1985. évi I. törvény

az oktatásról[1]

A Magyar Köztársaságban az oktatás az általános műveltség és a szakmai ismeretek megszerzését és bővítését, az ifjúságnak, valamint a tanuló felnőtteknek demokratikus, humanista szellemű nevelését szolgálja.[2]

Feladata, hogy segítse a személyiség, a képességek és a készségek kibontakozását, valamint a szellemi s a testi fejlődést, az egészséges életmód kialakulását és olyan állampolgárok nevelését, akik a közösség tagjaiként részt vállalnak a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, illetőleg gyarapításában. Felkészíti a fiatalokat arra, hogy természeti és társadalmi környezetüket a haladó nemzeti hagyományokon és az egyetemes kultúra értékein nevelődve megismerjék, védjék és a közérdeknek megfelelően formálják, tudományos világnézeten alapuló értékrendjük és erkölcsi magatartásuk kialakuljon, élni tudjanak jogaikkal, s teljesítsék kötelességeiket a magán- és közéletben egyaránt. Ösztönöz és lehetőséget ad arra, hogy iskolai tanulmányai befejezése után műveltségét és szaktudását mindenki fejlessze.[3]

A nevelés-oktatás fejlesztése, anyagi és erkölcsi támogatása az egész társadalom ügye, hiszen a művelt, szakképzett, tudatos ember hazánk legfőbb értéke. Különösen nagy a feladatuk a pedagógusoknak és az oktatóknak, akik alkotóerejüket, tudásukat, képességeiket az ifjúság nevelésére, oktatására fordítják, s akiket ezért joggal megillet a társadalom megbecsülése.

Az Országgyűlés az elért eredmények rögzítése és a további fejlődés útjának kijelölése érdekében a következő törvényt alkotja.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §[4] A törvény célja, hogy a művelődéshez való állampolgári jog, valamint az ifjúság fejlődését, oktatását és nevelését szolgáló alkotmányos állami kötelezettség érvényesülése érdekében megállapítsa a Magyar Köztársaság nevelési-oktatási rendszerének alapvető szabályait.

A nevelési-oktatási rendszer

2. § A nevelési-oktatási rendszer feladatait az óvodai nevelés, az iskolai rendszerű nevelés-oktatás (a továbbiakban: iskolai nevelés-oktatás), a diákotthoni és kollégiumi nevelés-oktatás, valamint a tanfolyami és egyéb nem iskolai rendszerű oktatás (a továbbiakban: iskolarendszeren kívüli oktatás) valósítja meg.

I. fejezet

Alapelvek

3. § A Magyar Népköztársaság a tanuláshoz való jogot mindenki számára biztosítja.

4. § A Magyar Népköztársaságban a törvény rendelkezései szerint minden gyermek tanköteles.

5. §[5] (1) Az óvodai nevelés, az alap- és középfokú, a felsőfokú iskolai nevelés-oktatás, a diákotthoni és kollégiumi nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás, továbbá a nevelés-oktatás irányítása és - a törvényben foglalt kivétellel - feltételeinek biztosítása az állam feladata.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állami feladatok teljesítésében - megbízás alapján - a törvény, illetőleg más jogszabályok rendelkezései szerint természetes és jogi személyek, ideértve ezek jogi személyiség nélküli társaságait is (a továbbiakban: természetes és jogi személyek) részt vehetnek.

6. §[6] A Magyar Köztársaságban az óvodai nevelés, valamint az alapfokú és a középfokú iskolai nevelés-oktatás, továbbá - jogszabályban meghatározott kivétellel - a felsőfokú alapképzés az állami nevelési-oktatási intézményekben ingyenes.

7. § (1) Az óvodai nevelés és az iskolai nevelésoktatás nyelve a magyar, valamint a Magyar Népköztársaságban beszélt minden nemzetiségi nyelv.

(2) A nemzetiségekhez tartozó gyermekek, tanulók anyanyelvükön, illetőleg két nyelven - anyanyelven és magyarul - részesülhetnek óvodai nevelésben, valamint iskolai nevelésben és oktatásban.

(3) A nemzetiségi nyelvek az iskolai nevelésoktatás valamennyi fokán tanulhatók.

(4) A nevelés-oktatás - az iskolai nevelés-oktatás valamennyi fokán - idegen nyelven is folyhat.

(5) Az állam az (1)-(3) bekezdésben foglaltak feltételeiről szervezetten gondoskodik.

8. § (1) A Magyar Népköztársaságban az iskolai nevelés-oktatás egymáshoz kapcsolódó fokozatokban valósul meg.

(2) Az alapfokú iskolát végzettek középfokú iskolában, a középiskolában érettségi, illetőleg érettségi-képesítő vizsgát tettek pedig felsőfokú oktatási intézményben való továbbtanulásra jelentkezhetnek.

(3) Iskolai végzettséget tanúsító okiratot csak alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény adhat ki.

(4) Szakképzettséget az iskolarendszeren kívüli oktatásban is lehet szerezni.

9. § (1) A társadalmi esélyegyenlőség érvényesülésének elősegítése érdekében az állam a hátrányos helyzetben levőknek támogatást nyújt.

(2) Az állam segíti a kiemelkedő tehetségű fiatalok képességeinek fejlesztését és tudásának gyarapítását.

(3) Az állam a testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékosok neveléséről és oktatásáról fokozottan gondoskodik.

10. § (1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben a törvény rendelkezései szerint önállóak; szervezetükkel és működésükkel kapcsolatban minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Tevékenységükben a nevelés és az oktatás elválaszthatatlan egysége valósul meg.

(2) A nevelési-oktatási intézmények szervezetében, működésében és vezetésében a demokratizmus elvei érvényesülnek. A pedagógusok és oktatók, a tanulók és hallgatók - az óvodában, valamint az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben a szülők - közösségei, illetőleg képviselőik részt vesznek a vezetésben.

(3) A nevelési-oktatási intézmények széles körű kapcsolatokat tartanak fenn társadalmi környezetükkel - a gazdálkodó szervezetekkel, az állami költségvetési szervekkel, a társadalmi szervezetekkel, az állampolgárokkal s közösségeikkel -, és segítik egymás tevékenységét.

11. § Az állam az önképzés és a továbbképzés feltételeinek biztosításával, pedagógiai kísérletek és kutatások támogatásával segítséget nyújt a pedagógusok és oktatók munkájához, a nevelési-oktatási módszerek tanulmányozásához, megválasztásához, továbbá a tudományos eredmények felhasználásához.

12. §[7]

II. fejezet

A nevelési-oktatási rendszer

A nevelési-oktatási rendszer intézményei

13. § (1) Nevelési intézmények: az óvodák.

(2) Az iskolai nevelés-oktatás intézményei:

a) az alapfokú nevelési-oktatási intézmények: az általános iskolák,

b) a középfokú nevelési-oktatási intézmények: a gimnáziumok, a szakközépiskolák, a szakmunkásképző iskolák és a szakiskolák,

c) a felsőfokú oktatási intézmények: az egyetemek és a főiskolák,

d) az alapfokú művészetoktatási intézmények,

e)[8] az egyházak hittudományi intézményei: akadémiák, teológiák, rabbiképző intézetek, főiskolák, lelkészképző intézetek (a továbbiakban: hittudományi egyetemek, főiskolák)

f)[9] más oktatási intézmények [a továbbiakban a)-f) alattiak: iskolák, oktatási intézmények].[10]

(3) Diákotthonok és kollégiumok [a továbbiakban az (1)-(3) bekezdés alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmények].

(4) Az iskolarendszeren kívüli oktatás intézményei: a gazdálkodó szervezetek, az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek oktatási, továbbképző és vezetőképző intézményei.

(5)[11] Az iskolarendszeren kívüli oktatásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Minisztertanács állapítja meg.

(6)[12] Az egyetemek és a hittudományi egyetemek felsorolását országgyűlési határozat, a főiskolák és a hittudományi főiskolák felsorolását minisztertanácsi határozat, a (2) bekezdés f) pontjában megjelölt oktatási intézmények felsorolását pedig külön jogszabály tartalmazza.

A nevelési-oktatási intézmény működése

14. § (1) A nevelési-oktatási intézmény önálló intézményként vagy jogszabályban meghatározott másik intézmény szervezetéhez tartozva, illetőleg szervezetileg összevonva működhet.

(2)[13] A nevelési-oktatási intézmény az állami költségvetésből biztosított támogatás és a létesítő, illetőleg a fenntartó szerv hozzájárulása vagy a létesítő, illetőleg a fenntartó által nyújtott pénzellátás, valamint jogszabályban meghatározott egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A nem állami nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelés-oktatás feltételeinek biztosításához az állam - külön jogszabály rendelkezései szerint - hozzájárulhat. Az önállóan működő nevelési-oktatási intézmény jogi személy. Az. önálló nevelési-oktatási intézménynek - kérelmére - az önálló gazdálkodási jogot meg kell adni.

(3)[14] A nevelési-oktatási intézmény a jogszabályok, valamint a központi nevelési programok, nevelési és oktatási tervek, illetőleg a felsőoktatásban a képesítés megszerzése feltételeinek keretei között meghatározza saját nevelési-oktatási feladatait, s a nevelő-oktató munka eredményességét elősegítő kísérleteket, kutatásokat folytathat.

(4) Az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmény a helyi szükségleteknek, a tanulók fejlettségének és érdeklődésének figyelembevételével kialakítja helyi nevelési rendszerét, továbbá kiegészítő tananyagot dolgozhat ki és megválaszthatja a fakultációs irányokat.

(5) A nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel.

15. § (1) A nevelési-oktatási intézmények feladataikat a tanulók és hallgatók önképzésére, alkotó- és kezdeményezőkészségére támaszkodva, azok közösségeivel együttműködve - az iskolafok sajátosságaihoz igazodva - látják el.

(2) Az oktatási intézmények nevelő-oktató munkáját a tanulók és hallgatók önkormányzatára épülő diákotthoni és kollégiumi közösségi nevelő, önképző - a felsőfokú oktatásban tudományos, illetőleg szakmai önképző, alkotó - munka segíti és egészíti ki.

(3) Az alap- és középfokú iskolák tanulóik eredményes nevelése, oktatása érdekében együttműködnek a diákotthonokkal és kollégiumokkal, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel.

16. § A nevelési-oktatási intézmények az egészséges életmód követelményeinek megfelelően gondoskodnak a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatásáról.

17. § Az óvodák, valamint az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmények munkájuk során ellátják a gyermek- és ifjúságvédelemből rájuk háruló feladatokat; felderítik a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető tényezőket és pedagógiai eszközökkel törekednek káros hatásuk megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén - a gyermekek és tanulók érdekében - állami szerveknél intézkedést kezdeményeznek.

18. § (1) A nevelési-oktatási intézmények a művelődési és a testedzési feladatok hatékonyabb ellátása érdekében együttműködnek a közművelődés és a sport intézményeivel.

(2) Az oktatási intézmények az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vehetnek.

(3)[15]

18/A. §[16] (1) A nem állami nevelési-oktatási intézmények tevékenységüket vállalkozási tevékenységként folytathatják.

(2) A nem állami nevelési-oktatási intézmény meghatározott állami nevelési-oktatási feladat elvégzését a feladat ellátásáért felelős állami szervtől vagy állami nevelési-oktatási intézménytől - írásbeli megállapodással (a továbbiakban: megbízás), a megbízótól járó díjazásért - vállalhatja.

(3) Nem állami felsőoktatási intézmény alapképzést, illetőleg szakosító továbbképzést állami feladatként a művelődési miniszter megbízása alapján láthat el.

(4) Az állami és a (2)-(3) bekezdés szerinti esetben a nem állami nevelési-oktatási intézmények a feladatukként meghatározott nevelési-oktatási tevékenységeken kívüli nevelési-oktatási tevékenységre - megállapodás alapján - ellenszolgáltatásért vállalkozhatnak.

Központi ágazati irányítás

19. § (1) A művelődési miniszter a nevelési-oktatási rendszer központi ágazati irányításával biztosítja az oktatáspolitika egységes érvényesülését, a nevelés és az oktatás tervszerű fejlesztését, elvi, pedagógiai egységét.

(2)[17] A művelődési és közoktatási miniszter központi ágazati irányító hatásköre - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed a törvény hatálya alá tartozó nevelési-oktatási, valamint művelődési szakigazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet folytató nevelési-oktatási intézmény milyen szervezetben, szervezeti alárendeltségben működik, illetőleg attól, hogy a tevékenységet nem nevelési-oktatási intézmény folytatja.

(3)[18] Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás tekintetében a központi ágazati irányítást a munkaügyi miniszter látja el a képzés szakiránya szerint illetékes, valamint a képzésben érdekelt miniszterek, továbbá a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervek bevonásával.

Az óvodai nevelés, az alap- és középfokú iskolai nevelés-oktatás, diákotthoni és kollégiumi nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás irányítása

20. § (1)[19] Az óvodai nevelés, az alap- és középfokú iskolai nevelés-oktatás, diákotthoni és kollégiumi nevelés-oktatás (a továbbiakban - az óvodai nevelés kivételével - együtt: alap- és középfokú nevelés-oktatás), valamint az alapfokú művészetoktatás központi irányítását - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a művelődési és közoktatási miniszter látja el.

(2)[20] A szakközépiskolában, a szakmunkásképző iskolában, valamint a szakiskolában folyó szakmai oktatás tekintetében a központi irányítást a munkaügyi miniszter - a képzés szakiránya szerint illetékes, valamint a képzésben érdekelt miniszterrel együttműködve - látja el.

21. §[21] Óvodát, alap- és középfokú iskolát, diákotthont és kollégiumot (a továbbiakban a diákotthon és a kollégium együtt: diákotthon), valamint alapfokú művészetoktatási intézményt a a helyi önkormányzatok, más jogi személyek, továbbá a természetes személyek létesíthetnek és tarthatnak fenn.

21/A. §[22] (1)[23] Óvoda, alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmény, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény működésének megkezdéséhez - a a helyi önkormányzatok által, továbbá a külföldön létesített nevelési-oktatási intézmények kivételével - engedély szükséges.

(2) Alap- és középfokú iskola, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény működése megkezdésének engedélyezéséhez a feladat ellátása tárgyi és személyi feltételeire egy évre szükséges pénzügyi biztosítékot kell igazolni.

(3)[24] Az engedélyezésről az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző dönt.

(4) A működés megkezdésének engedélyezése akkor tagadható meg, ha a nevelési-oktatási intézmény az azonos jellegű intézményekre előírt feltételeknek nem felel meg, továbbá ha a (2) bekezdésben előírt pénzügyi biztosítékot nem igazolták.

(5) A működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos ügyekben folytatott eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

22. §[25] (1) Az óvodai nevelés, az alap- és középfokú nevelésoktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás biztosításával összefüggő feladatok ellátásáról a törvény és külön jogszabály rendelkezései szerint a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője gondoskodik. A nem önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tekintetében e feladatokat a létesítő, illetőleg a fenntartó látja el.

(2) A jegyző, főjegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében ellátja a nevelési-oktatási intézmények működése törvényességének biztosításával, továbbá a jegyző a nem önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

(3) A jegyző a nem önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény működését felfüggeszti, illetve megtiltja, ha az azonos jellegű intézményekre előírt feltételekkel nem rendelkezik.

A felsőoktatási intézmények irányítása

23. § (1)[26] Az állami felsőoktatási intézményekben folyó felsőoktatás irányítását az állami felsőoktatási intézményeket közvetlenül irányító miniszterek (a továbbiakban: irányító miniszterek) - a képzésben érdekelt minisztereknek, országos hatáskörű szervek vezetőinek közreműködésével - látják el.

(2)[27]

(3)[28]

Egyedi megoldások, kísérletek engedélyezése

24. § A nevelő-oktató munka fejlesztése érdekében:

a) az óvodai nevelésben, valamint az alap- és középfokú nevelésben és oktatásban a művelődési miniszter a szakmai oktatás tekintetében a szakirány szerint illetékes miniszterrel egyetértésben, illetőleg

b)[29]

III. fejezet

A tanulók és a hallgatók

A tanulói jogviszony

25. § (1) A tanuló az alap- és középfokú iskolával, valamint az alapfokú művészetoktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban áll.

(2) A tanulói jogviszony a beírás napján jön létre.

(3) A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a (2) bekezdésben meghatározott időponttól, egyes jogait pedig csak az első tanév megkezdésétől gyakorolhatja.

26. § (1) Szünetel a tanulói jogviszonya a középfokú iskola tanulójának, ha a tanév folytatásától eltiltották.

(2) A tanuló, a tanulói jogviszony szünetelése alatt a tanulói jogviszonyon alapuló egyes jogokat külön jogszabály rendelkezései szerint gyakorolhatja.

27. § (1) A tanulói jogviszony megszűnik

a) az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállítása napján, illetőleg - ha a tanuló az általános iskolát nem végezte el - annak a tanévnek az utolsó napján, amelyben még tanköteles,

b) a középfokú iskolai tanulmányok befejező évfolyamát követő első vizsgaidőszak utolsó napján,

c) az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó évfolyamát követő vizsga letételének napján.

(2) Megszűnik a tanulói jogviszonya annak is, aki kimaradt, továbbá akit az iskolából kizártak.

(3) Külön jogszabály a tanulói jogviszony szünetelésének és megszűnésének egyéb eseteit is szabályozhatja.

A hallgatói jogviszony

28. §[30]

29. §[31]

30. §[32]

Eljárási rendelkezések

31. §[33] (1) A tanulói, hallgatói jogviszony keletkezése, illetőleg megszűnése tárgyában folytatott eljárásokra külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az ügyben hozott első fokú határozat ellen a törvény rendelkezései szerint fellebbezésnek van helye.

(2) A tanulói jogviszony keletkezése tárgyában hozott határozat ellen nem állami alap-, illetőleg középfokú iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény esetében akkor van helye fellebbezésnek, ha az iskolai nevelést, oktatást megbízás alapján látja el.

32. § (1) A tanulói és a hallgatói jogviszony tartama alatt a tanulók és a hallgatók egyéb ügyeiben folytatott eljárásokra a jogszabályok, illetőleg az iskolai szabályzatok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A hozott döntések ellen - a magatartás és szorgalom, valamint a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivitelével - külön jogszabályok rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye.

A tanulók és a hallgatók jogai és kötelességei

33. § (1) A tanuló és a hallgató joga, hogy

a) jelentkezzék diákotthonba, kollégiumba,

b) válasszon - érdeklődésének megfelelően - a választható tantárgyak, foglalkozások közül,

c) látogassa az iskola létesítményeit (könyvtárt, számítástechnikai központot, szertárt, laboratóriumot, tanműhelyt, sportpályát stb.), használja azokat a berendezéseket, eszközöket (gépeket, műszereket stb.), amelyek felkészülését előmozdítják, érdeklődését kielégítik,

d) részt vegyen a szakkörök, önképzőkörök, diákkörök munkájában,

e) tagja legyen az iskolai kulturális és sportköröknek, egyesületeknek,

f) utazási, kulturális és egyéb kedvezményekben részesüljön,

g) szociális támogatást, tanulmányi munkájáért ösztöndíjat kapjon, jutalomban részesüljön,

h) véleményt mondjon, javaslatot tegyen a nevelő-oktató munkával összefüggésben,

i) tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben,

j) választó és választható legyen a diákképviseletbe,

k) kérje az átvételét másik - azonos vagy más típusú - oktatási intézménybe.

(2) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában megjelölt kedvezményekről, illetőleg juttatásokról külön jogszabályok rendelkeznek.

(3) A tanuló és a hallgató kötelessége, hogy

a) részt vegyen a kötelező foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,

b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeinek,

c) tartsa meg a tanulmányi rendet, a gyakorlati oktatási hely munkarendjét és a nevelési-oktatási intézmény szabályzatainak rendelkezéseit,

d) őrizze meg, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt dolgokat, védje az intézmény létesítményeit, felszereléseit,

e) segítse elő a nevelési-oktatási intézmény feladatainak teljesítését, és őrizze jó hagyományait,

f) tanúsítson tiszteletet a pedagógusok, oktatók, valamint más iskolai dolgozók személye és munkája iránt, becsülje társait, fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá a nevelési-oktatási intézmény jó hírnevéhez.

A tanulók és a hallgatók fegyelmi felelőssége

34. § (1) Ha a tanuló vagy a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, indokolt írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

(2) Fegyelmi büntetésként kizárható

a) a tanuló - a tanköteles kivételével - és a hallgató az oktatási intézményből, továbbá

b) a középfokú iskolai tanuló - a tanköteles kivételével - külön jogszabály szerinti időre az iskolából és az iskolák meghatározott köréből, illetőleg az ország összes középiskolájából, szakmunkásképző iskolájából vagy középfokú oktatási intézményéből,

c) a hallgató az ország valamennyi felsőoktatási intézményéből.

(3) Fegyelmi büntetésként eltiltható

a) a középfokú iskolai tanuló - a tanköteles kivételével - a tanév folytatásától,

b) a hallgató - meghatározott időre - a tanulmányok folytatásától.

(4) A tanuló vagy a hallgató a kizáráson és az eltiltáson kívül - külön jogszabályok szerint, az egyes iskolafokokhoz, illetőleg intézménytípusokhoz igazodva - a következő fegyelmi büntetésekben részesíthető:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

d) az ösztöndíj csökkentése,

e) áthelyezés másik osztályba,

f) áthelyezés másik nevelési-oktatási intézménybe.

(5) A tanulót vagy a hallgatót indokolt esetben, a fegyelmi eljárás tartamára az oktatási intézmény látogatásától el lehet tiltani.

35. § (1) A fegyelmi eljárás során a tanulónak, a hallgatónak joga van arra, hogy meghallgassák, és lehetővé kell tenni, hogy védekezhessék.

(2) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha az oktatási intézménynek a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta három hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már eltelt.

(3) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye.

36. § A volt hallgatót - ha az államvizsga befejezése előtt olyan magatartást tanúsít, amely miatt a hallgatói jogviszony tartama alatt kizárásnak lenne helye -, az államvizsga folytatásától, illetőleg megkezdésétől az irányító miniszter meghatározott időre eltilthatja.

Anyagi felelősség

37. § (1) A tanuló és a hallgató az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben az oktatási intézménynek, diákotthonnak, illetőleg a gyakorlati oktatásban (szakmai gyakorlaton) való részvétel során a gazdálkodó szervezetnek, állami költségvetési szervnek, magánmunkáltatónak (a továbbiakban együtt: vállalatnak) jogellenesen okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

(2) Gondatlan károkozás esetén a tanuló és a hallgató felelőssége korlátozott; a kártérítés összegének megállapításakor a külön jogszabályban meghatározott mértéket kell alapul venni.

(3) Szándékos károkozás esetén a tanuló, illetőleg a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni.

(4) A tanuló és a hallgató a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, teljes anyagi felelősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.

(5) Ha a tanuló, illetőleg a hallgató belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni.

38. § (1) Ha a gyermeket az óvodai neveléssel, illetőleg a tanulót és a hallgatót az iskolai tanulmányok folytatásával összefüggésben, vagy a gyakorlati oktatásban (szakmai gyakorlaton) való részvétel során kár éri, a nevelési-oktatási intézmény, illetőleg a vállalat köteles a kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a nevelési-oktatási intézmény, vállalat, illetőleg társadalmi szervezet által szervezett foglalkozás (rendezvény, táborozás) során keletkezett kárért való felelősségre is alkalmazni kell.

39. § Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a polgári törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

IV. fejezet

A pedagógusok és az oktatók

A nevelési-oktatási intézmények pedagógusai és oktatói

40. § (1) Nevelési-oktatási intézményben pedagógus vagy oktató az lehet, aki

a) a munkakör betöltéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakképesítéssel rendelkezik,

b) a szakmai, pedagógiai és erkölcsi követelményeknek megfelel, továbbá

c)[34] alkalmas arra, hogy a gyermekeket, tanulókat, hallgatókat demokratikus, humanista szellemben nevelje és jövendő hivatásuk gyakorlására felkészítse.

(2)[35] A pedagógus-munkaköröket külön jogszabály határozza meg.

(3) A pedagógus - a munka törvénykönyvében a munkakörbe nem tartozó munka átmeneti ellátására megállapított kivétellel - csak olyan feladat elvégzésére kötelezhető, amely jogszabály rendelkezése szerint a nevelő-oktató munkával összefügg.

(4) A pedagógus és az oktató a munkaviszony, illetőleg nevelő-oktató munka végzésére irányuló egyéb jogviszony keretében végzett tevékenységével kapcsolatban, valamint a nevelési-oktatási intézményben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján nevelő-oktató munkát végző személy e tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

A pedagógusok és az oktatók jogai és kötelességei

41. § (1) A pedagógus és az oktató joga, hogy

a)[36] megválassza - a nevelési programok, nevelési és oktatási tervek, illetőleg a tantárgyi programok keretein belül - a tananyagot és az alkalmazott módszereket, a nevelő-oktató munka során tudományos meggyőződését kifejtse,

b) részt vegyen továbbképzésben, a nevelés-oktatás eredményességét szolgáló kísérletekben, tudományos kutatásokban, kutatási eredményeit közzétegye, és munkája során hasznosítsa,

c)[37] javaslatot tegyen a nevelési és oktatási tervek, a tantárgyi programok, a tananyag és a nevelés-oktatás módszereinek fejlesztésére,

d) véleményt nyilvánítson, illetőleg javaslatot tegyen a nevelési-oktatási intézmény ügyeiben,

e) értékelje a tanulók és a hallgatók tanulmányi munkáját, teljesítményét, magatartását,

f) részt vegyen a pedagógusok, illetőleg az oktatók testületeinek munkájában, a nevelési-oktatási intézmény vezetésében, a tisztségviselők megválasztásában,

g) megválasztása esetén tisztséget viseljen.

(2) A pedagógus és az oktató kötelessége, hogy

a)[38] nevelő-oktató munkáját legjobb tudása, valamint a nevelési programokban, a nevelési és oktatási tervekben, illetőleg a tantárgyi programokban foglalt követelmények szerint végezze, a tanulók és a hallgatók teljesítményét e követelmények alapján értékelje,

b) a gyermekek, tanulók és hallgatók emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben,

c)[39] szakmai, pedagógiai ismereteit, általános műveltségét és a közéletben való tájékozottságát folyamatosan fejlessze,

d) a diákképviseleti szervekkel, továbbá óvodában, alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményben a szülők közösségével és a családdal is működjék együtt, kérésükre a nevelés-oktatás kérdéseiről adjon tájékoztatást.

V. fejezet

A szülők

42. § (1) A gyermek, illetőleg a tanuló szülőjének, gondozójának, illetőleg törvényes képviselőiének (a továbbiakban együtt: szülőjének) joga, hogy

a) az óvoda vagy az iskola munkájáról tájékoztatást kapjon,

b) a nevelés, oktatás kérdéseiben a pedagógusoktól tájékoztatást, tanácsot kérjen,

c) az óvoda, az iskola működésével kapcsolatban véleményt nyilvánítson, illetőleg javaslatot tegyen, a nevelőmunkában közreműködjék,

d) képviselői útján az intézmény vezetésében részt vegyen.

(2) A szülő kötelessége, hogy

a) a gyermeket, tanulót a feladatai teljesítésére nevelje,

b) cselekvően támogassa az óvodát, az iskolát nevelési feladatai ellátásában,

c) a családi neveléssel segítse a társadalmi értékek megismerését és megbecsülését.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÓVODAI NEVELÉS

43. § (1) Óvodai nevelésre - általában hároméves korától az iskolába lépésig - valamennyi gyermek jogosult.

(2) A testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos gyermekek nevelését ellátó óvodák a fogyatékosság jellegét és mértékét is figyelembe veszik.

(3) Kötelező az óvodai nevelésben való részvétele annak a gyermeknek, akinek fejlődését a családi nevelés nem tudja kielégítően biztosítani.

(4)[40] Az óvodai felvételről első fokon az óvoda vezetője dönt. A döntés ellen - az (5) bekezdésben meghatározott korlátozással - fellebbezésnek van helye önkormányzat által fenntartott óvoda esetében a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, főjegyzőjéhez, más szerv által fenntartott óvoda esetében pedig a fenntartóhoz. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott óvodába való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az óvoda hatósági ellenőrzését ellátó jegyző bírálja el.

(5)[41] A nem állami óvodába való felvételt megtagadó döntés ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha az intézmény az óvodai nevelést megbízás alapján látja el,

(6)[42] Az óvodáskorú gyermekekről nyilvántartást kell vezetni.

44. § Az óvoda a családi neveléssel együtt megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését, gondoskodik testi neveléséről és felkészíti az iskolai életmódra. Az iskolába lépés időpontjának megállapításához - folyamatos megfigyelés alapján, figyelembe véve az egészségügyi vizsgálatok megállapításait - véleményezi gyermek fejlettségét.

45. § Az óvodai nevelés nevelési program alapján történik.

46. § (1) Az óvoda élén óvodavezető áll; vezetői munkáját egyéni felelősséggel, helyettesek közreműködésével végzi.

(2)[43] Az óvodavezetői állást az óvoda fenntartója által kiírt nyilvános pályázat alapján kell betölteni. Az óvodavezető tekintetében a munkáltatói jogokat a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése gyakorolja.

(3)[44] Az óvodavezetői megbízás - a három vagy annál kevesebb csoportból álló óvodák vezetői kivételével - öt tanévre szól. A megbízás újabb öt tanévre több alkalommal meghosszabbítható. A megbízás, valamint a pályázati eljárás szabályait külön jogszabály állapítja meg. Az óvodavezető személyének kiválasztásában a nevelőtestület és az érdekképviseleti szervek részvételét biztosítani kell.

47. § (1) A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

(2) A nevelőtestület az óvoda egészét érintő - külön jogszabályban meghatározott - nevelési kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

48. § (1) Az óvodában az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok szakmai közösségeiként munkaközösségek szervezhetők.

(2) A munkaközösségek elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben működnek közre az óvoda vezetésében, valamint a nevelőmunka tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Jogszabályban meghatározott ügyekben döntenek, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörük van.

49. § A szülők közösségeik (szülői munkaközösségek), illetőleg képviselőik (testületeik) útján részt vesznek az óvoda életében, vezetésében. Testületeik jogszabályban meghatározott ügyekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkeznek.

49/A. §[45] Az óvodavezetői állás betöltésére, a megbízásra, a vezető-helyettesekre, a nevelőtestületre, a szakmai munkaközösségekre és a szülők közösségére vonatkozó rendelkezéseket a a helyi önkormányzatok, az állami költségvetési szervek, valamint a gazdálkodó szervezetek által fenntartott óvodák tekintetében kell alkalmazni.

HARMADIK RÉSZ

AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS

I. fejezet

A tankötelezettség

50. § (1) A gyermek általában attól a naptári évtől tanköteles, amelyben a hatodik életévét - külön jogszabályban meghatározott időpontig - betölti. A tankötelezettség kezdetének időpontját a gyermek fejlettsége alapján kell megállapítani.

(2) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti.

(3) A testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos tanuló tankötelezettsége egy vagy két tanévvel meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

51. § (1)[46] A tankötelezettség kezdetéről - az óvoda, illetőleg a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján - első fokon a lakóhely szerint illetékes jegyző dönt.

(2)[47] Az óvodába nem járó gyermeknek az iskolai életmódra való felkészítéséről a lakóhely szerint illetékes jegyző által kijelölt óvoda vagy általános iskola gondoskodik.

(3) Kötelező az iskolai előkészítő foglalkozáson való részvétele annak a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermeknek, akinek az iskolába lépéshez szükséges fejlettségét az óvodai nevelés nem tudta biztosítani.

52. § (1) A tankötelezettséget általános iskolában, ennek elvégzése után középfokú iskolában lehet teljesíteni. Indokolt esetben - engedéllyel -a tankötelezettség jogszabályban meghatározott más oktatásban való részvétellel is teljesíthető.

(2) Az a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermek, akinek egészségi és személyiségállapota miatt a fogyatékosságának megfelelő általános iskolában való nevelése-oktatása indokolt, tankötelezettségét - külön jogszabály rendelkezései szerint - a kijelölt általános iskolában teljesíti.

(3) A tankötelezettségnek a tanuló az iskolai, illetőleg más oktatásban való részvételével tesz eleget, A tankötelezettség teljesítéséért a szülő a felelős.

(4) A tanköteles gyermekekről nyilvántartást kell vezetni.

53. § (1) Azt a tankötelest, aki az általános iskolát elvégezte és középfokú iskolába nem jár, illetőleg más oktatásban nem vesz részt, indokolt esetben a tankötelezettség teljesítése alól fel lehet menteni.

(2) Az iskolai nevelés-oktatás szempontjából képezhetetlen tanköteles gyermeket a tankötelezettség teljesítése alól fel kell menteni.

54. § (1)[48] A tankötelezettség teljesítésének az 52. § (1) bekezdésében említett engedélyezésével, valamint a tankötelezettség időtartamának meghosszabbításával, illetőleg a felmentéssel kapcsolatos ügyekben első fokon az illetékes iskola igazgatója, másodfokon a lakóhely szerint illetékes jegyző dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben folytatott eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

II. fejezet

Az iskolai nevelés-oktatás közös szabályai

55. § (1)[49] Az iskolai nevelés-oktatás a nevelési és oktatási tervek, illetőleg a felsőoktatásban a tantervek és a tantárgyi programok alapján történik.

(2) Az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményben, valamint az alapfokú művészetoktatási intézményben tanító pedagógus a jogszabályok keretei között a nevelési és oktatási terveket a helyi körülményeknek, a tanulók fejlettségének megfelelően alkalmazhatja.

56. § Az iskolai nevelés-oktatás nappali, esti vagy levelező tagozaton, illetőleg egyéb formákban folyhat.

57. § (1) Az iskolában elméleti és gyakorlati oktatás folyik.

(2) A gyakorlati oktatás gyakorlati foglalkozásokon, valamint vállalatnál, illetőleg az iskolában szervezett szakmai gyakorlatokon történik.

58. § (1) Az iskolák a gyakorlati oktatási feladatoknak iskolai tanműhelyben, laboratóriumban, gyakorlóterületen vagy vállalati tanműhelyben, gyakorlóhelyen, illetve egyéb munkahelyen - vállalatokkal együttműködve - tesznek eleget.

(2) A vállalatnál szervezett gyakorlati oktatás feltételeiről, valamint a tanulókat és a hallgatókat megillető juttatásokról - külön jogszabályok rendelkezései szerint - a vállalat gondoskodik.

(3) A vállalatoknál folyó gyakorlati oktatásra, továbbá az iskola és a vállalat együttműködésére vonatkozó rendelkezéseket a Minisztertanács állapítja meg.

59. § Az iskola a közvetlen társadalmi környezet közreműködésével végzi a nevelést és az oktatást, szervezi a tanulók és a hallgatók nevelési célú - társadalmilag hasznos - munkáját, segíti szabadidejük kulturált eltöltését szoros kapcsolatban a közművelődési és sportintézményekkel, valamint az ifjúsági szervezetekkel.

60. §[50] (1) Ha a tanuló az általános iskola, a középfokú iskola vagy az alapfokú művészetoktatási intézmény, illetőleg a hallgató a felsőoktatási intézmény két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben teljesíti, a tanulmányi idő számára megrövidíthető.

(2) A tanuló külön jogszabályok, a hallgató a felsőfokú oktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatának rendelkezései szerint felmenthető a kötelező foglalkozásokon való részvétel, illetőleg mentesíthető meghatározott tantárgyak tanulása vagy adott tantárgyból a vizsgakötelezettség alól.

61. § Az oktatási intézmények tanulói vagy hallgatói közé felvétel, átvétel, illetőleg a megszakított tanulmányok folytatása útján, vagy jogszabályban megállapított egyéb módon lehet jutni.

62. § (1)[51] Az iskolába az vehető fel, aki az oktatási fokra, az intézménytípusba, a tagozatra, illetőleg az évfolyamra való felvétel feltételeinek megfelel.

(2) A felvétel jelentkezés alapján történik. A jelentkezésről és a felvételi eljárásról külön jogszabályok rendelkeznek.

63. §[52] (1) A neveléssel és az oktatással, az iskolai élettel, valamint az iskola és társadalmi környezete közötti kapcsolatokkal összefüggő, továbbá külön jogszabályokban meghatározott ügyekben a tanulók, hallgatók közösségei, illetőleg a diákönkormányzati szervek - a jogszabályok rendelkezései szerint - döntési, egyetértési, véleményező, illetőleg javaslattevő jogkörrel rendelkeznek.

(2) A tanulók vagy hallgatók nagyobb csoportjait, illetőleg az iskola egész diákközösségét érintő kérdésekben a tanulókat, hallgatókat a diákönkormányzati szervek képviselik.

Az alap- és középfokú iskolák vezetői és közösségei

64. § (1) Az alap- és középfokú- iskola élén igazgató áll; vezetői munkáját egyéni felelősséggel, helyettesek közreműködésével végzi.

(2)[53] Az igazgatói állást az iskola fenntartója által kiírt nyilvános pályázat alapján kell betölteni. Az igazgató tekintetében a munkáltatói jogokat a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése gyakorolja.

(3)[54] Az igazgatói megbízás öt tanévre szól. A megbízás újabb öt tanévre több alkalommal meghosszabbítható. A megbízás, valamint a pályázati eljárás szabályait külön jogszabály állapítja meg. Az igazgató személyének kiválasztásában a nevelőtestület és az érdekképviseleti szervek részvételét biztosítani kell.

65. § (1) A nevelőtestület az alap- és középfokú iskola pedagógusainak közössége; nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

(2) A nevelőtestület - külön jogszabályokban meghatározott - az iskola egészét érintő nevelési-oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben, továbbá a tanulók meghatározott fegyelmi ügyeiben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

66. § (1) Az iskolában az azonos tantárgyat vagy tantárgycsoportot tanító, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok szakmai közösségeiként munkaközösségek szervezhetők.

(2) A munkaközösségek elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben működnek közre az iskola vezetésében, valamint részt vesznek a nevelőoktató munka tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Jogszabályban meghatározott ügyekben döntenek, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörük van.

67. § A szülők közösségei (szülői munkaközösségek), illetőleg képviselői (testületeik) részt vesznek az alap- és középfokú iskola életében és vezetésében. Testületeik - jogszabályban meghatározott ügyekben - döntési, egyébként javaslattevő és véleményező jogkörrel rendelkeznek.

68. § (1)[55] Az iskolatanács alapvető feladata az iskolát segítő társadalmi erők összefogása. Az alap- és középfokú iskola működésében érdekelt gazdálkodó szervezetek, állami költségvetési szervek, társadalmi szervezetek (a továbbiakban együtt: érdekelt szervek) meghatározott feladatok ellátásával segítik az intézmény munkáját.

(2) Az iskolatanács tagjai az érdekelt szerveknek, az iskola pedagógusainak, egyéb dolgozóinak, tanulóinak és a szülőknek a képviselői.

(3) Az iskolatanácsnak jogszabályban meghatározott - elsősorban a helyi nevelési rendszert és az iskolafejlesztést, továbbá az iskola és az erdekeit szervek együttműködését érintő - ügyekben véleményező és javaslattevő, az iskolának nyújtott társadalmi támogatás felhasználása tekintetében pedig döntési jogköre van.

68/A. §[56] Az iskolaigazgatói állás betöltésére, a megbízásra, az igazgatóhelyettesekre, a nevelőtestületre, a szakmai munkaközösségekre, a szülők közösségére és az iskolatanácsra vonatkozó rendelkezéseket a a helyi önkormányzatok, az állami költségvetési szervek, valamint a gazdálkodó szervezetek által fenntartott alap- és középfokú iskolák tekintetében kell alkalmazni.

III. fejezet

Az alapfokú iskolai nevelés-oktatás

Az általános iskola

69. §[57] Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.

70. § (1) Az általános iskola kialakítja a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és igényeket, megalapozza az általános műveltséget és a tudományos világnézetet. Gondoskodik a különböző képességű, illetőleg az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről.

(2) Az általános iskolának nyolc évfolyama van.

(3) A testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos tanulók nevelését és oktatását ellátó általános iskolák tevékenységük során a fogyatékosság jellegét és mértékét is figyelembe veszik; előkészítő foglalkozást szervezhetnek.

71. § (1) A gyermeket elsősorban abba az általános iskolába kell felvenni, amelynek körzetében lakik.

(2)[58] Ha a szülő nem az (1) bekezdésben meghatározott iskolába kívánja beíratni gyermekét, a felvételről első fokon a választott iskola igazgatója, másodfokon - a 31. § (2) bekezdésében foglalt korlátozással - az önkormányzat által fenntartott iskola esetében a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzőj, nem önkormányzat által fenntartott iskola esetében pedig a fenntartó dönt. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott általános iskolába való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az iskola hatósági ellenőrzését ellátó jegyző bírálja el. A szülő igényét méltányosan kell elbírálni.

(3)[59] Nemzetiséghez tartozó gyermeket az anyanyelvén, illetőleg az anyanyelvét oktató állami iskolába, valamint a nevelést, oktatást megbízás alapján ellátó iskolába fel kell venni.

(4) Ha a tanulót külön jogszabály rendelkezései szerint a fogyatékosságának megfelelő általános iskolába áthelyezték, a részére kijelölt iskolába kell felvenni.

71/A. §[60] A negyedik évfolyam elvégzése után az alapfokú iskolai tanulmányok alapfokú nevelési-oktatási feladatokat ellátó gimnáziumban is folytathatók.

72. § A nyolcadik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít, és középfokú iskolába való jelentkezésre jogosít.

A tanulók jogai

73. § Az általános iskolai tanuló joga - a 33. § (1) bekezdésében foglaltakon túl -, hogy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában és a nevelési-oktatási intézmény tevékenységeinek irányításában.

A tanulók kedvezményei

74. § Az általános iskolák tanulóit a 33. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - külön jogszabályban megállapított feltételekkel - kedvezmények illetik meg.

IV. fejezet

A középfokú iskolai nevelés-oktatás

A középfokú iskolai nevelés-oktatás célja és feladatai

75. § (1)[61] A középfokú iskolai nevelés-oktatás célja, hogy bővítse a tanulóknak az általános iskolában szerzett ismereteit, fejlessze képességeit, gondoskodjék a testi fejlődésükről, s jól megalapozott általános és szakmai ismeretek nyújtásával felkészítse őket a választott foglalkozás gyakorlati művelésére, illetőleg a magasabb szintű tanulmányok folytatására.

(2) A testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos tanulókat a középfokú iskolák a fogyatékosság jellegét és mértékét is figyelembe véve oktatják.

A középfokú iskolák

76. § (1) A középfokú iskolai nevelés-oktatás a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban (a továbbiakban együtt: középiskolákban), a szakmunkásképző iskolákban, valamint a szakiskolákban folyik.

(2) A szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai és a szakiskolai (a továbbiakban együtt: középfokú szakoktatási intézményi) nevelés-oktatás a társadalom szükségleteinek, valamint a népgazdaság igényeinek megfelelő szakterületeken, külön jogszabályban meghatározott szakokon, illetőleg szakmákban folyhat.

A gimnázium

77. § (1)[62] A gimnázium általános műveltséget nyújt, felkészít felsőfokú továbbtanulásra, valamint előkészít a gimnáziumi tanulmányok befejezése utáni munkába állásra. A gimnáziumban - egyedi megoldásként - alapfokú nevelés-oktatás is folyhat.

(2)[63] A gimnáziumnak négy, illetőleg ha alapfokú nevelési-oktatási feladatokat is ellát, legfeljebb nyolc évfolyama van.

(3) A gimnázium a tanulók pályaválasztásának segítéséről, egyéni érdeklődésének kielégítéséről, képességeinek kibontakoztatásáról és munkába állásának előkészítéséről - a helyi igényeket és lehetőségeket figyelembe véve - választható elméleti, illetőleg gyakorlati tantárgyak oktatásával is gondoskodik.

(4) A munkába állás előkészítése munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzését segítő előképzéssel, illetőleg képesítést is nyújtó képzéssel történik.

78. § (1)[64] A tanuló a gimnázium utolsó évfolyamának elvégzése után érettségi vizsgát, a gyakorlati tantárgyból záróvizsgát tehet.

(2) A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít.

(3) A gimnáziumban szerzett záróvizsga-bizonyítvány a munkaköri képesítést nyújtó képzésben - jogszabályban meghatározott - tanulmányi időbeszámításra jogosít, illetőleg a feltüntetett munkakör betöltésére képesít.

A szakközépiskola

79. § (1) A szakközépiskola általános műveltséget, technikusképesítést, szakmunkásképesítést, illetőleg egyéb szakképesítést nyújt, valamint felkészít - elsősorban a szakirányú - felsőfokú továbbtanulásra.

(2) A szakközépiskolának négy, illetőleg öt évfolyama van.

80. § (1) A tanuló a szakközépiskola negyedik évfolyamának sikeres elvégzése után a képzési szaknak megfelelő érettségi-képesítő vizsgát, illetőleg érettségi vizsgát, az ötödik évfolyam elvégzése után pedig technikusképesítő vagy más szakmai képesítő vizsgát tehet.

(2) Ha a szakközépiskola tanulója a negyedik évfolyam elvégzése után nem tesz érettségi-képesítő vizsgát, szakmai vizsgát tehet.

(3) A szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvány szakmunkás-munkakör, illetőleg egyéb szakképesítéshez kötött munkakör betöltésére, a képesítő bizonyítvány pedig technikusi, illetőleg jogszabályban meghatározott más munkakör betöltésére képesít.

(4) A szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvány, illetőleg érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít.

81. §[65] A szakközépiskolában - külön jogszabályban megállapított ideig tartó kiegészítő képzés és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után - szakmai vagy szakmunkásvizsgát tehet az, aki a gimnázium, illetőleg valamely eltérő szakirányú szakközépiskola utolsó évfolyamát elvégezte.

A szakmunkásképző iskola

82. § (1) A szakmunkásképző iskola szakmunkásképesítést nyújt.

(2) A szakmunkásképző Iskolának három évfolyama van.

(3) A tanuló a harmadik évfolyam sikeres elvégzése és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után szakmunkásvizsgát tehet.

(4) A szakmunkásvizsga sikeres letételével szerzett szakmunkás-bizonyítvány a tanult szakmában szakmunkás-munkakör betöltésére képesít.

83. §[66] Aki a gimnázium, illetőleg valamely eltérő szakirányú szakközépiskola utolsó évfolyamát elvégezte, a szakmunkásképző iskolában - külön jogszabályban megállapított ideig tartó kiegészítő képzés és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után - szakmunkásvizsgát tehet.

A szakiskolák

84. § (1) Az egészségügyi szakiskola egészségügyi szakképesítést nyújt.

(2) Az egészségügyi szakiskolának három évfolyama van.

(3) A tanuló a harmadik évfolyam sikeres elvégzése után képesítő vizsgát tehet.

(4) Az egészségügyi szakiskolában szerzett bizonyítvány jogszabályban meghatározott egészségügyi munkakörök betöltésére képesít.

85. § (1) A gépíró és gyorsíró szakiskola általános gépírói és gyorsírói szakképesítést nyújt.

(2) A gépíró és gyorsíró szakiskolának két évfolyama van.

(3)[67] A tanuló a második évfolyam sikeres elvégzése után szakmai minősítő vizsgát tehet.

(4) A gépíró és gyorsíró szakiskolában szerzett bizonyítvány gépíró és gyorsíró-munkakör betöltésére képesít.

86. §[68] (1) A speciális szakiskola a többi középfokú iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára a képességeiknek megfelelő szakmákban, más fiatalok számára az elméleti ismereteket kevésbé igénylő szakokon, szakmákban, továbbá a betanított munkakörökben való elhelyezkedést elősegítő szakképesítést nyújt, illetőleg felkészít az életkezdésre, a családi életre.

(2) A speciális szakiskolának egy, illetőleg két évfolyama van.

(3) A tanuló a szakmai képzésben folytatott tanulmányainak sikeres elvégzése után szakmai vizsgát tehet.

(4) A speciális szakiskolában a szakmai képzésben szerzett bizonyítvány szakmunkás-, betanított munkás- vagy más képesítéshez kötött munkakör betöltésére képesít.

(5) Az életkezdésre, a családi életre felkészítő képzésben a tanulmányok sikeres elvégzése után a speciális szakiskola a tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítványt ad ki.

Felvétel középfokú iskolába

87. § (1) Középfokú iskola első évfolyamára az vehető fel, aki

a) alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b) a tizenhetedik életévét a felvétel naptári évében még nem tölti be, és

c) az általános egészségügyi követelményeknek, illetőleg szakoktatási intézménybe való jelentkezés esetén ezen felül még a választott szakmára vagy szakirányra meghatározott egészségügyi követelményeknek is megfelel.

(2) Szakközépiskolába, illetőleg szakmunkásképző iskolába kiegészítő képzésre csak azt lehet felvenni, aki huszadik életévét a felvétel naptári évében még nem tölti be.

(3) Jogszabály a felvételi korhatárt megállapító rendelkezések alól kivételt engedélyezhet, illetőleg a felvételt eredményes felvételi vizsgához, szakoktatási intézménybe való felvétel esetén szakmai alkalmassági vizsgához is kötheti.

(4)[69] Nem állami középfokú iskolába való felvétel esetében a felvételi korhatárt megállapító és a felvételi vizsgát korlátozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha az oktatási intézmény az iskolai nevelést, oktatást megbízás alapján látja el.

88. § Szakmunkásképző iskolába és speciális szakiskolába való felvételhez - ha a tanuló gyakorlati oktatására szövetkezetnél vagy magánmunkáltatónál kerül sor - az említettek javaslata is szükséges.

89. §[70] A középfokú iskolába való felvételről első fokon az iskola igazgatója, másodfokon - a 31. § (2) bekezdésében foglalt korlátozással - önkormányzat által fenntartott iskola esetében a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, nem önkormányzat által fenntartott iskola esetében pedig a fenntartó dönt. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott középfokú iskolába való felvételt megtagadó elő fokú határozat elleni fellebbezést az iskola hatósági ellenőrzését ellátó jegyző bírálja el.

A tanulók jogai

90. § (1) A középfokú iskolai tanuló joga - a 33. § (1) bekezdésében foglaltakon túl -, hogy

a) véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,

b) szervezett formában véleményt nyilvánítson Ez őt nevelő-oktató pedagógusok munkájáról,

c) képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában és a nevelési-oktatási intézmény tevékenyeségeinek irányításában,

d) kezdeményezze szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, sportkörök létrehozását,

e) részt vegyen politikai és társadalmi szervezetek munkájában s ezekben tisztséget töltsön be,

f) jogszabályban meghatározott feltételekkel tagja legyen iskolán kívüli szakmai, kulturális, sport- és más egyesületeknek, köröknek és kluboknak, részt vegyen ilyenek alapításában s ezekben tisztséget viseljen,

g) tanulmányi szerződést kössön.

(2) A középfokú iskola tanulója - jogszabály rendelkezései szerint, meghatározott feltételekkel - más típusú középfokú iskolában folytathatja tanulmányait.

91. § A szakmunkásképző iskolában és szakiskolában végzettek külön jogszabály rendelkezései szerint középiskolában folytathatják tanulmányaikat.

Juttatások, kedvezmények

92. § A középfokú iskolák nappali tagozatának tanulóit a 33. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - külön jogszabályokban megállapított feltételekkel - juttatások, kedvezmények illetik meg.

A pedagógusok

93. § Jogszabály az egyes középfokú iskolai pedagógus-munkakörök betöltésére vonatkozóan - a 40. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - további követelményeket állapíthat meg.

V. fejezet

A felsőfokú iskolai nevelés-oktatás

A felsőoktatás célja és feladatai

94. §[71]

95. §[72]

96. §[73]

A felsőoktatási intézmények együttműködése

97. § (1)[74]

(2)[75] A felsőoktatási intézmények együttműködésük -különösen az oktatási, tudományos, kulturális, anyagi és szociális erőforrások közös hasznosításának - elősegítésére társulásokat és regionális tanácsokat hozhatnak létre.

A felsőoktatás szintjei

98. §[76]

99. §[77]

100. §[78]

101. §[79]

Felvétel felsőoktatási intézménybe

102. § (1)[80]

(2)[81] A felsőoktatási intézmény a felvételt egyes szakokon további feltételhez, különösen munkaviszonyhoz, meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, illetőleg iskolai végzettséghez kötheti.

(3)[82] Jogszabályban meghatározott esetben az iskolai végzettség, a felvételi, illetőleg az alkalmassági vizsga vagy annak egy része alól felmentés adható. A felsőoktatási intézmény egyes szakok, illetőleg a jelentkezők meghatározott köre tekintetében a felvételi vizsgát mellőzheti.

(4)[83] A nem állami felsőoktatási intézmény a felvétel feltételeit az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

103. §[84] (1) A felsőoktatási intézménybe való felvételről - állami intézményben a felvételi vizsgák eredményei és a felvételről szóló külön jogszabályban meghatározott tényezők figyelembevételével kialakult sorrendnek megfelelően - a felsőoktatási intézmény dönt.

(2) A felsőoktatási intézménynek a felvételt megtagadó döntése ellen jogszabálysértés esetén lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezést a felsőoktatási intézmény vezetője bírálja el; döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

A hallgatók jogai

104. §[85]

105. §[86]

Juttatások, kedvezmények

106. §[87]

Az oktatás költségei

107. § (1)[88] Az állami felsőoktatási intézményben ha az alapképzés nem ingyenes, a hallgató - külön jogszabály rendelkezései szerint - tandíjat fizet.

(2)[89] Az állami felsőoktatási intézményekben a továbbképzés költségeit - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a hallgatók viselik.

(3)[90]

Szakok és képzési dokumentumok

108. § (1)[91]

(2)[92] Az alapképzésben az egyes szakokon folyó képzés célját, az alapvető oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait és követelményeit a tantervek, az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó tananyagot pedig a tantárgyi programok határozzák meg.

(3)[93]

Az egyetemi és a főiskolai oklevél

109. §[94]

110. §[95]

Tudományos fokozat, cím, illetőleg díszoklevél adományozása

111. § (1)[96]

(2)[97]

(3)[98] Az egyetem - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával - Sub auspiciis praesidis Rei Publicae kitüntetéssel avathatja doktorrá azt, aki az adományozás külön jogszabályban meghatározott feltételeinek megfelel.

(4)[99]

112. §[100]

113. §[101]

Az oktatók

114. §[102]

115. §[103]

116. §[104]

A felsőoktatási intézmények létesítése és szervezete

117. §[105]

118. §[106]

119. §[107]

120. §[108]

A felsőoktatási intézmények önállósága

121. §[109]

A felsőoktatási intézmény vezetése és testületei

122. §[110]

123. § (1)[111] A felsőoktatási intézményekben működő tanácsok összetételét, ezen belül a választott és a meghívott személyek arányát, a tanácsok létrehozásának és működésének rendjét, továbbá hatáskörüket - a jogszabályok keretei között - a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(2)[112] Az intézményi tanács tagjai a felsőoktatási intézmény vezető tisztségviselői, az oktatók, az egyéb feladatot ellátó dolgozók és a hallgatók képviselői, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott más személyek.

(3)[113] A felsőoktatási intézmény testületeiben a képzésben érdekelt szervek képviselőinek, továbbá a tudományos és a gyakorlati élet megbecsült szakembereinek megfelelő részvételét biztosítani kell.

(4)[114]

A felsőoktatási intézmények és a szervezeti egységek vezetői

124. §[115]

125. §[116] (1) A rektort az egyetemi tanárok közül a köztársasági elnök, az állami főiskola főigazgatóját az egyetemi és a főiskolai tanárok, valamint az egyetemi docensek közül az irányító miniszter, nem állami főiskola főigazgatóját pedig a létesítő bízza meg, illetőleg menti fel.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény vezetőjének megbízása öt évig terjedhet. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható.

126. §[117]

127. §[118]

VI. fejezet

A felnőttek iskolai oktatása

Általános rendelkezések

128. § A felnőttek oktatására a törvény rendelkezései - a jelen fejezetben foglald eltérésekkel - irányadók.

129. § (1) Általános iskolai, középiskolai, egyetemi és főiskolai végzettséget a felnőttek oktatásának sajátos követelményeihez igazodó oktatási formák keretében is lehet szervezni.

(2) Az általános iskolai, a gimnáziumi, továbbá kivételesen a szakközépiskolai, illetőleg az egyetemi vagy főiskolai végzettség egyéni felkészülés alapján - az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével - is megszerezhető.

130. § (1)[119] A felnőttek oktatása az állami iskolai rendszerű oktatásban az állami oktatási intézmények külön tagozatain és az e célra létesített önálló állami intézményekben, a felsőfokú oktatás konzultációs központokban is (a továbbiakban együtt: dolgozók iskoláiban) történhet.

(2) A dolgozók iskolái gazdálkodó szervezeteknél, továbbá a fegyveres erőknél, illetőleg a fegyveres testületeknél is létesíthetők, ha azok az oktatás feltételeiről gondoskodnak.

131. § Ha e fejezet másképp nem rendelkezik, a dolgozók iskoláiba való felvételre a nappali oktatásra (tagozatra) való felvétel szabályait kell alkalmazni.

A dolgozók általános iskolája

132. § (1) A dolgozók általános iskolai oktatása szakképzéssel együtt is szervezhető.

(2) A dolgozók általános iskolájában ifjúsági és felnőttosztályok működhetnek.

(3) A dolgozók általános iskolájában a képzési időt - a dolgozók élet- és munkakörülményeihez igazodva - külön jogszabály határozza meg.

Felvétel a dolgozók általános iskolájába

133. § (1)[120] Ifjúsági osztályba az vehető fel, akinek a tankötelezettsége megszűnt, a huszadik életévét azonban még nem töltötte be, továbbá az a tanköteles is, akit - kivételesen, külön jogszabály alapján - a tankötelezettségének teljesítésére a dolgozók általános iskolájába irányítottak át. Az átirányításról első fokon - a szülő meghallgatása után - az általános iskola nevelőtestülete, másodfokon az intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője dönt.

(2) Felnőttosztályba az vehető fel, aki a huszadik életévét betöltötte.

A dolgozók gimnáziuma

134. § (1) A dolgozók gimnáziuma általános műveltséget nyújt, valamint felkészít felsőfokú továbbtanulásra.

(2) A tanuló a negyedik évfolyam elvégzése után érettségi vizsgát tehet.

Felvétel a dolgozók gimnáziumába

135. § A dolgozók gimnáziumának első évfolyamára az vehető fel, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

A dolgozók szakközépiskolája

136. § A dolgozók négy évfolyamos szakközépiskolája középiskolai végzettséget és meghatározott területeken szakképesítést nyújt.

137. § (1) A dolgozók három évfolyamos szakközépiskolája a szakmunkásbizonyitvánnyal, illetőleg a szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők számára kiegészítő képzés keretében általános műveltséget nyújt.

(2) A tanuló a harmadik évfolyam sikeres elvégzése után érettségi vizsgát tehet.

(3) A szakközépiskola az érettségi vizsga és a szakmai képesítést tartalmazó bizonyítvány alapján szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítványt ad ki.

138. § (1) A dolgozók két évfolyamos szakközépiskolája az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára, kiegészítő képzés keretében szakképesítést nyújt.

(2) A tanuló a második évfolyam sikeres elvégzése után képesítő vizsgát tehet.

(3) A szakközépiskola a képesítő vizsga és az érettségi bizonyítvány alapján szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítványt ad ki.

139. § A technikusképzést folytató szakközépiskola az érettségi bizonyítvánnyal és a szakiránynak megfelelő szakképesítéssel rendelkezők számára - külön jogszabályban meghatározott ideig tartó képzés alapján - technikusképesítést nyújt.

Felvétel a dolgozók szakközépiskoláiba

140. § (1) A dolgozók négy éves szakközépiskolájának első évfolyamára az vehető fel, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

(2) A dolgozók három, illetőleg két évfolyamos szakközépiskolájának első évfolyamára és a technikusképzésre való felvétel feltétele a képzésre meghatározott iskolai végzettség, illetőleg szakképzettség.

(3) Jogszabály a szakközépiskolai felvételt meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, meghatározott munkakörben való foglalkoztatáshoz, munkáltatói javaslathoz és egyéb feltételhez is kötheti.

Az oktatás költségei

141. § (1) A dolgozók szakközépiskoláiban a második és további szakképzettség megszerzésének költségeit - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tanulók viselik.

(2) A dolgozók iskoláiban a felsőfokú oktatás költségeinek viselésére a 107. § (1)-(2) bekezdésének rendelkezései irányadók.

(3) A munkáltató a dolgozó közép- és felsőfokú képzésének költségeit - külön jogszabály rendelkezései szerint - átvállalhatja.

A tanulók, hallgatók jogai

142. §[121] A dolgozók iskoláinak tanulóira, hallgatóira a 33. § (1) bekezdése a) és g) pontjának hatálya nem terjed ki, a 33. § (1) bekezdésének f) pontjában megjelölt kedvezményekben pedig a dolgozók iskoláinak önálló keresettel nem rendelkező tanulói, hallgatói részesülnek.

Kedvezmények

143. § A dolgozók iskoláinak azokat a tanulóit, hallgatóit, akiket munkaviszony, illetőleg szövetkezeti tagsági viszony alapján foglalkoztatnak, a külön jogszabályokban megállapított kedvezmények illetik meg.

VII. fejezet

Az alapfokú művészetoktatás

Zeneiskola

144. § (1) A zeneiskola alapfokú művészetoktatási intézmény.

(2) A zeneiskola megalapozza a zenei műveltséget, felkészít a zene művelésére, előkészít a szakirányú továbbtanulásra.

(3) A zeneiskolai oktatás előképzőn, alapfokú és továbbképző évfolyamokon történik.

145. § (1)[122] Állami zeneiskolába az vehető fel, aki a tanulmányok folytatásához szükséges adottságokkal rendelkezik.

(2) A felvétel - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - vizsga alapján történik.

(3)[123] A felvételről első fokon az igazgató, másodfokon - a 31. § (2) bekezdésében foglalt korlátozással - az önkormányzat által fenntartott zenei iskola esetében a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, nem önkormányzat által fenntartott iskola esetén pedig a fenntartó dönt. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott zeneiskolába való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az intézmény hatósági ellenőrzését ellátó jegyző bírálja el.

146. § Az alapfokú évfolyamok elvégzéséről szóló bizonyítvány továbbképző évfolyamokra, illetőleg zeneművészeti szakközépiskolába való jelentkezésre jogosít.

147. §[124] Az állami zeneiskolai oktatásért külön jogszabályban megállapított tandíjat kell fizetni.

Egyéb művészetoktatási intézmények

148. § A zeneiskolához hasonló céllal és szervezetben más alapfokú művészetoktatási intézmények létesíthetők.

VIII. fejezet

A diákotthonok és a kollégiumok

149. § (1) Az alap- és középfokú nevelésben, oktatásban a diákotthonok és a kollégiumok, a felsőoktatásban a kollégiumok tevékenységének célja, hogy lehetővé tegyék az iskolai tanulmányok folytatását elsősorban azoknak a fiataloknak, akik az iskola székhelyétől távol élnek, megfelelő bejárási lehetőségeik nincsenek vagy családi, illetőleg szociális körülményeik miatt a tanuláshoz szükséges feltételek az otthoni környezetben hiányoznak.

(2) A diákotthon és a kollégium az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében tagjainak otthont nyújt, segíti őket tanulmányaik végzésében, lehetőséget ad önképzésükhöz, tehetségük kibontakoztatásához, művelődésükhöz, testedzésükhöz, s a szabadidő tartalmas eltöltéséhez.

(3) A diákotthon és a kollégium tevékenységében nem ott lakó tanulók, hallgatók is részt vehetnek.

(4) Meghatározott - a tanulmányi, művelődési és közösségi tevékenységre vonatkozó - feltételek teljesítése esetén a diákotthon kollégiummá nyilvánítható, illetőleg a kollégiumnak kitüntető cim adományozható.

150. § (1) A felsőoktatási kollégium - a 149. §-ban foglaltakon túlmenően - a fenntartó felsőoktatási intézmény feladataihoz, tevékenységéhez kapcsolódva, azt kiegészítve részt vesz a hallgatók értelmiségi pályára való felkészítésében.

(2) Felsőoktatási intézmény szakkollégiumot szervezhet, amely az intézményi képzési célok teljesebb megvalósítása érdekében elősegíti tagjainak tudományos tevékenységét és idegen nyelvi képzését.

151. § (1) A diákotthon, illetőleg a kollégium tagjainak a diákotthoni, kollégiumi élettel kapcsolatos jogait és kötelességeit külön jogszabályok határozzák meg.

(2) A diákotthon, illetőleg a kollégium tagja a diákotthon, kollégium rendjének megsértéséért fegyelmi eljárás alapján, indokolt írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető; fegyelmi büntetésként kizárható.

152. § A diákotthon, illetőleg a kollégium feladatait a közösség közreműködésével látja el. A közösségi életet - az iskolai fokoknak megfelelő sajátosságok figyelembevételével - a tagok önkormányzati szervei irányítják. A diákönkormányzati szervek feladatait, jogkörét, szervezetét és működését jogszabályok, szabályzatok határozzák meg.

153. § (1)[125] Általános iskolai, illetőleg középfokú iskolai diákotthonba vagy kollégiumba való felvételről első fokon - állami intézmény esetében külön jogszabály rendelkezése szerint, az iskola igazgatójával egyetértésben - a diákotthon igazgatója dönt. A döntés ellen - a (2) bekezdésben foglalt korlátozással - fellebbezésnek van helye önkormányzat által fenntartott diákotthon esetében a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, főjegyzőjéhez, más szerv által fenntartott intézmény esetében pedig a fenntartóhoz. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott diákotthonba való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az intézmény hatósági ellenőrzését ellátó jegyzőhöz bírálja el.

(2)[126] A nem állami diákotthonba való felvételt megtagadó döntés ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha az intézmény a diákotthoni nevelést, oktatást megbízás alapján látja el.

(3)[127] Felsőoktatási kollégiumba való felvételről első fokon a kollégium önkormányzati szerve, másodfokon a felsőoktatási intézmény vezetője dönt.

(4)[128] A testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékosok iskoláinak diákotthonaiba való felvételről az intézmény igazgatójával egyetértésben az áthelyező szerv dönt.

NEGYEDIK RÉSZ

NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK

Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai

154. §[129] (1) Magyar állampolgár külföldi oktatási intézményben a magyar állam által - külön jogszabály rendelkezései szerint - folyósított ösztöndíjjal vagy saját költségén folytathat tanulmányokat. A magyarországi, illetőleg a külföldi jogi személyek vagy természetes személyek által folyósított ösztöndíj saját költségnek minősül.

(2) Külföldi oktatási intézményben a tankötelezettséget is teljesíteni lehet.

(3) Tanköteles magyar állampolgár külföldi oktatási intézményben saját költségén engedéllyel folytathat tanulmányokat. A tanulmányok folytatását engedélyezni kell, ha a fogadókészség és a szükséges anyagi fedezet a tanulmányok teljes időtartamára biztosítva van.

(4) Nincs szükség engedélyre, ha a magyar állampolgár abban az országban kívánja a tankötelezettségét teljesíteni, ahol közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tartós hivatalos kiküldetésben van vagy munkát vállalt. A tanulmányok külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely szerint illetékes helyi tanács művelődési szakigazgatási szervének, illetőleg hazai iskolába már beiratkozott tanköteles esetében az iskolának.

(5)[130] Az engedélyezésről első fokon iskolába nem járó gyermek esetében a lakóhely szerint illetékes hazai iskola igazgatója, iskolába járó gyermek esetében pedig annak az iskolának az igazgatója dönt, amelynek a tanköteles a tanulója, illetőleg utoljára a tanulója volt. A döntés ellen fellebbezésnek van helye az az iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, főjegyzőjéhez, illetve a hatósági ellenőrzését ellátó jegyzőhöz.

Külföldiek magyarországi tanulmányai

155. § (1) Külföldinek magyar oktatási intézménybe való felvételére a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a) alap- és középfokú oktatási intézményi felvételről való döntésnél - kivéve, ha a jelentkezés honosított vagy nemzetközi szerződéssel elismert bizonyítvány, illetőleg oklevél alapján történik - tanulmányi kérdésekben a Művelődési Minisztérium állásfoglalását figyelembe kell venni;

b)[131]

(2) Az oktatási intézményekben tanulmányokat folytató külföldiekre vonatkozó eltérő rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.

Külföldön folytatott tanulmányok beszámítása

156. § Külföldön folytatott, nem befejezett iskolai tanulmányok beszámításáról nemzetközi szerződés rendelkezik illetőleg - a tanulmányi követelmények összehasonlítása alapján - alap-és középfokú iskolai tanulmányok tekintetében a Művelődési Minisztérium, felsőfokú iskolai tanulmányok esetében pedig az érdekelt felsőoktatási intézmény dönt.

Honosítás

157. § (1) Külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Népköztársaságban honosított bizonyítvány, illetőleg oklevél a megfelelő hazai oktatási intézményben szerzett iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget tanúsít, és azzal azonos munkakörök betöltésére vagy foglalkozás (tevékenység) folytatására képesít.

(2) Külföldön szerzett tudományos fokozatot az egyetemek tudományos - egyetemi doktori - fokozatként honosíthatnak.

(3) A bizonyítványok, oklevelek, illetőleg az egyetemi tudományos fokozatok honosításáról külön jogszabályok rendelkeznek.

Elismerés

158. § (1) Külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Népköztársaságban - nemzetközi szerződés alapján - egyenértékűnek elismert bizonyítvány, illetőleg oklevél a megfelelő hazai oktatási intézményben szerezhető iskolai végzettség szintjével egyenértékű iskolai végzettséget tanúsít, és ahhoz igazodó továbbtanulásra való jelentkezésre jogosít.

(2) Nemzetközi egyezmény vagy jogszabály kimondhatja, hogy az egyenértékűnek elismert bizonyítvány, illetőleg oklevél a megfelelő hazai oktatási intézményben szerzett bizonyítvánnyal, oklevéllel azonos jogi hatályú.

[132]

159. §[133]

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

160. § (1) A törvénynek a nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó rendelkezései - feladatukhoz igazodva - a nevelőotthonokban és a gyermekgyógyüdülőkben folytatott nevelésre és oktatásra is irányadók.

(2) A 40. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket - tekintet nélkül a munkáltatóra - minden pedagógus- és oktatói munkakör betöltésekor, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatott dolgozó, valamint a nevelési-oktatási intézményben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján nevelő-oktató munkát végző személy tekintetében is alkalmazni kell.

161. §[134] A törvény rendelkezéseit a fegyveres erők és a fegyveres testületek a nevelési-oktatási intézményeik sajátosságainak megfelelő eltérésekkel alkalmazzák.

161/A. §[135] (1) A törvény rendelkezései a hittudományi egyetemekre és főiskolákra nem terjednek ki.

(2) A hittudományi egyetemen és a hittudományi főiskolán szerzett oklevél az általa tanúsított végzettség szintje tekintetében egyetemi, illetőleg főiskolai oklevéllel egyenértékű és egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít.

(3) A hittudományi egyetemek és a hittudományi főiskolák hallgatói jogosultak a felsőoktatási intézmények hallgatóit a törvény rendelkezései szerint megillető, a 33. § (1) bekezdésében foglalt juttatásokra, kedvezményekre, valamint azokon túlmenően - külön jogszabályokban - megállapított juttatásokra és kedvezményes szolgáltatásokra.

(4) A hittudományi egyetemeken és a hittudományi főiskolákon folytatott tanulmányokat - a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán folytatott tanulmányokra vonatkozó rendelkezések szerint - munkaviszonyban töltött időként figyelembe kell venni.

162. §[136]

163. §[137] A törvény rendelkezéseit a 13. § (2) bekezdésének f) pontjában megjelölt oktatási intézményekre és az intézményben folyó nevelésre, oktatásra a külön jogszabályok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. Az említett intézményekre vonatkozó rendelkezéseket a művelődési miniszter állapítja meg.

164. § Az iskolai képesítésekre vonatkozó rendelkezések az adott munkakör betöltésére, foglalkozás (tevékenység) folytatására vonatkozó feltételek alól nem mentesítenek.

Értelmező rendelkezések

165. §[138] A törvény alkalmazásában:

a)[139] állami nevelési-oktatási intézmény: a a helyi önkormányzat, valamint az állami költségvetési szerv által fenntartott óvoda, alap- és középfokú iskola, diákotthon és kollégium, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény, továbbá az állami szerv által létesített felsőoktatási intézmény;

b) gazdálkodó szervezetek: a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontjában meghatározott szervezetek;

c) külföldi: az a személy, aki nem magyar állampolgár és nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal vagy a letelepedés elősegítése céljából magyarországi tartózkodási engedéllyel.

Hatálybalépés

166. § (1) E törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti rendelkezésekről - a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - törvényerejű rendelet rendelkezik.

(2) A 40. § (1) bekezdése a) pontjának hatálybalépéséről a Minisztertanács rendelkezik.

(3) A 40. § (1) bekezdése a) pontjának hatálybalépéséig szükséges átmeneti rendelkezéseket - az előírt képesítéssel nem rendelkező személyek pedagógus-munkakörbe való alkalmazásának, illetőleg a már munkaviszonyban levők foglalkoztatásának feltételeit - a művelődési miniszter szabályozza.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára