45/1983. (XI. 20.) MT rendelet

az általános jövedelemadóról

Adókötelezettség

1. §

(1) A magánszemély (az adóalany) - a 2. §-ban foglalt kivételekkel - a jövedelme után általános jövedelemadót fizet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adókötelezettség kiterjed

a) a belföldről származó jövedelemre;

b) a külföldről származó jövedelemre is, ha az adóalany lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van (belföldi illetőség).

(3) Ha az adóalany adóköteles jövedelemszerzésével kapcsolatban munkaviszonyban vagy munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban társadalombiztosítás alá eső alkalmazottat vagy bedolgozót (a továbbiakban: alkalmazottat) foglalkoztat, utána alkalmazotti jövedelemadót fizet.

Adómentesség

2. §

(1) Mentes az általános jövedelemadó alól:

a) a főfoglalkozásnak minősülő munkaviszonyból, a főfoglalkozásként folytatott, munkaviszonynak nem minősülő, rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyból, a főfoglalkozású bedolgozói jogviszonyból származó, mindhárom, esetben nyugdíjjárulék alá eső bérjellegű jövedelem, a főfoglalkozású szövetkezeti tagsági viszonyban - a közös munkából származó -, munkateljesítmény címén kapott jövedelem, továbbá az időleges munkakötelezettség alapján végzett munka ellenértéke, az átképzési támogatás, a nyugellátás és a társadalombiztosítás által folyósított valamennyi ellátás;

b) a kimagasló teljesítményért kapott díjból (jutalomból), a pénzügyminiszter által rendelettel adómentessé nyilvánított egyéb jutalmazásokból, a pályadíjból, az ösztöndíjból, tanulmányi, szociális segélyből (járadékból) származó jövedelem (bevétel);

c) az államhatalmi, az államigazgatási szervek, a társadalmi szervezetek, az Országos Ügyvédi Tanács és ügyvédi kamarák választott tisztségviselőinek, az ügyvédi, jogtanácsosi munkaközösségek vezetőinek és helyetteseinek e minőségükben kapott - munkaviszonyon kívüli - járandósága;

d) a pénzügyminiszter által meghatározott körben: a szövetkezeti tagnak, szakcsoporttagnak földjáradék címén kapott járandósága, továbbá a tag vagyoni betétjére (részjegyére, célrészjegyére) kapott osztaléka és a tag által a szövetkezet, szakcsoport részére nyújtott kölcsön kamata;

e) a hadigondozottak járadéka, az egyéb szociális gondozásban részesülők ellátási díja, a nemzeti gondozási díj, a vakok személyi járadéka, a csökkent munkaképességűeket megillető keresetkiegészítés, valamint a munkaterápia keretében foglalkoztatottak munkájából származó jövedelem;

f) az újítási, a találmányi díj, újításonként, találmányonként évi 70 ezer forintig;

g) oktatási intézmény nappali tagozatos tanulójának (hallgatójának) szakmai gyakorlattal vagy iskolai szervezéssel összefüggő más. munkájából származó jövedelme, illetőleg a magántanításból származó jövedelme akkor, ha az oktatást nem társasági adó alá eső szervezetben végzi, vagy az ilyen szervezeten kívüli tanításból származó éves adóköteles jövedelme a 24 000 Ft-ot nem haladja meg;

h) az adóköteles jövedelem közérdekű célra (alapítványra stb.) juttatott része;

i) az adókivetés útján adóztatható, évi 48 ezer Ft-ot meg nem haladó jövedelme után a 60 éven felüli férfi, az 55 éven felüli nő és - korra tekintet nélkül - a 100%-os csökkent munkaképességű adóalany, ha tevékenységét főfoglalkozásként, alkalmazott és társ nélkül legfeljebb egy segítő családtag közreműködésével végzi (a továbbiakban : szociális mentesség);

j) az állami biztosítási szerződésből származó térítés, valamint a takarékbetét (takaréklevél, takarékbélyeg, devizaszámla) és annak kamatjövedelme;

k) a törvényen alapuló tartásdíj, jogi kötelezettségen alapuló kártérítés, kártalanítás, valamint ingatlannak (lakáshasználatnak) tartásért vagy életjáradékért történő átruházásából származó jövedelem;

l) az öröklésből, alkalmi ajándékozásból, vagyontárgy nem keresetszerű értékesítéséből - ide nem értve az adóköteles ingatlanelidegenítést, továbbá az értékcsökkenés elszámolásával leírt állóeszközök értékesítéséből származó és az eredeti beszerzési árat meg nem haladó összeget - a nyereményből, vásárlási és értékesítési visszatérítésből származó jövedelem;

m) az albérletből, az ágybérletből, a komfort nélküli lakás bérbeadásából származó jövedelem;

n) az állami gondozásba vett gyermekek, valamint az ápolásra kihelyezett betegek gondozásából származó jövedelem, feltéve, hogy a jövedelem a gondozásra feljogosított költségvetési szervtől származik;

o) a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója alá eső jövedelem;

p) az az adóalany vagy az a jövedelem, akinek, illetve amelynek adómentességet nemzetközi egyezmény, viszonosság vagy más jogszabály biztosítja.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy további adómentességet állapítson meg.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

3. §

(1) Az adókötelezettség a tevékenység (foglalkozás) megkezdésének, a jövedelemforrás keletkezésének, az alkalmazott felvételének, illetőleg az adómentesség megszűnésének napján kezdődik. Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adóalany tevékenységét jogszabály, más hatósági engedély alapján vagy anélkül folytatja, illetőleg tevékenysége milyen időtartamú.

(2) Az adókötelezettség akkor szűnik meg, amikor az adóalany adómentessé válik, vagy amikor adóköteles tevékenysége (foglalkozása) jövedelemforrása, illetőleg alkalmazottjával fennálló, társadalombiztosítás alá eső jogviszonya megszűnik.

Az adó alanya

4. §

(1) Az adó alanya az, akinél az adóköteles jövedelem jelentkezik, illetőleg aki az alkalmazottat foglalkoztatja.

(2) Gyámság vagy gondnokság esetében a gyámolt, illetőleg a gondnokolt az adó alanya.

(3) A külön kezelt vagyontömeg (a fel nem osztott hagyaték, a zárgondnoki kezelés alatt álló vagyon stb.) adóköteles jövedelme után az adót a volt vagy leendő adóalany terhére kell megállapítani.

Az adó alapja

5. §

(1) Az adó alapja az adóévben elért adóköteles jövedelem.

(2) Az adókivetés útján adóztatható adóköteles jövedelem: az adóévben elért bevétel és az annak elérése (megszerzése) érdekében felmerült és kifizetett termelési, kezelési költségek különbözete.

(3) Adólevonás útján adóztatható jövedelmek esetében az adóköteles jövedelem a bevétel 20%-kal csökkentett része.

(4) A pénzügyminiszter egyes jövedelmek tekintetében az adó alapját a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően is meghatározhatja.

Az adó mértéke

6. §

Az adó mértéke:

- 20 000 Ft-ig 2%,

20 001- 40 000 Ft-ig 400 Ft és a 20 000 Ft-on felüli rész 6%-a

40 001- 60 000 Ft-ig 1600 Ft, és a 40 000 Ft-on felüli rész 10%-a,

60 001-100 000 Ft-ig 3600 Ft és a 60 000 Ft-on felüli rész 20%-a,

100 001-200 000 Ft-ig 11 000 Ft és a 100 000 Ft-on felüli rész 38%-a,

200 001-400 000 Ft-ig 49 600 Ft és a 200 00 Ft-on felüli rész 50%-a,

400 001-600 000 Ft-ig 149 600 Ft és a 400 000 Ft-on felülj rész 60%-a,

600 000 Ft-on felül 269 600 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 65%-a.

Az adó megállapításának módja

7. §

(1) Adókivetés útján kell adóztatni azt a jövedelmet, amely nem közületi szervtől származik.

(2) Az adókivetés útján adóztatható jövedelmet adóbevallás alapján kell kiszámítani. Ha az adóbevallás adatai nem helytállóak, vagy az adóalany adóbevallásadási kötelezettségét hiányosan vagy nem teljesítette, az adóköteles jövedelmét becsléssel kell megállapítani.

(3) Ha az adóalany jövedelme közületi szervtől származik, a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott kivételekkel az adót a közületi szerv megállapítja, levonja és átutalja az adóhatóságához.

A különböző forrásokból származó jövedelmek összevonása

8. §

(1) Az adóalanynak az adóévben elért összes adóköteles jövedelmét az adóalap kiszámításánál össze kell vonni.

(2) Nem vonhatók össze a találmányból, az, ipari mintából, az újításból, a külföldről, az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek egymással és más jövedelmekkel. Egyes jövedelmek összevonása alól a pénzügyminiszter rendelettel felmentést adhat

Alkalmazotti jövedelemadó

9. §

Az alkalmazott után fizetendő adó mértéke az adóévben kifizetett munkabér (bérjellegű jövedelem) 20%-a.

Az adóbevallásadási kötelezettség

10. §

A pénzügyminiszter által meghatározott körben és időben az adóalanynak az adóköteles jövedelméről, illetőleg az alkalmazottja foglalkoztatásáról adóbevallást kell benyújtania az adóhatósághoz. Az adóalany ezen túlmenően - adózásával összefüggően - egyéb bejelentésre, adatszolgáltatásra is köteles.

Az adóalanyok könyvvezetési (számviteli) és a közületi szervek adatszolgáltatási kötelezettsége

11. §

Az adóalanyok könyvvezetési (számviteli), a közületi szervek adatszolgáltatási kötelezettségét a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

Jogkövetkezmények

12. §

(1) Az adóbevallás késedelmes benyújtása vagy elmulasztása miatt a nyilvántartott adóalany terhére az általános jövedelemadót.

a) 10%-kal emelten kell kivetni, ha az adóbevallását nem a pénzügyminiszter által rendelettel előírt időben adja be;

b) 20%-kal emelten kell kivetni, ha az adóbevallás beadásának vagy a hiányok pótlásának az adóhatósági felhívásban megjelölt határidő után, de a félhívástól számított 30 napon belül tesz eleget;

c) 30%-kal emelten kell kivetni, ha az adóhatósági felhívástól számított 30 napon belül adóbevallását nem nyújtja be, vagy a hiányokat nem pótolja.

(2) Az illetékhivatal, illetőleg a fővárosban a kerületi tanács vb adóügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve adóvizsgálata alapján megállapított általános jövedelemadóval, az alkalmazotti jövedelemadóval kapcsolatos adóeltitkolás esetén az adóhiányt, 20-50%-ig terjedő mértékben emelten kell kivetni.

Egyes jövedelmekre vonatkozó külön rendelkezések

13. §

(1) A pénzügyminiszter a közületi szervek által kifizetésre kerülő egyes adóköteles járandóságokat - kezelési költség előírásával vagy anélkül - központi kifizetőhelyre utaltathatja.

(2) Egyes adóköteles jövedelmek, köztük különösen vállalkozói, illetőleg szerzői jogvédelem alá eső jövedelmek adóztatásának részletes szabályairól a pénzügyminiszter rendelkezik.

Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet 1984. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az ettől az időponttól keletkezett adóalapok utáni adózásra kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. számú, a 18/1975. (VI. 18.) MT számú, a 41/1976. (XI. 30.) MT számú, a 48/1980. (XI. 22.) MT számú és a 28/1982. (VI. 26.) MT számú rendelet, továbbá a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójáról szóló 43/1971. (XII. 17.) Korm. számú, az 5/1974. (I. 17.) MT számú, az 57/1981. (XI. 19.) MT számú rendelet hatályát veszti azzal, hogy az 1984. január 1. napját megelőzően elért adóalapok adóztatásánál e jogszabályokat továbbra is alkalmazni kell.

(2) Ahol jogszabálya a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójára hivatkozik, ott ezt a rendeletet kell érteni, illetőleg alkalmazni.

(3) A rendelet végrehajtásáról és az átmeneti rendelkezésekről a pénzügyminiszter gondoskodik, valamint felhatalmazást kap arra, hogy ezt a rendeletet a végrehajtási rendelet szövegével egységes szerkezetben közzétegye.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy egyes adóköteles jövedelmek adóztatásának módszerét (adókivetés, adólevonás, adóbeszedés, önadózás) megváltoztathassa.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke