5/1984. (II. 7.) IpM rendelet

az ipari minőségellenőrző intézetekről[1]

A minőségellenőrző intézetek feladatait - az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökével egyetértésben - a következők szerint szabályozom.

1. §[2] Az ipari minőségellenőrző intézetek hatásköre - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az ipari ágazathoz tartozó tevékenységet folytató jogi személyekre és magánszemélyekre terjed ki.

2. § (1) A minőségellenőrző intézetek az ipari ágazatokban a minőségszabályozás rendszerének, valamint az áruk és szolgáltatások minőségének ellenőrző és vizsgáló szervei. Tevékenységükről rendszeresen beszámolnak a miniszternek.

(2) Feladataik ellátása során együttműködnek más ágazatok minőségellenőrző, vizsgáló intézeteivel (szerveivel) és a külön jogszabályok szerint minőségellenőrzésre jogosított egyéb szervekkel.

3. § (1) A minőségellenőrző intézetek ellenőrzik az ipari áruk és szolgáltatások minőségére vonatkozó állami előírások (jogszabályok, szabványok, jótállási feltételek, tanúsítási és tájékoztatási előírások stb.) megtartását.

(2) Ellátják az ipari áruk és szolgáltatások minőségének és minősítésének általános vagy meghatározott célú vizsgálatát.

4. § (1) Ha a minőségellenőrző intézet a 2. §-ban meghatározott jogkörében jár el, kérésére a jogi személyek és magánszemélyek a szükséges adatokat, okiratokat, vizsgálati termékeket rendelkezésre bocsátják és a vizsgálat feltételeit biztosítják.

(2) Ha a minőségellenőrző intézet a 2. §-ban meghatározott jogkörében eljárva jogszabály vagy más kötelező előírás megsértését észleli, vagy mulasztást állapít meg, kezdeményezi a megfelelő (fegyelmi, szabálysértési, büntető) felelősségre vonást.

(3)[3] A gazdasági bírságról szóló 22/1983. (VI. 15.) MT rendelettel módosított 20/1973. (VII. 25.) MT rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a minőségellenőrző intézet a feladatkörét érintő tevékenységgel kapcsolatban jogosult gazdasági bírság kiszabását indítványozni.

(4) Állami szabványok alkalmazására vonatkozó kötelezettség megszegéséről a minőségellenőrző intézet a gazdálkodó szerv felügyeleti (országos érdekképviseleti) szervét - súlyosabb esetben a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökét is - értesíteni köteles.

5. § (1) A minőségvédelem ágazati irányításánál a minőségellenőrző intézetek:

a) értékelik az ágazatban folyó minőségszabályozási és gyártmányfejlesztési tevékenységet. Javaslatokat dolgoznak ki e tevékenységek fejlesztésére;

b) vizsgálják és elemzik az alapanyaggyártó - a háttér - és feldolgozóipar közötti minőségi összhangot, figyelembe véve a külkereskedelmi kihatásokat is;

c) közreműködnek a minőség javítását és fejlesztését szolgáló intézkedések (jogszabály, jogi iránymutatás stb.) kidolgozásában; a szabványosításból eredő feladatok ellátásában; figyelemmel kísérik és értékelik az állami szabályozásnak a minőségre való hatását;

d)[4] közreműködnek a nemzetközileg egységes minőségtanúsítási rendszer kialakításában és az alkalmazás elterjesztésében;

e) elemzik a minőséggel összefüggő nemzetközi eredményeket, javaslatokat dolgoznak ki a hazai fejlesztésre alkalmas eredmények átvételére;

f) elvégzik az azonos rendeltetésű külföldi és hazai termékek összehasonlító minősítését.

(2) A jogi személyek minőségszabályozási tevékenysége terén a minőségellenőrző intézetek:

a) vizsgálják és értékelik a minőségszabályozási rendszer működését, kezdeményezik a jogi személyek minőségszabályozási rendszerének fejlesztését;

b) figyelemmel kísérik a minőségfejlesztési tervek kidolgozását és végrehajtását;

c) a minőségszabályozási tevékenység fejlesztésének elősegítésére mintákat és modelleket dolgoznak ki;

d) fejlesztik a minőségvizsgálati és ellenőrzési módszereket és eszközöket, segítik az anyagszállítók, gyártók és felhasználók között a minőségbiztosítás összhangja kialakítását.

(3) A minőségellenőrző intézetek az ipari termékek és szolgáltatások minőségi színvonala védelme és fejlesztése érdekében:

a) az új gyártmányok tulajdonságainak elemzésével és értékelésével segítik a gyártmányfejlesztési tevékenységet. Ennek érdekében a jogi személyek és a magánszemélyek az új gyártmányok mintáit és a kapcsolódó dokumentációt - forgalomba hozatal előtt - a minőségellenőrző intézetek rendelkezésére bocsátják;

b) ellátják a termékek minőségvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, javaslatot tesznek a gyártási, illetve forgalomba hozatali engedélyhez kötött termékek körére.

6. § A minőségellenőrző intézetek tevékenységük során - a jogi személyek és magánszemélyek megbízása alapján - feladataikkal összefüggő és azok teljesítését nem akadályozó szolgáltató feladatokat is ellátnak (pl. kutatások, szakvizsgálatok végzése, szakvélemények adása, tanulmányok kidolgozása).

7. § (1) A minőségellenőrző intézetek műszaki-gazdasági tájékoztató és információs tevékenységet folytatnak.

(2) A minőséggel és a minősítéssel kapcsolatos kérdésekben, felkérésre szakvéleményt nyilvánítanak bíróságok és más hatóságok részére.

8. § (1) A minőségellenőrző intézetek a termék vagy szolgáltatás állandóan kiemelkedő minőségű színvonala esetén a gyártónak vagy a szolgáltatónak engedélyt adhatnak arra, hogy a terméken, vagy a szolgáltatással kapcsolatban ágazati jellegű megkülönböztető minőségi jelet alkalmazzon. A megkülönböztető minőségi jel alkalmazása feltételeit a minőségellenőrző intézet által kidolgozott szabályzatban kell megállapítani. A szabályzatot az ipari és kereskedelmi miniszter hagyja jóvá.

(2) Megkülönböztető minőségi jelként csak a védjegyoltalomban részesített megjelölést szabad alkalmazni. (3) Az (1) bekezdésben említett esetben a minőségellenőrző intézet köteles rendszeresen vizsgálni a termék vagy szolgáltatás minőségét. Ha a minőségi színvonal csökken vagy az általános műszaki fejlődés mögött elmarad, a megkülönböztető minőségi jel használatát vissza kell vonni.

9. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 2/1975. (VIII. 26.) KipM rendelet hatályát veszti.