85/1982. (XII. 4.) PM rendelet

az autóbusz járulékról

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - a közlekedés- és postaügyi miniszterrel és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek véleményének figyelembevételével -a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra, a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulására, a vízgazdálkodási társulatra, valamint a társadalmi szervezetnek és az egyesületnek a vállalatára, az agráripari egyesülésre, a bankokra és pénzintézetekre, valamint az állami költségvetési szervekre (továbbiakban: közületek).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokra, továbbá a külföldi érdekeltségű társaságokra és külföldi társaságokra [35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 1. § a)-c) pont].

2. §

(1) Autóbusz járulékot (továbbiakban: járulék) kell fizetni a közületnek a tulajdonában levő, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező, húsz főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz után.

(2) Az autóbusz fogalmának meghatározására a közúti közlekedési jogszabályok az irányadók.

(3) A járulék mértéke az 1983. január 1-én forgalomban levő autóbuszoknál az e rendelet 1. számú mellékletében közzétett jegyzékben megállapított kategóriák szerint:

a) a melléklet 1. pontjában felsoroltakra évi 30 ezer forint,

b) a melléklet 2. pontjában felsoroltakra évi 60 ezer forint.

(4) Az 1983. január 1. után forgalomba helyezett autóbuszok tekintetében a rendelet 1. számú mellékletének 3. pontjában foglaltak az irányadók.

3. §

(1) A járulékfizetési kötelezettség a forgalmi engedélybe üzembentartóként bejegyzett közületeket terheli. Több üzembentartó esetén a járulék fizetésére az köteles, aki a forgalmi engedélyben elsőként szerepel.

(2) A járulékfizetési kötelezettség annak a hónapnak az első napján kezdődik, amelyben a forgalomba helyezés megtörtént, illetve a járulék fizetés alóli mentesség megszűnt, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben az autóbuszt a forgalomból kivonták, illetve a járulékfizetés alóli mentesség bekövetkezett,

(3) Ha a járulék fizetési kötelezettség év közben keletkezik, vagy szűnik meg, a tulajdonos a járulék éves összegének időarányos részét köteles megfizetni.

(4) Ha az üzembentartó megváltozik, a változást követő hónap első napjától a járulékfizetési kötelezettség az új üzembentartót terheli.

4. §

Mentesek a járulékfizetés alól:

a) a fegyveres erők és a fegyveres testületek, valamint a rendészeti szervek autóbuszai,

b) a közlekedési vállalatok menetrend szerint közlekedő (közforgalmú) helyi és távolsági járatokat ellátó, továbbá a kizárólag utazási szerződés vagy egyéb különjárat teljesítése céljából rendelkezésre bocsátott (nem munkásszállítást végző szerződéses) autóbuszai,

c) a közlekedési vállalatok szerződéses és bérautóbuszai, amennyiben az 5. §-ban felsorolt közforgalmi vagy közcélú feladatokat látnak el,

d) a közületek közforgalmat ellátó autóbuszai,

e) a közületek nem személyszállítási feladatot ellátó autóbuszai,

f) a közületek közcélú feladatokat ellátó autóbuszai.

5. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából közforgalmú a tevékenység, ha az 1. §-ban felsorolt szervezet autóbuszával meghirdetés alapján - a járulék esedékességének hónapjában legalább heti háromszori gyakorisággal - olyan menetrend szerinti (helyi vagy távolsági) autóbuszjárati tevékenységet végez, amelyet bárki igénybe vehet, aki az előírt utazási feltételeknek eleget tesz. Ugyancsak közforgalmúnak minősül a tevékenység, ha az adott hónapban legalább 350 km teljesítményt, az autóbusz-férőhelyek legalább 20%-ának biztosítása mellett idegen személyek (gyerekek, tanulók, és más közületek dolgozói) szállításával ér el.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából közcélú feladatnak minősül:

a) az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt közérdekből autóbusszal végzett személyszállítás, ha az adott hónapban legalább 350 km teljesítményt elérnek;

b) azon közületek autóbusszal végzett személyszállítása, amelyek a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységeket alaptevékenységként látják él, ha az adott hónapban legalább 350 km teljesítményt elérnek;

c) az idegenforgalmi hivatalok idegenforgalmi vendéglátó vállalatok és utazási irodák autóbuszaival végzett személyszállítás;

d) az 1, §-ban meghatározott bármely közület autóbuszával más szervezet részére szerződés alapján végzett személyszállítás, ha azt

- mozgássérültek részére,

- a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységeket alaptevékenységként végző közületek részére,

- idegenforgalmi hivatalok idegenforgalmi vendéglátó vállalatok utazási irodák részére,

- úttörő- és KISZ-szervezetek részére teljesítik, és e teljesítmények autóbuszonként -a járulék esedékességének hónapjában - az 500 km-t elérik;

e) közcélú az autóbuszok közös üzemeltetése is, ha azzal az üzemidőnek (telephelyről történő indulás és telephelyre történő érkezés közötti idő) legalább az 50%-ában közös teljesítményt végeznek

(3) Nem személyszállítási feladatot ellátónak minősülnek a rendelet alkalmazása szempontjából a mozgó (autóbusz alvázra szerelt) ABC és egyéb boltok, szolgáltató vállalatok mozgó felvevő és átadó egységei, mozgó könyvtárak büfékocsik mozgó laboratóriumok műhely-autóbuszok, posta és távközlési szolgálatot ellátó, egészségügyi és kommunális ellátás céljára felszerelt, valamint közétkeztetésre berendezett autóbuszok, továbbá az autóbuszvezetés oktatási céljára használt autóbuszok

6. §

(1) A járulék az állami költségvetés bevételét képezi.

(2) A gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] és az agráripari egyesülések, a bankok és pénzintézetek esetében a járulékot termelési adó címén kell a különféle ráfordítások között elszámolni és az állami költségvetés javára befizetni. A befizetést havonta egyenlő részletekben, a tárgyhónapot követő hó 15-ig kell teljesíteni. A járulék bevallása, befizetése és ellenőrzése tekintetében a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló rendeleteket kell alkalmazni.

(3) Az állami költségvetési szervek az autóbuszjárulékot költségvetési befizetésként kötelesek a központi költségvetési szervek esetében a fejezet bevételi számlájára, a tanácsi szervek esetében a felügyeletet ellátó tanács költségvetési számlájára - legkésőbb a költségvetési év végéig - teljesíteni. A kiadást a 15. Költségvetési befizetés rovat 6 Tehergépkocsi járulék tételen kell elszámolni.

7. §

(1) Ez a rendelet 1983. január 1-én lép hatályba.

(2) A járulék 1983. január 1. és 1983. december 31. közötti időszakra eső részét 50%-kal csökkentett mértékben fizethetik a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 1. §-ában meghatározott gazdálkodó szervezetek, beleértve az agráripari egyesüléseket.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

1. sz. melléklet a 85/1982. (XII. 4.) PM számú rendelethez

A rendelet alkalmazása szempontjából az 1-2. pontban felsorolt gyártmányú és típusú autóbuszok - a forgalmi engedélyben feltüntetett, szállítható személyek számától függetlenül - az alábbi járulékfizetési kategóriába tartoznak:

1. 30 000,- Ft, azaz harmincezer forintos kategória:

3. Az 1-2. pontban fel nem sorolt és 1983. január 1. után forgalmazott - új gyártmányú, új típusú - autóbuszok után a járulékfizetési kategóriába sorolást illetően a gépjármű forgalmi engedély "Szállítható személyek száma" rovatban feltüntetett szám a mérvadó.

A járulék mértéke:

- a 21-35 fő befogadóképességű autóbusz után évi 30 ezer Ft;

- a 36 fős és ennél nagyobb befogadóképességű autóbusz után évi 60 ezer Ft.

2. számú melléklet a 85/1982. (XII. 4.) PM számú rendelethez

Mentesülnek a rendelet 5. §-a alapján az autóbuszjárulék fizetési kötelezettség alól az alábbi tevékenységet végző közületek:

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS-ból

Gyógyító-megelőző alapellátás szolgálatai

Járóbetegek szakellátása

Klinikai ellátás

Kórházi ellátás

Szanatóriumi ellátás

Gyógyító célú foglalkoztatás (rehabilitáció)

Mentőszolgálat

Vérellátás

Csecsemőotthoni ellátás

Bölcsödei ellátás

Egészségügyi gyermekotthoni ellátás

Közegészségügyi és járványügyi ellátás

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS-ból

Szociális intézményi ellátás

Öregek napköziotthoni ellátása

Szociális foglalkoztatás

Szociális egyéb ellátás

SZOT Szanatóriumi és gyógyüdültetés

Munkahelyi üdültetés

SZOT egyéb üdültetés

Üdülő táborozás

Egyéb üdültetés

AZ OKTATÁS-ból

Óvodai ellátás

Általános iskolai oktatás

Általános iskolások ellátása

Gyógypedagógiai oktatás és ellátás

Szakmunkástanulók oktatása

Szakmunkástanulók ellátása

Középfokú szakiskolai oktatás

Középfokú szakiskolai tanulók ellátása

Gimnáziumi oktatás

Szakmunkás képzési célú szakközépiskolai oktatás

Középfokú képzési célú szakközépiskolai oktatás

Középiskolai tanulók ellátása Egyetemi oktatás

Főiskolai és egyéb felsőfokú intézeti oktatás

Gyermekvédelmi ellátás

Tömegkommunikációs tevékenység

Könyvtárak szolgáltatása

Művelődési otthonok tevékenysége

Színházművészet

Zene és Táncművészet

Sport és Testnevelés