Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni bennük a Jogkódex?

...Bővebben...

1983. évi 25. törvényerejű rendelet

egyes állami szervek szervezetének korszerűsítéséről

Egyes állami szervek működésének és szervezetének korszerűsítése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következő rendelkezéseket hozza:

1. §[1]

2. § (1) A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § A Magyar Népköztársaság ügyészi szervei:

- a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége,

- a megyei főügyészségek, illetve a Fővárosi Főügyészség,

- a helyi ügyészségek (Budapesten kerületi ügyészségek, városokban városi ügyészségek),

- a Katonai Főügyészség,

- a területi katonai ügyészségek és egyes magasabb katonai egységek ügyészségei."

(2) Az Ütv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megyei főügyészség és a Fővárosi Főügyészség élén a főügyész, a helyi ügyészség, a területi katonai ügyészség és az egyes magasabb katonai egységek ügyészségei élén a vezető ügyész áll."

(3) Ahol bármely jogszabály járási, városi, városi-járási fővárosi kerületi ügyészségről rendelkezik, azon a helyi ügyészséget kell érteni, ahol járási, városi, városi-járási fővárosi kerületi ügyészt említ, azon a vezető ügyészt kell érteni.

3. § A büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény 403. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ahol e törvény megyei főügyészről, illetőleg megyei bíróságról rendelkezik, a fővárosi főügyészt és a Fővárosi Bíróságot is érteni kell."

4. §[2]

5. § (1) Az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyeletről szóló 13/1972. (IV. 12.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet szervei

a) a megyei (fővárosi) közegészségügyi-járványügyi állomás (KÖJÁL) keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség (a továbbiakban: megyei felügyelőség);

b) megyei városi, városi, fővárosi kerületi közegészségügyi-járványügyi szolgálat (a továbbiakban: közegészségügyi-járványügyi szolgálat) keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség (a továbbiakban: városi felügyelőség);

c) a KÖJÁL helyi, üzemi, hajózási, repülőtéri közegészségügyi-járványügyi kirendeltségének (a továbbiakban: kirendeltség) keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség (a továbbiakban: kirendeltségi felügyelőség)."

(2) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) KÖJÁL-t, valamint közegészségügyi-járványügyi kirendeltséget és a keretükben működő felügyelőségeket a megyei (fővárosi) tanács, közegészségügyi-járványügyi szolgálatot és keretében működő felügyelőséget pedig a megyei városi, városi, fővárosi kerületi tanács köteles fenntartani."

(3) Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Másodfokon a felettes felügyelőség (Főfelügyelőség) felügyelője, illetőleg a helyettes főfelügyelő vagy a főfelügyelő (a továbbiakban együtt: felettes szerv) jár el."

(4) Ahol jogszabály járási közegészségügyi-járványügyi kirendeltségről, illetőleg járási állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségről vagy felügyelőről rendelkezik, azon helyi kirendeltséget, felügyelőséget, illetőleg felügyelőt kell érteni.

6. § (1) A rendőrségről szóló 39/1974. (XI. 1.) MT számú rendelet 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendőrség szolgálatát Országos Rendőrfőkapitányságra, budapesti és megyei rendőrfőkapitányságokra, rendőrkapitányságokra, vízrendészeti rendőrkapitányságokra és rendőrőrsökre tagozódva látja el."

(2)[3]

7. § (1) A Munkásőrségről szóló 49/1978. (X. 19.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkásőrség keretében a következő parancsnokságok működnek:)

"c) egységparancsnokságok."

(2) Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § A Munkásőrség egységei: századokra, a század szakaszokra, a szakasz rajokra (alegységekre) tagozódik."

8. §[4]

9. § E törvényerejű rendelet 1984. január hó 1-én lép hatályba. Egyidejűleg a Bsz. 15. § (2) bekezdésének második mondata hatályát veszti, továbbá a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében a "járási" kifejezés helyébe a "városi jogú nagyközségi" kifejezés lép.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVI. törvény 107. § (1) bekezdés m) pontja. Hatálytalan 1997.10.01.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CX. törvény 261. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1999. évi LXIX. törvény 168. § e) pontja. Hatálytalan 2000.03.01.

[4] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 64. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.