61/1981. (XII. 1.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság és az Európai Gazdasági Közösség között a textiltermékek kereskedelméről szóló, Brüsszelben, az 1981. évi július hó 9. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről

(A Megállapodás 19. cikke által előírt értesítések az 1981. év november hó 12. napján megtörténtek.)

1. §

A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság és az Európai Gazdasági Közösség között a textiltermékek kereskedelméről szóló, Brüsszelben, az 1981. évi július hó 9. napján aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. §

A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

"MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG KÖZÖTT A TEXTILTERMÉKEK KERESKEDELMÉRŐL

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

egyfelől és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA

másfelől

Attól a szándéktól vezetve, hogy a folyamatos együttműködés távlatában és az árucserében teljes biztonságot nyújtó feltételek között előmozdítsák a Magyar Népköztársaság (a továbbiakban "Magyarország") és az Európai Gazdasági Közösség (a továbbiakban "Közösség") között a textiltermékek kereskedelmének kölcsönös kibővülését, valamint rendezett és méltányos fejlődését,

elhatározva, hogy a legteljesebb mértékben figyelembe veszik az importáló és az exportáló országok textiliparát jelenleg érintő súlyos gazdasági és szociális problémákat és különösen, hogy kiküszöbölik a közösségi piac eltorzulásának, valamint Magyarország textiltermék-kereskedelme zavarásának reális kockázatát,

tekintettel a nemzetközi textilkereskedelemre vonatkozó egyezményre (a továbbiakban "Genfi Egyezmény") és különösen annak 4. cikkére, valamint a fent említett egyezmény megújításának az 1977. december 14-i Jegyzőkönyvben és a

Textilbizottság ugyanezen napon elfogadott "megállapításaiban" rögzített módozataira (L/4616),

a Genfi Egyezmény részeseiként eljárva, elhatározták jelen megállapodás megkötését és e célból kijelölték meghatalmazottaikat:

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA:

NYERGES Jánost,

a Magyar Népköztársaság Külkereskedelmi Minisztériuma főosztályvezetőjét, a Magyar Népköztársaság különmegbízottját a Nemzetközi Gazdasági Szervezeteknél;

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA:

Horst. G. KRENZLER-t,

Az Európai Közösségek Bizottsága Külkapcsolatok Főigazgatóságának igazgatóját;

AKIK A KÖVETKEZŐKBEN EGYEZTEK MEG:

ELSŐ RÉSZ: AZ ÁRUCSERE RENDSZERE

1. cikk

1. A jelen megállapodás az I. számú mellékletben felsorolt, Magyarországról származó pamutból, gyapjúból, vagy finom állati szőrből, szintetikus- vagy mesterséges szálból készült textiltermékek kereskedelmére alkalmazandó.

2. A jelen megállapodás tárgyát képező termékek meghatározása és azonosítása a Közös Vámtarifa nomenklatúráján, valamint a Közösség külkereskedelmére és tagállamai közötti kereskedelmére vonatkozó statisztikában alkalmazott árunomenklatúrán (NIMEXE) alapul.

3. A jelen megállapodás tárgyát képező termékek származását a Közösségben érvényben levő rendelkezések szerint kell megállapítani.

A fenti termékek származása ellenőrzésének módozatait az A Jegyzőkönyv tartalmazza.

2. cikk

1. Magyarország egyetért azzal, hogy a jelen megállapodás II. mellékletében szereplő táblázatnak megfelelően minden naptári évre rögzíti és betartja a Közösségbe exportálandó termékeinek mennyiségi kereteit.

2. Az 5. cikkben foglalt rendelkezések fenntartása mellett a Közösség kötelezi magát, hogy a jelen megállapodás tárgyát képező termékeket illetően felfüggeszti a jelenleg érvényben levő mennyiségi importkorlátozások alkalmazását és nem vezet be új mennyiségi korlátozásokat, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, valamint a Genfi Egyezmény 3. cikke értelmében.

3. Az olyan intézkedések, amelyek hatásukban egyenértékűek a jelen megállapodás tárgyát képező termékek Közösségbe történő importjának mennyiségi korlátozásával, tilosak.

3. cikk

1. A kézzel vagy lábbal meghajtott szövőszékeken előállított kézműipari szövetek, az e szövetekből kézzel előállított ruházati és más cikkek, valamint a hagyományos népművészet kézműipari cikkei nem esnek mennyiségi keretek alá, amenynyiben ezek a termékek megfelelnek a B Jegyzőkönyvben rögzített feltételeknek.

2. A jelen megállapodás tárgyát képező textiltermékeknek a Közösségbe történő behozatala nem esik a II. mellékletben foglalt mennyiségi keretek alá, amennyiben a Közösségben erre a célra létrehozott adminisztratív ellenőrzési rendszer keretein belül ezeket a termékeket - akár ugyanabban az állapotban, akár feldolgozás után - a Közösségen kívüli reexportra szántnak nyilvánítják.

Ha azonban a fentiekben rögzített feltételek között importált termékeket Közösségen belüli felhasználásra kívánják bocsátani, ennek előfeltétele a magyar hatóságok által kiállított exportengedély bemutatása, valamint a származás igazolása - az A Jegyzőkönyvben rögzített feltételek szerint.

3. Abban az esetben, ha a Közösség illetékes hatóságai megállapítják, hogy importált textiltermékeket a jelen megállapodásban rögzített menynyiségi keretek egyikének terhére írták, azonban azokat később akár ugyanabban az állapotban, akár feldolgozás után a Közösségen kívülre reexportálták, a szóban forgó illetékes hatóságok négy héten belül tájékoztatják a magyar hatóságokat a kérdéses mennyiségekről és felhatalmazást adnak ugyanazon termékek azonos mennyiségben való behozatalára anélkül, hogy azt az említett mennyiségi keret terhére írnák.

4. Az I. mellékletben szereplő textiltermékeknek a Közösségbe történő reimportálása, ha erre a Közösség által ideiglenesen exportált áruknak Magyarországon történt feldolgozását követően kerül sor, nem terheli a jelen megállapodás II. mellékletében rögzített mennyiségi kereteket, amennyiben ezt a Közösség régióiban érvényben levő - e célra létrehozott - diszkriminációmentes adminisztratív ellenőrzési rendszer keretében mint ilyet jelentik be.

4. cikk

1. A következő évre megállapított mennyiségi keret egy része minden árukategóriánál előzetesen felhasználható a folyó évi mennyiségi keret 5%-ának erejéig.

Az előzetes szállítások a következő évi mennyiségi keretből levonásra kerülnek.

2. Az adott évben ki nem használt mennyiségeket a következő év megfelelő mennyiségi keretébe átvinni a folyó évi mennyiségi keret 5%-ának erejéig lehet.

3. Mennyiségi keretek egymásközötti átvitele az I. csoportot illetően csak a következő esetekben megengedett:

- a 2 és 3 kategória közötti átvitel a rendeltetési kategória mennyiségi kerete 3,5%-ának erejéig hajtható végre;

- a 4, 5, 6, 7 és 8 kategória közötti átvitel a rendeltetési kategória mennyiségi kerete 3,5%-ának erejéig hajtható végre.

Átvitel a II., III., IV. és V. csoportba tartozó minden egyes kategóriába az I., II., III., IV. és V. csoportok minden egyes kategóriájából a rendeltetési kategória mennyiségi kerete 5%-ának erejéig hajtható végre.

4. A fenti átviteleknél alkalmazandó egyenértékűségtáblázatot a jelen megállapodás I. melléklete tartalmazza.

5. A fenti 1, 2. és 3. bekezdésekben foglalt rendelkezések ugyanazon az éven belüli halmozott alkalmazása az adott termékkategóriában nem eredményezhet

- az I. csoporthoz tartozó termékkategóriáknál 11%-osnál;

- a II., III., IV. és V. csoportokhoz tartozó termékkategóriáknál 12,5%-osnál

magasabb növekedést.

6. A fenti 1, 2. és 3. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását a magyar hatóságok előzetesen bejelentik a Közösségnek.

5. cikk

1. Ha a jelen megállapodás tárgyát képező textiltermék Magyarországról a Közösségbe a rendes versenyfeltételek között érvényesülő ársáv alatti árakon kerül behozatalra és ennek folytán súlyos kárt okoz vagy ezzel fenyegeti ugyanazon termékek, hasonló termékek vagy közvetlenül versenyző termékek közösségi termelőit, a Közösség Magyarország GATT Csatlakozási Jegyzőkönyve 5. pontjához folyamodhat és ebben az esetben a következő különleges rendelkezések alkalmazására kerül sor.

2. A Közösség kérésére konzultációkra kerül sor abból a célból, hogy ellenőrizzék valóban fennáll-e a fenti 1. bekezdésben említett helyzet. Ha egyetértésre jutottak ilyen helyzet fennállását illetően, Magyarország megteszi e helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket.

3. Ha a fent említett konzultációk során a Közösség kérésének időpontjától számított 30 napon belül a felek nem jutnak egyetértésre és ha a kérdéses termékből szállítás továbbra is a rendes versenyfeltételek között érvényesülő ársáv alatti árakon folytatódik és ebből kifolyólag súlyos kárt okoz vagy ezzel fenyegeti a fenti 1. bekezdésben említett közösségi termelőket, a Közösség - egyidejűleg folytatva a konzultációkat a kölcsönösen elfogadható megoldás érdekében - visszautasíthatja a kérdéses szállítmányok behozatalát. Ezek az intézkedések csak az ilyen helyzet megelőzéséhez vagy orvoslásához szigorúan szükséges ideig tarthatók fenn.

4. Olyan kritikus körülmények között, amikor adott textiltermékeknek a rendes versenyfeltételek között érvényesülő ársáv alatti árakon végrehajtott importja nehezen helyrehozható károsodások kockázatával jár, a Közösség amíg a megoldásra vonatkozó megegyezés a konzultáció során meg nem születik, ideiglenesen visszautasíthatja a kérdéses termékek behozatalát. E konzultációkat haladéktalanul, mindenesetre a Közösség kérésétől számított 5 napos határidőn belül megkezdik, a kölcsönösen elfogadható megoldás elérése érdekében. A két fél minden lehetséges mértékben törekedni fog arra, hogy a tárgyalások megkezdésétől számított 5 napos határidőn belül kölcsönösen elfogadható megoldásra jusson.

5. E cikk rendelkezéseinek alkalmazása során, annak megállapítása céljából, hogy valamely textiltermék ára "a rendes versenyfeltételek között érvényesülő ársáv alatt" van-e, ezt az árat össze lehet hasonlítani:

- a hasonló termékeknek az importáló ország piacán, a kereskedelmi forgalmazás összehasonlítható szakaszában érvényesülő áraival, éppúgy, mint

- azokkal az árakkal, amelyeket általában más exportáló országok alkalmaznak normális kereskedelmi feltételek között eladott termékekre az importáló ország piacán, és

- azokkal a legalacsonyabb árakkal, amelyeket bármely más exportáló ország alkalmazott rendes értékesítési feltételek között eladott termékekre a konzultációra vonatkozó kérést megelőző három hónapban és amelyek nem váltottak ki intézkedés alkalmazását a Közösség részéről.

6. Magyarország bármikor konzultációt kérhet a jelen cikk rendelkezéseinek alkalmazása folytán keletkezhető nehézségek megvizsgálása céljából.

MÁSODIK RÉSZ: A MEGÁLLAPODÁS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

6. cikk

1. A jelen megállapodás tárgyát képező, mennyiségi keretek alá tartozó textiltermékek exportja, kettős ellenőrzési rendszer alá esik, amelynek módozatait az A Jegyzőkönyv rögzíti.

2. A tagállamok illetékes hatóságai kötelesek az importdokumentumokat vagy engedélyeket maximálisan öt munkanapon belül automatikusan kiadni, attól számítva, amikor az importáló a kérelmet az A Jegyzőkönyvben rögzített feltételek mellett benyújtotta.

A fent említett importdokumentumok vagy engedélyek hat hónapig érvényesek.

7. cikk

1. A megállapodás II. számú mellékletében nem szereplő textiltermékek exportja az alábbi bekezdések feltételei szerint mennyiségi keretek alá vonható.

2. A Közösség a megállapodás XIV. cikkében megállapított módozatok szerint konzultációk kezdését kérheti, abból a célból, hogy megegyezésre jussanak a II. számú mellékletben nem szereplő valamely kategóriába tartozó termék megfelelő korlátozásának szintjére vonatkozóan, ha a létrehozott adminisztratív ellenőrzési rendszer keretében azt állapítja meg, hogy valamely kategória Magyarországról származó behozatalának szintje az e kategóriába tartozó termék közösségi importjának előző évi teljes mennyiségéhez képest meghaladja az alábbi arányokat:

- a 0,2%-ot, ha a termékkategória az I. csoportba tartozik;

- az 1,2%-ot, ha a termékkategória a II. csoportba tartozik;

- a 4%-ot, ha a termékkategória a III., IV. és V. csoportba tartozik.

3. Addig is, amíg nem születik kölcsönösen kielégítő megoldás, Magyarország kötelezi magát, hogy a konzultációs kérés hivatalos közlésének keltétől számítva felfüggeszti vagy a Közösség által megjelölt szintre korlátozza a kérdéses kategória alá tartozó termékeknek a Közösségbe vagy a Közösség által megjelölt közös piaci régióba vagy régiókba irányuló exportját.

A Közösség engedélyezi az említett kategóriába tartozó azoknak a termékeknek a behozatalát, amelyeket Magyarországról a konzultációs kérés benyújtásának kelte előtt adtak fel.

4. Abban az esetben, ha a felek a megállapodás 14. cikkében megjelölt határidőn belül nem tudnának kölcsönösen kielégítő megoldást találni a konzultációk során, a Közösségnek jogában áll olyan éves szintű mennyiségi keretet bevezetni, amely nem alacsonyabb a kérdéses kategóriában elért és a konzultáció kérés közlésében megjelölt import szintjénél.

Az így rögzített éves szint emelésére kerül sor a XIV. cikkelyben előírt konzultációs eljárás keretében, annak érdekében, hogy biztosítsák a 2. bekezdésben előírt feltételek tiszteletben tartását, ha a Közösség összimportjának alakulása az adott termékből ezt szükségessé teszi.

5. A 2. vagy 4. bekezdés alapján bevezetett keretek semmi esetre sem lehetnek alacsonyabbak a Magyarországról származó ugyanazon kategória alá eső termék közösségi importjának 1976-ban elért szintjénél.

6. A 2. és 4. bekezdésben rögzített eljárási módozatoknak megfelelően mennyiségi keret állapítható meg regionális szinten, ha meghatározott terméknek a Közösség egy régiójába történő importja, a 2. bekezdésben foglalt feltételek mellett meghatározott mennyiségekhez viszonyítva, meghaladja az ezekre a régiókra megállapított alábbi százalékos arányt:

NSZK 28,5%

Benelux 10,5%

Franciaország 18,5%

Olaszország 15 %

Dánia 3 %

Írország 1 %

Egyesült Királyság 23,5%.

7. A jelen cikk alapján bevezetett mennyiségi keretek éves növekedési ütemét a C Jegyzőkönyvben rögzített módozatok szerint kell megállapítani.

8. A jelen cikk rendelkezései nem alkalmazandók, ha a 2. bekezdésben említett százalékos arányokat a Közösség teljes importjának visszafejlődése, nem pedig a magyarországi eredetű termékek importjának növekedése miatt érték el.

9. A 2. vagy 4. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén Magyarország kötelezi magát arra, hogy a mennyiségi keret bevezetését megelőzően kötött szerződések tárgyát képező termékekre exportengedélyt a folyó évre megállapított menynyiségi keret mennyiségének erejéig ad ki.

10. A 2. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából a Közösség kötelezi magát, hogy minden év március 31-e előtt közli a magyar hatóságokkal a megállapodás tárgyát képező textiltermékek előző évi teljes importjára vonatkozó statisztikai adatokat, szállító országok szerinti, valamint a Közösség tagállamai szerinti bontásban.

11. A megállapodásnak a II. mellékletben szereplő mennyiségi keretek alá tartozó termékek exportjára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azoknak a termékeknek az exportjára is, amelyekre a jelen cikk alapján vezettek be menynyiségi kereteket.

8. cikk

1. Magyarország közli a Közösséggel azokat a pontos statisztikai információkat, amelyek a magyar hatóságok által a Közösségbe exportált különböző textiltermék kategóriákra kiadott összes exportengedélyre vonatkoznak.

2. A Közösség ugyanilyen módon pontos statisztikai információkat ad át a magyar hatóságoknak a Közösség illetékes hatóságai által kiállított importokmányokról vagy engedélyekről, valamint rendelkezésre bocsátja a 7. cikk 2. bekezdésében megjelölt adminisztratív ellenőrzési rendszer alá eső termékek importstatisztikáit.

3. A fenti információkat valamennyi termékkategóriára legkésőbb a vonatkozó tárgy-negyedévet követő második hónap végéig kell megadni.

4. Ha a kölcsönös információk elemzésekor kiderül, hogy jelentős eltérések vannak az export-és importadatok között, konzultációt lehet kezdeni a jelen megállapodás 14. cikkében meghatározott eljárás szerint.

9. cikk

A jelen megállapodás tárgyát képező termékkategóriákra vonatkozóan a Közösségben érvényes eljárások keretében áruk osztályozásával kapcsolatban hozott bármely döntés valamint a közös vámtarifa vagy a NIMEXE módosítása nem vonhatja maga után az ezekkel kapcsolatos menynyiségi keretek csökkentését a II. sz. mellékletben rögzített feltételekhez képest.

10. cikk

Magyarország törekszik annak biztosítására, hogy a jelen megállapodás tárgyát képező textiltermékek kivitelének ütemezése az év folyamán a lehető legegyenletesebb legyen, figyelembe véve azonban a szezonális tényezőket.

Mindazonáltal ha a megállapodást a 19. cikk 3. bekezdése értelmében felmondják, a II. mellékletben rögzített mennyiségi kereteket időarányosan csökkenteni kell.

11. cikk

Ha megállapítást nyer, hogy a jelen megállapodás értelmében mennyiségi keretek alá eső kategóriába tartozó valamelyik termék behozatala túlzottan koncentrálódik, a Közösség a helyzet orvoslása érdekében a 14. cikkben meghatározott módozatok szerint konzultációt kérhet.

12. cikk

1. A II. mellékletben megállapított mennyiségi kereteknek azok a részei, amelyek a Közösség egyik tagállamában nem kerülnek kihasználásra, a Közösségben érvényben levő eljárások szerint átadhatók egy másik tagállamnak. A Közösség kötelezi magát arra, hogy négy héten belül válaszol Magyarország által így benyújtott minden újraelosztási kérelemre. Egyetértés áll fenn abban, hogy az így végrehajtott újraelosztás nincs alávetve a jelen megállapodás 4. cikkében meghatározott rugalmassági szabályok keretében rögzített korlátozásoknak.

2. Ha a Közösség meghatározott régiójában pótlólagos ellátási igények jelentkeznek és ha az 1. bekezdés alkalmazásaként hozott intézkedések nem alkalmasak arra, hogy teljes mértékben fedezzék ezeket az igényeket, a Közösség engedélyezheti a II. mellékletben előirányzottnál nagyobb mennyiségek behozatalát.

13. cikk

1. Magyarország és a Közösség kötelezik magukat arra, hogy elkerülnek minden diszkriminációt az exportengedélyek és az importokmányok vagy engedélyek kiadásánál.

2. A jelen megállapodás alkalmazása során a szerződő felek ügyelnek arra, hogy fenntartsák a Közösség és Magyarország közötti hagyományos kereskedelmi gyakorlatokat és áramlatokat.

3. Abban az esetben, ha az egyik fél megállapítja, hogy a jelen megállapodás alkalmazása zavarokhoz vezet a közösségi importálók és a magyar szállítók közötti kereskedelmi kapcsolatokban, ennek a helyzetnek orvoslása céljából a jelen megállapodás 14. cikkében meghatározott eljárás szerint a felek haladéktalanul konzultációkat kezdenek.

14. cikk

A jelen megállapodásban előirányzott különleges konzultációs eljárásokat a következő rendelkezések szabályozzák:

- a konzultáció-kérést az érintett féllel írásban kell közölni;

- a konzultáció kéréshez adott esetben ésszerű határidőn belül (mindenesetre a hivatalos közléstől számított 15 napon belül) jelentést kell csatolni azokról a körülményekről, amelyek az érdekelt fél véleménye szerint indokolják egy ilyen kérés előterjesztését;

- a konzultációkat legkésőbb egy hónappal a kérés hivatalos közlése után meg kell kezdeni, annak érdekében, hogy a felek legkésőbb egy hónap múlva megállapodásra vagy kölcsönösen elfogadható megoldásra jussanak;

- a megállapodás vagy kölcsönösen elfogadható megoldás kialakítására a fentiekben előirányzott egy hónapos határidő közös megegyezéssel meghosszabbítható.

15. cikk

1. A felek elismerik és megerősítik, hogy az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményből fakadó jogaik és kötelezettségeik megsértése nélkül az I. cikkben meghatározott textiltermékek kölcsönös forgalmának lebonyolítása a jelen megállapodás, valamint a Genfi Egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.

2. Szükség esetén, a két fél egyikének kérésére és a Genfi Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, konzultációkat folytatnak minden olyan kérdésről, amely a jelen megállapodás alkalmazásából fakad. Az így kezdett konzultációk az együttműködés szellemében folynak és azzal a szándékkal, hogy a két fél közötti nézeteltéréseket összeegyeztessék.

HARMADIK RÉSZ: ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

1. A jelen megállapodás rendelkezései nem vonatkoznak azon termékek importjára, amelyek a Közösség 1977-ben érvényes importrendszerének keretében mennyiségi keretek tárgyát képezik, amennyiben az illetékes hatóságok a Közösségben az importengedélyeket vagy okmányokat 1978. január 1. előtt kiadták.

2. Azok a Magyarországról származó termékek, amelyek csak 1978. január 1-től kerülnek mennyiségi keretek alá a jelen megállapodás értelmében, 1978. március 31-ig importálhatók, amennyiben ezeket a termékeket 1978. január 1. előtt feladták.

17. cikk

Az A Jegyzőkönyv 2. és 9. cikkében foglalt rendelkezések alóli kivételként a Közösség kötelezi magát arra, hogy kiadja az importokmányokat vagy engedélyeket a fent említett 9. cikkben előírt formában bemutatott kiviteli engedély vagy származási bizonyítvány nélkül azokra a Magyarországról származó termékekre, amelyek a jelen megállapodás értelmében mennyiségi keretek alá esnek, amennyiben ezek a termékmennyiségek az 1978. január 1-1978. június 30-a közötti időszakban feladásra kerülnek és nem lépik túl az ezen termékekre vonatkozó mennyiségi keretek 60%-át. Ezt a határidőt a felek a megállapodás 14. cikkében előirányzott konzultációs eljárás keretében közös megegyezéssel meghosszabbíthatják.

A Közösség haladéktalanul pontos statisztikai információkat közöl a magyar hatóságokkal a jelen cikk alkalmazásával kiadott importokmányokról vagy engedélyekről; ezek a hatóságok a megfelelő mennyiségeket a szóban forgó termékeknek a II. mellékletben 1978-ra vonatkozóan rögzített mennyiségi keretei terhére írják.

18. cikk

A jelen megállapodást alkalmazni kell egyrészt azokon a területeken, ahol az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződést, az ebben a szerződésben meghatározott feltételek szerint alkalmazzák, másrészt Magyarország területén.

19. cikk

1. A jelen megállapodás annak a hónapnak első napján lép hatályba, amely azután az időpont után következik, amikor a szerződő felek értesítik egymást az ehhez szükséges eljárások végrehajtásáról. A megállapodás 1981. december 31-ig marad érvényben és közös megegyezéssel meghosszabbítható egy éves időszakra, 1982. december 31-ig.

2. A jelen megállapodás 1978. január elsejétől alkalmazandó.

3. Mindegyik fél bármikor javasolhatja a jelen megállapodás módosítását vagy legkevesebb kilencven napos előzetes értesítéssel felmondhatja azt. Az utóbbi esetben a megállapodás az előzetes értesítés időszakának elteltével hatályát veszti.

4. A jelen megállapodáshoz csatolt mellékletek és jegyzőkönyvek, valamint a levélváltások annak szerves részét képezik.

20. cikk

A jelen megállapodás két példányban készült, magyar, valamint angol, dán, francia, holland, német és olasz nyelven; mindegyik szöveg egyaránt hiteles.

Aminek hiteléül az alulírott teljes jogú meghatalmazottak a jelen megállapodást aláírták.

Kelt Brüsszelben, ezerkilencszáznyolcvanegy július kilencedikén.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében

Nyerges János s. k.,

Az Európai Közösségek Tanácsának nevében

Horst. G. Krenzler s. k."

A JEGYZŐKÖNYV

A kettős ellenőrzés rendszere

I. FEJEZET

MENNYISÉGI KERETEK

I. RÉSZ: EXPORT

1. cikk

Az illetékes magyar kormányzati hatóságok exportengedélyt bocsátanak ki a II. mellékletben szereplő textiltermékek minden egyes szállítmányára az azokra vonatkozó és a megállapodás 4. és 12. cikkeinek értelmében esetlegesen módosított mennyiségi keretek erejéig.

2. cikk

Az exportengedélynek egyezőnek kell lennie a jelen Jegyzőkönyv mellékletében szereplő szabványmintával. Ennek az engedélynek többek között igazolnia kell, hogy az adott termék mennyisége a vonatkozó kategóriára megállapított menynyiségi keretbe beszámításra került.

3. cikk

A már kibocsátott exportengedélyek bármilyen visszavonásáról vagy módosításáról késedelem nélkül értesíteni kell a Közösség illetékes hatóságait.

4. cikk

Az exportot azon évre megállapított mennyiségi keretekbe kell beszámítani, amely folyamán az árukat ténylegesen feladták, még akkor is, ha az exportengedélyt az áruk feladását követően állították ki.

II. RÉSZ: IMPORT

5. cikk

A mennyiségi keretek alá vont textiltermékeknek a Közösségbe való importja importokmány vagy engedély bemutatásához van kötve.

6. cikk

A Közösség illetékes hatóságai az importokmányokat vagy engedélyeket automatikusan, legkésőbb 5 munkanapon belül kibocsátják, attól az időponttól számítva, amikor a kérelmet, a megfelelő exportengedélyt mellékelve, benyújtották.

7. cikk

Ha a Közösségbe történő tényleges import a vonatkozó exportengedélyekben, valamint az importokmányokban vagy engedélyekben szereplő mennyiségek alatt marad, az illetékes hatóságok a Közösségben elfogadják a szóban forgó importot. E hatóságok mihelyt a magyar hatóságoktól hivatalos értesítést kapnak az exportengedélyek módosításáról, kötelesek helyesbíteni a megfelelő mennyiségi kereteikre vonatkozó nyilvántartásukat.

8. cikk

Ha a Közösség illetékes hatóságai úgy ítélik meg, hogy a Magyarország által kibocsátott exportengedélyek által fedezett összmennyiség adott termékkategória esetében a megállapodás alkalmazásának valamely éve folyamán meghaladja az erre a kategóriára a II. mellékletben megállapított és esetleg a megállapodás 4. és 12. cikkei alapján módosított mennyiségi keretet, az említett hatóságok felfüggeszthetik az importengedélyek vagy okmányok kiállítását. Ebben az esetben a Közösség illetékes hatóságai erről haladéktalanul értesítik a magyar hatóságokat; ilyenkor a megállapodás 14. cikkében előirányzott speciális konzultációs eljárásra kerül sor.

II. FEJEZET

SZÁRMAZÁS

9. cikk

1. A Magyarországról származó termékeknek a Közösségbe, a jelen megállapodás által meghatározott rendszerben történő importja a jelen Jegyzőkönyv mellékletében szereplő szabványmintával megegyező származási bizonyítvány bemutatása mellett kerül engedélyezésre.

2. Ezt a származási bizonyítványt Magyarország illetékes kormányhatóságai bocsátják ki, ha a szóban forgó termékek a Közösségben e tárgyban érvényben levő rendelkezések értelmében magyar származásúaknak tekintendők.

3. Mindazonáltal a III., IV. és V. csoportba tartozó termékeknek a Közösségbe jelen megállapodás által meghatározott rendszerben történő importja engedélyezésre kerül az exportőrnek a számlára vagy más kereskedelmi okmányra rávezetett olyan nyilatkozata bemutatása mellett, amely tanúsítja, hogy az érintett termékek a Közösségben e tárgyban érvényben levő rendelkezések értelmében magyar származásúak.

10. cikk

A származási bizonyítvány szövege és a termék import formalitásai végrehajtásának érdekében a vámhivatal részére benyújtott dokumentumok szövege között mutatkozó kisebb eltérések ipso facto nem teszik kétségessé a bizonyítvány kijelentéseit.

11. cikk

1. Próbaként és mindenkor, ha a Közösség illetékes hatóságainak megalapozott kételyük van a bizonyítvány hitelességét vagy a kérdéses termékek tényleges származására vonatkozó tájékoztatások pontosságát illetően, a származási bizonyítványok utólagos ellenőrzésére kerül sor.

Ilyen esetekben a Közösség illetékes hatóságai a származási bizonyítványt vagy annak másolatát visszaküldik Magyarország illetékes kormányzati hatóságához, megjelölve adott esetben a vizsgálatot igazoló tartalmi vagy formai indokokat. A származási bizonyítványhoz csatolják - ha kiállításra került - a számlát vagy annak másolatát és megadják mindazokat az információkat, amelyeket be lehetett szerezni és amelyek alapján feltételezhető, hogy a származási bizonyítványban szereplő jelzések pontatlanok.

2. Az 1. bekezdés rendelkezéseit a jelen Jegyzőkönyv 9. cikke 3. bekezdésében szereplő származási nyilatkozatok utólagos ellenőrzésére is alkalmazni kell.

3. A fenti 1. és 2. bekezdés értelmében végrehajtott utólagos ellenőrzések eredményét legfeljebb három hónapon belül a Közösség illetékes hatóságainak tudomására kell hozni.

Ha ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményei a származási nyilatkozatok alkalmazásánál rendszeres szabálytalanságokra utalnak, a Közösség az érintett termékek importjára a jelen Jegyzőkönyv 9. cikke 1. és 2. bekezdésében szereplő rendelkezéseket alkalmazhatja.

4. A származási bizonyítványok utólagos ellenőrizhetősége érdekében a származási bizonyítványok másolatait, valamint a rájuk vonatkozó esetleges exportokmányokat az illetékes magyar kormányzati hatóságoknak legalább két évig meg kell őrizniük.

5. Ha a jelen cikkben szabályozott eljárást próbaként folytatják le, ez nem képezheti akadályát annak, hogy a kérdéses terméket forgalomba hozzák.

III. FEJEZET

AZ EXPORTENGEDÉLYEK ÉS SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK FORMÁJA, BEMUTATÁSA ÉS KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

12. cikk

A jelen Jegyzőkönyvhöz mellékelt minta két lapból áll. Az első lap az exportengedély, a második lap a származási bizonyítvány.

Ezekről az okmányokról másolatokat is lehet készíteni, ezeket mint ilyeneket kellően megjelölve. Az okmányokat angol vagy francia nyelven kell kiállítani. Ha kiállításuk kézzel történik, akkor ezt tintával és nyomtatott betűvel kell elvégezni.

Az okmány 210X297 milliméteres formátumú. A felhasználandó papírnak minimum 25 gramm/ m2 súlyú fehér, famentes, enyvezett írópapírnak kell lennie. A két lap gillosált alapnyomással van ellátva, amely láthatóvá tesz mechanikus vagy vegyi eszközökkel végrehajtott mindenfajta hamisítást.

Valamennyi okmányt nyomtatott vagy nem nyomtatott sorszámmal kell ellátni, hogy az azonosítható legyen.

13. cikk

Az exportengedélyt és a származási bizonyítványt az arra vonatkozó áru feladását követően is ki lehet bocsátani. Ebben az esetben az okmányokra rá kell vezetni a "Délivré a posteriori" vagy az "Issued retrospectively" jelzést.

14. cikk

Az exportengedély vagy a származási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr másolatot kérhet az azokat kibocsátó illetékes magyar kormányzati hatóságtól, melyet az utóbbi a birtokában levő exportokmányok alapján állít ki. Az így kibocsátott másolatot a "duplicata" jelzéssel kell ellátni.

A másolaton az eredeti exportengedély vagy származási bizonyítvány keltezésének kell szerepelnie.

15. cikk

Az illetékes magyar kormányzati hatóságok meggyőződnek arról, hogy az exportált árumenynyiségek nem haladják meg az exportengedélyen és a származási bizonyítványon szereplő menynyiségeket, továbbá arról, hogy az áruk megfelelnek az exportengedélyen és a származási bizonyítványon feltüntetett egyéb adatoknak.

16. cikk

Magyarország megadja az Európai Közösségek Bizottságának az exportengedélyek és származási bizonyítványok kibocsátására illetékes kormányzati hatóságok nevét és címét, valamint az említett hatóságok által használt pecsétlenyomatok mintapéldányát.

A JEGYZŐKÖNYV MELLÉKLETE

B JEGYZŐKÖNYV

A megállapodás 3. cikke 1. bekezdésében a kézműipari termékeikre vonatkozóan előirányzott mentesség csak az alábbi termékekre vonatkozik:

a) kézi- vagy lábmeghajtású szövőszékkel készült és hagyományosan helyi magyar kézműipari szövetek;

b) ruházati és egyéb textiltermékek, amelyek hagyományosan magyar kézműipari gyártásúak és amelyeket a fenti szövetekből állítottak elő, kizárólag kézzel varrva, gép igénybe vétele nélkül;

c) hagyományos magyar népművészet körébe tartozó kézműipari textiltermékek, amelyeket a két fél közös megegyezésével összeállított és a jegyzőkönyvhöz mellékelt lista határoz meg.

A mentesség csak az illetékes magyar hatóságok által a jelen Jegyzőkönyvhöz csatolt mintának megfelelően kiállított bizonyítvánnyal ellátott termékekre vonatkozik. Ezeket a bizonyítványokat, melyeknek meg kell jelölniük a mentesség alapját képező indokokat, az illetékes közösségi hatóságok elfogadják, amennyiben meggyőződnek arról, hogy az érintett termékek megfelelnek a Jegyzőkönyvben megjelölt feltételeknek. Abban az esetben, ha e termékek valamelyikének importja olyan arányokat öltene, melyek a Közösségnek nehézségeket okoznának, a két fél azonnal konzultációkat kezd a megállapodás 14. cikkében előirányzott eljárás szerint a mennyiségekkel kapcsolatos problémák megoldása érdekében.

A MELLÉKLET

MAGYARORSZÁG HAGYOMÁNYOS NÉPMŰVÉSZETE KÖRÉBE TARTOZÓ KÉZMŰIPARI TERMÉKEK EGYEZTETETT LISTÁJA

Ez a lista azokat a textiltermékeket tartalmazza, amelyek kizárólag és történelmileg a magyar hagyományos népművészet körébe tartoznak.

Ruházati termékekről van szó, amelyek jellegüket tekintve blúzok, ingek, ingblúzok, tunikák, valamint mellények, kötények, asztali ruhák, kendők és sálak.

Ezek a termékek, melyeknek megjelölése, leírása, stílusa az alábbiakban szerepel, a következő jellegzetességekkel rendelkeznek:1

- magyar kézműipari műhelyekben készülnek;

- magyar népművészeti stílusban, teljesen kézzel készített hímzésekkel vannak díszítve;

- nincs közöttük olyan termék, amelyen rátétes hímzés van;

- nincs közöttük olyan ruha, amely húzós zárral van ellátva.

1 A reprezentatív mintákról készített fényképfelvételek a Magyar Népköztársaság és a tagállamok illetékes hatóságainak birtokában vannak.

C JEGYZŐKÖNYV

A megállapodás 7. cikke alapján bevezetett mennyiségi keretek éves növekedési ütemeit az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) az I. csoportba tartozó termékekre:

- az ütem évi 0,5%, ha a termék az 1. és 2. kategóriába tartozik,

- az ütem évi 4%, ha a termék a 3-8. kategóriába tartozik;

b) a II. III., IV. és V. csoportba tartozó termékkategóriáknál a növekedési ütemet a felek közötti megállapodás határozza meg a megállapodás 14. cikkében előirányzott konzultációs eljárás keretében. Ez a növekedési ütem semmi esetre sem lehet alacsonyabb annál a legmagasabb ütemnél, amelyet a Genfi Egyezmény keretében a Közösség és Magyarországéval azonos vagy összehasonlítható szintű áruforgalmú más harmadik országok között kötött kétoldalú megállapodások alapján a megfelelő termékek élveznek.

NYILATKOZAT

A MEGÁLLAPODÁS 1. CIKKE 3. BEKEZDÉSÉRE VONATKOZÓAN

A Közösség kijelenti, hogy a megállapodás 1. cikke 3. bekezdésében hivatkozott közösségi származási szabályozásnak megfelelően e szabályozás esetleges módosításai továbbra is olyan kritériumokon fognak alapulni, amelyek a származás elismeréséhez nem követelnek meg fontosabb műveleteket, mint egyetlen teljes átalakítás.

Az Európai Gazdasági Közösség nevében

NYILATKOZAT AZ A JEGYZŐKÖNYV 6. CIKKÉRE VONATKOZÓAN

A Közösség tájékoztatja a Magyar Népköztársaság Kormányát, hogy teljes információk hiánya, vagy megközelítő információk nyújtása az exportengedély 8. rovatában, valamint pontos információk hiánya a márkajelzésekről és a számokról, továbbá a csomagok számáról és természetéről a 10. rovatban nem képezhetik elfogadható okát annak, hogy a Közösség hatóságai az importokmány vagy importengedély kibocsátását visszautasítsák.

Az Európai Gazdasági Közösség nevében

KÖZÖS NYILATKOZAT

Az A Jegyzőkönyvnek az exportengedélyek kiadásának módozataira vonatkozó rendelkezésére

tekintettel a felek megállapodtak abban, hogy a Megállapodás hatályba lépésének időpontjától kezdődően az ide csatolt mellékletben szereplő előírásokat alkalmazzák Magyarországnak a Német Szövetségi Köztársaságba irányuló exportjára. A Közösség megfontolás tárgyává fogja tenni annak kérdését, hogy ezeket az előírásokat a Közösség más régióiba irányuló exportra is kiterjesszék; az e téren esetleg hozandó intézkedésekről Magyarországot késedelem nélkül értesíteni fogja.

a Magyar Népköztársaság Kormánya nevében

az Európai Gazdasági Közösség nevében

MELLÉKLET AZ EXPORTENGEDÉLYEK KIADÁSÁNAK MÓDOZATAIRA VONATKOZÓ KÖZÖS NYILATKOZATHOZ

1. Az illetékes magyar hatóságok, belátásuk szerint, előzetes exportértesítést adhatnak ki minden szállítási szerződésre, mely a mennyiségi keretek alá vont, export rendeltetésű termékekre vonatkozik. A fent említett hatóságok kötelezik magukat, hogy:

- az előzetes exportértesítés tárgyát képező termékek elküldését megelőzően kiadják a Megállapodás A Jegyzőkönyvéhez mellékelt mintának megfelelő exportengedély(eke)t és az exportált termékek mennyiségével végérvényesen megterhelik az arra az évre vonatkozó mennyiségi keretet, melynek folyamán az exportot lebonyolították;

- meggyőződnek arról, hogy az exportált mennyiség nem lépi túl az előzetes értesítésben megjelölt mennyiséget;

- abban az esetben, ha az előzetes exportértesítés tárgyát képező termék exportja nem történik meg az előzetes értesítésben megjelölt évben, erről tájékoztatják a Közösség illetékes hatóságait.

2. Minden exportengedélynek hivatkoznia kell az esetlegesen kiadott előzetes exportértesítés számára.

3. A Közösség illetékes hatóságai az előzetes exportértesítés bemutatása esetén, összhangban az A Jegyzőkönyv rendelkezéseivel, kiadják az importengedélyeket vagy az importokmányokat. A kérdéses mennyiséggel megterhelik a vonatkozó mennyiségi keretet.

4. Abban az esetben, ha az exportált termékeknek az exportengedély(eke)n szereplő összmen

nyisége kisebb lenne a vonatkozó előzetes értesítésben szereplőnél, vagy abban az esetben, ha az előzetes értesítésben megjelölt áruk exportja nem történne meg, vagy nem az értesítésben jelzett évben történne meg, a Közösség illetékes hatóságai kötelesek ezt figyelembe venni a megfelelő mennyiségi keretekhez tartozó importok elszámolásakor.

1. sz. levélváltás

Uram,

Van szerencsém hivatkozni az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság közötti, a textiltermékek kereskedelmére vonatkozó Megállapodásra, melyet a két fél 1978. november 30-án parafált.

A fent megjelölt Megállapodás 19. cikke 1. bekezdésére tekintettel, a Közösség értesíti Magyarország Kormányát arról, hogy kész megújítani a Megállapodást egyéves időtartamra, 1982. december 31-ig, ha Magyarország kész hasonlóan cselekedni és feltéve, hogy a két fél 1981. után is részt vesz a Genfi Egyezményben.

Hálás lennék Magyarország Kormányának, ha megerősítené egyetértését a fentiekkel.

Javasolom továbbá, hogy a fenti feltételek mellett ez a levél, valamint Magyarország Kormányának válasza megállapodást képezzen a Közösség és a Magyar Népköztársaság között a textiltermékek kereskedelmére vonatkozó Megállapodásnak 1982. december 31-ig történő meghosszabbításáról.

Fogadja Uram nagyrabecsülésemet.

Az Európai Gazdasági Közösség nevében

Uram,

Van szerencsém igazolni mai napon kelt levelének vételét, amelynek szövege a következő:

"Van szerencsém hivatkozni az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság közötti, a textiltermékek kereskedelmére vonatkozó Megállapodásra, melyet a két fél 1978. november 30-án parafált.

A fent megjelölt Megállapodás 19. cikke 1. bekezdésére tekintettel a Közösség értesíti Magyarország Kormányát arról, hogy kész megújítani a Megállapodást egy éves időtartamra, 1982. december 31-ig, ha Magyarország kész hasonlóan cselekedni és feltéve, hogy a két fél 1981. után is részt vesz a Genfi Egyezményben.

Hálás lennék Magyarország Kormányának, ha megerősítené egyetértését a fentiekkel.

Javasolom továbbá, hogy a fenti feltételek mellett ez a levél, valamint Magyarország Kormányának válasza megállapodást képezzen a Közösség és a Magyar Népköztársaság között, a textiltermékek kereskedelmére vonatkozó Megállapodásnak 1982. december 31-ig történő meghosszabbításáról."

Van szerencsém közölni a Közösséggel, hogy Kormányom megerősíti egyetértését a fentiekkel és ezért úgy tekinti, hogy a Közösség levelében foglalt feltételek mellett a jelen levélváltás megállapodást képez az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság között, a textiltermékek kereskedelmére vonatkozó Megállapodásnak 1982. december 31-ig történő meghosszabbításáról.

Fogadja Uram nagyrabecsülésemet.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében

2. sz. levélváltás

Uram,

Van szerencsém hivatkozni a Magyar Népköztársaság és az Európai Gazdasági Közösség között tárgyalt, 1978. november 30-án parafált textiltermékekre vonatkozó Megállapodásra.

Tájékoztatom Önt arról, hogy a Megállapodás megkötéséhez és életbeléptetéséhez szükséges eljárások befejezését várva a Magyar Népköztársaság Kormánya kész elfogadni, hogy a Megállapodás rendelkezései 1978. január 1-től de facto alkalmazásra kerüljenek, ha a Közösség hajlandó hasonlóan eljárni.

Van szerencsém javasolna, hogy ez a levél, valamint a Közösség válaszlevele megállapodást képezzen a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Közösség között.

Fogadja Uram nagyrabecsülésemet.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében

Uram,

Van szerencsém igazolni mai napon kelt levelének vételét, amelynek szövege a következő:

"Van szerencsém hivatkozni a Magyar Népköztársaság és az Európai Gazdasági Közösség között tárgyalt, 1978. november 30-án parafált textiltermékekre vonatkozó Megállapodásra.

Tájékoztatom Önt arról, hogy a Megállapodás megkötéséhez és életbelépéséhez szükséges eljárások befejezését várva a Magyar Népköztársaság Kormánya kész elfogadni, hogy a Megállapodás rendelkezései 1978. január 1-től de facto alkalmazásra kerüljenek, ha a Közösség hajlandó hasonlóan eljárni.

Van szerencsém javasolni, hogy ez a levél, valamint a Közösség válaszlevele megállapodást képezzen a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Közösség között."

Van szerencsém közölni a Magyar Népköztársaság Kormányával, hogy a Közösség megerősíti egyetértését a fentiekkel és következésképpen úgy tekinti, hogy ez a levélváltás megállapodást képez az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság között.

Fogadja Uram nagyrabecsülésemet.

Az Európai Gazdasági Közösség nevében

3. sz. levélváltás

Uram,

Van szerencsém hivatkozni az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság közötti, 1978. november 30-án parafált, textiltermékek kereskedelmére vonatkozó megállapodásra.

Tekintettel a fent nevezett Megállapodás 17. cikkére, a Közösség kijelenti, hogy a cikk első bekezdésében előirányzott kivételek az 1979. március 3l-e előtt elküldött termékmennyiségre terjedjenek ki. Ami az 1979. évi mennyiségeket illeti, a fenti kivételek által kedvezményezett export nem haladhatja meg a II. mellékletben rögzített mennyiségek 40%-át.

Ami a 17. cikk második bekezdésében foglalt, 1978-ra vonatkozó utalást illeti, ezt 1979-re ki kell terjeszteni a fenti részletek figyelembevételével.

A magyar hatóságok a Megállapodás alkalmazása során oly módon fognak eljárni, hogy a magyar export az 1978. december 31-ét megelőző időszakban a lehető legegyenletesebben alakuljon.

A megállapodás alkalmazása a mennyiségi keretekre vonatkozóan azt jelenti, hogy Magyarország 1978. és 1979. évi szállításai mindegyik év minden egyes tagállamra rögzített kontingensei terhére számítandók be, bármilyen mennyiségekre vonatkoznak az autonóm rendszer keretében kibocsátott importengedélyek.

Ha az 1978. évi kontingensek ezáltal - még a megállapodás 4. cikkének alkalmazása után is -kimerültnek bizonyulnának, a vonatkozó beszámítás az 1979. évi kontingensekre történik.

A 7. kategória esetében az 1978 első kilenc hónapjában a Közösségbe importált azt a mennyiséget, amely a mellékelt táblázatból kitűnően túlhaladja az erre az évre vonatkozó kontingenst, kivételesen nem kell az 1979. évi kontingens terhére beszámítani.

A fenti rendelkezések alkalmazásából eredő nehézségek esetén konzultációt lehet kezdeni akár egyik, akár másik érintett fél kérésére abból a célból, hogy kölcsönösen kielégítő megoldásra jussanak.

Hálás lennék a magyar hatóságoknak, ha megerősítenék egyetértésüket a fentiekkel.

Ezenkívül javaslom, hogy ez a levél megállapodást képezzen az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság között.

Fogadja Uram nagyrabecsülésemet.

Az Európai Gazdasági Közösség nevében

Melléklet

AZ EGK ÉS TAGÁLLAMAI IMPORTJA AZ ÖNKORLÁTOZÁS ALÁ VONT 7. KATEGÓRIA (BLÚZOK) TERMÉKEIBŐL - 1978. 9 havi helyzet

Uram!

Van szerencsém igazolni a mai napon kelt levelének vételét, amelynek szövege a következő:

"Van szerencsém hivatkozni az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság közötti, 1978. november 30-án parafált, textiltermékek kereskedelmére vonatkozó megállapodásra.

Tekintettel a fentnevezett Megállapodás 17. cikkére, a Közösség kijelenti, hogy a cikk első bekezdésében előirányzott kivételek az 1979. március 31-i előtt elküldött termékmennyiségre terjednek ki. Ami az 1979. évi mennyiségeket illeti, a fenti kivételek által kedvezményezett export nem haladhatja meg a II. mellékletben rögzített mennyiségek 40%-át.

Ami a 17. cikk második bekezdésében foglalt, 1978-ra vonatkozó utalást illeti, ezt 1979-re ki kell terjeszteni a fenti részletek figyelembevételével.

A magyar hatóságok a Megállapodás alkalmazása során oly módon fognak eljárni, hogy a magyar export az 1978. december 31-ét megelőző időszakban a lehető legegyenletesebben alakuljon.

A megállapodás alkalmazása a mennyiségi keretekre vonatkozóan azt jelenti, hogy Magyarország 1978. év 1979. évi szállításai mindegyik év minden egyes tagállamra rögzített kontingensei terhére számítandók be, bármilyen mennyiségekre vonatkoznak az autonom rendszer keretében kibocsátott importengedélyek.

Ha az 1978. évi kontingensek ezáltal - még a megállapodás 4. cikkének alkalmazása után is -kimerültnek bizonyulnának, a vonatkozó beszámítás az 1979. évi kontingensekre történik.

Hálás lennék a magyar hatóságoknak, ha megerősítenék egyetértésüket a fentiekkel.

Ezen kívül javaslom, hogy ez a levél megállapodást képezzen az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság között."

Van szerencsém közölni a Közösséggel, hogy Kormányom megerősíti a fentiekkel való egyetértését és következésképpen úgy tekinti, hogy e levélváltás megállapodást képez a Magyar Népköztársaság és az Európai Gazdasági Közösség között.

Fogadja Uram nagyrabecsülésemet.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében

Melléklet

AZ EGK ÉS TAGÁLLAMAI IMPORTJA AZ ÖNKORLÁTOZÁS ALÁ VONT 7. KATEGÓRIA (BLÚZOK) TERMÉKEIBŐL - 1978. 9 havi helyzet

LEVÉLVÁLTÁS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG KÖZÖTT

Uram,

Van szerencsém hivatkozni a textiltermékek kereskedelmére vonatkozó, az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság között 1978. november 30-án parafált megállapodásra.

E megállapodás tárgyalása során a Közösség és a Magyar Népköztársaság - figyelembevéve azt a tényt, hogy mindkét fél szerződő fele Magyarország GATT Csatlakozási Jegyzőkönyvének - bizonyos len és rami termékek kereskedelmére vonatkozóan megegyeztek a következő rendelkezésekben is:

"A fent említett kétoldalú megállapodás érvényességének időszakában a Magyar Népköztársaság minden tárgyévben betartja a len és rami termékek Közösség felé irányuló exportjának menynyiségi kereteit a mellékelt I. és II. táblázatnak megfelelően. (I. - a termékek leírása, II. - a magyar export szintje.)

Ezeknek az önkorlátozási intézkedéseknek a módozatai és kezelése analógia révén ugyanazoknak a feltételeknek van alárendelve, mint amelyeket a Közösség és a Magyar Népköztársaság közötti, textiltermékek kereskedelmére vonatkozó megállapodás tárgyát képező III., IV. és V. csoportba tartozó termékek exportjára alkalmaznak. Ugyanez vonatkozik a szóban forgó I. és II. mellékletben szereplő hivatkozásokra, amelyek az említett megállapodás cikkeire utalnak."

A fenti rendelkezések által előirányzott rendszer életbelépése és időtartama azonos az említett megállapodásával.

Hálás lennék Önnek, ha igazolná, hogy a fentiek megfelelnek az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság között e tárgyban folytatott tárgyalások eredményeinek.

Fogadja Uram nagyrabecsülésemet.

Az Európai Gazdasági Közösség nevében

Uram,

Van szerencsém igazolni a mai napon kelt levelét, amelynek szövege a következő:

"Van szerencsém hivatkozni a textiltermékek kereskedelmére vonatkozó, az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság között 1978. november 30-án parafált megállapodásra.

E megállapodás tárgyalása során a Közösség és a Magyar Népköztársaság - figyelembevéve azt a tényt, hogy mindkét fél szerződő fele Magyarország GATT csatlakozási Jegyzőkönyvének - bizonyos len és rami termékek kereskedelmére vonatkozóan megegyeztek a következő rendelkezésekben is:

A fenti rendelkezések által előirányzott rendszer életbelépése és időtartama azonos az említett megállapodáséval.

Hálás lennék Önnek, ha igazolná, hogy a fentiek megfelelnek az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság között e tárgyban folytatott tárgyalások eredményeinek."

Van szerencsém közölni a Közösséggel, hogy Kormányom megerősíti, hogy a fentiek összhangban vannak az Európai Gazdasági Közösség és a Magyar Népköztársaság között a tárgyban folytatott tárgyalások eredményeivel.

Fogadja Uram nagyrabecsülésemet.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

3. §

A Megállapodás aláírásakor a Magyar Népköztársaság Kormányának meghatalmazottja az alábbi nyilatkozatot tette:

"Ez a megállapodás kizárólag textiltermékeknek a Magyar Népköztársaság és az Európai Gazdasági Közösség közötti kereskedelme kérdéseit szabályozza. Ebben a megállapodásban semmi nem érinti és nem érintheti a jól ismert négyoldalú megállapodásokat, ideértve az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodást."

4. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1978. január 1. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról a külkereskedelmi miniszter gondoskodik.

Marjai József s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese