6/1983. (III. 30.) MÉM rendelet

a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről szóló 56/1981. (XI. 18.) MT számú rendelet végrehajtásáról

Az 56/1981. (XI. 18.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 21. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével, valamint az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendelet hatálya a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknél [Ptk. 685. § c) pont] és költségvetési szerveknél (a továbbiakban: vállalat) keletkező veszélyes hulladékok ellenőrzésére és azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységre terjed ki.

(2) Annak megállapításánál, hogy mely növényvédőszereket kell veszélyes hulladéknak tekinteni és a növényvédőszer-burkolatok ártalmatlanításánál milyen eljárást kell alkalmazni, a növényvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(3) Az állati hullák, az állati eredetű hulladékok és a melléktermékek összegyűjtésére, feldolgozására és ártalmatlanítására az állategészségügyi jogszabályok* előírásait kell alkalmazni.[1]

2. §

(1) A vállalat a tevékenysége során keletkezett minden olyan hulladékról, fel nem használt és a továbbiakban fel nem használható nyers- és adalékanyagról, illetve gyártási selejtről (a továbbiakban: hulladék), amely az R. 1. számú melléklete alapján nem azonosítható, illetőleg amelyet az nem tartalmaz, minősítést megalapozó vizsgálatot köteles végezni.

(2) A vizsgálatot elvégezheti az a vállalat, ahol a hulladék keletkezik, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak. Egyéb esetben a vizsgálat elvégzésével a mellékletben megjelölt kutatóintézet (laboratórium) bízható meg.

(3) Ha a hulladék veszélyességének megállapításához olyan vizsgálat is szükséges, amely sem a vállalat, sem pedig a mellékletben megjelölt kutatóintézet (laboratórium) tevékenységi-, illetve feladatkörébe nem tartozik, vagy a vizsgálat elvégzésére kizárólag más szerv jogosult, a vizsgálat elvégzését, illetőleg a szakvéleményt a jogosult szervtől kell kérni. Az egészségre való hatás megállapításának vizsgálatát az Országos Közegészségügyi Intézettől, illetve - az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal - (a továbbiakban: OKTH) által meghatározott esetekben - a vállalat telephelye szerint illetékes közegészségügyi - járványügyi állomástól kell kérni.

(4) A minősítést megalapozó vizsgálat eredményét - a növényvédőszerhulladék kivételével - az illetékes Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás (a továbbiakban: Állomás) útján kell az OKTH-hoz benyújtani. Az OKTH minősítéséig a hulladékot veszélyesnek kell tekinteni [R. 2. § (2) bek.].

3. §

Az R. 5. §-ának (1) bekezdésben előírt anyagforgalmi diagramot nem köteles készíteni az a vállalat, amelynek a tevékenysége során legfeljebb évi 1 tonna, az R. 1. számú melléklete szerint nem az I. veszélyességi osztályba sorolt hulladék keletkezik.

4. §

(1) Az élelmiszer üzemekben keletkező hulladékok közül a begyűjtésért felelős, állati eredetű fehérjetakarmányokat előállító üzem gondoskodik azoknak a hulladékoknak a feldolgozásáról vagy ártalmatlanná tételéről, amelyek a tevékenységi körébe tartozó, a szabvány által meghatározott minőségű termék előállításához felhasználhatók.

(2) Az állati hullák és feldolgozásra alkalmatlan állati eredetű hulladékok elföldelésére alkalmas területeket - a környezetvédelmi hatóság, illetőleg a közegészségügyi és járványügyi állomás előzetes véleménye alapján, a földvédelmi jogszabályok megtartásával - a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve jelöli ki.

5. §

A hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely létesítésére vonatkozó döntés előtt a beruházónak az előzetes hozzájárulás iránti kérelmét a lerakóhely, illetőleg az ártalmatlanító berendezés tervezett telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság útján az OKTH-hoz kell benyújtania. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a létesítmény más vállalatokkal közösen megvalósítható-e.

6. §

(1) A veszélyes hulladékot csak az e célra alkalmas berendezésben, a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak megfelelő módon szabad elégetni.

(2) A veszélyes hulladékot nyílt téren, illetve nem erre a célra létesített berendezésben elégetni csak kivételesen, az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság engedélyével, az első fokú tűzvédelmi hatóság előzetes értesítésével szabad.

(3) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a mellékletben megjelölt kutatóintézet (laboratórium) szakvéleményét arról, hogy az égetés a levegőt és a környezetet milyen mértékben szennyezi;

b) az első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság szakvéleményét az égetésnek az emberre és az egészségre gyakorolt hatásáról, továbbá

c) a környezetvédelmi hatóság állásfoglalását arról, hogy a veszélyes hulladék elégethető-e.

(4) A nyílt téren való hulladékégetésre az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályai az irányadók.

(5) A növényvédőszer-hulladék égetéssel nem ártalmatlanítható.

7. §

(1) A hulladék égetéssel való ártalmatlanításának környezet szennyező hatását folyamatosan ellenőrizni kell. Ha az égetés a szennyezés engedélyezett határértékét túllépi, vagy az engedélyben foglalt egyéb feltétel nem teljesíthető, az égetést haladéktalanul be kell szüntetni.

(2) Ha üzemzavar vagy más rendkívüli esemény következtében a technológiai rendszerből, illetve a tárolóhelyről nagyobb mennyiségű hulladék kerül ki, és ennek következtében a környezet szennyeződhet, az R. 14. §-ának (1) bekezdésében előírt intézkedéseken kívül a vállalatnak a rendkívüli események bejelentésének rendjéről szóló külön jogszabályban* foglaltak szerinti bejelentést is meg kell tennie.[2]

8. §

A hulladékot a vállalat más vállalatnak újrahasznosításra, további tárolásra, illetve ártalmatlanításra átadhatja. A hulladékot a környezetvédelmi előírások megtartásával szabad szállítani. A hulladék tulajdonságait és minőségi jellemzőit az átvevő vállalattal közölni kell.

9. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Melléklet a 6/1983. (III. 30.) MÉM számú rendelethez

A veszélyes hulladékok vizsgálatára kijelölt kutatóintézetek (laboratóriumok) jegyzéke

Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet

Országos Húsipari Kutató Intézet

Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet

Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet

Magyar Hűtőipari Vállalat Fejlesztési Laboratóriuma

Malom- és Sütőipari Kutató Intézet

Cukortermelési Kutató Intézet

Budapesti Csokoládégyár Édesipari Fejlesztési Laboratóriuma

Növényolaj- és Mosószeripari Kutató Intézet

Szeszipari Kutató Intézet

Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete

Kőbányai Sörgyár Kutató Laboratóriuma

Dohánykutató Intézet

Agrárgazdasági Kutató Intézet

Környezetvédelmi Intézet