1961. évi VI. törvény

a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről

Népgazdaságunk tervszerű fejlődése a mezőgazdasági termeléssel szemben egyre fokozódó igényeket támaszt. A növekvő igényeket - a terméshozamok állandó emelése mellett - csak akkor lehet kielégíteni, ha minden mezőgazdaságilag használható terület a mezőgazdasági termelés célját szolgálja, ha e földek termőképessége az ésszerű gazdálkodással fokozódik és ha a mezőgazdaságilag hasznosított földek területe a lehetőséghez képest növekedik. E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

Mezőgazdasági rendeltetésű földek használata[1]

1. §[2] (1) Mezőgazdasági rendeltetésű földek azok a külterületi földek, amelyeken mezőgazdasági termelést folytatnak, továbbá amelyeket jelenleg nem hasznosítanak, de mezőgazdasági termelésre alkalmasak, vagy arra alkalmassá tehetők.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű földekre vonatkozó rendelkezéseket - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a belterületen mezőgazdasági műveléssel hasznosítható földekre is alkalmazni kell.

2. §[3] A mezőgazdasági rendeltetésű földeket a művelési águknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel kell hasznosítani és a termőképességüket fenn kell tartani; e földeket csak engedéllyel szabad a mezőgazdasági termelésből más célok megvalósítására kivonni.

3. §[4] (1) A város (község) általános rendezési terve szerint a távlatban belterületi jellegű felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a rendezési tervek megvalósításától függően - általában ötéves tervidőszakonként - vonhatók belterületbe.

(2) Mezőgazdasági rendeltetésű föld belterületbe vonásához a Minisztertanács által meghatározott szerv előzetes hozzájárulása szükséges.

4. §[5] (1) A földhasználók a tulajdonukban, kezelésükben, használatukban levő mezőgazdasági rendeltetésű földeken kötelesek rendeltetésszerű mezőgazdasági termelést folytatni.

(2)[6] A mezőgazdasági termeléssel feladatszerűen foglalkozó állami szervezetek és szövetkezetek (a továbbiakban: mezőgazdasági nagyüzemek) , valamint a mezőgazdasági termeléssel feladatszerűen nem foglalkozó, de mezőgazdasági rendeltetésű földet kezelő, használó más szervezetek a felróható okból meg nem művelt földjeik után térítést kötelesek fizetni.

(3) A nagyüzemi művelésre alkalmas, vagy arra alkalmassá tehető, de műveletlenül hagyott föld kezelői, illetve használati jogát, - ha a további hasznosítás más módon nem biztosítható - a mezőgazdasági nagyüzemtől térítés nélkül meg lehet vonni, és a földet más nagyüzem kezelésébe, használatába lehet adni.

(4)[7] A magánszemélyek tulajdonában levő, felszólítás ellenére felróható okból műveletlenül hagyott mezőgazdasági rendeltetésű földeket kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. A tulajdonos felszólítása nélkül állami tulajdonba kell venni azokat a földeket is, amelyeket 1965. október hó 24. napja előtt hatósági intézkedéssel adtak állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv használatába.

(5) Az (1) és a (4) bekezdés rendelkezéseit a belterületen csak az 1500 m2-t elérő vagy azt meghaladó, be nem épített, mezőgazdaságilag hasznosítható földrészletekre kell alkalmazni.

5. §[8] A mezőgazdasági rendeltetésű földek művelési ágát - a Minisztertanács által meghatározott kivételekkel - csak előzetes engedély alapján szabad megváltoztatni.

II. FEJEZET

A termőtalaj védelme, termőképességének növelése

6. § (1) A termőtalaj megóvása minden földhasználó elsőrendű kötelessége. A földhasználók kötelesek a rendelkezésükre álló és az általuk igénybe vehető minden eszközzel a talaj termőképességét fenntartani és növelni, a talajpusztulásnak kitett földeket a természeti erők pusztításaitól megóvni.

(2) A termőtalaj megóvása céljából alkalmazni kell a talajok termőképességét - elsősorban szerkezetét és vastagságát - védő, kímélő és fokozó, valamint a talaj gazdaságos kihasználását biztosító növények termesztését és telepítését, a korszerű agrotechnikai eljárásokat, továbbá a terület jellegétől függően az erózió és a defláció kártételének megakadályozását célzó egyéb talajvédelmi módszereket, eszközöket és létesítményeket. A földhasználók, ideértve az erdők használóit is, kötelesek gondoskodni ,a vízmosások megkötéséről. A kopár és a védelmi területek erdősítését fokozottabb ütemben kell megvalósítani.

7. §[9] (1) A földhasználók a talajvédelem eredményessége, az anyagi eszközök jobb kihasználása érdekében - különösen olyan esetekben, amikor a védekezés meghatározott területen eredményesen csak egységesen hajtható végre - vízrendezési és talajvédelmi társulatot alakíthatnak, vagy a meglevő vízgazdálkodási társulat tevékenységét az üzemi talajvédelem egyes feladataira is kiterjeszthetik.

(2) A kisebb vízgyűjtő egységekben a mezőgazdasági területek többségét használó mezőgazdasági nagyüzemek egyetértése esetén a többi nagyüzem is köteles a talajvédelmi tervben előírtakat végrehajtani.

8. § (1) A földhasználóknak a föld termőképességének megóvása és fokozása érdekében végzett munkáját az állam adó- és más kedvezményekkel támogatja.

(2)[10] A mezőgazdasági nagyüzemek részére támogatás adható, ha művelés alól kivett területet mezőgazdasági művelésbe vonnak, parlagföldet művelésre átvesznek, vagy olyan talajvédelmi műszaki létesítményt építenek, amelynek hatása több mezőgazdasági üzemet, illetőleg állami főművet érint.

9. § (1) A talaj termőképességének és termő talajrétegek megóvása érdekében az ipari és egyéb üzemek fokozott gondosságot kötelesek kifejteni. Ha az üzem létesítése, vagy működése során a termőtalaj helyszíni megóvása nem lehetséges, a termőtalajt megfelelő területre kell elhordani, éspedig külszíni fejtésnél a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, egyéb esetekben pedig akkor, ha az a népgazdaság érdekében áll és gazdaságosan megvalósítható.

(2)[11] Külszíni fejtések, továbbá fúrások, vizsgálatok, föld alatti létesítmények és egyéb építkezések befejezése, illetőleg az ipari és egyéb létesítmények megszűnte után a munkálatokat végző szervek, illetőleg a létesítmények kezelő szervei kötelesek a területet a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal által meghatározott újrahasznosítás céljára alkalmassá tenni. Ha az újrahasznosítás több járást, várost vagy kerületet érint, az újrahasznosításról a megyei, illetőleg a fővárosi földhivatal határoz. Az újrahasznosításnál - ha az mező- vagy erdőgazdasági művelésbe vonásra irányul - a terület rekultiválásához szükséges munkálatokat is el kell végezni.

(3) Különös gondot kell fordítani a termőtalaj védelmére a folyók szabályozásánál, halastavak, öntözőberendezések, utak létesítésénél, az erdők telepítésénél és művelésénél.

III. FEJEZET

Mezőgazdasági rendeltetésű földek más célra történő igénybevétele

10. §[12] (1) A mezőgazdasági rendeltetésű és belterületen nagyüzemi mezőgazdasági műveléssel hasznosított föld igénybevételével járó beruházás céljára a kisajátítást elrendelni és a beruházás megvalósítását megkezdeni csak akkor lehet, ha a* föld mezőgazdasági termelésből, illetve művelésből való kivonására a szakhatósági hozzájárulás vagy az engedély rendelkezésre áll.

(2) A földek mezőgazdasági termelésből, illetve művelésből való kivonásához a szükséges hozzájárulás vagy engedély megadásakor, valamint mezőgazdasági rendeltetésű föld belterületbe való bevonásakor a következőket kell érvényesíteni:

a) a beruházást elsősorban mezőgazdasági termelés céljára nem alkalmas területen kell elhelyezni; ha ilyen területen a beruházás gazdaságosan nem valósítható meg, vagy ilyen terület nincs, gyengébb minőségű földeket kell felhasználni, és az igénybevételt a szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni;

b) nagyüzemi szántót, szőlőt, gyümölcsöst, öntözésre berendezett földet, valamint az érintett községben, városban, fővárosban (továbbiakban: község) az átlagosnál jobb minőségű földet csak különösen indokolt esetben - általában helyhez kötött beruházás céljára - szabad felhasználni;

c) az utak és vasutak mentén hófogó erdősávo-kat mezőgazdasági termeléssel hasznosítható földekre csak kivételesen szabad telepíteni;

d) a föld alatti és föld feletti vezetékek elhelyezése az indokoltnál nagyobb mértékben nem nehezítheti a föld megművelését.

(3) A beruházás fejlesztéséhez felhasználni kívánt területeken, valamint a környezet szennyeződését, károsodását vagy ártalmát okozó ipari és mezőgazdasági létesítmények, továbbá lakótelepek köré telepítendő véderdők, védősávok és vé-dőfásítások, a vízvédelmi rendeltetésű fásítások helyét a beruházás előkészítése keretében kell kijelölni és azokat megtervezni.

(4)[13] A mezőgazdasági rendeltetésű és belterületen nagyüzemi mezőgazdasági műveléssel hasznosított föld más célra való időleges igénybevételéhez előzetes engedély szükséges. Az időleges igénybevételt akkor lehet engedélyezni, ha a más célú használat öt éven belül megszűnik, és a földet eredeti állapotába helyreállítva - a korábbival azonos minőségben és művelési ágban - a mezőgazdasági művelésbe visszaállítják.

11. §[14] Mezőgazdasági rendeltetésű és belterületen mezőgazdasági nagyüzemi műveléssel hasznosított föld termelésből való kivonása vagy időleges igénybevétele esetén a terület igénybevételéért járó ellenértéken felül - a Minisztertanács által meghatározott esetekben és mértékben - térítést kell fizetni.

12. § (1)[15] A kisajátítás útján vagy egyéb módon az állami vállalatok és szervek kezelésébe került mezőgazdasági ingatlanokon rendeltetésszerű felhasználásukig mezőgazdasági termelést kell folytatni. Az ilyen területeket ideiglenes hasznosítás végett - ha annak lehetősége fennáll - a községi szakigazgatási szervnek, illetőleg a városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatalnak kell átadni.

(2) A különleges rendeltetésű földeken - ha annak lehetősége fennáll - a használó a különleges célú használat időtartama alatt köteles biztosítani a föld mezőgazdasági jellegű mellékhasználatát, s köteles gondoskodni arról, hogy azon vagy annak egy részén a különleges célú használat sérelme nélkül, mezőgazdasági termelés folyjék.

(3)[16] Az ideiglenes hasznosítás, illetve a mezőgazdasági mellékhasználat kötelezettsége kiterjed a belterületen mezőgazdasági műveléssel hasznosítható minden földre".

13. §[17] Az állami erdőgazdaságok a faállománynyal nem borított szántóföldi művelési ágú vagy szántóföldi művelésre alkalmas, illetőleg arra gazdaságosan alkalmassá tehető területekből csak annyit tarthatnak kezelésükben, amennyi az üzem működéséhez szükséges. Az ezt meghaladó területeket kötelesek mezőgazdasági nagyüzem részére átadni.

IV. FEJEZET[18]

Záró rendelkezések

14. §[19] A művelési kötelezettség elmulasztásáért, valamint a földeknek a mezőgazdasági termelésből időleges vagy végleges kivonásáért megállapított térítésekből, a földterület növelésének és termőképessége javításának támogatására szolgáló, központilag kezelt Földvédelmi Alapot kell létesíteni, amely egyéb forrásokból is növelhető.

15. §[20] (1) Ez a törvény az 1962. évi január hó 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet 9. §-ának rendelkezései a törvényben foglaltaknak megfelelően módosulnak.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára