1980. évi 6. törvényerejű rendelet

az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt kiegészítő európai Megállapodás kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek főtitkáránál 1976. évi március hó 16. napján megtörtént. A Megállapodás a 4. cikk 1. pontja értelmében 1979. évi augusztus hó 3. napján lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1971. évi május hó 1. napján Genfben kelt - az 1968. évi november 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt kiegészítő - európai Megállapodást és függelékét e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hivatalos magyar fordítása a következő:

AZ 1968. ÉVI NOVEMBER HÓ 8. NAPJÁN BÉCSBEN ALÁÍRÁSRA MEGNYITOTT KÖZÚTI JELZÉSI EGYEZMÉNYT KIEGÉSZÍTŐ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS

A SZERZŐDŐ FELEK, AMELYEK EGYBEN A BÉCSBEN 1968. NOVEMBER 8-ÁN ALÁÍRÁSRA MEGNYITOTT KÖZÚTI JELZÉSI EGYEZMÉNYNEK IS FELEI,

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZÉRELVE, hogy Európában a közúti jelzőtáblákra, a jelképekre és az útburkolati jelekre vonatkozó szabályok nagyobb egységességét érjék el,

MEGÁLLAPODTAK az alábbiakban:

1. cikk

1. A Szerződő Felek, amelyek egyben a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti jelzési Egyezmény Felei is, megteszik a megfelelő intézkedéseket abból a célból, hogy a közúti jelzéseknek és útburkolati jeleknek a területükön alkalmazott rendszere összhangban legyen e Megállapodás függelékének a rendelkezéseivel.

2. cikk

1. E Megállapodás 1972. április 30-ig áll nyitva aláírásra azoknak az Államoknak a részére, amelyek a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti jelzési Egyezménynek az aláírói vagy amelyek csatlakoztak ahhoz és amelyek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának tagjai, vagy amelyeket a Bizottság - megbízási okmánya 8. cikkének megfelelően - tanácskozási joggal felvett a Bizottságba.

2. Ezt a Megállapodást meg kell erősíteni, azt követően, hogy az illető Állam megerősítette a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti jelzési Egyezményt vagy csatlakozott ahhoz. A megerősítő okmányokat, az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

3. E Megállapodás csatlakozásra nyitva áll az e cikk 1. bekezdésében említett bármely Állam részére, amennyiben az Szerződő Fele a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti jelzési Egyezménynek. A csatlakozási okmányokat a Főtitkárnál kell letétbe helyezni.

3. cikk

1. Bármely Állam az e Megállapodás aláírásakor vagy megerősítésekor, illetőleg a hozzá való csatlakozáskor, vagy bármely későbbi időpontban, a Főtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy a Megállapodást alkalmazza azokra a területekre vagy azok egy részére, amelynek a nemzetközi kapcsolatairól gondoskodik.

A Megállapodás az értesítésben megjelölt területre vagy területekre azt a napot követő harminc nap elteltével válik alkalmazandóvá, amely napon a Főtitkár megkapta az értesítést, vagy pedig a Megállapodásnak az értesítést közlő Államban való hatálybalépésének a napján, amennyiben ez a nap későbbi az előbb említettnél.

2. Bármely Állam, amely az e cikk 1. bekezdése szerint nyilatkozatot tett, bármely későbbi időpontban a Főtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy a Megállapodás alkalmazhatósága az értesítésben megjelölt területre megszűnik; és a Megállapodás az említett területre nem alkalmazható azt a napot követő egy év elteltével, amely napon a Főtitkár ezt az értesítést megkapta.

4. cikk

1. E Megállapodás a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének az időpontját követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

2. Minden olyan Állam számára, amely a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezését követően erősíti meg a Megállapodást vagy csatlakozik ahhoz, a Megállapodás a megerősítő vagy a csatlakozási okmánynak az adott Állam által történt letétbe helyezésének időpontját követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

3. Amennyiben a hatályba lépésnek az e cikk 1. és 2. bekezdéséből következő időpontja megelőzi a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti jelzési Egyezmény 39. cikkének alkalmazásából folyó időpontot, akkor ez az utóbbi időpont lesz az, amelyen a Megállapodás az e cikk 1. bekezdése szerint hatályba lép.

5. cikk

A Megállapodás hatálybalépésével a Genfben 1950. szeptember 16-án aláírt, az 1949. évi a közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő európai Megállapodásnak a közúti jelzésekre vonatkozó rendelkezéseit, a Genfben 1955. december 16-án aláírt, az úton folyó munkák jelzésére vonatkozó Megállapodást és a Genfben 1957. december 13-án aláírt, az útburkolati jelekre vonatkozó európai Megállapodást a Szerződő Felek közötti viszonyban hatályon kívül helyezi és azok helyébe lép.

6. cikk

1. E Megállapodás hatálybalépésétől számított tizenkét hónap eltelte után bármely Szerződő Fél javasolhatja a Megállapodás egy vagy több módosítását. A módosító javaslatokat az indokok előterjesztésével a Főtitkárhoz kell intézni, aki azt közli az összes Szerződő Féllel. A Szerződő Felek számára fennáll a lehetőség arra, hogy e közléstől számított tizenkét hónapon belül közöljék: (a) elfogadják-e a módosítást, vagy (b) elvetik azt, vagy (c) azt kívánják, hogy konferenciát hívjanak össze annak megvizsgálására. A Főtitkár hasonlóképpen közli a javasolt módosítás szövegét a Megállapodás 2. cikkében említett többi Állammal is.

2. a) Minden módosító javaslat, amelyet e cikk

1. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően közölnek, akkor minősül elfogadottnak, ha a fent említett tizenkét hónapos határidőn belül a Szerződő Felek egyharmadánál kevesebben közölték a Főtitkárral akár azt, hogy elvetik a módosítást, akár azt, hogy a megvizsgálására konferencia összehívását kívánják. A Főtitkár az összes Szerződő Felet értesíti a javasolt módosítás minden elfogadásáról vagy minden visszautasításáról és a konferencia összehívására vonatkozó minden kérelemről. Amennyiben a meghatározott tizenkét hónapos határidő alatt beérkezett elutasítások és konferencia összehívására vonatkozó kérelmek teljes száma nem éri el a Szerződő Felek teljes számának az egyharmadát, a Főtitkár értesíti az összes Szerződő Felet, hogy a módosítás az e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidő lejártát követő hat hónap elteltével hatályba lép az összes Szerződő Félre vonatkozóan, azok kivételével, amelyek a megállapított határidő alatt elvetették a módosítást vagy konferencia összehívását kérték annak megvizsgálására.

b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidő alatt elvetette a módosító javaslatot vagy konferencia összehívását kérte annak megvizsgálására, az említett határidő elteltét követően bármikor értesítheti a Főtitkárt, hogy elfogadja a módosítást, és a Főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerződő Féllel. Arra a Szerződő Félre, amely közölte a részéről történt elfogadást, a módosítás attól a naptól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést.

3. Amennyiben a javasolt módosítást az e cikk 2. bekezdésének megfelelően nem fogadták el, és ha e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidőn belül a Szerződő Felek teljes számának felénél kevesebben közlik a Főtitkárral azt, hogy elvetik a javasolt módosítást és ha a Szerződő Feleknek legalább egyharmada, de ötnél nem kevesebben tájékoztatják a Főtitkárt, hogy elfogadják vagy hogy konferencia összehívását kívánják annak megvizsgálására, a Főtitkár konferenciát hív össze a javasolt módosítás vagy minden más olyan javaslat megvizsgálására, amelyről e cikk 4. bekezdése szerint értesítést kap.

4. Amennyiben e cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően konferenciát hívnak össze a Főtitkár arra az összes Szerződő Felet, valamint a Megállapodás 2. cikkében említett többi Államot meghívja. Felkéri a konferenciára meghívott összes Államot arra, hogy legkésőbb a megnyitás előtt hat hónappal juttassák el hozzá mindazokat a javaslatokat, amelyeket a javasolt módosításon kívül ugyancsak meg kívánnak vizsgáltatni az említett konferenciával és a javaslatokat legalább három hónappal a konferencia megnyitásának az időpontja előtt a konferenciára meghívott összes Állammal közli.

5. a) A Megállapodással kapcsolatos bármely módosítás akkor minősül elfogadottnak, ha azt a konferencián képviselt Államok kétharmados többsége elfogadta, feltéve, hogy az említett többség a konferencián képviselt Szerződő Feleknek legalább kétharmadát teszi ki. A Főtitkár értesíti az összes Szerződő Felet a módosítás elfogadásáról és a módosítás az értesítés napjától számított tizenkét hónap elteltével az összes Szerződő Félre hatályba lép, azok kivételével, amelyek e határidő alatt értesítik a Főtitkárt arról, hogy elvetik a módosítást.

b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidő alatt elvetette a módosítást, bármikor értesítheti a Főtitkárt, hogy elfogadja azt és a Főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerződő Féllel. Arra a Szerződő Félre, amely közölte a részéről történt elfogadást, a módosítás attól az időponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést, vagy az említett tizenkét hónapos határidő elteltével, amennyiben ez az időpont későbbi az előbb említettnél.

6. Amennyiben a módosító javaslat e cikk 2. bekezdése szerint nem minősül elfogadottnak és ha a konferencia összehívására az e cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, a módosító javaslat elvetettnek minősül.

7. Az e cikk 1-6. bekezdésében meghatározott módosítási eljárástól függetlenül a Megállapodás függeléke módosítható az összes Szerződő Fél illetékes hatóságai között létrejött megállapodással is. Amennyiben az egyik Szerződő Fél hatósága kijelentette, hogy nemzeti jogszabályai szerint a Megállapodást erre a célra történő külön felhatalmazásnak vagy valamely törvényhozó szerv jóváhagyásának kell alávetni, az illető Szerződő Fél hatóságának a függelék módosításához való hozzájárulása csak akkor tekinthető megadottnak, ha az említett hatóság bejelentette a Főtitkárnak, hogy a szükséges felhatalmazásokat vagy jóváhagyásokat megkapta. A hatóságok közötti megállapodás úgy is szólhat, hogy bizonyos átmeneti időszak alatt a függelék régi rendelkezései, az új rendelkezésekkel egyidejűleg egészben vagy részben hatályban maradnak. Az új rendelkezések hatályba lépésének az időpontját a Főtitkár állapítja meg.

8. Minden Állam, amikor aláírja vagy megerősíti a Megállapodást, vagy csatlakozik ahhoz, közli a Főtitkárral annak a hatóságnak a nevét és címét, amely illetékes az e cikk 7. bekezdésében említett megállapodás megkötésére.

7. cikk

Bármely Szerződő Fél a Főtitkárhoz intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja a Megállapodást. A felmondás attól az időponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést. Minden olyan Szerződő Fél, amely megszűnik a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti jelzési Egyezmény Szerződő Fele lenni, ugyanakkor megszűnik Szerződő Fele lenni a megállapodásnak is.

8. cikk

E Megállapodás hatályát veszti, ha a Szerződő Felek száma bármely, megszakítás nélküli tizenkét hónapos időszak alatt ötnél kevesebbre csökken, valamint abban az időpontban, amikor a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti jelzési Egyezmény hatályát veszti.

9. cikk

1. Két vagy több Szerződő Fél között keletkezett minden olyan vitát, amely a Megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érinti és amelyet a vitában álló Felek nem tudtak tárgyalások útján vagy más módon rendezni, választott bírósági eljárásnak kell alávetni, amennyiben a vitában álló Szerződő Felek bármelyike azt kéri és evégből - a vitában álló Felek közös megállapodásával egy vagy több - választott bírónak kell megküldeni. Amennyiben a vitában álló felek a választott bírósági eljárás lefolytatására vonatkozó kérelemtől számított három hónap alatt nem tudtak megegyezni választott bíró vagy a választott bírák kiválasztásában, a Felek bármelyike kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárát, hogy jelöljön ki egy választott bírót, akihez a jogvitát döntés végett elő kell terjeszteni.

2. Az e cikk 1. bekezdésének megfelelően kijelölt választott bíró, illetőleg bírák döntése kötelező a vitában álló Szerződő Felekre.

10. cikk

E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármely Szerződő Félnek megtiltja az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethető és a helyzet követelményei által meghatározott olyan intézkedések megtételét, amelyeket külső vagy belső biztonsága szempontjából szükségesnek ítél.

11. cikk

1. Bármely Állam a Megállapodás aláírásakor, a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor kinyilváníthatja, hogy nem tekinti magára kötelezőnek a Megállapodás 9. cikkét. A többi Szerződő Felet nem kötelezi a 9. cikk az olyan Szerződő Féllel szemben, amely ilyen nyilatkozatot tett.

2. A Megállapodásra vonatkozó fenntartás, az e cikk 1. bekezdésében említett fenntartás kivételével, azzal a feltétellel tehető meg, hogy az írásban történik és, hogy amennyiben azt a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezése előtt tették meg, ebben az okmányban megerősítik.

3. Bármely Állam a Megállapodásra vonatkozó megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor írásban értesíti a Főtitkárt arról, hogy azokat a fenntartásokat, amelyeket a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti jelzési Egyezményre esetleg bejelentett, mennyiben kell alkalmazni a Megállapodásra. Azok a fenntartások, amelyeket nem foglaltak be a Megállapodás megerősítő vagy csatlakozási okmányának letételekor közölt értesítésbe, úgy minősülnek, hogy nem alkalmazandók a Megállapodásra.

4. A Főtitkár az e cikk alkalmazásával tett fenntartásokat és értesítéseket közli a Megállapodás 2. cikkében említett összes Állammal.

5. Bármely Állam, amely az e cikkben említett nyilatkozatot, fenntartást vagy értesítést tett, bármely időpontban a Főtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonhatja azt.

6. Az e cikk 2. bekezdésének megfelelően tett vagy 3. bekezdésének megfelelően közölt minden fenntartás

a) annak a Szerződő Félnek a számára, amely a fenntartást tette vagy. közölte a fenntartásban meghatározott terjedelemben módosítja a Megállapodásnak a fenntartással érintett rendelkezéseit;

b) ugyanilyen terjedelemben módosítja ezeket a rendelkezéseket a többi Szerződő Felet illetően, azzal a Szerződő Féllel fennálló kapcsolataiban, amely a fenntartást tette vagy közölte.

12. cikk

A Megállapodás 6. és 11. cikkében említett nyilatkozatokon, értesítéseken és közléseken kívül a Főtitkár közli a Szerződő Felekkel és a Megállapodás 2. cikkében említett többi Állammal:

a) a 2. cikk szerinti aláírásokat, megerősítéseket és csatlakozásokat;

b) a 3. cikk szerinti értesítéseket és nyilatkozatokat,

c) azokat az időpontokat, amikor a Megállapodás a 4. cikk szerint hatályba lép;

d) azokat az időpontokat, amikor a Megállapodás módosításai a 6. cikk 2., 5. és 7. bekezdése szerint hatályba lépnek;

e) a 7. cikk szerinti felmondásokat;

f) a Megállapodás hatályának a 8. cikk szerinti megszűnését.

13. cikk

E Megállapodás eredeti példányát 1972. április 30-a után az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe, aki abból hitelesített példányokat küld a Megállapodás 2. cikkében említett összes Államnak.

AMELYNEK HITELÉÜL az erre felhatalmazott alulírottak aláírták a Megállapodást.

KÉSZÜLT Genfben, az ezerkilencszázhetven-egyedik év május hónapjának első napján, egy példányban, angol, francia és orosz nyelven, amely három szöveg egyaránt hiteles.

FÜGGELÉK

1. A Függelék rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az "Egyezmény" kifejezés a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott közúti jelzési Egyezményt jelenti.

2. A Függelék csak az Egyezmény megfelelő rendelkezéseit érintő kiegészítéseket és módosításokat tartalmazza.

3. Az Egyezmény 1. cikkéhez (Meghatározások)

b) pont

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "lakott terület beépített ingatlanokat magában foglaló olyan területet jelent, amelyet bejáratainál és kijáratainál kifejezetten ilyenként megjelöltek".

1. pont (második mondat)

"Azok a háromkerekű járművek, amelyeknek önsúlya nem haladja meg a 400 kg-ot (900 fontot), motorkerékpárnak minősülnek."

E cikk végére beiktatandó kiegészítő pont:

Ez a pont a következőképpen szól: "A gyalogosokkal egy tekintet alá esnek azok a személyek, akik gyermekkocsit, betegszállító vagy rokkantszállító kocsit vagy bármely más, kisméretű és motornélküli járművet tolnak vagy húznak, akik gyalogosan kerékpárt vagy segédmotoros kerékpárt tolnak, valamint azok a rokkantak, akik saját maguk által mozgatott vagy lépésben haladó tolókocsin közlekednek."

4. Az Egyezmény 3. cikkéhez (A Szerződő Felek kötelezettségei.)

3. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Minden olyan jelzőtáblát, jelképet, berendezést és jelet, amely nem felel meg az Egyezményben és a Megállapodásban meghatározott rendszernek, a Megállapodás hatályba lépésétől számított tíz éven belül ki kell cserélni. Ez alatt az időszak alatt - abból a célból, hogy az úthasználók megszokják az Egyezményben és a Megállapodásban meghatározott rendszert - a korábbi jelzőtáblák, jelképek és feliratok is fenntarthatók az Egyezményben és a Megállapodásban meghatározottak mellett."

5. Az Egyezmény 6. cikkéhez

4. bekezdés

Ennek a bekezdésnek a rendelkezései, amelyek az Egyezményben ajánlások, kötelezőek.

6. Az Egyezmény 7. cikkéhez

1. bekezdés

E bekezdés végére beiktatandó kiegészítő mondat:

Ez a mondat a következőképpen szól: "Ezen kívül, az ilyen jelzőtáblák esetében ajánlott, hogy ugyanazon az útszakaszon ne alkalmazzanak együtt kivilágított vagy fényvisszaverő anyagokkal, illetőleg berendezésekkel ellátott és el nem látott jelzőtáblákat."

7. Az Egyezmény 8. cikkéhez

3. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "E függelék 4. pontjában említett tízéves átmeneti időszak alatt, valamint azután is kivételes esetekben, a jelzőtáblák értelmezésének megkönnyítése végett felírás alkalmazható a jelzőtáblák alatt elhelyezett vagy a jelzőtáblát magában foglaló négyszögletes táblán; az ilyen felirat elhelyezhető magán a jelzőtáblán is abban az esetben, ha ez nem zavarja a jelzőtábla megértésében az olyan vezetőket, akik nem értik a felírást."

8. Az Egyezmény 9. cikkéhez

1. bekezdés

Minden Államnak az Aa mintát kell választania veszélyt jelző táblaként.

9. Az Egyezmény 10. cikkéhez (Az elsőbbségre vonatkozó jelzőtáblák.)

3. bekezdés

Minden Államnak a B,2a mintát kell választania "Állj" jelzőtáblaként.

6. bekezdés

A B,1 jelzőtábla előjeljelzésére ugyanez a jelzőtábla szolgál, kiegészítve az Egyezmény 7. Függelékében meghatározott 1. minta táblájával.

A B,2a jelzőtábla előjelzésére a B,1 jelzőtábla szolgál, kiegészítve egy olyan négyszögletű táblával, amelyen a "STOP" jelkép és egy szám van, amely jelzi, hogy milyen távolságra van a B,2a jelzőtábla.

10. Az Egyezmény 18. cikkéhez (Helymeghatározó jelzőtáblák)

2. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Az Egyezmény 9. Függelékében szereplő mintáknak megfelelő E,9a és E,9c jelzőtáblák azt közlik az úthasználókkal, hogy az Állam területén a lakott területekre érvényes általános forgalmi szabályozás az E,9a jelzőtábláktól az E,9c jelzőtáblákig terjed, kivéve, ha a lakott terület útjainak egyes szakaszaira más szabályokat közölnek. Feliratuk fehér vagy világos alapon sötét és a lakott területek bejáratainál, illetőleg kijáratainál kell elhelyezni azokat. A B,4 jelzőtáblát azonban mindenkor el kell helyezni a B,3 jelzőtábla által kijelölt, elsőbbséggel rendelkező utakon, ha az áthaladási elsőbbség megszűnik a lakott területen való áthaladásnál."

3. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Az olyan helymeghatározó jelzőtábláknak, amelyeket e cikk 2. bekezdésében említettektől eltérő célokra használnak, az említett bekezdésben szabályozott jelzőtábláktól teljesen eltérőeknek kell lenniök; ezeket sötét színű alapon fehér vagy világos színű feliratokkal kell ellátni."

11. Az Egyezmény 23. cikkéhez (A járműforgalom szabályozására szolgáló jelzések.)

Közvetlenül e cikk 3. bekezdése után beiktatandó kiegészítő bekezdés.

Ez a bekezdés a következőképpen szól:

"a) az Egyezmény 6. cikke 1., 2. és 3. bekezdésének a közúti jelzőtáblákra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a forgalomirányító fényjelző berendezésekre is, kivéve azokat, amelyeket szintbeni vasúti átjáróknál alkalmaznak;

b) az útkereszteződéseknél levő forgalomirányító fényjelző berendezéseket az útkereszteződés előtt vagy felette középen kell elhelyezni; az útkereszteződés túlsó oldalán megismételhetők;

c) ezenkívül ajánlott a nemzeti jogszabályokba olyan rendelkezés felvétele, amely szerint a forgalomirányító fényjelző berendezések;

i) úgy legyenek elhelyezve, hogy ne zavarják a járművek forgalmát az úttesten és -, ha a gyalogjárdán vannak elhelyezve - a lehető legkevésbé akadályozzák a gyalogosokat;

ii) távolról könnyen láthatóak és érthetőek legyenek a hozzájuk való közeledéskor;

iii) a Szerződő Felek területén szabványosítva legyenek, az utak kategóriáinak a figyelembevételével."

9. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Amikor a háromszínű rendszer zöld fénye kör alakú fekete alapon levő egy vagy több zöld nyilat ábrázol, a nyílnak vagy nyilaknak a fénye azt jelenti, hogy a járművek csak az így jelzett irányban vagy irányokban haladhatnak. Az egyenes haladás engedélyezését jelző nyilak csúcsa felfelé mutat."

10. bekezdés

Ennek a bekezdésnek az eleje a következőképpen szól: "Ha a háromszínű rendszerű fényjelzésben köralakú fekete alapon levő egy vagy több zöld nyilat ábrázoló egy vagy több kiegészítő zöld fény van ..."

Közvetlenül e cikk 10. bekezdése után beiktatandó kiegészítő bekezdés.

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Amikor a piros vagy a sárga fény egy vagy több nyíl körvonalrajzát mutatja, az e fények által adott jelzés arra az irányra vagy azokra az irányokra korlátozódik, amelyet vagy amelyeket a nyíl, vagy nyilak mutatnak."

Közvetlenül e cikk 11. bekezdése után beiktatandó kiegészítő bekezdés.

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Különleges esetekben, amikor nem szükséges állandó fényjelző berendezéseket alkalmazni, használható egy nem villogó piros fényből és egy azt megelőző, nem villogó sárga fényből álló jelzőberendezés; a nem villogó sárga fényt villogó sárga fény előzheti meg."

12. Az Egyezmény 24. cikkéhez (Csak a gyalogosok részére szóló fényjelzések.)

1. bekezdés a/ii alpont

Ez a rendelkezés nem alkalmazható.

2. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "A gyalogosok részére szóló fényjelző berendezéseknek kétszínű rendszerként kell működniök, amely két, - piros és zöld - fényt tartalmaz. A két fény egyidejűleg soha nem világíthat."

3. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "A fényeket függőlegesen kell elhelyezni, a piros fény mindig felül, a zöld fény mindig alul van. A piros fénynek egy vagy több álló gyalogost, a zöld fénynek egy vagy több haladó gyalogost kell ábrázolnia."

13. Az Egyezmény 31. cikkéhez (Az úton folyó munkák jelzése.)

2. bekezdés

A sorompókat nem szabad váltakozó fekete és fehér vagy fekete és sárga sávokkal befesteni.

14. Az Egyezmény 32. cikkéhez (Világító vagy fényvisszaverő jelzések.)

Ez a cikk a következőképpen szól:

"1. Az úttesten levő szegélyköveket és a járdaszigeteket ajánlatos fehér vagy sárga fényekkel vagy fényvisszaverő berendezésekkel jelezni.

2. Ha az útszegélyek fénnyel vagy fényvisszaverő berendezésekkel vannak jelezve, ezeknek

a) fehérnek, illetőleg világossárgának, vagy

b) a forgalom irányával ellentétes útszegély jelzésére fehérnek vagy sárgának, illetőleg a forgalom irányának megfelelő útszegély jelzésére pirosnak vagy sötétsárgának kell lenniök.

3. E Megállapodásban részes minden Állam egész területére az e cikkben említett fények vagy fényvisszaverő berendezések esetében ugyanazt a színt vagy színrendszert alkalmazza."

15. Az Egyezmény 33. cikkéhez

1. bekezdés a) pont

Ez a pont a következőképpen szól: "Ha a szintbeni vasúti átjárónál jelzőberendezés van a vonatok közeledésének vagy a sorompók, illetőleg a félsorompók közeli lezárásának a jelzésére, azt vagy egy villogó piros fénynek, vagy két váltakozóan villogó piros fénynek kell alkotnia, ahogy azt az Egyezmény 23. cikke 1. bekezdésének b) pontja meghatározza. Az olyan szintbeni vasúti átjáróknál, amelyek sem sorompókkal, sem félsorompókkal nincsenek ellátva, a jelzőberendezés lehetőleg két váltakozóan villogó piros fény legyen.

Mindamellett:

i) a villogó piros fények kiegészíthetők vagy helyettesíthetők az Egyezmény 23. cikkének 2. bekezdésében leírt háromszínű rendszerű - piros-sárga-zöld - fényjelző berendezéssel, amelyből a zöld fény hiányzik, ha az úton más, háromszínű fényjelző berendezések vannak a szintbeni vasúti átjáró közelében, vagy ha a szintbeni vasúti átjáró sorompókkal van ellátva. A félsorompókkal ellátott szintbeni vasúti átjáróknál levő villogó piros fényeket nem szabad az előző mondatban említett módon helyettesíteni, ki lehet azonban azokat egészíteni ilyen módon abban az esetben, ha más háromszínű fényjelző berendezések vannak az úton a szintbeni vasúti átjáró közelében,

ii) az olyan földutakon, ahol a forgalom igen csekély, valamint a gyalogutakon elegendő csupán hangjelző berendezések alkalmazása is."

2. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "A fényjelző berendezéseket az úttest forgalom irányának megfelelő szélén kell elhelyezni; amikor a körülmények - például a fényjelző berendezések láthatóságának a feltételei vagy a forgalom sűrűsége - ezt megkövetelik, a jelzéseket az út másik oldalán meg kell ismételni. Ha azonban a helyi viszonyok folytán úgy látszik megfelelőnek, a fényjelző berendezések megismételhetők az úttest felett vagy az úttesten levő járdaszigeten."

16. Az Egyezmény 35. cikkéhez.

1. bekezdés

A szintbeni vasúti átjáró sorompóit és félsorompóit nem szabad váltakozó fekete és fehér vagy fekete és sárga színű sávokkal befesteni.

17. Az Egyezmény 1. Függelékének B fejezetéhez.

2. cikk (Veszélyes lejtő.)

Ez a cikk a következőképpen szól: "Meredek lejtő közeledésének a jelzésére az A,2a jelképet kell alkalmazni. Az A,2a jelkép baloldali része a jelzőtábla bal szögletét foglalja el és az alapja kiterjed a tábla teljes szélességére, a szám a lejtés százalékát jelzi."

3. cikk (Meredek emelkedő.)

Ez a cikk a következőképpen szól: "Meredek emelkedő közeledésének a jelzésére az A,3a jelképet kell alkalmazni. Az A,3a jelkép jobboldali része a jelzőtábla területének jobb szögletét foglalja el és az alapja kiterjed a tábla teljes szélességére; a szám az emelkedés százalékát jelzi."

11. cikk (Gyalogosátkelőhely.)

Ez a cikk a következőképpen szól: "A gyalogosátkelőhely jelzésére az A, 11a jelképet kell alkalmazni. A jelkép megfordítható."

18. Az Egyezmény 2. Függelékének A fejezetéhez.

1. cikk (Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla.) A B,1 jelzőtáblán nem tüntethető fel sem jelkép, sem felirat.

2. cikk ("ÁLLJ" jelzőtábla.)

Ez a cikk a következőképpen szól: "Az ÁLLJ" jelzőtábla a B,2 jelzőtábla B,2a mintája. A B,2 jelzőtábla B,2a mintája nyolcszögletű, alapja piros, keskeny fehér vagy világossárga szegéllyel és fehér vagy világossárga betűkkel van feltüntetve rajta a "STOP" jelkép; a jelkép magassága nem lehet kisebb a tábla magasságának egyharmadánál.

Az általános méretű B,2a jelzőtábla magassága körülbelül 0,90 m (3 láb); a kisméretű jelzőtábláké legalább 0,60 m (2 láb).

19. Az Egyezmény 2. Függelékének B. fejezetéhez.

2. cikk (Jelképek.) a/i alpont

Ez a rendelkezés a következőképpen szól: "Az olyan útkereszteződésnél, ahol az áthaladási elsőbbség az országban hatályban levő általános elsőbbségi szabálynak felel meg, az A,21a jelképet kell alkalmazni."

2 cikk (Jelképek) a/iii) alpont

Ez a rendelkezés a következőképpen szól: "Az olyan úttal alkotott útkereszteződésnél, ahol az út használói részére áthaladási elsőbbséget kell adni, a B,1 vagy B,2a jelzőtáblákat kell alkalmazni e függelék 9. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően."

2. cikk (Jelképek.) b) pont

Ez a rendelkezés a következőképpen szól: "Ha a forgalmat az útkereszteződésnél fényjelzőkészülék irányítja, az e cikkben leírt jelzőtáblák kiegészítéseképpen vagy azok helyett elhelyezhető olyan Aa jelzőtábla, amelyen az Egyezmény 1. függelékének B) fejezetében leírt A,16 jelkép van."

20. Az Egyezmény 3. Függelékének A fejezetéhez.

1. bekezdés első mondat

Ez a mondat a következőképpen szól: "Jelzőtáblaként az Egyezmény 1. függeléke A) fejezetében leírt Aa jelzőtáblát kell alkalmazni."

b) pont

Ez a pont a következőképpen szól: "A többi szintbeni vasúti átjáró jelzésére az A,27a jelképet kell alkalmazni."

21. Az Egyezmény 3. Függelékének B fejezetéhez.

A B,7 jelzőtábla B,7c mintája nem alkalmazható.

A B,7a és B,7b minták elláthatók piros színű szegélyekkel feltéve, hogy ezáltal a jelzőtáblák általános megjelenése és hatásossága nem szenved hátrányt.

22. Az Egyezmény 4. Függelékének A fejezetéhez.

2. cikk (A jelzőtáblák leírása.)

a) pont (Behajtási tilalom és korlátozás.)

i) alpont

A C,1 jelzőtábla C,1b mintája nem alkalmazható.

2. cikk (A jelzőtáblák leírása.)

a) pont (Behajtási tilalom és korlátozás.)

iii) alpont

Az e függelék mellékletében közölt két kiegészítő jelzőtábla alkalmazható, amelynek jelentése a következő:

1. sz. kiegészítő jelzőtábla: "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMŰVEL, AMELY ROBBANÓ VAGY KÖNNYEN GYULLADÓ TERMÉKEKBŐL BIZONYOS MENNYISÉGNÉL TÖBBET SZÁLLÍT." (1. ábra).

2. sz. kiegészítő jelzőtábla: "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMŰVEL, AMELY VÍZSZENNYEZŐ TERMÉKEKBŐL BIZONYOS MENNYISÉGNÉL TÖBBET SZÁLLÍT." (2. ábra).

Az ennek a rendelkezésnek a végén szereplő megjegyzés a következőképpen szól:

"A C,3a-C,3k jelzőtáblákon, valamint az ebben a pontban említett 1. és 2. sz. kiegészítő jelzőtáblákon nem szabad ferde piros sávot feltüntetni."

2. cikk (A jelzőtáblák leírása.)

d) pont (Előzési tilalom.)

A C,13a és C,13b jelzőtáblák C,13ab és C,13bb mintái nem alkalmazhatók.

23. Az Egyezmény 4. Függelékének B) fejezetéhez.

1. cikk (A jelzőtáblák és a jelképek általános jellemzői.)

b) pont

Ez a pont a következőképpen szól: "Ellenkező rendelkezés hiányában a jelzőtáblák kék színűek, a jelképek pedig fehérek vagy világos színűek."

2. cikk (A jelzőtáblák leírása.)

a) pont (Következő haladási irány.)

A D,1b jelzőtábla nem alkalmazható.

2. cikk (A jelzőtáblák leírása.)

c) pont (Kötelező körforgalom.)

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "A D,3 "KÖTELEZŐ KÖRFORGALOM" jelzőtáblának csak az a jelentése, hogy közölje a körforgalomnak azt az irányát, amelyet a járművek követni kötelesek.

Abban az esetben, ha a közlekedés baloldali, a nyilak irányát meg kell fordítani."

24. Az Egyezmény 5. Függelékéhez.

(Az A-F fejezetben leírt jelzőtáblák és jelképek általános jellemzői.)

Közvetlenül a Függelék A fejezete elé beiktatandó kiegészítő cikk.

Ez a cikk a következőképpen szól: "Az autópályákra vagy az autópályákkal egy tekintet alá eső utakra vonatkozó előjelző vagy útirányjelző táblákon szerepelhetnek kicsinyített méretarányban azok a jelképek, amelyek az E,15 és E,17 jelzőtáblákon vannak."

25. Egyezmény 5. Függelékének A fejezetéhez. 2. cikk (Különleges esetek.)

a) pont

Az E,2a és E,2b jelzőtáblák piros sávját vékony fehér szegéllyel kell ellátni.

26. Az Egyezmény 5. Függelékének B fejezetéhez.

1. cikk

Az E,5c jelzőtábla nem alkalmazható.

2. cikk

Az E,6c jelzőtábla nem alkalmazható.

27. Az Egyezmény 5. Függelékének C fejeztéhez.

A fejezet végére beiktatandó kiegészítő cikk.

Ez a cikk a következőképpen szól: "Az E,9a és az E,9c jelzőtáblákat, amelyeken fehér vagy világos színű alapon sötét színű feliratok vannak, a függelék 10. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni."

28. Az Egyezmény 5. Függelékének E fejeztéhez.

Az E,11b jelzőtábla nem alkalmazható.

29. Az Egyezmény 5. Függelékének F fejeztéhez.

2. cikk ("EGYIRÁNYÚ ÚTVONAL" jelzőtábla.)

b) pont

Az E,13b jelzőtábla nyíljában csak abban az esetben szabad felírást alkalmazni, ha azzal nem csökken a jelzőtábla hatásossága.

3. cikk ("ZSÁKUTCA" jelzőtábla.)

Az E,14 jelzőtábla piros sávját vékony fehér szegéllyel kell ellátni.

4. cikk (Az autópálya kezdetét és végét jelző táblák.)

Közvetlenül e cikk 1. bekezdése után beiktatandó kiegészítő cikk.

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Az E,15 jelzőtábla alkalmazható és megismételhető az autópályához közeledés jelzésére. Az ilyen módon elhelyezett jelzőtáblán vagy a jelzőtábla alsó részén fel kell tüntetni a jelzőtábla és az autópálya kezdete közötti távolságot, vagy el kell helyezni az Egyezmény 7. Függelékében közölt 1. minta szerinti kiegészítő táblát."

5. cikk (Az olyan út kezdetét és végét jelző táblák, amelyen a közlekedési szabályok ugyanazok, mint az autópályán.)

Közvetlenül e cikk első bekezdése után beiktatandó kiegészítő bekezdés.

Ez a bekezdés a következőképpen szól: "Az E,17 jelzőtábla alkalmazható és megismételhető olyan úthoz közeledés jelzésére, ahol a közlekedési szabályok ugyanazok, mint az autópályán; az ilyen módon elhelyezett jelzőtáblán vagy fel kell tüntetni az alsó részen a jelzőtábla és annak az útnak a kezdete közötti távolságot, ahol a közlekedési szabályok ugyanazok, mint az autópályán, vagy el kell helyezni az Egyezmény 7. Függelékében közölt 1. minta szerinti kiegészítő táblát."

30. Az Egyezmény 5. Függelékének G fejezetéhez.

2. cikk (A jelképek leírása.)

a) pont

Az F,1b és F,1c jelképek nem alkalmazhatók.

31. Az Egyezmény 6. Függelékének A fejezetéhez:

A jelzőtáblák leírása.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható.

2. cikk c) pont

Ez a rendelkezés nem alkalmazható.

3. cikk e) pont.

Ha a tilalom csupán rövid távolságra vonatkozik, az a lehetőség, hogy csupán egy jelzőtáblát helyeznek el, feltüntetve azon piros körben a távolságot, amelyre a tilalom szól, nem alkalmazható.

32. Az Egyezmény 6. Függelékének B fejezetéhez.

1. cikk ("Várakozóhely" jelzőtábla.)

E cikk 1. bekezdésében említett négyszögletes táblán a "P" betűt kell feltüntetni.

2. cikk (Az olyan övezet kijáratát jelző tábla, ahol a várakozás korlátozott időtartamú.)

E cikk végére beiktatandó kiegészítő szöveg:

Ez a szöveg a következőképpen szól: "A várakozási tárcsa helyett lehet alkalmazni világosszürke színben azokat a jeleket, amelyek az övezet bejáratának a jelzésére használt jelzőtáblán szerepelnek.

Az olyan övezet kijáratát jelző táblát, ahol a várakozás korlátozott időtartamú, el lehet helyezni az ellenkező irányból érkező forgalom számára az övezet bejáratát jelző tábla hátoldalán."

33. Az Egyezmény 7. Függelékéhez (Kiegészítő) táblák.)

Közvetlenül az 1. cikk után beiktatandó kiegészítő cikk.

Ez a cikk a következőképpen szól: "A kiegészítő táblák alapszínének lehetőleg azonosnak kell lennie annak a jelzőtábla csoportnak az alapszínével, amellyel együtt alkalmazzák."

3. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Megállapodás megerősítése alkalmából a következő fenntartást tette:

"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti, hogy a Megállapodás 11. cikkének 1. pontja alapján a Megállapodás 9. cikkének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek."

(2) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Megállapodás megerősítése alkalmából a következő nyilatkozatot tette:

"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy a Megállapodás 2. cikkének rendelkezése: ellentétben állnak az államok szuverén egyenlőségének általánosan elismert elvével, amelynek értelmében az ilyen nemzetközi okmányoknak nyitva kell állniok minden érdekelt állam részvételére, mindenféle megkülönböztetés nélkül.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti továbbá, hogy a Megállapodás 3. cikkének rendelkezései ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségét elismerő határozatával [1960. évi december hó 14. napján kelt 1514 (XV.) határozat]."

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1979. évi június hó 7. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára