71/1983. (XII. 30.) PM rendelet
a vállalati gazdálkodó szervezetek, valamint a társaságok adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 23/1979. (VI. 28.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 105. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem.
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, a trösztökre, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervekre, a társadalmi szervezetek és egyesületek vállalataira, a szövetkezetekre, a szövetkezeti vállalatokra, a vízgazdálkodási társulásokra, továbbá mindezeknek egymással vagy más gazdálkodó szervezetekkel létrehozott jogi személyiségű gazdasági társulására (a továbbiakban együtt: vállalati gazdálkodó szervezet), továbbá a társasági adóról és a társasági különadóról szóló 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó társaságokra (a továbbiakban: társaság).
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából
a) állammal szembeni pénzügyi kötelezettség:
az értékcsökkenési leírás központosított része,
a földadó,
a levonás útján beszedett jövedelemadó,
községfejlesztési hozzájárulás és a honvédelmi hozzájárulás,
a gépjárműadó,
a fogyasztói forgalmi adó,
az import forgalmi adó,
a termelési adó,
a különbözeti termelői forgalmi adó,
a kereskedelmi adó,
a mezőgazdasági üzemek munkadíj- és részesedési adója,
az építési adó,
a városi és községi hozzájárulás,
a bérfejlesztési befizetés,
a nyereségadó,
a mezőgazdasági üzemek jövedelemadója,
a vállalati jövedelemadó,
a társasági adó és társasági különadó,
a társaságok által fizetett magánszemélyek forgalmi adója;
b) költségvetési juttatás:
a fogyasztói árkiegészítés,
a termelési árkiegészítés,
a dotáció,
az import árkiegészítés,
a különbözeti termelői forgalmi adó visszatérítés,
a termeléskorszerűsítési támogatás,
a mezőgazdasági üzemek támogatásai;
c) az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségekre, illetve a költségvetési juttatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:
a központi műszaki-fejlesztési hozzájárulás,
a telekhasználati és a telek-igénybevételi díj,
a decentralizált alapokra történő befizetések és azokból folyósított támogatások,
a szakmunkásképzési hozzájárulás,
a bírság és pótlékok,
a légszennyezési bírság,
az elkülönített befizetés,
árubehozatali engedély-kérelem illetéke,
beruházási illeték,
statisztikai illeték, valamint
minden olyan kötelezettség vagy juttatás tekintetében, amelyet külön jogszabály e körbe utal, illetve amelynek befizetése vagy folyósítása a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága adóelszámolási irodája által Vezetett számlán történik.
(3) A költségvetési juttatásokat az adóigazgatási eljárásban az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségekkel azonos módon kell elbírálni.
(4) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, e rendelet előírásait kell alkalmazni minden egyéb jogi személynél és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél is, amelyre a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek és juttatások vonatkoznak.
Hatáskör, illetékesség
2. §
A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának megyei (fővárosi) igazgatóságai (a továbbiakban: vállalati adóhatóság), valamint az adóelszámolási irodák hatáskörét, illetékességét az e szervekre vonatkozó jogszabályok állapítják meg.
Összeférhetetlenség
3. §
Az adóigazgatási eljárásban nem vehet részt a vállalati adóhatóságnak, illetve az adóelszámolási irodának az a dolgozója, aki a vállalati gazdálkodó szervezet, illetőleg a társaság vezetőállású vagy az ügyben érdekelt dolgozójának hozzátartozója [Áe. 97. § b) pont].
A vállalati gazdálkodó szervezet és a társaság adóztatása
4. §
A vállalati gazdálkodó szervezet és a társaság adóztatása az önadóztatás rendszerében történik: külön felhívás nélkül maguk kötelesek kötelezettségeiket és az őket megillető juttatásokat - a vonatkozó jogszabályokban és e rendelet mellékletében meghatározott módon és határidőre - kiszámítani, bevallani és befizetni, illetve igényelni.
A kötelezettségek és juttatások megállapítása
5. §
(1) A vállalati gazdálkodó szervezetnek és a társaságnak az előírt számviteli rend keretében olyan nyilvántartásokat kell vezetnie, amelyek a kötelezettségek és juttatások megállapítására alkalmasak, és amelyekből az állammal szemben kötelezettségek teljesítése, a költségvetési juttatások igénybevételének jogosultsága ellenőrizhető.
(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokkal szembeni követelmények - ha azokat nem az előírt számviteli nyilvántartásokba beépítve vezetik - a következők:
a) a nyilvántartásba foglalt feljegyzéseknek a számvitel bizonylati rendjéről szóló jogszabályokban előírt bizonylatokon kell alapulniok;
b) a kötelezettség- és juttatásnemenként készített nyilvántartásba hézagmentesen kell bejegyezni mindazokat a bizonylat hivatkozásokat, amelyek a kötelezettséget, illetve juttatásokat meghatározó adatokat tartalmazzák;
c) a nyilvántartásból közvetlenül megállapíthatónak kell lennie az adott időszakra vonatkozó bevallásban szereplő kötelezettség alapjának;
d) a nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az a kötelezettség teljesítésének és a juttatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését bármikor - számítógépes nyilvántartás esetén legkésőbb a kötelezettség-, illetve juttatásnemre előírt bevallási határidőben - lehetővé tegye.
(3) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet vagy a társaság nyilvántartásai az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményeknek nem felelnek meg, a vállalati adóhatóság a vállalati gazdálkodó szervezetet, vagy a társaságot a követelményeket kielégítő nyilvántartások elkészítésére kötelezheti.
(4) Ha a kötelezettséget vagy a juttatást tévesen, vagy hibásan számították ki, illetve állapították meg, azt - önellenőrzés vagy a vállalati adóhatóság ellenőrzése alapján - az elévülési határidőn belül (13. §) helyesbíteni kell.
A kötelezettségek és juttatások bevallása
6. §
(1) A kötelezettségeket és juttatásokat tartalmazó bevallásra és mellékletei kitöltésére, valamint helyesbítésére vonatkozó előírásokat a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága tájékoztatóban jelenteti meg, amelyet a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.
(2) A bevallást és mellékleteit 2 példányban az előírt határidőig az első fokú vállalati adóhatósághoz kell megküldeni.
(3) Az első fokú vállalati adóhatóság kérelemre - indokolt esetben - a bevallás benyújtásának határidejét vállalati gazdálkodó szervezet esetében legfeljebb 5, társaság esetében legfeljebb 10 nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás a bevallott kötelezettség befizetési határidejére csak akkor vonatkozik, ha erről - a vállalati gazdálkodó szervezet vagy a társaság kérelmére - az első fokú vállalati adóhatóság határozatban külön rendelkezik.
(4) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet, vagy a társaság bevallási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a késedelem miatt a felelős személy ellen az erre vonatkozó külön szabályok szerint kell az eljárást lefolytatni, illetve kezdeményezni.
A kötelezettségek és juttatások rendezése
7. §
(1) A befizetéseket és a kiutalásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adóelszámolási iroda által vezetett számlákon kell lebonyolítani.
(2) A kötelezettségek befizetése időpontjaként azt a napot kell figyelembe venni, amelyen a pénzintézet a bankszámlával rendelkező vállalati gazdálkodó szervezet vagy társaság számláját megterhelte. Késedelem nélkül teljesítettnek kell tekinteni a kötelezettséget, ha a pénzintézet a vállalati gazdálkodó szervezet vagy a társaság számláját legkésőbb a rendelet mellékletében meghatározott naptári napon megterheli. Ha az esedékesség napja szombat, vasárnap vagy hivatalos munkaszüneti nap, a befizetés teljesítésének határideje az azt követő első munkanap.
(3) Bankszámlával nem rendelkező szervezetek esetében a kötelezettségek befizetésének időpontja az a nap, amelyen a szervezet a pénzt a pénzintézet pénztárába befizette, vagy postán feladta.
(4) Ha a bankszámlával rendelkező vállalati gazdálkodó szervezet vagy társaság fizetési kötelezettségének a jogszabályokban megállapított határidő elteltével nem tesz eleget, a tartozást a pénzintézet a kötelezettséget nyilvántartó adóelszámolási iroda azonnali beszedési megbízása alapján a vállalati gazdálkodó szervezet, vagy társaság számlája terhére kiegyenlíti. Az azonnali beszedési megbízást a fizetési határidőtől számított 8 nap eltelte után lehet a pénzintézethez benyújtani.
(5) Ha a kötelezettség a társaságtól - bankszámla hiányában - azonnali beszedési megbízás útján nem hajtható be, a végrehajtást a szervezet első fokú vállalati adóhatóságának megkeresésére a szervezet székhelye vagy a tagok lakóhelye szerint illetékes helyi tanácsi adóhatóság foganatosítja a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló rendelet előírásai szerint.
(6) Ha a kötelezettségek rendezése során a vállalati gazdálkodó szervezet, vagy társaság javára túlfizetés mutatkozik, kérheti, hogy annak összegét az adóelszámolási iroda a legrégebben kiegyenlítetlen más tartozása kiegyenlítésére vezesse át. Ha kiegyenlítetlen tartozása nincs, kérheti a túlfizetés visszautalását. Az adóelszámolási iroda ezt a kérelmet csak akkor teljesíti, ha az az állammal szemben esedékes összes kötelezettségének és befizetésnek különbségeként áll fenn. Kérheti továbbá a túlfizetés átvezetését más, későbben esedékes kötelezettségének kiegyenlítésére, illetve beszámíthatja azonos adónemben későbbi kötelezettségeinek rendezésébe. Ha a gazdálkodó szervezetnek, vagy a társaságnak kiegyenlítetlen adótartozása van, az őt megillető költségvetési juttatást - hivatalból - az adótartozása rendezésére kell fordítani.
Előlegfizetés
8. §
(1) A vállalati gazdálkodó szervezetnek és a társaságnak a jogszabályokban, valamint e rendelet mellékletében előírt esetekben és határidőre a kötelezettségek teljesítésére előleget kell fizetnie.
(2) A Vállalati adóhatóság az utólagos elszámolási kötelezettségű, illetve a korábbi időszak kötelezettsége alapulvételével (bázis alapon) fizetendő előlegek mértékét módosíthatja: a számításokkal alátámasztott kérelemre az előleg mértékét alacsonyabb összegben állapíthatja meg, indokolt esetben pedig felemelheti azt.
(3) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet kötelezettségének tényleges összege a (2) bekezdés alapján az alacsonyabban megállapított előlegek összegét 10%-kal - a mezőgazdasági nagyüzemeknél 20%-kal - meghaladja, a különbözet után legfeljebb az eredeti kötelezettség összegéig, 8%-os késedelmi pótlékot kell fizetni. A társaságnál, ha a (2) bekezdés alapján a csökkentett előlegek összege nem éri el az éves tényleges társasági adó 75%-át, az éves tényleges társasági adó 75%-ának és a csökkentett előlegek összegének a különbözete után 8%-os késedelmi pótlékot kell fizetni.
(4) A vállalati gazdálkodó szervezetnek a december 28-ára előírt előleg feltöltési kötelezettség elmulasztása esetén a teljes különbözet után 8%-os pótlékot kell fizetni, ha a befizetett előlegek összege - a feltöltéssel együtt - nem éri el az éves tényleges kötelezettség 90%-át; 12% késedelmi pótlékot, ha nem éri el a 85%-át.
(5) A 7. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat az előlegekre is alkalmazni kell.
(6) A vállalati adóhatóság a tárgyévben igényelhető, illetőleg a tárgyévre vonatkozó költségvetési juttatásokra - a vállalati gazdálkodó szervezet kérelme alapján - egyszeri támogatási előleget engedélyezhet. Az előlegről a vállalati gazdálkodó szervezet az adóhatóság által előírt módon és időben, de legkésőbb a tárgyévet követő január 15-ig köteles elszámolni.
Késedelmi pótlék
9. §
(1) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet, vagy a társaság befizetési kötelezettségének a megállapított határidőre nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. Késedelmi pótlékot kell fizetni a költségvetési juttatás jogtalan igénybevétele esetén a jogosulatlan használat idejére is. A késedelmi pótlék alapja a be nem fizetett kötelezettség, illetve a jogosulatlanul igénybe vett juttatás összege.
(2) A késedelmi pótlék mértéke - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - minden megkezdett naptári hónap után havi 1,9%.
(3) A késedelmi pótlék felszámításánál a pótlék alapját számlánként külön-külön kell figyelembe venni; a jogosulatlanul igénybevett költségvetési juttatás összege nem csökkenthető a vállalati gazdálkodó szervezetet más jogcímen jogszerűen megillető, de igénybe nem vett juttatások összegével.
(4) A késedelmi pótlékot az adóhatóság, vagy az adóelszámolási iroda - az önellenőrzés kivételével - hivatalból számítja fel, és arról az érintett szervezetet értesíti.
(5) Az állami költségvetést illeti minden olyan pénzügyi kötelezettséggel és juttatással kapcsolatban fizetendő késedelmi pótlék, amelyre e jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, és amelyet az adóelszámolási irodához kell befizetni, illetve onnan igényelni, akkor is, ha az adóelszámolási iroda a kötelezettséget más szerv (tanácsi szerv, társadalmi szervezet stb.) számlája javára, illetve terhére bonyolítja le.
(6) A vállalati gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a felszámolás elrendelésekor fennálló, a megelőző időszakot terhelő kötelezettségek után járó késedelmi pótlékot fel kell számítani, a felszámolás elrendelését követően azonban e kötelezettségek után késedelmi pótlék további felszámításának nincs helye. Késedelmi pótlékot kell felszámítani a felszámolás ideje alatt keletkezett kötelezettségekkel kapcsolatos késedelem miatt is.
(7) A késedelmi pótlék felszámítására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, ha a vállalati gazdálkodó szervezet, vagy a társaság a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés által feltárt és határozattal előírt adórövidítést, jogtalanul igénybe vett költségvetési juttatást, illetve bírságot fizeti be késedelmesen, vagy ha az önellenőrzéssel történő helyesbítés összegét a pénzforgalmi rendezés határidejére nem fizeti meg.
(8) Ha a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés megállapításai alapján kiadott határozat ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú vállalati adóhatóság részben vagy egészben elutasítja, a késedelmi pótlékot az első fokú határozat szerinti befizetési határidőtől kell felszámítani.
Fizetési halasztás, részletfizetés
10. §
(1) Az első fokú vállalati adóhatóság indokolt esetben a vállalati gazdálkodó szervezet, vagy a társaság kérelmére - ha jogszabály másként, nem rendelkezik - az esedékessé vált fizetési kötelezettség teljesítésére legfeljebb három hónapi és legfeljebb három millió forintig fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet. A kérelmet -az azt megalapozó számításokkal - a kötelezettség esedékessége előtt legalább 15 nappal az első fokú vállalati adóhatóságnak címezve, az illetékes adóelszámolási irodánál kell benyújtani.
(2) Három hónapot meghaladó időtartamra vagy három millió forintnál magasabb összegű kötelezettségre csak a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága előzetes hozzájárulása alapján engedélyezhető fizetési halasztás vagy részletfizetés.
(3) Fizetési halasztás csak meghatározott, esedékes fizetési kötelezettséggel kapcsolatban engedélyezhető.
(4) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet a részletfizetés feltételeit nem tartja be, a részletfizetési kedvezményt elveszti, és a kötelezettség teljes összege esedékessé válik.
(5) A késedelmi pótlékot fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése esetén is fel kell számítani.
A pótlékok mérséklése
11. §
A késedelmi és az önellenőrzési pótlékot az első fokú vállalati adóhatóság - a mulasztás csekélyebb súlyára tekintettel - kérelemre mérsékelheti, kivételesen indokolt esetben pedig elengedheti.
Ügyintézési határidő
12. §
Az adóigazgatási eljárásban a harminc napos ügyintézési határidőt - ha a határozat kiadására a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés megállapításai alapján kerül sor - az ellenőrzés befejezésétől (a jegyzőkönyv zárótárgyalási záradékának a keltétől) kell számítani.
Elévülés
13. §
(1) A kötelezettségek, illetve jogtalanul igénybe vett juttatások megállapításához és a bírság kiszabásához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt évül el, amelyben a vállalati gazdálkodó szervezetnek vagy a társaságnak a kötelezettségről, illetve juttatásról bevallást kellett volna adnia, illetve amely évben a helytelen bevallást adta.
(2) Az (1) bekezdés szerint pótlólag megállapított kötelezettség és juttatás, valamint a bírság beszedéséhez való jog a határozati előírás szerinti esedékesség napjától - fellebbezés esetén a másodfokú határozat kézbesítésének napjától -, a 7. § (4) és (5) bekezdés szerinti beszedési jog pedig a kötelezettség esedékessége napjától számított öt év alatt évül el.
(3) A rendelet 1. §-ában meghatározott kötelezettségekkel kapcsolatos téves befizetés, illetőleg igénybe nem vett költségvetési juttatás a befizetéstől, illetőleg az igénybevétel jogának megnyíltától számított öt éven belül - a 7. § (6) bekezdés előírásainak figyelembevételével - visszakövetelhető, illetve pótlólag igénybe vehető. A téves befizetés és a kötelezettségnek a vállalati gazdálkodó szervezet vagy társaság javára történő helyesbítése címén visszatérített összeg után az érintett szervezetet kamat nem illeti meg.
(4) A kötelezettség behajtása iránt tett intézkedés, valamint a fizetési halasztás, részletfizetési kedvezmény engedélyezése az elévülést megszakítja. A megszakítás napjával az elévülés újrakezdődik.
Záró rendelkezések
14. §
Ez a rendelet 1984. január 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 54/1979. (XII. 20.) PM számú és az azt módosító 52/1980. (XII. 20.) PM számú, valamint a 61/1981. (XII. 23.) PM számú rendelet hatályát veszti.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 71/1983. (XII. 30.) PM számú rendelethez
Az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek és költségvetési juttatások 1984-től érvények bevallási, befizetési és igénylési rendje
I.
Általános Szabályok
1. a) A vállalati gazdálkodó szervezetek az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségekről és költségvetési juttatási igényeikről a rendelet 6. §-ában előírt bevallásokat
az I. negyedévről: április 20-ig,
a II. negyedévről: július 20-ig,
a III. negyedévről: október 20-ig,
a IV. negyedévről: február 15-ig, kötelesek benyújtani.
A 6115 szakágazatba sorolt víziközmű társulatoknak, a takarék-, a lakás-, üdülő-, és garázsszövetkezeteknek, a kisvállalatoknak és a kisszövetkezeteknek bevallást évente egyszer, a tárgyévet követő február 15-ig kell adniok.
A felszámolásra kerülő vállalati gazdálkodó szervezeteknek a felszámolás kezdő időpontjával is kell bevallást készíteniük.
Az évközi beszámoló, illetve év végi mérlegbeszámoló készítésére kötelezetteknek a bevallást a beszámolóval egyeztetve és ahhoz csatolva kell benyújtaniuk.
b) A vállalati gazdálkodó szervezeteknek évközi bevallási és az illetékes adóelszámolási irodához teljesítendő évközi befizetési kötelezettségük, (juttatási igényük) csak olyan kötelezettség (juttatás) tekintetében áll fenn, amelyben az év elejétől, illetőleg az előzőleg már teljesített befizetéstől (folyósítástól) számítva a kötelezettség (igény) a 100 000 forintot eléri. A kötelezettséget (juttatást) a 100 000 forint elérését követően a vonatkozó befizetésre (folyósításra) megállapított legközelebbi határidőben, ha pedig a 100 000 forintot egész évben nem éri el, akkor a megállapított legutolsó határidőben kell befizetni, illetve igényelni.
Ha a vállalati gazdálkodó szervezet e lehetőséggel nem kíván élni, 100 000 forintot el nem érő kötelezettséget is befizethet (juttatást igényelhet). Ez esetben viszont a bevallási kötelezettsége is az értékhatártól függetlenül áll fenn mind a kötelezettségekre, mind a juttatásokra.
Az előbbi értékhatárt a kötelezettség, illetve a juttatás pénzforgalmi lebonyolítására megnyitott számlánként kell figyelembe venni. Ez az értékhatár a határozattal előírt (pénzügyileg külön rendezendő) kötelezettségekre és juttatásokra, az igénylés nélkül hivatalból kiutalandó juttatásokra, az árubehozatali engedélykérelem illetékére és a statisztikai illetékre nem vonatkozik.
c) Ha valamely kötelezettség évi összege az 1000 forintot nem éri el, akkor a vállalati gazdálkodó szervezet mentesül a bevallási és befizetési kötelezettség alól, de a jövedelemadót, a községfejlesztési hozzájárulást és a honvédelmi hozzájárulást az adófizetésre kötelezettektől levonás útján ebben az esetben is be kell szednie. Ezen értékhatár alatt költségvetési juttatás sem igényelhető.
d) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet I-III. negyedévi nettó költségvetési kapcsolatainak tényleges összege nem haladja meg a 3 000 000 forintot, akkora következő évben költségvetési kapcsolatait egyszerűsített formában bonyolíthatja le. Ez esetben a vállalati gazdálkodó szervezetet az adóelszámolási iroda értesíti az egyszerűsített forma alkalmazásának lehetőségéről. Ha a vállalati gazdálkodó szervezet ezt az adózási módot választja, akkor a következő módon bonyolítja le költségvetési pénzforgalmát:
A befizetési kötelezettség az augusztus 15-én és november 15-én fizetendő földadó kivételével minden adónemben - függetlenül a II. fejezetben adónemenként részletezett előírásoktól - negyedévenként csak egy alkalommal, a bevallás benyújtására meghatározott időpontban esedékes. A befizetés az I. és a III. negyedévben előlegnek minősül. Előlegként az I. negyedévben az előző év (a továbbiakban: bázisév) I. félévi, a III. negyedévben a bázisév II. félévi kötelezettségének 50%-át kell adónemenként befizetni. Az előleg és a féléves (éves) elszámolás különbözetét a féléves (éves) bevallás benyújtásakor kell rendezni.
A támogatásra e vállalati gazdálkodó szervezetek igénye a tárgynegyedévet követő hó 5-én nyílik meg.
A b) és c) pont előírásai az egyszerűsített lebonyolítási módnál is érvényesek.
Azoknak a vállalati gazdálkodó szervezeteknek amelyeknek a támogatási igénye a bázis időszak adatai alapján nagyobb, mint a befizetési kötelezettsége, az adóelszámolási iroda - külön kérelemre - a különbözet felét két részletben, az I. félévben január 20-ig, a II. félévben július 20-ig, támogatási előlegként folyósítja. A támogatási előleget a féléves (éves) pénzügyi rendezésnél be kell számítani.
e) A kisvállalatoknak és a kisszövetkezeteknek év köziben a nyereségadón, illetve a vállalati jövedelemadón kívül befizetési kötelezettségük nincs. A b) és c) pont előírásai ezekre a kötelezettségekre is vonatkoznak
2. A pénzügyi kötelezettségek és a költségvetési juttatások pénzforgalmát ezer forintra kerekítve kell lebonyolítani. Kivételt képeznek az árubehozatali engedélykérelem illetéke és a statisztikai illeték, valamint a társaságok által fizetendő adók amelyeket száz forintra kell kerekíteni.
3. A bevallás szerinti, annak benyújtásával egyidejűleg esedékes kötelezettségeknek a vállalati gazdálkodó szervezet pótlékmentesen az 1/a) pontban meghatározott vagy a Melléklet II. részében, illetve a Pénzügyminisztérium által külön leiratban előírt határidőig tehet eleget.
A kötelezettséget meghaladó előleg rendezésére is az előbbiek szerinti időpontokban nyílik meg az igény.
4. Az illetékes adóelszámolási iroda a már igénybe vehető költségvetési juttatás kiutalását az igénylés beérkezése után 6 napon belül teljesíti.
II.
Az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek bevallása és befizetése
1. Értékcsökkenési leírás központosított része.
a) A 3/1983. (XII. 20.) OT-PM számú együttes rendelet alapján elszámolt értékcsökkenési leírás negyedévi összegének a 35/1983. (XI. 12.) PM számú rendelet 2. számú melléklete szerint a fejlesztési alapba helyezhető összegen felüli részéből a hónapra jutó összeget tárgyhó 20. napjáig kell befizetni.
b) Január és április hónapokban - ha a befizetés alapjául szolgáló állóeszközök negyedévi nyitó állománya még nem áll rendelkezésre - az előző negyedévi kötelezettség egyharmad részét kell előlegként befizetni. A tényleges kötelezettség és az előleg közötti különbözetet a február - 1984-ben március -, illetve a május havi befizetésnél kell rendezni.
c) A 3/1983. (XII. 20.) OT-PM számú együttes rendelet 4. § (5) bekezdése alapján különféle bevételként a fejlesztési alappal szemben elszámolt amortizáció befizetett központosított része a tárgyévet követő év február 15. után igényelhető vissza.
d) Az amortizációnak a vállalatok és szövetkezetek vesztesége, részesedési és fejlesztési alaphiánya rendezésének módjáról szóló, a 10/1983. (IV. 27.) PM számú és a 17/1982. (VI. 1.) PM számú rendelettel módosított 10/1981. (IV. 2.) PM számú rendelet 3. §-a alapján a veszteség rendezésébe történő bevonása esetén a veszteséggel záró év utáni évben a veszteség rendezése után fennmaradó amortizációt kell megosztani és a központosított részt kiszámítani.
A januárban befizetett összeg átvezetését, illetve visszautalását február 15-ét követően lehet kérni.
2. Földadó
A 41/1983. (XI. 12.) MT számú, a 42/1982. (IX.28.) MT számú, a 49/1981. (X. 27.) MT számú, valamint a 43/1980. (X. 27.) MT számú rendelettel módosított és kiegészített 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelettel meghatározott földadót két egyenlő részletben kell befizetni:
az első részlet augusztus 15-ig,
a második november 15-ig esedékes.
Az első részletet a II. negyedévi bevallásban kell szerepeltetni.
3. Levonás útján beszedett jövedelemadó, községfejlesztési hozzájárulás és honvédelmi hozzájárulás
a) Az általános jövedelemadóról szóló 45/1983. (XI. 20.) PM számú rendelet alapján levonás útján beszedett jövedelemadót, valamint a 46/1983. (XI. 20.) PM számú, a 30/1982. (VI. 26.) PM számú, a 29/1981. (IX. 29.) PM számú, és a 39/1980. (XI. 22.) PM számú rendelettel módosított 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet alapján levont adót negyedévenként
a negyedévet követő hó 15. napjáig kell befizetni.
A levont adókat
aa) az állami költségvetési szervek, a társadalmi és az érdekképviseleti szervek, a tömegszervezetek - vállalataik kivételével - a székhelyük (megyei szerv a megyéje) szerint illetékes megyei (megyei városi) illetékhivatal, a fővárosban pedig a kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve forgalmi adó beszedési számlájára kötelesek a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig - bejelentésük mellett - befizetni,
ab) a többször módosított 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 1. §-ának a)-c) pontjában felsorolt kifizető szervek a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Budapesti Adóelszámolási Irodájához kötelesek befizetni és a Főigazgatóság Fővárosi Igazgatóságához a bevallásra vonatkozó szabályok szerint bevallani,
ac) az aa)-ab) pontban nem említett kifizető szervek a PM Ellenőrzési Főigazgatóságnak a szerv székhelye szerint illetékes adóelszámolási irodájához kötelesek befizetni és a Főigazgatóság hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) igazgatóságához a bevallásra vonatkozó szabályok szerint bevallani.
b) Az 53/1981. (XI. 19.) PM számú és a 48/1976. (XII. 11.) PM számú rendelettel módosított 15/1967. (XI. 24.) PM számú rendelet alapján megállapított és levont községfejlesztési hozzájárulást a hivatkozott rendeletek, illetve a 308/1972. PM IX. számú közleményben foglaltaknak megfelelően, a következők szerint kell befizetni:
ba) azok a kifizető szervek, amelyek a levont jövedelemadókat és a honvédelmi hozzájárulást az adóelszámolási irodához utalják, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig - a székhelyük szerint illetékes megyei, fővárosi, megyei városi tanács részére - az OTP által vezetett fejlesztési alap betétszámlára,
bb) az aa) pontban felsorolt kifizető szervek pedig a székhelyük szerint illetékes megyei (megyei városi) illetékhivatal, a fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztálya forgalmi adó beszedési számlájára utalják át.
c) A 881982. (XII. 13.) PM számú, valamint az 59/1980. (XII. 28.) PM számú rendelettel módosított 11/1976. (V. 27.) PM számú rendelet értelmében megállapított honvédelmi hozzájárulás befizetését is az a) pont szerinti időpontban kell teljesíteni.
d) A társaságok IV. negyedéves kötelezettségei befizetésének időpontját a IV/10. pont határozza meg.
4. Fogyasztói forgalmi adó
a) A fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, a 26/1983. (IX. 19.) PM számú, a 18/1983. (VII. 12.) PM számú, a 11/1983. (V. 12.) PM számú, a 100/1982. (XII. 29.) PM számú, a 43/1982. (VIII. 9.) PM számú, a 24/1982. (VI. 1.) PM számú, a 10/1982. (IV. 15.) PM számú, a 65/1981. (XII. 27.) PM számú, az 57/1981. (XII. 1.) PM számú, az 51/1981. (XI. 9.) PM számú, a 33/1981. (IX. 29.) PM számú, a 16/1981. (VI. 27.) PM számú, a 8/1981. (III. 11.) PM számú, a 2/198.1. (I. 19.) PM számú, az 53/1980. (XII. 27.) PM számú, a 16/1980. (VII. 1.) PM számú, a 8/1980. (IV. 4.) PM számú rendelettel módosított 60/1979. (XII. 24.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek a forgalmi adó havonkénti összegét
a tárgyhónapot követő hó 15-ig kötelesek befizetni.
b) Ha a kötelezettség a bázisév azonos negyedévében elérte a 6 millió forintot, akkor a tárgynegyedévben minden hónap 28-án előleget kell fizetni. Az előleg a bázis negyedévi kötelezettség egyhatod része. A havi tényleges kötelezettség és az előleg különbözete a tárgyhót követő hónap 15. napján esedékes. Ha az adóhatóság engedélyt ad a tényleges kötelezettség későbbi időpontban történő rendezésére, akkor a tárgyhót követő hó 15-én újabb egyhatod részt kell előlegként befizetni.
c) A 33/1981. (IX. 29.) PM számú rendelet alapján fogyasztói forgalmi adót fizető szakcsoportoknak az I. félévben keletkezett kötelezettségüket július 15-ig, a II. félévben keletkezettet a következő év január 31-ig kell befizetniük.
5. Import-forgalmi adó
a) Az import-forgalmi adóról és az import-árkiegészítésról szóló 28/1976. (X. 30.) PM számú rendelettel módosított 42/1969. (XII. 31.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek az import forgalmi adó havonkénti összegét
a tárgyhót követő hó 15-ig
kötelesek befizetni.
b) Ha a kötelezettség a bázisév azonos negyedében elérte a 4/b) pontban megállapított összeghatárt, akkor a 4/b) pontban leírtak szerint kell eljárni.
6. Termelési adó
a) A 39/1983. (XI. 12.) MT számú rendelettel módosított 61/1982. (XI. 30.) MT számú, valamint a 42/1982. (IX. 28.) MT számú, 49/1981. (X. 27.) MT számú és a 43/1980. (X. 27.) MT számú rendelettel módosított 39/1979. (XI. 1.) MT számú, a 38/1983. (XI. 12.) PM számú, a 74/1982. (XI. 30.) PM számú, a 20/1982. (VI. 1.) PM számú, a 38/1981. (X. 27.) PM számú és a 22/1980. (X. 27.) PM számú rendelettel módosított 39/1979. (XI. 1.) PM számú, a 35/1979. (XI. 1.) PM számú, a 37/1983. (XI. 12.) PM számú rendelettel módosított 81/1982. (XI. 30.) PM számú és a 115/1982. (PK. 18.) PM-ÁBMH számú együttes utasítás alapján előírt termelési adó összegét
a tárgyhót követő hó 15-ig
kell befizetni.
b) Az 50/1981. (X. 31.) PM számú rendelettel előírt tehergépkocsi járulékot, a 85/1982. (XII. 4.) PM számú rendelettel előírt autóbusz járulékot, az 5/1973. (I. 21.) PM számú rendelettel módosított 42/1968. (XII. 23.) PM számú rendelettel szabályozott építési-szerelési adót, és az áfészek keretében működő szakcsoportok termelési és jövedelemadójáról szóló 42/1983. (XI. 12.) PM számú rendelet 5. §-a alapján fizetendő adót is termelési adóként kell befizetni.
c) Ha a kötelezettség a bázisév azonos negyedévében elérte a 4/b) pontban megállapított összeghatárt, akkor a 4/b) pontban leírtak szerint kell eljárni.
d) A 114/1983. (PK 17.) PM-KkM számú és a 107/1983. (PK 8.) PM-KkM számú együttes utasítással módosított 111/1981. (PK. 22.) PM-KkM számú együttes utasítás alapján fizetendő termelési adó és az előlegek különbözete pénzügyi rendezésének határideje
október 31, illetve február 23.
7. Különbözeti termelői forgalmi adó
a) A 21/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet alapján fizetendő különbözeti termelői forgalmi adót
a tárgyhót követő hó 15. napjáig
az importból származó, illetve a belföldi előállítású alapanyagok (félkésztermékek) miatti kötelezettség pénzforgalmi lebonyolítására külön megnyitott számlákra kell befizetni.
A tárgyévben vámkezelt áruk utáni kötelezettség, ha az import számla december hónapban még nem állt rendelkezésre, a tárgyévet követő év
február 15-ig
esedékes.
b) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet kötelezettsége a bázisév azonos negyedévében elérte a 4/b) pontban megállapított összeghatárt, akkor a 4/b) pontban leírtak szerint kell eljárni. A 7/a) pont szerinti befizetési megosztás a hóközi előlegekre is vonatkozik.
8. Kereskedelmi adó
A külkereskedelmi vállalatok jövedelemszabályozásáról szóló 36/1983. (XI. 12.) PM számú rendeletben előírt kereskedelmi adó kötelezettségre havonta
tárgyhó 20-ig
előleget kell fizetni. Az előleg összege megegyezik az előző év azonos negyedévének (az I. félévben az előző év I. félévének) tényleges adójával, amelynek egyharmad (az I. félévben egyhatod) részét, kell esetenként befizetni.
Az évközi és az éves mérlegbeszámolók alapján megállapított halmozott tényleges befizetési kötelezettség és az előlegek közötti különbözetet a bevallás benyújtási határidejében kell rendezni.
A 8/1983. (IV. 6.) PM számú rendelettel a játékés a pénznyerő automata gépekre megállapított kereskedelmi adót a
tárgyhót követő hó 20-ig
kell befizetni.
9. Építési adó
Az építési adóról szóló, a 24/1981. (VIII. 15.) MT számú rendelettel módosított 23/1975. (VIII. 3.) MT számú és a 15/1983. (VI. 4.) PM számú, a 84/1982. (XII. 4.) PM számú, a 38/1982. (VIII. 2.) PM számú és a 23/1981. (VIII. 28.) PM számú rendelettel módosított 32/1975. (VIII. 3.) PM számú rendelet alapján fizetendő építési adót havonta
a tárgyhót követő hó 20-ig
kell befizetni.
10. Városi és községi hozzájárulás
a) A városi és községi hozzájárulásról szóló, a 27/1980. (X. 30) PM számú rendelettel módosított 18/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek kötelezettségükre negyedév közben előleget kötelesek fizetni.
Előlegként a vállalati gazdálkodó szervezetek - a mezőgazdasági jövedelemszabályozásúak kivételével - az előző év azonos negyedévében (az I. félévben az előző év I. félévében) elért elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség 15%-ának egyharmad (az I. félévben egyhatod) részét kötelesek
minden hónap 15-ig
befizetni.
A tárgynegyedévi (az I. félévben a félévi) nyereség után ténylegesen esedékes városi és községi hozzájárulás, valamint a negyedévben befizetett előlegek közötti különbözetet a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell rendezni.
Az erdőgazdálkodási ágazatba sorolt állami vállalatok és gazdasági társulások városi és községi hozzájárulásra előleget évenként egyszer - a nyereségadó előleg fizetési kötelezettségükkel azonos arányban (70%) november 15-ig kötelesek fizetni. A városi és községi hozzájárulás éves összegének bevallását és rendezését a nyereségadó bevallásával és rendezésével egyidejűleg kell végrehajtani.
b) A mezőgazdasági jövedelemszabályozás alá tartozó gazdálkodó szervezeteknek előlegként az előző évi kötelezettség 10, 20, illetve 30%-át kell befizetniök az I., II., illetve a III. negyedévben a bevallással egyidejűleg.
Az éves szintű kötelezettséget a tényleges tárgyévi bruttó jövedelem alapján kell kiszámítani. Az évközi előlegekkel egybevetett éves kötelezettség különbözetét a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell rendezni.
c) Az 51/1980. (XII. 12.) PM számú rendelettel módosított 22/1978. (IX. 19.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek az évközi előlegek, valamint a féléves és III. negyedéves kötelezettség kiszámítása során az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredményből levonhatják az alapítók által megállapított mérték szerinti összeget.
11. Bérfejlesztési befizetés
A 2/1981. (X. 30.) ÁBMH számú rendelkezés hatálya alá tartozó kisvállalatoknak az éves kötelezettség befizetését a tárgyévet követő év február 15-ig kell teljesíteniük.
12. Nyereségadó
a) A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló, a 39/1983. (XI. 12.) MT számú rendelettel módosított 61/1982. (XI. 3.) MT számú rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek az éves mérlegbeszámoló alapján megállapított adóköteles nyereség utáni nyereségadót a vonatkozó jogszabályokban előírt módon kötelesek évenként utólag kiszámítani.
(A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 35/1983. (XI. 12.) PM számú, a külkereskedelmi vállalatok jövedelemszabályozásáról szóló 36/1983. (XI. 12.) PM számú, a vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutatóintézetek, a műszaki és agrárfejlesztő vállalatok jövedelemszabályozási rendszeréről szóló, a 37/1983. (XI. 12.) PM számú rendelettel módosított 81/1982. (XI. 30.) PM számú, a kisvállalatok nyereségadózásáról szóló 71/1982. (XI. 30.) PM számú, az egészségügyi és kulturális vállalatok jövedelemszabályozásáról szóló 78/1982. (XI. 30.) PM számú, a takarékszövetkezetek jövedelem- és bérszabályozási rendszeréről szóló 83/1982. (XII. 4.) PM számú rendelet.)
b) Az évenként utólag, február 15-ig bevallott nyereségadóra - az erdőgazdálkodási ágazatba sorolt állami vállalatok és gazdasági társulások, a takarékszövetkezetek és *a kisvállalatok kivételével - havonta két alkalommal nyereségadó-előleget kell fizetni.
A nyereségadó-előleg számításának és befizetésének módja:
ba) Az I. félévben, illetve a III. és IV. negyedévben esedékes előleg az előző év azonos időszakának az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyeresége és az előző év átlagos nyereségadó-százaléka
alapján számított összeg, amelynek egytizenketted, illetve egyhatod részét kell
minden hó 10-ig és 28-ig
- december 28-a kivételével - befizetni.
A százalék számításánál a visszatartásokkal csökkentett nyereségadót kell a számlálóban szerepeltetni.
Az átlagos nyereségadó százalékot a kerekítés általános szabályai szerint kialakított egész számként kell számítási tényezőként figyelembe venni.
bb) Január hónapban és február 10-én - amikor az előző évi adatok még nem ismertek - az előző év december 28-ig felmért éves várható elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség és nyereségadó alapján számított átlagos adókulcsot kell alkalmazni. Az előző évi tényleges adatok alapján kiszámított kötelezettség és a várható adatok alapján befizetett három részlet különbözetét a február 28-án esedékes részlettel együtt kell pénzügyileg rendezni.
bc) Az újonnan alapított vagy az előző évben veszteséges vállalati gazdálkodó szervezetek az I. félévben nem fizetnek nyereségadó előleget. Az I. féléves elszámolásra megállapított határidőiben azonban be kell fizetniök a városi és községi hozzájárulással csökkentett I. féléves elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredmény után az általános nyereségadó százalékával számított kötelezettséget. A II. félévben pedig esedékességenként az I. féléves kötelezettség egytizenketted részét tartoznak előlegként befizetni
A július 10-én esedékes részletet július 28-án kell befizetni.
A II. félévben alakult vállalatok a következő év I. félévében hasonló elvek szerint járnak el: január 10-én, 28-án és február 10-én a december 28-án felmért nyereségadó egytizenketted részét fizetik be. Február 28-tól kezdve a tényleges nyereségadó egytizenketted része a kötelezettség. Február 28-án kell a három élőrészlet különbözetét is rendezni.
bd) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet szétválik, a bázisévben elért elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereséget meg kell osztani az új szervezetek között és a ba) pontban előírt előlegeket ennek alapján kell kiszámítani.
Ugyanígy kell eljárni kiválás esetén is. Ez esetben a bázisévben elért elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereséget a továbbműködő és az abból kiválással alakult új gazdálkodó szervezet között kell megosztani.
A nyereségadó átlagos százalékaként a szétválás, illetve kiválás előtti vállalati gazdálkodó szervezetnél a bázisév alapján kiszámított százalékot kell figyelembe venni.
A nyereség-megosztást és az annak alapján számított előleget az érintett adóelszámolási irodáknál be kell jelenteni.
be) Az I. félévben és a III. negyedévben az évközi beszámoló alapján az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló - az év elejétől halmozott -nyereség és az előző évi átlagos nyereségadó százaléka alapján kell a nyereségadó-kötelezettséget kiszámítani, bevallani és a legközelebbi (28-án esedékes) előleggel együtt pénzügyileg rendezni.
Az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség összegét az évközi beszámoló alapján kell megállapítani, de nem kell figyelembe venni az export után járó, de még nem igényelhető támogatásokat.
Az 51/1980. (XII. 12.) PM számú rendelettel módosított 22/1978. (IX. 19.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet az évközi előleg, valamint a féléves és III. negyedéves kötelezettség kiszámításánál a 10/c) pont szerint járhat el.
bf) A vállalati gazdálkodó szervezetek december hónapban kötelesek kiszámítani a tárgyévi várható (nem az előző év átlagos nyereségadó százalékával számított) nyereségadó kötelezettséget és az addig befizetett nyereségadó-előleget december 28-ig erre az összegre kiegészíteni. Amennyiben az előlegek együttes összege az éves tényleges kötelezettség 90%-át nem éri el, a teljes különbözet után 8%, ha 85%-át sem éri el, 12% pótlékot kell fizetni február 28-ig.
bg) Az erdőgazdálkodási ágazatba sorolt állami vállalatok és gazdasági társulások nyereségadóelőleget évente egy alkalommal
október 28-ig
kötelesek fizetni. Az előleg mértéke az érvényes előírások alapján számított éves várható nyereségadó 70%-a. Ha a befizetett előleg nem éri el a tényleges éves befizetési kötelezettség 60%-át, a 70%-ig terjedő különbözet után 8% pótlékot kell február 15-ig befizetni.
Az előleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét az éves bevallás benyújtási határidejéig rendezni kell.
bh) A kisvállalatok - a fogyasztási szolgáltatói kisvállalatok kivételével - az előleget csak a bevallás benyújtására előírt határidőben fizetnek, negyedévenként az előző évi kötelezettség 20%-át. A bf) pont előírásai a kisvállalatokra nem vonatkoznak.
bi) Az éves mérlegbeszámoló alapján számított tényleges nyereségadó-fizetési kötelezettség és az év folyamán befizetett előlegek különbözetét az éves bevallás benyújtását követő első fizetési határidőig - február 28-ig - kell pénzügyileg rendezni.
bj) A takarékszövetkezetek február 15-én fizetik be éves kötelezettségüket.
c) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet a fejlesztési alapjából, vagy a Kölcsönös Támogatási Alapból visszapótlási kötelezettséggel - vagy végleges juttatásként - kapott támogatásból veszteségrendezést hajt végre, akkor az általános nyereségadó visszatérítést az éves bevallásban kell rendeznie. A visszatérítés számításánál a veszteséget megelőző évben érvényes általános nyereségadó mértékét kell alkalmazni.
13. Mezőgazdasági üzemek jövedelemadója, munkadíjadója és részesedési adója
a) A 41/1983. (XI. 12.) MT számú, a 42/1982. (IX. 28.) MT számú, a 49/1981. (X. 27.) MT számú, valamint a 43/1980. (X. 27.) MT számú rendelettel módosított 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek jövedelemadó előleg-fizetési kötelezettségének az alapja az előző év mérlegében kimutatott jövedelemadó befizetési kötelezettség (bázis). A bázis szerinti kötelezettségből az I. negyedévre 10%-ot, a II. negyedévre 20%-ot, a III. negyedévre 30%-ot fizetnek be előlegként a bevallás benyújtásának határidejéig. Az éves kötelezettség és a befizetett előlegek különbözetét az éves bevallás benyújtásának határidejéig kell befizetni, illetve visszaigényelni.
Ha a vállalati gazdálkodó szervezet év közben hitelképtelenné válik és várható veszteségét vagy alaphiányát a tárgyévi és a következő évi saját forrásaiból képes rendezni, vagy a hitelképességének helyreállításához költségvetési fedezet szükséges, akkor a következő negyedévtől nem kell jövedelemadó előleget fizetnie. Az éves mérlegbeszámoló alapján megállapított kötelezettség és a befizetett előlegek különbözetét az előző bekezdésben leírtak szerint kell rendezni.
Nem fizetnek jövedelemadó előleget azok a mezőgazdasági nagyüzemek és vízgazdálkodási társulatok, amelyeknél a 38/1983. (XI. 12.) PM számú rendelettel módosított 39/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 10. § (1) bekezdésében meghatározott egy főre jutó bruttó jövedelem az előző év mérlegében nem haladta meg az 55 000 forintot.
b) A módosított 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 10. §-ában előírt munkadíj adót az éves bevallás benyújtására megállapított határidőig kell befizetni.
c) A módosított 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 14. §-ában előírt részesedési adót az éves bevallás benyújtására megállapított határidőig kell befizetni.
14. Vállalati jövedelemadó
a) A 43/1981. (X. 27.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó kisszövetkezetek és fogyasztási szolgáltató tevékenységet folytató kisvállalatok a bruttó jövedelem utáni jövedelemadót
a tárgyévet követő év február 15-ig
kötelesek befizetni.
b) Év közben - az I-III. negyedévekben - az éves kötelezettségre előleget kell fizetni, negyedévenként a bevallás benyújtására előírt határidőben (I. rész l/a) pont). Az előleg összege negyedévenként az előző évi kötelezettség 20%-a.
15. Beruházási illeték
A 14/1983. (VI. 4.) PM számú rendelettel módosított 18/1982. (VI. 1.) PM számú rendelet alapján fizetendő beruházási illetéket a beruházás megkezdésének hónapját
követő hó 15-ig
kell befizetni.
16. Alkatrész illeték
A 23/1982. (VI. 1.) PM számú rendelet, valamint a végrehajtásáról intézkedő 119/1982. (PK. 20.) számú utasítás alapján fizetendő illetéket a vámhatározat keltét
követő hó 15-ig
kell befizetni.
Az illeték visszatérítésére az igény az árbevétel lekönyvelését
követő hó 15-én
nyílik meg.
17. Elkülönített befizetés
a) A 35/1983. (XI. 12.) PM számú rendelet 22. § (1)-(3) bekezdései alapján keletkezett kötelezettségből az éves eredményelszámoláshoz kapcsolódó befizetést
a tárgyévet követő év február 28-ig
az amortizációhoz kapcsolódó befizetést
a tárgyhó 20-ig
kell teljesíteni.
b) A mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló, a 39/1983. (XI. 12.) PM számú, a 13/1983. (VI. 4.) PM számú, a 77/1982. (XI. 30.) PM számú, a 19/1982. (VI. 1.) PM számú, a 39/1981. (X. 27.) PM számú, és a 23/1980. (X. 27.) PM számú rendelettel módosított 40/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 27. §-a szerinti kötelezettségből az állami költségvetést megillető, az éves eredményelszámoláshoz kapcsolódó befizetést
a tárgyévet követő év február 28-ig
az amortizációhoz kapcsolódó befizetést a fejlesztési alap képzését
követő hónap 20-ig
kell teljesíteni.
c) A január és április havi befizetéseknél e Melléklet II. rész 1/b) pontjában leírtak szerint kell eljárni.
18. Intervenciós befizetés
A 17. pontban hivatkozott miniszteri rendeletek alapján az Intervenciós Alappal kapcsolatban kiszámított kötelezettséget
a) A vállalatijövedelemszabályozás rendszerébe tartozó vállalati gazdálkodó szervezeteknek az éves eredmény elszámoláshoz kapcsolódó befizetést
a tárgyévet követő év február 28-ig,
az amortizációhoz kapcsolódó befizetést
a tárgyhó 20-ig
kell teljesíteniük.
b) A mezőgazdasági jövedelemszabályozású vállalati gazdálkodó szervezeteknek az éves eredményelszámoláshoz kapcsolódó befizetést
a tárgyévet követő év február 28-ig
az amortizációhoz kapcsolódó befizetést
az alapképzést követő hó 20-ig
kell teljesíteniök.
c) A január és április havi befizetéseknél e Melléklet II. rész 1/b) pontjában leírtak szerint kell eljárni.
19. Központi műszaki fejlesztési hozzájárulás
A 82/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás előleg összegét
a tárgyhó 20-ig
kötelesek befizetni.
A tényleges központi műszaki fejlesztési hozzájárulás, valamint az év folyamán befizetett előlegek közötti különbözet összegét az éves bevallás benyújtásával egyidejűleg kell rendezni.
20. Állami telekhasználati, telek-igénybevételi és helyiség-igénybevételi díj
a) Az állami telkek használati és igénybevételi díjáról szóló, a 37/1982. (VIII. 2.) PM-ÉVM-ÁH számú, a 29/1981. (XII. 27.) ÉVM számú, a 19/1979. (XI. 1.) PM-ÉVM-ÁH számú és a 4/1977. (I. 23.) PM-ÉVM-ÁH számú együttes rendelettel módosított 50/1975. (XI. 22.) PM-ÉVM-ÁH számú együttes rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek a fizetendő éves telekhasználati díjat
minden év május 31-ig
a rendeletben megjelölt szervekhez kötelesek befizetni. A kötelezettséget a II. negyedévről benyújtandó bevallásban kell bevallani.
b) Az a) pontban hivatkozott rendeletekkel módosított 50/1975. (XI. 22.) PM-ÉVM-ÁH számú együttes rendelet 6. §-ában előírt telek-igénybevételi díjat állami nagyberuházás esetében abban a negyedévben kell bevallani, amelyre a jogerőre emelkedett hatósági határozat a befizetési határidőt megállapította.
c) A közületi szervek elhelyezéséről szóló, a 10/1972. (III. 28.) Korm. számú rendelettel módosított 2/1969. (I. 23.) Korm. számú rendelet, valamint a végrehajtására kiadott, a 3/1972. (III. 28.) ÉVM számú rendelettel módosított, és a 13/1972. (IX. 1.) ÉVM számú rendelettel kiegészített 4/1959. (I. 23.) ÉVM számú rendelet alapján előírt helyiség igénybevételi díjat a tanácshoz fizetendő telek-igénybevételi díjjal azonos módon kell befizetni és bevallani.
21. Szakmunkásképzési hozzájárulás
A szakmunkásképzési hozzájárulást a 15/1976. (XII. 7.) MüM-PM számú együttes rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek a IV. negyedévi bevallásban kötelesek bevallani.
A szakmunkásképzési hozzájárulás összegét
a tárgyévet követő február hó 15-ig
kell befizetni.
22. Légszennyezési bírság
A légszennyezési bírságról szóló 16/1976. (VI. 29.) ÉVM számú rendelettel módosított 19/1974. (XII. 27.) ÉVM számú rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek a kirótt bírságot a határozat kézhezvételének negyedévében vallják be.
A bírság összegét a jogerős határozat kézhezvételét követő hó 20-ig kell befizetni.
23. Külön jel nem sorolt kötelezettségek
a) A más jogszabályban meghatározott, de az előzőekben fel nem sorolt, állammal szembeni pénzügyi kötelezettségekkel kapcsolatos bevallási és befizetési kötelezettségeiknek a vállalati gazdálkodó szervezetek a vonatkozó jogszabályokban megállapított módon kötelesek eleget tenni.
b) Amennyiben valamelyik vállalati gazdálkodó szervezet átvállal külföldi társaságot terhelő adófizetési kötelezettséget, ideértve a levonásos adót is, a kötelezettséget a külföldi társaságra vonatkozó szabályok szerint kell kiszámítania, a bevallást és a befizetést azonban az általános szabályok szerint kell teljesítenie.
III.
A költségvetési juttatások bevallása, igénylése és folyósítása
1. Fogyasztói árkiegészítés
a) A fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, többször módosított 60/1979. (XII. 24.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek igénye a számviteli adatok alapján kimutatott havi árkiegészítés kiutalására
a tárgyhót követő hó 15. napjával
nyílik meg.
b) A vállalati adóhatóság - a vállalati gazdálkodó szervezet kérelme alapján - engedélyezheti az árkiegészítés tizenöt, tíz-, vagy ötnaponkénti igénylését is. Ilyen esetben az igény az elszámolási időszakot követő 15 nap után nyílik meg.
Ha a bázis negyedévben a támogatás összege meghaladta a 10 millió Ft-ot, külön engedély nélkül is lehet tényszámok alapján 10 naponként igényelni.
Ha a hóközben igénybe vett előlegek a havi tényleges igényt meghaladják, a különbözetet - amennyiben az adóhatóság másként nem rendelkezik - a tárgyhót követő hó 15-ig kell visszafizetni.
2. Termelési árkiegészítés és dotáció
a) A számviteli adatok alapján kimutatott ha a termelési árkiegészítés és dotáció kiutalására vállalati gazdálkodó szervezetek igénye
a tárgyhót követő hó 15. napjával
nyílik meg.
b) A rövidebb időszakonkénti igénylésre az l/b) pontban foglaltak az irányadók
c) A mezőgazdasági üzemek támogatásáról szóló, a 40/1983. (XI. 12.) PM-MÉM számú, a 76/1982. (XI. 30.) PM-MÉM számú, és a 41/1981. (X. 27.) PM-MÉM számú együttes rendelettel módosított 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM számú együttes rendelet alapján közvetlenül igénybe vehető támogatásokat a hivatkozott rendelet 14. számú mellékletben meghatározott támogatásnemből és időponttól kezdődően lehet igényelni.
3. Import árkiegészítés
a) Az import-forgalmi adóról és import-árkiegészítésről szóló 28/1976. (X. 30.) PM számú rendelettel módosított 42/1969 (XII. 31.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó vállalatoknak a számviteli adatok alapján kimutatott havi import-árkiegészítés kiutalási igénye
a tárgyhót követő hó 15. napjával
nyílik meg.
b) A rövidebb időszakonkénti igénylésre az 1/b) pontban foglaltak az irányadók.
4. Különbözeti termelői forgalmi adó visszatérítés
a) A 20/1983. (VII. 12.) PM-KkM számú, a 33/1982. (VII. 13.) PM-KkM számú, a 35/1981. (X. 16.) PM-KkM számú és a 28/1980. (X. 30.) PM-KkM számú együttes rendelettel módosított 20/1979. (XI. 1.) PM-KkM számú, valamint a 19/1983. (VII. 12.) PM-KkM számú, a 34/1982. (VII. 13.) PM-KkM számú, a 36/1981. (X. 16.) PM-KkM számú és a 29/1980. (X. 30.) PM-KkM számú együttes rendelettel módosított 23/1979. (XI. 1.) PM-KkM számú együttes rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek visszatérítésre vonatkozó igénye tíznaponként,
az időszakot követő 15. napjával
nyílik meg.
b) A vállalati adóhatóság - a vállalati gazdálkodó szervezet kérelme alapján - engedélyezheti a visszatérítés 5 naponkénti igénylését.
5. Átmeneti időre nyújtható termeléskorszerűsítési támogatás
a) A 24/1979. (XI. 1.) PM-KkM számú együttes rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek igénye a támogatás kiutalására tíznaponként,
az időszakot követő 15. napjával
nyílik meg.
b) A vállalati adóhatóság - a vállalati gazdálkodó szervezet kérelme alapján - engedélyezheti a támogatás 5 naponkénti igénylését.
c) A 114/1983. (PK. 17.) PM-KkM számú és a 107/1983. (PK. 8.) PM-KkM számú együttes utasítással módosított 111/1981. (PK. 22.) PM-KkM számú együttes utasítás alapján igénybe vehető támogatás és az előlegek különbözete pénzügyi rendezésének határideje
október 31., illetve február 28.
6. Külön jel nem sorolt juttatások
A más jogszabályban meghatározott, de az előzőekben fel nem sorolt, a vállalati gazdálkodó szervezetek, vagy a társaságokat megillető költségvetési juttatást a vonatkozó jogszabályokban (leiratokban) megállapított módon kell igényelni, elszámolni, illetve folyósítani.
IV.
A társaságokra vonatkozó külön szabályozások
A 46/1983. (XI. 20.) PM számú, a 30/1982. (VI. 26.) PM számú, a 29/1981. (IX. 29.) PM számú, és a 39/1980. (XI. 22.) PM számú rendelettel módosított 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó társaságok a bevallásaik készítésénél és költségvetési kapcsolataik lebonyolításánál az alábbi szabályok szerint kötelesek eljárni.*
1. A bevallást az adókötelezettségekről szóló 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 1. §- a)-c) és e) pontjaiban említett társaságoknak a tárgyévet követő év április 30-ig, az 1. § d) pontjában említett társaságoknak pedig a tárgyévet követő év január 31-ig az illetékes első fokú vállalati adóhatósághoz [a PM Ellenőrzési Főigazgatóság megyei (fővárosi) igazgatóságaihoz] 2 példányban kell benyújtaniuk.
2. Ha a társaság megszűnik, a bevallást a megszűnést követő 8 napon belül kell benyújtani.
3. A többszörösen módosított 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 1. § a)-c) és e) pontjaiban felsorolt társaságok ezer forintra, míg a d) pontban felsoroltak száz forintra kerekítve rendezik költségvetési kapcsolataikat. A kerekítést az év elejétől göngyölített költségvetési jogcímnél kell elvégezni az általános szabályok szerint (500 Ft-tól, illetve 50 Ft-tól felfele, 499 Ft-tól, illetve 49 Ft-tól lefele).
4. Ha a társaság kötelezettsége, vagy igénye valamelyik költségvetési kapcsolatban - a bírságok és a pótlékok kivételével - nem éri el a 100 Ft-ot, akkor sem befizetnie nem kell, sem támogatást igényelnie nem lehet.
A bírságok és a pótlékok esetében a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. A 49 Ft-ot meg nem haladó tételeket nem kell, míg az azt meghaladó összegeket 100 Ft-ra kerekítve kell befizetni.
Nem vonatkozik ez az előírás a más szervekhez fizetendő kötelezettségekre (pl. a tanácshoz fizetendő községfejlesztési hozzájárulásra). Az üdülő-, garázs-, és lakásszövetkezetek pedig a vállalati gazdálkodó szervezetekre vonatkozó előírás szerint végzik el a kerekítést (1000 Ft-ra).
5. Ha bármely okból a társaságnak sem befizetési, sem bevallási kötelezettsége nincs, az általános jövedelemadót, a községfejlesztési hozzájárulást és a honvédelmi hozzájárulást az adófizetésre kötelezettektől levonás útján ebben az esetben is le kell vonniok.
6. A társaságoknak - a többszörösen módosított 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 1. § c) és e) pontjaiban felsoroltak kivételével - a társasági adóra és társasági különadóra év közben negyedévenként, a 7. pontban foglaltak szerint előleget kell fizetni. A negyedévi előleg mértéke az előző évi társasági adó és társasági különadó 20%-a, a belföldi társaságnál 25%-a.
Az előleget a tárgynegyedévet követő hó 15-ig kell befizetni, a belföldi társaság utolsó, illetőleg a más társaságok első negyedévre fizetendő előlegének kivételével. A belföldi társaság a IV. negyedévben előleget nem fizet, hanem az éves kötelezettség és az I-III. negyedévi előlegek különbözetét számolja el január 31-ig. A 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 1. § a)-b) pontjaiban említett társaságok az I. negyedévi előleget - az éves elszámolással egyidejűleg - április 30-ig fizetik be.
7. Az előleget csak abban az esetben kell fizetni, ha az év elejétől, vagy az előző fizetéstől számított göngyölített kötelezettség, a többszörösen módosított 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 1. § a)-b) pontjában felsoroltaknál a 100 000 Ft-ot, a d) pontban felsoroltaknál a 3000 Ft-ot elérte.
A c) pont alá tartozó társaság az adóköteles tevékenységéből kifolyóan a magyar vállalatoktól, szövetkezetektől és más gazdálkodó szervektől közvetlenül vagy közvetve bármilyen formába kapott, jóváírt vagy elszámolt ellenérték után esetenként köteles a társasági adót a rendelet 8. §-ában foglaltak szerint kiszámítani, és azt az ellen érték kézhezvételétől számított 8 napon belül előlegként befizetni.
8. Az előlegek és az éves kötelezettség különbözetét a bevallás benyújtására meghatározott utolsó napon január 31-én, illetve április 30-án kell rendezni. Ebben az időpontban kell a túlfizetést visszaigényelni, vagy a következő év I. negyedévi előlegre beszámítani.
9. Az adóelszámolási irodához fizetendő gépjárműadót a tárgyévet követő év január 31-ig kell befizetni.
10. Az általános jövedelemadót, a községfejlesztési hozzájárulást és a honvédelmi hozzájárulási az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 15-ig, a IV. negyedévre esőt a 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 1. § a)-c) és e) pontjaiban említett társaságoknak a következő év április 30-ig, a belföldi társaságoknak január 31-ig, a II. rés2 3. pontjában feltüntetett szervekhez kell befizetniök.
11. A magánszemélyek forgalmi adójáról szóló, a 9/1983. )IV. 6.) PM számú, a 40/1982. (VIII. 9.) PM számú, a 29/1982. (VI. 26.) PM számú, a 32/1981. (IX. 29.) PM számú, a 10/1980. (V. 14.) PM számú, a 37/1977. (XII. 24.) PM számú, a 70/1975 (XII. 28.) PM számú, a 9/1974. (IV. 8.) PM számú, a 45/1973. (XII. 28.) PM számú, a 29/1973. (IX. 13.) PM számú és a 3/1973. (I. 9.) PM számú rendelettel többszörösen módosított 40/1971. (XII. 29.) PM számú rendelet szerint kiszámított forgalmi adót, valamint a fogyasztói forgalmi adót (II/5. pont) félévenként - az I. félévi bevétel után július 15-ig, a II. félévi bevétel után január 31-ig - kell befizetni.
12. A kötelezettségek, vagy juttatási igények tekintetében a IV. részben nem szabályozott esetekben az I-III. részben leírtakat kell alkalmazni