72/1981. (XII. 29.) MT rendelet
a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtásáról rendelkező 38/1977. (X. 12.) MT rendelet módosításáról
A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény 15. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
1. §
A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtására kiadott 38/1977. (X. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"2. § (1) Mezőgazdasági rendeltetésű földnek a belterületbe való bevonására irányuló előterjesztéshez
- 3 hektárig a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi (a továbbiakban: járási) földhivatal,
- 3-10 hektárig a megyei, fővárosi (a továbbiakban: megyei) földhivatal,
- 10 hektáron felül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) A rendezési tervek készítése során a mezőgazdasági rendeltetésű és mezőgazdasági nagyüzemi műveléssel hasznosított föld más célra való felhasználásának megtervezéséhez ki kell kérni a megyei földhivatal véleményét."
2. §
A R. 7. §-ának (2), (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 7. § kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
"(2) Szőlőnek és gyümölcsösnek 4 vagy ennél jobb minőségi osztályú szántón történő telepítését az arra illetékes hatóság nagyüzem részére akkor engedélyezheti, ha a művelési ág megváltoztatásához a minisztérium hozzájárult.
(3) Nem kell kérni engedélyt az (1) bekezdésben előírt esetekben sem, ha
a) az érintett terület az ingatlannyilvántartásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott legkisebb területi mértéket nem éri el;
b) a mezőgazdasági nagyüzem 3 hektárnál kisebb, más területéhez nem csatlakozó földrészlete művelési ágát változtatja meg;
c) szőlő- és gyümölcsös telepítését vagy kivágását az illetékes hatóság az erre vonatkozó külön jogszabályok szerint engedélyezte;
d) a földet a 15. vagy a 16. § szerint a mezőgazdasági termelésből kivonják:
e) művelés alól kivett földet mezőgazdasági művelésbe vesznek."
"(6) A művelési ág megváltoztatására vonatkozó engedélyt - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel -a mezőgazdasági nagyüzemeknek a megyei földhivatal, egyéb földhasználóknak a járási földhivatal adja meg.
(7) A 10 hektárnál nagyobb területű szántó művelési ágának megváltoztatását a minisztérium engedélyezi."
3. §
A R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A művelési ág visszaállításának kötelezettsége alól az engedélyezésre jogosult hatóság - a 7. § (2) bekezdése szerinti esetekben a minisztérium hozzájárulásával - kérelemre felmentést adhat. A felmentés a földhasználót nem mentesíti a szabálysértési felelősségrevonás alól."
4. §
A R. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A vízilétesítmények tervezése és megvalósítása során egyidejűleg a beruházónak gondoskodni kell a hatásterületeken szükséges üzemközi, üzemi vízrendezési és meliorációs, valamint településen belüli vízrendezési feladatok elvégzéséről."
5. §
A R. 15. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 15. § kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
"(2) A járási földhivatal a szakhatósági hozzájárulást 3-10 hektárig a megyei földhivatal, 10 hektáron felül a minisztérium előzetes engedélyével adhatja meg.
(3) Több járást érintő területi igény esetén a (2) bekezdés szerinti engedély megadása 10 hektárig minden esetben a megyei földhivatal, ennél nagyobb vagy több megyét érintő igény esetén a minisztérium hatáskörébe tartozik."
"(7) Ha a szakhatósági hozzájárulás megadásához a megyei földhivatal vagy a minisztérium előzetes engedélye szükséges, a szakhatósági hozzájárulás megadására megállapított határidő 30, illetve 60 nappal meghosszabbodik."
6. §
A R. 19. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége alóli felmentés megadása a minisztérium hatáskörébe tartozik.
(4) Ha a hatóság az eredeti állapot helyreállítását elrendelte, a föld mezőgazdasági termelésből való időleges kivonásáért előírt térítést - a termelésből történt kivonástól a helyreállításig -meg kell fizetni. A térítést és a helyreállítással kapcsolatos költségeket - a felelősség megállapítása mellett - az üzemi, illetőleg vállalati eredmény terhére kell elszámolni."
7. §
A R. 20. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A mezőgazdasági rendeltetésű vagy belterületen mezőgazdasági nagyüzemi műveléssel hasznosított föld termelésből való kivonásáért 8. minőségi osztály esetén a föld aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelme négyezerszeres szorzatának megfelelő forint összeget kell térítésként fizetni.
(2) Ha a felhasználásra kerülő föld 8. minőségi osztálynál jobb minőségű, a térítés összegének megállapításakor a szorzót minőségi osztályonként
- szántó, szőlő, kert, gyümölcsös művelési ágú földeknél 5. minőségi osztályig háromezerrel, 5-1. minőségi osztályig ötezerrel;
- gyep, nádas, halastó művelési ág esetén 5. minőségi osztályig kettőezerrel, 5-1. minőségi osztályig háromezerrel növelni kell. Halastóként nyilvántartott területnél a szorzót a csatlakozó földek minőségi osztálya alapulvételével kell megállapítani."
8. §
A R. 21. § (1) bekezdése a következőkkel egészül ki, és a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"A mezőgazdaság érdekét is szolgáló árvízvédelmi töltések építése és rekonstrukciója során felhasználásra kerülő mezőgazdasági rendeltetésű földek igénybevétele esetén járó térítést a minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal egyetértésben állapítja meg, amely azonban csak kivételesen lehet kevesebb, mint az egyébként járó térítési összeg fele. A térítési összeg kivételes mértékű csökkentéséhez az illetékes megyei tanács elnökének a véleményét be kell szerezni."
"(4) A föld időleges igénybevételéért a térítést a minőségre tekintet nélkül az első évben ezres szorzó alkalmazásával kell megállapítani. A szorzót évenként ötszázzal növelni kell mindaddig, amíg a föld eredeti állapotába helyreállítva vissza nem kerül a mezőgazdasági termelésbe."
9. §
A R. 21/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Nem kell térítést fizetni annak, aki a termelésből időlegesen vagy véglegesen kivont földért egyébként fizetendő térítési összeggel azonos értékben bárhol levő, művelés alól kivett vagy több mint öt éve kihasználatlanul álló területet a beruházás megkezdése előtt vagy a megkezdését követő három éven belül alkalmassá tesz szántó művelési ágban való hasznosításra, és gondoskodik a föld további műveléséről."
10. §
A R. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A térítés összegének megállapítása a területileg illetékes járási földhivatal, több járást érintő beruházás esetén a megyei földhivatal, több megyét érintő beruházás, valamint engedély nélküli területkivonás esetén pedig a minisztérium hatáskörébe tartozik."
11. §
A R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § (1) A földek termelésbőli kivonásáért befizetett térítéseknek a Földvédelmi Alap és a tanácsi fejlesztési alap közti megosztásáról, valamint a Földvédelmi Alap felhasználásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelkezik.
(2) A Földvédelmi Alapból elsősorban azoknak a mezőgazdasági nagyüzemeknek kell támogatást adni, amelyeknek földjét kisajátították és amelyek vállalják, hogy művelés alól kivett vagy több mint öt éve kihasználatlanul álló területet szántónak alkalmassá tesznek, és ebben a művelési ágban folyamatosan hasznosítanak."
12. §
(1) A R. 13. §-ának (3) bekezdésében, 15. §-ának (5) bekezdésében, 16. §-ának (3) bekezdésében és 22. §-ának (2) bekezdésében a "mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter" megjelölés helyébe "minisztérium" megjelölés, valamint a 16. §-ának (3) bekezdésében az "építésügyi és városfejlesztési miniszter" megjelölés helyébe "Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium" megjelölés lén. A R. 1. §-ában és a 7. §-ának (5) bekezdésében "rét, legelő" megjelölés helyett együttesen "gyep" megjelölés lép.
(2) Ez a rendelet 1982. január hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a R. 6. § (1) bekezdésének második mondata hatályát veszti.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke