3/1983. (XII. 20.) OT-PM együttes rendelet
az amortizációs normákról és az amortizáció elszámolásáról
Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:
1. §
A rendelet hatálya kiterjed - a mezőgazdasági jövedelemszabályozás hatálya alá tartozó mezőgazdasági nagyüzem, egyesülés és agráripari egyesülés, továbbá a kisvállalatok és kisszövetkezetek, valamint a kisvállalati formában működő leányvállalatok kivételével - az állami vállalatokra, a trösztökre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervekre, a társadalmi szervezet vállalatára, az egyesület vállalatára, az ipari szövetkezetekre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekre, a szövetkezeti vállalatokra, továbbá az állami vállalatokra vonatkozó jövedelemszabályozási rendszer szabályai szerint működő, jogi személyiségű gazdasági társulásokra, a vízgazdálkodási társulatokra (a továbbiakban együtt: vállalat).
2. §
(1) A vállalat az éves vállalati költség- és eredményelszámolásban érvényesíthető értékcsökkenési leírást és az ezzel azonos összegű - az állóeszközök nettó értékét módosító - értékcsökkenést e rendelet mellékletét képező Amortizációs Normák Jegyzékében (a továbbiakban: Normajegyzék) közölt normák alapján, a vállalat összes állóeszköze bruttó értéke után számítva számolhatja el.
(2) A vállalat a költségként elszámolható értékcsökkenési leírás összegének megállapítása céljából állóeszközeit a Normajegyzékben foglalt összevont állóeszköz-csoportokba köteles besorolni.
3. §
A Normajegyzékben foglalt normákat üzemidőtől függetlenül kell alkalmazni.
4. §
(1) A Normajegyzékben szereplő állóeszköz-csoportok amortizációs normáival - a negyedév első napján meglevő állóeszköz-állomány bruttó értéke alapján -,kell megállapítani az elszámolható értékcsökkenési leírást. Az egyes állóeszköz-csoportokra külön-külön kiszámított értékcsökkenési leírás négy negyedévi együttes összege jelenti a vállalat egészére elszámolható - az éves vállalati költség- és eredményelszámolásban érvényesíthető - évi értékcsökkenési leírást.
(2) Az (1) bekezdés alapján számított összeg a vállalat egészére elszámolható éves értékcsökkenési leírás felső határát jelenti. A vállalat saját elhatározása alapján - a 6. § (1) bekezdés b) pontjában, (2), (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak kivételével - ennél kevesebb értékcsökkenési leírást és értékcsökkenést is elszámolhat.
(3) A vállalat egészére ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírás összegén belül - a 4. § (7) bekezdésben, valamint a 6. § (1) bekezdés b) pontjában, (2), (3), (4) és (5) bekezdésekben foglaltak kivételével - az egyes állóeszközök értékcsökkenését negyedévenként a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. Az egyes állóeszközökre ténylegesen elszámolt értékcsökkenés eltérhet az (1) bekezdés alapján számított értékcsökkenéstől. Az egyes állóeszközökre elszámolt évi értékcsökkenés nem haladhatja meg a bruttó érték 30%-át. Minden állóeszköz 0-ig írható le. A teljes leírást követően az adott állóeszközre értékcsökkenés nem számolható el. A már teljesen leírt állóeszközt 100 Ft eszmei értéken kell nyilvántartani.
(4) Az egyes állóeszközökre külön-külön elszámolt értékcsökkenés együttes összege meg kell hogy egyezzék a vállalat egészére ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírás összegével.
(5) A vállalat értékcsökkenési leírást csak olyan összegben számolhat el, hogy az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredmény a nyereségtartalék igénybevételével ne legyen veszteség. Ha a vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredménye veszteség lenne, köteles a veszteség csökkentésére a tárgyévben ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírást teljesen vagy részben - legalább az előzetesen számított veszteség összegéig - (ha azt a vállalat a nyereségtartalék igénybevételével nem tudja rendezni) az értékcsökkenési leírásból képzett és a központosított résszel növelt fejlesztési alapjával szemben a mérleg elkészítését megelőzően - különféle bevételként - elszámolni.
(6) Az (1) bekezdés alapján számított, elszámolható értékcsökkenési leírás és a ténylegesen elszámolt évi értékcsökkenési leírás különbözetét a vállalatnak a számvitelében a vállalat egészére összevontan, elkülönítve kell nyilvántartania. A nyilvántartási számlán kimutatott, el nem számolt -késleltetett - értékcsökkenési leírás összegéig a vállalat saját hatáskörében, az (1) bekezdés alapján számított értékcsökkenési leírás összegén felül növelheti a későbbi év(ek)ben elszámolható értékcsökkenési leírást.
(7) Az (1) bekezdés alapján számított értékcsökkenési leírásnál magasabb összeg - a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium külön rendelkezése alapján számolható el.
5. §
(1) A hiányzó, megsemmisült, értékesített, átadott, valamint selejtezett állóeszközök nettó értékét az állóeszközök alapjával szemben kell elszámolni.
(2) Az állóeszközök értékesítésével összefüggő bevételeket, a 81/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet 5. § (4) bekezdése szerint az állóeszközök hasznosításából származó bevételt, illetve a selejtezéssel kapcsolatos vissznyereményeket:
- a selejtezett állóeszközök hulladék értékét,
- a hiányzó állóeszközök miatt felelős személvek kártérítését,
- a selejtezett állóeszközökből kibontott bontási anyagok (alkotórészek, tartozékok és szerelvények) értékét
a vállalat fejlesztési alapjába kell helyezni. A vállalat fejlesztési alapjából kell fedezni a többletként talált, fellelt, újítás eredményeként létrehozott állóeszközök nettó értékének megfelelő összeget.
6. §
(1) A közúti járművek értékcsökkenési leírása és értékcsökkenése egy-egy járműre teljesítmény- vagy időarányosan számolható el. Az elszámolás módjáról a vállalat saját hatáskörében dönt, de teljesítményarányos leírást csak azok a vállalatok alkalmazhatnak, amelyek tíz vagy annál több járművet üzemeltetnek. A vállalat által egy-egy járműre választott leírási módot a jármű élettartamán belül a vállalat nem változtathatja meg.
a) időarányos elszámolás esetén az értékcsökkenési leírást és az értékcsökkenést a 4. §-ban foglaltak alapján kell elszámolni.
b) A teljesítményarányosan leírt járművek értékcsökkenését - minden járműre külön-külön - a teljesítményarányos normák alapján kell megállapítani és elszámolni.
(2) A szénbányászatban, kőolaj- és földgázkitermelésben, bauxitbányászatban, valamint az egyéb érc- és ásványbányászatban az állóeszközök meghatározott körére a bányavagyonnal arányos leírást kell alkalmazni. A bányavagyon arányában leírandó állóeszközök körét és az alkalmazandó leírási rendszert az ipari miniszternek az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott utasítása szabályozza.
(3) A használtan beszerzett állóeszközök értékcsökkenési leírását a vállalat saját hatáskörében állapítja meg. A bérbe adott állóeszközök értékcsökkenési leírását - a bérbeadás időtartama alatt - ugyancsak saját hatáskörében állapítja meg a vállalat.
(4) A közüzemi víz-, csatornamű és fürdővállalatok (a 6111 szakágazatba sorolt vállalatok) állóeszközeinek értékcsökkenését és értékcsökkenési leírását a Normajegyzékben előírt leírási kulcsokkal kell elszámolni.
(5) A központi utasításra tartósan használaton kívül helyezett állóeszközök (üzemek) értékcsökkenését és értékcsökkenési leírását a használaton kívül tartásra vonatkozó központi utasításban foglaltaknak megfelelően kell elszámolni.
7. §
(1) Ez a rendelet 1984. január 1-én lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az amortizációs normákról szóló 3/1975. (XI. 22.) OT-PM számú rendelet, annak módosításai és kiegészítései, továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről szóló 58/1980. (XII. 28.) PM számú rendelet 10. § (1), (2), (3), (4), (8), (9) bekezdései, valamint 11. § (1) és (4) bekezdései. Ugyancsak hatályát veszti az amortizáció elszámolására vonatkozó valamennyi, 1983. december 31-ig kiadott leirati szabályozás.
(2) A korábbi rendelkezések alapján 1983. december 31-ig elszámolt értékcsökkenés és az állóeszközök 1983. december 31-i nettó értéke nem változtatható meg. Amennyiben ebben az időpontban a vállalat teljes állóeszköz-állományára kimutatott értékcsökkenés eltér az egyes állóeszközökre külön-külön nyilvántartott értékcsökkenés együttes összegétől, a különbözetet az 1984. évi mérleg elkészítésekor az állóeszközök alapjával szemben kell elszámolni.
Dr. Hoós János s. k.,
tervhivatali államtitkár
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár
Melléklet a 3/1983. (XII. 20.) OT-PM számú együttes rendelethez
Amortizációs normák jegyzéke
I. ÉPÜLETEK
Hosszú élettartamú szerkezetből 1,0%
Közepes élettartamú szerkezetből 2,0%
Rövid élettartamú szerkezetből 6,0%
II. ÉPÍTMÉNYEK
Ipari építmények 2,0%
Vasúti építmények
- közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei 4,0%
- egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, METRO vasúti pálya stb.) 7,0%
Vízi építmények 2,0%
Hidak 4,0%
Vezetékek
- elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is 4,0%
- kőolaj és földgázvezetékek 6,0%
- gázvezetékek, földgáz távvezetékek 4,0%
- közúti villamosvasúti munkavezetékek 25,0%
- egyéb, minden más vezetékek 3,0%
Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0%
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0%
Minden egyéb építmény 2,0%
III. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, SZÁLLÍTÓ ÉS HÍRKÖZLŐ ESZKÖZÖK, JÁRMŰVEK, IGAZGATÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSI TÁRGYAK
Közúti járművek teljesítményarányos leírással
Függelék
I.
Az épületeknek a jegyzékben meghatározott kategóriákba történő besorolása az alábbiakban részletezett műszaki ismérvek szerint történik:
Az épületek szerkezeti besorolására vonatkozó irányelvek
Az épületeket alapvető szerkezeteik szerint a mellékelt táblázat figyelembevételével kell besorolni.
Az épület szerkezeti besorolásánál kiindulási alap mindenkor az A) oszlop (felmenő, függőleges szerkezet) soraiban szereplő meghatározás. Abban az esetben, ha az építmény födém- vagy kitöltő falszerkezete a függőleges teherhordó szerkezetekhez - A) oszlophoz - képest alacsonyabb élettartamú, az épület jellegét a következőképpen kell meghatározni:
- ha a B) és C) oszlopok szerinti meghatározások közül az egyik megegyező az A) szerintivel, a másik egy kategóriával alacsonyabb, változatlanul az A) szerinti meghatározás alkalmazandó;
- ha mind a B), mind a C) oszlop szerinti meghatározás egy-egy kategóriával alacsonyabb az A) szerintinél, az alacsonyabb besorolást kell figyelembe venni;
- ugyancsak egy kategóriával kell módosítani az A) szerinti meghatározást, ha a B) vagy C) oszlop szerinti meghatározások közül egyik azonos az A) szerintivel, a másik kettő kategóriával alacsonyabb.
II.
A közúti járművek sajátos üzemi körülményeinek meghatározása
A vállalat megítélése alapján alkalmazható sajátos üzemelési körülménynek minősül, ha az adott jármű az alábbi tevékenységet végzi:
- közúti közlekedés vállalatai által helyi forgalomban üzemeltetett és a közületek közforgalmú helyi közlekedésbe bevont gépjárműveivel végzett autóbusz- és taxiközlekedés;
- lakott területen végzett terítő jellegű (több ki- és felrakóhely) árutovábbítás Budapesten, megyeszékhelyeken és 100 000 lakos feletti városokban;
- erdei úton, időszakos közlekedésre használt dűlőúton, mezőgazdasági, erdőgazdasági és bányaművelési, valamint építési területen történő árutovábbítás;
- fuvarozó vállalatok nemzetközi fuvarozási tevékenysége.