34/1984. (XI. 5.) PM rendelet

a közszolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendjéről

A 42/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményét kikérve - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya a 42/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet mellékletében megjelölt szakágazatokba sorolt állami vállalatokra (a továbbiakban: vállalat) terjed ki.

(2) A vállalat szakágazati besorolására a Központi Statisztikai Hivatal egységes ágazati osztályozási rendszere az irányadó.

A nyereségadó

2. §

(1) A nyereségadó alapja a vállalat mérleg szerinti nyeresége (a továbbiakban: nyereség).

(2) A vállalat nyereségét a nyereségadó alapjának megállapításánál csökkenteni kell a központi beruházásokhoz nyújtott állami kölcsönnek és a vállalati beruházásokhoz állami támogatásként engedélyezett állami kölcsönnek az adózatlan nyereséget terhelő esedékes törlesztése, továbbá az állami alapjuttatás utáni járadékfizetés összegével.

(3) A vállalat nyereségét a nyereségadó alapjának megállapításánál növelni kell:

a) a számviteli előírások szerint különféle ráfordításként elszámolt bírságoknak, büntetéseknek a továbbhárított összegekkel és a kapott kötbérekkel, továbbá a közüzemi víz-, csatornamű- és fürdővállalatoknál a tovább nem hárítható szenny-vízbirsággal - legfeljebb nulla egyenlegig - csökkentett összegével;

b) a külön jogszabályban1 meghatározott egyéb összeggel.

(4) A befizetendő nyereségadó összegét csökkenti

a) a kutatási és műszaki fejlesztési tevékenység2 árbevételének az összes árbevételhez viszonyított arányában számított nyeresége után kalkulált nyereségadó 75 százaléka;

b) a kiemelt hitelcéloknál és állami kölcsönöknél az elszámolt kamatnak

- az energiaracionalizálási beruházásoknál 22 vagy 33 százaléka;

- a víztakarékossági és vízminőségvédelmi beruházásoknál 22 vagy 33 százaléka;

- az anyagmegtakarítás és hulladékhasznosítás címén támogatott fejlesztéseknél 16 vagy 25 százaléka;

- a konvertibilis exportköveteléseket finanszírozó rövidlejáratú hiteleknél 16 vagy 25 százaléka;

attól függően, hogy a kamatot a vállalat költségként számolta el, vagy az érdekeltségi alapból fizette;

c) a havonta legfeljebb 1500 forint keresetű bedolgozók és részmunkaidőben foglalkoztatottak részére fizetett 310 forint bérpótlék fele, személyenként és havonként 155 forint;

d) a külön jogszabály3 alapján igénybe vehető nyereségadó kedvezmény.

(5) A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés vagy önellenőrzés során megállapított, jogtalanul költségként elszámolt személyi juttatások, költségtérítések és szabálytalan nyereség átadások után a nyereségadót utólag meg kell fizetni.

Az érdekeltségi alap képzése

3. §

(1) A nyereségadó megfizetése után fennmaradó nyereséget az érdekeltségi alapba kell helyezni.

(2) Az érdekeltségi alapba kell helyezni továbbá

a) a vállalati, valamint a jóléti állóeszközök után a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét;

b) az állóeszközök selejtezéséből, hasznosításából származó bevételeket;

c) a vállalat tárgyévi mérleg szerinti bérköltsége legfeljebb 5 százalékának megfelelő, a különféle ráfordítások között elszámolható összeget;

d) a tanácsok és más szervezetek (minisztérium, főhatóság, vállalat, pénzintézet, egyéb szervezet) pénzalapjaiból véglegesen átvett összegeket, ideértve a vásárolt kötvény értékesítéséből, beváltásából, vagy esedékes törlesztéséből származó összeget;

e) a vállalat által kibocsátott kötvények beváltásának vagy esedékes törlesztésének összegét;

f) a megváltozott munkaképességű dolgozókat4 is foglalkoztató vállalatnál - a foglalkoztatást elősegítő fejlesztési célra - a megváltozott munkaképességűek részére kifizetett előző évi mérleg szerinti bérköltség 30 százalékának, valamint a vállalati összes dolgozó előző évi mérleg szerinti bérköltsége legfeljebb 0,1 százalékának megfelelő, a különféle ráfordítások között elszámolt összeget;

g) a vállalat jutalomjellegű bevételeit, az MT-SZOT Vörös Zászló, valamint a Kiváló Vállalat cím adományozása során kapott összeget;

h) a házkezelési tevékenységet is végző vállalatnál a saját lakóházjavítási munkák során kibontott és az ezen tevékenysége keretében visszaépített bontási anyagok könyv szerinti értékének 10 százalékát, valamint az értékesített bontási anyagok árbevételének 5 százalékát;

i) külön rendelkezés alapján az érdekeltségi alapba helyezhető összeget.

(3) Az értékcsökkenési leírás, valamint a bérarányos, legfeljebb 5 százalék különféle ráfordítás csak olyan mértékig számolható el, hogy emiatt a vállalat ne váljék veszteségessé, illetve az éves eredményelszámolás keretében nem rendezhető vesztesége tovább ne növekedjék.

Az érdekeltségi alap felhasználása

4. §

(1) A vállalat az érdekeltségi alapból a következő sorrend betartásával az alábbi célokra teljesíthet kifizetéseket:

a) az állammal szembeni kötelezettségekre;

b) a pénzintézettel szembeni kötelezettségekre;

c) a lakosság részére kibocsátott kötvények beváltására, vagy esedékes törlesztésére;

d) a jövedelemérdekeltségű dolgozók díjazására,5 valamint az eredményérdekeltségi fedezetből fizetett díjazásra;

e) az újítási és az újítással kapcsolatos közreműködői díjak fedezetére;

f) a központi költségvetés által (a veszteség éve előtti évben érvényben levő mérték szerint) visszatérített nyereségadóval együtt - ideértve az előző évekből származó fel nem használt alapot is - veszteségrendezésre;

g) a jóléti és. kulturális alaphiány rendezésére;

h) a vállalat által nem a lakosság részére kibocsátott kötvények beváltására, esedékes törlesztésére;

i) forgóalap feltöltésre;

j) jogi és magánszemélyekkel szembeni, érdekeltségi alapból fedezendő egyéb kötelezettségekre;

k) a korábbi jogszabályok szerinti kötelező tartalékalap visszapótlásra;

l) a vállalat által meghatározott sorrend szerint, újabb elhatározású kifizetésekre, így;

- a dolgozók lakásépítésének és -vásárlásának támogatása érdekében lakásépítési alap6 képzésére;

- fejlesztési célú kifizetésekre, ezen belül vállalati rekonstrukciókra;

- a tanácsnak, vagy más szervezetnek pénzeszközök ideiglenes vagy végleges átadására, ideértve a kötvények vásárlását is;

- a dolgozók anyagi ösztönzésére;7

- az eredmény létrehozásában közreműködőknek2 történő kifizetésekre, ha a sikeresen befejezett kutatás és műszaki fejlesztés hasznosítására a saját vállalatnál került sor;

- a jóléti és kulturális alap kiegészítésére;

- a vállalat magasabb vezetőállású dolgozójának premizálására.8

(2) Az érdekeltségi alapnak a 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti ideiglenes átadása, átvétele esetén a felek megállapodása a mérvadó az átadás, átvétel időtartamáról és kamatfeltételeiről. A fizetett kamatot költségként, a kapott kamatot árbevételként kell elszámolni. A 3. § (2) bekezdés d) pontja, illetve a 4. § (1) bekezdés l) pontja szerinti végleges átadás, átvétel esetén a felek az átadott érdekeltségi alap hozamában való részesedés nagyságában állapodhatnak meg. A hozamból átengedett részesedést különféle ráfordításként, a hozamból származó részesedést pedig különféle bevételként kell elszámolni.

(3) A veszteség és az alaphiány rendezésének az (1) bekezdés f) pontján túlmenő előírásairól külön jogszabály9 rendelkezik.

(4) Az érdekeltségi alap maradványa a következő évre átvihető.

A jóléti és kulturális alap

5. §

A vállalat jóléti és kulturális alapjának képzésénél és felhasználásánál a vállalati jövedelemszabályozásról szóló rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.10

A haszonrészesedés képzése és fehasználása

6. §

A haszonrészesedés képzésénél és felhasználásánál a vállalati jövedelemszabályozásról szóló rendeletben10 foglaltak szerint kell eljárni.

A kereseti adó

7. §

(1) A vállalatnak a külön jogszabály11 szerinti központi keresetszabályozást kell alkalmaznia és az ott meghatározott feltételek szerinti kereseti adót kell fizetnie.

(2) A kereseti adót a tárgyévet követő év eredményelszámolása során kell az érdekeltségi alap terhére elszámolni.

A termelési adó

8. §

(1) A vállalat az olyan ipari és építőipari teljesítmény (termék, létesítmény, szolgáltatás) után, amelyet nem saját üzemeltetési célra, hanem megrendelésre végez, s amely a rendelet hatálya alá tartozó szakágazatok alaptevékenységét nem segíti, vagy nem az alaptevékenység eredményeként jön létre, termelési adót köteles fizetni. E tevékenységek meghatározásának szabályait e rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A termelési adó alapja az - alvállalkozói teljesítéssel csökkentett - adóköteles teljesítmény nettó árbevétele.

(3) A 853 és a 861 alágazatba tartozó kulturális és az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok termelési adófizetési kötelezettségét a pénzügyminiszter külön állapítja meg.

A vállalat magasabb vezetőállású dolgozójának anyagi érdekeltsége

9. §

A vállalat magasabb vezetőállású dolgozójának anyagi érdekeltségi rendjéről külön jogszabály8 rendelkezik.

Átmeneti rendelkezések

10. §

(1) A vállalatnak az 1984. évi eredményelszámolás után meglevő nyereségtartalékot az 1985. évi eredményelszámolás során a nyereségadó alapja javára el kell számolnia.

(2) Az 1984. évi eredményelszámolás után a fejlesztési alap, a részesedési és jutalmazási alap záróállományát a vállalatnak az érdekeltségi alapba kell helyeznie.

11. §

(1) A vállalatnak a korábbi jogszabályok szerinti kötelező tartalékalap visszapótlási kötelezettségét, az ott meghatározott felső szintig - a 4. § (1) bekezdése k) pontjának megfelelően - érdekeltségi alapja terhére kell teljesítenie.

(2) A kötelező tartalékalap visszapótlás összege a következő sorrendben és jogcímekre használható fel:

a) ha a vállalatnak a korábbi előírások szerint kötelező tartalékalap megelőlegezési hiteltörlesztési kötelezettsége van, a kötelező tartalékalap visszapótlás elszámolt összegét - az esedékes törlesztő részlet erejéig - e kötelezettségének teljesítésére fordíthatja;

b) az a) pontban meghatározott összeggel csökkentett kötelező tartalékalap visszapótlás legfeljebb 30 százaléka - a vállalat döntésétől függően - a kötelező tartalékalap felhasználása céljából kibocsátott kötvény jegyzésére fordítható;

c) ha a vállalat élt a kötvényjegyzés lehetőségével, akkor az a) és a b) pontokban meghatározott összeggel, ha a vállalat nem élt a kötvényjegyzés lehetőségével, akkor csak az a) pontban meghatározott összeggel csökkentett kötelező tartalékalap visszapótlás 25 százalékának megfelelő összeget helyezheti vissza a vállalat - a nyereségadó megfizetése után - érdekeltségi alapjába;

d) az a)-c) pontokban meghatározott összegekkel csökkentett kötelező tartalékalap visszapótlás maradványösszegét a vállalatnak az e célra kijelölt bankszámlára át kell utalnia, az érdekeltségi alappal szemben le kell írnia és erről értesítenie kell a kijelölt bankszámlát kezelő pénzintézetet.

(3) Ha a vállalat tárgyévi visszapótlási kötelezettségének - a 4. § (1) bekezdésében foglalt felhasználási sorrendre való tekintettel - kötelezettségei vagy érdekeltségi alaphiány miatt eleget tenni nem tud, visszapótlási kötelezettségként az elhalasztás legfeljebb a kötelezettség maradéktalan teljesítésére jogszabály szerint megállapított utolsó évig történhet. Ennek elmúltával a visszapótlási kötelezettség állammal szembeni kötelezettséggé válik és az érdekeltségi alap felhasználhatósági sorrendjében az első helyre kerül.

(4) Az elmaradt kötelező tartalékalap törlesztőrészlet tekintetében a visszapótlási kötelezettség a (2) bekezdés b) és c) pontjai szerint kalkulált összegekkel csökkenthető.

Eljárási szabályok

12. §

(1) Az adófizetési kötelezettség a vállalat gazdasági tevékenysége megkezdésének első napjával kezdődik és a vállalat megszűnéséig tart. Felszámolás alatt levő vállalat adófizetési kötelezettségének a felszámolás kezdő napjára készített mérleg alapján köteles eleget tenni. Ha a megszűnt vállalatnak jogutóda van, a jogutód felel az adófizetési kötelezettség teljesítéséért.

(2) Az adófizetési kötelezettség szempontjából a beszámolási időszak az év első napjától (év közben alakult vállalatnál a gazdasági tevékenység megkezdésének napjától) az év utolsó napjáig terjedő időszak.

(3) Ha a vállalat, bejelentése (önellenőrzés) vagy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés alapján hozott jogerős adóhatósági határozat szerint, az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, juttatásokat helytelenül vette számításba, akkor a hiba elkövetésének időszakában hatályos jogszabályoknak megfelelően kell meghatározni a helyes összeget

Záró rendelkezések

13. §

(1) Ez a rendelet 1985. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben 1985-ben, illetve az 1985. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti

- a 78/1982. (XI. 30.) PM sz. rendelet;

- a 112/1983. (PK 17.) PM-ÁBMH sz. együttes utasítással módosított 115/1982. (PK 18.) PM-ÁBMH sz. együttes utasítás;

- a 113/1983. (PK 17.) PM-ÁBMH sz. együttes utasítással módosított 116/1982. (PK 18.) PM-ÁBMH sz. együttes utasítás.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 34/1984. (XI. 5.) PM sz. rendelethez

Termelési adókötelesek mindazok a nem saját üzemeltetési célra, hanem megrendelésre végzett ipari és építőipari teljesítmények (termékek, létesítmények, szolgáltatások), amelyek e rendelet hatálya alá tartozó szakágazatok alaptevékenységét nem szolgálják, illetve nem az alaptevékenység eredményeként jönnek létre. Így különösen:

a) a közszolgáltató vállalatok feladatszerű közszolgáltatási tevékenységei ellátásához nem hasznosítható, vagy nem a feladatszerű közszolgáltatási tevékenységek eredményeként létrejövő

- gépek, berendezések, termékeik gyártása, valamint fenntartása,

- szolgáltatásoknak minősülő tevékenységek végzése,

- létesítmények kivitelezése és fenntartása;

b) az üzemi, irodai, raktárépületek építése és fenntartása;

c) az új lakóépületek építése, valamint a jóléti, szociális, kulturális, oktatási és sportcélú létesítmények létesítése és fenntartása (kivéve a közcélú zöldterületek, parkok rendeltetésszerű használatához elfogadottan hozzátartozó, a szabad idő eltöltésére és a tömegsport céljára szolgáló sport- és egyéb - út, kerítés, felszerelés stb. - létesítményeket);

d) a külön jogszabály* alapján termelési adóköteles (önállóan, egyidejű kivitelezéshez nem kapcsolódóan végzett) műszaki tervezési és beruházás szervezési munkák, a külön jogszabályban meghatározott mérték szerint