13/1982. (VII. 7.) BkM rendelet
a belkereskedelemben alkalmazható költségtérítéses rendszerről
A gazdálkodó szervezet egyes részlegeinél alkalmazható költségtérítéses rendszerről szóló 25/1981. (IX. 14.) PM-MüM számú együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdése alapján a pénzügyminiszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelő Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint az egyéb érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendelem.
1. §
(1) A rendelet hatálya a kiskereskedelmi, vendéglátóipari üzletet, kereskedelmi szálláshelyet, elkülönített kereskedelmi raktárat (a továbbiakban együtt: üzlet) fenntartó gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában üzlet minden olyan szoros, vagy szabadkasszás elszámolású egység, amelyet a gazdálkodó szervezet a leltárfelelősség szempontjából elkülönítetten számoltat el.
2. §
A gazdálkodó szervezet az üzletét, ha az ott dolgozók létszáma - a zenészek, az előadóművészek, az alkalmi munkavállalók, valamint a szakmunkástanulók nélkül - a R. 1. §-ában meghatározott mértéket nem haladja meg, költségtérítéses rendszerben üzemeltetheti.
3. §
(1) A költségtérítéses rendszerbe bevonhatók -a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az üzlet működésével közvetlenül kapcsolatos költségek.
(2) A költségtérítés nem tartalmazhatja a) a munkabéreket és közterheit,
b) az 1000 Ft egyedi értéket meghaladó fogyóeszközök beszerzésének költségét,
c) az 5000 Ft egyedi értéket meghaladó állóeszközfenntartási munkák költségét,
d) az értékcsökkenési leírást,
e) a munkavédelmi költségeket, valamint a vagyonvédelemmel közvetlenül összefüggő költségeket,
f) a bérjellegű egyéb költségeket a mosási, tisztítási és szerszámhasználati díj kivételével,
g) a normalizált hiányt a normalizált veszteséget, az árváltozási átalányt, a selejtkárt, és a készletek értékét befolyásoló egyéb veszteségeket,
h) azokat a költségeket, amelyek vállalati központi szinten merülnek fel, illetve amelyek alakulását az üzlet nem tudja befolyásolni.
4. §
(1) A költségtérítés összege meghatározható
a) az előző (legalább egy) évek tényszámainak megállapításával, a hatósági árváltozások figyelembevételével,
b) a helyi költségnormák, normatívák kialakításával, a természetes mértékegységben meghatározható normatívák figyelembevételével, illetve alkalmazásával,
c) a hasonló tevékenységű és jól gazdálkodó egységek tényszámainak alapul vételével.
(2) A költségtérítés számításának alapját a megállapodás megkötésének időpontjában érvényes egységárak, díjtételek képezik.
(3) A költségtérítés értékét egy összegben - általában egy naptári évre - kell meghatározni.
5. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Juhár Zoltán s. k.,
belkereskedelmi miniszter