53/1984. (XII. 1.) PM rendelet

a vállalatok és szövetkezetek vesztesége, részesedési és fejlesztési alaphiánya rendezésének módjáról szóló 10/1981. (IV. 2.) PM számú rendelet módosításáról

A 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet 16. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 4/1978. (I. 18.) MT számú rendelet 25. §-ának és a 30/1971. (X. 2.) Korm. számú rendelet 28. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Ár-hivatal elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének meghallgatásával - a következőket rendelem:

1. §

A vállalatok és szövetkezetek vesztesége, részesedési és fejlesztési alaphiánya rendezésének módjáról szóló, a 10/1983. (IV. 27.) PM számú és a 17/1982. (VI. 1.) PM számú rendelettel módosított 10/1981. (IV. 2.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (1)-(5) és (8) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a 3/1983. (XII. 20.) OT-PM számú együttes rendelet 4. §-ának (5) bekezdése szerinti rendezés után a vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredménye negatív, a veszteség rendezésébe sorrendben be kell vonnia

a) a nyereségtartalékát;

b) szövetkezet esetében a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott támogatást és az erre jutó általános nyereségadó visszatérítést;

c) az érdekeltségi alapokon, a jóléti (szociális) és kulturális, valamint a vállalati vagyon részét képező alapokon kívüli, a vállalatok által kezelt egyéb alapokat (pl.: árkockázati alap), a műszaki-fejlesztési alapot kivéve. Ha az a) és b) pontokban meghatározott források igénybevétele után fennmaradó veszteség a nevezett alapok összegénél kevesebb, az alapok bevonásának mértékéről és sorrendjéről a vállalat dönt

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt források kimerülése után fennmaradó veszteség rendezésébe a vállalatnak sorrendben be kell vonnia

- szabad fejlesztési alapját és az arra jutó általános nyereségadó visszatérítést;

- műszaki fejlesztési alapját;

- szövetkezet esetében a részjegyalapot;

- fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet esetében a Tagsági Érdekeltségi Alapot.

(3) A veszteségrendezésbe az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt alapoknak a veszteséges év mérlegzárásakor fennálló egyenlegét lehet bevonni.

(4) A veszteségrendezésre felhasznált szabad fejlesztési alapra eső általános nyereségadót a költségvetés az érdekeltségi alapba - a veszteséges évet megelőző év általános nyereségadó mértékének megfelelő mértékben - visszatéríti, azt azonban csak a veszteség rendezésére lehet felhasználni. A költségvetés a Kölcsönös Támogatási Alapból veszteségrendezésre folyósított olyan összegek után téríti vissza az általános nyereségadót, amelyek adózott szövetkezeti forrásból képződnek.

(5) Ha a vállalat az 1983. évi veszteség rendezésébe bevonta az 1984. évben képződő amortizációt is, akkor 1984-ben köteles az 1983. évi veszteségrendezésbe bevont amortizáció mértékének megfelelő összegű amortizációt elszámolni még abban az esetben is, ha ezzel veszteséges lesz, illetve vesztesége nő."

"(8) Amennyiben a veszteség az (1)-(7) bekezdésben felsorolt forrásokból nem rendezhető, és a vállalat a Magyar Nemzeti Banktól a nem rendezett veszteség meghatározott időn belüli megszüntetéséig hitelt kap, akkor a hitel lejáratának megfelelően saját hatáskörben rendezi veszteségét."

2. §

Az R. 4. §-a a) és c) pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Ha a fejlesztési alapot terhelő és a beszámolási évet követő évben esedékes kötelezettségek a fejlesztési alapból nem teljesíthetők, a vállalatnak sorrendben a következő intézkedéseket kell tennie:]

"a) az adózatlan nyereség növelésére igénybe veszi - a veszteségrendezés után fennmaradó - nyereségtartalékát, szövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alapból, illetve a Közös Fejlesztési Alapból kapott támogatást;"

"c) a Magyar Nemzeti Banktól a fejlesztési alaphiány fedezetére hitelt kérhet;"

3. §

Az R. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § Ha a bruttó részesedési alapot terhelő kötelezettségekre nincs kellő fedezet, a vállalatnak sorrendben a következő intézkedéseket kell tennie:

a) az adózatlan nyereség növelésére igénybe veszi - a veszteség és a fejlesztési alaphiány rendezése után fennmaradó - nyereségtartalékát, a szövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott támogatást;

b) a Magyar Nemzeti Banktól a részesedési alaphiány fedezetére, pótlására hitelt kérhet.".

4. §

Az R. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltsége tekintetében veszteség, részesedési alaphiány vagy fejlesztési alap fedezetlenség esetén a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló - az 5/1982. (XI. 30.) ÁBMH számú, valamint a 9/1983. (XI. 12.) ÁBMH számú rendelkezéssel módosított - 4/1981. (X. 31.) ÁBMH számú rendelkezésnek megfelelően kell eljárni."

5. §

Az R. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § Ha a vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés utólag a megállapított mérleg veszteség- vagy alaphiány összegét befolyásoló megállapítást tesz, azt - a vonatkozó általános helyesbítési szabályok szerint - a tárgyévi eredmény, illetve alapok terhére vagy javára kell elszámolni."

6. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1984. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni. Egyidejűleg az R. 12. § (2) bekezdése c) pontjában foglalt felsorolásból "a kedvezményes (alappal szemben történő) selejtezés engedélyezése" szövegrész hatályát veszti.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter