Az olyan helymeghatározó jelzőtábláknak, amelyek más tájékoztatást adnak, mint a lakott terület nevét, teljesen eltérőeknek kell lenniök, különösen a színükben, az E,9a-E,9d jelzőtábláktól.

19. cikk

Megerősítő jelzőtáblák

A megerősítő jelzőtáblák arra szolgálnak, hogy amikor az illetékes hatóságok szükségesnek ítélik, például fontos lakott terület kijáratánál, az út irányáról megerősítést adjanak. Ezeken egy vagy több helység nevét kell feltüntetni az Egyezmény 16. cikkének 1. bekezdésében meghatározott feltételek szerint; amikor a távolságokat is feltüntetik, az ezeket jelző számjegyeket a helység neve után kell elhelyezni.

20. cikk

Gyalogos-átkelőhelyek jelzőtáblája

Az E,11a vagy az E,11b jelzőtáblákat gyalogosátkelőhelyeknél kell elhelyezni, amennyiben ezt az illetékes hatóságok célszerűnek ítélik.

21. cikk

Közös rendelkezések a különböző tájékoztató jelzőtáblákra

1. Az Egyezmény 15-20. cikkében említett tájékoztató jelzőtáblákat ott helyezik el, ahol azt a hatóságok célszerűnek tartják. A többi tájékoztató jelzőtáblát - a 6. cikk 1. bekezdése rendelkezéseit figyelembe véve - csak ott kell elhelyezni, ahol azt az illetékes hatóságok elkerülhetetlennek tartják; különösen az F,2-F,7 jelzéseket csak olyan utakon kell elhelyezni, ahol a gépjárműjavítási, üzemanyag-utánpótlási, elszállásolási és vendéglői étkezési lehetőségek ritkák.

2. A tájékoztató jelzőtáblák megismételhetők. A jelzőtábla alá helyezett kiegészítő tábla jelezheti a jelzőtábla és a jelzett hely közötti távolságot; ez a távolság feltüntethető magának a jelzőtáblának az alján is.

MEGÁLLÁSRA ÉS VÁRAKOZÁSRA VONATKOZÓ JELZŐTÁBLÁK

22. cikk

Az Egyezmény 6. függelékének A fejezete leírja azokat a jelzőtáblákat, amelyek megtiltják vagy korlátozzák a megállást vagy a várakozást, a B fejezete pedig azokat az egyéb jelzőtáblákat, amelyek hasznos tájékoztatást adnak a várakozással kapcsolatban; meghatározza ezeknek a jelzőtábláknak a jelentését, valamint az alkalmazásukra vonatkozó egyes rendelkezéseket.

III. Fejezet

FORGALOMIRÁNYÍTÓ FÉNYJELZÉSEK

23. cikk

A járműforgalom szabályozására szolgáló jelzések

1. E cikk 12. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a fenntartásával, a forgalom szabályozására szolgáló fényjelzésként egyedül és kizárólag használható fények - azok kivételével, amelyek kizárólag a közhasználatú járművek részére szólnak - a következők és jelentésük az alábbi:

a) nem villogó fények:

i) a zöld fény engedélyt jelent a továbbhaladásra; a forgalmat az útkeresztezésben szabályozó zöld fény azonban nem jogosítja fel a vezetőket a továbbhaladásra, ha az általuk igénybe venni kívánt irányban olyan forgalomtorlódás van, hogy amennyiben behajtanánk az útkereszteződésbe, valószínűleg nem tudnák azt elhagyni a következő fázisváltozásig;

ii) a vörös fény a továbbhaladás tilalmát jelenti; a járművek nem léphetik át a megállási vonalat, vagy ha megállási vonal nincs, a jelzőlámpa vonalát, vagy ha a jelzőlámpát az útkereszteződés közepén, vagy a másik oldalán helyezték el, nem hajthatnak be az útkereszteződésbe, vagy az útkereszteződésnél levő gyalogos-átkelőhelyre;

iii) a sárga fény, amelynek egyedül vagy a piros fénnyel egyidejűleg kell megjelennie; amikor egyedül jelenik meg, azt jelenti, hogy a járművek nem léphetik át a megállási vonalat vagy a jelzőlámpa vonalát, kivéve, ha a fény kigyulladásakor olyan közel vannak ahhoz, hogy már nem tudnak kielégítő biztonsággal megállni a megállási vonal vagy a jelzőlámpa vonalának az átlépése előtt. Amennyiben a jelzőlámpát az útkereszteződés közepén vagy a másik oldalán helyezték el, a sárga fény azt jelenti, hogy a járművek nem hajthatnak be az útkereszteződésbe vagy az útkereszteződésnél levő gyalogos-átkelőhelyre, kivéve, ha a fény kigyulladásakor olyan közel vannak ahhoz, hogy már nem tudnak kielégítő biztonsággal megállni az útkereszteződésbe, vagy a gyalogos-átkelőhelyre való behajtás előtt. Amikor a sárga fény a piros fénnyel egyidejűleg látszik, azt jelenti, hogy a jelzés rövidesen változik, de nem módosítja a piros fény által jelzett áthaladási tilalmat.

b) villogó fény:

i) egy villogó piros fény vagy két, felváltva villogó piros fény -, amelyek közül az egyik akkor jelenik meg, amikor a másik kialszik és amelyek azonos tartóra azonos magasságba vannak felszerelve és azonos irányba mutatnak - azt jelenti, hogy a járművek nem léphetik át a megállási vonalat vagy ha nincs megállási vonal, a jelzőlámpa vonalát; ezek a fények csak szintbeni vasúti átjáróknál és nyitható hidak, komphajókikötési helyek bejáratánál alkalmazhatók, továbbá továbbhaladási tilalom jelzésére, abban az esetben, ha tűzoltójárművek hajtanak ki az útra vagy olyan légi jármű közeledik, amelynek repülési pályája kis magasságban metszi az út irányát;

ii) egy villogó sárga fény vagy két felváltva villogó sárga fény azt jelenti, hogy a vezetők továbbhaladhatnak ugyan, de különösen óvatosnak kell lenniök.

2. A háromszínű rendszerű fényjelzések három, nevezetesen piros, sárga és zöld, nem villogó fényből állnak; a zöld fény csak akkor éghet, amikor a piros és a sárga fény nem ég.

3. A kétszínű rendszerű fényjelzések nem villogó piros fényből és zöld fényből állnak. A piros és a zöld fénynek nem szabad egyidejűleg égnie. A kétszínű rendszerű fényjelzéseket csak az ideiglenes létesítményeknél szabad alkalmazni, az Egyezmény 3. cikkének 3. bekezdésében a meglevő berendezések kicserélésére adott határidő megtartásával.

4. E cikk 2. és 3. bekezdésében említett háromszínű és kétszínű rendszer fényeit vagy függőlegesen, vagy vízszintesen kell elhelyezni.

5. Ha a fényeket függőlegesen helyezték el, a piros fénynek kell felül lennie; ha a fényeket vízszintesen helyezték el, a piros fénynek a forgalomirányának megfelelő oldallal ellentétes oldalon kell lennie.

6. A háromszínű rendszer esetében a sárga fényt középen kell elhelyezni.

7. E cikk 2. és 3. bekezdésében említett háromszínű és kétszínű rendszerű fényjelző berendezésekben valamennyi fénynek kör alakúnak kell lennie. E cikk 1. bekezdésében említett villogó piros fénynek is kör alakúnak kell lennie.

8. Egy villogó sárga fény egyedül is elhelyezhető; az ilyen fény, a gyér forgalmú órákban pótolhatja a háromszínű rendszerű fényjelzéseket.

9. Ha a háromszínű rendszer zöld fénye egy vagy több nyilat ábrázol, ennek a nyílnak vagy ezeknek a nyilaknak a fénye azt jelenti, hogy a járművek csak az így jelzett irányban vagy irányokban haladhatnak. Az egyenes haladás engedélyezését jelző nyilak csúcsa felfelé mutat.

10. Ha a háromszínű rendszerű fényjelzés mellett egy vagy több nyilat ábrázoló egy vagy több kiegészítő zöld fény van, a kiegészítő nyíl vagy nyilak fénye azt jelenti, hogy bármilyen fázis van abban a pillanatban a háromszínű rendszerben, a járművek tovább haladhatnak a nyíl vagy a nyilak által jelzett irányban vagy irányokban. Ez azt is jelenti, hogy a nyíl által jelzett irányba haladó forgalom részére fenntartott vagy az e forgalom részére kötelező forgalmi sávon levő járművek vezetői kötelesek továbbhaladni a jelzett irányban, amennyiben álló helyzetük lezárná a mögöttük ugyanazon forgalmi sávon tartózkodó járművek forgalmát, úgy azonban, hogy hagyják elhaladni annak a forgalmi áramlásnak a járműveit, amelybe besorolnak és hogy ne veszélyeztessék a gyalogosokat. E kiegészítő zöld fényeket lehetőleg a rendes zöld fénnyel azonos szintben kell elhelyezni.

11. Ha a kettőnél több forgalmi sávval rendelkező úttest hosszirányú útburkolati jelekkel jelölt forgalmi sávjai felett piros vagy zöld fény van elhelyezve, a piros fény azt jelenti, hogy tilos az alatta levő forgalmi sávot igénybe venni, a zöld fény pedig a továbbhaladás engedélyezését jelenti. Az így elhelyezett piros fény két egymást keresztező sáv formájú, a zöld fény pedig olyan nyíl formájú, amelynek hegye lefelé mutat.

12. A nemzeti jogi szabályozás elrendelheti egyes szintbeni vasúti átjáróknál lassú ütemben villogó hold-fehér színű fény alkalmazását, amely a továbbhaladás engedélyezését jelenti.

13. Ha a forgalomirányító fényjelzések kizárólag a kerékpárosoknak szólnak, a korlátozást, - amennyiben ez az összetévesztés elkerülése végett szükséges - egy kerékpárnak magában a jelzésben megjelenő körvonalával vagy egy kisméretű olyan fényjelzővel kell jelezni, amelyet egy kerékpárt ábrázoló négyszögletes tábla egészít ki.

24. cikk

Csak gyalogosok részére szóló fényjelzések

1. A kizárólag a gyalogosok részére szóló fényjelzésként egyedül és kizárólag alkalmazható fények a következők és jelentésük az alábbi:

a) Nem villogó fények:

i) a zöld fény azt jelenti, hogy a gyalogosok áthaladhatnak;

ii) a sárga fény a gyalogosok részére az áthaladás tilalmát jelenti, de megengedi az áthaladás befejezését azoknak, akik már rajta vannak az úttesten;

iii) a piros fény azt jelenti, hogy a gyalogosoknak tilos az úttestre lépni.

b) Villogó fények: a villogó zöld fény azt jelenti, hogy az az időköz, amely alatt a gyalogosok átkelhetnek az úttesten, a végéhez közeledik és rövidesen a piros fény fog kigyulladni.

2. A gyalogosoknak szóló fényjelzésekhez lehetőleg kétszínű - pirosat és zöldet tartalmazó - rendszert kell alkalmazni, alkalmazható azonban háromszínű - pirosat, sárgát és zöldet tartalmazó - rendszer is. Két fény egyidejűleg soha nem éghet.

3. A jelzőlámpákat függőlegesen kell elhelyezni; a piros fénynek mindig felül, a zöld fénynek mindig alul kell lennie. A piros fénynek lehetőleg egy vagy több álló gyalogost, a zöld fénynek pedig egy vagy több haladó gyalogost kell ábrázolnia.

4. A gyalogosoknak szóló fényjelzéseket úgy kell megszerkeszteni és elhelyezni, hogy ki legyen zárva minden lehetősége annak, hogy a fényjelzéseket a vezetők úgy értelmezzék, mint a járművek forgalmának a szabályozására szolgáló fényjelzéseket.

IV. Fejezet

ÚTBURKOLATI JELEK

25. cikk

Az úttesten levő jeleket (útburkolati jelek) akkor alkalmazzák, amikor a hatóság ezt - a forgalomszabályozás, az úthasználók figyelmeztetése, vagy irányítása végett - szükségesnek ítéli. Alkalmazhatók akár önállóan, akár más olyan jelzőeszközökkel együtt, amelyek ezek jelentését megerősítik vagy pontosabbá teszik.

26. cikk

1. Az úttest felületén alkalmazott folytonos vonal formájú hosszirányú jel azt jelenti, hogy minden járműnek tilos azt átlépni vagy azon haladni, továbbá, hogy - abban az esetben, ha a jel a forgalom két irányát választja el egymástól - tilos ennek a jelnek azon az oldalán közlekedni, amely a vezető szempontjából ellentétes az útnak a forgalom irányának megfelelő szélével. A két folyamatos vonal által alkotott hosszirányú jelnek ugyanez a jelentése.

2. a) Az úttest felületén alkalmazott szaggatott vonalakból álló hosszirányú jelnek nincs tiltó jelentése, hanem arra a célra szolgál, hogy

i) elhatárolja a forgalmi sávokat a forgalom vezetése végett; vagy

ii) előre jelezze egy folytonos vonal közeledését és az ezáltal közölt tilalmat, vagy olyan útszakasznak a közeledését, amely különleges veszélyt jelent.

b) A vonalak között levő távolság és a vonal hosszúsága közötti aránynak lényegesen kisebbnek kell lennie az olyan szaggatott vonalak esetében, amelyeket e bekezdés a/ii pontjában megjelölt célokra alkalmaznak, mint azoknak az esetében, amelyeket az említett bekezdés a/i pontjában meghatározott célból használnak.

3. Amennyiben egy hosszirányú jel az úttesten egy szaggatott vonalból és mellette levő folytonos vonalból áll, a vezetőknek csak arra a vonalra kell figyelemmel lenniök, amely az ő oldalukon van. Ez a rendelkezés nem gátolja a szabályszerű előzést végrehajtó vezetőket, hogy ismét elfoglalják rendes helyüket az úttesten.

4. E cikk szempontjából nem minősülnek hosszirányú jeleknek azok a hosszirányú vonalak, amelyek az úttest szélét jelölik ki annak láthatóbbá tétele végett és amelyek, keresztirányú vonalakkal összekötve, a várakozásra szolgáló helyeket határolják el az úttest felületén.

27. cikk

1. Az egy vagy több forgalmi sáv szélességben alkalmazott folytonos vonalból vagy egymással párhuzamos két folytonos vonalból álló keresztirányú jel az Egyezmény 10. cikkének 3. bekezdésében említett B,2 "ÁLLJ" jelzőtábla szerint kötelező megállás vonalát jelzi. Ilyen jel alkalmazható a forgalomirányító fényjelzés, vagy a forgalmat irányító hivatalos személy jelzése által megszabott, vagy szintbeni vasúti átjáró előtti kötelező megállás vonalának a jelzésére is. A B,2 jelzőtáblával együtt alkalmazott jelek előtt az úttesten a "STOP" szó is feltüntethető.

2. E cikk 1. bekezdésében leírt keresztirányú jelet - kivéve, ha ez műszakilag nem lehetséges - mindenhol alkalmazni kell, ahol a B,2 jelzőtáblát elhelyezték.

3. Az egy vagy több forgalmi sáv szélességben alkalmazott egy szaggatott vonalból vagy egymás mellett levő két szaggatott vonalból álló keresztirányú jel azt a vonalat jelenti, amelyet a járművek rendes körülmények között nem léphetnek át olyankor, amikor az Egyezmény 10. cikkének 2. bekezdésében említett B,1 "ENGEDJ UTAT" jelzőtábla szerint áthaladási elsőbbséget kell adniuk. Az ilyen jel előtt, a B,1 jelzőtábla jelképeként ki lehet alakítani az úttesten egy széles szegélyű háromszöget, amelynek egyik oldala párhuzamos a jellel, az ezzel szemben levő csúcs pedig a közeledő járművek irányába mutat.

4. A gyalogosoknak az úttesten való áthaladására szolgáló átkelőhelyek jelzésére kívánatos eléggé széles és az úttest szegélyével párhuzamos csíkokat alkalmazni.

5. A kerékpárosoknak az úttesten való áthaladására szolgáló átkelőhelyek jelzésére vagy keresztirányú vonalakat vagy egyéb olyan jeleket kell alkalmazni, amelyek nem téveszthetők össze a gyalogos-átkelőhelyeknél használt jelekkel.

28. cikk

1. Egyéb útburkolati jelek - mint pl. a nyilak, párhuzamos vagy ferde csíkozások vagy feliratok - alkalmazhatók a jelzőtáblák közléseinek a megismétlésére vagy abból a célból, hogy az út használói részére olyan útbaigazításokat adjanak, amelyek jelzőtáblákkal megfelelő módon nem közölhetők. Ilyen jeleket kell alkalmazni különösen a várakozási övezetek vagy sávok határainak, az útkereszteződések előtti besorolás, valamint az olyan autóbusz vagy trolibusz megállóhelyeknek a jelzésére, ahol a várakozás tilos.

Az olyan esetben, amikor egy nyíl van a hosszirányú jelekkel forgalmi sávokra osztott utakon, a vezetők kötelesek követni az általuk használt forgalmi sávon feltüntetett irányt vagy irányok egyikét.

2. Anélkül, hogy ez érintené az Egyezmény 27. cikke 4. bekezdésének a gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó rendelkezéseit, az úttest egy övezetének vagy az úttest szintje felett kissé kiemelkedő övezetnek folytonos vonallal vagy szaggatott vonalakkal körülhatárolt, ferde és egymással párhuzamos csíkozással való jelölése azt jelenti, hogy ha a körülhatároló vonal folytonos, a járműveknek nem szabad ebbe az övezetbe belépniök, ha pedig a körülhatároló vonalak szaggatottak, a járműveknek csak abban az esetben szabad ebbe az övezetbe belépniök, ha ez a művelet láthatóan semmiféle veszélyt nem jelent vagy ha ennek az úttest másik oldalán fekvő keresztirányú útra való behajtás a célja.

3. Az úttest oldalán alkalmazott cikk-cakk vonal azt jelenti, hogy ennek a vonalnak a hosszában az úttestnek ezen az oldalán tilos várakozni.

29. cikk

1. Az Egyezmény 26-28. cikkeiben említett útburkolati jeleket rá lehet festeni az úttestre vagy bármely más módon is ki lehet alakítani, feltéve, ha az ugyanolyan hatásos.

2. Ha az útburkolati jeleket felfestik, azoknak sárga vagy fehér színűnek kell lenniök, de a kék szín is alkalmazható az olyan helyeket jelölő jelek céljára, ahol a várakozás megengedett vagy korlátozott. Amennyiben egy Szerződő Fél területén mind a sárga, mind a fehér színt alkalmazzák, az azonos kategóriájú jeleknek azonos szinűeknek kell lenniök. E bekezdés alkalmazása szempontjából a "fehér" kifejezés felöleli az ezüstös vagy a világosszürke színárnyalatokat is.

3. A jelek keretében alkalmazott felírások, jelképek és nyilak kirajzolásánál figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a méreteket a forgalom irányában számottevően meg kell nyújtani, figyelemmel arra az igen kis szögre, amely alatt ezeket a felírásokat, jelképeket és nyilakat a vezetők látják.

4. Ajánlatos, hogy a mozgásban levő járművek részére szóló útburkolati jelek fényvisszaverőek legyenek, ha a forgalom sűrűsége ezt megkívánja, és ha a világítás rossz vagy nincs világítás.

30. cikk

Az Egyezmény 8. függeléke az útburkolati jelek számaival és rajzaival kapcsolatos ajánlások összeállítását tartalmazza.

V. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Az úton folyó munkák jelzése

1. Az úton folyó munkák határait határozottan jelezni kell.

2. Ha a munkák jellege és a forgalom nagysága ezt indokolttá teszi, az úton folyó munkák határvonalainak a jelzésére szakaszosan vagy megszakítás nélkül olyan sorompókat kell felállítani, amelyek váltakozóan fehér és piros, sárga és piros, fekete és fehér vagy fekete és sárga sávokkal vannak befestve és ezen felül éjszaka, ha a sorompók nem fényvisszaverőek, lámpákat és fényvisszaverő berendezéseket is el kell helyezni. A fényvisszaverő berendezéseknek és a folytonos fényű lámpáknak piros vagy sötétsárga színűeknek, a villogó fényű lámpáknak pedig sötétsárga színűeknek kell lenniök. Mindamellett

a) fehér színűek lehetnek azok a lámpák és berendezések, amelyek csupán az egyik forgalmi irányból láthatók és amelyek az úton folyó munka helyének a forgalom irányával ellentétes oldalon levő határait jelzik;

b) fehér vagy világossárga színűek lehetnek azok a lámpák és berendezések, amelyek a forgalom két irányát egymástól elválasztó munkahely határait jelzik.

32. cikk

Világító vagy fényvisszaverő jelzések

Minden Szerződő Fél az egész területére vonatkozóan ugyanazt a színt vagy ugyanazt a színrendszert alkalmazza az úttest szélének a jelzésére szolgáló lámpáknál vagy fényvisszaverő berendezéseiméi.

SZINTBENI VASÚTI ÁTJÁRÓK

33. cikk

1. a) Ha a szintbeni vasúti átjárónál, a vonatok közlekedésének vagy a sorompók, illetőleg a félsorompók közeli lezáródásának közlésére jelzőberendezést állítanak fel, annak vagy egy villogó piros fénynek vagy két felváltva villogó piros fénynek kell lennie, úgy ahogy azt az Egyezmény 23. cikke 1. bekezdésének b) pontja meghatározza. Mindamellett:

i) a villogó piros fények kiegészíthetők vagy pótolhatók az Egyezmény 23. cikkének 2. bekezdésében leírt háromszínű piros-sárga-zöld rendszerű fényjelző berendezéssel, vagy egy ilyen jelzőberendezéssel, amelyből a zöld fény hiányzik, abban az esetben, ha más háromszínű fényjelző berendezések is vannak az úton a szintbeni vasúti átjáró közelében, vagy ha a szintbeni vasúti átjáró sorompókkal van ellátva;

ii) az olyan földutakon, ahol a forgalom igen csekély, valamint a gyalogutakon elegendő csupán hangjelző berendezés alkalmazása is.

b) A fényjelző berendezés minden esetben kiegészíthető hangjelző berendezésekkel.

2. A fényjelzéseket az úttestnek azon a szélén kell elhelyezni, amely megfelel a forgalom irányának; amikor a körülmények, - például a jelzések láthatóságának feltételei vagy a forgalom sűrűsége - ezt megkövetelik, a jelzéseket az út másik oldalán meg kell ismételni. Ha azonban a helyi viszonyok miatt ezt előnyösnek ítélik, a fényjelzések megismételhetők az úttest közepén levő járdaszigeten vagy elhelyezhetők az úttest felett is.

3. Az Egyezmény 10. cikke 4. bekezdésének megfelelően a B,2 "ÁLLJ!" jelzőtábla elhelyezhető az olyan szintbeni vasúti átjárónál, amely nincs ellátva sem sorompókkal, sem félsorompókkal, sem a vonatok közlekedésére figyelmeztető fényjelző berendezéssel; az ilyen jelzőtáblával ellátott szintbeni vasúti átjáróknál, a vezetők kötelesek megállni a megállási vonal magasságában, vagy ha ilyen nincs, a jelzés vonalában és csak akkor szabad újból elindulniuk, ha megbizonyosodtak arról, hogy vonat nem közeledik.

34. cikk

1. A sorompókkal vagy a vasút két oldalán egymással ellentétes oldalon elhelyezett félsorompókkal ellátott szintbeni vasúti átjáróknál, ezeknek a sorompóknak vagy félsorompóknak az útra keresztben történő elhelyezkedése azt jelenti, hogy az úthasználóknak nem szabad átlépniök a hozzájuk közelebb eső sorompó vagy félsorompó vonalát; a sorompóknak az úton keresztben való elhelyezkedésre irányuló mozgása és a félsorompók mozgása ugyanezt jelenti.

2. Az Egyezmény 33. cikk 1. bekezdésének a) pontjában említett piros fény vagy fények megjelenése, vagy a hivatkozott 1. bekezdésben említett hangjelző berendezés működésbe lépése szintén azt jelenti, hogy az úthasználóknak nem szabad átlépniök a megállási vonalat vagy ha nincs megállási vonal, a jelzés vonalát. A 33. cikk 1. bekezdésének a/i pontjában említett háromszínű rendszer sárga fényének a megjelenése azt jelenti, hogy az úthasználóknak nem szabad átlépniök a megállási vonalat, vagy ha nincs megállási vonal, a jelzés vonalát, kivéve azokat a járműveket, amelyek a sárga fény kigyulladásakor olyan közel vannak, hogy többé már nem tudnának a jelzés vonalában kielégítően biztonságos körülmények között megállni.

35. cikk

1. A szintbeni vasúti átjárók sorompóit és félsorompóit váltakozóan piros és fehér, piros és sárga,fekete és fehér vagy sárga és fekete sávokkal határozottan meg kell jelölni. Lehetnek azonban ezek csak fehér vagy csak sárga színűek, feltéve, hogy középen nagy piros tárcsával vannak ellátva.

2. A sem sorompóval, sem félsorompóval el nem látott szintbeni vasúti átjárónál a vasútvonal közvetlen szomszédságában el kell helyezni a 3. függelékben leírt B,7 jelzőtáblát. Ha van a vonatok közlekedését jelző fényjelző berendezés vagy B,2 "ÁLLJ!" jelzőtábla, a B,7 jelzőtáblát ugyanarra a tartóra kell elhelyezni, amelyen a fényjelző berendezés vagy a B,2 jelzőtábla van. A B,7 jelzőtábla alkalmazása nem kötelező:

a) az utak és a vasutak olyan kereszteződéseinél, ahol a vasúti közlekedés nagyon lassú, és a közúti közlekedést rendőr irányítja a szükséges karjelzésekkel;

b) a vasút és az igen csekély forgalmú földút vagy gyalogösvény kereszteződésénél.

3. Minden olyan veszélyre figyelmeztető jelzőtábla alá, amelyen az Egyezmény 3. függelékében leírt A,26 vagy A,27 jelképek egyike van, el lehet helyezni egy olyan téglalap alakú táblát, amelynek a hosszabb oldala függőleges helyzetű és amelyen fehér vagy sárga alapon három ferde piros sáv van, de ebben az esetben az említett jelzőtábla és a vasútvonal közötti távolságnak körülbelül az egyharmadánál és kétharmadánál további, azonos formájú jelzőtáblákat kell elhelyezni, amelyeken fehér vagy sárga alapon egy, illetőleg két ferde piros sáv van. Ezeket a jelzőtáblákat meg lehet ismételni az úttest ellentétes oldalán is. Az Egyezmény 3. függelékének C fejezete közelebbről leírja az e bekezdésben említett táblákat.

36. cikk

1. A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a színtbeni vasúti átjárók különleges veszélyességére figyelemmel

c) minden szinbeni vasúti átjáró előtt elhelyeznek egy olyan veszélyre figyelmeztető jelzőtáblát, amelyen az A,26 vagy az A,27 jelkép van feltüntetve, mellőzni lehet azonban a jelzőtábla elhelyezését

i) a lakott területeken előadódó különleges esetekben;

ii) az olyan földutakon és ösvényeken, ahol a motoros járművek forgalma csak kivételes.

b) sorompókkal vagy félsorompókkal vagy a vonatok közeledését jelző berendezéssel látnak el minden szintbeni vasúti átjárót, kivéve, ha az út használói a vasútvonalat az átjáró mindkét oldaláról olyan távolságban beláthatják, hogy a vasútvonalhoz bármelyik oldalról közeledő közúti jármű vezetőjének a vasút feltűnésekor elegendő ideje van a szintbeni vasúti átjáróba való behajtás előtti megállásra, azoknak az úthasználóknak pedig, akik a vonat feltűnésekor már rajta vannak a vasúti átjárón, elegendő idejük van az áthaladás befejezésére; a Szerződő Felek azonban az olyan szintbeni vasúti átjárók esetében, ahol a vonatok sebessége viszonylag lassú, vagy ahol a motoros járművek közúti forgalma csekély, eltérhetnek az e pontban foglalt rendelkezésektől;

c) az Egyezmény 33. cikkének 1. bekezdésében említett, a vonatok közeledésének jelzésére szolgáló jelzőberendezések valamelyikével látják el a sorompóval vagy félsorompóval felszerelt azokat a szintbeni vasúti átjárókat, amelyeket olyan helyről működtetnek, ahonnan nem láthatók;

d) az Egyezmény 33. cikkének 1. bekezdésében említett, a vonatok közeledésének jelzésére szolgáló jelzőberendezések valamilyekével látják el a sorompóval vagy félsorompóval felszerelt azokat a szintbeni vasúti átjárókat, amelynek a működését a vonatok közeledése önműködően vezérli;

e) a sorompók és a félsorompók láthatóságának céljából ellátják azokat fényvisszaverő anyagokkal vagy berendezésekkel és szükség esetén éjszaka megvilágítják azokat, ezenfelül az olyan utakon, ahol éjszaka jelentős a gépjárműforgalom, a szintbeni vasúti átjáró előtt elhelyezett, veszélyre figyelmeztető jelzőtáblákat ellátják fényvisszaverő anyagokkal vagy berendezésekkel és szükség esetén éjszaka megvilágítják azokat;

f) ahol ez lehetséges, a félsorompókkal ellátott szintbeni vasúti átjárók közelében az út közepén hosszirányú jelet alkalmaznak, amely a szintbeni vasúti átjáróhoz közeledő járművek számára megtiltja az úttestnek a forgalom irányával ellentétes felére való áthajtást, illetőleg a forgalom két irányát egymástól elválasztó terelőszigeteket képeznek ki.

2. Az Egyezmény 35. cikke 2. bekezdésének utolsó mondatában említett esetekben e cikk rendelkezései nem alkalmazandók.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. cikk

1. Az Egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén, New Yorkban 1969. december 31-ig áll nyitva aláírásra az Egyesült Nemzetek Szervezetének összes tagállamai, bármelyik szakosított intézményének, illetőleg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a tagjai, a Nemzetközi Bíróság Alapokmányának a részesei és minden más olyan Állam számára, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Közgyűlése meghívott abból a célból, hogy az Egyezmény részesévé váljék.

2. Az Egyezmény megerősítésre szorul. A megerősítő okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

3. Az Egyezmény továbbra is nyitva áll csatlakozásra az e cikk 1. bekezdésében említett minden Állam számára. A csatlakozási okmányokat a Főtitkárnál kell letétbe helyezni.

38. cikk

1. Bármely Állam az Egyezmény aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy a csatlakozáskor, vagy bármely későbbi időpontban a Főtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezményt alkalmazza azokra a területekre, vagy azok egy részére, amelyeknek a nemzetközi kapcsolatairól gondoskodik. Az Egyezmény az értesítésben megjelölt területekre azt a napot követő harminc nap elteltével válik alkalmazandóvá, amely napon a Főtitkár megkapta ezt az értesítést, vagy az Egyezménynek az értesítést közlő Államban való hatálybalépésének a napján, amennyiben ez az utóbbi nap későbbi az előbb említettnél.

2. Bármely Állam, amely e cikk 1. bekezdésében említett értesítéssel élt, köteles azoknak a területeknek a nevében amelyekre, vonatkozóan azt tette, olyan értesítést is küldeni, amely az Egyezmény 46. cikkének 2. bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat tartalmazza.

3. Bármely Állam, amely e cikk 1. bekezdése szerint nyilatkozatot tett, bármely későbbi időpontban a Főtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezménynek az értesítésben megjelölt területre való alkalmazhatósága megszűnik, és az Egyezmény az említett területre nem alkalmazható azt a napot követő egy év elteltével, amely napon a Főtitkár ezt az értesítést megkapta.

39. cikk

1. Az Egyezmény a tizenötödik megerősített vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének időpontját követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

2. Minden olyan Állam számára, amely a tizenötödik megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezését követően erősíti meg az Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény a megerősítő vagy csatlakozási okmánynak az adott Állam által történt letétbe helyezésének az időpontját követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

40. cikk

Az Egyezmény hatálybalépésével a Genfben 1931. március 30-án aláírásra megnyitott, az útjelzések egységesítésére vonatkozó Egyezményt és a Genfben 1949. szeptember 19-én aláírásra megnyitott, a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet a Szerződő Felek közötti viszonyban hatályon kívül helyezi és azok helyébe lép.

41. cikk

1. Az Egyezmény hatálybalépésétől számított egy év eltelte után bármely Szerződő Fél javasolhatja az Egyezmény egy vagy több módosítását. A javasolt módosítások szövegét, az indokok előterjesztésével, a Főtitkárhoz kell küldeni, aki azt közli az összes Szerződő Féllel. A Szerződő Felek számára fennáll a lehetőség arra, hogy a közléstől számított tizenkét hónapon belül közöljék: a) elfogadják-e a módosítást, vagy b) elvetik azt, vagy c) azt kívánják, hogy konferenciát hívjanak össze annak megvizsgálására. A Főtitkár hasonlóképpen közli a javasolt módosítás szövegét az Egyezmény 37. cikkének 1. bekezdésében említett többi Állammal is.

2. a) Minden módosítható javaslat, amelyet az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően közölnek, akkor tekinthető elfogadottnak, ha a fent említett tizenkét hónapos határidőn belül a Szerződő Felek egyharmadánál kevesebben közölték a Főtitkárral akár azt, hogy elvetik a módosítást, akár azt, hogy a megvizsgálására konferencia összehívását kívánják. A Főtitkár az összes Szerződő Felet értesíti minden javasolt módosítás elfogadásáról vagy elvetéséről és a konferencia összehívására vonatkozó minden kérelemről. Ha a meghatározott tizenkét hónapos határidő alatt beérkezett elutasítások és a konferencia összehívására vonatkozó kérelmek teljes száma nem éri el a Szerződő Felek teljes számának az egyharmadát, a Főtitkár értesíti az összes Szerződő Felet, hogy a módosítás az előző bekezdésben meghatározott tizenkét hónapos határidő lejártát követő hat hónap elteltével az összes Szerződő Félre vonatkozóan hatályba lép, azok kivételével, amelyek a megállapított határidő alatt elvetették a módosítást vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérték.

b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidő alatt elvetette a módosítási javaslatot, vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérte, az említett határidő elteltét követően bármikor értesítheti a Főtitkárt, hogy elfogadja a módosítást és a Főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi - Szerződő Féllel. Azokra a Szerződő Felekre, amelyek közölték a részükről történő elfogadást, a módosítás attól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítésüket.

3. Ha egy javasolt módosítást e cikk 2. bekezdésének megfelelően nem fogadtak el és ha e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidőn belül a Szerződő Felek teljes számának felénél kevesebben közlik a Főtitkárral azt, hogy elvetik a javasolt módosítást és ha a Szerződő Feleknek legalább egyharmada, de tíznél nem kevesebben arról tájékoztatják a Főtitkárt, hogy elfogadják vagy, megvizsgálásra konferencia összehívását kívánják, a Főtitkár a javasolt módosítás vagy minden más olyan javaslat megvizsgálására konferenciát hív össze, amelyről e cikk 4. bekezdése szerint értesítést kap.

4. Ha e cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően konferenciát hívnak össze, a Főtitkár arra az Egyezmény 37. cikkének 1. bekezdésében említett összes államot meghívja. Felkéri a konferenciára meghívott összes Államot, hogy legkésőbb a megnyitás előtt hat hónappal juttassák el hozzá mindazokat a javaslatokat, amelyeket a javasolt módosításon kívül ugyancsak meg kívánnak vizsgáltatni az említett konferenciával és ezeket a javaslatokat legalább három hónappal a konferencia megnyitásának az időpontja előtt a konferenciára meghívott összes Állammal közli.

5. a) Az Egyezménnyel kapcsolatos bármely módosítás akkor minősül elfogadottnak, ha azt a konferencián képviselt Államok kétharmados többsége elfogadta, feltéve, hogy az említett többség a konferencián képviselt Szerződő Feleknek legalább a kétharmadát teszi ki. A Főtitkár értesíti az összes Szerződő Felet a módosítás elfogadásáról és ez az értesítés napjától számított tizenkét hónap elteltével az összes Szerződő Félre hatályba lép, azok kivételével, amelyek e határidő alatt értesítik a Főtitkárt arról, hogy elvetik a módosítást.

b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét -hónapos határidő alatt elvetette a módosítást, bármikor értesítheti a Főtitkárt, hogy azt elfogadja és a Főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerződő Féllel. Arra a Szerződő Félre, amely közölte a részéről történt elfogadást, a módosítás attól az időponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést, vagy az említett tizenkét hónapos határidő elteltével, amennyiben ez az időpont későbbi az előbbinél.

6. Amennyiben a módosítási javaslat e cikk 2. bekezdése szerint nem minősül elfogadottnak, és ha a konferencia összehívására e cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, a módosítási javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

42. cikk

Bármely Szerződő Fél a Főtitkárhoz intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja az Egyezményt. A felmondás attól az időponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést.

43. cikk

Az Egyezmény hatályát veszti, ha a Szerződő Felek száma bármely, megszakítás nélküli tizenkét hónapos időszak alatt ötnél kevesebbre csökken.

44. cikk

A két vagy több Szerződő Fél között keletkező minden olyan vitát, amely az Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érinti, és amelyet a Felek nem tudtak tárgyalások útján vagy más módon rendezni, az érdekelt Szerződő Felek bármelyikének a kérelmére döntés végett Nemzetközi Bíróság elé lehet terjeszteni.

45. cikk

Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármely Szerződő Félnek megtiltja az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethető és a helyzet követelményeire korlátozott olyan intézkedések megtételét, amelyeket külső vagy belső biztonsága szempontjából szükségesnek ítél.

46. cikk

1. Bármely Állam az Egyezmény aláírásakor, a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor kinyilváníthatja, hogy nem tekinti magára kötelezőnek az Egyezmény 44. cikkét. A többi Szerződő Felet nem kötelezi a 44. cikk az olyan Szerződő Féllel szemben, amely ilyen nyilatkozatot tett.

2. a) Bármely Állam a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor a Főtitkárhoz intézett nyilatkozattal kinyilváníthatja, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából

i) az Aa és az Ab minták közül melyiket választja veszélyre figyelmeztető Jelzőtáblaként (9. cikk 1. bekezdés) és

ii) a B,2a és a B,2b minták közül melyiket választja "ÁLLJ!" jelzés gyanánt (10. cikk 3. bekezdés).

Bármely Állam a Főtitkárhoz intézett értesítéssel később - egy újabb nyilatkozattal - bármikor módosíthatja a választást.

a) Bármely Állam a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor a Főtitkárhoz intézett nyilatkozattal kinyilváníthatja, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpároknak minősíti (1. cikk 1. pont).

Bármely Állam a Főtitkárhoz intézett értesítéssel később bármikor visszavonhatja a nyilatkozatát

3. E cikk 2. bekezdésében említett nyilatkozatok hatálya attól az időponttól számított hat hónap elteltével kezdődik, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést, vagy abban az időpontban, amikor az Egyezmény a nyilatkozatot közlő Állam számára hatályba lép, feltéve, hogy ez az időpont későbbi az előbb említettnél.

4. Az Egyezményre és függelékeire vonatkozó fenntartások, e cikk 1. bekezdésében említett fenntartás kivételével, azzal a feltétellel tehetők meg, hogy az írásban történik és hogy amennyiben azt a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezése előtt tették meg, ebben az okmányban megerősítik. A Főtitkár az említett fenntartásokat az Egyezmény 37. cikkének 1. bekezdésében említett Államokkal közli.

5. Bármely Szerződő Fél, amely e cikk 1. vagy 4. bekezdésének megfelelően fenntartással élt vagy nyilatkozatot tett, bármely időpontban a Főtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonhatja azt.

6. E cikk 4. bekezdésének megfelelően tett minden fenntartás

a) annak a Szerződő Félnek a számára, amely a fenntartást tette, a fenntartásban meghatározott terjedelemben módosítja az Egyezménynek a fenntartással érintett rendelkezéseit;

b) ugyanilyen terjedelemben módosítja ezeket a rendelkezéseket a többi Szerződő Felek számára is azzal a Szerződő Féllel fennálló kapcsolataikban, amely a fenntartást bejelentette.

47. cikk

Az Egyezmény 41. és 46. cikkeiben említett nyilatkozatokon, értesítéseken és közléseken kívül a Főtitkár közli a 37. cikk 1. bekezdésében említett összes Állammal:

a) a 37. cikk szerinti aláírásokat, megerősítéseket és csatlakozásokat;

b) a 38. cikk szerinti nyilatkozatokat;

c) azokat az időpontokat, amikor az Egyezmény a 39. cikk szerint hatályba lép;

d) azokat az időpontokat, amikor az Egyezmény módosításai a 41. cikk 2. és 5. bekezdése szerint hatályba lépnek;

e) a 42. cikk szerinti felmondásokat;

f) az Egyezmény hatályának 43. cikk szerinti megszűnését.

48. cikk

Az Egyezménynek egyetlen példányban angol, kínai, spanyol, francia és orosz nyelven készült eredetijét - amely öt szöveg egyaránt hiteles - az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe, aki abból hitelesített példányokat küld az Egyezmény 37. cikkének 1. bekezdésében említett Államok részére.

AMINEK HITELÉÜL az alulírott és kormányaik részéről kellően felhatalmazott meghatalmazottak aláírták az Egyezményt.

KÉSZÜLT Bécsben, az ezerkilencszázhatvannyolcadik év november hónapjának nyolcadik napján.

FÜGGELÉKEK

1. FÜGGELÉK

VESZÉLYRE FIGYELMEZTETŐ JELZŐTÁBLÁK, AZOK KIVÉTELÉVEL, AMELYEK ÚTKERESZTEZŐDÉSEK VAGY SZINTBENI VASÚTI ÁTJÁRÓK KÖZELÉBEN VANNAK ELHELYEZVE

Megjegyzés: Azokat a veszélyre figyelmeztető jelzőtáblákat, amelyek az útkereszteződés előtt vannak elhelyezve, lásd a 2. függelék B fejezetében. Azokat a veszélyre figyelmeztető jelzőtáblákat, amelyek a szintbeni vasúti átjárók előtt vannak elhelyezve, lásd a 3. függelék A és C fejezetében.

A FEJEZET - VESZÉLYRE FIGYELMEZTETŐ JELZŐTÁBLÁK MINTÁI

Az "A" VESZÉLYRE FIGYELMEZTETŐ jelzőtábla az Aa, vagy az Ab minta szerinti, leírásuk az alábbi és ábrájukat a 9. Függelék tartalmazza. Az Aa minta egy egyenlő oldalú háromszög, amelynek egyik oldala vízszintes, és amelynek az ezzel szemben levő csúcsa felül van; az alapja fehér vagy sárga, a szegélye pedig piros. Az Ab minta egy négyzet, amelynek egyik átlója függőleges, az alapja sárga, a szegélye pedig, amely csak egy peremből áll, fekete. Azok a jelképek, amelyek ezeken a jelzőtáblákon vannak elhelyezve - kivéve, ha a leírásukban ellenkező utalás van - fekete vagy sötétkék színűek.

Az általános méretű Aa jelzőtábla oldala körülbelül 0,90 m (3 láb); a kisméretű Aa jelzőtábla oldala nem lehet kevesebb 0,60 m-nél (2 lábnál). A normális méretű Aa jelzőtábla oldala körülbelül 0,60 méter (2 láb); a kisméretű Ab jelzőtábla oldala nem lehet kevesebb 0,40 m-nél (1 láb 4 hüvelyknél).

B FEJEZET - A VESZÉLYRE FIGYELMEZTETŐ JELZŐTÁBLÁK JELKÉPEI ÉS E JELZŐTÁBLÁK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. Veszélyes kanyar vagy veszélyes kanyarok

Veszélyes kanyar vagy több egymás után következő veszélyes kanyar jelzésére a körülményektől függően, az alábbi jelzőtáblák egyikét kell alkalmazni:

A,1a : kanyar balra

A,1b : kanyar jobbra

A,1c : kettős kanyar vagy kettőnél több kanyar egymás után, az első balra

A,1d : kettős kanyar vagy kettőnél több kanyar egymás után, az első jobbra.

2. Veszélyes lejtő

A nagy hajlásszögű lejtő közeledésének a jelzésére az A,2a jelképet kell alkalmazni az Aa minta szerinti jelzőtáblával, vagy az A,2b jelképet az Ab minta szerinti jelzőtáblával. Az A,2a jelkép bal oldali része a jelzőtábla bal szögletét foglalja el és az alapja kiterjed a tábla teljes szélességére. Az A,2a és az A,2b jelképekben a számjegy a lejtés százalékát jelzi; ez a jelölés helyettesíthető egy arány (1:10) megadásával is. A Szerződő Felek azonban megtehetik, hogy az A,2a, vagy az A,2b jelképek helyett - a lehetőség szerint figyelembe véve az Egyezmény 5. cikke 2. bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket - amennyiben az Aa minta szerinti jelzőtáblát fogadták el, az A,2c jelképet, és amennyiben az Ab minta szerinti jelzőtáblát fogadták el az A,2d jelképet válasszák.

3. Meredek emelkedő

Nagy hajlásszögű emelkedő közeledésének a jelzésére az A,3a jelképet kell alkalmazni, az Aa minta szerinti jelzőtáblával, vagy az A,3b jelképet az Ab minta szerinti jelzőtáblával.

Az A,3a jelkép jobb oldali része a jelzőtábla jobb szögletét foglalja el és az alapja kiterjed a tábla teljes szélességére. Az A,3a és az A,3b jelképekben a számjegy az emelkedés százalékát jelzi; ez a jelölés helyettesíthető egy arány (1:10) megadásával is. Azok a Szerződő Felek azonban, amelyek az A,2c jelképet választották a veszélyes lejtő jelképeként, az A,3a jelkép helyett választhatják az A,3c jelképet, azok a Szerződő Felek pedig, amelyek az A,2d jelképet választották, az A,3b jelkép helyett választhatják az A,3d jelképet.

4. Útszűkület

Az úttest szűkülete közeledésének a jelzésére az A,4a jelképet kell alkalmazni, vagy mint - pl. az A,4b jelkép - egy olyan jelképet, amely világosabban megjelöli a helyszín alakulását.

5. Nyitható híd

A nyitható híd közeledésének a jelzésére az A,5 jelképet kell alkalmazni.

Az A,5 jelképet magában foglaló figyelmeztető jelzőtábla alá el lehet helyezni a 3. Függelék C fejezetében leírt A,29a minta szerinti téglalap alakú táblát; de ha ezt elhelyezték, Az A,5 jelképet magában foglaló jelzőtábla és a nyitható híd közötti távolság körülbelül egyharmadánál és kétharmadánál el kell helyezni az említett függelékben leírt, A,29b és A,29c mintájú jelzőtáblákat is.

6. Betorkollás rakpartra vagy meredek vízpartra.

Annak jelzésére, hogy az út rakpartra vagy meredek vízpartra torkollik, az A,6 jelképet kell alkalmazni.

7. Szabálytalan útszelvény

Keresztirányú vízelvezető csatornák, szamárhátívben épített hidak, bukkanók vagy olyan útszakaszok jelzésére, ahol az úttest rossz állapotban van, az A,7a jelképet kell alkalmazni. A szamárhát-ívben épített híd vagy a bukkanó jelzésére az A,7a jelkép helyettesíthető az A,7b jelképpel.

A keresztirányú csatorna jelzésére az A,7a jelkép helyettesíthető az A,7c jelképpel.

8. Csúszós úttest

Az olyan útszakasz közeledésének a jelzésére, ahol az úttest különösen csúszós lehet, az A,8 jelképet kell alkalmazni.

9. Kavicsok felverődése

Az olyan útszakasz közeledésének a jelzésére, ahol kavicsok verődhetnek fel, az A,9a jelképet kell alkalmazni Aa minta szerinti jelzőtáblával vagy az A,9b jelképet az Ab minta szerinti jelzőtáblával.

Ha a közlekedés iránya bal oldali, a jelképet fordítva kell elhelyezni.

10. Kőomlás

Az olyan útszakasz közeledésének a jelzésére, ahol kőomlás veszélye fenyeget, vagy kőomlás folytán kövek lehetnek az úton, az A,10a jelképet kell alkalmazni az Aa minta szerinti jelzőtáblával, vagy az A,10b jelképet az Ab minta szerinti jelzőtáblával.

A jelkép jobb oldali része mindkét esetben a jelzőtábla jobb szögletét foglalja el. A jelkép megfordítható.

11. Gyalogos-átkelőhely

Az olyan gyalogos-átkelőhely jelzésére, amelyet akár útburkolati jelek, akár az E,11a, vagy az E,11b jelzőtáblák jeleznek, az A,11 jelképet kell alkalmazni, amelynek két mintája van: az A,11a és az A,11b.

A jelkép megfordítható.

12. Gyermekek

Az olyan útszakasz közeledésének a jelzésére, amelyet gyermekek gyakran használnak - mint például valamely iskola vagy játszótér kijárata - az A,12 jelképet kell alkalmazni. A jelkép megfordítható.

13. Kerékpárosok felbukkanása

Az olyan útszakasz közeledésének a jelzésére, ahol kerékpárosok gyakran jelennek meg az úton, vagy gyakran keresztezik azt, az A,13 jelképet kell alkalmazni.

A jelkép megfordítható.

14. Háziállatok vagy egyéb állatok áthaladása

Az olyan útszakasz közeledésének a jelzésére, ahol különösen fennáll az a veszély, hogy az úton állatok haladnak át, olyan jelképet kell alkalmazni, amely annak a háziállatnak vagy szabadon élő állatnak az árnyképét ábrázolja, amelyről leginkább szó van, például az A,14a jelképét a háziállatokkal kapcsolatban és az A,14b jelképet a szabadon élő állatokkal kapcsolatban. A jelkép megfordítható.

15. Munkák az úton

Olyan útszakasz közeledésének a jelzésére, ahol munkákat végeznek, az A,15 jelképet kell alkalmazni.

16. Fényjelző berendezés

Ha szükségesnek látszik az olyan útszakasz közeledésének a jelzése, ahol a forgalmat háromszínű rendszerű fényjelző berendezés szabályozza - mert az úthasználók kevésbé számítanak az ilyen útszakaszhoz való közeledésre - az A,16 jelképet kell alkalmazni. Az A,16 jelképnek három mintája van, az A,16a, az A,16b és az A,16c, amelyek megfelelnek a fényeknek az Egyezmény 23. cikkének 4-6. bekezdésében leírt háromszínű rendszerű elrendezésének.

Ez a jelkép három színű, azoknak a jelzőfényeknek a színeiben, amelyek közeledését jelzi.

17. Repülőtér

Az olyan útszakasz közeledésének a jelzésére, ahol fennáll az a veszély, hogy az utat alacsony magasságban repülőtérről felszálló vagy arra leszálló légi járművek repülik át, az A,17 jelképet kell alkalmazni.

A jelkép megfordítható.

18. Oldalszél

Az olyan útszakasz közeledésének a jelzésére, ahol gyakran fúj erős oldalirányú szél, az A,18 jelképet kell alkalmazni. A jelkép megfordítható.

19. Kétirányú forgalom

Az olyan útszakasz közeledésének a jelzésére, ahol a forgalom ideiglenesen vagy állandó jelleggel ugyanazon az úttesten két irányban bonyolódik le, noha az előző útszakaszon egyirányú forgalmú úton vagy olyan úton bonyolódott le, ahol több úttest van fenntartva az egyirányú forgalom céljára, az A,19 jelképet kell alkalmazni.

Ezt. a jelképet feltüntető jelzőtáblát meg kell ismételni az útszakasz kezdeténél, továbbá a szükséges számban az útszakaszokon is. Amennyiben a közeledés bal oldali, a nyilakat meg kell fordítani.

20. Egyéb veszély

Az olyan útszakasz közeledésének a jelzésére, amelyen más veszély van, mint az 1-19. cikkben vagy a 2. és a 3. Függelékékben felsoroltak, az A,20 jelkép alkalmazható.

A Szerződő Felek azonban elfogadhatnak olyan kifejező jelképeket is, amelyek megfelelnek az Egyezmény 3. cikke 1. bekezdésének a) ii) pontjában foglalt rendelkezéseknek. Az A,20 jelzés alkalmazható különösen az olyan vasúti vágányokon való átjárás jelzésére, ahol a vasúti közlekedés nagyon lassú, ugyanakkor a közúti közlekedést a vasúti járművet kísérő vasutas a szükséges karjelzésekkel szabályozza.

2. FÜGGELÉK

AZ ÚTKERESZTEZŐDÉSNÉL ÁTHALADÁSI ELSŐBBSÉGET SZABÁLYOZÓ JELZŐTÁBLÁK, VESZÉLYRE FIGYELMEZTETŐ OLYAN JELZŐTÁBLÁK. AMELYEK ÚTKERESZTEZŐDÉS KÖZELÉBEN VANNAK ELHELYEZVE ÉS AZ ÁTHALADÁSI ELSŐBBSÉGET ÚTSZŰKÜLETEKBEN SZABÁLYOZÓ JELZŐTÁBLÁK

Megjegyzés: Ahol az útkereszteződésnél az áthaladási elsőbbségei rendelkező út nyomvonala eltér az egyenes iránytól, az útkereszteződésre utaló, veszélyre figyelmeztető jelzőtábla vagy az áthaladási elsőbbséget szabályozó jelzőtábla alatt - függetlenül attól, hogy azok az útkereszteződésnél vannak-e elhelyezve, vagy sem - egy olyan tábla helyezhető el, amely az útkereszteződés vázlatán feltünteti az elsőbbséggel bíró út nyomvonalát.

A FEJEZET - AZ ÚTKERESZTEZŐDÉSNÉL ÁTHALADÁSI ELSŐBBSÉGET SZABÁLYOZÓ JELZŐTÁBLÁK

1. "ELSŐBBSÉGADÁS KÖTELEZŐ" jelzőtábla

Az "ELSŐBBSÉGADÁS KÖTELEZŐ" jelzőtábla a B,1 jelzőtábla. Alakja egyenlőoldalú háromszög, amelynek egyik oldala vízszintes és amelynek az ezzel szemben levő csúcsa alul van; az alapja fehér vagy sárga, a szegélye pedig piros; a jelzőtáblán nincs jelkép.

Az általános méretű jelzőtábla oldala körülbelül 0,90 m (3 láb); a kisméretű jelzőtábláké nem lehet kevesebb 0,60 m-nél (2 lábnál).

2. "ÁLLJ!" jelzőtábla

Az "ÁLLJ!" jelzőtábla a B,2 jelzőtábla, amelynek két mintája van:

- a B,2a minta nyolcszögletű, alapja piros és azon fehér betűkkel az "ÁLLJ!" szó van, angolul vagy az érdekelt Állam nyelvén; a szó magassága a tábla magasságának legalább az egyharmadával egyenlő;

- a B,2b minta kör alakú, fehér vagy sárga alappal és piros szegéllyel; a belsejében felírás nélkül a B,1 jelzés van feltüntetve és ezenfelül a felső részén nagy betűkkel az "ÁLLJ!" szó, fekete vagy sötétkék színben, angolul vagy az érdekelt Állam nyelvén.

Az általános méretű B,2a jelzőtábla magassága és az általános méretű B,2b jelzőtábla átmérője körülbelül 0,90 m (3 láb); a kisméretű jelzőtábláké legalább 0,60 m (2 láb).

A B,2a és a B,2b minták közötti választásra az Egyezmény 5. cikkének 2. bekezdése és 10. cikkének 3. bekezdése az irányadó.

3. "ELSŐBBSÉGGEL RENDELKEZŐ ÚT" jelzőtábla.

Az "ELSŐBBSÉGGEL RENDELKEZŐ ÚT" jelzőtábla a B,3 jelzőtábla. Alakja négyzet, amelynek az egyik átlója függőleges. A jelzőtábla szegélye fekete; a jelzőtáblán középen egy sárga vagy narancssárga színű; fekete szegélyű négyzet van; a két négyzet közötti terület fehér.

Az általános méretű jelzőtábla oldala körülbelül 0,50 m (1 láb 8 hüvelyk); a kisméretű jelzőtábláé legalább 0,35 m (1 láb 2 hüvelyk).

4. "ELSŐBBSÉG VÉGE" jelzőtábla

Az "ELSŐBBSÉG VÉGE" jelzőtábla a B,4 jelzőtábla. Ez megfelel a fenti B,3 jelzőtáblának azzal az eltéréssel, hogy az alsó bal oldaltól a felső jobb oldalig egy merőleges sáv vagy párhuzamos fekete vagy szürke vonalak által alkotott ilyen sáv van.

B FEJEZET - VESZÉLYRE FIGYELMEZTETŐ JELZŐTÁBLÁK, AMELYEK ÚTKERESZTEZŐDÉS KÖZELÉBEN VANNAK ELHELYEZVE

1. Jelzőtáblák

Az útkereszteződés előtt elhelyezett veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák az 1. Függelék A fejezetben leírt Aa vagy Ab mintának felelnek meg.

2. Jelképek

A jelképek feketék vagy sötétkékek.

a) Az Aa vagy az Ab jelzőtáblán elhelyezendő jelképeknek a következő esetei vannak:

i) az olyan útkereszteződésnél, ahol az elsőbbséget az adott országban hatályban levő általános elsőbbségi szabály határozza meg, az A,21a jelképet az Aa mintájú jelzőtáblával, az A,21b jelképet pedig az Ab mintájú jelzőtáblával kell alkalmazni.

Az A,21a és az A,21b jelképek helyettesíthetők olyan jelképekkel, amelyek világosabban jelzik a csomópont jellegét; ilyenek az A,21c és A,21d, az A,21e, az A,21f és az A,21g.

ii) Az olyan úttal alkotott útkereszteződésnél, ahol ennek a használói kötelesek áthaladási elsőbbséget adni, az A,22a jelképet kell alkalmazni.

Az A,22a jelkép helyettesíthető olyan jelképekkel, amelyek világosan jelzik a csomópont jellegét; ilyenek az A,22b és az A,22c.

Ezeket a jelképeket csak abban az esetben lehet az úton alkalmazni, ha azon az úton vagy azon az utakon, melyekkel az útkereszteződést alkotja el van helyezve a B,1 vagy B,2 jelzőtábla, vagy ha ezek az utak olyanok (például ösvények, vagy a földutak), hogy a nemzeti jogszabályok szerint az azokon közlekedő vezetők még ezeknek a jelzéseknek a hiányában is kötelesek elsőbbséget adni az útkereszteződésnél. Ezeknek a jelképeknek az olyan utakon való alkalmazását, amelyeken a B,3 jelzőtáblát helyezték el, az egyes kivételes esetekre kell korlátozni.

iii) Az olyan úttal alkotott útkereszteződésnél, amelyeknek a használói részére áthaladási elsőbbséget kell adni - ha az útkereszteződésnél a B1, "ELSŐBBSÉGADÁS KÖTELEZŐ" jelzőtáblát elhelyezték - az A,23 jelképet kell alkalmazni.

Ha az útkereszteződésnél a B,2 "ÁLLJ!" jelzőtáblát elhelyezték, az A,24a és az A,24b jelképek közül azt kell alkalmazni, amely megfelel a B,2 jelzőtábla mintájának.

Az ezekkel a jelképekkel ellátott Aa jelzőtáblák alkalmazása helyett azonban alkalmazhatók a B,1 vagy a B,2 jelzőtáblák az Egyezmény 10. cikke 6. bekezdésének megfelelően.

iv) A körforgalom esetében az A,25 jelképet kell alkalmazni.

Amennyiben a közlekedés bal oldali, a jelkép nyilainak az irányát meg kell fordítani.

b) Ha a forgalmat az útkereszteződésben fényjelzőkészülék irányítja, e cikkben leírt jelzőtáblák kiegészítéseképpen, vagy azok helyett, elhelyezhető egy olyan Aa vagy Ab jelzőtábla, amelyen az 1. Függelék B fejezetében leírt A,16 jelkép van.

C FEJEZET - AZ ÁTHALADÁSI ELSŐBBSÉGET AZ ÚTSZŰKÜLETEKBEN SZABÁLYOZÓ JELZŐTÁBLÁK

1. A szembejövő forgalom elsőbbségét mutató jelzőtábla

Ha az olyan útszűkületben szabályozzák a forgalmat, ahol az egymással szembejövő járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy nem lehetséges - mert mind éjszaka, mint nappal jól kivehetően be tudják látni a kérdéses teljes útszakaszt - ez a szabályozás forgalomirányító fényjelző berendezések alkalmazása helyett az egyik forgalmi irányban közlekedő járművek elsőbbségének a meghatározásában áll, az elsőbbséggel nem rendelkező oldalról érkező forgalommal szemben el kell helyezni a B,5 "ELSŐBBSÉG A SZEMBEJÖVŐ FORGALOM SZÁMÁRA" jelzőtáblát. Ez a jelzőtábla azt jelenti, hogy tilos a keskeny útszakaszra behajtani addig, ameddig nem lehet azon áthaladni anélkül, hogy a szembejövő járművek megállásra ne kényszerülnének.

Ez a jelzőtábla kör alakú, fehér vagy sárga alappal és piros szegéllyel; az elsőbbséggel rendelkező forgalmi irányt jelölő nyíl fekete, míg a másik irányt jelző piros.

Azokban az Államokban, ahol a közlekedés bal oldali, a jelkép nyilainak a helyzetét meg kell fordítani.

2. A szembejövő forgalommal szembeni elsőbbséget mutató jelzőtábla

A vezetők részére annak közlése céljából, hogy az útszűkületben elsőbbségük van a szembejövő járművekkel szemben, a B,6 jelzőtáblát kell alkalmazni.

Ez a jelzőtábla kék alapú négyszög; a felfelé mutató nyíl fehér, a másik piros.

Ahol a közlekedés iránya bal oldali, a jelkép nyilainak a helyét meg kell fordítani.

Amennyiben a B,6 jelzőtáblát alkalmazzák, a kérdéses útszűkület másik oldalán a szembejövő forgalom részére el kell helyezni a B,5 jelzőtáblát.

3. FÜGGELÉK

A SZINTBENI VASÚTI ÁTJÁRÓKRA VONATKOZÓ JELZŐTÁBLÁK

A FEJEZET - VESZÉLYRE FIGYELMEZTETŐ JELZŐTÁBLÁK

Jelzőtáblaként az 1. Függelék A fejezetében leírt Aa vagy az Ab jelzőtáblát kell alkalmazni. Az ezeken a jelzőtáblákon elhelyezendő jelképeknek a következő esetei vannak:

a) A teljes sorompókkal vagy a vasútvonal két oldalán keresztirányban elhelyezett félsorompókkal felszerelt szintbeni vasúti átjárók jelzésébe az A,26 jelképet kell alkalmazni.

b) A többi színbeni vasúti átjáró jelzésére az A,27 jelképet kell alkalmazni, amelynek két mintája van: az A,27a és az A,27b.

c) A villamosvasúti vágánnyal való kereszteződés jelzésére, feltéve, hogy nem az Egyezmény 1. cikkében meghatározott szintbeni vasúti átjáróról van szó, az A,28 jelkép alkalmazható.

Megjegyzés: Amennyiben szükségesnek ítélik az utak és a vasútvonalak olyan kereszteződésének a jelzését, ahol a vasúti közlekedés nagyon lassú, ugyanakkor a közúti közlekedést a vasúti járművet kísérő vasutas a szükséges karjelzésekkel szabályozza, az 1. Függelék B fejezetében leírt A,20 jelzőtáblát kell alkalmazni.

B FEJEZET - A SZINTBENI VASÚTI ÁTJÁRÓK KÖZVETLEN KÖZELÉBEN ELHELYEZETT JELZŐTÁBLÁK

Az Egyezmény 35. cikkének 2. bekezdésében említett B,7 jelzőtáblának három mintája van: B,7a, B,7b és B,7c.

A B,7a és a B,7b minták fehér vagy sárga alapúak és piros vagy fekete szegélyűek; a B,7c minta fehér vagy sárga alapú és fekete szegélyű; a B,7c minta felirata fekete betűs. A B,7b minta csak akkor alkalmazható, ha a vasútvonal legalább két vágányú, a B,7c minta esetében a kiegészítő táblát csak akkor szabad elhelyezni, ha a vasútvonal legalább két vágányú; ilyen esetben a vágányok számát jelzi.

A kereszt karjának általános hosszúsága legalább 1,20 m (4 láb). Elegendő hely hiányában a jelzőtábla úgy is elhelyezhető, hogy a csúcsai felfelé és lefelé mutassanak.

C FEJEZET - A SZINTBENI VASÚTI ÁTJÁRÓK ELŐTT ALKALMAZOTT KIEGÉSZÍTŐ JELZŐTÁBLÁK

Az Egyezmény 35. cikkének 3. bekezdésében említett táblák az A,29a, A,29b és A,29c jelzőtáblák. A sávok lejtése az úttest irányába mutat

Az A,29b és az A,29c jelzőtáblák felett a szintbeni vasúti átjáró veszélyére figyelmeztető jelzőtábla ugyanúgy elhelyezhető, mint ahogy azt az A,29a jelzőtábla felett el kell helyezni.

4. FÜGGELÉK

SZABÁLYOZÓ JELZŐTÁBLÁK, AZOK KIVÉTELÉVEL, AMELYEK AZ ÁTHALADÁSI ELSŐBBSÉGRE, A MEGÁLLÁSRA ÉS A VÁRAKOZÁSRA VONATKOZNAK

Megjegyzés: Az áthaladási elsőbbségre vonatkozó jelzőtáblákat lásd a 2. függelékben: a megállásra és a várakozásra vonatkozó jelzőtáblákat lásd a 6. függelékben.

A FEJEZET - TILALMI VAGY KORLÁTOZÓ JELZŐTÁBLÁK

1. A jelzőtáblák és a jelképek jellemzői:

a) A tilalmi vagy korlátozó jelzőtáblák kör alakúak: átmérőjük lakott területen kívül 0,60 m-nél (2 lábnál), lakott területen pedig 0,40 m-nél (16 hüvelyk) nem lehet kisebb.

b) A kérdéses jelzőtábla leírásánál részletezett kivételektől eltekintve, a tilalmi vagy korlátozó jelzőtáblák alapja fehér vagy sárga, széles piros szegéllyel, a jelképek és - amennyiben vannak - a felírások feketék vagy sötétkékek, a ferde sávok pedig - amennyiben vannak - piros színűek, és bal oldalról kiindulva felülről lefelé haladnak.

2. A jelzőtáblák leírása

a) Behajtási tilalom és korlátozás

i) A minden járműre érvényes behajtási tilalom jelzésére a C,1 "BEHAJTANI TILOS" jelzőtáblát kell alkalmazni, amelynek két mintája van: a C,1a és 0,1b.

ii) Annak jelzésére, hogy minden járműforgalom mindkét irányban tilos, a C,2 "A FORGALOM MINDKÉT IRÁNYBAN TILOS" jelzőtáblát kell alkalmazni.

iii) Annak jelzésére, hogy a behajtás csupán bizonyos kategóriájú járművek vagy úthasználók részére tilos, olyan jelzőtáblát kell alkalmazni, ahol jelképként azoknak a járműveknek vagy úthasználóknak az árnyképe van, amelynek a közlekedése tilos. A C,3a; 0,3b; C,3c; C,3d; 0,3e; C,3f; C,3g; C,3h; C,3j és C,3k jelzőtáblák jelentése a következő:

C,3a "MINDEN MOTOROS JÁRMŰVEL BEHAJTANI TILOS, AZ OLDALKOCSI NÉLKÜLI KÉTKEREKŰ MOTORKERÉKPÁROK KIVÉTELÉVEL"

C,3b "MOTORKERÉKPÁRRAL BEHAJTANI TILOS"

C,3c "KERÉKPÁRRAL BEHAJTANI TILOS"

C,3d "SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁRRAL BEHAJTANI TILOS"

C,3e "ÁRUSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEKKEL BEHAJTANI TILOS"

Tonna számértékének a feltüntetése, akár világos színnel a jármű árnyképén, akár az Egyezmény 8. cikke 4. bekezdésének megfelelően a C,3e jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán azt jelenti, hogy a tilalom csak arra az esetre vonatkozik, ha a járműnek vagy a járműszerelvénynek a megengedett legnagyobb összsúlya meghaladja ezt az értéket.

C,3f "BEHAJTANI TILOS MINDEN OLYAN MOTOROS JÁRMŰVEL, AMELYHEZ MÁS PÓTKOCSI VAN KAPCSOLVA MINT FÉLPÓTKOCSI VAGY EGYTENGELYES PÓTKOCSI"

Tonna számértékének a feltüntetése, akár világos színnel a pótkocsi árnyképén, akár a C,3f jelzőtábla alatt az Egyezmény 8. cikke 4. bekezdésének megfelelően elhelyezett kiegészítő táblán azt jelenti, hogy a tilalom csak arra az esetre vonatkozik, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb összsúlya meghaladja ezt az értéket.

A Szerződő Feleknek módjukban áll, hogy olyan esetben, amikor ezt megfelelőnek ítélik, a jelképben a tehergépkocsi hátsó részének az árnyképét egy személygépkocsi hátsó részének az árnyképével, illetőleg a pótkocsi árnyképét egy személygépkocsihoz csatolható pótkocsi árnyképével helyettesítsék.

C,3g "GYALOGOSOK KÖZLEKEDÉSE TILOS"

C,3h "ÁLLATI ERŐVEL VONT JÁRMŰVEL BEHAJTANI TILOS"

C,3j "KÉZIKOCSIVAL KÖZLEKEDNI TILOS"

C,3k "MEZŐGAZDASÁGI MOTOROS JÁRMŰVEL BEHAJTANI TILOS"

Megjegyzés: A Szerződő Feleknek módjukban áll olyan megoldás választása, amely szerint a C,3a-C,3k jelzőtáblákon nem tüntetik fel azt a ferde piros sávot, amely a jelzőtábla felső baloldali negyedét összeköti a jobboldali alsó negyeddel, vagy, ha ez nem rontja a jelkép láthatóságát és érthetőségét, nem szakítják meg a sávot, ahol ez a jelképet keresztezi.

iv) Több jármű vagy úthasználó kategóriára vonatkozó behajtási tilalom közlésére vagy annyi tilalmi jelzőtáblát lehet alkalmazni, ahány tilalmazott kategória van, vagy egy olyan jelzőtáblát, amelyen azoknak a jármű vagy úthasználó kategóriáknak az árnyképei vannak feltüntetve, amelyeknek a közlekedése tilos. A C,4a "MOTOROS JÁRMŰVEL BEHAJTANI TILOS" és a C,4b "MOTOROS JÁRMŰVEL ÉS ÁLLATI ERŐVEL VONT JÁRMŰVEL BEHAJTANI TILOS" jelzőtáblák a példái az ilyen jelzőtábláknak. Lakott területen kívül két árnyképnél, lakott területen pedig három árnyképnél többet tartalmazó jelzőtáblát nem szabad elhelyezni.

v) Olyan járművekre vonatkozó behajtási tilalom közlésére, amelyeknek a súlya vagy a méretei bizonyos határértéket meghaladnak, a következő jelzéseket kell alkalmazni:

C,5 "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMŰVEL, AMELYNEK A SZÉLESSÉGE MEGHALADJA A ... MÉTERT (... LÁBAT)"

C,6 "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMŰVEL, AMELYNEK A TELJES MAGASSÁGA MEGHALADJA A ... MÉTERT (... LÁBAT)"

C,7 "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMŰVEL, AMELYNEK A TERHELT SÚLYA MEGHALADJA A ......... TONNÁT";

C,8 "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMŰVEL, AMELYNEK A TERHELT SÚLYA EGY TENGELYEN MEGHALADJA A ... TONNÁT"

C,9 "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMŰVEL VAGY JÁRMŰSZERELVÉNNYEL, AMELYNEK A HOSSZÚSÁGA MEGHALADJA A ... MÉTERT (.. LÁBAT)".

vi) Annak a tilalomnak a közlésére, hogy a járműveknek csak úgy szabad közlekedniök, hogy egymás között legalább a tilalmi jelzőtáblán közölt távolság legyen, a C,10 "TILOS A JÁRMŰVEKNEK EGYMÁSHOZ ... MÉTERNÉL (... YARDNÁL) KÖZELEBB KÖZLEKEDNI" jelzőtáblát kell alkalmazni.

b) Bekanyarodási tilalom

A bekanyarodási tilalom közlésére (a nyíl iránya szerint jobbra vagy balra) a C,11a "BALRA BEKANYARODNI TILOS" jelzőtáblát vagy a C,11b "JOBBRA BEKANYARODNI TILOS" jelzőtáblát kell alkalmazni.

c) Megfordulási tilalom

A megfordulási tilalom közlésére a C,12 "MEGFORDULNI TILOS" jelzőtáblát kell alkalmazni.

d) Előzési tilalom

i) Annak közlésére, hogy a hatályban levő jogszabályok szerint az előzésre vonatkozó általános rendelkezéseken túlmenően tilos, a kétkerekű segédmotoros kerékpáron és az oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárokon kívül más, az úton közlekedő motoros járművet előzni, a C,13a "ELŐZNI TILOS" jelzőtáblát kell alkalmazni.

Ennek a jelzőtáblának két mintája van: a C,13aa és a 0,13ab

ii) Annak közlésére, hogy az előzés csupán az áruszállításra szolgáló olyan járművek számára tilos, amelyeknek a megengedett legnagyobb összsúlya meghaladja a 3,5 tonnát (7700 fontot), a C,13b "ÁRUSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEKKEL ELŐZNI TILOS" jelzőtáblát kell alkalmazni. Ennek a jelzőtáblának két mintája van: a C,13ba és C,13bb.

A jelzőtábla alatt az Egyezmény 8. cikke 4. bekezdésének megfelelően elhelyezett kiegészítő táblán levő felírás módosíthatja a jármű megengedett legnagyobb összsúlyát, amelyen felül a tilalom alkalmazandó.

iii) Abban az esetben, ha a közlekedés bal oldali, a C,13a és a C,13ba jelzőtáblán szereplő gépjárművek színeit meg kell fordítani.

e) Sebességkorlátozás

Sebességkorlátozás közlésére a C,14 "A LEGNAGYOBB SEBESSÉG A FELTÜNTETETT ÉRTÉKRE KORLÁTOZVA" jelzőtáblát kell alkalmazni. A jelzőtáblán feltüntetett számjegy a legnagyobb sebességet jelzi abban a mértékegységben, amely az adott országban a leginkább használatos a járművek sebességének a megjelölésére. A sebességet jelző számjegy folytatásaként vagy alatta kiegészítésként alkalmazható például a "km" (kilométer) vagy "m" (mérföld) jelölés.

Olyan sebességkorlátozás közlésére, amelyet csupán azokra a járművekre kell alkalmazni, amelyeknek a megengedett legnagyobb összsúlya adott értéket meghalad, ezt az értéket magában foglaló felírást kell feltüntetni a jelzőtábla alatt az Egyezmény 8. cikke 4. bekezdésének megfelelően elhelyezett kiegészítő táblán.

f) A hangjelző készülékek használatának tilalma

Annak közlésére, hogy a hangjelző készülékeket, baleset elkerülésének a célját kivéve, tilos használni, a C,15 "HANGJELZÉS TILOS" jelzőtáblát kell alkalmazni. Ezt a jelzőtáblát - amennyiben nem a lakott terület bejárati pontjánál helyezték el, a lakott terület helységnévtáblájának a vonalában vagy egy kissé e jelzőtábla után - ki kell egészíteni a 7. függelékben leírt 2. mintának megfelelő kiegészítő táblával, amely jelzi a távolságot, amelyen a tilalom érvényes. Ajánlatos, hogy ha a tilalom minden lakott területre érvényes, ezt a jelzőtáblát ne helyezzék el a lakott területek bejárati pontjánál, hanem úgy rendelkezzenek, hogy a lakott terület bejárati pontjánál a lakott terület helységnévtáblája közli az úthasználókkal, hogy az ország területén a lakott területekre vonatkozó közlekedési szabályokat onnan kezdve kell alkalmazni.

g) A megállás nélküli továbbhaladás tilalma

Az olyan vámhivatal közelségének a közlésére, ahol a megállás kötelező, a C,16 "MEGÁLLÁS NÉLKÜL TOVÁBBHALADNI TILOS" jelzőtáblát kell alkalmazni. Az Egyezmény 8. cikkétől eltérően ennek a jelzőtáblának a jelképe a "vám" szót foglalja magában; a felírást lehetőleg két nyelven kell feltüntetni; azok a Szerződő Felek, amelyek alkalmazzák a C,16 jelzőtáblát, erőfeszítéseket tesznek regionális szintű megállapodásra, hogy ez a szó azonos nyelven szerepeljen az általuk alkalmazott jelzőtáblákon.

Ugyanaz a jelzőtábla alkalmazható annak a közlésére is, hogy a megállás nélküli továbbhaladás más okból tilos; ebben az esetben a "vám" szót egy más, a megállás indokát jelölő igen rövid felirattal kell helyettesíteni

h) A tilalom vagy korlátozás vége

i) Annak a pontnak a megjelölésére, ahol a tilalmi jelzőtáblák által közölt, a mozgásban levő járművekre vonatkozó összes tilalmak hatálya megszűnik, a C,17a "A MOZGÓ JÁRMŰVEKRE MEGÁLLAPÍTOTT MINDEN HELYI TILALOM VÉGE" jelzőtáblát kell alkalmazni. Ez a jelzőtábla kör alakú, fehér vagy sárga alappal, szegély nélkül vagy egyszerű fekete széllel, felülről lefelé haladó, jobbról kiinduló ferde sávval, amely fekete vagy sötétszürke lehet, vagy fekete vagy szürke párhuzamos vonalakból állhat

ii) Annak a pontnak a megjelölésére, ahol a mozgásban levő járművek számára valamely tilalmi vagy korlátozó jelzőtábla útján közölt meghatározott tilalom vagy korlátozás hatálya megszűnik, a C,17b "SEBESSÉGKORLÁTOZÁS VÉGE" jelzőtáblát, vagy a C,17c "ELŐZÉSI TILALOM VÉGE" jelzőtáblát kell alkalmazni. Ezek a jelzőtáblák azonosak a C,17a jelzőtáblával, de ezenfelül világosszürke színben feltüntetik annak a tilalomnak vagy korlátozásnak a jelképét is, amely megszűnik.

Az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérően a h) pontban említett jelzőtáblák elhelyezhetők a szembejövő forgalom részére szolgáló tilalmi vagy korlátozó jelzőtábla hátoldalán.

B FEJEZET - KÖTELEZETTSÉGET MEGÁLLAPÍTÓ JELZŐTÁBLÁK

1. A jelzőtáblák és a jelképek általános jellemzői

a) A kötelezettséget megállapító jelzőtáblák kör alakúak; az átmérőjük lakott területen kívül 0,60 m-nél (2 lábnál), lakott területen pedig 0,40 m-nél (16 hüvelyknél) nem lehet kisebb. Az olyan jelzőtáblákat azonban, amelynek az átmérője nem kisebb 0,30 m-nél (12 hüvelyknél), együtt lehet alkalmazni fényjelző készülékekkel vagy rá lehet szerelni járdaszigeti terelőoszlopokra.

b) Ellenkező rendelkezés hiányában a jelzőtáblák kék színűek, a jelképek pedig fehérek vagy világos színűek, vagy pedig a jelzőtáblák fehérek, piros szegéllyel és a jelképek feketék.

2. A jelzőtáblák leírása

a) Kötelező haladási irány

Annak az iránynak, amelyet a járművek követni kötelesek vagy azoknak a kizárólagos irányoknak a közlésére, amelyekben a járművek haladhatnak, a D,1 "KÖTELEZŐ HALADÁSI IRÁNY" jelzőtábla D,1a mintáját kell alkalmazni, amelyben a nyíl vagy a nyilak a kérdéses irányba vagy irányokba mutatnak. A D,1a jelzőtábla alkalmazása helyett azonban alkalmazható, a B fejezet 1. cikkében foglalt rendelkezéstől eltérően, a D,1b jelzőtábla fekete, fehér széllel és fehér jelképpel.

b) Kötelező kikerülési irány

Az Egyezmény 6. cikke 1. bekezdésétől eltérően a járdaszigetekre vagy az úttesten levő akadály előtt elhelyezett D,2 "KÖTELEZŐ KIKERÜLÉSI IRÁNY" jelzőtábla azt jelenti, hogy a járművek kötelesek a járdaszigetnek vagy az akadálynak a nyíl által megjelölt oldalán elhaladni.

c) Kötelező körforgalom

A D,3 "KÖTELEZŐ KÖRFORGALOM" jelzőtábla azt közli a vezetőkkel, hogy a körforgalomra vonatkozó szabályok szerint kell haladniuk. Abban az esetben, ha a közlekedés bal oldali, a nyilak irányát meg kell fordítani.

d) Kötelező kerékpárút

A D,4 "KÖTELEZŐ KERÉKPÁRÚT" jelzőtábla azt közli a kerékpárosokkal, hogy azon a kerékpárúton kötelesek közlekedni, amelynek a kezdeténél a jelzőtáblát elhelyezték, a többi járművek vezetőivel pedig azt, hogy nem jogosultak ezt a kerékpárutat igénybe venni. Ha azonban a nemzeti jogszabályok így rendelkeznek vagy ha egy megfelelő felírást vagy a C,3d jelzőtábla jelképét feltüntető kiegészítő tábla közöl ilyen kötelezettséget, a segédmotoros kerékpárok vezetői szintén kötelesek ezen a kerékpárúton közlekedni.

e) Kötelező gyalogút

A D,5 "KÖTELEZŐ GYALOGÚT" jelzőtábla azt közli a gyalogosokkal, hogy azt a gyalogutat kötelesek igénybe venni, amelynek a kezdeténél a jelzőtáblát elhelyezték, a többi úthasználóval pedig azt, hogy nem jogosultak igénybe venni.

f) Kötelező lovaglóút

A D,6 "KÖTELEZŐ LOVAGLÓÚT" jelzőtábla azt közli a lovasokkal, hogy azt a lovaglóutat kötelesek igénybe venni, amelynek a kezdeténél a jelzőtáblát elhelyezték, a többi úthasználóval pedig azt, hogy nem jogosultak igénybe venni.

g) Kötelező legkisebb sebesség

A D,7 "KÖTELEZŐ LEGKISEBB SEBESSÉG" jelzőtábla azt közli, hogy a járművek, melyek azon az úton közlekednek, amelynek a kezdeténél a jelzőtáblát elhelyezték, a jelzett sebességnél lassabban nem közlekedhetnek; a jelzőtáblán feltüntetett számjegy ezt a sebességet jelzi abban a mértékegységben, amely az országban a leginkább használatos a járművek sebességének a megjelölésére. A sebességet jelző számjegy folytatásaként alkalmazható például a "km" (kilométer) vagy a "m" (mérföld) megjelölés.

h) A kötelező legkisebb sebesség vége

A D,8 "A KÖTELEZŐ LEGKISEBB SEBESSÉG VÉGE" jelzőtábla a D,7 jelzőtábla által meghatározott legkisebb sebesség végét jelzi. A D,8 jelzőtábla azonos a D,7 jelzőtáblával, de át van húzva egy ferde piros sávval, amely a jelzőtábla jobb felső szélétől kiindulva a bal alsó széléig halad.

i) Hólánc használata kötelező

A D,9 "HÓLÁNC HASZNÁLATA KÖTELEZŐ" jelzőtábla azt jelzi, hogy a járművek, amelyek azon az úton közlekednek, amelynek a kezdeténél a jelzőtáblát elhelyezték, csak úgy közlekedhetnek, ha legalább két hajtott kerekükön hólánc van.

5. FÜGGELÉK

TÁJÉKOZTATÓ JELZŐTÁBLÁK AZOK KIVÉTELÉVEL, AMELYEK A VÁRAKOZÁSRA VONATKOZÓK

Megjegyzés: A várakozásra vonatkozó tájékoztatást adó jelzőtáblákat lásd a 6. függelékben.

Az A-F fejezetekben szereplő jelzőtáblák és jelképek általános jellemzői

(a G fejezetben szereplő jelzőtáblákat és jelképeket lásd az említett szakaszban).

1. A tájékoztató jelzőtáblák rendszerint négyszögletesek: az útirányjelző táblák azonban lehetnek elnyújtott négyszögalakzatok, amelyeknek hosszabb oldala vízszintes és amelyek egy nyílban végződnek.

2. A tájékoztató jelzőtáblák vagy sötét színű alapon fehér vagy világos színű jelképeket vagy feliratokat, vagy fehér, vagy világos színű alapon sötét színű jelképeket vagy feliratokat mutatnak; a piros szín csak kivételesen alkalmazható és sohasem lehet uralkodó.

A FEJEZET - ELŐJELZŐ TÁBLÁK

1. Általános eset

Az útirányt előjelző táblák példái: E,1a, E,1b és E,1c

2. Különleges esetek

a) ZSÁKUTCÁT előjelző táblák példái: E,2a és E,2b

b) A balra haladás céljából követendő útvonal előjelzésére szolgáló jelzőtábla példája, abban az esetben, ha a balra bekanyarodás a következő útkereszteződésnél tilos: E,3.

c) Több forgalmi sávval rendelkező utakon a csomópontoknál levő előosztályozás jelzésére szolgáló jelzőtábla példája: E,4.

B FEJEZET - ÚTIRÁNYJELZŐ TÁBLÁK

1. Olyan jelzőtáblák példái, amelyek valamely helységhez vezető irányt jeleznek: E,5a, E,5b, E,5c és E,5d.

2. Olyan jelzőtáblák példái, amelyek egy repülőtérhez vezető irányt jeleznek: E,6a, E,6b és E,6c.

3. Az E,7 jelzőtábla táborozóhelyhez vezető irányt mutat.

4. Az E,8 jelzőtábla ifjúsági szállóhoz vezető irányt mutat.

C FEJEZET - HELYMEGHATÁROZÓ JELZŐTÁBLÁK

Az ezeket a jelzőtáblákat alkotó négyszög hosszabb oldala vízszintes.

1. A lakott terület bejáratát mutató jelzőtáblák példái: E,9a és E,9b.

2. A lakott terület végét mutató jelzőtáblák példái: E,9c és E,9d.

Az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérően ezek a jelzőtáblák elhelyezhetők a lakott területet jelző helységnévtáblák hátoldalán.

D FEJEZET - MEGERŐSÍTŐ JELZŐTÁBLÁK

Az E,10 jelzőtábla a megerősítő jelzőtábla példája.

Az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérően ez a jelzőtábla elhelyezhető a szembejövő forgalom részére szóló másik jelzőtábla hátoldalán.

E FEJEZET - GYALOGOSÁTKELŐHELY

Az E,11a "GYALOGOSÁTKELŐHELY" jelzőtábla arra szolgál, hogy a gyalogosoknak és a vezetőknek jelezze a gyalogos-átkelőhely helyét.

A jelzőtábla kék vagy fekete színű, a háromszög fehér vagy sárga, a jelkép pedig fekete vagy sötétkék: a jelkép az A,11 jelképpel azonos.

Alkalmazható azonban az E,11b jelzőtábla is, szabálytalan ötszög alakkal, kék alappal és fehér jelképpel.

F FEJEZET - A JÁRMŰVEK VEZETÉSÉHEZ HASZNOS TÁJÉKOZTATÁST ADÓ EGYES JELZŐTÁBLÁK

Ezek a jelzőtáblák kék alapúak.

1. "KÓRHÁZ" jelzőtábla

Ezt a jelzőtáblát annak a jelzésére alkalmazzák, hogy a járművezetőknek meg kell tenniök az egészségügyi intézmények közelsége által kívánt elővigyázatossági intézkedéseket, különösen, hogy a lehető legnagyobb mértékben kerüljék a zajt. Ennek a jelzőtáblának két mintája van: E,12a és E,12b.

Az E,12b jelzőtáblán szereplő vörös kereszt helyettesíthető a G. fejezet 2. bekezdésének a) pontjában szereplő jelképek egyikével.

2. "EGYIRÁNYÚ ÚTVONAL" jelzőtábla

Két különböző "EGYIRÁNYÚ ÚTVONAL" jelzőtábla helyezhető el, ha szükségesnek ítélik az úthasználót megerősíteni, hogy egyirányú úton van

a) az úttest tengelyére körülbelül merőlegesen elhelyezett E,13a jelzőtábla: ennek a táblája négyzet,

b) az úttest tengelyével körülbelül párhuzamosan elhelyezett E,13b jelzőtábla, ennek a táblája nyújtott négyszög, amelynek hosszabb oldala vízszintes. Az "egyirányú közlekedés" szavakat fel lehet írni az ország nemzeti nyelvén vagy nemzeti nyelveinek az egyikén az E,13b jelzőtábla nyilára.

Az E,13a és az E,13b jelzőtáblák elhelyezhetők, függetlenül attól, hogy a tilalmat vagy kötelezettséget megállapító jelzőtáblát elhelyezték-e az út bejáratánál.

3. "ZSÁKUTCA" jelzőtábla

Az út bejáratánál elhelyezett E,14 "ZSÁKUTCA" jelzőtábla azt jelenti, hogy az útból nincs kijárat

4. Az autópálya kezdetét és végét jelző táblák

Az E,15 "AUTÓPÁLYA" jelzőtáblát azon a ponton kell elhelyezni, ahonnan kezdve az autópályán való közlekedés különleges szabályait kell alkalmazni. Az E,16 "AUTÓPÁLYA VÉGE" jelzőtáblát azon a ponton kell elhelyezni, ahol ezeknek a szabályoknak az alkalmazása megszűnik.

Az E,16 jelzőtábla alkalmazható és megismételhető az autópálya végéhez közeledés jelzésére; az így elhelyezett minden jelzőtábla alsó részén fel kell tüntetni a jelzőtábla és az autópálya vége közötti távolságot

5. Az olyan út kezdetét és végét jelző táblák, amelyen a közlekedési szabályok ugyanazok, mint az autópályán

Az E,17 "AUTÓÚT" jelzőtáblát azon a helyen kell elhelyezni, ahonnan kezdve alkalmazni kell az autópályának nem minősülő olyan utakon való közlekedés különleges szabályait, amelyek a gépjármű-forgalom számára vannak fenntartva és nem szolgálnak az átmenti ingatlanok céljára. Az E,17 jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti, hogy a gépjárművekkel - kivételesen - be lehet hajtani az útmenti ingatlanokra.

Az E,18 "AUTÓÚT VÉGE" jelzőtábla szintén alkalmazható és megismételhető az út végéhez való közeledés jelzésére; az így elhelyezett minden jelzőtábla alsó részén fel kell tüntetni a jelzőtábla és az út vége közötti távolságot.

6. Autóbusz vagy villamos megállóhelyet jelző tábla

E,19 "AUTÓBUSZ MEGÁLLÓHELY" és E,20 "VILLAMOS MEGÁLLÓHELY".

7. "AZ ÚT JÁRHATÓSÁGA" jelzőtábla

Az E,21 "AZ ÚT JÁRHATÓSÁGA" jelzőtáblát annak a jelölésére kell alkalmazni, hogy valamely hegyi út, különösen valamely hágón átvezető út, nyitva van vagy zárva; ezt a kérdéses útszakaszhoz vezető út vagy utak bejáratánál kell elhelyezni.

Az útszakasz (hágó) nevét fehérrel kell felírni. A jelzőtábla mintáján a "Furka" földrajzi helymegjelölés példaképpen szerepel.

Az 1., 2. és 3. számmal jelölt táblák kiemelhetők.

Ha az útszakasz le van zárva, az 1. tábla piros színű és a "ZÁRVA" felírást tartalmazza; ha az útszakasz nyitva van, az 1. tábla zöld színű és a "NYITVA" felírást tartalmazza. A felírások fehérek és lehetőség szerint több nyelvűek.

A 2. és a 3. táblák fehér alapúak, fekete felírásokkal és jelképekkel.

Ha az útszakasz nyitva van, a 3. tábla semmiféle közlést nem tartalmaz, a 2. tábla pedig az út állapotához képest vagy nem tartalmaz semmiféle közlést, vagy a D,9 "HÓLÁNC HASZNÁLATA KÖTELEZŐ" jelzőtáblát tünteti fel vagy az E,22 "HÓLÁNC VAGY HÓABRONCS HASZNÁLATA AJÁNLATOS" jelképet tünteti fel; ennek a jelképnek feketének kell lennie.

Ha az útszakasz le van zárva, a 3. tábla annak a helységnek a nevét tünteti fel, ameddig az út nyitva van, míg a 2. tábla, az út állapotához képest vagy a "NYITVA ... IG" felírást, vagy az E,22-es jelképet vagy a D,9 jelzőtáblát tünteti fel.

G FEJEZET - OLYAN LÉTESÍTMÉNYEKET JELZŐ TÁBLÁK, AMELYEK HASZNOSAK LEHETNEK AZ ÚTHASZNÁLÓK RÉSZÉRE

1. Az ebben a szakaszban szereplő jelzőtáblák és jelképek jellemzői

a) Az F. jelzőtáblák kék vagy zöld alapúak; egy fehér vagy sárga színű négyszög van rajtuk, s ez tartalmazza a jelképet.

b) A jelzőtáblák alsó kék vagy zöld sávjában fehérrel felírható az a távolság, amennyire a jelzett létesítmény vagy az ahhoz vezető út bejárata van; azon a jelzőtáblán, amelyen az F,5 jelkép szerepel, ugyanilyen módon feltüntethető a "HOTEL" vagy a "MOTEL" felírás. A jelzőtáblákat annak az útnak a bejáratánál is el lehet helyezni, amely a létesítményhez vezet, ebben az esetben az alsó kék vagy zöld részben feltüntethető egy irányjelző fehér nyíl. A jelkép fekete vagy sötétkék, kivéve az F,1a, F,1b és F,1c jelképeket, amelyek pirosak.

2. A jelképek leírása

a) "ELSŐSEGÉLYHELY" jelképek

Azokat a jelképeket kell használni, amelyek az illető Államokban az elsősegély jelzésére szolgálnak. A jelképek pirosak. Ezeknek a jelképeknek a példái: F,1a, F,1b és F,1c.

b) Különböző jelképek

F,2 "MŰSZAKI SEGÉLYHELY"

F,3 "TELEFON"

F,4 "ÜZEMANYAGTÖLTŐ ÁLLOMÁS"

F,5 "HOTEL VAGY MOTEL"

F,6 "ÉTTEREM"

F,7 "FRISSÍTŐK ÉS MELEG ÉTELEK".

F,8 "PIHENŐHELY"

F,9 "GYALOGTÚRÁK KIINDULÁSI PONTJA"

F,10 "TÁBORHELY"

F,11 "LAKÓKOCSI TÁBORHELY"

F,12 "TÁBORHELY ÉS LAKÓKOCSI TÁBORHELY"

F,13 "IFJÚSÁGI SZÁLLÓ"

6. FÜGGELÉK

A MEGÁLLÁSRA ÉS A VÁRAKOZÁSRA VONATKOZÓ JELZŐTÁBLÁK

A FEJEZET - A MEGÁLLÁST VAGY VÁRAKOZÁST TILTÓ VAGY KORLÁTOZÓ JELZŐTÁBLÁK

A jelzőtáblák és jelképek általános jellemzői

Ezek a jelzőtáblák kör alakúak: az átmérőjük a lakott területeken kívül 0,60 m-nél (2 lábnál) a lakott területeken pedig 0,25 m-nél (10 hüvelyknél) kisebb nem lehet E függelék eltérő rendelkezéseit kivéve, az alap kék, a szegély és a ferde sávok pirosak.

A jelzőtábla leírása

1. a) Azoknak a helyeknek a jelzésére, ahol a várakozás tilos, a C,18 "VÁRAKOZNI TILOS" jelzőtáblát azoknak a helyeknek a jelzésére pedig, ahol megállás és a várakozás tilos, a C,19 "MEGÁLLNI ÉS VÁRAKOZNI TILOS" jelzőtáblát kell alkalmazni.

b) A C,18 jelzőtábla helyettesíthető kör alakú, piros szegélyű és piros harántsávú jelzőtáblával, amelyen fehér vagy sárga alapon feketével feltüntetik azt a betűt vagy képírásjelet, amely az illető Államban a várakozást jelzi.

c) A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán levő felírások korlátozhatják a tilalom mértékét, jelezve az esetnek megfelelően

i) a hétnek vagy a hónapnak a napjait vagy a napnak az óráit, amikor a tilalom érvényes,

ii) azt az időtartamot, amelyen túl a C,18 jelzőtábla a várakozást, illetőleg azt az időtartamot, amelyen túl a C,19 jelzőtábla a megállást és a várakozást tiltja,

iii) az egyes úthasználó-kategóriákra vonatkozó kivételeket.

d) Az arra az időtartamra vonatkozó felírás, amelyen túl a várakozás vagy a megállás tilos, ahelyett, hogy kiegészítő táblán tüntetnék fel, elhelyezhető a jelzőtábla piros körének az alsó részén is.

2. a) Ha várakozni az útnak hol az egyik, hol a másik oldalán lehet, a C,18 jelzőtábla helyett a C,20a és C,20b "VÁLTAKOZÓ VÁRAKOZÁS" jelzőtáblákat kell alkalmazni.

b) A várakozási tilalom a C,20a jelzőtábla oldalán a páratlan napokon, a C,20b jelzés oldalán a páros napokon érvényes, az oldalak változásának az óráját a nemzeti jogszabályok határozzák meg, ennek nem kell szükségképpen éjfélnek lennie. A nemzeti jogszabályok a várakozás változásának nem naponkénti időszakát is megállapíthatják, ebben az esetben az I. és a II. számokat a jelzőtáblákon a váltakozási időszakkal kell helyettesíteni, így például az 1-15 és 16-31. ha a változási nap minden hónap 1 és 16. napja.

c) Azok. az Államok, amelyek nem fogadják el a C,19, C,20a és C,20b jelzőtáblákat alkalmazhatják a C,18 jelzőtáblát az Egyezmény 8. cikkének 4. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő kiegészítő felírásokkal.

3. a) A különleges esetek kivételével a jelzőtáblákat úgy kell elhelyezni, hogy tárcsájuk az út tengelyére merőleges legyen vagy az erre a tengelyre merőleges síkkal csak igen kis szöget zárjon be.

b) Az összes várakozási tilalmak és korlátozások az úttestnek csak arra az oldalára vonatkoznak, ahol a jelzőtáblát elhelyezték.

c) Ellenkező közlések hiányában - amelyek megadhatók

- vagy a 7. Függelék 2. mintájának megfelelő kiegészítő táblán, amely jelzi a távolságot, amelyre a tilalom vonatkozik,

- vagy az alábbi e) pontnak megfelelően a tilalmak a jelzőtábla vonalától a következő úttorkolatig érvényesek.

d) A tilalom kezdetének a helyén elhelyezett jelzőtábla alatt elhelyezhető a 7. Függelékben jelzett 3a vagy 4b mintának megfelelő kiegészítő tábla. A tilalmat megismétlő jelzőtáblák alatt elhelyezhető a 7. Függelékben jelzett 3b vagy 4c mintának megfelelő kiegészítő tábla. Azon a helyen, ahol véget ér a tilalom, elhelyezhető egy, a 7. Függelékben jelzett 3c vagy 4c mintának megfelelő kiegészítő táblával ellátott újabb tilalmi jelzőtábla. A 3. mintának megfelelő táblákat az út tengelyével párhuzamosan kell elhelyezni, a 4. mintának megfelelő táblákat erre a tengelyre merőlegesen. A 3. mintának megfelelő táblákon esetleg megjelölt távolságok azok, amelyekre a nyíl irányában a tilalom vonatkozik.

e) Ha a tilalom a legközelebbi úttorkolat előtt véget ér, a fenti d) bekezdésben leírt, a tilalom végét jelző kiegészítő táblával ellátott jelzőtáblát kell elhelyezni. Ha azonban a tilalom csupán egy rövid távolságra vonatkozik, egy jelzőtábla elhelyezése is elegendő, amely

- a piros körben jelzi azt a távolságot, amelyre a tilalom vonatkozik, vagy

- a 3. mintának megfelelő kiegészítő táblával van ellátva.

f) Ahol várakozást ellenőrző órák vannak felszerelve, ezek jelenléte azt jelzi, hogy a várakozás díjköteles és az időtartama korlátozva van az óraszerkezet működésének a tartamára.

g) Azokban az övezetekben, ahol a várakozás időtartama korlátozott, de ahol a várakozás nem díjköteles a korlátozás a kiegészítő táblával ellátott C,18 jelzőtábla helyett jelezhető vagy egy, az úttestet szegélyező lámpaoszlopokon, fákon stb. körülbelül 2 méter, magasságban levő kék színű sávval vagy az úttest szegélyén levő vonalakkal.

4. Lakott területen az olyan övezet bejáratának a jelzésére, ahol minden várakozás korlátozott időtartamú, függetlenül attól, hogy az díjköteles vagy nem, elhelyezhető a C,21 "KORLÁTOZOTT IDŐTARTAMÚ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET" jelzőtábla. Ennek a jelzőtáblának az alapja világos színű, amelyen a C,18 jelzőtábla jelzése van elhelyezve.

A C,18 jelzőtábla helyettesíthető az E,23 jelzőtáblával; ebben az esetben ennek a jelzőtáblának az alapja lehet kék színű.

A tábla alsó része kiegészíthető egy várakozási tárcsával vagy egy várakozást ellenőrző órával annak jelzésére, hogy az övezetben a várakozás korlátozásának melyik rendszerét alkalmazzák.

Ahol ez szükséges, a napokat és a napnak azokat az óráit, amikor a korlátozás érvényes, valamint a korlátozás rendszerét fel lehet tüntetni magán a jelzőtáblán vagy a C,21 jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán.

B FEJEZET - A VÁRAKOZÁSRA VONATKOZÓAN HASZNOS ÚTBAIGAZÍTÁSOKAT ADÓ JELZŐTÁBLÁK

1. "VÁRAKOZÓHELY" jelzőtábla

Az E,23 "VÁRAKOZÓHELY" jelzőtábla, amely elhelyezhető az út tengelyével párhuzamosan, azokat a helyeket jelöli, ahol a járművek várakozhatnak. A tábla négyszögletes. Az a betű vagy képírásjel van rajta feltüntetve, amely az illető Államban a "várakozás" jelzésére használatos. Ezt a jelzést kék alapon kell elhelyezni.

A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán vagy magán a jelzőtáblán jelképek vagy felírások jelölhetik a várakozóhely felé vezető irányt vagy azokat a járműkategóriákat, amelyek számára a várakozóhely szolgál: ilyen felírások korlátozhatják az engedélyezett várakozási időtartamot is.

2. Az olyan övezet kijáratát jelző tábla, ahol a várakozás korlátozott időtartamú

Lakott területen az olyan övezet kijáratának jelzésére, ahol minden várakozás korlátozott időtartamú és amelynek bejáratainál a C,18 jelzőtábla jelzést tartalmazó C,21 jelzőtáblát elhelyezték, az E,24 jelzőtáblát kell alkalmazni; ez világos színű négyzetből áll, amelyen világosszürke színben a C,18 jelzőtábla jelzése, továbbá egy fekete vagy sötétszürke átló irányú sáv vagy egy ilyen sávot alkotó fekete vagy szürke párhuzamos vonalak sorozata van feltüntetve. Ha az övezet bejáratainál az E,23 jelzőtábla jelzését tartalmazó C,21 jelzőtáblát helyezték el, a kijáratokat olyan táblával lehet jelölni, amelyen egy fekete vagy sötétszürke átló-irányú sáv vagy egy ilyen sávot alkotó fekete vagy szürke párhuzamos vonalak sorozata és világos alapon egy várakozási tárcsa van feltüntetve.

7. FÜGGELÉK

KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK

1. Ezek a táblák fehér vagy sárga alapúak és fekete, sötétkék vagy vörös szegélyűek. (Ebben az esetben a távolságot feketével vagy sötétkékkel kell felírni rájuk) vagy pedig akár fekete vagy sötétkék alapúak, fehér, sárga vagy vörös szegélyűek (ebben az esetben a távolságot vagy a hosszúságot fehérrel vagy sárgával kell felírni rájuk).

2. a) Az "1. MINTA" szerinti kiegészítő táblák a jelzőtábla és a veszélyes útszakasz vagy annak az övezetnek a kezdete közötti távolságot jelzik, amelyre a szabályozás vonatkozik.

b) a "2. MINTA" szerinti kiegészítő táblák a veszélyes szakasznak vagy annak az övezetnek a hosszúságát jelzik, amelyre a szabályozás vonatkozik,

c) A kiegészítő táblákat a jelzőtáblák alatt kell elhelyezni. Az Ab minta szerinti veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák esetében azonban a kiegészítő táblák útján közlendő figyelmeztetés a jelzőtábla alsó részén is elhelyezhető.

3. A várakozási tilalomra, vagy korlátozásra vonatkozó, a "3. MINTA", illetve a "4. MINTA" szerinti kiegészítő táblák a 3a, 3b és 3c, illetőleg a 4a, 4b és 4c minták (lásd a 6. függelék A) fejezetének 3 cikkét).

8. FÜGGELÉK

ÚTBURKOLATI JELEK

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az úttesten alkalmazott jeleknek (útburkolati jelek) csúszásgátló anyagokból kell lenniök és az úttest szintjéből nem szabad 6 mm-nél nagyobb mértékben kiemelkedniök. Amennyiben szögeket vagy más hasonló elemeket alkalmaznak a jelekhez, ezek az úttest szintjéből 1,5 cm-nél nagyobb mértékben (illetőleg fényvisszaverő elemekkel ellátott szögek esetében 2,5 cm-nél nagyobb mértékben) nem emelkedhetnek ki; ezeket úgy kell alkalmazni, hogy megfeleljenek a közlekedés biztonsága által támasztott követelményeknek.

II. Fejezet

HOSSZIRÁNYÚ ÚTBURKOLATI JELEK

A. Méretek

2. A hosszirányú útburkolati jelek folyamatos vagy szaggatott vonalainak legalább 0,10 m (4 hüvelyk) szélesnek kell lenniök.

3. A két egymás melletti hosszirányú vonal (kettős vonal) közötti távolságnak 0,10 m (4 hüvelyk) és 0,18 m (7 hüvelyk) között kell lennie.

4. A szaggatott vonal azonos hosszúságú és egymástól egyforma térközökkel elválasztott vonalszakaszokból áll. A járműveknek a kérdéses útszakaszon vagy övezeten belüli sebességét a vonalszakaszok és a térközök meghatározásánál figyelembe kell venni.

5. Lakott területeken kívül a szaggatott vonalat olyan vonalszakaszokból kell kialakítani, amelyeknek a hosszúsága 2 m (6 láb és 6 hüvelyk) és 10 m (32 láb) közé esik. E függelék 23. cikkében említett előjelző vonal vonalszakaszai hosszúságának a térközök két-háromszorosának kell lennie.

6. Lakott területen a vonalszakaszok és a térközök hosszúságának kisebbnek kell lennie, mint a lakott területen kívül alkalmazottaké. A vonalszakaszok hosszúságát 1 m-re (3 láb és 4 hüvelykre) lehet csökkenteni. Egyes nagy, gyorsforgalmú városi főutakon azonban a hosszirányú útburkolati jelek jellemzői azonosak lehetnek, mint a lakott területen kívülieké.

B. A forgalmi sávokat jelző útburkolati jelek

7. A forgalmi sávok vagy szaggatott vonalakkal vagy folyamatos vonalakkal vagy más, megfelelő jellel jelölhetők.

i) Lakott területen kívül

8. Az úttest tengelyét hosszirányú útburkolati jellel meg kell jelölni azokon a kétirányú utakon, amelyek két forgalmi sávval rendelkeznek. Az említett útburkolati jel rendes körülmények között szaggatott vonal. Erre a célra csupán egyes különleges esetekben szabad folytonos vonalakat alkalmazni.

9. A három forgalmi sávval rendelkező utakon a forgalmi sávokat általános szabályként - a rendesen belátható útszakaszokon szaggatott vonalakkal kell jelölni. Egyes különleges esetekben, a közlekedés biztonságának fokozása érdekében alkalmazhatók folytonos vonalak, vagy egymás mellett szaggatott vonalak és folytonos vonalak.

10. Azokon az úttesteken, amelyeken háromnál több forgalmi sáv van, a forgalom irányait elválasztó vonalat egy vagy két folytonos vonallal kell jelölni, kivéve azokat az eseteket, ahol a forgalom iránya a középső sávokon megfordítható. Ezenfelül a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal kell megjelölni, (1a és 1b diagramok).

ii) Lakott területen

11. A lakott területen az e függelék 8-10 cikkében említett ajánlásokat kell alkalmazni a kétirányú, valamint az olyan egyirányú utcákra, amelyeken legalább két forgalmi sáv van.

12. A forgalmi sávot az olyan pontokon, ahol az úttest szélessége - útszegélyek, járdaszigetek alkalmazása folytán - csökken, ki kell jelölni.

13. Az olyan fontosabb útkereszteződés (különösen az irányított forgalmú útkereszteződés) előtt, ahol a szélesség elegendő két vagy több járműoszlop részére, a forgalmi sávokat a 2. és a 3. diagramoknak megfelelően, útburkolati jelekkel kell megjelölni. Ezekben az esetekben a forgalmi sávokat határoló vonalakat nyilakkal lehet kiegészíteni (lásd e függelék 39. cikkét.

C. Különleges helyzetek jelölései

i) Folytonos vonalak alkalmazása

14. A közúti biztonság megjavítása céljából a szaggatott tengelyvonalakat (4. diagram) bizonyos útkereszteződéseknél folytonos vonallal, kell helyettesíteni vagy kiegészíteni (5. és 6. diagram).

15. Olyan esetekben, amikor szükséges megtiltani az úttestnek a szembejövő forgalom számára fenntartott része használatát azokon a helyeken, ahol a látótávolság csökkent (az emelkedések tetőpontjain, kanyarokban stb.) vagy az olyan útszakaszokon, ahol az úttest beszűkül vagy valamely más különleges sajátossága van, a 7a-16 diagramoknak megfelelően elhelyezett folytonos vonallal korlátozásokat kell alkalmazni azokon az útszakaszokon, ahol a látótávolság egy bizonyos legkisebb M érték alatt van. * Azokban az országokban, ahol a gépjárművek kialakítása azt indokolttá teszi, a 7a-10a diagramhoz előírt 1 m szemmagasság 1,20 m-re növelhető.[1]

16. Az M érték meghatározása az útviszonyoknak megfelelően változik. A 7a, 7b, 8a, 8b, 8c és 8d diagramok a két, illetőleg három forgalmi sávval rendelkező utakra vonatkozóan bemutatják a vonalak kialakítását olyan emelkedések tetőpontjainál, ahol a látótávolság csökkent. Ezek a diagramok megfelelnek az illető oldal felső részén ábrázolt hosszmetszetnek és az olyan M távolságnak, amely az alábbi 24. cikkben közölt módon van meghatározva: az A) vagy a D) az a pont, ahol a látótávolság az M érték alá csökken, míg a C) vagy a B) az a pont, ahol a látótávolság ismét az M érték fölé emelkedik.**[2]

17. Ahol az AB és a CD szakaszok átfedik egymást, vagyis ahol a látótávolság mindkét irányban már az emelkedő csúcspontjának az elérése előtt az M érték fölé emelkedik, a vonalakat ugyanúgy kell elhelyezni, de a szaggatott vonallal kísért folyamatos vonalak nem fedhetik át egymást. Ezt a 9, 10a és 10b diagramok mutatják be.

18. A 11a és a 11b diagram azt mutatja be, milyen a vonalak helyzete azonos feltételek esetén az olyan két forgalmi sávval rendelkező út kanyarulatában, ahol a látótávolság csökkent

19. A három forgalmi sávval rendelkező utakon két módszer lehetséges. Ezeket a 8a, 8b, 8c és 8d (vagy az eset körülményeihez képest a 10a és a 10b) diagram mutatja be. A 8a vagy a 8b (vagy. adott esetben a 10a) diagramot az olyan utak esetében kell alkalmazni, amelyeken jelentős a kétkerekű járművek forgalmának az aránya, a 8c és a 8d (vagy adott esetben a 10b) diagramot pedig akkor, ha a forgalom nagyrészben négykerekű járművekből áll. A 11c diagram azt mutatja be, milyen a vonalak helyzete azonos feltételek esetén az olyan három forgalmi sávval rendelkező út kanyarulatában, ahol a látótávolság csökkent.

20. A 12., 13. és 14. diagram az úttest beszűkülését jelző vonalakat mutatja be.

21. A 8a, 8b, 8c, 8d, 10a és 10b diagramokban az átmenetet jelentő ferde vonalaknak a tengelyvonalhoz viszonyított hajlása nem lehet nagyobb 1/20-nál.

22. Az úttest rendelkezésre álló szélessége változásának a jelölésére szolgáló 13. és 14. diagramokban, valamint a 15, 16. és 17. diagramokban, amelyek folytonos vonalak elhajlását szükségessé tevő akadályokat jeleznek, ajánlatos, hogy a vonal vagy a vonalak hajlását a nagy menetsebességű utaknál 1/50 alatt, azoknál az utaknál pedig, amelyeken a járművek sebessége nem haladja meg óránként az 50 km-t (30 mérföldet) 1/20 alatt maradjon Ezenfelül a ferde folyamatos vonalakat meg kell előznie, abban a haladási irányban, amelyre vonatkozik, az úttest tengelyével párhuzamos folytonos vonalnak, ennek a folyamatos vonalnak olyan hosszúnak kell lennie, amely megfelel az irányadó menetsebességgel egy másodperc alatt megtett útnak.

23. Az olyan esetben, amikor az út egyenes szakaszon a forgalmi sávok szaggatott vonalakkal való jelölése nem szükséges, a folytonos vonalat meg kell előznie egy bevezető vonalnak, amely a járművek szokásos sebességétől függő, de legalább 50 m-es hosszúságban alkalmazott szaggatott vonalból áll Olyan esetekben, amikor az út egyenes szakaszán a forgalmi sávokat szaggatott vonalak jelölik, a folytonos vonalat szintén meg kell előznie a járművek szokásos sebességétől függő, de legalább 50 m hosszúságban alkalmazott bevezető vonalnak. A vonaljelölés kiegészíthető nyíllal vagy több nyíllal, amelyek a vezetők számára az általuk követendő forgalmi sávot jelölik.

ii) A folytonos vonalak alkalmazásának a feltételei

24. A látótávolság megválasztása annak a meghatározása céljából, hogy a folytonos vonal alkalmazása melyik útszakaszon kívánatos és melyiken nem, valamint e vonal hosszúságának a megválasztása a körülményektől és a lehetőségektől függ. Az alábbi táblázat közli a különböző megközelítési sebességeknek megfelelő M ajánlott értékét.***[3]

Megközelítési sebesség Az M értékek tartománya

100 km/ó (60 mf/ó) 160-320 m (480-960 láb)

80 km/ó (50 mf/ó) 130-260 m (380-760 láb)

65 km/ó (40 mf/ó) 90-180 m (270-540 láb)

50 km/ó (30 mf/ó) 60-120 m (180-360 láb).

25. Az előző táblázatban nem említett sebességeknek megfelelő M értéket interpoláció vagy extrapoláció útján kell kiszámítani.

D. Az úttest széleit jelző szegélyvonalak

26. Az úttest széleit jelző vonalakat lehetőleg folytonos vonalként kell kialakítani Az említett vonalakkal együtt alkalmazhatók csapok, szögek fényvisszaverők.

E. Akadályok jelzése

27. A 15., 16. és 17. diagram azokat a jelöléseket mutatja be, amelyeket járdaszigetek vagy az úttesten lévő más akadály közelében célszerű alkalmazni.

F. A bekanyarodással kapcsolatos vezető vonalak

28. Egyes útkereszteződéseknél kívánatos jelezni a vezetőknek, hogy miképpen kanyarodjanak be balra azokban az országokban, ahol a közlekedés jobb oldali, és miképpen kanyarodjanak le jobbra ezekben az országokban, ahol a közlekedés bal oldali.

III. Fejezet

KERESZTIRÁNYÚ ÚTBURKOLATI JELEK

A. Általános rendelkezések

29. Figyelemmel arra a szögre, amely alatt a vezető az útburkolati jeleket látja, a keresztirányú útburkolati jeleknek szélesebbnek kell lenniök, mint a hosszirányú útburkolati jeleknek.

B. Megállási vonalak

30. A megállási vonal legkisebb szélességének 0,20 m-nek (8 hüvelyknek), a legnagyobb szélességének pedig 0,60 m-nek (24 hüvelyknek) kell lennie. A 0,30 (12 hüvelyk) szélesség az ajánlatos.

31. Amikor az "ÁLLJ!" jelzőtáblával együtt alkalmazzák, a megállási vonalat olyan módon kell elhelyezni, hogy a közvetlenül az e vonal mögött megálló vezetőnek a lehető legjobb kilátása legyen az útkereszteződés többi ágainak a forgalmára, számításba véve a többi járművek és a gyalogosok közlekedésére vonatkozó követelményeket.

32. A megállási vonalak kiegészíthetők hosszirányú vonalakkal (18. és 19. diagram). Kiegészíthetők az úttestre rajzolt "STOP" szóval is, amire a 20. és 21. diagram ad példát. A "STOP" szó betűinek felső széle és a megállási vonal közötti távolságnak 2 m (6 láb, 7 hüvelyk) és 25 m (82 láb, 2 hüvelyk) között kell lennie.

C. Azt a helyet jelölő vonalak, ahol a vezetők kötelesek áthaladási elsőbbséget adni.

33. Az egyes vonalak legkisebb szélességének 0,20 m-nek (8 hüvelyknek), legnagyobb szélességének 0,60 m-nek, (24 hüvelyknek), ha pedig két vonal van, a kettő közötti távolságnak legalább 0,30 m-nek (12 hüvelyknek) kell lennie. A vonal helyettesíthető egymás melletti háromszögekkel, amelyeknek a hegye a vezető felé mutat, aki köteles áthaladási elsőbbséget adni. A háromszögek alapjának legalább 0,40 m-nek (16 hüvelyknek) és legfeljebb 0,70 m-nek (28 hüvelyknek) kell lennie.

34. Az egy vagy több keresztirányú útburkolati jelet ugyanolyan feltételek szerint kell alkalmazni, mint az e függelék 31. cikkében említett megállási vonalakat

35. A 34. cikkben említett egy vagy több útburkolati jelet ki lehet egészíteni az úttestre rajzolt háromszöggel, amelyre a 22. diagram ad példát. E háromszög alapja és a keresztirányú útburkolati jel közötti távolságnak 2 m (6 láb, 7 hüvelyk) és 25 m (82 láb, 2 hüvelyk) között kell lennie. E háromszög alapjának legalább 1 m-nek (3 láb, 4 hüvelyknek) magasságának az alap háromszorosának kell lennie.

36. Ezek a keresztirányú útburkolati jelek kiegészíthetők hosszirányú vonalakkal.

D. Gyalogosátkelőhelyek

37. A gyalogosátkelőhelyeket jelző sávok közötti térköznek legalább e sávok szélességével kell egyenlőnek lennie és nem lehet e szélesség kétszeresénél nagyobb; egy térköz és egy sáv együttes szélességének 1 m (3 láb, 4 hüvelyk) és 1,40 m (4 láb, 8 hüvelyk) között kell lennie. A gyalogosátkelőhelyek ajánlott legkisebb szélessége 2,5 m, (8 láb) az olyan utakon, amelyeken a sebesség óránként 60 km-re van korlátozva és 4 m (13 láb) az olyan utakon, amelyeken ez a határ magasabb vagy amelyeken egyáltalán nincs sebességkorlátozás.

E. Kerékpáros átkelőhely

38. A kerékpáros átkelőhelyet két szaggatott vonallal kell jelölni. Ezeket a szaggatott vonalakat legmegfelelőbben (0,40-0,60)X(0,40-0,60) m, (16-24)X(16-24) hüvelyk méretű négyzet alakú blokkokból lehet kialakítani: A blokkok közötti távolságnak 0,40-0,60 m-nek (16-24 hüvelyknek) kell lennie. Az átkelőhely szélessége nem lehet 1,80 m (6 láb) alatt. Csapok és szögek alkalmazása nem ajánlatos.

IV. Fejezet

MÁS ÚTBURKOLATI JELEK

A. Nyilak

39. Azokon az utakon, amelyeken elegendő számú forgalmi sáv van ahhoz, hogy az útkeresztezéshez közeledő járművek elválasztó osztályozását lehetővé tegye, a forgalom által igénybe veendő forgalmi sávok megjelölhetők az úttest felületén alkalmazott nyilakkal (2, 3, 19 és 23 diagram). Nyilakat lehet alkalmazni egyirányú utakon is a forgalom irányának a megerősítése végett. E nyilak hosszúsága nem lehet 2 m (6 láb, 7 hüvelyk) alatt. A nyilakat ki lehet egészíteni az útra alkalmazott feliratokkal.

B. Párhuzamos ferde vonalak

40. A 24. és 25. diagram olyan övezetek példáit adja, amelyekre a járműveknek nem szabad behajtaniok.

C. Feliratok

41. Az úttestre feliratok alkalmazhatók a forgalom szabályozásának, az úthasználók figyelmeztetésének vagy irányításának a céljára. A használt szavaknak lehetőleg helységneveknek, útszámozásoknak vagy nemzetközi szinten könnyen érthető szavaknak (pl. "stop", "bus", "taxi") kell lenniök.

42. A betűket a forgalom irányában, számottevő mértékben kell nyújtani, figyelemmel arra a kis szögre, amely alatt a vezetők a feliratokat látják (20. diagram).

43. Ha a megközelítési sebességek nagyobbak 50 kb/óránál, (30 mérföld/óránál), a betűk hosszúságának legalább 2,5 m-nek (8 lábnak) kell lennie.

D. A megállás és a várakozás szabályozása

44. A várakozási vagy megállási korlátozásokat az úttest szélén vagy ezek kiemelt szegélyén útburkolati jelekkel lehet jelölni, A várakozási helyek határait az úttest felületén megfelelő vonalakkal lehet jelölni.

E. Az úttesten és az úthoz tartozó műtárgyakon levő jelek

i) A várakozási korlátozásokat jelölő útburkolati jelek

45. A 26. diagram cikcakk vonal példáját adja.

ii) Az akadályon levő jelek

46. A 27. diagram egy akadályon lévő jel példáját adja.

3. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő bejelentéseket tette:

"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti

- az Egyezmény 9. cikkének 1. pontja alapján, hogy a veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák mintájául az Aa mintát választotta."

(2) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Megállapodás megerősítése alkalmából a következő nyilatkozatot tette:

"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy a Megállapodás 2. cikkének rendelkezései ellentétben állnak az államok szuverén egyenlőségének általánosan elismert elvével, amelynek értelmében az ilyen nemzetközi okmányoknak nyitva kell állniok minden érdekelt állam részvételére, mindenféle megkülönböztetés nélkül.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti továbbá, hogy a Megállapodás 3. cikkének rendelkezései ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségét elismerő határozatával (1960. évi december hó 14. napján kelt 1514/XV. határozat)."

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1979. évi augusztus hó 3. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára