28/1981. (IX. 9.) MT rendelet
a gazdasági munkaközösségekről
Az 1981. évi 15. tvr. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
1. §
(1) Magánszemélyek fogyasztási és egyéb szolgáltatás, kisüzemi termelés és a gazdálkodó szervezetek tevékenységét kiegészítő tevékenység végzésére, valamint ezek szervezésére és elősegítésére társasági szerződéssel jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági munkaközösséget (a továbbiakban: munkaközösség) hozhatnak létre.
(2) Munkaközösséget kereskedelmi tevékenység szervezésére és elősegítésére is létre lehet hozni, kereskedelmi tevékenységet azonban a munkaközösség nem végezhet.
(3) Magánszemélyek - ideértve a kisiparosokat is - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott olyan tevékenységek végzésére, amelyekhez egyébként hatósági engedély (iparjogosítvány, működési engedély stb.) szükséges, csak e rendelet alapján köthetnek társasági szerződést. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kisiparosok alkalmi munkaközösségére.
(4) A kisiparos munkaközösségi tagsági viszonya mellett kisiparosként is működhet.
2. §
(1) A munkaközösség feladata, hogy tevékenységi körében hozzájáruljon a társadalmi szükségletek jobb kielégítéséhez.
(2) A munkaközösség létrehozására, szervezetére, gazdálkodására, valamint a tagok felelősségére és a munkaközösség megszünésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a polgári jogi társaság szabályait (Ptk. 573-574. §) kell megfelelően alkalmazni.
3. §
(1) Társasági szerződéssel munkaközösséget legalább két, de legfeljebb harminc tag hozhat létre.
(2) Nem lehet tagja a munkaközösségnek az a személy:
a) aki egy másik munkaközösségben tagként már részt vesz,
b) aki valamely bűncselekmény elkövetése miatt kisipari tevékenységet nem gyakorolhat.
(3) A munkaviszonyban vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló személynek a munkaközösségbe tagként való belépése engedélyezésére, illetőleg az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre a külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. §
(1) A társasági szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a tevékenység folytatásához szükséges más hatósági engedélyt, továbbá képesítéshez kötött tevékenység esetén a tag (tagok) képesítéséről szóló igazolást, egészségügyi alkalmassághoz kötött munkakör (tevékenység) esetében az orvosi véleményt is.
(2) A kérelmet a munkaközösség székhelye szerint illetékes első fokú hatóságnál kell előterjeszteni. Az első fokú hatósági jogkört a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának a munkaközösség tevékenysége szerint hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a járási hivatal (a továbbiakban együtt: szakigazgatási szerv) gyakorolja.
(3) A társasági szerződés jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha a szerződés jogszabályba ütközik.
5. §
(1) A társasági szerződés jóváhagyása után a szakigazgatási szerv a munkaközösséget nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a munkaközösség nevét, székhelyét és tevékenységi körét, a tagok nevét és lakóhelyét, a képviselő nevét, továbbá a társasági szerződés jóváhagyásának időpontját.
(2) A munkaközösséget a cégjegyzékbe is be kell jegyezni. A bejegyzésnél a közkereseti társaságra vonatkozó cégbejegyzési szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
6. §
A 4-5. §-okban foglalt rendelkezéseket a társasági szerződés módosítása során is megfelelően alkalmazni kell.
7. §
A munkaközösség közös név alatt működik; nevében nem szerepelhet az alapító személyek neve. A munkaközösség nevében utalni kell tevékenységére.
8. §
(1) A munkaközösség - az 1. §-ban meghatározott körben - bármely tevékenységet folytathat, kivéve amelyet törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet vagy minisztertanácsi határozat kizárólag állami gazdálkodó szervezet tevékenységi körébe utal.
(2) A szövetkezetek gazdasági tevékenységi köréről szóló jogszabály által előzetes hozzájáruláshoz kötött tevékenységeket a munkaközösség is az ágazati miniszter, illetőleg a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervének előzetes hozzájárulása alapján végezheti. A hozzájárulás csak akkor tagadható meg, ha a tevékenység folytatásához szükséges műszaki vagy egyéb szakmai feltételek hiányoznak és nem teremthetők meg.
(3) E rendelet nem érinti azoknak a külön jogszabályoknak a rendelkezéseit, amelyek meghatározott tevékenységek folytatásához engedélyt írnak elő, továbbá amelyek a tevékenység folytatását külön képesítéshez kötik. Képesítéshez kötött tevékenységet a munkaközösség csak akkor folytathat, ha a tagjai között olyan személy van, aki a külön jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel.
9. §
(1) A munkaközösség székhelye a társasági szerződésben meghatározott tevékenység folytatásának a helye; ha ez nem határozható meg, a társasági szerződésben kijelölt képviselő állandó lakóhelye.
(2) A munkaközösség székhelyét cégtáblával kell megjelölni.
10. §
(1) A munkaközösség ügyeinek vitelére és az ügyvitel körében tagjainak képviseletére a társasági szerződésben kijelölt egy vagy több tag (a továbbiakban: képviselő) jogosult.
(2) Ha a társasági szerződés szerint az ügyvitelre több tag jogosult és ezek csak együtt járhatnak el, a halaszthatatlanul sürgős intézkedéseket egyikük is megteheti, ha ezzel a munkaközösséget károsodástól óvja meg.
11. §
(1) A kijelölt tag nem megfelelő ügyvitele ellen, vagy a képviselet elégtelen ellátása miatt a többi tag tiltakozhat; a vitát a tagok többsége dönti el.
(2) A képviselő megbízatását a tagok többsége megvonhatja.
(3) Ha a munkaközösség ügyvitelének ellátásához szervezet létrehozása szükséges, ennek vezetője a társasági szerződésben kijelölt egy képviselő. A képviselő az ügyvitellel és a képviselettel járó egyes jogait szükség esetén átruházhatja az ügyviteli szervezet alkalmazottaira. A tagokkal szemben azonban ebben az esetben úgy felel, mintha maga járt volna el.
(4) A munkaközösség tagjai jogosultak az ügyek menetéről személyesen tudomást szerezni. Ebből a célból a képviselőtől tájékoztatást kérhetnek, továbbá a munkaközösség könyveit és iratait megtekinthetik.
12. §
A tagok kötelesek a munkaközösség tevékenységében személyesen közreműködni. A munkaközösség segítő családtagot, továbbá alkalmazottat, bedolgozót és szakmunkástanulót foglalkoztathat.
13. §
(1) A munkaközösség 2-5 tagig 2, 6-10 tagig 4, 11-20 tagig 8, 20 tag felett pedig 10 alkalmazottat, vagy az alkalmazotti létszám terhére bedolgozót foglalkoztathat.
(2) A kisiparos alkalmazottai a munkaközösség alkalmazottainak létszámába nem számítanak bele. A kisiparos és a munkaközösség alkalmazottainak együttes létszáma azonban nem haladhatja meg a 30 főt.
(3) A munkaközösség alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a munkaközösség nevében a képviselő gyakorolja, aki ezt a jogát nem ruházhatja át.
14. §
(1) Szakmunkástanulót a munkaközösség akkor foglalkoztathat, ha a tagok, alkalmazottak, illetőleg a segítő családtagok között a szakmunkástanuló szakmájának megfelelő szakmunkás képzettségű személy van.
(2) A szakmunkástanulók létszámára az alkalmazottakra vonatkozó szabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a szakmunkástanulók létszáma nem haladhatja meg az egyes szakmákban az azonos szakmunkás képzettségű tagok, alkalmazottak és segítő családtagok létszámának háromszorosát.
(3) A szakmunkástanuló foglalkoztatásának e rendeletben nem szabályozott személyi és tárgyi feltételeire a szakmunkásképzés szabályait kell alkalmazni.
15. §
(1) A munkaközösség segítő családtagot korlátozás nélkül foglalkoztathat. A rendszeres személyes munkavégzéssel közreműködő segítő családtagot a szakigazgatási szervnek be kell jelenteni.
(2) Segítő családtagnak minősül a munkaközösség tagjának rendszeres munkát végző házastársa, élettársa, egyenesági rokona, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülője.
(3) A segítő családtag tevékenysége munkaviszonynak nem tekinthető foglalkoztatásnak minősül. Az ilyen minőségben eltöltött időt az ipargyakorlásra vonatkozó szabályok szerint szakmai gyakorlatnak kell elismerni.
16. §
A munkaközösség a tagok vagyoni hozzájárulása alapján közös tulajdonukban, illetőleg közös használatukban álló eszközökkel gazdálkodik. Feladatainak ellátásához bérbe, haszonbérbe vagy használatba vehet állami és szövetkezeti tulajdonban levő eszközöket, ezek közül olyanokat is, amelyek használatban tartását magánszemély részére a jogszabályok egyébként nem teszik lehetővé.
17. §
A munkaközösség tevékenységének ellátásához szükséges helyiségek biztosítására a közületi szervek elhelyezéséről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
18. §
(1) A munkaközösségek működése felett a szakigazgatási szerv látja el a hatósági ellenőrzést.
(2) A hatósági ellenőrzés célja annak vizsgálata és biztosítása, hogy a munkaközösség működése összhangban legyen a jogszabályok és a társasági szerződés rendelkezéseivel.
(3) A jogszabályok, a társasági szerződés, továbbá a hatósági előírások és a szakmai követelmények megsértése esetén a szakigazgatási szerv a képviselő útján írásban figyelmezteti a munkaközösséget.
(4) A szakigazgatási szerv a munkaközösséget feloszlathatja, ha
a) súlyosan vagy figyelmeztetés ellenére ismételten megsérti a jogszabályok rendelkezéseit;
b) munkáját szakszerűtlenül vagy rossz minőségben végzi, és emiatt egy éven belül ismételten figyelmeztetésben részesült.
19. §
A munkaközösség megszűnését haladéktalanul be kell jelenteni a nyilvántartást vezető szakigazgatási szervnek és a cégbíróságnak.
20. §
(1) A gazdálkodó szervezetek és az állami költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: vállalat) a dolgozóik és nyugdíjasaik részvételével alakult munkaközösséget eszközök átengedésével, helyiség biztosításával és más módon támogathatják. A vállalat és a munkaközösség kapcsolatát, ennek keretében a támogatást, valamint annak feltételeit külön szerződésben kell meghatározni.
(2) Az olyan munkaközösségre, amely kizárólag ugyanannak a vállalatnak a dolgozóiból és nyugdíjasaiból áll, elsősorban a vállalat eszközeit hasznosítja, és amelynek tevékenységéért a vállalat felelősséget vállal (vállalati gazdasági munkaközösség), a munkaközösségre vonatkozó általános szabályokat a (3)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A társasági szerződés hatósági jóváhagyásához a vállalat vezetőjének előzetes hozzájárulása szükséges; a hozzájárulás feltételekhez köthető. A hozzájárulás visszavonása esetén a szakigazgatási szerv a munkaközösséget köteles feloszlatni.
(4) A vállalati gazdasági munkaközösség nevében utalni kell a vállalat megnevezésére. A vállalati gazdasági munkaközösség székhelye a vállalat telephelye.
(5) A vállalati gazdasági munkaközösség segítő családtagot, alkalmazottat, bedolgozót és szakmunkástanulót nem foglalkoztathat.
(6) A vállalati gazdasági munkaközösség tagjai a munkaközösség kötelezettségeiért csak az általuk teljesített vagyoni hozzájárulással és a munkaközösségben szerzett jövedelmükkel felelnek. A vállalati gazdasági munkaközösség ezt meghaladó kötelezettségeiért a felelősség a vállalatot terheli.
21. §
(1) Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet nem érinti a külön jogszabály alapján létrehozott munkaközösségek (alkotóközösségek) működését.
(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt létrehozott polgári jogi társaságok választásuk szerint a korábbi jogszabályok alapján folytathatják tovább tevékenységüket, vagy átalakulhatnak e rendelet alapján működő munkaközösségekké.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke