28/1981. (IX. 29.) PM rendelet
az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 38/1980. (XI. 22.) PM rendelet módosításáról
A 38/1980. (XI. 22.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) az alábbiak szerint módosítom és kiegészítem:
1. §
A Vhr. 3. §-ának (9) bekezdése a következőkkel egészül ki:
(Adóköteles...)
"továbbá a 35/1978. (XII. 22.) PM rendelet hatálya alá eső társaság tagjaként folytatott tevékenységből - ideértve a tag szerzői- vagy iparjogvédelem alá eső alkotását is - a társaságtól származó jövedelem."
2. §
A Vhr. 6. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A 3. § (9) bekezdésében említett szerződéses üzemeltetésen (a továbbiakban együtt: szerződéses üzemeltetés) egyrészt az egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzleteknek a 38/1980. (IX. 30.) MT rendelet alapján történő szerződéses üzemeltetését (a továbbiakban: szerződéses kereskedelmi üzemeltetés), másrészt a 30/1981. (IX. 14.) MT rendelet hatálya alá tartozó szervezetek ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást, termelőeszköz-kereskedést, valamint hulladékbegyűjtést végző részlegének szerződéses üzemeltetését (a továbbiakban: szerződéses ipari-szolgáltató üzemeltetés) kell érteni. A szerződéses ipari-szolgáltató üzemeltetést folytató személyt (vezetőt) adózás szempontjából - ahol a jogszabály kivételt nem tesz - kisiparosnak kell tekinteni."
3. §
A Vhr. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(5) A szerződéses üzemeltetést folytató vezető nem részesül adómentességben azon a címen, hogy az üzemeltetésre kötött szerződés alapján nyugdíjjárulékot fizet."
4. §
A Vhr. 10. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Ezt a rendelkezést az R. 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott társaság tagjának e jogviszonyban folytatott tevékenységével kapcsolatos fenti járandóságaira is alkalmazni kell."
5. §
A Vhr. 12. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a/3. pontjában meghatározott adómentesség nem illeti meg az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjának, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő és társasági adó alá eső szakcsoport tagjának munkateljesítmény, részjegy utáni osztalék, illetőleg a szakcsoport részére nyújtott kölcsön kamata fejében a szakcsoporttól kapott juttatását akkor sem, ha tagja annak a szövetkezetnek, amelynek keretében a szakcsoport működik."
6. §
A Vhr. az alábbi 14/A. §-sal egészül ki:
"14/A § A társasági adóról szóló 35/1978. (XII. 22.) PM rendelet hatálya alá eső belföldi társaság tagjának - a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló jogszabály szerint mezőgazdasági jellegűnek minősülő - tevékenységéből a társaságtól származó jövedelme adóztatásánál a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójának szabályait kell alkalmazni."
7. §
A Vhr. 23. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Nem adómentes a 35/1978. (XII. 22.) PM rendelet hatálya alá tartozó társaság tagjának az a juttatása, amelyet a társaság részére - nem alkalmazotti viszonyban - végzett tevékenységéért [3. § (9) bek.] a társaságtól kap."
8. §
A Vhr. 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"a) kisiparos és magánkereskedő (adóközösségben adózó), valamint a szerződéses ipari-szolgáltató üzemeltetést folytató személy (vezető) a megyei, megyei városi illetékhivatalhoz, a fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez;"
9. §
A Vhr. 27. §-a az alábbi (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A 35/1978. (XII. 22.) PM rendelet hatálya alá eső belföldi társaság tagját terheli az adókötelezettség a társaságnál - jogszabály alapján segítő családtagnak minősülő, vagy ilyen minőségben - foglalkoztatott személy részére a társaság által juttatott, nyugdíjjárulék alá nem eső összeg után oly módon, hogy ezt az összeget a tag adóköteles jövedelméhez hozzá kell számítani.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gazdasági munkaközösség, az állami vállalat kiskereskedelmi, illetőleg vendéglátóipari üzletét bérlet alapján üzemeltető polgári jogi társaság, a 30/1981. (IX. 14.) MT rendelet hatálya alá tartozó szervezetek ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást, termelőeszköz-kereskedést, valamint hulladékbegyűjtést végző részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető polgári jogi társaság, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő és társasági adó alá eső szakcsoport tagjának jövedelméhez nem szabad hozzászámítani - legfeljebb egy - segítő családtagjának azt a járandóságát, amely után társadalombiztosítási járulékot kell fizetni."
10. §
A Vhr. az alábbi 27/A §-sal egészül ki:
"27/A § (1) A belföldi társaság tagjának e minőségében a társaságtól szerzett jövedelmét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet az adókivetés alá eső más jövedelmével összevontan adóztatni.
(2) Az R. 5. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben az adóközösség az összevont jövedelem (adóalap) után járó adót a gazdasági munkaközösségnél már levont általános jövedelemadó figyelembevételével állapítja meg. Gazdasági munkaközösségnél elért nem mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelméről a kisiparosnak adóbevallásban kell nyilatkoznia."
11. §
A Vhr. 30. §-a (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Az adóévben elért adóköteles jövedelemről a következő év január hónap 15. napjáig - figyelemmel a 26. § (6) bekezdésében foglaltakra is - az adóközösségben adózó két példányban az adóközösséghez (52. §) adóbevallást köteles adni. A szerződéses ipari-szolgáltató üzemeltetést folytató személy (vezető) adóbevallását a 26. § (1) bekezdésének a) pontjában, minden más adózó a 26. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott adóhatósághoz köteles benyújtani."
12. §
A Vhr. 36. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti, a (2) és (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és a § az alábbi (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A rendelet alkalmazása szempontjából - a kisiparos és magánkereskedő házastársa (élettársa), illetőleg a jogszabály alapján a jövedelemszerző tevékenység keretében foglalkoztatható családtagok közül - az minősül segítő családtagnak, aki termelő, szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységben legalább napi 4 órán át részt vesz. Segítő családtagként nem vehető figyelembe az a személy, aki munkaviszonyban, tagsági viszonyban a teljes törvényes munkaidőben munka teljesítésére köteles, vagy aki saját iparjogosítvánnyal rendelkezik."
"(4) A magánkereskedők közkereseti társasága, valamint a szerződéses kereskedelmi üzemeltetést folytató polgári jogi társaság esetén a tagok (vezető) adóztatásánál az adó alapja nem csökkenthető azon a címen, hogy a társaság jövedelme nem kerül teljes egészében felosztásra.
(5) A segítő családtag után a kisiparos és magánkereskedő esetében havi 3000 Ft költségként elszámolható arra a naptári hónapra, amelyben a családtag ledolgozott munkaóráinak száma összességében eléri a (2) bekezdésben meghatározott mértéket.
(6) A (2) bekezdésben foglaltakat a 27. § (6) bekezdésében meghatározott társaságok tagjainak segítő családtagjait illetően is megfelelően alkalmazni kell."
13. §
A Vhr. 46. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a szerződéses ipari-szolgáltató üzemeltetést folytató személy (vezető) esetében alkalmazni nem lehet."
14. §
A Vhr. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A kisiparos - a vándoriparos, illetőleg a szerződéses ipari-szolgáltató üzemeltetést folytató személy (vezető) kivételével -, valamint a magánkereskedő és a magánkereskedők közkereseti társaságának tagja az adókivetés alá tartozó jövedelme után a telephely szerint illetékes adóközösség útján tartozik eleget tenni adózási kötelezettségének."
15. §
A Vhr. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem minősül kifizető szervnek a szerződéses kereskedelmi üzemeltetést folytatók polgári jogi társasága, valamint a magánkereskedők közkereseti társasága."
16. §
A Vhr. 54. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(... le kell vonni a jövedelem megszerzésére fordított alábbi költségeket)
"a) A 35/1978. (XII. 22.) PM rendelet hatálya alá eső társaság nyereségéből a tagjai (tulajdonosai) részére kifizetett részesedés, valamint a tagnak a munkájáért vagy egyéb címen adott juttatás 5%-át, továbbá a 27. § (6) bekezdésében meghatározott társaság által a tagnak munkájáért - nem munkaviszonyból folyóan - juttatott összeg után a tag által viselt társadalombiztosítási járulékot;"
17. §
A Vhr. 56. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Az R. 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott társaság tagját e jogviszonyból származó jövedelme után számított adóból az R. 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adókedvezmény illeti meg."
18. §
A Vhr. 56. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(2) A levont adókat
a) az állami költségvetési szervek, a társadalmi és az érdekképviseleti szervek, a tömegszervezetek - vállalataik kivételével - az 1980. december 31. napja előtt hozott külön jogszabályok alapján működő munka- és alkotóközösségek, továbbá a kizárólag rendeltetésszerű tevékenységet folytató lakás-, üdülő- és garázs-szövetkezetek a székhelyük (megyei szerv a megyéje) szerint illetékes megyei (megyei városi) illetékhivatal, a fővárosban pedig a kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve forgalmiadó beszedési számlájára kötelesek a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig - bejelentésük mellett - befizetni;
b) a társasági adóról szóló 35/1978. (XII. 22.) PM rendelet 1. §-ának a)-c) pontjában felsorolt kifizető szervek a PM Bevételi Főigazgatóság Budapesti Területi Adóelszámolási Irodájához kötelesek befizetni és a Főigazgatóság Fővárosi Hivatalához az adóbevallásra vonatkozó szabályok szerint bevallani;
c) az a)-b) pontban nem említett kifizető szervek a PM Bevételi Főigazgatóságnak a szerv székhelye szerint illetékes területi adóelszámolási irodájához kötelesek befizetni és a Főigazgatóság hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi igazgatóságához, illetve megyei (fővárosi) hivatalához az adóbevallásra vonatkozó szabályok szerint bevallani.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kifizető szerveknek a bejelentésben meg kell jelölniük, hogy progresszív és egyedi adókulcsokkal külön-külön milyen összegű bruttó kifizetés után mennyi adó került levonásra és befizetésre. A havi bejelentést, illetőleg a havi befizetést mindaddig mellőzni kell, amíg a levont adó és közösségfejlesztési hozzájárulás együttes összege az 1000 forintot nem haladja meg. A tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig azonban mind a bejelentést, mind a befizetést összegre tekintet nélkül teljesíteni kell."
19. §
A Vhr. 57. §-ának (1) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
(Nem lehet adólevonás útján adóztatni)
"d) a magánkereskedők közkereseti társasága, valamint a szerződéses kereskedelmi üzemeltetést folytató polgári jogi társaság tagjainak e jogviszonyból származó adóköteles jövedelmét."
20. §
A Vhr. 69. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"A közületi szervek (53. §) a munkaviszonyon kívüli tevékenységért (jövedelemforrás után) az év folyamán magánszemély, gazdasági munkaközösség, belföldi polgári jogi társaság, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, továbbá fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő és társasági adó alá eső szakcsoport részére teljesített, együttesen 500 forintot meghaladó összegű és az R. 13., valamint 14. §-a alapján adólevonás alá nem eső kifizetéseikről a magánszemély, illetőleg a felsorolt szervezetek telephelye (lakóhelye) szerint illetékes adóhatóság részére a következő év január 15. napjáig kötelesek külön-külön kiállított adatlappal adatot szolgáltatni."
21.§
A Vhr. 11. §-ának (2) bekezdésében, 18. §-ában, 29. §-ának (2) bekezdésében, 30. §-ának (2) bekezdésében, 50. §-ának (2) bekezdésében a "szerződéses üzemeltetés" szöveg helyébe "szerződéses kereskedelmi üzemeltetés" szöveg lép.
22. §
Ez a rendelet 1982. január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az ezt követően keletkezett adóalapok tekintetében kell alkalmazni.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter