4/1981. (III. 11.) KPM-IpM együttes rendelet

a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről

A Kormánytól kapott felhatalmazás alapján - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium,a Magyar Szabványügyi Hivatal és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:[1]

1. § E rendelet hatálya kiterjed:

a) a közutakra (a közúthoz tartozó járdát is ideértve),

b) a közforgalmú és a sajáthasználatú vasutakra,

c) a hajóutakra, a közforgalmú, a korlátozottan közforgalmú kikötőkre és - a kikötő medencék kivételével - az üzemi kikötőkre,

d) a c) pont hatálya alá nem tartozó vizekre (folyókra, állandó és időszakos vízfolyásokra, tavakra), vízi létesítményekre (csatorna távvezetékekre, tápbekötő és elosztó vezetékekre, öntöző- és belvízcsatornákra), vízbázisokra (meder galériákra, összefüggő védőterületet alkotó kutakra, kútcsoportokra), valamint mindezek védőövezetére,

e) a vezetékes és a vezeték nélküli távközlési hálózatra, azok műtárgyaira, tartozékaira, valamint az azokkal összefüggű helyhez kötött egyéb építményekre és védőterületére,

f) a gáz-, a kőolaj és kőolajtermék-szállító, a gázelosztó és a csatlakozó vezetékekre, továbbá ezek biztonsági övezetére,

g) a távhőellátási hálózatra és biztonsági övezetére,

h) az elektromos vezetékekre, a leágazó és az elosztóvezetékekre és ezek biztonsági övezetére,

i) a közműalagutakra

(a továbbiakban együtt: nyomvonal jellegű építmény).

2. § (1) Ha a nyomvonal jellegű építmény létesítése, üzembe helyezése, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építés) más nyomvonal jellegű építményt keresztez vagy megközelít (a továbbiakban együtt: keresztez) az építtető vagy üzemeltető (a továbbiakban együtt: fenntartó) a többi keresztezett nyomvonal jellegű építmény fenntartóját előzetes egyeztetés céljából megkeresi. Az egyeztetésnek olyan időben kell megtörténnie, hogy a keresztezéssel összefüggő munkálatok végzése összehangolt legyen.

(2)[2] A nyomvonal jellegű építmény építésének engedélyezési eljárásába a keresztezett ilyen építményre vonatkozó jogszabályban meghatározott szakhatóságot (illetve közlekedési nyomvonal jellegű építmény esetében a kezelőt),ennek hiányában a keresztezett építmény fenntartóját be kell vonni.

3. § (1) Nyomvonal jellegű építmény keresztezésének tervezésénél a jóváhagyott területrendezési terveket figyelembe kell venni.

(2) Ha a nyomvonal jellegű építmények keresztezésére több műszaki megoldás lehetséges, a népgazdasági szempontból legelőnyösebbet kell választani.

(3)[3] A nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírásoktól csak az engedélyező hatóság hozzájárulásával szabad eltérni.

4. § (1) A nyomvonal jellegű építményt keresztező építmény fenntartója gondoskodik:

a) az építés előkészítéséről, az építési terület megközelítésének lehetővé tételéről,

b) a keresztezett nyomvonal jellegű építmények fenntartóinak értesítéséről, már a tervezéshez szükséges előmunkálatoknál is,

c) a kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséről és az érdekeltekkel való egyeztetésről,

d) a hatósági engedélyek és hozzájárulások megszerzéséről.

(2) A nyomvonal jellegű építményt keresztező építmény fenntartója viseli a keresztezett építményeknek a keresztezéssel összefüggő átalakításával, áthelyezésével, bekötésével és más munkálataival kapcsolatos költségeket. Ha a keresztezett építményt - az előzőekben felsorolt munkálatokkal egyidejűleg - korszerűsítik, bővítik, módosítják, teljesítőképességét, illetőleg használhatóságának mértékét növelik, a költségek a keresztező építmény fenntartóját csak az eredeti műszaki színvonalig terhelik.

5. § (1) Ez a rendelet 1981. július hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit azokban a folyamatban levő ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a nyomvonal jellegű építmények keresztezésének és megközelítésének műszaki megoldására első fokú döntés még nem született.

(2) A nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírásokat a közlekedési,hírközlési és vízügyi miniszter és az ipari és kereskedelmi miniszter - az érdekeltekkel egyetértésben - teszi közzé.

Lábjegyzetek:

[1] A Magyar Szabványügyi Hivatal az 1995. évi XXVIII. törvény 36. §-ának (2) bekezdése értelmében jogutód nélkül megszűnt.

[2] A 2. § (2) bekezdése a 9/1983. (VI. 30.) KPM-IpM együttes rendelet 1. §-ával megállapított és a 15/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet 7. §-ával módosított szöveg.

[3] A 3. § (3) bekezdését a 9/1983. (VI. 30.) KPM-IpM együttes rendelet 2. §-a iktatta a rendeletbe.