41/1981. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelet

a mezőgazdasági üzemek támogatásáról szóló 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelet módosításáról

A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló, a 49/1981. (X. 27.) MT és a 43/1980. (X. 27.) MT rendelettel módosított és kiegészített 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: MJR) 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük.

1. §

A mezőgazdasági üzemek támogatásáról szóló 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az agráripari egyesülésre és a mezőgazdasági nagyüzem, illetve a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek keretében működő mezőgazdasági szakcsoport (a továbbiakban,: mezőgazdasági szakcsoport) közös mezőgazdasági tevékenységére."

2. §

Az R. 9. §-ának (4) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tejtermelő tehenészeti és a sertéstartási létesítmények befejezése után a támogatást a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv - illetve a fix összegű támogatás esetében a beruházás tervezési, kivitelezési, bonyolítási költségeit tartalmazó számlák - alapján a megyei igazgatóság a beruházó fejlesztési (amortizációs) betétszámlájára átutalja."

"(6) A (4) bekezdés szerint folyósított támogatás a beruházóval előzetesen, írásban közölt [6. § (2) bekezdés] összeg, kivéve az R. 2. §-a (4) és (5) bekezdésének b) pontjaiban meghatározott fix összegű támogatást, ahol a folyósítás nem haladhatja meg a beruházás tervezési, kivitelezési, bonyolítási költsége számlázott összegének hatvan százalékát."

3. §

Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MJR. 35. §-ához)

"11. § (1) A mezőgazdasági nagyüzemek a meliorációs munkák bekerülési költségeihez - a 6. számú mellékletben meghatározott szakmai feltételek mellett - a következő mértékű támogatást vehetik igénybe:

(2) A vízgazdálkodási társulatnak a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési munkákhoz ötvenöt százalékos mértékű meliorációs támogatás adható.

(3) A térségi és a térségen kívüli melioráció tartalmát a 7. számú melléklet határozza meg.

(4) A térségi meliorációval érintett, a szükséges fejlesztési forrással nem rendelkező mezőgazdasági nagyüzem részére visszafizetendő kamatmentes forrás-kiegészítés adható, melyet a meliorációs munkákhoz kiadott támogatási okiratban is szerepeltetni kell."

4. §

Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A térségi meliorációs pályázatokat -az érdekelt országos hatáskörű szervek véleményének kikérése után - a MÉM hagyja jóvá.

(2) A támogatást, a jóváhagyott éves meliorációs támogatási kereten belül, a következő szervek engedélyezik:

a) mezőgazdasági nagyüzem részére a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv), állami gazdaságoknál az Állami Gazdaságok Országos Központja (a továbbiakban: ÁGK) egyetértésével, termelőszövetkezeteknél az illetékes területi szövetség véleményének kikérésével;

b) vízgazdálkodási társulat részére a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési beruházásokhoz -a vízügyi igazgatóság javaslata alapján - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv.

(3) A térségi meliorációs munkákhoz a forráskiegészítést a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a rendelkezésére bocsátott kereten belül engedélyezi.

(4) A forrás-kiegészítést a melioráció befejezése után, legfeljebb öt éven belül, a fejlesztési alap pénzeszközeiből kell visszafizetni. A visszafizetés ütemét az engedélyezéskor kell meghatározni. A visszafizetést az esedékesség évét követő február 28-ig - a forrás-kiegészítés engedélyezésekor meghatározott számlára - kell teljesíteni.

(5) Több éven keresztül megvalósuló meliorációs munkáknál az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyben a munkák bekerülési költségeinek -ezen belül a támogatás összegének - éves ütemét is meg kell határozni.

(6) Az engedélyező szerv a meliorációs munkák támogatásának - illetve a forrás-kiegészítés -engedélyezéséről a PM Ellenőrzési Főigazgatóság illetékes megyei igazgatóságát (a továbbiakban: megyei igazgatóság) értesíti."

5. §

Az R. 13. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A meliorációs munkákhoz támogatást ugyanazon területre csak egy ízben lehet engedélyezni. Kivételt képeznek ez alól az e rendelet hatálybalépése előtt elfogadott, illetőleg az R. 12. §-ának (1) bekezdése alapján jóváhagyásra kerülő térségi meliorációval érintett területeken 1978. január 1. előtt megvalósított meliorációs munkák.

(2) A támogatás iránti kérelmet a 3. számú mellékletben foglaltak szerint a mezőgazdasági nagyüzemnek és a vízgazdálkodási társulatnak a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervhez kell benyújtani. A térségi meliorációs munkákkal kapcsolatos pályázatokat, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv - véleményével ellátva - a MÉM-nek küldi meg. A kérelem formáját és tartalmát a MÉM határozza meg."

6. §

(1) Az R. 17. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elszámolt támogatásnak az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos részét vissza kell fizetni, ha)

"a) a szarvasmarha- és a sertéstartás támogatással létesített épületeit, építményeit nem szarvasmarha-, illetőleg sertéstartás céljára hasznosítják;

b) a támogatással létesített egyéb épületeket, építményeket, gépeket nem mezőgazdasági - a vízgazdálkodási társulat esetében nem vízgazdálkodási - célra hasznosítják;

c) az állóeszközt a teljes amortizálódás előtt támogatásra nem jogosult szervnek, személynek eladják."

(2) Az R. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés előírásait az 1970. január 1. napja előtt üzembehelyezett épületekre, építményekre, illetőleg az 1968. január 1. előtt telepített ültetvényekre nem kell alkalmazni."

7. §

Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) Az igénybe vett támogatás után az igénybevevőnek a késedelem idejére havi egy százalékos járulékot kell fizetnie, ha a 8., illetve a 14. §-ban meghatározott határidőig a támogatást nem számolja el.

(2) Az elszámolt támogatás után az igénybevevőnek

a) havi egy százalékos járulékot kell fizetnie, ha a tejtermelő tehén-, továbbá sertésférőhelyeket a műszaki átadás-átvételtől számított egy év eltelte után legalább nyolcvan százalékban rendeltetésszerűen nem használja ki, a nem megfelelő kihasználás idejére;

b) havi két százalékos járulékot kell fizetnie, ha a tejtermelő tehén-, továbbá sertésférőhelyeket a műszaki átadás-átvételtől számított két év eltelte után legalább nyolcvan százalékban rendeltetésszerűen nem használja ki, a nem megfelelő kihasználás idejére;

c) havi egy százalékos járulékot kell fizetnie, ha az állóeszközt támogatásra nem jogosult szervnek - kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat -bérbe adja, a bérbeadás idejére.

(3) Ha a mezőgazdasági nagyüzem - a megyei mezőgazdasági és pénzügyi szakigazgatási szerv engedélyével - a nagyüzemileg gazdaságosan nem hasznosítható, 1975. december 31. előtt létesített vagy korszerűsített épületét, építményét, termőre fordult ültetvényét támogatásra nem jogosult szervnek vagy személynek - mezőgazdasági célra - adja bérbe, akkor a bérbeadott állóeszközöket terhelő állami támogatás után nem kell járulékot fizetnie."

8. §

(1) . Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az árkiegészítés mértéke a termelési ellenőrzésben tartott, nem húshasznú tehénállomány tejének értékesítése után literenként 1,0 forint."

(2) Az R. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az értékesített tejmennyiség kiszámítása szempontjából a mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában levő, a mezőgazdasági kistermelőhöz kihelyezett tehénállománytól származó tejmennyiségként a mezőgazdasági kistermelő által a mezőgazdasági nagyüzem vagy más felvásárló tejbegyűjtőjébe ténylegesen leadott, de kihelyezett tehenenként legfeljebb a mezőgazdasági nagyüzem nem kihelyezett tehénállományának fajlagos (a takarmányozási napokból számított átlaglétszámra jutó) tej értékesítésével számított tejmennyiség vehető figyelembe."

9. §

Az R. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) A vágómarha árkiegészítés mértéke kilogrammonként 6 forint.

(2) A vágómarha árkiegészítés igénybevétele szempontjából saját előállításúnak minősül a saját tenyésztésű, valamint az a szarvasmarha, amelyet a mezőgazdasági nagyüzem a vágásra történő értékesítés előtt - az üzemi nyilvántartások szerint - legalább 130 napig - tehén esetében legalább 360 napig - tulajdonában tartott.

(3) A húsipari vállalattól szerződés alapján bérhizlalásra átvett vágómarháknál a ráhízlalt súly az (1) bekezdés szerinti támogatás alapja.

(4) A vágómarha árkiegészítés szempontjából értékesítésnek minősül a saját, illetve a társulás keretében fenntartott vágóhíd részére történő átadás is."

10. §

Az R. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szaporítóanyagot forgalmazó vállalat a mezőgazdasági kistermelő részére termékértékesítési szerződés alapján értékesített bogyósgyümölcs szaporítóanyag után 100 darabonként a következő mértékű támogatást számolhatja el:

- szamóca 80 forint,

- málna 200 forint,

- fekete-piros ribiszke bokor 800 forint,

- fekete-piros ribiszkeoltvány, feketeszeder 1200 forint,

- köszmétebokor 400 forint,

- köszméteoltvány 600 forint."

11. §

Az R. 31. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a mezőgazdasági kistermelő visszafizetési kötelezettségének a pótlás határidejének lejárta után három hónapon belül nem tesz eleget, az igénybe vett támogatást adó módjára kell beszedni."

12. §

Az R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem a 10. számú mellékletben meghatározott saját termelésű terményeinek, termékeinek és állatainak (a továbbiakban együtt: termékek) értékesítése után alap-árkiegészítésben és termőtájanként meghatározott külön árkiegészítésben; az átmenetileg támogatott nagyüzem legfeljebb a II. kategória szerinti alap-árkiegészítésben és külön árkiegészítésben; az egyéb okból támogatott nagyüzem külön árkiegészítésben részesül (az alap- és külön árkiegészítés a továbbiakban együtt: árkiegészítés). Az árkiegészítés a mezőgazdasági kistermelők részére értékesített takarmánygabona után is igényelhető.

(2) Ha a gazdasági társaság nyilvántartással megbízott tagja kedvezőtlen adottságú, a besorolása szerinti árkiegészítést elszámolhatja a társulás keretében előállított, a társaságban résztvevő kedvezőtlen adottságú nagyüzem területén termelt növénytermelési termékek és a termőterülete szerinti helységekben levő állattartó telepen előállított - az értékesítést megelőzően legalább hat hónapig nevelt, hizlalt - állatok árbevétele után is.

(3) Az árkiegészítés alapja a termék értékesítéséből elért árbevétel. Az árbevételt és az igénybe vehető árkiegészítést a 11. számú melléklet szerint kell kiszámítani.

(4) A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem a tagja vagy alkalmazottja gazdaságából származó, a nagyüzemen keresztül értékesített borjú, növendék- és vágómarha, növendék- és hízósertés, tej, bogyósgyümölcs, valamint zöldség után a besorolása (kategória, termőtáj) szerinti mértékű árkiegészítést számolhat el.

(5) Az átmenetileg támogatható és az egyéb okból támogatott nagyüzem a tagja vagy alkalmazottja gazdaságából származó, a nagyüzemen keresztül értékesített vágómarha, valamint bogyósgyümölcs után elszámolhatja az R. 10. számú melléklete szerinti külön árkiegészítést.

(6) A nagyüzemen keresztül értékesített termékek a nagyüzem által termelt és a háztájinak juttatott állat- és takarmányalapanyagból is származhatnak. Ha a nagyüzem tagja vagy alkalmazottja nem a nagyüzemtől vásárolta az állatalapanyagot, csak akkor tekinthető a termék saját termelésűnek, ha a borjút négyhónapos, a malacot kéthónapos korig vásárolta.

(7) A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem a besorolása (kategória, termőtáj) szerinti árkiegészítést - az általa értékesített, a termőterülete szerinti helységekben gazdálkodó mezőgazdasági kistermelők gazdaságából származó - tej és bogyósgyümölcs után is elszámolhatja.

(8) Az árkiegészítést az adóelszámolási iroda folyósítja. Az árkiegészítés igénylésének módját a 12. és 14. számú melléklet tartalmazza."

13. §

Az R. 34. §-ának (1), (4), (5) és (7) bekezdéseiben "a kedvezőtlen adottságú" kifejezés helyébe "a kedvezőtlen termőhelyű és az átmenetileg támogatható" kifejezés kerül.

14. §

Az R. 38. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az R. szövegében szereplő, a PM Bevételi Főigazgatóság "megyei hivatala" és "területi igazgatósága" kifejezés helyébe a PM Ellenőrzési Főigazgatósága "megyei igazgatósága" kifejezés kerül."

15. §

Az R. 1, 7., 9., 10., 11. és 14. számú melléklete az e rendelet melléklete szerint módosul.

16. §

Ez a rendelet 1982. január 1-én lép hatályba, de a 2. és 3. § rendelkezéseit azokra a beruházásokra, melyekhez a támogatási okiratot a hatálybalépés előtt már kiadták, nem kell alkalmazni. Egyidejűleg az R. 33. §-a. a 35. §-ának (3) bekezdése és a 36. §-ának (1) bekezdése, valamint az R. 13. számú melléklete hatályát veszti.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Melléklet a 41/1981. (X. 27.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

I.

Az R. 1. számú mellékletének 1. számú táblázatában a málna és készméte támogatási összege a következők szerint változik, egyúttal a támogatott árugyümölcsök köre a fekete szederrel bővül;

(1000 Ft/ha)

II.

Az R. 7. számú melléklete a következőkkel egészül ki:

"Térségi melioráció a megyei tanács, illetve a MÉM által kijelölt térségben, a hasznosítási igényeknek megfelelően, a helyileg szükséges valamennyi meliorációs - az 1-5. pontokban felsorolt - munka.

Térségen kívüli melioráció az 1-5. pontokban felsorolt meliorációs munkák külön-külön, illetve üzemi szinten komplexen történő megvalósulása."

III.

1. Az R. 9. számú mellékletének 1. pontja a következőkkel egészül ki:

"Az állami támogatásra való jogosultságot a tartós megjelölésről kiadott állatorvosi Költségjegyzék (állatkísérő lap, járlatlevél) alapján a községi szakigazgatási szerv illetékmentesen nyilvántartásba veszi. Tulajdonos változás esetén a tartás kezdetét a nyilvántartásba vétel napjától kell számítani."

2. Az R. 9. számú melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Az MJR. 45. § (1) bekezdése alapján járó állami támogatás iránti kérelem benyújtásakor a tehén és a született borjú tartós megjelöléséről kiadott állatorvosi Költségjegyzék (állatkísérő lap, járlatlevél) bemutatásával a községi szakigazgatási szervnél igazolnia kell a kistermelőnek, hogy a tulajdonában levő tehenet (teheneket)

- legalább 1 éve tartja;

- tartósan megjelölték."

3. Az R. 9. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Az MJR. 45. § (2) bekezdése alapján járó állami támogatás iránti kérelemhez a kistermelő a benyújtáskor mellékelni köteles a továbbtartási kötelezettség vállalásáról szóló nyilatkozatot, és a községi szakigazgatási szervnek be kell mutatnia a tehén és a borjú tartós megjelöléséről kiadott állatorvosi Költségjegyzéket (állatkísérő lapot, járlatlevelet) annak igazolásával, hogy a tehenet és a született borjút tartósan megjelölték."

4. Az R. 9. számú melléklete 5. pontjának utolsó mondata hatályát veszti.

IV.

1. Az R. 10. számú mellékletének a) pontjában levő táblázat a következőképpen módosul:

"a) táblázat

"

2. Az R. 10. számú mellékletének b) pontjában levő - a külön árkiegészítés mértékét meghatározó - táblázat a következőképpen módosul:

"b) táblázat

"

V.

1. Az R. 11. számú mellékletének A/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) gazdasági társulásnak átadott, valamint saját vagy gazdasági társulásban fenntartott árusítóhelyen eladott termékeket termelői áron;"

2. Az R. 11. számú mellékletének B/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) minden olyan szántóföldön termelt, vásárolt termék beszerzési áron számított értékének az ezekre meghatározott alap- és külön árkiegészítési kulcsokkal szorzott összegét, amely saját termékként árkiegészítésben részesül;"

3. Az R. 11. számú mellékletének B/b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a vásárolt takarmányok - kivéve a keveréktakarmányok előállításához vásárolt premixet és koncentrátumot, valamint a lédus- és szálastakarmányokat - mennyisége alapján 100 kg-onként 50 forintot. A csak külön árkiegészítésben részesülő nagyüzemekben a levonás nem haladhatja meg a kalászos gabona és kukorica értékesítése után elszámolt árkiegészítés összegét;"

VI.

Az R. 14. számú mellékletéből az "Elemi kár miatti terméskiesés térítés" sor hatályát veszti, egyúttal a melléklet a következőkkel egészül ki: