4/1981. (I. 31.) PM rendelet

az export árkülönbözeti tartalékalapról

A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 45/1980. (X. 30.) MT rendelettel módosított 36/1979. (XI. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: JR) 4. §-a alapján - a külkereskedelmi miniszterrel és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A rendelet hatálya a JR 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott olyan vállalatra terjed ki, amely nem rubel elszámolású viszonylatba a világpiaci ármozgásokkal érintett termékeket exportál.

2. §

(1) Az export árkülönbözeti tartalékalap (továbbiakban: árkülönbözeti tartalékalap) létesítését a vállalat - tröszt esetében a tröszt - kérelme alapján a Pénzügyminisztérium a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben engedélyezi.

(2) Árkülönbözeti tartalékalap létesítése egyes termékekre vagy a vállalat teljes nem rubel elszámolású kivitelére engedélyezhető.

(3) A vállalat egy árkülönbözeti tartalékalapot létesíthet.

3. §

(1) Az árkülönbözeti tartalékalap forrása kizárólag az elszámolásba bevont termékek nem rubel elszámolású exportjából származó árnyereség.

(2) Az árnyereség a tárgyévi és az előző évi határparitásos deviza egységáraknak a különbsége az áru ellenértékének befolyásakor érvényes kereskedelmi árfolyammal forintra átszámítva és a tárgyévi értékesítés mennyiségére számolva.

(3) Az árnyereségből a vállalat döntése szerinti összeget kell az éves mérleg készítésekor (az eredmény elszámolás keretében) a mérleg szerinti eredményből az árkülönbözeti tartalékalapba helyezni.

4. §

(1) Az árkülönbözeti tartalékalapot az elszámolásba bevont termékek nem rubel elszámolású exportján keletkezett árveszteség fedezésére kell felhasználni.

(2) Az árveszteség az előző évi és a tárgyévi határparitásos deviza egységáraknak a különbsége az áru ellenértékének befolyásakor érvényes kereskedelmi árfolyammal forintra átszámítva és a tárgyévi értékesítés mennyiségére számolva.

(3) Az árveszteséget, illetőleg az árveszteségnek azt a részét, amelyre az árkülönbözeti tartalékalap fedezetet nyújt, a vállalat az árkülönbözeti tartalékalapjából az éves mérleg készítésekor (az eredmény elszámolás keretében) pótolja. Az árveszteség pótlására fordított összeggel a vállalat a mérleg szerinti eredményét növeli.

5. §

Az árkülönbözeti tartalékalap az éves mérlegben alaphiányos nem lehet, maradványa azonban a következő évre átvihető. Év közben az árkülönbözeti tartalékalap megfelelő pénzellátásának biztosítására - kivételesen - visszatérítendő költségvetési juttatás is kérhető.

6. §

(1) A vállalat az árkülönbözeti tartalékalapot december 31-ével megszüntetheti. Erről egyidejűleg a Pénzügyminisztériumot és a Külkereskedelmi Minisztériumot értesíteni köteles.

(2) Az árkülönbözeti tartalékalap megszüntetésekor (a tárgyévi eredmény elszámolás során) a mérleg szerinti eredményt az alap öszegével növelni kell.

7. §

(1) Az árkülönbözeti tartalékalapot létesítő és működtető vállalat a belföldi árképzés során az erre vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni.

(2) Az árkülönbözeti tartalékalap képzése és felhasználása - a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzésről szóló 6/1979. (XI. 1.) ÁH rendelkezés 5. §-ában meghatározott körben - a nem rubel elszámolású export jövedelmezőség számításánál nem vehető figyelembe.

8. §

Az árkülönbözeti tartalékalap elszámolására, elszámolásának ellenőrzésére a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről, valamint a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1981. január 1. után teljesített exportra lehet alkalmazni.

(2) Az 1980. évi mérleg szerinti nyereségből árkülönbözeti tartalékalap képzésére 1981. február 10-ig a 2. § (1) bekezdése szerint lehet engedélyt kérni.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter