43/1981. (X. 27.) PM rendelet

a kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemadózásáról, az érdekeltségi alapjaik képzéséről és felhasználásáról

A kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelem-szabályozásáról szóló 50/1981. (X. 27.) MT rendelet 7. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének meghallgatásával - a következőket rendelem:

1. §

A rendelet hatálya az 50/1981. (X. 27.) MT rendeletben szabályozott kisszövetkezetre és fogyasztási szolgáltató kisvállalatra (a továbbiakban együtt: vállalatra) terjed ki.

2. §

(1) A jövedelemadó alapja az összes bevételnek - a (2) bekezdésben felsoroltakkal csökkentett összege (a továbbiakban: bruttó jövedelem).

(2) A bruttó jövedelem számításánál az összes bevételt a következőkkel kell csökkenteni:

a) az anyagköltséggel;

b) az értékcsökkenési leírással;

c) az egyéb költséggel;

d) az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítésekkel;

e) a különféle ráfordításokkal.

(3) A kisszövetkezetek esetében az adóalapot az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hozzájárulással is csökkenteni kell.

3. §

(1) A jövedelemadó mértéke a (2) bekezdés kivételével a bruttó jövedelem 28 százaléka.

(2) A nyilvántartásba vett* fogyasztási szolgáltató vállalatok - a rendelet mellékletében felsorolt vállalatok kivételével - 20 százalék jövedelemadót fizetnek.

4. §

(1) Az adókötelezettség a vállalat gazdasági tevékenységének megkezdése napjával kezdődik és megszűnéséig tart. A beszámolási időszak az év első napjától (az év közben alakulóknál a gazdasági tevékenység megkezdésének napjától) az év utolsó napjáig terjedő időszak.

(2) A felszámolás alatt levő vállalat jövedelemadó fizetési kötelezettségének a felszámolás kezdő időpontjára készült mérleg alapján köteles eleget tenni.

5. §

(1) A vállalat jóléti és kulturális alapot - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - képezhet.

(2) A vállalatnál a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló rendelet* (a továbbiakban: Ny. r.) 5. §-ának (1) és (4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e bekezdések szerint képezhető összeg csak felső határt jelent.

(3) Közvetlenül a jóléti és kulturális alapba kell helyezni a következő összeget:

a) a jóléti és kulturális alapból fenntartott intézmények bevételeit (beleértve a más vállalattól, szervtől kapot jóléti és kulturális átutalásokat és a dolgozók befizetéseit is);

b) a külön jogszabályban meghatározott központi alapból a vállalatnak juttatott jóléti célú összegeket.

(4) A jóléti és kulturális alap a rendelkezési alapból kiegészíthető.

(5) A jóléti és kulturális alaphiány esetén a vállalat köteles a hiányt rendelkezési alapjából fedezni.

(6) A jóléti és kulturális alap fel nem használt része a következő években felhasználható.

(7) A jóléti és kulturális alap felhasználására a Ny. r. 6-8. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni

6. §

A vállalat műszaki fejlesztési alapot és garanciális alapot nem képezhet. A műszaki fejlesztéssel és a garanciális kötelezettségével kapcsolatos kiadásait költségei terhére számolhatja el.

7. §

(1) A kisszövetkezet rendelkezési alapjából [50/1981. (X. 27.) MT rendelet 4. §] köteles fedezni a következőket:

a) az alkalmazottaknak kifizetett bért, prémiumot, jutalmat, év végi részesedést;

b) a tagoknak - a részjegy után kamat címen fizetett, és költségként elszámolandó osztalék kivételével - kifizetett személyi jövedelmet;

c) a természetbeni díjazást;

d) a társadalombiztosítási járulék összegét;

e) a jóléti és kulturális alap hiányának rendezéséhez szükséges összeget, továbbá;

f) meghatározott rendeltetésű juttatásként teljesített kifizetéseket,

g) az újítási díjat és a műszaki fejlesztést szolgáló pályázatok díját.

(2) Meghatározott rendeltetésű juttatásként fizethető ki:

a) a jóléti és kulturális alap kiegészítése;

b) a tanulmányi ösztöndíj;

c) a vissza nem térülő lakásépítési támogatás;

d) jogszabályban meghatározott egyéb célra teljesíthető kifizetés.

(3) A kisszövetkezet rendelkezési alapjából külön jogszabályban meghatározott módon hozzájárulhat a kölcsönös Támogatási Alaphoz.

8. §

A fogyasztási szolgáltató kisvállalat rendelkezési alapjából köteles fedezni a jóléti és kulturális alap hiányának rendezéséhez szükséges összeget, a prémiumot, a jutalmat, az év végi részesedést, a természetbeni díjazást, az újítási díjat, a műszaki fejlesztési pályázatok díját, továbbá a meghatározott rendeltetésű juttatásként [7. § (2) bekezdés] teljesített kifizetéseket.

9. §

(1) A vállalat amortizációs alapjába köteles helyezni

a) az állóeszköz-állománya után elszámolt értékcsökkenési leírásnak a R. 2. §-ában meghatározott részét;

b) a tanács fejlesztési alapjából juttatott összeget;

c) a szövetkezetek Közös Fejlesztési Alapjából folyósított összeget;

d) a más vállalat által átadott fejlesztési alapot, beleértve a külföldi részvétellel működő gazdasági társulástól származó adózott (felosztott) nyereséget;

e) a külön jogszabályban meghatározott egyéb összeget.

(2) A vállalat legalább akkora összeget köteles amortizációs alapjába helyezni, amely az (1) bekezdésben felsorolt és az előző évekről áthozott forrásokkal együtt a 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott és már fennálló kötelezettségek teljesítésére fedezetet nyújt.

10. §

(1) A vállalat az amortizációs alapot a következő sorrendben és célokra használhatja fel:

a) az állammal, bankkal szembeni kötelezettségek teljesítésére;

b) más vállalatokkal vagy szervekkel szemben fennálló (amortizációs alapból fizetendő) tartozások, kötelezettségek rendezésére;

c) az a-b) pontokban foglalt kötelezettségek teljesítése után, veszteségrendezésre;

d) a saját elhatározásának megfelelő fejlesztési célú kifizetésre, illetve a hitelfelvételhez szükséges saját erő biztosítására; a beruházási célú gépek berendezések importjával összefüggő forintfedezetek biztosítására;

e) a külön jogszabályban meghatározott egyéb célra.

(2) A vállalat az amortizációs alapjában az (1) bekezdésben meghatározott célokra fel nem használt pénzösszegeket - a b) és a c) pont esetében külön jogszabály szerint -

a) ideiglenesen vagy véglegesen átengedheti más gazdálkodó szervezetnek, intézménynek vagy tanácsnak, illetve annak terhére kereskedelmi hitelt vagy előleget nyújthat;

b) gazdasági társulás céljára felhasználhatja, kisszövetkezetek esetében a szövetkezetek Közös Fejlesztési Alapjára befizetheti;

c) a vállalati dolgozók lakásépítésének támogatására használhatja fel.

(3) A vállalat amortizációs alapjának átengedésére a Ny. r. 21-22. §-ait kell alkalmazni.

11. §

A gazdálkodás biztonsága érdekében a rendelkezési alapon belül alaptartalék is képezhető. Az alaptartalék bármikor felhasználható. A rendelkezési alap maradványa a következő évre átvihető.

12. §

(1) Ha a vállalat veszteséges, annak rendezésébe sorrendben be kell vonnia a rendelkezési alap maradványát és a veszteségrendezésre felhasznált alapmaradványra jutó visszatérített jövedelemadót; kisszövetkezet esetében a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott támogatást és az erre jutó jövedelemadó-visszatérítést is.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt források kimerülése után fennmaradó veszteség rendezésébe a vállalatnak az alábbi sorrendben be kell vonnia

a) szabad amortizációs alapját és az arra jutó jövedelemadó visszatérítést;

b) a képződő amortizációt;

c) a kisszövetkezetek esetében a részjegyalapot

(3) A veszteségrendezésre felhasznált szabad amortizációs alapra eső jövedelmadót a költségvetés az amortizációs alapba visszatéríti, azt azonban csak a veszteség rendezésére lehet felhasználni.

(4) A részjegyalap veszteségrendezésre történő igénybevételéről a közgyűlés határoz. A részjegyalapnak a veszteséges év mérlegzárásakor fennálló, a részjegyalapból fejlesztés elszámolásra fordított összeggel csökkentett egyenlegét lehet bevonni a veszteségrendezésbe.

13. §

Ha az amortizációs alapot terhelő és a beszámolási évet követő évben esedékes kötelezettségek az amortizációs alapból nem teljesíthetők, a vállalatnak az alábbi sorrendben a következő intézkedéseket kell tennie:

a) igénybe veszi a veszteség rendezése után fennmaradó rendelkezési alapjának maradványát; kisszövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alapból, illetve a Közös Fejlesztési Alapból kapott támogatást is;

b) megvizsgálja az amortizációs alapot terhelő kötelezettségek csökkentésének, illetve a fejlesztési források növelésének lehetőségét;

c) ha kötelezettségei között hiteltörlesztés is szerepel, kéri annak átütemezését.

14. §

(1) Ha a vállalat bejelentése (önrevízió) vagy a pénzügyi gazdasági ellenőrzés alapján hozott jogerős adóhatósági határozat szerint a lezárt év jövedelemadóját helytelenül állapították meg, akkor a hiba elkövetésének időszakában hatályos jogszabályoknak megfelelően meg kell határozni a jövedelemadó helyes összegét A különbözetet a számviteli előírások szerint kell elszámolni és úgy kell rendezni, hogy a költségvetési elszámolások a jogszabályszerű mértékre módosuljanak.

(2) A jövedelemadózással kapcsolatos elszámolásnál, bevallásnál, valamint a mulasztások során hozandó intézkedéseknél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről, továbbá a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

15. §

Ez a rendelet 1982. január hó 1. napján lép hatályba.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 43/1981. (X. 27.) PM rendelethez

A 7121. Fodrászat, kozmetika szakágazatba tartozó vállalatok bruttó jövedelmük után

1982. évben 15 százalék

1983. évben 17 százalék

1984. évben 20 százalék

mértékű jövedelemadót fizetnek.