Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

1/1984. (VII. 17.) BM rendelet

a pénzőrzést nem hivatásszerűen teljesítő és lőfegyverrel rendelkező személyekről

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján, a társadalmi tulajdont képező pénzkészletek őrzését nem hivatásszerűen teljesítő és lőfegyverrel rendelkező személyek tevékenységének szabályozására - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - kiadom az alábbi rendeletet:

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed: a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont], az állami költségvetési szervek, az egyesületek, valamint a társadalmi szervezetek (a továbbiakban együtt: közületi szerv) kezelésében levő, társadalmi tulajdont képező pénzkészlet tárolása és szállítása során a pénzőrzési feladatot nem hivatásszerűen teljesítő lőfegyverrel rendelkező személyre (a továbbiakban: fegyveres őr), ha jogszabály alapján fegyveres őr alkalmazható, vagy alkalmazása kötelező.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek és a polgári fegyveres őrség által végrehajtott biztosítási feladatokra, valamint a pénzszállításra hivatott szervek tevékenységére.

2. §

(1) E rendelet alkalmazása során fegyveres őr:

a) a pénzt őriztető közületi szerv lőfegyverrel jogszerűen rendelkező tagja vagy dolgozója, akit a közületi szerv vezetője pénzőrzési feladattal bíz meg;

b) az a lőfegyverrel jogszerűen rendelkező személy, aki a pénzt őriztető közületi szervnél nem áll tagsági, illetve munkaviszonyban, de a pénzőrzési feladat teljesítésére kötelezettséget vállal.

(2) A pénzőrzés során felhasználható lőfegyver: a fegyveres őr jogos tulajdonában levő önvédelmi pisztoly, valamint a jogos használatában levő szolgálati pisztoly vagy szolgálati sörétes lőfegyver.

(3) Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a fegyveres őr:

a) a fegyveres erők hivatásos vagy továbbszolgáló állományában teljesít szolgálatot;

b) a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület, a rendészeti szervek, a polgári fegyveres őrség hivatásos állományának tagja;

c) társadalmi állományú munkásőr.

3. §

A fegyveres őr foglalkoztatására a pénzt őriztető közületi szerv vezetőjével kötött külön megállapodás alapján, az általános munkajogi előírások szerint kerülhet sor. A díjazás mértékéről a munkavégzésre irányuló megállapodásban kell rendelkezni. A 2. § (3) bekezdésében felsorolt fegyverviselésre jogosult személyek munkavállalásához, a szolgálati lőfegyver igénybevételéhez, az illetékes szolgálati elöljáró engedélye szükséges.

4. §

(1) A pénzt őriztető közületi szerv megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza:

a) a megbízott nevét és személyi számát;

b) a megbízás érvényességének idejét;

c) a pénzőrzés helyét és idejét;

d) pénzszállítás esetén a szállító jármű típusát és forgalmi rendszámát, a szállításban résztvevő személyek nevét és beosztását, valamint a szállítás pontos útvonalát;

e) a kiállítása helyét és idejét;

f) a közületi szerv vezetőjének aláírását és a cégbélyegző lenyomatát.

(2) A fegyveres őr a pénzőrzési feladat teljesítése során köteles a megbízólevelet magánál tartani és a rendőrhatóság ellenőrzésekor felmutatni. A pénzőrzés idején kívül a megbízólevelet a közületi szerv tárolja, a fegyveres őr nem tarthatja magánál.

(3) A megbízólevelek iktatására, őrzésére, tárolására a közületi szervnél a szigorú számadású, szolgálati titkot képező iratokra, nyomtatványokra érvényes ügykezelési szabályok vonatkoznak, azok nem selejtezhetek.

5. §

(1) A fegyveres őr feladata a pénzőrzésre, valamint a pénzzel együtt tárolt értékek, a tárolásukra, szállításukra szolgáló tárgyak, az őrzés helyén levő épület és a szállításhoz használt gépkocsi, valamint a szállításban résztvevő személyek védelmére terjed ki. Pénzőrzés esetén a pénzkészletnek a páncélszekrényben történő zárt elhelyezéséről, pénzszállításkor a szállító személygépkocsiról és a pénzt kezelő személyzetről a közületi szerv - e feladatra kijelölt dolgozója - gondoskodik.

(2) A pénzőrzési feladat teljesítése a kijelölt őrhely elfoglalásával kezdődik meg és annak elhagyásával fejeződik be, kivéve ha az őrhely elhagyására a fegyveres őr azért kényszerült, mert támadás érte.

6. §

A fegyveres őr a pénzőrzési feladat jogszerű teljesítése során, az őrzésben résztvevő személyek és az őrzött társadalmi tulajdon védelmében, - e rendelet és melléklete keretei között - fegyvert használhat. A fegyveres őr a fegyverét csak végső esetben használhatja, ha ez a feladatának teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükséges.

7. §

A fegyveres őrt a pénzőrzési feladat teljesítése során a közfeladatot ellátó polgári őr részére biztosított fokozott büntetőjogi védelem [Btk. 230. § c) pont] illeti meg.

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet mellékleteként kiadom a pénzőrzést nem hivatásszerűen teljesítő és lőfegyverrel rendelkező személyek őrszolgálati szabályzatát.

Dr. Horváth István s. k.,

belügyminiszter

Melléklet az 1/1984. (VII. 17.) BM számú rendelethez

A PÉNZŐRZÉST NEM HIVATÁSSZERŰEN TELJESÍTŐ ÉS LŐFEGYVERREL RENDELKEZŐ SZEMÉLYEK ŐRSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

I.

A fegyverhasználat általános szabályai

1. A pénzőrzési feladatot jogszerűen teljesítő fegyveres őr joga, hogy kivételesen indokolt esetben, - ha ez feladatának teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükséges - fegyvert használjon. A fegyveres őr a fegyverét a saját elhatározásából használja, annak jogszerűségéért büntetőjogi felelősséggel tartozik.

2. Fegyverhasználat: a fegyvernek személy elleni szándékos alkalmazása függetlenül attól, hogy sérülést okozott-e. Nem tekinthető fegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, illetőleg az állatra vagy a tárgyra irányuló lövés.

3. A fegyverhasználatnak nem minősülő esetekben a fegyveres őrnek a következőkre kell figyelemmel lenni:

a) A figyelmeztető lövést csak a fegyverhasználatot közvetlenül megelőző intézkedésként lehet leadni és általában a légtérbe - lehetőleg függőlegesen felfelé - kell irányítani.

Ha erre nincs biztonságos lehetőség, a lövés irányát - számolva a becsapódást esetleg követő gurulattal - úgy kell megválasztani, hogy a lövedék személyek életét, testi épségét ne veszélyeztesse és ne okozzon indokolatlanul kárt.

b) Az őrzésben résztvevő személyeket közvetlenül veszélyeztető vagy az őrzött anyagi javakat rongáló - veszett, megvadult, illetve vad - állatra a fegyveres őr akkor adhat le lövést, ha a veszélyhelyzet elhárítására, illetőleg az aránytalan kár megelőzésére az adott körülmények között nincs más lehetőség. A lövés irányát úgy kell megválasztani, hogy a lövedék személy életét, testi épségét ne veszélyeztesse.

c) A tárgyra irányuló lövés feltétele, hogy a veszélyhelyzettel közvetlenül összefüggésben legyen. Ilyen pl. az őrzött épület ajtajának áttörésére felhasznált vagy a támadás után menekülő elkövető gépkocsija kerekére leadott lövés. A lövés irányát - különösen a mozgó járműre történő lövés alkalmával - úgy kell megválasztani, hogy a lövedék személy életét, testi épségét ne veszélyeztesse.

4. Fegyveren a fegyveres őr jogos tulajdonában, illetve használatában levő lőfegyvert kell érteni. Ha a fegyveres őr lőfegyvere használhatatlanná vált, illetve azt váratlan támadás vagy egyéb ok miatt nem tudja használni, a fegyverrel egy tekintet alá esik minden olyan tárgy, amely alkalmas arra, hogy - a támadás elhárítása érdekében - személyi sérülést okozzon.

A fegyveres őr jogos használatában levő szolgálati sörétes lőfegyvert kizárólag a tárolt pénz őrzésére szabad felhasználni, mert mérete miatt a személygépkocsival történő pénzszállítások sóján biztonságosan nem alkalmazható.

5. A támadás szándékos tevékenység, amely - az őrzött vagyon megszerzése vagy megrongálása érdekében - az őrhely, az őrzésben résztvevő személyek, az őrzött létesítmény, illetve a szállítmány ellen irányul. Támadó magatartás pl. a fegyver és a vele egy tekintet alá eső más tárgy, továbbá a testi erőszak szándékos alkalmazása. Támadással közvetlenül fenyegető az olyan fellépés, amikor a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és az előkészített eszközéből arra lehet következtetni, hogy a támadás nyomban bekövetkezhet.

6. A veszélyhelyzet a támadással közvetlenül fenyegető magatartás kezdetétől a támadás befejezéséig, illetve a támadó elfogásáig tartó állapot.

7. Végső eset a támadás során bekövetkező olyan közvetlen veszélyhelyzet, amelynek elhárítása a fegyveres őr feladata, és az adott körülmények között - az őrzött vagyon vagy az őrzésben résztvevő személyek életének, testi épségének védelmében - a fegyverhasználat elkerülhetetlenül szükséges, az enyhébb következménnyel járó védekezésre nincs lehetőség.

A fegyverhasználat esetei

8. A fegyveres őr - a szabályzat más rendelkezéseivel összhangban - fegyvert használhat:

a) az őrhely, az őrzött vagyon, valamint az őrhelyen szolgálatot teljesítő személy ellen irányuló támadás elhárítására;

b) a támadással közvetlenül fenyegető fellépés megszüntetésére, a súlyos veszélyt jelentő csoportosulás szétoszlatására;

c) a támadó elfogására, az elfogott személy szökésének megakadályozására, valamint az elrabolt vagyoni érték visszaszerzésére.

9. Nincs helye a fegyverhasználatnak:

a) ha olyan személy életét vagy testi épségét is veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn;

b) gyermekkorú személlyel valamint terhes nővel szemben.

Az a) és b) pontban meghatározott esetekben, valamint a kóros elmeállapotú személy támadásának elhárítására a Btk. 29. §-ában meghatározott jogos védelem szabályai az irányadók.

A fegyverhasználatot megelőző intézkedések

10. A fegyverhasználatot meg kell előznie:

a) felhívásnak a támadó fellépés abbahagyására, a csoportosulás megszüntetésére;

b) más személy segítségül hívásának;

c) a lőfegyverhasználatnál enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazásának;

d) figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik;

e) figyelmeztető lövésnek.

A fegyverhasználatot megelőző intézkedések mellőzhetők, ha a késedelem súlyos következményekkel járhat.

11. A felhívásit és a figyelmeztetést a fegyveres őr hangosan, érthetően, határozottan intézze az érdekelthez. Csoportosulás esetén arra kell törekedni, hogy a felhívást, figyelmeztetést a jelenlevők többsége meghallja. Csoportosulásnak kell tekinteni, ha a fegyveres őrön és a pénzt kezelő, valamint pénzszállító személyeken kívül az intézkedés során legalább három személy van jelen. A fegyveres őr a felhívás, a figyelmeztetés előtt a "fegyveres őr vagyok" - kijelentéssel hozza a jelenlevők tudomására intézkedő minőségét és lehetőleg úgy helyezkedjen el, hogy az "ŐR" feliratú karszalagja jól látható legyen.

12. A fegyveres őrnek lehetőleg a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a polgári fegyveres őrség tagját, vagy más közfeladatot ellátó személyt kell segítségül hívnia,

13. A fegyveres őr a lőfegyverhasználatnál enyhébb kényszerítő eszközt alkalmaz, ha ilyen módon is eredményesen intézkedhet. Az intézkedés eredményességére való törekvés mellett ügyelnie kell az intézkedés alá vont személy életének, testi épségének megóvására. A rendelkezésére álló kényszerítő eszközök közül azt alkalmazza, amely arányban áll a támadás erejével. Ha a kényszerítő eszköz alkalmazása testi sérülést okozott, a fegyveres őr köteles elsősegélyt nyújtani, illetve a sérült orvosi ellátásáról gondoskodni.

14. A fegyveres őrnek - a figyelmeztetéssel egyidőben - jól láthatóan készenlétbe kell helyezni a fegyverét, fel kell készülni a támadás elhárítására.

A fegyverhasználat módja

15. A fegyveres őr - ha erre az adott körülmények között módja van - a fegyverhasználatot megelőzően:

a) erőteljes "Állj!" - kiáltással kísérelje megállítani a támadót;

b) eredménytelen felszólítás esetén erőteljes "Állj vagy lövök!" - felszólítást intézzen a támadóhoz és egyidejűleg töltse csőre a lőfegyverét;

c) a felszólítások eredménytelensége esetén adjon le figyelmeztető lövést, amit megismételhet, ha attól a fegyverhasználat elkerülése várható.

16. Ha a figyelmeztető lövés ellenére a támadás folytatódik a fegyveres őr végső esetben a fegyverét használhatja.

17. A fegyverhasználat során lehetőleg kerülni kell az élet kioltását. A lövést lábra, ha pedig a fegyverhasználattal érintett személy kezében a támadásra távolról is eredményesen felhasználható eszköz van, a kézre kell irányítani. Ha a fegyverhasználat a célját elérte, további alkalmazásának nincs helye. A fegyverhasználat során megsérült személyt elsősegélyben kell részesíteni, és gondoskodni kell mielőbbi orvosi ellátásáról.

A fegyverhasználatot követő intézkedések

18. Fegyverhasználat esetén a fegyveres őr köteles a helyszínt biztosítani, változatlan állapotban megőrizni és az esemény helye szerint illetékes rendőrkapitányság ügyeletesét haladéktalanul értesíteni.

19. A bejelentést a rendőrkapitányság ellenőrzi és soronkívül bizottságot alakít az esemény kivizsgálására, abba bevonja az őriztető közületi szerv vezetőjét, vagy az általa megbízott személyt.

20. Ha a fegyveres őr a katonai büntető eljárás hatáskörébe tartozik, a rendőrkapitányság ügyeletese - a bejelentés ellenőrzése után - azonnal értesíti az illetékes katonai ügyészt és a fegyveres őr szolgálati elöljáróját. Ebben az esetben a katonai ügyész folytatja le a vizsgálatot.

21. Az esemény kivizsgálását haladéktalanul meg kell kezdeni, soron kívül meg kell tenni a halaszthatatlan intézkedéseket. A kivizsgálás alapján szükséges további eljárásra a bizottság vezetője intézkedik. A fegyverhasználat jogszerűségére vonatkozó megállapításról írásban értesíteni kell a fegyveres őrt, az őriztető közületi szerv vezetőjét, valamint azt a személyt, akivel szemben sor került a fegyverhasználatra, továbbá azt, aki ezáltal kárt szenvedett.

22. A fegyverhasználatnak nem minősülő lövés körülményeit a leadott lövés helye szerint illetékes rendőrkapitányság igazgatásrendészeti szerve soron kívül kivizsgálja. Ha a fegyveres őr a fegyveres erők, fegyveres testület, rendészeti szerv vagy a polgári fegyveres őrség tagja a kivizsgálásba be kell vonni a szolgálati előljáróját. A kivizsgálás eredményéről írásban értesíteni kell a fegyveres őrt, az őriztető közületi szerv vezetőjét, valamint azt a személyt, aki a lövés következtében kárt szenvedett.

23. A fegyverhasználatról, valamint a fegyverhasználatnak nem minősülő lövésről a fegyveres őr a pénzőrzés befejezésekor írásos jelentést készít, amely a következőket tartalmazza:

a) kinek a megbízásából, hol és mikortól-meddig teljesített pénzőrzési feladatot;

b) mikor, hol, milyen célból, hány lövést adott le, mi volt a lövés iránya és eredménye;

c) milyen körülmények okozták a veszélyhelyzetet;

d) milyen megelőző intézkedést alkalmazott, mi volt az eredménye;

e) a tanúkra és más fontos körülményekre vonatkozó adatokat;

f) a lövést követően tett intézkedéseket;

g) a fegyveres őr nevét, személyi számát, szolgálati helyét, parancsnoka nevét;

h) a pénzt őriztető közületi szerv vezetőjének nevét, a megbízólevél számát, kiállításának keltezését, érvényességi idejét

A jelentés egy-egy példányát át kell adni a rendőrkapitánysági ügyelet és az őriztető közületi szerv vezetőjének, továbbá - a katonai büntető eljárás hatáskörébe tartozók esetén - a katonai ügyésznek, valamint a fegyveres őr szolgálati elöljárójának.

24. A szolgálatot teljesítő fegyveres őr balesete esetén soron kívül bejelentést kell tenni a baleset helye szerint illetékes rendőrkapitányság ügyeletére. A rendőrkapitányság az üzemi baleset kivizsgálására vonatkozó szabályok szerint jár el.

II.

Az őrszolgálat biztonsági szabályai

25. A pénzőrzésre fegyveres őrt alkalmazó közületi szerv vezetője köteles szolgálati jelzésként karszalagot rendszeresíteni a fegyveres őrök részére. A karszalag 8 cm széles, kék alapszínű szövet, amire 5 cm átmérőjű és 1 cm vonalvastagságú, fehér színű ŐR felirat kerül. A fegyveres őr a pénzőrzési feladat teljesítése idején a karszalagot köteles a bal felkarján, a külső ruházat felett hordani oly módon, hogy a felirat jól látható, olvasható legyen.

26. A pénzszállítás idején szolgálatot teljesítő fegyveres őr és a szállító, pénzkezelő személyzet rendőrhatósági ellenőrzésére csak gyanús körülmények esetén kerülhet sor. Ezekben az esetekben lehetőleg két fős rendőrjárőr intézkedjen. Közülük egy fő az igazoltatás idején biztosítási feladatot lát el, őrzi a fegyveres őr által védett vagyoni értéket. Az ellenőrzés kezdetén a fegyveres őr - a rendőrök szolgálati igazolványának megtekintésével - köteles meggyőződni az ellenőrző jogosultságáról. A pénzszállítás idején, annak teljesítéséig a fegyveres őr és a kezelő személyzet a szállító járművet csak akkor hagyhatja el, ha erre valamely rendkívüli esemény miatt kényszerül, (pl. támadás, baleset).

27. Épületben történő pénzőrzés idején a fegyveres őr rendőrhatósági ellenőrzése elsősorban az éberség, a személy és vagyonbiztonság megfigyelésére irányul. A 26. pontban foglaltakat ez esetekben is értelemszerűen alkalmazni kell. Az éjszakai órákban a fegyveres őr objektumon belüli ellenőrzésére csak akkor kerülhet sor, ha az ellenőrzésre jogosult személy biztosító őr beállításáról gondoskodik.

28. A fegyveres őr ellenőrzésére - rendőrhatóságon kívül - jogosult és egyben köteles a megbízást adó közületi szerv vezetője. Ellenőrzése során a 26-27. pont előírásait értelemszerűn alkalmazni kell.

29. Az ellenőrzést végző személy köteles az észrevételeiről írásos feljegyzést készíteni, azt az őrszolgálati naplóba bevezetni. Az őrszolgálati napló rendszeresítéséről és a megbízólevéllel együtt történő kezeléséről a megbízó közületi szerv vezetője gondoskodik és köteles az ellenőrzést végző, valamint a fegyveres őr írásos észrevételeit soronkívül kivizsgálni, a szükséges intézkedésit megtenni, döntését a naplóba bejegyezni.

30. Pénzszállítás esetén a szolgálati naplót nem kell a fegyveres őrnek magával vinni, hanem a feladat teljesítését követően köteles ebbe a bejegyzéseit utólagosan megtenni, (pl. ellenőrzés, igazoltatás, baleset).

Ilyen esetben az ellenőrző személy írásban értesíti az őrzést végeztető közületi szerv vezetőjét. Tájékoztatja az észrevételeiről, a biztonság fokozása érdekében tett javaslatairól.

31. A pénzőrzés idején lehetőleg távbeszélőn vagy más alkalmas módon állandó jelző kapcsolatot kell létesíteni az illetékes rendőrkapitányság, illetve rendőrőrs ügyeletével, valamint a tűzoltósággal.

32. A pénzőrzés során más jellegű intézkedés csak olyan rendkívüli esemény megakadályozása érdekében tehető, ha nyilvánvaló, hogy a védeni kívánt más érdek az elsődleges, pl. az élet elleni súlyos bűncselekmény megakadályozása, tűzoltás, baleseti mentés. A külső rendkívüli eseményt és a tett intézkedést be kell vezetni a szolgálati naplóba.

33. A pénzőrzés során a fegyveres őr állandóan tartsa magánál a lőfegyverét, amelynek készenléti helyzetben betárazva, biztosított, nem csőre töltött állapotban kell lennie. Veszélyhelyzet esetén a lőfegyvert csőre kell tölteni, de továbbra is biztosított állapotban kell tartani. A lőfegyvert kibiztosítani csak közvetlenül a lövés előtt szabad. A veszélyhelyzet megszűnésével ismét a készenléti helyzet szabályai szerint kell a lőfegyvert tartani.

A szolgálati sörétes lőfegyver alkalmazása során a biztonsági szabályokat, a fegyver sajátosságainak megfelelő eltérésekkel kell megtartani.

34. A pénzőrzés során a fegyveres őr csak az őrzésbiztonság érdekében fejthet ki tevékenységet, mással nem foglalkozhat, figyelmét semmivel nem kötheti le. Ilyenkor a fegyveres őr közvetlen környezetében senki sem tartózkodhat, kivéve pénzszállítás esetén a kijelölt személyzetet, illetve a pénzőrzés során - munkaidőben - a kifizetőhely pénztári dolgozóját.

35. Az őrhely, az őrzött vagyoni érték átadás-átvétele a pénzt őriztető közületi szerv rendészeti vezetőjének jelenlétében, a biztonsági szabályok betartásával történik.

36. A házipénztári pénzkezelésről szóló jogszabály biztonságra vonatkozó előírásait nem lehet mellőzni azzal, hogy a beállított fegyveres őr alkalmazása elegendő, így pénzőrzés során a páncélszekrény használata kötelező.

37. A megállapodáskor a fegyveres őr rendelkezésére kell bocsátani az őrszolgálati szabályzatot, aki a tanulmányozást követően köteles az időpont megjelölésével és aláírásával elismerni az ismeretanyag elsajátítását. A fegyveres őr beállítására - az egyéb szabályok figyelembevételével - csak ezután kerülhet sor.

33. A szabályzatban megjelölt feladatok végrehajtása során közületi szerv vezetője helyett, annak felhatalmazása alapján megbízott is eljárhat A fegyveres őr megbízólevelének aláírása, valamint a fegyveres őr szolgálatának ellenőrzése csak a közületi szerv vezetője - távollétében helyettese - jogosultságát képezi.

Tartalomjegyzék