33/1982. (XII. 30.) MÉM rendelet

a törzskönyvezésről, a teljesítményvizsgálatról és a törzstenyészetről

Egyes állatfajok, illetve fajták minőségének javítása érdekében a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

Törzskönyvezés

1. §

(1) Az állatok termelőképességével kapcsolatos értékmérő tulajdonságokat (származás, teljesítmény) és az ezek kialakításában jelentős tényezőket oly módon kell vizsgálni és nyilvántartani (a továbbiakban: törzskönyvezés), hogy az állatok tenyészértéke megismerhető legyen, és ezáltal az egész állomány nemesítése, termelőképességének fokozása lehetővé váljon.

(2) A törzskönyvezést a szabványoknak, illetőleg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által előírt követelményeknek megfelelően kell elvégezni.

(3) Törzskönyvezésre az állattenyésztő vállalatok és azok a gazdálkodó szervezetek jogosultak, amelyek a törzskönyvezés szabvány szerinti elvégzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel rendelkeznek, és ezek meglétét az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet (a továbbiakban: Intézet) igazolja, továbbá vállalják a tenyésztési és termelési adatok egységes rendszerbe történő felvételéhez és feldolgozásához szükséges adatszolgáltatást.

(4) Baromfi fajok esetében az Intézet előírhatja, hogy a teljesítményvizsgálatot meghatározott gazdálkodó szervezetnél kell végrehajtani, továbbá tenyésztési szempontból indokolt esetben a központi teljesítményvizsgálatot is előírhatja.

(5) Az Intézet a törzskönyvezést, a törzskönyvi bejegyzéseket és megállapításokat ellenőrzi, azokat hitelesíti, a származási lapokat záradékolja.

2. §

(1) Törzskönyvezni kell:

a) a tenyésztési célt szolgáló importált szarvasmarhát, sertést, juhot, lovat és kecskét;

b) a törzstenyészetekben, törzstenyészet jelöltekben, hibridbázis tenyészetekben, hibridbázis tenyészet jelöltekben (a továbbiakban együtt: törzstenyészet) a teljes szarvasmarha, sertés, juh-, ló- és kecskeállományt; házinyúl és prémes állat esetében a szabványban meghatározott mértékű állományt, de legalább az összes állomány 10%-át;

c) az új fajta vagy hibrid előállításba előzetes tenyésztési engedély alapján bevont szarvasmarha, sertés, juh, ló, kecske, házinyúl és prémes állatállományt,

d) őshonos vagy réghonosult fajták teljes állományát.

(2) A törzskönyvezés végrehajtásának feltételeit (az adatok folyamatos nyilvántartása, a teljesítményvizsgálathoz kisegítő munkaerő biztosítása stb.) a tenyésztő biztosítja, a törzskönyvezek pedig kötelesek munkájukat úgy megszervezni, hogy a termelő tevékenységet ne zavarják.

(3) Az Intézet a törzskönyvezésből kizárhatja azt a gazdálkodó szervezetet, amely az adatgyűjtés során valótlan adatokat közöl.

3. §

A tenyésztő és a törzskönyvezésre jogosult gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján törzskönyvezni lehet a 2. § (1) bekezdésében nem említett állatfajokat is. A megállapodást 3 hónapi felmondási idővel a naptári év végére lehet felmondani.

4. §

(1) A törzskönyvezésért, a törzskönyvezés adatainak hitelesítéséért, a származási lap és a törzstenyészeti okirat [7. § (2) bekezdés] záradékolásáért díjat kell fizetni. Ezek a díjak szabad árformába tartoznak. A díjra vonatkozó árvetés elkészítésénél, illetve a díj kialakításánál a szolgáltatások árképzésére vonatkozó árszabályozó rendelkezéseket* kell alkalmazni. A minisztérium e körben hatósági iránydíjat tesz közzé.

(2) A törzskönyvezésért járó díj a törzskönyvezést végrehajtó szervezetet, a hitelesítésért és a záradékolásért járó díj az Intézetet illeti meg.

Törzstenyészetek

5. §

Az Állami minősítésben részesített vagy ideiglenesen tenyésztésre engedélyezett fajtáknak vagy hibrideknek azokat a tenyészeteit, amelyeknek állománya termelés és tenyészérték szempontjából kiemelkedő jelentőségű, a hazai állattenyésztés alapját képezi, és a nemzetközi tenyésztői együttműködésbe is bekapcsolhatók, törzstenyészetté lehet nyilvánítani. Ezek részletes feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

6. §

(1) A törzstenyészetté nyilvánítás az érdekeltek kérelme alapján történik, de az Intézet javaslatára a minisztérium is kijelölhet törzstenyészeteket.

(2) A törzstenyészetté nyilvánításra irányuló kérelmet az Intézettől beszerezhető, kitöltött adatszolgáltató lap és a tenyésztésre vonatkozó tenyésztői terv csatolásával minden év június 30-ig kell az Intézethez benyújtani.

(3) A kérelem tárgyában az Intézet javaslatát is figyelembe véve a minisztérium dönt és adja ki e rendelet 2. számú melléklete szerinti törzstenyészeti okiratot.

(4) Amennyiben a törzstenyészet az 1. számú mellékletben foglaltaknak csak részben felel meg, de állománya és egyéb feltételei alapján a törzstenyészeti szint elérésére alkalmas, törzstenyészet jelölt minősítést nyerhet. E minősítés legfeljebb 2 évig tarthat

(5) A törzstenyészetek jegyzékét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közölni kell.

7. §

(1) A törzstenyészeteket minden év szeptember 30-ig - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az Intézet irányításával e rendelet 3. számú melléklete alapján összeállított bizottság a feltételek érvényesülése szempontjából megvizsgálja; a vizsgálat alapján az Intézet minden év október 31-ig írásbeli jelentést készít és azt a minisztériumnak megküldi. Jelentésében indokolt esetben javaslatot tehet a törzstenyészeti (törzstenyészet-jelölti) minősítés visszavonására is.

(2) A házinyúl, baromfi és prémes állat törzstenyészetek vizsgálatát az Intézet közvetlenül végzi, egyidejűleg a tenyésztési okiratot záradékolja. A vizsgálatot évente egy alkalommal kell lebonyolítani.

Baromfi import hibrid nagyszülő és baromfi szaporító telepek

8. §

(1) Azokat a baromfi üzemeket, amelyek közvetlen importból származó nagyszülőket szaporítanak, import hibrid nagyszülő telepnek kell minősíteni.

(2) Az import hibrid nagyszülő teleppé nyilvánítás és kijelölés, valamint ezek felülvizsgálata a törzstenyészetekre vonatkozó szabályok szerint történik.

9. §

(1) Baromfiszaporító teleppé nyilvánítható az a baromfi tenyészet, amely:

a) fajtatiszta törzstenyészetből származó állományt tart, és annak fenntartásáról szükség szerint vérfrissítéssel gondoskodik,

b) hibrid előállító törzstenyészetből, import hibrid nagyszülő telepről vagy közvetlen importból származó szülőpárokat tart.

(2) A baromfiszaporító tenyészetet - kérelem alapján - az Intézet nyilvánítja baromfiszaporító teleppé.

10. §

Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 41/1977. (XI. 29.) MÉM számú rendelet, a 2/1981. (I. 23.) MÉM-ÁH számú rendelet a szarvasmarha keresztezésekről és keresztezésből származó utódok felhasználásáról szóló 15/1977. (IV. 2.) MÉM számú rendelet és a 4/1970. (MÉM. É. 2.) MÉM számú utasítás hatályát veszti.

Villányi Miklós s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár

1. számú melléklet a 33/1982. (XII. 30.) MÉM számú rendelethez

Törzstenyészetté, baromfi import hibrid nagyszülő és baromfiszaporító teleppé nyilvánítás feltételei

I.

Általános feltételek

1, A törzstenyészetté nyilvánításhoz tenyésztési és termelési teljesítményszinteket kell elérni. Ennek mutatóit az Intézet hagyja jóvá, a hibridbázis tenyészetek mutatóit az adott hibrid minősítésekor az Országos Fajtaminősítő Tanács értékeli.

2. Tenyésztési terv

A mezőgazdasági üzemeknek el kell készíteni a tenyésztett állomány távlati tenyésztési tervét.

Ennek tartalmaznia kell:

- a tenyésztett fajta, illetve hibridvonal és ezen belül a "típus" megjelölését,

- a tenyésztési célkitűzéseket,

- a követendő tenyésztési módszert,

- a törzsállomány utánpótlásának módját,

- a várható tenyésztési, termelési, genetikai és állat-egészségügyi előrehaladást.

3. A tenyészetekben levő állomány nagysága.

- Tejtermelő szarvasmarha-tenyészetekben legalább 300 tehénnek, a húshasznosítású szarvasmarha-tenyészetekben az import állományt kivéve legalább 200 tehénnek,

- a sertéstenyészetekben - fehér hússertés, észt sertés és lapályfajta esetében - legalább 100 kocának, egyéb fajták esetében legalább 50 kocának, a hibridbázis tenyészetekben a fajtafenntartó által meghatározott, de legalább 50 kocának,

- a juhtenyészetben legalább 300 anyának,

- a házinyúl tenyészetben egy fajtából legalább 500 anyának,

- a lótenyészetekben egy fajtából legalább 30 kancának kell lennie.

Az Intézet - indokolt esetben - ennél alacsonyabb állományt is engedélyezhet.

4. Állategészségügyi követelmények.

a) A törzstenyészeteknek állathigiéniai szempontból, különösen a járványvédelem személyi és tárgyi feltétele tekintetében meg kell felelnie az "Állategészségügyi Szabályzatban" megszabott követelményeknek.

b) A tenyészetnek mentesnek kell lenni:

- a szarvasmarha-állománynál: gümőkórtól, brucellózistól, paratuberkolózistól, rühösségtől, rendszeresen és nagyszámban előforduló tőgygyulladástól, magyartarka törzstenyészetnek és minden fajta esetében a bikanevelő teheneknek az enzoociás bovin leukózistól is,

- sertésállománynál: brucellózistól, leptospirózistól, Aujeszky-féle betegségtől, sertéstífusztól, torzító orrgyulladástól, rühösségtől;

- juhállománynál: brucella ovis-tól, rühösségtől;

- házinyúl állománynál: mixomatózistól, nyúlszifilisztől és fülrühösségtől;

- lóállománynál: takonykórtól, tenyészbénaságtól, fertőző kevésvérűségtől és vírus okozta metritisztől.

c) A törzstenyészetben az állatfaj szempontjából jelentős parazitózisok ellen technológiába építetten kell védekezni.

5. A dolgozók szakképesítése.

A mezőgazdasági üzem állattenyésztését felsőfokú mezőgazdasági képesítéssel rendelkező szakembereknek kell irányítani. Ha az állomány nagysága 500 tehenet, 250 kocát vagy 1500 anyajuhot, 1500 anyanyulat meghaladja, felsőfokú végzettségű törzstenyésztőt is kell alkalmazni. A törzstenyészetben szakmai feladatokat ellátó fizikai dolgozóként csak szak- vagy betanított munkás alkalmazható.

II.

Külön feltételek

a) Szarvasmarha tenyészetekben:

Tejelő és kettőshasznosítású állományokban:

- A tehenek életkora első elléskor kevesebb legyen a fajtaátlagnál, termelésük pedig legalább 5%-kal több legyen, mint az azonos fajtájú, törzskönyvezésben levő hazai állomány előző évi országos átlaga.

- Az év eleji induló állományra a borjúszaporulat legalább 70%, évi átlagos tehénállományra vonatkozóan legalább 90% legyen.

A húshasznosítású állományokban:

- az állományt fejés nélkül kell tartani,

- az állományból származó növendékbikák hizlalás alatti átlagos napi testtömeggyarapodása haladja meg az azonos hizlalási módszerrel és fajtával szembeni követelményeket,

- a tehenek életkora az anyatehén állományokban az első borjazáskor legalább 24 hónap legyen,

- a két ellés között eltelt idő legfeljebb 13 hónap,

- a termékenyített tehénállományra vonatkozó borjúszaporulat import állományokban legalább 75%, a hazai állományokban pedig legalább 80%, évi átlagos tehénállományra vonatkozó borjúszaporulat az import állományokban legalább 90%, hazai állományokban pedig legalább 95% legyen.

Bármely hasznosítási típusban:

- az állományt mesterségesen kell termékenyíteni,

- a tehénállomány legalább 5%-a bikanevelő tehén legyen,

- a törzstenyésztő üzemben a bikanevelő tehenek célpárosítását és az ebből született bikaborjak hovafordítását az Intézet előírásai szerint kell szervezni.

b) Lótenyészetekben:

- a törzsállományban egy fajtából legalább 30 törzskanca legyen,

- a tenyészet állományának 80%-a folyamatosan fedeztetve a melegvérű fajtáknál 60%-os, a hidegvérűeknél 50%-os csikózást évente érjen el,

- a törzstenyészetben a ménnevelő kancák célpárosítását és csikóik hovafordítását az Intézet előírásai szerint kell szervezni,

- biztosítani kell a mesterséges termékenyítés alkalmazásának feltételeit.

c) Sertéstenyészetekben:

- hibridbázis tenyészetek esetében az előállított apaállatokat csak a minősítésben jóváhagyott konstrukció céljára lehet felhasználni,

- a fajtatiszta törzstenyésztő üzemben a kannevelő kocák és kanok célpárosítását és az ebből született kansüldők hovafordítását az Intézet előírásai szerint kell szervezni.

- a törzstenyészetekben 200 összes kocalétszámig a nőivarú állomány legalább 20%-a, 200 kocalétszám felett legalább 10%-a ivadékvizsgált kell legyen.

d) Juhtenyészetekben:

- a törzstenyészetek anyaállománya a következő tenyésztési és termelési eredményeket érje el:

szaporaság 115% ellésenként

nyírósúly 2,5 kg tisztagyapjú nyírt anyánként

az anya élőtömege 48 kg-t nyírás után mérve.

- importból származó állomány termelési eredményei a származási ország törzskönyvi ellenőrzésbe vont, azonos fajtájú állományának átlageredményeit érjék el,

- a törzstenyésztő üzemben a kosnevelő anyák célpárosítását és az ebből született növendék kosok hovafordítását az Intézet előírásai szerint szervezik.

e) Baromfitenyészetekben:

- a baromfi törzstenyészet és az import hibrid nagyszülő telep az általa előállított és forgalmazott állományok szaporítására és tartására a végtermékig bezárólag kidolgozza a szükséges technológiát,

- résztvesz a központi teljesítményvizsgálatokban,

- szaporító partnerüzemei kijelölésére az Intézethez minden év szeptember 30-ig javaslatot tesz,

- eleget tesz az Állategészségügyi Szabályzatban a tenyésztojás kezelésére meghatározott követelményeknek.

A baromfiszaporító telep

- eleget tesz az Állategészségügyi Szabályzatban a tenyésztojás kezelésére meghatározott követelményeknek,

- a fajtafelügyelet keretében állományának és az Intézet által megjelölt partnerüzemeihez kihelyezett végtermékeknek termelési adatait az Intézet, illetve annak megbízottja rendelkezésére bocsátja.

2. számú melléklet a 33/1982. (XII. 30.) MÉM számú rendelethez

3 számú melléklet a 33/1982. (XII. 30.) MÉM számú rendelethez

A törzstenyészetek évenkénti felülvizsgálatát végző bizottság összetétele és működése:

A bizottság elnöke: Az Intézet vezetője által megbízott szakember.

A bizottság tagjai a bizottság elnökének felkérése alapján:

egy oktatási intézménynek,

egy kutatási intézménynek,

egy törzstenyészetnek,

az Állattenyésztő Vállalatok Közös Vállalatának,

az illetékes Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásnak,

az Állami Gazdaságok Országos Központjának vagy a termelőszövetkezeti területi szövetségnek képviselője

A bizottság határozatképességéhez legalább 3 tag jelenléte szükséges. Határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A bizottság tevékenységével kapcsolatos ügyviteli teendőket a bizottság elnöke szerint illetékes munkáltató látja el.