Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

1983. évi 19. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a Budapesten, 1981. november 30-án aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről

(A szerződés megerősítő okiratait Nicosiában 1983. június 23-án cserélték ki.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a Budapesten, 1981. november 30-án aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

Szerződés

a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Ciprusi Köztársaság Elnöke, nagy jelentőséget tulajdonítva a két ország között az igazságügyi kapcsolatok területén kialakítandó együttműködésnek

elhatározták, hogy polgári és bűnügyi jogsegélyszerződést kötnek, és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:

Dr. Markója Imrét,

A Ciprusi Köztársaság Elnöke:

Nícos A. Rolandist,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I. RÉSZ

Általános Rendelkezések

1. Fejezet

Jogvédelem és jogsegély a polgári és büntető ügyekben

1. cikk

Jogvédelem

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyük és vagyonuk tekintetében ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél igazságügyi hatóságai előtt ugyanolyan feltételek mellett jelenhetnek meg és járhatnak el, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

(3) E Szerződés rendelkezéseit olyan jogi személyekre is megfelelően alkalmazni kell, amelyek székhelye bármelyik Szerződő Fél területén van, és amelyeket annak törvényeinek megfelelően létesítettek.

2. cikk

(1) A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak e Szerződés által szabályozott ügyekben.

(2) E Szerződés szempontjából az "igazságügyi hatóságok" kifejezés alatt minden olyan igazságügyi vagy egyéb megfelelő hatóság értendő, amelynek e Szerződés által szabályozott ügyekben államának jogszabályai szerint hatásköre van.

(3) E Szerződés szempontjából a "polgári ügyek" kifejezés magában foglalja a kereskedelmi, családés munkajogi ügyeket is.

3. cikk

Az érintkezés módja

(1) A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai a jogsegélyforgalom során központi szerveik útján érintkeznek egymással, nevezetesen a Magyar Népköztársaság esetében az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség, illetve a Ciprusi Köztársaság esetében az Igazságügyi Minisztérium útján. Ez nem zárja ki a diplomáciai út igénybevételét.

(2) E Szerződés végrehajtása során a Szerződő Felek központi hatóságai érintkezésük során hivatalos nyelvüket használják, egy angol nyelvű fordítás mellékelésével.

4. cikk

A jogsegélynyújtás terjedelme

(1) A Szerződő Felek, kérésre, jogsegélyt nyújtanak egymásnak a megkeresett Fél jogszabályainak rendelkezéseivel összhangban, különösen iratok megküldésével és kézbesítésével, tanúk, szakértők és érdekelt személyek kihallgatásával, valamint bizonyítékként becsatolt tárgyak vagy bűnjelek átadásával.

(2) E Szerződésben előírt intézkedéseket a megkeresett Fél belső jogával összhangban a lehető legrövidebb időn belül teszi meg. A megkeresett Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a jogsegély iránti kérelem megfelelő teljesítését.

5. cikk

Jogsegély iránti megkeresés

(1) A jogsegély iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a megkereső hatóság nevét,

b) a megkeresett hatóság nevét,

c) az ügy megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik,

d) a felek, vádlottak vagy elítéltek családi- és utónevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, állampolgárságát és foglalkozását, büntető ügyekben - amennyiben lehetséges - születési helyüket és születésük időpontját, továbbá szüleik családi- és utónevét, jogi személyek esetében elnevezésüket és székhelyüket,

e) amennyiben vannak jogi képviselőik családi-és utónevét,

f) a jogsegély iránti kérelem tárgyát, megadva a kérelem teljesítéséhez szükséges minden tájékoztatást,

g) büntető ügyekben a bűncselekmény leírását és minősítését is.

(2) Á megkereséseket az illetékes hatóság aláírásával és hivatalos pecsétjével kell ellátni.

6. cikk

A jogsegély iránti kérelem teljesítése

(1) A jogsegély iránti kérelem teljesítése során a megkeresett hatóság saját államának jogát alkalmazza. A megkereső hatóság kérésére azonban alkalmazhatja a megkeresésben kért eljárást is, amennyiben az nincs ellentétben államának jogaval.

(2) Ha a megkeresett hatóság nem illetékes a jogsegély iránti megkeresés elintézésére, haladéktalanul továbbítja azt az illetékes hatósághoz, és értesíti erről a megkereső hatóságot.

(3) Ha a jogsegély iránti megkeresésben megadott cím nem pontos, vagy a megkeresésben megnevezett személy nem lakik a megadott címen, a megkeresett hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a helyes cím megállapítása iránt.

(4) A megkeresett hatóság, kérésre, kellő időben közvetlenül értesíti a megkereső hatóságot a jogsegély iránti kérelem teljesítésének helyéről és időpontjáról.

(5) A jogsegély iránti kérelem teljesítése után a megkeresett hatóság, kérésre, visszaküldi az iratokat a megkereső hatóságnak. Ha a jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, a megkeresett hatóság visszaküldi az iratokat a megkereső hatóságnak, és egyidejűleg közli azokat az okokat, amelyek a megkeresés teljesítését akadályozták.

7. cikk

Tanúk és szakértők védelme

(1) Az egyik Szerződő Fél hatósága által tanúként vagy szakértőként meghallgatni kívánt, és a másik Szerződő Fél területén élő állampolgár nem köteles idézés alapján e hatóság előtt megjelenni; ezért az idézés nem tartalmazhat szankcióval való fenyegetést arra az esetre, ha nem jelenne meg. Ha a megkereső Fél a tanú vagy szakértő személyes megjelenését igazságügyi hatóságai előtt különösen szükségesnek tartja, ezt meg kell említenie az idézésben, és a megkeresett Fél felszólítja a tanút vagy a szakértőt a megjelenésre.

(2) Az olyan tanú vagy szakértő ellen - tekintet nélkül állampolgárságára - aki a másik Szerződő Fél hatósága előtt annak idézése alapján megjelenik, a megkereső Szerződő Fél határának átlépése előtt elkövetett bűncselekmény vagy ítélet miatt nem indítható vele szemben büntető eljárás, nem vehető őrizetbe, és a bíróság által kiszabott ítélet vagy büntetés, vele szemben nem hajtható végre. Hasonlóképpen nem indítható büntető eljárás ellene tanúvallomása vagy szakértői véleménye alapján.

(3) A tanúnak vagy szakértőnek az e cikk (2) bekezdés szerint biztosított védelme megszűnik, ha nem hagyja el a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számított 7 napon belül, amelyen az őt megidéző hatóság értesítette arról, hogy jelenlétére nincs tovább szükség. A fenti határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt a tanú vagy szakértő saját akaratától független okok miatt nem hagyhatta fel ennek a Szerződő Félnek a területét.

(4) A megidézett állampolgárt megilleti utazási és ott-tartózkodási költségeinek, továbbá jövedelemkiesésének megtérítése, ezen felül a tanúként kihallgatott szakértő jogosult véleményéért szakértői díjra. A térítés módját, melyre a megidézett személy jogosult, az idézésben kell feltüntetni, és kérelmére költségeinek fedezésére előleget kell biztosítani.

8. cikk

Okiratok

(1) Az egyik Szerződő Fél területén kiállított, vagy annak hatóságai által hatáskörükön belül a megszabott alakiságoknak megfelelően hitelesített és pecséttel ellátott okiratokat a másik Szerződő Fél területén további hitelesítés nélkül el kell fogadni.

(2) Nem szorulnak további hitelesítésre azok a magánokiratok sem, amelyeket az egyik Szerződő Fél bírósága vagy más illetékes hatósága hitelesített, amennyiben azokat a másik Szerződő Fél bíróságai vagy más hatóságai előtt kívánják felhasználni.

9. cikk

Okiratok kézbesítése

(1) A megkeresett hatóság az iratok kézbesítését állama jogának megfelelően teljesíti, ha azokat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén szerkesztették, vagy ahhoz erre a nyelvre készített hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a kézbesítendő iratot a megkeresett hatóság csak akkor kézbesíti a címzettnek, ha az az iratot önként elfogadja.

(2) A Szerződő Felek állampolgáraik részére szabadon kézbesíthetnek iratokat diplomáciai képviseleteik vagy konzuli hivatalaik útján is. Ilyen esetekben semmiféle kényszer nem alkalmazható.

10. cikk

A kézbesítés igazolása

(1) Az irat kézbesítését az iratot átvevő személy által aláírt és a kézbesítést végző hatóság hivatalos pecsétjével, keltezéssel és aláírásával ellátott igazolással vagy e hatóság által kiadott igazolással kell igazolni, feltüntetve a kézbesítés módját, helyét és időpontját.

(2) A kézbesítés igazolását haladéktalanul meg kell küldeni a megkereső Fél részére. Ha a kézbesítés nem teljesithető, a megkeresett Fél az okokat haladéktalanul közli a megkereső Féllel.

11. cikk

A jogsegély költségei

(1) A Szerződő Felek nem igényelhetik a jogsegély nyújtásával kapcsolatban felmerült költségek megtérítését, kivéve a szakértői bizonyítás végrehajtásával kapcsolatban felmerült szakértői díjakat és egyéb költségeket.

(2) A megkeresett hatóság kérésre tájékoztatja a megkereső hatóságot a jogsegély iránti kérelem teljesítése során felmerült költségek összegéről.

12. cikk

Tájékoztatás jogi kérdésekben

(1) A Szerződő Felek - kérelemre - kölcsönösen tájékoztatják egymást a hatályban levő vagy korábban hatályban volt jogszabályaikról, valamint megküldik e jogszabályok szövegét.

(2) A tájékoztatás iránti kérelemben meg kell jelölni azt a hatóságot, amelytől a kérelem származik továbbá az ügy jellegét, amellyel kapcsolatban a tájékoztatást kérik. Ha a megkeresés tárgyának tisztázása érdekében szükséges, csatolhatók iratok másolatai is.

13. cikk

A jogsegély megtagadása

A jogsegély iránti kérelem teljesítése megtagadható, ha az a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint összeegyeztethetetlen jogrendszerének alapvető elveivel, vagy a teljesítés szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét veszélyeztetné vagy sértené.

14. cikk

Személyi állapotot igazoló iratok és egyéb iratok kézbesítése

(1) A Szerződő Felek kölcsönösen megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatokat, valamint tájékoztatják egymást e bejegyzések bárminemű módosításáról.

(2) Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága a másik Szerződő Fél részére diplomáciai úton hivatalból és költségmentesen küldi ezeket a kivonatokat, vagy ad tájékoztatást.

15. cikk

Tárgyak kiadása és pénzösszegek átutalása

Ha e Szerződés rendelkezései alapján tárgyak átadására vagy pénzösszegek átutalására kerül sor. akkor a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően kell eljárni.

16. cikk

Nyelvhasználat

A 9. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezés érintetlenül hagyása mellett a jogsegély iránti megkeresést és a csatolt iratokat a megkereső Szerződő Fél nyelvén kell megszerkeszteni, és csatolni kell hozzá a megkeresett Szerződő Fél nyelvén vagy angol nyelven készült fordítást. A megkereséshez csatolt minden fordításnak hitelesnek kell lennie.

2. Fejezet

Eljárási költségek

17. cikk

Perköltségbiztosíték alóli mentesség

A Szerződő Felek egyikének azon állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt jelenik meg és a Szerződő Felek egyikének területén lakik, nem kötelezhető perköltségbiztosíték adására kizárólag azért, mert külföldi, vagy mert tartózkodási helye nincs a másik Szerződő Fél területén.

18. cikk

Költségmentesség

Az egyik Szerződő Fél állampolgárait a másik Szerződő Fél területén ugyanazon feltételek mellett, mint a másik Szerződő Fél állampolgárait, megilleti a bírósági, közjegyzői és igazgatási illetékek, továbbá egyéb perköltségek fizetése alóli mentesség és egyéb, illetékekkel kapcsolatos kedvezmény. Ugyanez vonatkozik a pártfogó ügyvéd kijelölésére is.

19. cikk

(1) E Szerződés 18. cikkében biztosított mentesség a kérelmező személyi és vagyoni helyzetéről kiadott igazolás alapján adható meg. Az igazolást annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága adja ki, amelynek a területén a kérelmező lakóhelye van.

(2) A mentesség iránti kérelmet elbíráló hatóság további adatokat vagy szükséges kiegészítéseket kérhet az igazolást kiállító hatóságtól.

20. cikk

Ha e Szerződés 13. cikkében biztosított mentességet az illetékes hatóság megadja a másik Szerződő Fél állampolgárának, a mentesség kiterjed a teljes eljárásra, beleértve az ítélet vagy határozat végrehajtásával kapcsolatos eljárást is.

21. cikk

Az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához intézett, az e Szerződés 18. cikke szerinti mentességre vonatkozó kérelmét benyújthatja a lakóhelye szerinti illetékes hatóságnál. Ez a hatóság a kérelmet az e Szerződés 19. cikke szerint kiállított igazolással együtt továbbítja a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának.

II. RÉSZ

Bírósági határozatok elismerése és végrehajtása

22. cikk

A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél területén hozott alábbi bírósági határozatokat ismerik el és hajtják végre:

a) polgári ügyekben hozott bírósági határozatokat, valamint ezekben az ügyekben kötött és a bíróság által jóváhagyott egyezségeket,

b) büntető ügyekben kártérítési és egyéb polgári jogi igények megfizetésére vonatkozó bírósági határozatokat;

c) választottbírósági határozatokat, valamint az ezen bíróságok által létrehozott egyezségeket.

23. cikk

Az e Szerződés 22. cikkében említett határozatok a következő feltételek megléte esetén ismerhetők el és hajthatók végre:

a) ha a határozat annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, melynek a területén a határozatot hozták, jogerős és végrehajtható;

b) ha a határozat elismerése és végrehajtása nincs ellentétben azon Szerződő Fél hatóságainak kizárólagos joghatóságával, amelynek területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik;

c) ha a pervesztes fél nem vett részt a perben, habár az idézést annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek területén a határozatot hozták szabályszerűen, és kellő időben kézbesítették számára ahhoz, hogy megjelenhessék és védekezhessék; továbbá, ha nem volt perbeli cselekvőképessége, szabályszerűen képviselték;

d) ha a határozat nem ellentétes az ugyanazon felek között, ugyanabban az ügyben annak a Szerződő Félnek a bírósága által hozott jogerős határozattal, ahol a határozat végrehajtását kérik;

e) ha ugyanazon felek között, ugyanabban az ügyben nincs folyamatban eljárás a megkeresett Szerződő Fél valamely igazságügyi hatósága előtt, és ez volt a korábban indított eljárás;

f) ha az a Szerződő Fél, melynek a területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik, úgy ítéli meg, hogy a határozat elismerése vagy végrehajtása szuverenitását vagy biztonságát nem sérti;

g) ha a határozat végrehajtása nincs ellentétben azon ország jogrendszerének alapelveivel, ahol a végrehajtást kérték.

24. cikk

A választottbírósági határozatokat e Szerződés 23. cikkében említett feltételek mellett ismerik el és hajtják végre, feltéve, hogy:

a) a határozat a választottbíróság illetékességét illetően írásban megkötött megállapodáson alapul, és azt az ebben a megállapodásban biztosított illetékességi körön belül, a megállapodásban hivatkozott választottbíróság hozta, és

b) a választottbíróság illetékességére vonatkozó megállapodás érvényes annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek a területén az elismerést vagy végrehajtást kérik.

25. cikk

(1) A pernyertes fél a határozat elismerése vagy végrehajtása iránti kérelmet annak a Szerződő Félnek az illetékes igazságügyi hatóságához, amelynek a területén a határozatot el kell ismerni vagy végre kell hajtani vagy közvetlenül vagy az e Szerződés 3. cikkében szabályozott módot nyújthatja be.

(2) A határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelmet azon a határidőn belül kell benyújtani, melyet annak az országnak az erre vonatkozó jogszabályai írnak elő, ahol az elismerést és végrehajtást kérik.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a bíróság határozatát vagy a határozat egy hitelesített másolatát, amely tartalmazza a jogerőre és a végrehajthatóságra vonatkozó záradékot, hacsak az magából a határozatból nem tűnik ki;

b) igazolást arról, hogy az eljárásban részt nem vett pervesztes felet szabályszerűen és kellő időben megidézték ahhoz, hogy annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek a területén a határozatot hozták, részt vehessen az eljárásban, és amennyiben nem volt perbeli cselekvőképessége, szabályszerűen képviselték;

c) a kérelem és az e bekezdés a) és b) pontjaiban említett iratoknak hiteles, a megkeresett Szerződő Fél nyelvén vagy angol nyelven készült fordítását.

(4) Választottbírósági határozat végrehajtása esetén csatolni kell a kérelemhez a választottbírósági kikötést tartalmazó választottbírósági szerződés vagy megállapodás hiteles másolatát.

26. cikk

(1) A határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelem tárgya felől határozó igazságügyi hatóság csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy a Szerződés 23., 24. és 25. cikkeiben meghatározott feltételek fennállnak-e. A határozat elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos döntést annak a Szerződő Félnek az illetékes igazságügyi hatósága hozza meg, amelynek területén a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani.

(2) Annak a Szerződő Félnek az igazságügyi hatósága, amelynek a területén a határozatot elismerik vagy végrehajtják, saját államának jogszabályai szerint jár el.

(3) Az a személy, akivel szemben a határozat végrehajtását kérik, minden olyan védekezést előterjeszthet, mely annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint rendelkezésére áll, ahol a határozatot végre kell hajtani.

27. cikk

E Szerződésnek a határozatok végrehajtására vonatkozó rendelkezései csak azokra a határozatokra alkalmazhatók, melyek e Szerződés hatálybalépése után váltak jogerőssé és végrehajthatóvá.

28. cikk

(1) Ha azt a felet, aki e Szerződés 17. cikke alapján mentességet élvezett a perköltségbiztosíték nyújtása alól, az egyik Szerződő Fél bírósága által hozott jogerős ítélet vagy határozat az eljárási költségek megtérítésére kötelezi, ezt a határozatot az érdekeltek egyikének kérésére a másik Fél területén illetékmentesen kell végrehajtani.

(2) A kérelmet és mellékleteit e Szerződés 25. cikkének megfelelően kell megszerkezteni.

(3) E cikk (1) bekezdésében említett határozat végrehajtásáról döntő bíróság csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy az eljárási költségekre vonatkozó határozat jogerős és végrehajtható-e.

29. cikk

Annak a Szerződő Félnek a hatósága, amelynek a területén a jogerős határozat meghozatala során az eljárási költségeket az állam megelőlegezte, megkeresi a másik Szerződő Fél illetékes igazságügyi hatóságát az eljárási költségek és illetékek behajtása iránt. Az igazságügyi hatóság a behajtott összeget annak a Szerződő Félnek utalja át, amelynek a hatósága a kérelmet előterjesztette.

III. RÉSZ

Büntető ügyek

1. Fejezet

Kiadatás

30-45. cikk[1]

2. Fejezet

Büntető ügyekben nyújtandó jogsegéllyel kapcsolatos különleges rendelkezések

46. cikk

Büntető eljárások átvétele

(1) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a másik Szerződő Fél kérelmére büntető eljárást indítanak saját jogszabályaik szerint és azoktól függően állampolgáraik ellen, ha azok a másik Szerződő Fél területén büntetendő cselekményt követtek el.

(2) A fent említett kérelemhez minden szükséges iratot csatolni kell; amennyiben ezek az iratok nem lennének elegendők, a büntető eljárást megindító Szerződő Fél kérelmére kiegészítő tájékoztatást kell adni.

(3) A büntető eljárást megindító Szerződő Fél a lehető leghamarább értesíti a másik Szerződő Felet az eljárás eredményéről. Ha jogerős ítéletet hoztak, ennek egy másolatát is megküldi a másik Szerződő Félnek.

47-48. cikk[2]

IV. RÉSZ

Záró rendelkezések

(1) Ezt a Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okiratok kicserélésére Nicosiában kerül sor.

(2) E Szerződés a megerősítésről szóló okiratok kicserélését követő 30-ik napon lép hatályba.

(3) E Szerződés meghatározatlan időtartamú. A Szerződést a Szerződő Felek bármelyike írásban, diplomáciai úton felmondhatja. A felmondás annak kézhezvételétől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottai aláírták és pecsétjükkel látták el a Szerződést.

Készült Budapesten, 1981. november 30-án, két eredeti példányban, angol nyelven.

A Magyar Népköztársaság nevében:

Dr. Markója Imre s. k.,

A Ciprusi Köztársaság nevében:

Nicos A. Rolandis s. k.

3. § E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1983. július 23. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.[3]

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.;

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] A 30-45. cikket hatályon kívül helyezte az 1994. évi XVIII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1993.10.11.

[2] A 47-48. cikket hatályon kívül helyezte az 1994. évi XVIII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1993.10.11.

[3] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 163. § (4) bekezdés f) pontja. Hatályos 2007.01.01.