12/1985. (X. 1.) MM rendelet
a pedagógusok továbbképzéséről
A Minisztertanács felhatalmazása alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Pedagógusok Szakszervezetével valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendeletben foglaltakat
a) az óvodában, az alsó és középfokú nevelésioktatási intézményekben, az alapfokú művészetoktatási intézményekben, ezek diákotthonaiban és kollégiumaiban, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben, az egészségügyi és szociális intézményekben, a nevelési tanácsadókban, a fővárosi, megyei pedagógiai intézetekben (pedagógiai intézet) a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben, az úttörő- és ifjúsági házakban, a Balatoni Úttörővárosban (a továbbiakban együtt: iskola) pedagógus munkakörben dolgozó pedagógusok, pszichológusok, gyógypedagógusok, továbbá a szakfelügyelök, pedagógiai felügyelők (a továbbiakban: szakfelügyelők), iskolai könyvtárosok és gyermekfelügyelők, valamint
b) a szakközépiskolákban, szakmunkásképző iskolákban és szakiskolákban tanulók vállalati, intézeti (a továbbiakban iskola, vállalat és intézet együtt: munkáltató) gyakorlati oktatását ellátó, e tevékenységre függetlenített vállalati, intézeti dolgozó [a továbbiakban a), b) bekezdésben felsorolt dolgozók együtt: pedagógusok] továbbképzésére kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a pedagógiai intézet és a Fővárosi Pályaválasztási Intézet igazgatójának, és helyetteseinek, valamint a vezetőképzéssel és továbbképzéssel foglalkozó munkatársainak; a Balatoni Úttörőváros vezetőjének és helyetteseinek; valamint az úttörő és ifjúsági házak igazgatóinak és helyetteseinek továbbképzésére.
(3) A rendeletben foglaltakat a honvédelmi miniszter által létesített és fenntartott középfokú nevelési-oktatási intézményekben, illetve kollégiumokban a polgári alkalmazott pedagógusok továbbképzésére kell alkalmazni, a honvédelmi miniszter által meghatározott eltérésekkel.
A továbbképzés alapelvei és céljai
2. §
A továbbképzés a pedagógiai gyakorlatra irányul, a pedagóguspálya egészét átfogja, folyamatos és kellően differenciált.
3. §
A továbbképzést az egyes pedagógus munkakörök szakmai követelményeit, a pedagóguscsoportok, illetve a pedagógusok indokolt egyéni törekvéseit figyelembe véve, a hatékonyságot szolgáló, változatos formában kell szervezni.
4. §
A pedagógus munkaköri kötelessége, hogy a nevelő-oktató tevékenységet jól felkészülten, lelkiismeretesen végezze. Joga, hogy az e rendeletben foglaltak szerint rendszeresen továbbképzésben vegyen részt, kötelessége, hogy a nevelő-oktató munkájához szükséges ismereteit folyamatosan megújítsa. A továbbképzésben való részvételre a pedagógust rendszeres követelmény támasztással, magasszintű, jól hasznosítható ismereteket nyújtó továbbképzés szervezésével kell ösztönözni.
5. §
A pedagógusok továbbképzésének célja, hogy
a) segítse az oktatáspolitikai célok igényes, alkotó megvalósítását,
b) fejlessze a nevelő-oktató munka színvonalának folyamatos emeléséhez szükséges szakmaitudományos ismereteket, a módszertani kultúrát, a nevelői és az önművelési képességet, készséget,
c) növelje a pedagógusok és a nevelési-oktatási Intézmények szakmai önállóságát, elősegítve az alkotó pedagógiai műhelyek számának gyarapítását,
d) felkészítsen új munkakör vagy új feladat ellátására.
A szervezett továbbképzés formái, feladatai és szervezése
6. §
(1) A szervezett továbbképzés lehet
a) irányított és ellenőrzött egyéni tanulás,
b) iskolai továbbképzés,
c) területi továbbképzés,
d) országos továbbképzés,
e) pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben szervezett intenzív továbbképzés (intenzív továbbképzés).
(2) A szervezett továbbképzés a pedagógusok folyamatos önképzésére épül.
7. §
(1) Az irányított és ellenőrzött egyéni tanulás feladata, hogy
a) gyarapítsa a pedagógusok általános, szakmai és pedagógiai műveltségét,
b) segítse a speciális szakmai vagy további képesítés megszerzését.
(2) Az irányított és ellenőrzött egyéni tanulás általában
a) pedagógiai jellegű és szaktudományi kutatásban való közreműködéssel,
b) pedagógiai tárgyú kísérletben, pályázatban való részvétellel,
c) állami nyelvvizsga, tolmácsvizsga, szakfordítói vizsga tételével,
d) kiegészítő, második vagy további diploma, egyetemi doktori fokozat, illetőleg
e) "tudomány kandidátusa" és "tudomány doktora" tudományos fokozat (továbbiakban: magasabb tudományos fokozat) szerzésével,
f) az e jogszabályban nem említett szervek által szervezett továbbképzés keretében valósulhat meg.
(3) Az irányított és ellenőrzött egyéni tanulás szervezése, követelményei megvalósításának figyelemmel kísérése a továbbképzést végző intézmény feladata.
8. §
(1) Az iskolai továbbképzés feladata, hogy segítse
a) a szakmai tapasztalatcserét, a fejlesztő, kutató, kísérletező és újító tevékenységet,
b) a nevelőtestületek, illetve a pedagógusok egyes szakmai csoportjainak felkészítését a helyi pedagógiai feladatok megoldására,
c) a helyi nevelési-oktatási koncepciók megvalósítását.
(2) Az iskolai továbbképzés általában
a) a nevelési értekezletek munkájában,
b) munkaközösségi foglalkozásokon,
c) egy-egy helyi pedagógiai feladat, program, kísérlet kidolgozására, megvalósítására alakult pedagógus csoport tevékenységében,
d) az iskolában szervezett kísérletben, vagy kutatásban való közreműködésben
valósulhat meg.
9. §
(1) A területi továbbképzés feladata, hogy segítse
a) a folyamatos önképzést,
b) az iskolai továbbképzést,
c) az oktatáspolitikai célkitűzéseknek és feladatoknak a fővárosi, megyei sajátosságokat figyelembe vevő végrehajtását.
(2) A területi továbbképzés általában a fővárosban, illetőleg egy-egy megyében a pedagógiai intézet szervezésével tartott
a) szakmai ankétok, fórumok,
b) pedagógiai napok,
c) nyári egyetemek és akadémiák,
d) új nevelési-oktatási programokra, tantervekre felkészítő céltanfolyamok,
e) a szaktudományi, az ideológiai, a pedagógiai, a pszichológiai, valamint a módszertani ismeretek felújítását, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzését, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex gyakorlati szemináriumok,
f) az egyes tantárgyak eredményesebb oktatását elősegítő tantárgypedagógiai és oktatástechnikai tanfolyamok,
g) a nevelő-oktató munka egyes feladatainak ellátására (osztályfőnöki, napközis, könyvtáros stb. tevékenység) felkészítő speciális tanfolyamok,
h) vezetőképző és továbbképző tanfolyamok keretében valósul meg.
(3) A pedagógiai intézet a területi továbbképzéssel kapcsolatos tevékenysége során a működési területén levő, a továbbképzés egyes formáinak gyakorlati megvalósítására rendszeres közreműködőként kijelölt iskolára, a pedagógusképző és közművelődési intézményekre, a szakfelügyelőkre, valamint a szakmai munkaközösség vezetőkre támaszkodik.
10. §
A területi továbbképzés beiskolázási keretszámainak meghatározása, a továbbképzés koordinálása, értékelése és a tapasztalatok közzététele, a program- és a bibliográfia összeállítása, valamint közreadása a pedagógiai intézet feladata.
11. §
(1) Az országos továbbképzés feladata, hogy
a) segítse a folyamatos önképzést, az iskolai és a területi továbbképzést,
b) biztosítsa az országos szervezést igénylő továbbképzési feladatok ellátását,
c) valósítsa meg a szakfelügyelők, valamint a pedagógiai intézet munkatársainak továbbképzését,
d) járuljon hozzá a továbbképzés egységes szemlélettel történő megvalósításához.
(2) Az országos továbbképzés a művelődési miniszter illetve a középfokú szakoktatást ellátók szakmai továbbképzése tekintetében főhatósági felügyeletet ellátó és a képzés szakiránya szerint illetékes miniszter, országos hatáskörű szerv vezetőjének (a továbbiakban együtt: szakirány szerint illetékes miniszter) irányítása alatt működő országos intézet, ennek hiányában a minisztérium, országos hatáskörű szerv (a továbbiakban: országos intézet) által szervezett
a) szakmai tanácskozások,
b) tapasztalatcserék,
c) szakmai pályázatok,
d) kísérletek és kutatások,
e) szabadegyetemek, nyári egyetemek és akadémiák,
f) nyelvtanárok külföldi tanfolyamai,
g) a szakfelügyelők számára szervezett folyamatos továbbképzés,
h) speciális szakmai továbbképzés,
i) vezetőképzés és továbbképzés,
j) a termelésben szervezhető gyakorlati továbbképzés, valamint
k) a területi továbbképzésben nem szervezhető egyéb továbbképzés keretében valósul meg.
(3) Az országos továbbképzés beiskolázási keretszámának meghatározása, tematikáinak, programjainak kidolgozása, a továbbképzés hazai és nemzetközi feladatainak elemzése, hatékonyságának vizsgálata, az alkalmazott módszerek fejlesztése, bibliográfia, szakmai kiadványok összeállítása és közreadása az országos intézet feladata.
12. §
(1) Az intenzív továbbképzés feladata, hogy
a) áttekintést adjon az iskolai tananyagot tudományosan megalapozó, a felsőoktatásban korábban nem tanított főbb ismeretekről,
b) feldolgozza a nevelő-oktató munkához szükséges legfontosabb új oktatáspolitikai, pedagógiai, pszichológiai stb. szakmai tudományos ismereteket.
c) kiemelt figyelmet fordítson a tantárgypedagógiára, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására,
d) ellenőrzött és dokumentált formában alkotó jellegű ismeretszerzésre késztesse a résztvevőket.
(2) A beiskolázás keretszámait és feltételeit a Művelődési Minisztérium - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - évente állapítja meg és teszi közzé.
13. §
(1) A továbbképzés központi irányítása keretében kell meghatározni valamennyi továbbképzés tartalmára, rendszerére és szervezetére vonatkozó elveket, az általános képzéssel és a szakmai előkészítő tantárgyakkal kapcsolatos továbbképzés tartalmi követelményeit, az intenzív továbbképzés keretprogramjait, gondoskodni kell továbbá a tanulmányi segédletek kidolgozásáról és kiadásáról. A középfokú szakoktatást ellátók szakmai továbbképzéséhez a szakirány szerint illetékes miniszter határozza meg a továbbképzés szakmai követelményeit, tartalmát és rendjét, gondoskodik továbbá a tanulmányi segédletek kidolgozásáról és kiadásáról
(2) A művelődési miniszter továbbképzéssel kapcsolatos feladatainak végrehajtását tanácsadó testületként a Pedagógus Továbbképzési Tanács segíti.
(3) A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatokat ellátó szakigazgatási szerve gondoskodik illetékességi területén a továbbképzés rendszerének kiépítéséről, működtetéséről.
A továbbképzésben való részvétel
14. §
(1) A továbbképzésben való részvétel önkéntes. A részvétel formáját az e rendeletben foglaltak szerint a pedagógus választja meg.
(2) A szorgalmi időben tartott, választható területi, országos és az intenzív továbbképzésre való jelentkezést - amennyiben az egyes továbbképzésekre vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - a munkáltató véleményezi.
(3) A munkáltató a véleményét az illetékes munkaközösség, a szakszervezet és a nevelőtestület meghallgatásával alakítja ki.
15. §
(1) A területi, az országos és az intenzív továbbképzés beiskolázási keretszámát, tematikáját, követelményeit (beszámolás, dolgozat, vizsga stb.), a jelentkezés és részvétel feltételeit a pedagógiai intézet, a szakoktatást ellátók szakmai továbbképzése esetén a szakirány szerint illetékes miniszter irányítása alatt működő országos intézet évente az iskolák rendelkezésére bocsátja, továbbá ellátja a beiskolázás feladatait.
(2) A felvételről, illetve elutasításról - ez utóbbi esetben az indok közlésével - a pedagógust és a munkáltatót értesíteni kell.
(3) A felvétellel kapcsolatos döntés ellen az érdekelt pedagógus - az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül - fellebbezéssel élhet a pedagógiai intézet irányítását ellátó fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez, illetve a szakirány szerint illetékes miniszterhez.
16. §
A második és további diploma, az egyetemi doktori valamint a magasabb tudományos fokozat megszerzésére történő jelentkezés feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
A továbbképzés során elért eredmények elismerése
17. §
(1) A munkáltató a továbbképzés során elért kiemelkedő eredményeket a minősítésben, a jutalmazáskor, a soronkívüli béremelésnél, a kitüntetések adományozására tett javaslat előkészítésénél értékelje, és vegye figyelembe a megszerzett ismeretek gyakorlati hasznosítását.
(2) Az intenzív továbbképzésben kiváló és jó minősítést szerzett pedagógus - amennyiben a megszerzett ismereteket nevelő-oktató munkájában eredményesen hasznosítja - a továbbképzés befejezését követő második naptári év kezdetétől 500-800 Ft rendkívüli béremelésben részesíthető.
(3) Az előző bekezdésben meghatározott mértékű rendkívüli béremelés adható annak a pedagógusnak is, aki egyetemi doktori vagy magasabb tudományos fokozatot szerzett, s ismereteit a nevelő-oktató munkája során eredményesen hasznosítja.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti rendkívüli béremelést a szakmai munkaközösség vezetőjének és a nevelőtestület véleményének kikérése után - a szakszervezet illetékes szervével egyetértésben - az iskola vezetője adja. A rendkívüli béremelést az illetékes szakfelügyelő is kezdeményezheti.
(5) Annak az iskolának az igazgatója, amelyik iskola tanulói részére a gyakorlati oktatás a vállalatnál, intézetnél folyik, javasolhatja a vállalati gyakorlati oktatást ellátó, e tevékenységre függetlenített vállalati, intézeti dolgozó rendkívüli béremelését. Ez a jog a szakmai szakfelügyelőt is megilleti. A béremelésről a vállalat, intézet vezetője rendelkezik.
A továbbképzésben részt vevő pedagógusok kedvezményei
18. §
(1) A szervezett továbbképzésben részt vevő pedagógust a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló jogszabály szerint illetik meg tanulmányi kedvezmények.
(2) Az intenzív továbbképzésben részt vevő pedagógust a kötelező foglalkozásokon való megjelenés időtartamának - de legfeljebb 120 órára - a heti kötelező tanítási, foglalkozási óraszáma terhére mentesíteni kell a munkavégzés alól.
Pénzügyi rendelkezések
19. §
(1) Az iskolai továbbképzés költségeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az iskola fenntartójának költségvetésében kell biztosítani.
(2) A területi továbbképzés szervezésével kapcsolatos valamennyi személyi és dologi költséget - beleértve a továbbképzéshez szükséges kiadványok készítésének, valamint a résztvevő pedagógusok utazási, szállás- és napidíj költségeit is - a fővárosi, megyei tanács költségvetésében, a bérköltséget (helyettesítés, túlóradíj) az iskola költségvetésében kell biztosítani.
(3) Az országos továbbképzés szervezésével kapcsolatos valamennyi személyi és dologi költség fedezetéről - beleértve a továbbképzéshez szükséges kiadványok készítésének, valamint a résztvevő pedagógusok utazási, szállás- és napidíj költségeit is - a Művelődési Minisztérium, illetve a középfokú szakoktatást ellátók szakmai továbbképzése esetén a szakirány szerint illetékes miniszter irányítása alatt levő minisztérium költségvetésében kell gondoskodni.
(4) Az intenzív továbbképzés szervezésével kapcsolatos valamennyi személyi és dologi költséget - beleértve a továbbképzéshez szükséges kiadványok készítésének költségeit, valamint az intenzív továbbképzésben résztvevő - valamennyi pedagógus utazási, szállás- és napidíj költségét - a Művelődési Minisztérium költségvetésében kell biztosítani.
(5) Az intenzív továbbképzésben résztvevő pedagógusok helyettesítésével összefüggő bérköltség, valamint a 17. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott rendkívüli béremelés fedezetéről - a közoktatás korszerűsítésének központi előirányzata terhére - az iskola költségvetésében kell gondoskodni.
Záró rendelkezések
20. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti
a) a pedagógusok továbbképzéséről szóló 109/ 1969. (M. K. 4.) MM, valamint az ezt kiegészítő 171/1969. (M. K. 19.) MM utasítás,
b) az egyes művelődésügyi szakigazgatási hatáskörök módosításáról szóló 141/1973. (M. K. 13.) MM utasítás 1. pontjának a) alpontja és
c) a vezetők továbbképzéséről és a vezető utánpótlás képzéséről szóló 151/1976. (M. K. 23.) OM utasítás 1. pontjában megjelölt mellékletének az óvodák vezetőire, az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmények, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények igazgatóira, az óvodai felügyelőkre, a szakfelügyelőkre és a vezető szakfelügyelőkre vonatkozó rendelkezései.
Köpeczi Béla s. k.,
művelődési miniszter