1/1983. (I. 1.) PM rendelet

a reprezentációról

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján a reprezentációs és vendéglátási költségek mértékéről, a felhasználás módjáról és elszámolásáról a szövetkezetek országos érdelvképviseleti szerveivel - a tanácsok vonatkozásában a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a 6. § tekintetében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával - egyetértésben a következőket rendelem:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a (2) bekezdésben felsoroltak kivételével:

a) az állami költségvetési szervekre (Ápt 38. § a továbbiakban: intézmények);

b) az állami vállalatokra, a trösztökre, az egyéb állami gazdálkodó szervekre, a szövetkezeti vállalatokra, a társadalmi szervezeteknek és egyesületeknek a vállalataira (a továbbiakban: vállalatok);

c) a szövetkezetekre és a vízgazdálkodási társulatokra;

d) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra (a továbbiakban: b)-d) együtt: gazdálkodó szervezetek);

e) a szövetkezetek területi (szakmai) és országos érdekképviseleti szerveire, valamint az egyéb érdekképviseleti szervekre és az egyesületekre (a továbbiakban együtt: érdekképviseleti szervek).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a fegyveres erőkre és a fegyveres testületekre, valamint a rendészeti szervekre;

b) a külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezetekre;

c) a társadalmi és tömegszervezetekre, ezek intézményeire;

d) az állami és külügyi protokoll feladatkörébe tartozó reprezentációra.

(3) A (2) bekezdés alatti szervekre és reprezentációra a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott külön szabályozás az irányadó.

A reprezentáció fogalma és jogcímei

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában reprezentáció: a vendéglátással és ajándékozással kapcsolatban felmerülő minden költség és a személyes reprezentáció.

(2) Vendéglátásnak minősül:

a) az üzleti és egyéb szakmai tárgyalásokon, értekezleteken, különböző szakmai tanácskozásokon (a továbbiakban: hivatalos tárgyalások); kiállításokon, vásárokon, szakmai bemutatókon (a továbbiakban: kiállítások); a kongresszusokon, konferenciákon, ankétokon, szimpóziumokon, (a továbbiakban: rendezvények) felszolgált üdítő ital, feketekávé, illetve a hivatalos tárgyalások, kiállítások, rendezvények alkalmával adott ebéd vagy vacsora, illetőleg állófogadás (a továbbiakban: fogadás) költsége;

b) a vendégként fogadott külföldiek teljes napi ellátása és szállodaköltsége;

c) az egyes rendezvények alkalmával szervezett kulturális vagy más - nem szakmai - program költsége.

(3) Ajándékozásnak tekintendő a vásárolt vagy az ajándékozó szerv által előállított - reprezentáció címén elszámolt - dolog (szolgáltatás) ellenérték nélkül történő átadása.

(4) Személyes reprezentáció a vezetői beosztással kapcsolatos vendéglátás.

A reprezentációs költségkeretek mértéke és annak megállapítása

3. §

(1) A minisztériumok és az önálló fejezetet képező országos hatáskörű szervek éves reprezentációs költségkeretét a pénzügyminiszter állapítja meg. Az intézményeknél és a vállalatoknál - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az éves reprezentációs költségkeretet, a személyes reprezentáció mértékét és az abban részesíthetők körét a felügyeletet ellátó szerv vezetője határozza meg.

(2) A fővárosi a megyei és megyei városi tanácsok éves reprezentációs költségkeretét, azon belül a személyes reprezentáció mértékét és az abban részesíthetők körét a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. A helyi tanácsoknál, a járási és megyei városi kerületi hivataloknál, valamint a tanácsi intézményeknél és vállalatoknál az éves reprezentációs költségkeretet, azon belül a személyes reprezentáció mértékét és az abban részesíthetők körét - a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kiadott iránymutatás alapján - a fővárosi, megyei tanács elnöke állapítja meg.

(3) A minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél a vezetők személyes reprezentációs keretét és az ebben részesíthetők körét a miniszter, illetve az országos hatáskörű szerv vezetője állapítja meg.

(4) Az intézmények, vállalatok vezetőire együttesen megállapított személyes reprezentációs keret megosztását az adott szerv vezetője határozza meg.

A szövetkezetek, az érdekképviseleti szervek és a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások reprezentációs költségkereteinek megállapítása, felhasználása

4. §

(1) A szövetkezetek, területi és szakmai szövetségeik, valamint a vízgazdálkodási társulatok reprezentációs kereteit (ideértve a vezetők reprezentációs keretét is) - a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei elnökségének ajánlásaira, irányelveire, illetőleg az Országos Vízügyi Hivatal irányelveire figyelemmel - a küldöttgyűlés (közgyűlés), illetőleg a küldöttközgyűlés, a vízgazdálkodási társulatoknál a taggyűlés állapítja meg. Az említett szervek az ajánlást, illetőleg irányelveket - a szövetkezeti társadalmi tevékenység sajátosságainak figyelembevételével - e rendeletben foglaltakkal összhangban állapítják meg.

(2) A szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei, valamint az egyéb nem szövetkezeti érdekképviseleti szervek reprezentációs kereteiket és annak felhasználását - a szövetkezeti társadalmi tevékenység sajátosságainak figyelembevételével - e rendeletben foglaltakkal összhangban állapítják meg.

(3) Az egyesületek reprezentációs kereteit és annak felhasználását - e rendeletben foglaltakkal összhangban - a közgyűlés vagy az általa feljogosított ügyintéző szerv állapítja meg.

(4) A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások éves reprezentációs keretét az igazgató tanács állapítja meg e rendeletben foglaltakkal összhangban.

Belföldiek részére szervezett hivatalos tárgyalások, kiállítások, ünnepségek

5. §

(1) A hivatalos tárgyalásokon csak üdítő ital szolgálható fel. A fogadás, a hivatalos tárgyalás céljához közvetlenül nem kapcsolódó program költségei sem reprezentációs, sem egyéb költségként nem számolhatók el.

(2) Kiállítások alkalmával fogadás nem adható. A kóstolással egybekötött étel- és italbemutatók esetében a bemutatott termék mellett esetleg felszolgált üdítő ital és a kóstolás célját szolgáló mennyiségen felüli fogyasztás költségét - ha azt a résztvevők nem fizetik - reprezentációs költségként kell elszámolni.

6. §

(1) Az intézmények, gazdálkodó szervezetek, érdekképviseleti szervek munkájában és szervezeti életében kimagasló események (pl. vállalatok, intézmények, vagy brigádok kitüntetése, zárszámadási közgyűlés, jubileumi ünnepség) alkalmából a dolgozók (tagok) részére szervezett ünnepségek és az ezeken ellenérték nélkül kiszolgált ételek és italok, valamint az ajándékozás költségeit nem reprezentációként, hanem a részesedési alap, illetve a jutalmazási előirányzat terhére kell elszámolni, kitüntetés alkalmával a felhasználható összeg a szakszervezet helyi szervének egyetértésével növelhető az 1038/1977. (X. 4.) MT-SZOT-KISZ KB számú együttes határozat 1. számú mellékletének 25. pontja szerinti "Vállalatok és szövetkezetek elismerése kitüntetés esetén" jogcímen kapott pénzjutalom összegével.

(2) A különböző vezetői (vezérigazgatói, elnöki stb.) értekezleteken, tanácskozásokon felmerülő vendéglátási költségeket nem szabad a részesedési alap, illetőleg a jutalom előirányzat terhére elszámolni. Ezekre az 5. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

Külföldiek vendéglátása

7. §

(1) Külföldiekkel folytatott hivatalos tárgyalásokon csak üdítő ital, feketekávé, tea szolgálható fel. A hivatalos tárgyalások alkalmából (itt-tartózkodásuk időtartamától függetlenül) szükség esetén legfeljebb egy fogadást lehet adni. A tárgyalás céljához közvetlenül nem kapcsolódó programok költsége sem reprezentációs, sem egyéb költségként nem számolható el.

(2) A külföldiek részére szervezett kiállításokon a vendéglátás költségeinek elszámolására az (1) bekezdésben és - a fogadás kivételével - az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A termelési kapcsolatok, vagy szakmai tanulmányutak keretében Magyarországon tartózkodók részére adott eseti fogadás költségét reprezentációs költségként kell elszámolni. Ugyanez vonatkozik a devizamentes cserekapcsolatokra is.

(4) A tárgyalásokra érkező külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatban felmerülő (szállás, étkezési, utazási stb.) költségeket átvállalni nem lehet. Kivételes esetben a költségek átvállalására külön engedélyt a minisztériumoknál és önálló fejezetet képező országos hatáskörű szerveknél a miniszterek, illetőleg az országos hatáskörű szervek vezetői, a többi szervnél - a 3. § (1)-(2) bekezdésében és a 4. §-ban felsorolt - a költségkeret megállapítására jogosultak adhatnak.

(5) A tanácsi költségvetési szervek (Ápt. 38. §) - a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által külön jóváhagyott - külföldi kapcsolatainak lebonyolítása során felmerülő fogadási, ellátási költségeket az egyébként rögzített reprezentációs kereteiken felül elszámolhatják, a felhasználás mértékeire azonban az általános előírások az irányadók.

(6) A vendégként fogadott külföldiek teljes napi ellátási költségei és szállodai költségei a meghívó szerv reprezentációs költségkeretét terhelik. Ugyanez vonatkozik a külföldiek üdültetésére is. Külföldiek üdültetésére, illetve külföldi üdülés elfogadására - még viszonosság esetén is - csak külön engedély alapján kerülhet sor. Külön engedélyt a (4) bekezdésben megjelölt szervek, illetőleg személyek adhatnak.

Kongresszusok, konferenciák, ankétok, szimpóziumok

8. §

(1) A rendezvények csak térítés mellett szervezhetők. A rendezvények költségei közül csak a vendéglátással és az ajándékozással kapcsolatban felmerülő költségeket kell reprezentációs költségként elszámolni. Más költségek - jellegüknek megfelelően - a számviteli előírások szerint számolhatók el. A rendező szervnek a meghívóban a részvételi díjat jogcím és költségtétel szerint részleteznie kell.

(2) A belföldiek részére szervezett rendezvényeknek az (1) bekezdés szerinti költségeit az intézmények, gazdálkodó szervezetek, érdekképviseleti szervek - amennyiben a dolgozóik részvételéhez költségeik terhére hozzájárultak - kötelesek a rendező szervnek megfizetni. A vendéglátásra az 5. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. A rendezvény céljához közvetlenül nem kapcsolódó programok költsége a részvételi díjban nem szerepelhet és nem számolható el.

(3) A külföldiek részére szervezett rendezvények előkészítésére és megtartására csak külön engedély alapján kerülhet sor. Külön engedélyt a 7. § (4) bekezdésében megjelölt szervek, illetőleg személyek adhatnak. A vendéglátást érintően a szervezés a következők szerint történhet:

a) a rendezvényeken csak üdítő ital, feketekávé szolgálható fel;

b) a rendezvények alkalmával - függetlenül azok időtartamától - legfeljebb egy fogadás adható;

c) a rendezvények ideje alatt legfeljebb egy kulturális program költségei számolhatók el.

(4) A rendezvényeken résztvevő külföldiek költségviselésére a 7. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A kongresszusok, konferenciák, ankétok, szimpóziumok költségei - a reprezentációnak minősülő költségek kivételével - nem a reprezentációs keretet terhelik. Ennek megfelelően azoknál az intézményeknél, ahol az ilyen rendezvények jelentős számban előfordulnak, és a reprezentációs előirányzatukat ennek figyelembevételével állapították meg, azt emiatt külön csökkenteniük kell.

Ajándékozás

9. §

(1) Belföldieknek ajándék nem adható.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik az intézmények, gazdálkodó szervezetek, érdekképviseleti szervek saját dolgozóinak (tagjainak) a részesedési alap vagy a jutalmazási előirányzat terhére adott ajándékokra, ide nem értve a társasutazásokat. Nem terjed ki továbbá a kiskereskedelmi forgalomhoz, illetőleg a szolgáltatásokhoz kapcsolódó - közvetlenül a lakosság részére adott - reklámcélú szóróajándékokra, szakmai vetélkedők, versenyek díjazására. Az ilyen célokra vásárolt vagy előállított (illetőleg a gazdálkodó szervezet termékét képező) dolgok (szolgáltatás) azonban reprezentációs célra nem használhatók fel.

(3) Külföldieknek a rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint adható ajándék. A külföldiek részére történő ajándékozással kapcsolatban felmerült költséget a reklámpropaganda költségek vagy egyéb költségek terhére elszámolni nem lehet.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

10. §

(1) 1983-ban a reprezentációs költségeket (éves szinten) 10%-kal csökkenteni kell. A reprezentációs költségkeret megállapítására jogosult szerv vezetője [3. § (1) bekezdés] a felügyelete alá tartozó egyes intézmények, vállalatok nemzetközi, külpiaci kapcsolataira figyelemmel, a reprezentációs költségek csökkentését az előírt mértéktől eltérően is megállapíthatja. A felügyelete alá tartozó területeken azonban a reprezentációs költségeknek összességükben 10%-kal kell csökkenniük.

(2) A csökkentés alapja az 1982. évi tényleges reprezentációs költség, az intézményeknél az 1982. évre megállapított reprezentációs előirányzat. Azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek a korábban elrendelt csökkentés ellenére az 1980. évtől felhasználható költségkereteiket - engedély nélkül - túllépték, a reprezentációs költségüket az 1979. évi tényleges reprezentációs költség figyelembevételével kell csökkenteniük. Ennek megfelelően a továbbiakban az ilyen címen felhasználható összeg az 1979. évi tényleges reprezentációs költség 67%-át nem haladhatja meg.

(3) Az 1982. évben létesített intézmények, gazdálkodó szervezetek, érdekképviseleti szervek esetében a csökkentés alapja a létrehozáskor megállapított reprezentációs előirányzat, illetve költségkeret éves szintű összege. A rendelet hatályba lépése után létesülő szervezet reprezentációs keretét a 3. § (1) bekezdésében és a 4. §-ban felsorolt szervek, illetve azok vezetője - az azonos vagy hasonló kategóriájú, illetve tevékenységű (létszámú) szervezet költségkeretének figyelembevételével - állapítja meg.

(4) A vendéglátással, az ajándékozással, a személyes reprezentációval kapcsolatos költségek elszámolásának szabályait a rendelet 2. számú melléklete, az 5-8. §-okban meghatározott vendéglátások személyenkénti és naponkénti költségeinek, valamint a 9. § (3) bekezdése szerinti ajándékozásnak a mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

11. §

(1) E rendelet előírásait a nemzetközi egyezmények megújításánál, új egyezmények megkötésénél érvényesíteni kell. A KGST és a szocialista kétoldalú együttműködéssel összefüggő reprezentációra a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának vonatkozó irányelvében és a Gazdasági Bizottság határozatában foglaltak is irányadók.

(2) Több szervet érintő hivatalos tárgyalás, kiállítás, rendezvény programját a rendező szerveknek minden esetben egyeztetniük kell annak érdekében, hogy többszöri vendéglátásra, ajándékozásra ne kerüljön sor.

(3) Az intézményeknek, gazdálkodó szervezeteknek, érdekképviseleti szerveknek e rendelet előírásai, valamint a reklám tevékenységgel kapcsolatos belkereskedelmi miniszteri rendelet alapján gondoskodniuk kell a reprezentációs költségek és a reklám-propaganda költségek pontos elhatárolását biztosító belső nyilvántartási, felhasználási és elszámolási rend kialakításáról.

(4) A rendezvény költségeit és a vendéglátás során felmerülő költségeket - a csak térítés mellett szervezhető rendezvényeket kivéve - a vendéglátónak (rendező szervnek) kell viselnie, a költségek más szervre nem háríthatók át. A vendéglátásban érdekelt szervek azonban előzetes megállapodás esetén a költségeket megoszthatják, de a vendéglátásra (felhasználásra) vonatkozó előírásokat ebben az esetben is figyelembe kell venni (pl. csak egy fogadás adható).

12. §

(1) A reprezentációs költségeket csak az intézmény, gazdálkodó szervezet érdekképviseleti szerv vezetőjének engedélyével szabad elszámolni.

(2) A reprezentációs összegek felhasználásáért és az e rendelet előírásainak betartásáért a szerv vezetője a munkaviszonyára, illetve tagsági viszonyára vonatkozó szabályok szerint anyagilag és fegyelmileg felelős.

(3) A gazdasági és pénzügyi ellenőrzés során külön figyelmet kell fordítani a reprezentációs költségek alakulása, a felhasználás és az elszámolás helyességének vizsgálatára.

HATÁLYBALÉPÉS

13. §

Ez a rendelet 1983. január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 20/1973. (V. 15.) PM számú rendelet és a 4/1980. (II. 10.) PM számú rendelet, valamint az 52.299/1980. PM VIII. számú irányelv hatályát veszti.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet az 1/1983. (I. 1.) PM számú rendelethez

1. Az R. 2. § (2) bekezdésének c) pontjába tartoznak az intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél, érdekképviseleti szerveknél megtartott ünnepségek (április 4., május 1., november 7.) vendéglátási költségei. A kitüntetések dologi jellegű (pl. a jelvény, az emléklap) költségeit az egyéb költségek (költségvetési szerveknél a 13/9. tétel) között kell elszámolni.

2. A személyes reprezentációs keretek teljes egészében a számviteli szabályok szerinti elszámolási kötelezettség alá tartoznak [R. 2. § (4) bekezdés].

3. A hivatalos tárgyalásokon, kiállításokon felszolgált üdítő ital költsége személyenként és naponta legfeljebb 30 Ft lehet [R. 5. § (1)-(2) bekezdése].

4. a) A vállalatok, szövetkezetek és intézmények alapításának 50, 100, 150 stb. évfordulói ünnepelhetők meg (R. 6. §).

b) A részesedési alap vagy a jutalmazási előirányzat terhére szervezett ünnepségek esetében a vendéglátási költségek mértéke személyenként legfeljebb 300 Ft lehet (R. 6. §).

5. a) A külföldiekkel folytatott hivatalos tárgyalásokon, kiállításokon felszolgált üdítő ital, feketekávé, tea költsége személyenként és naponta legfeljebb 50 Ft lehet [R. 7. § (1)-(2) bekezdés].

A fogadás személyenkénti költsége általában 300 Ft-nál nem lehet több. Kivételesen indokolt esetben az intézmény, gazdálkodó szervezet, érdekképviseleti szerv vezetője ennél magasabb összeget is megállapíthat, legfeljebb 500 Ft összegig. A reprezentáció éves költségkerete azonban emiatt nem növekedhet.

b) A vendégként fogadott külföldiek teljes napi ellátási költsége - a szállodai költségeken felül - személyenként és naponként a 400 Ft-ot nem haladhatja meg.

c) Reprezentációs költségként kell elszámolni a devizamentes csereutakról szóló 3/1982. (PK 11.) MNB számú körlevél 5/ec) és 10/aa) számú pontok szerinti költségeket.

6. a) A rendezvényekről előzetes programot és költségvetést kell készíteni. A költségvetés alapján (mind a belföldi, mind a külföldi résztvevők számára) olyan összegű részvételi díjat kell megállapítani, amely fedezetet nyújt a rendezvénynyel kapcsolatos összes költségekre.

b) A belföldiek részére szervezett rendezvényen felszolgált üdítő italok költsége személyenként és naponta legfeljebb 40 Ft lehet [R. 8. § (2) bekezdés].

c) A külföldiek részére szervezett rendezvényeken a felszolgált üdítő ital, feketekávé, tea személyenkénti költsége legfeljebb napi 50 Ft lehet. Az egy fogadás személyenkénti költsége a 400 Ft-ot nem haladhatja meg, kivéve azt az esetet, amikor a résztvevők az ennél magasabb összeget is megfizetik [R. 8. § (3) bekezdés].

d) Az R. 8. §-a szerinti rendezvények szervezésénél a költségek megtérítésére a belföldi résztvevők esetében még a következőket kell figyelembe venni:

- Étkeztetést csak a résztvevők saját költségei terhére lehet biztosítani. Ilyen címen a rendező szerv az intézménynek, gazdálkodó szervezetnek, érdekképviseleti szervnek a részvételi díjban költséget nem számíthat fel. Ennek megfelelően a kiküldő szerv résztvevő dolgozójának (tagjának) csak a napidíjat fizetheti.

- A kiküldő szerv résztvevő dolgozójának (tagjának) a meghívóban külön feltüntetett étkezési költségeit is megtérítheti, a reprezentációs költségei terhére. Ebben az esetben azonban napidíjat nem fizethet.

- A kiküldő szerv a részvételhez való hozzájárulásnál - különösen akkor, ha az nem közvetlenül a feladatokhoz kapcsolódik - olyan feltételt is támaszthat, hogy a részvétellel kapcsolatban felmerülő költségeket részben vagy teljes egészében a dolgozója (tagja) viselje.

7. A külföldinek adható ajándék csak szerény mértékű, jelképes lehet. Az ajándékozásra fordított összeg személyenként nem haladhatja meg az 500 Ft-ot [R. 9. § (3) bekezdés].

8. A pedagógusnapi ünnepségekre, a nemzetközi és országos műkedvelő és amatőr művészeti rendezvényekre a költségvetési szervek gazdálkodását szabályozó Útmutatóban (12/5. tétel) foglaltak az irányadók.

2. számú melléklet az 1/1983. (I. 1.) PM számú rendelethez

1. Az R. 2. §-a szerinti költségeket - a külföldi vendégek fogadásával kapcsolatban felmerült valamennyi helyi és helyközi közlekedési (személyszállítási) költség kivételével, amelyet az utazási és kiküldetési költségek között kell elszámolni - az 59/1982. (X. 27.) PM számú rendelet alapján kiadott ágazati számlakeretek előírása szerint

- a gazdálkodó szervezeteknek az 562. Bér jellegű egyéb költségek "Reprezentációs költség" költségrészletezésben kell kimutatniuk;

- a központi irányítás alá tartozó költségvetési szerveknek a Költségvetési szervek számlakeretében foglaltak szerint, a tanácsi költségvetési szerveknek pedig a Tanácsi felügyelet alá tartozó költségvetési szervek számlarendjében foglaltak szerint kell elszámolniuk;

- az egyszerű (egyszeres) nyilvántartásokat vezető költségvetési intézményeknek a 12. Személyi kiadás rovat 5. Reprezentációs tételen kell elszámolniuk.

2. A reprezentációnak minősülő költségeket fogyasztói áron kell elszámolni. A reprezentációra felhasznált saját termelésű készleteket és a nem fogyasztói áron beszerzett készleteket az ágazati számlakeretekben előírt módon értékesítésként kell elszámolni. Ugyanígy kell elszámolni a kizárólag az intézmények, gazdálkodó szervezetek, érdekképviseleti szervek dolgozói részére szervezett ünnepségek (6. §) költségeit.

3. A reprezentációs költségekről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből a költségek az alábbi részletezésben állapíthatók meg:

a) a vezetői beosztással kapcsolatos személyes reprezentáció;

b) a belföldiek részére szervezett hivatalos tárgyalások, kiállítások, rendezvények;

c) a külföldiek vendégül látása, külföldiek részvételével szervezett rendezvények;

d) külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos vendéglátás.

4. A reprezentációs célra beszerzett ajándéktárgyakat az anyagok között tényleges beszerzési áron kell készleten tartani, és azokról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből a raktáron levő ajándéktárgyak megfelelő részletezésben (fajta, egyedi érték stb.) kitűnnek.