18/1982. (X. 22.) BkM rendelet

az egyes kereskedelmi egységek jövedelemérdekeltségű üzemeltetéséről szóló 57/1982. (X. 22.) MT számú rendelet végrehajtásáról

Az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben az egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek jövedelemérdekeltségű üzemeltetéséről szóló 57/1982. (X. 22.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtása érdekében - a 3. §-ban kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendelem.

1. §

A jövedelemérdekeltségű üzletet a gazdálkodó szervezet vezetője (a szövetkezet igazgatósága [vezetősége], illetve a gazdasági társulás igazgató tanácsa) jelöli ki.

2. §

Jövedelemérdekeltségbe vonható

a) az üzlet vezetője, vagy

b) az üzlet vezetője helyettesei, vagy

c) az üzlet kollektívája.

3. §

A jövedelemérdekeltségbe vont dolgozókkal a gazdálkodó szervezet legfeljebb 5 évre írásban megállapodást köt. A megállapodás a munkaszerződés részét képezi.

4. §

(1) A jövedelemérdekeltségű dolgozók (a továbbiakban: dolgozó) alapbérben és az üzlet eredményes működésétől függően prémiumban (a továbbiakban együtt: munkabér), továbbá az eredménykövetelmény túlteljesítése esetén annak meghatározott hányadában részesülnek. A dolgozót jutalék nem illeti meg.

(2) A gazdálkodó szervezet az üzlet részére eredménykövetelményt határoz meg. Ennek tartalmát és számítási módját a megállapodásban rögzíti.

(3) Az eredménykövetelmény teljesítésekor a dolgozók részére a megállapodásban meghatározott összegű prémiumot kell kifizetni. A prémium bérjellegű juttatás. Ha az eredménykövetelményt az üzlet nem teljesíti, a prémium arányosan vagy a megállapodásban meghatározott mértékben csökken.

(4) Az eredménykövetelményt meghaladó többleteredmény megállapodásban rögzített hányada a dolgozóknak az R. 2. § (3) bekezdésében meghatározott munkabéren felüli személyes jövedelme. A 2. § b) és c) pontjában meghatározott esetben a jövedelmi hányadot az érintett dolgozók alapbérének arányában vagy a megállapodásban rögzített más módon kell felosztani.

(5) A gazdálkodó szervezet mérlegében nyereségként mutatja ki az üzlet teljes eredményét. A munkabéren felüli jövedelmek összegét az adózott nyereségből - a részesedési és bérfejlesztési adó fizetése nélkül - kell a részesedési alapba helyezni és a dolgozóknak az általános jövedelemadó levonása után kifizetni.

5. §

A gazdálkodó szervezet a jövedelemérdekeltségű üzlet vezetőjét feljogosíthatja az általa értékesített termékek eladási árának kialakítására.

6. §

A jövedelemérdekeltségű üzletben a beszerzésekkel tételesen kell elszámolni és az értékesítést a szoros elszámoltatásnak megfelelően bizonylatolni. Az üzletben készpénzben felmerülő egyes kiadásokra a gazdálkodó szervezet elszámolási kötelezettség nélküli átalányt állapíthat meg.

7. §

(1) Ez a rendelet 1983. január 1-én lép hatályba.

(2) a) A kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 4/1968. (III. 11.) BkM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-ának (2) bekezdése a következőkkel egészül ki:

"Az ármegállapítási jogkörrel rendelkező egység részére normalizált hiány nem számolható el."

b) A Vhr. 5. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az R. alkalmazása szempontjából)

"b) az egyszemélyes egységet - az elszámolás módjára tekintet nélkül - szabadkasszás elszámolásúnak kell tekinteni."

c) A Vhr. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem foglalkoztatható vezetőként, helyettesként, illetve a szabadkasszás egységben jövedelemérdekeltségű dolgozóként az, aki a leltárhiányért a felelősséget nem vállalja."

d) A Vhr. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A leltárhiányért a szabadkasszás egységben az egységvezető és a helyettes a munkabérük arányában, a jövedelemérdekeltségű dolgozók - eltérő megállapodás hiányában - az alapbéren felüli juttatásuk arányában felelnek. A jövedelemérdekeltségű dolgozók munkabéren felüli jövedelmének legfeljebb 25%-át a leltárelszámolásig vissza lehet tartani. A visszatartott jövedelem a leltárhiány mértékéig nem fizethető ki."

e) A Vhr. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 11. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az egység elszámoltatása - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a könyv szerinti készlet és a leltárkészlet értékének egybevetése alapján nyilvántartási áron történik."

"(3) Az ármegállapítási jogkörrel rendelkező jövedelemérdekeltségű egységben a leltárhiányt az üzlet készletéből leltár szerint hiányzó áru (könyvszerinti készletcsökkenés) beszerzési áron számított értékének a megállapodásban meghatározott mértékű árréssel növelt összegé és a leltáridőszakban elszámolt árbevétel különbsége alapján kell megállapítani."

(3) a) A jutalékrendszerről szóló 21/1979. (XII. 6.) BkM számú rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. §-a (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Jutalékrendszerben keli foglalkoztatni a jövedelemérdekeltségbe vontak kivételével - ha jogszabály másként nem rendelkezik."

b) a Rend. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jutalékrendszert olyan teljesítménymutatóra kell építeni, amelynek alakulását az érintett dolgozók tevékenységükkel közvetlenül befolyásolhatják. Teljesítménymutató lehet

- az egység, vagy dolgozó által elért forgalom, illetőleg árbevétel,

- az egység által elért nyereség,

- az egység forgalmának árrése és

- az egység költségei.

A különböző teljesítménymutatók együttesen is alkalmazhatók."

(4) Az árkockázati alapról szóló 4/1981. (V. 6.) BkM számú rendelettel módosított 24/1979. (XII. 30.) BkM számú rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § A vállalat a jövedelemérdekeltségű üzletének árbevétele után nem köteles Alapot képezni."

Dr. Juhár Zoltán s. k.,

belkereskedelmi miniszter