Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

53/1984. (XII. 1.) PM rendelet

a vállalatok és szövetkezetek vesztesége, részesedési és fejlesztési alaphiánya rendezésének módjáról szóló 10/1981. (IV. 2.) PM számú rendelet módosításáról

A 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet 16. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 4/1978. (I. 18.) MT számú rendelet 25. §-ának és a 30/1971. (X. 2.) Korm. számú rendelet 28. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Ár-hivatal elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének meghallgatásával - a következőket rendelem:

1. §

A vállalatok és szövetkezetek vesztesége, részesedési és fejlesztési alaphiánya rendezésének módjáról szóló, a 10/1983. (IV. 27.) PM számú és a 17/1982. (VI. 1.) PM számú rendelettel módosított 10/1981. (IV. 2.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (1)-(5) és (8) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a 3/1983. (XII. 20.) OT-PM számú együttes rendelet 4. §-ának (5) bekezdése szerinti rendezés után a vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredménye negatív, a veszteség rendezésébe sorrendben be kell vonnia

a) a nyereségtartalékát;

b) szövetkezet esetében a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott támogatást és az erre jutó általános nyereségadó visszatérítést;

c) az érdekeltségi alapokon, a jóléti (szociális) és kulturális, valamint a vállalati vagyon részét képező alapokon kívüli, a vállalatok által kezelt egyéb alapokat (pl.: árkockázati alap), a műszaki-fejlesztési alapot kivéve. Ha az a) és b) pontokban meghatározott források igénybevétele után fennmaradó veszteség a nevezett alapok összegénél kevesebb, az alapok bevonásának mértékéről és sorrendjéről a vállalat dönt

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt források kimerülése után fennmaradó veszteség rendezésébe a vállalatnak sorrendben be kell vonnia

- szabad fejlesztési alapját és az arra jutó általános nyereségadó visszatérítést;

- műszaki fejlesztési alapját;

- szövetkezet esetében a részjegyalapot;

- fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet esetében a Tagsági Érdekeltségi Alapot.

(3) A veszteségrendezésbe az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt alapoknak a veszteséges év mérlegzárásakor fennálló egyenlegét lehet bevonni.

(4) A veszteségrendezésre felhasznált szabad fejlesztési alapra eső általános nyereségadót a költségvetés az érdekeltségi alapba - a veszteséges évet megelőző év általános nyereségadó mértékének megfelelő mértékben - visszatéríti, azt azonban csak a veszteség rendezésére lehet felhasználni. A költségvetés a Kölcsönös Támogatási Alapból veszteségrendezésre folyósított olyan összegek után téríti vissza az általános nyereségadót, amelyek adózott szövetkezeti forrásból képződnek.

(5) Ha a vállalat az 1983. évi veszteség rendezésébe bevonta az 1984. évben képződő amortizációt is, akkor 1984-ben köteles az 1983. évi veszteségrendezésbe bevont amortizáció mértékének megfelelő összegű amortizációt elszámolni még abban az esetben is, ha ezzel veszteséges lesz, illetve vesztesége nő."

"(8) Amennyiben a veszteség az (1)-(7) bekezdésben felsorolt forrásokból nem rendezhető, és a vállalat a Magyar Nemzeti Banktól a nem rendezett veszteség meghatározott időn belüli megszüntetéséig hitelt kap, akkor a hitel lejáratának megfelelően saját hatáskörben rendezi veszteségét."

2. §

Az R. 4. §-a a) és c) pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Ha a fejlesztési alapot terhelő és a beszámolási évet követő évben esedékes kötelezettségek a fejlesztési alapból nem teljesíthetők, a vállalatnak sorrendben a következő intézkedéseket kell tennie:]

"a) az adózatlan nyereség növelésére igénybe veszi - a veszteségrendezés után fennmaradó - nyereségtartalékát, szövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alapból, illetve a Közös Fejlesztési Alapból kapott támogatást;"

"c) a Magyar Nemzeti Banktól a fejlesztési alaphiány fedezetére hitelt kérhet;"

3. §

Az R. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § Ha a bruttó részesedési alapot terhelő kötelezettségekre nincs kellő fedezet, a vállalatnak sorrendben a következő intézkedéseket kell tennie:

a) az adózatlan nyereség növelésére igénybe veszi - a veszteség és a fejlesztési alaphiány rendezése után fennmaradó - nyereségtartalékát, a szövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott támogatást;

b) a Magyar Nemzeti Banktól a részesedési alaphiány fedezetére, pótlására hitelt kérhet.".

4. §

Az R. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltsége tekintetében veszteség, részesedési alaphiány vagy fejlesztési alap fedezetlenség esetén a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló - az 5/1982. (XI. 30.) ÁBMH számú, valamint a 9/1983. (XI. 12.) ÁBMH számú rendelkezéssel módosított - 4/1981. (X. 31.) ÁBMH számú rendelkezésnek megfelelően kell eljárni."

5. §

Az R. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § Ha a vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés utólag a megállapított mérleg veszteség- vagy alaphiány összegét befolyásoló megállapítást tesz, azt - a vonatkozó általános helyesbítési szabályok szerint - a tárgyévi eredmény, illetve alapok terhére vagy javára kell elszámolni."

6. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1984. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni. Egyidejűleg az R. 12. § (2) bekezdése c) pontjában foglalt felsorolásból "a kedvezményes (alappal szemben történő) selejtezés engedélyezése" szövegrész hatályát veszti.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter