25/1982. (XII. 10.) MÉM rendelet

a szesz előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 13/1973. (VIII. 25.) MÉM számú rendelet módosításáról

A 22/1973. (VIII. 25.) MT számú rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a szesz előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 13/1973. (VIII. 25.) MÉM rendeletet (a továbbiakban: R.) - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következők szerint módosítom:

1. §

Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Szeszt ipari szeszgyárban, mezőgazdasági szeszüzemben és szeszfőzdében (a továbbiakban: üzem) szabad előállítani.

(2) Magánszemély - pálinkabérfőzés céljára - legfeljebb 500 liter főzőüst kapacitású szeszfőzdét létesíthet.

(3) Az üzem működtetését csak üzembentartási engedély alapján szabad megkezdeni. Nem kell üzembentartási engedély ipari szesz előállítására vagy forgalomba hozatalára létesített állami vállalat részére.

(4) Az üzembentartási engedélyt a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve adja ki. Ha az üzembentartó megváltozik, új engedélyt kell kérni.

(5) A szesz előállításával foglalkozó gazdálkodó szervezet legfeljebb 500 liter főzőüst kapacitású szeszfőzdéjét - pálinkabérfőzés céljára - magánszemély részére bérbe, illetve szerződéses üzemeltetésre átadhatja. A bérbeadás, illetőleg a szerződéses üzemeltetés további feltételeit külön jogszabály* állapítja meg."[1]

2. §

Az R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép; egyidejűleg a (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) Magánszemélyek részére az üzembentartási engedélyt - az (1) bekezdésben előírt feltételeken felül - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által elismert szakképesítés vagy szervezett tanfolyam elvégzésének igazolása alapján lehet kiadni."

3. §

Az R. 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A magánszemély által üzemeltetett szeszfőzdében felelős üzemvezetőnek az üzembentartási engedélyben megnevezett személyt kell tekinteni."

4. §

Az R. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a. következő rendelkezés lép; egyidejűleg a 16. § a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

"(3) Bérfőzésnél a főzést végző más anyagából állít elő pálinkát és ezt a főzetőnek a szeszadó megfizetése után átadja.

(4) A 39/1979. (VI. 1.) MT számú rendelet 1. §-ában említett termelőszövetkezet, valamint a szeszfőzdét üzemeltető magánszemély - a bérfőzésre megállapított feltételekkel, a szeszadó megfizetése mellett - a szeszfőzdében saját termesztésű gyümölcsöt is feldolgozhat.

(5) A magánszemély főzető az őt terhelő szeszadót a szabványminőségű pálinka visszahagyásával is kiegyenlítheti a főzést végzőnél. Az e célból felkínált szabvány minőségű gyümölcspálinka átvételét az üzem - legfeljebb 1983. június hó 30. napjáig és csak a tárolóedényzet hiánya miatt - tagadhatja meg.

(6) Az üzem a bérfőzéskor magánszemély főzetőtől pálinkát vásárolhat. Az (5) bekezdés alapján felkínált, valamint a megvásárolt pálinka vételárában a felek szabadon állapodnak meg."

5. §

Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bérfőzéssel előállított pálinkát - a megvásárolt, valamint a szeszadó kiegyenlítése céljából visszahagyott pálinka kivételével - ki kell adni a főzetőnek."

6. §

Az R. 21. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Pálinkát csak az állami szabványnak megfelelő minőségben szabad forgalomba hozni. A magasfokú és középfokú borpárlat szesztartalmára külön jogszabály vonatkozik."

"(3) Az üzem csak a ciántartalom ellenőrzése után hozhat forgalomba, illetőleg adhat ki a főzetőnek pálinkát. Méregként kell kezelni és tilos fogyasztók részére forgalomba hozni a pálinkát mindaddig, amíg ciánhidrogén tartalma az (1) bekezdésben foglalt előírásban meghatározott felső határ alá nem csökken; ha a ciánhidrogén tartalomnak a megengedett mértékre csökkentésére irányuló eljárás nem vezetett eredményre, a pálinkát a pénzügyőri szakasz ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni."

7. §

Az R. 31. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az előállított szesz minőségének megállapítása, illetőleg vegyvizsgálata az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás) feladata. Az Állomás ennek ellátása érdekében próbaszeszt vagy mintát vesz."

"(3) Ha a vizsgálat eredményét bármelyik érdekelt kifogásolja, az ellenmintát - az újabb vizsgálat elvégzése céljából - a fővárosi Állomáshoz kell megküldeni. Ha a kifogásolt vegyvizsgálatot ez az Állomás végezte, úgy az újabb vizsgálat elvégzésére a győri Állomás az illetékes. Ebben az esetben - a vita eldöntése szempontjából - az újabb vizsgálati eredményt kell irányadónak tekinteni."

8. §

Az R. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A magánszemély a bérfőzéssel főzetett és adózott pálinkáját - a 16. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel -, a szeszfőzdét üzembentartó magánszemély a megvásárolt, valamint a szeszadó fejében visszahagyott pálinkát, továbbá a (2) bekezdésben említett szervezetek tagjai és alkalmazottai a részükre kiosztott pálinkát közvetlen fogyasztói forgalomba nem hozhatják, azt kizárólag továbbeladásra jogosultnak értékesíthetik."

9. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter