1983. évi 19. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a Budapesten, 1981. november 30-án aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről

(A szerződés megerősítő okiratait Nicosiában 1983. június 23-án cserélték ki.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a Budapesten, 1981. november 30-án aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

Szerződés

a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Ciprusi Köztársaság Elnöke, nagy jelentőséget tulajdonítva a két ország között az igazságügyi kapcsolatok területén kialakítandó együttműködésnek

elhatározták, hogy polgári és bűnügyi jogsegélyszerződést kötnek, és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:

Dr. Markója Imrét,

A Ciprusi Köztársaság Elnöke:

Nícos A. Rolandist,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I. RÉSZ

Általános Rendelkezések

1. Fejezet

Jogvédelem és jogsegély a polgári és büntető ügyekben

1. cikk

Jogvédelem

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyük és vagyonuk tekintetében ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél igazságügyi hatóságai előtt ugyanolyan feltételek mellett jelenhetnek meg és járhatnak el, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

(3) E Szerződés rendelkezéseit olyan jogi személyekre is megfelelően alkalmazni kell, amelyek székhelye bármelyik Szerződő Fél területén van, és amelyeket annak törvényeinek megfelelően létesítettek.

2. cikk

(1) A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak e Szerződés által szabályozott ügyekben.

(2) E Szerződés szempontjából az "igazságügyi hatóságok" kifejezés alatt minden olyan igazságügyi vagy egyéb megfelelő hatóság értendő, amelynek e Szerződés által szabályozott ügyekben államának jogszabályai szerint hatásköre van.

(3) E Szerződés szempontjából a "polgári ügyek" kifejezés magában foglalja a kereskedelmi, családés munkajogi ügyeket is.

3. cikk

Az érintkezés módja

(1) A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai a jogsegélyforgalom során központi szerveik útján érintkeznek egymással, nevezetesen a Magyar Népköztársaság esetében az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség, illetve a Ciprusi Köztársaság esetében az Igazságügyi Minisztérium útján. Ez nem zárja ki a diplomáciai út igénybevételét.

(2) E Szerződés végrehajtása során a Szerződő Felek központi hatóságai érintkezésük során hivatalos nyelvüket használják, egy angol nyelvű fordítás mellékelésével.

4. cikk

A jogsegélynyújtás terjedelme

(1) A Szerződő Felek, kérésre, jogsegélyt nyújtanak egymásnak a megkeresett Fél jogszabályainak rendelkezéseivel összhangban, különösen iratok megküldésével és kézbesítésével, tanúk, szakértők és érdekelt személyek kihallgatásával, valamint bizonyítékként becsatolt tárgyak vagy bűnjelek átadásával.

(2) E Szerződésben előírt intézkedéseket a megkeresett Fél belső jogával összhangban a lehető legrövidebb időn belül teszi meg. A megkeresett Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a jogsegély iránti kérelem megfelelő teljesítését.

5. cikk

Jogsegély iránti megkeresés

(1) A jogsegély iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a megkereső hatóság nevét,

b) a megkeresett hatóság nevét,

c) az ügy megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik,

d) a felek, vádlottak vagy elítéltek családi- és utónevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, állampolgárságát és foglalkozását, büntető ügyekben - amennyiben lehetséges - születési helyüket és születésük időpontját, továbbá szüleik családi- és utónevét, jogi személyek esetében elnevezésüket és székhelyüket,

e) amennyiben vannak jogi képviselőik családi-és utónevét,

f) a jogsegély iránti kérelem tárgyát, megadva a kérelem teljesítéséhez szükséges minden tájékoztatást,

g) büntető ügyekben a bűncselekmény leírását és minősítését is.

(2) Á megkereséseket az illetékes hatóság aláírásával és hivatalos pecsétjével kell ellátni.

6. cikk

A jogsegély iránti kérelem teljesítése

(1) A jogsegély iránti kérelem teljesítése során a megkeresett hatóság saját államának jogát alkalmazza. A megkereső hatóság kérésére azonban alkalmazhatja a megkeresésben kért eljárást is, amennyiben az nincs ellentétben államának jogaval.

(2) Ha a megkeresett hatóság nem illetékes a jogsegély iránti megkeresés elintézésére, haladéktalanul továbbítja azt az illetékes hatósághoz, és értesíti erről a megkereső hatóságot.

(3) Ha a jogsegély iránti megkeresésben megadott cím nem pontos, vagy a megkeresésben megnevezett személy nem lakik a megadott címen, a megkeresett hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a helyes cím megállapítása iránt.

(4) A megkeresett hatóság, kérésre, kellő időben közvetlenül értesíti a megkereső hatóságot a jogsegély iránti kérelem teljesítésének helyéről és időpontjáról.

(5) A jogsegély iránti kérelem teljesítése után a megkeresett hatóság, kérésre, visszaküldi az iratokat a megkereső hatóságnak. Ha a jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, a megkeresett hatóság visszaküldi az iratokat a megkereső hatóságnak, és egyidejűleg közli azokat az okokat, amelyek a megkeresés teljesítését akadályozták.

7. cikk

Tanúk és szakértők védelme

(1) Az egyik Szerződő Fél hatósága által tanúként vagy szakértőként meghallgatni kívánt, és a másik Szerződő Fél területén élő állampolgár nem köteles idézés alapján e hatóság előtt megjelenni; ezért az idézés nem tartalmazhat szankcióval való fenyegetést arra az esetre, ha nem jelenne meg. Ha a megkereső Fél a tanú vagy szakértő személyes megjelenését igazságügyi hatóságai előtt különösen szükségesnek tartja, ezt meg kell említenie az idézésben, és a megkeresett Fél felszólítja a tanút vagy a szakértőt a megjelenésre.

(2) Az olyan tanú vagy szakértő ellen - tekintet nélkül állampolgárságára - aki a másik Szerződő Fél hatósága előtt annak idézése alapján megjelenik, a megkereső Szerződő Fél határának átlépése előtt elkövetett bűncselekmény vagy ítélet miatt nem indítható vele szemben büntető eljárás, nem vehető őrizetbe, és a bíróság által kiszabott ítélet vagy büntetés, vele szemben nem hajtható végre. Hasonlóképpen nem indítható büntető eljárás ellene tanúvallomása vagy szakértői véleménye alapján.

(3) A tanúnak vagy szakértőnek az e cikk (2) bekezdés szerint biztosított védelme megszűnik, ha nem hagyja el a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számított 7 napon belül, amelyen az őt megidéző hatóság értesítette arról, hogy jelenlétére nincs tovább szükség. A fenti határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt a tanú vagy szakértő saját akaratától független okok miatt nem hagyhatta fel ennek a Szerződő Félnek a területét.

(4) A megidézett állampolgárt megilleti utazási és ott-tartózkodási költségeinek, továbbá jövedelemkiesésének megtérítése, ezen felül a tanúként kihallgatott szakértő jogosult véleményéért szakértői díjra. A térítés módját, melyre a megidézett személy jogosult, az idézésben kell feltüntetni, és kérelmére költségeinek fedezésére előleget kell biztosítani.

8. cikk

Okiratok

(1) Az egyik Szerződő Fél területén kiállított, vagy annak hatóságai által hatáskörükön belül a megszabott alakiságoknak megfelelően hitelesített és pecséttel ellátott okiratokat a másik Szerződő Fél területén további hitelesítés nélkül el kell fogadni.

(2) Nem szorulnak további hitelesítésre azok a magánokiratok sem, amelyeket az egyik Szerződő Fél bírósága vagy más illetékes hatósága hitelesített, amennyiben azokat a másik Szerződő Fél bíróságai vagy más hatóságai előtt kívánják felhasználni.

9. cikk

Okiratok kézbesítése

(1) A megkeresett hatóság az iratok kézbesítését állama jogának megfelelően teljesíti, ha azokat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén szerkesztették, vagy ahhoz erre a nyelvre készített hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a kézbesítendő iratot a megkeresett hatóság csak akkor kézbesíti a címzettnek, ha az az iratot önként elfogadja.

(2) A Szerződő Felek állampolgáraik részére szabadon kézbesíthetnek iratokat diplomáciai képviseleteik vagy konzuli hivatalaik útján is. Ilyen esetekben semmiféle kényszer nem alkalmazható.

10. cikk

A kézbesítés igazolása

(1) Az irat kézbesítését az iratot átvevő személy által aláírt és a kézbesítést végző hatóság hivatalos pecsétjével, keltezéssel és aláírásával ellátott igazolással vagy e hatóság által kiadott igazolással kell igazolni, feltüntetve a kézbesítés módját, helyét és időpontját.

(2) A kézbesítés igazolását haladéktalanul meg kell küldeni a megkereső Fél részére. Ha a kézbesítés nem teljesithető, a megkeresett Fél az okokat haladéktalanul közli a megkereső Féllel.

11. cikk

A jogsegély költségei

(1) A Szerződő Felek nem igényelhetik a jogsegély nyújtásával kapcsolatban felmerült költségek megtérítését, kivéve a szakértői bizonyítás végrehajtásával kapcsolatban felmerült szakértői díjakat és egyéb költségeket.

(2) A megkeresett hatóság kérésre tájékoztatja a megkereső hatóságot a jogsegély iránti kérelem teljesítése során felmerült költségek összegéről.

12. cikk

Tájékoztatás jogi kérdésekben

(1) A Szerződő Felek - kérelemre - kölcsönösen tájékoztatják egymást a hatályban levő vagy korábban hatályban volt jogszabályaikról, valamint megküldik e jogszabályok szövegét.

(2) A tájékoztatás iránti kérelemben meg kell jelölni azt a hatóságot, amelytől a kérelem származik továbbá az ügy jellegét, amellyel kapcsolatban a tájékoztatást kérik. Ha a megkeresés tárgyának tisztázása érdekében szükséges, csatolhatók iratok másolatai is.

13. cikk

A jogsegély megtagadása

A jogsegély iránti kérelem teljesítése megtagadható, ha az a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint összeegyeztethetetlen jogrendszerének alapvető elveivel, vagy a teljesítés szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét veszélyeztetné vagy sértené.

14. cikk

Személyi állapotot igazoló iratok és egyéb iratok kézbesítése

(1) A Szerződő Felek kölcsönösen megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatokat, valamint tájékoztatják egymást e bejegyzések bárminemű módosításáról.

(2) Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága a másik Szerződő Fél részére diplomáciai úton hivatalból és költségmentesen küldi ezeket a kivonatokat, vagy ad tájékoztatást.

15. cikk

Tárgyak kiadása és pénzösszegek átutalása

Ha e Szerződés rendelkezései alapján tárgyak átadására vagy pénzösszegek átutalására kerül sor. akkor a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően kell eljárni.

16. cikk

Nyelvhasználat

A 9. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezés érintetlenül hagyása mellett a jogsegély iránti megkeresést és a csatolt iratokat a megkereső Szerződő Fél nyelvén kell megszerkeszteni, és csatolni kell hozzá a megkeresett Szerződő Fél nyelvén vagy angol nyelven készült fordítást. A megkereséshez csatolt minden fordításnak hitelesnek kell lennie.

2. Fejezet

Eljárási költségek

17. cikk

Perköltségbiztosíték alóli mentesség

A Szerződő Felek egyikének azon állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt jelenik meg és a Szerződő Felek egyikének területén lakik, nem kötelezhető perköltségbiztosíték adására kizárólag azért, mert külföldi, vagy mert tartózkodási helye nincs a másik Szerződő Fél területén.

18. cikk

Költségmentesség

Az egyik Szerződő Fél állampolgárait a másik Szerződő Fél területén ugyanazon feltételek mellett, mint a másik Szerződő Fél állampolgárait, megilleti a bírósági, közjegyzői és igazgatási illetékek, továbbá egyéb perköltségek fizetése alóli mentesség és egyéb, illetékekkel kapcsolatos kedvezmény. Ugyanez vonatkozik a pártfogó ügyvéd kijelölésére is.

19. cikk

(1) E Szerződés 18. cikkében biztosított mentesség a kérelmező személyi és vagyoni helyzetéről kiadott igazolás alapján adható meg. Az igazolást annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága adja ki, amelynek a területén a kérelmező lakóhelye van.

(2) A mentesség iránti kérelmet elbíráló hatóság további adatokat vagy szükséges kiegészítéseket kérhet az igazolást kiállító hatóságtól.

20. cikk

Ha e Szerződés 13. cikkében biztosított mentességet az illetékes hatóság megadja a másik Szerződő Fél állampolgárának, a mentesség kiterjed a teljes eljárásra, beleértve az ítélet vagy határozat végrehajtásával kapcsolatos eljárást is.

21. cikk

Az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához intézett, az e Szerződés 18. cikke szerinti mentességre vonatkozó kérelmét benyújthatja a lakóhelye szerinti illetékes hatóságnál. Ez a hatóság a kérelmet az e Szerződés 19. cikke szerint kiállított igazolással együtt továbbítja a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának.

II. RÉSZ

Bírósági határozatok elismerése és végrehajtása

22. cikk

A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél területén hozott alábbi bírósági határozatokat ismerik el és hajtják végre:

a) polgári ügyekben hozott bírósági határozatokat, valamint ezekben az ügyekben kötött és a bíróság által jóváhagyott egyezségeket,

b) büntető ügyekben kártérítési és egyéb polgári jogi igények megfizetésére vonatkozó bírósági határozatokat;

c) választottbírósági határozatokat, valamint az ezen bíróságok által létrehozott egyezségeket.

23. cikk

Az e Szerződés 22. cikkében említett határozatok a következő feltételek megléte esetén ismerhetők el és hajthatók végre:

a) ha a határozat annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, melynek a területén a határozatot hozták, jogerős és végrehajtható;

b) ha a határozat elismerése és végrehajtása nincs ellentétben azon Szerződő Fél hatóságainak kizárólagos joghatóságával, amelynek területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik;

c) ha a pervesztes fél nem vett részt a perben, habár az idézést annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek területén a határozatot hozták szabályszerűen, és kellő időben kézbesítették számára ahhoz, hogy megjelenhessék és védekezhessék; továbbá, ha nem volt perbeli cselekvőképessége, szabályszerűen képviselték;

d) ha a határozat nem ellentétes az ugyanazon felek között, ugyanabban az ügyben annak a Szerződő Félnek a bírósága által hozott jogerős határozattal, ahol a határozat végrehajtását kérik;

e) ha ugyanazon felek között, ugyanabban az ügyben nincs folyamatban eljárás a megkeresett Szerződő Fél valamely igazságügyi hatósága előtt, és ez volt a korábban indított eljárás;

f) ha az a Szerződő Fél, melynek a területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik, úgy ítéli meg, hogy a határozat elismerése vagy végrehajtása szuverenitását vagy biztonságát nem sérti;

g) ha a határozat végrehajtása nincs ellentétben azon ország jogrendszerének alapelveivel, ahol a végrehajtást kérték.

24. cikk

A választottbírósági határozatokat e Szerződés 23. cikkében említett feltételek mellett ismerik el és hajtják végre, feltéve, hogy:

a) a határozat a választottbíróság illetékességét illetően írásban megkötött megállapodáson alapul, és azt az ebben a megállapodásban biztosított illetékességi körön belül, a megállapodásban hivatkozott választottbíróság hozta, és

b) a választottbíróság illetékességére vonatkozó megállapodás érvényes annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek a területén az elismerést vagy végrehajtást kérik.

25. cikk

(1) A pernyertes fél a határozat elismerése vagy végrehajtása iránti kérelmet annak a Szerződő Félnek az illetékes igazságügyi hatóságához, amelynek a területén a határozatot el kell ismerni vagy végre kell hajtani vagy közvetlenül vagy az e Szerződés 3. cikkében szabályozott módot nyújthatja be.

(2) A határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelmet azon a határidőn belül kell benyújtani, melyet annak az országnak az erre vonatkozó jogszabályai írnak elő, ahol az elismerést és végrehajtást kérik.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a bíróság határozatát vagy a határozat egy hitelesített másolatát, amely tartalmazza a jogerőre és a végrehajthatóságra vonatkozó záradékot, hacsak az magából a határozatból nem tűnik ki;

b) igazolást arról, hogy az eljárásban részt nem vett pervesztes felet szabályszerűen és kellő időben megidézték ahhoz, hogy annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek a területén a határozatot hozták, részt vehessen az eljárásban, és amennyiben nem volt perbeli cselekvőképessége, szabályszerűen képviselték;

c) a kérelem és az e bekezdés a) és b) pontjaiban említett iratoknak hiteles, a megkeresett Szerződő Fél nyelvén vagy angol nyelven készült fordítását.

(4) Választottbírósági határozat végrehajtása esetén csatolni kell a kérelemhez a választottbírósági kikötést tartalmazó választottbírósági szerződés vagy megállapodás hiteles másolatát.

26. cikk

(1) A határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelem tárgya felől határozó igazságügyi hatóság csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy a Szerződés 23., 24. és 25. cikkeiben meghatározott feltételek fennállnak-e. A határozat elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos döntést annak a Szerződő Félnek az illetékes igazságügyi hatósága hozza meg, amelynek területén a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani.

(2) Annak a Szerződő Félnek az igazságügyi hatósága, amelynek a területén a határozatot elismerik vagy végrehajtják, saját államának jogszabályai szerint jár el.

(3) Az a személy, akivel szemben a határozat végrehajtását kérik, minden olyan védekezést előterjeszthet, mely annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint rendelkezésére áll, ahol a határozatot végre kell hajtani.

27. cikk

E Szerződésnek a határozatok végrehajtására vonatkozó rendelkezései csak azokra a határozatokra alkalmazhatók, melyek e Szerződés hatálybalépése után váltak jogerőssé és végrehajthatóvá.

28. cikk

(1) Ha azt a felet, aki e Szerződés 17. cikke alapján mentességet élvezett a perköltségbiztosíték nyújtása alól, az egyik Szerződő Fél bírósága által hozott jogerős ítélet vagy határozat az eljárási költségek megtérítésére kötelezi, ezt a határozatot az érdekeltek egyikének kérésére a másik Fél területén illetékmentesen kell végrehajtani.

(2) A kérelmet és mellékleteit e Szerződés 25. cikkének megfelelően kell megszerkezteni.

(3) E cikk (1) bekezdésében említett határozat végrehajtásáról döntő bíróság csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy az eljárási költségekre vonatkozó határozat jogerős és végrehajtható-e.

29. cikk

Annak a Szerződő Félnek a hatósága, amelynek a területén a jogerős határozat meghozatala során az eljárási költségeket az állam megelőlegezte, megkeresi a másik Szerződő Fél illetékes igazságügyi hatóságát az eljárási költségek és illetékek behajtása iránt. Az igazságügyi hatóság a behajtott összeget annak a Szerződő Félnek utalja át, amelynek a hatósága a kérelmet előterjesztette.

III. RÉSZ

Büntető ügyek

1. Fejezet

Kiadatás

30-45. cikk[1]

2. Fejezet

Büntető ügyekben nyújtandó jogsegéllyel kapcsolatos különleges rendelkezések

46. cikk

Büntető eljárások átvétele

(1) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a másik Szerződő Fél kérelmére büntető eljárást indítanak saját jogszabályaik szerint és azoktól függően állampolgáraik ellen, ha azok a másik Szerződő Fél területén büntetendő cselekményt követtek el.

(2) A fent említett kérelemhez minden szükséges iratot csatolni kell; amennyiben ezek az iratok nem lennének elegendők, a büntető eljárást megindító Szerződő Fél kérelmére kiegészítő tájékoztatást kell adni.

(3) A büntető eljárást megindító Szerződő Fél a lehető leghamarább értesíti a másik Szerződő Felet az eljárás eredményéről. Ha jogerős ítéletet hoztak, ennek egy másolatát is megküldi a másik Szerződő Félnek.

47-48. cikk[2]

IV. RÉSZ

Záró rendelkezések

(1) Ezt a Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okiratok kicserélésére Nicosiában kerül sor.

(2) E Szerződés a megerősítésről szóló okiratok kicserélését követő 30-ik napon lép hatályba.

(3) E Szerződés meghatározatlan időtartamú. A Szerződést a Szerződő Felek bármelyike írásban, diplomáciai úton felmondhatja. A felmondás annak kézhezvételétől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottai aláírták és pecsétjükkel látták el a Szerződést.

Készült Budapesten, 1981. november 30-án, két eredeti példányban, angol nyelven.

A Magyar Népköztársaság nevében:

Dr. Markója Imre s. k.,

A Ciprusi Köztársaság nevében:

Nicos A. Rolandis s. k.

3. § E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1983. július 23. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.[3]

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.;

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára