1984. évi IV. törvény

a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról

Hazánkban a gazdasági tevékenység legfőbb célja a társadalmi szükségletek minél jobb kielégítése. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdasági élet résztvevői tevékenységüket a tisztességes gazdálkodás követelményeinek megfelelően folytassák. Alapvető társadalompolitikai és gazdaságpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy a szélesedő piaci viszonyok mellett az eddiginél erőteljesebb fellépésre nyíljon lehetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formája ellen. Az Országgyűlés ezért a következő törvényt alkotja.

Általános rendelkezések

1. § Tilos a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyeknek és magánszemélyeknek - ideértve a magánszemélyek társaságait is -gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző módon - folytatni.

2. § E törvény alkalmazásában

a) versenytárs: a gazdasági versenyben érdekelt jogi személy és magánszemély;

b) fogyasztó: a vevő, a megrendelő és a felhasználó.

A tisztességtelen verseny tilalma

3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint való tény hamis színben való feltüntetésével a versenytárs jó hírnevét, vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.

4. § Tilos az árut, illetőleg a szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel forgalomba hozni, továbbá az áru hirdetésében olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.

5. § (1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy az üzleti titkot jogosulatlanul nyilvánosságra hozni, illetőleg felhasználni.

(2) E törvény alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.

6. § (1) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy, illetőleg szervezet közreműködésével szereztek meg.

(2) Bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a tagsági viszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.

(3) Üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.

7. § Tilos az árut a tervezett áremelést megelőzően, valamint az ár emelkedésének előidézése céljából a forgalomból kivonni, illetőleg visszatartani.

8. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely a harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatainak a felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

A fogyasztók megtévesztésének tilalma

9. § (1) Tilos a fogyasztókat az áruval kapcsolatban megtéveszteni.

(2) Ez a tilalom különösen vonatkozik arra az esetre, ha

a) az áru lényeges tulajdonsága, használata, valamint kezelése tekintetében valótlan tényt vagy való tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, illetőleg az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas vagy hiányos tájékoztatást adnak;

b) megtévesztésre alkalmas áruösszehasonlítási alkalmaznak, s azt reklámként vagy más tájékoztatásként nyilvánosságra hozzák;

c) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a törvényes előírásoknak vagy a vele szemben támasztott szokásos követelményeknek;

d) az árut - felhasználhatóságát vagy más lényeges tulajdonságát illetően - megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el;

e) olyan árut hirdetnek, reklámoznak, amely nem vagy nem kellő mennyiségben, illetőleg választékban áll a fogyasztók rendelkezésére.

10. § Annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó.

11. § (1) Az áruösszehasonlítás nem tekinthető megtévesztésre alkalmasnak, ha az annak alapjául szolgáló vizsgálatot jogszabályban erre feljogosított szervezet végezte, vagy a tárgyilagos vizsgálat feltételei egyébként biztosítva voltak, a vizsgálat a nyilvánossággal közölt összehasonlító adatokon alapul, és a nyilvánossággal az összehasonlított áruk lényeges tulajdonságait és árát is közölték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben is megtévesztésre alkalmas az áruösszehasonlítás, ha az a vizsgálati eredményt összefüggéseiből kiragadva, célzatosan és egyoldalúan idézi.

A gazdasági verseny korlátozásának tilalma

12. § (1) Tilos az olyan összehangolt magatartás, illetőleg megállapodás, amely a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket meghaladóan a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezi.

(2) Ez a tilalom különösen vonatkozik az áru árának meghatározására, a piac felosztására vagy a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből, értékesítéséből való kizárására, továbbá a beszerzési források, értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására.

(3) A tilalmat nem kell alkalmazni, ha az összehangolt magatartás, illetőleg megállapodás nemzetközi megállapodáson alapul, vagy gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására irányul. Jogszabály a tilalom alóli kivétel további eseteit is meghatározhatja.

13. § Tilos a szerződésben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a továbbeladási árat a gazdasági verseny korlátozása érdekében meghatározni vagy ennek alkalmazását más módon kikényszeríteni.

14. § Tilos a gazdasági verseny korlátozása céljából a forgalomban levő azonos vagy hasonló áruk árához képest aránytalanul alacsony árat alkalmazni.

Az árukapcsolás tilalma

15. § Tilos - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, illetőleg átvételétől függővé tenni.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

16. § Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen

a) a szerződéses kapcsolatokban indokolatlan, egyoldalú előnyt kikötni;

b) ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indokolatlanul elzárkózni a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződéskötéstől;

c) a másik felet bármilyen módon befolyásolni annak érdekében, hogy a szerződésből eredő jogos igényei érvényesítését mellőzze;

d) a versenytárs gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

A tisztességtelen ár érvényesítésének tilalma

17. § (1) Tilos a tisztességtelen ár érvényesítése.

(2) Tisztességtelen a szabad árformába tartozó ár, ha azt e törvény rendelkezéseibe ütköző módon érvényesítik.

(3) A tisztességtelen ár további eseteit a Minisztertanács állapítja meg.

Jogkövetkezmények; az igények érvényesítése

18. § A törvény rendelkezéseinek a megszegése esetén a jogsértés jellegéhez képest a bíróság

a) megállapíthatja a jogsértés megtörténtét;

b) a jogsértőt kötelezheti magatartásának abbahagyására, illetőleg eltilthatja a további jogsértésről;

c) kötelezheti a jogsértőt, hogy nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és szükség esetén elrendelheti a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosság biztosítását;

d) elrendelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállott vagy forgalomba hozott áru jogsértő jellegétől való megfosztását, illetőleg - kivételesen indokolt esetben - megsemmisítését.

e) kötelezheti a jogsértőt kártérítés megfizetésére a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

19. § A 16. § b) pontja esetében a bíróság - a sérelmet szenvedett fél kérelmére - a szerződést létrehozhatja és annak tartalmát a szakmában szokásos feltételekkel megállapíthatja. Nem hozza létre a bíróság a szerződést, ha az, aki a szerződéstől elzárkózott bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése népgazdasági érdeket sértene.

20. § Ha a tisztességtelen gazdasági tevékenység kár bekövetkezésének veszélyét idézi elő, a veszélyeztetett, továbbá a gazdasági bírság kiszabásának indítványozására jogosult szerv kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek a részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és - szükség szerint - biztosíték adására.

21. § (1) Aki tisztességtelen gazdasági tevékenységgel a fogyasztók széles körét, érintő és jelentős nagyságú hátrányt okoz, azzal szemben - feladatkörében - a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kereskedelmi Kamara vagy a Fogyasztók Országos Tanácsa, illetőleg a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei pert indíthatnak a fogyasztók jogainak érvényesítése iránt még akkor is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett igény a hátrány bekövetkezésétől számított egy év alatt érvényesíthető. Erre a határidőre a Polgári Törvénykönyvnek az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A bíróság eljárása során dönt az igény jogalapja tekintetében és meghatározza az igény kielégítésének módját. Ennek megfelelően kötelezheti a jogsértőt az ár leszállítására, vagy az áru kijavítására vagy annak kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. A bíróság - marasztalás esetén - az ítéletben feljogosítja a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a Magyar Kereskedelmi Kamarát vagy a Fogyasztók Országos Tanácsát, illetőleg a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.

(4) A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint más igényt érvényesítsen.

22. § (1) Gazdasági bírságot kell kiszabni, ha a jogi személy, illetőleg a magánszemély e törvény rendelkezéseinek megsértésével

a) jelentős anyagi előnyre tesz szert, vagy

b) a fogyasztóknak, illetőleg a versenytársnak jelentős kárt okoz.

(2) A gazdasági bírság kiszabásának további eseteit, valamint az indítványozására, kiszabására és az ezzel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat a Minisztertanács állapítja meg.

23. § A törvény rendelkezéseinek megsértése esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint egyéb polgári jogi szankciók alkalmazásának, illetőleg szabálysértési vagy büntető eljárás megindításának is helye van.

24. § (1) A piacfelügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) jogosult - a 8. és a 16. §-ban foglaltak kivételével - bármely, e törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását megtiltani. Eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről alkotott 1981. évi I. törvény, valamint a piacfelügyeletről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a magatartás további folytatásának megtiltása iránt a bíróságnál pert indítottak, a piacfelügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) az eljárást felfüggeszti.

25. § (1) A törvényben tiltott magatartások miatt keletkezett vitákat egyeztető eljárás keretében is rendezni lehet.

(2) Egyeztető eljárás lefolytatását az érdekeltek a Magyar Kereskedelmi Kamarától vagy a Fogyasztók Országos Tanácsától, illetve a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervétől - azok feladatkörének megfelelően - kérhetik.

(3) Az egyeztető eljárás csak az érdekeltek közös kérelmére folytatható le.

(4) Az egyeztetést végző szerv állásfoglalása az érdekeltek részére csak ajánlást jelent.

Záró rendelkezések

26. § E törvény rendelkezéseinek megsértése miatt indult perek a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak.

27. § A 12. § (3) bekezdésében említett jogszabály csak törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet vagy minisztertanácsi határozat lehet.

28. § (1) Ez a törvény 1985. január hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvény, továbbá az azt módosító 1933. évi XVII. törvény.

Losonczi Pál s. k., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára