1984. évi 20. törvényerejű rendelet

a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról[1]

1. § A büntetőeljárásról szóló, az 1979. évi 4. és 11. számú, valamint az 1983. évi 25. számú törvényerejű rendelettel módosított 1973. évi I. törvény (Be.) 356. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A különleges eljárás során a tárgyalás vagy a meghallgatás megtartása végett az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben a 119. §-ban szabályozott intézkedéseknek van helye; elfogatóparancs akkor bocsátható ki, ha a különleges eljárás folytán szabadságelvonásra kerülhet sor. Ha elfogatóparancsot bocsátottak ki, a terhelt a megtalálása esetén őrizetbe vehető. Az őrizet a tárgyalás, illetőleg a meghallgatás befejezéséig - legfeljebb hat napig - tart."

2. § A Be. 397. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a büntetést vagy a büntetés hátralevő részét ismeretlen helyen tartózkodó elítélten kell foganatba venni, a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedik, szabadságvesztés vagy szigorított javítónevelő munka esetén elfogatóparancsot bocsát ki."

3. § A Be. 383. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha

a) a büntető eljárást azért szüntették meg, mert a cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a terhelt követte el,

b) a terheltet a 214. § (3) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján felmentették,

c) az eljárást az a) vagy a b) pontban meghatározott körülményre figyelemmel történt vádelejtés alapján szüntették meg."

4. § A Be. 384. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért, szigorított javító-nevelő munkáért, szigorított őrizetért, illetőleg kényszergyógykezelésért a terheltnek kártalanítás jár, ha perújítás, illetve törvényességi óvás folytán felmentették, enyhébb büntetésre ítélték, vagy a büntető eljárást vádelejtés alapján megszüntették, avagy megállapították, hogy a szigorított őrizetet vagy a kényszergyógykezelést törvényes ok nélkül rendelték el."

5. § A Be. 398. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanács elnöke a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka és a javító-nevelő munka megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet.

(2) Az igazságügyminiszter a szabadságvesztés) a szigorított javító-nevelő munka és a javító-nevelő munka végrehajtását fontos okból félbeszakíthatja."

6. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1985. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Be. 365. és 366. §-a hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára