13/1982. (VII. 7.) BkM rendelet

a belkereskedelemben alkalmazható költségtérítéses rendszerről

A gazdálkodó szervezet egyes részlegeinél alkalmazható költségtérítéses rendszerről szóló 25/1981. (IX. 14.) PM-MüM számú együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdése alapján a pénzügyminiszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelő Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint az egyéb érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendelem.

1. §

(1) A rendelet hatálya a kiskereskedelmi, vendéglátóipari üzletet, kereskedelmi szálláshelyet, elkülönített kereskedelmi raktárat (a továbbiakban együtt: üzlet) fenntartó gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában üzlet minden olyan szoros, vagy szabadkasszás elszámolású egység, amelyet a gazdálkodó szervezet a leltárfelelősség szempontjából elkülönítetten számoltat el.

2. §

A gazdálkodó szervezet az üzletét, ha az ott dolgozók létszáma - a zenészek, az előadóművészek, az alkalmi munkavállalók, valamint a szakmunkástanulók nélkül - a R. 1. §-ában meghatározott mértéket nem haladja meg, költségtérítéses rendszerben üzemeltetheti.

3. §

(1) A költségtérítéses rendszerbe bevonhatók -a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az üzlet működésével közvetlenül kapcsolatos költségek.

(2) A költségtérítés nem tartalmazhatja a) a munkabéreket és közterheit,

b) az 1000 Ft egyedi értéket meghaladó fogyóeszközök beszerzésének költségét,

c) az 5000 Ft egyedi értéket meghaladó állóeszközfenntartási munkák költségét,

d) az értékcsökkenési leírást,

e) a munkavédelmi költségeket, valamint a vagyonvédelemmel közvetlenül összefüggő költségeket,

f) a bérjellegű egyéb költségeket a mosási, tisztítási és szerszámhasználati díj kivételével,

g) a normalizált hiányt a normalizált veszteséget, az árváltozási átalányt, a selejtkárt, és a készletek értékét befolyásoló egyéb veszteségeket,

h) azokat a költségeket, amelyek vállalati központi szinten merülnek fel, illetve amelyek alakulását az üzlet nem tudja befolyásolni.

4. §

(1) A költségtérítés összege meghatározható

a) az előző (legalább egy) évek tényszámainak megállapításával, a hatósági árváltozások figyelembevételével,

b) a helyi költségnormák, normatívák kialakításával, a természetes mértékegységben meghatározható normatívák figyelembevételével, illetve alkalmazásával,

c) a hasonló tevékenységű és jól gazdálkodó egységek tényszámainak alapul vételével.

(2) A költségtérítés számításának alapját a megállapodás megkötésének időpontjában érvényes egységárak, díjtételek képezik.

(3) A költségtérítés értékét egy összegben - általában egy naptári évre - kell meghatározni.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Juhár Zoltán s. k.,

belkereskedelmi miniszter