30/1985. (X. 31.) PM-MÉM együttes rendelet
az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó üzemek támogatásáról szóló 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM együttes rendelet módosításáról
Az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásáról szóló 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet (a továbbiakban: AJR.) 51. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük.
1. §
Az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó üzemek támogatásáról szóló 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A rendelet hatálya kiterjed az AJR 1. § (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzemre, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyesülésre, kivéve a mezőgazdasági ágazatba sorolt korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban: mezőgazdasági nagyüzem)."
2. §
Az R. 2. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés részére negyven százalékos mértékű támogatás adható:]
"a) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt ültetvények telepítéséhez;"
3. §
Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés részére
a) a tejtermelő tehenészeti létesítmények építéséhez, illetve a meglevő létesítmények beruházásnak minősülő korszerűsítéséhez ötven százalékos mértékű támogatás adható, vagy
b) új tejtermelő tehénférőhely létesítéséhez tehénférőhelyenként húszezer, forint támogatás folyósítható, ha az üzem a tejtermelő tehenészeti telep üzemeltetéséhez szükséges valamennyi -de legalább 2. számú melléklet a) pontjában felsorolt - létesítményt megépíti vagy azok üzemeltethető állapotban rendelkezésre állnak. A támogatás elszámolásánál kötetlen tartásnál egy tehénférőhelynek legalább 4 m2 fedett pihenőteret, kötött tartásban legalább 6,5 m2 beépített alapterületet kell alapul venni."
4. §
Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
"4/A. § (1) A mezőgazdasági nagyüzemnek és az agráripari egyesülésnek meglevő baromfitartási létesítmények beruházásnak minősülő korszerűsítéséhez harminc százalékos mértékű támogatás adható.
(2) A korszerűsíthető baromfitartási létesítmények felsorolását és a támogatás igénybevételének szakmai feltételeit a 2. számú melléklet f) pontja tartalmazza."
5. §
Az R. 5. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági nagyüzem, és az agráripari egyesülés részére gabonatároló létesítmények megvalósításához és meglevő épületek - kivéve az 1963. január 1. napja után támogatással létesített szarvasmarha-tartási létesítményeket - gabonatárolóvá történő átalakításához harminc százalékos mértékű támogatás adható."
6. §
Az R. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A pályázatok elbírálása során a támogatás alapjának meghatározásában a PM és a MÉM együttesen eltérhet."
7. §
Az R. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. § A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülésnek a bekötő út építéséhez - a 2. számú melléklet g) pontjában meghatározott szakmai feltételek mellett - a következő mértékű támogatás adható:
"
8. §
Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § (1) A 3-4/A §-ban meghatározott támogatás a beruházás befejezése (műszaki átadás-átvétel) után igényelhető.
(2) Az 1978. december 31. napja után üzembehelyezett, termőre fordult, támogatással megvalósított létesítmények, ültetvények korszerűsítésére - sertéstartási létesítmények kivételével - támogatás nem adható.
(3) Az elemi csapás következtében megrongálódott állóeszközök - kivéve ültetvények - helyreállításához támogatás nem adható."
9. §
Az R. 9. § (2) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A megyei igazgatóság az ültetvénytelepítéshez, a gabonatároló, a bekötőút, az öntöző és rizstelep létesítéséhez támogatási okiratot ad ki; a tejtermelő tehenészeti, a sertés- és baromfitartási létesítményeknél írásban értesíti a beruházót a támogatás összegéről és az igénybevétel végső időpontjáról.
(5) A támogatás alapja - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az ültetvénytelepítésnél, a gabonatároló, a bekötőút létesítésénél a beruházás tervezési, kivitelezési, bonyolítási költségének számlázott összege; a tejtermelő tehenészeti, sertés és baromfitartási létesítményeknél, az öntöző-és rizstelep létesítésénél a beruházás tervezési, kivitelezési - beleértve a technológiai gépi szerelést is - és bonyolítási költségének tervezett összege."
10. §
Az R. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gabonatároló, az öntöző- és rizstelep és a bekötőút építés, valamint az ültetvénytelepítés pénzügyi forrásait, a tényleges beruházási költségek alapján az évenkénti ütemezésnek megfelelően, a következő sorrendben kell felhasználni:
a) saját forrás,
b) beruházási támogatás,
c) beruházási hitel."
11. §
Az R. 12. § (1) és (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ültetvénytelepítési, a gabonatároló, a bekötőút, az öntöző és rizstelepi beruházások támogatását a támogatási okirat alapján, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) folyósítja.
(4) A tejtermelő tehenészeti, a sertés- és barom-fitartási létesítmények befejezése után a támogatást a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján, a megyei igazgatóság intézkedésére, az Adóelszámolási Iroda a támogatásra jogosult számlájára átutalja.
(5) Ha a beruházó a tejtermelő tehenészeti, a sertés, illetve a baromfitartási létesítményt hitel igénybevételével valósította meg, akkor a műszaki átadás-átvételt követően kapott támogatást az e beruházáshoz igénybe vett hitel törlesztésére kell fordítania. A támogatás folyósításának időpontjában a Bank a támogatás összegével a mezőgazdasági nagyüzemnek az ehhez a beruházáshoz igénybe vett hitele éves törlesztő részleteit arányosan csökkenti."
12. §
Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § (1) Az állami gazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, és az agráripari egyesülés részére a következőkben felsorolt építési beruházásokhoz, beruházásnak minősülő korszerűsítésekhez és az öntözőgépek beszerzéséhez az 1985. január 1. napja után aláírt hitelszerződések alapján a pénzintézetek által folyósításra kerülő hitelekre - a költségvetés terhére -a következő mértékű kamattérítés vehető igénybe.
1. öt százalékos
a) a fűtött és fűtetlen fóliatelep (fóliasátor) létesítéséhez;
b) abrak és tömegtakarmány alapú keverék takarmánygyártó üzem létesítéséhez;
c) halastavak létesítéséhez;
2. hét százalékos
a) a mezőgazdasági termékek szabályozott és nem szabályozott légterű hűtőtárolóinak létesítéséhez;
b) a szilárd burkolatú üzemi út - beleértve a sárrázót és a térburkolást - építésére;
c) a sertéstartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére;
d) a 3. számú melléklet a) pontjában felsorolt öntözőgépek beszerzésére;
e) a szarvasmarha- és juhtartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére;
f) a termény- és takarmánytároló építésére, beleértve a zöldség és burgonyatárolás létesítményeit is;
g) a bortároló létesítésére, korszerűsítésére;
h) a növényvédőszer és műtrágya raktárak, tárolók létesítésére beleértve a folyékony (oldott és szuszpenziós) műtrágya előállító, keverő létesítményeket is;
i) az öntöző- és rizstelepek létesítésére és korszerűsítésére;
j) az élelmiszerfeldolgozó üzemek létesítésére.
(2) Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai a sertéstartás, a Gabona Tröszt vállalatai a gabonatárolás, a boripari szakágazatba sorolt vállalatok a bortároló építési beruházásaihoz, beruházásnak minősülő korszerűsítéshez az 1985. január 1. napja után aláírt hitelszerződések alapján a a pénzintézetek által folyósításra kerülő hitelekre - a költségvetés terhére - öt százalékos mértékű kamattérítésben részesülnek.
(3) Az (1) bekezdésben felsoroltak az 1984. január 1. napja után az állami költségvetésből folyósított veszteség és alaphiány rendezési hitelekre - a költségvetés terhére - öt százalékos mértékű kamattérítésben részesülnek."
13. §
Az R. 14. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"14. § (1) A 13. §-ban és a 39. §-ban felsorolt beruházás megvalósításához folyósított hitel kamatköltségét a pénzintézetek a kamattérítés összegével - a felszámítással egyidejűleg - csökkentik
(2) Az (1) bekezdés szerint elszámolt kamattérítés összegét a költségvetés a pénzintézeteknek negyedévenként megtéríti."
14. §
Az R. a következő 15/A §-sal egészül ki:
"15/A. § (1) A meliorációs beruházásokhoz nyújtható támogatás igénybe vehető azokhoz a 8. számú melléklet 1/c pontja szerinti építési jellegű öntözési beruházásokhoz is, amelyek az 1985. január l-e után induló, vagy folyamatban levő vízrendezést is szolgáló meliorációs beruházásokhoz kapcsolódnak. Folyamatban levő a meliorációs beruházás, ha az üzem ahhoz érvényes támogatási okirattal rendelkezik.
(2) A támogatás alapfeltétele a melioráció és az öntözés - a vízgazdálkodási igényeknek megfelelő - összehangolt műszaki tervezése és megvalósítása. Ebben az esetben
- a meliorációval érintett területen az üzemen belüli öntözővíz ellátást biztosító öntözőcsatornáK, öntözővíz tározó, továbbá
- az ezekhez kapcsolódó vízkivételt, (gravitációs, szivattyús) vízvezetést és vízkormányzást biztosító műtárgyak, illetve létesítmények beruházási költségeihez a 15. § szerinti mértékű támogatás adható.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti beruházásokhoz nem vehető igénybe - a 7. § szerinti - az öntözési beruházásokhoz pályázat alapján engedéyezhető támogatás."
15. §
Az R. 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A forráskiegészítés visszafizetéséből befolyó összeget a megyei tanács mezőgazdasági és pénzügyi szakigazgatási szerve fejlesztési hozzájárulási alapként köteles kezelni és abból a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint újra támogatást, íorráskiegészítést adhat."
16. §
Az R. 20. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Az elszámolt támogatásnak az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos részét vissza kell fizetni, ha]
"b) az 1978. december 31. napja után tizembehelyezett épületet, építményt, termőre fordított ültetvényt teljes amortizálódás előtt, a gépet, berendezést és felszerelést hatvan százalékos elhasználódás előtt kiselejteznek."
17. §
Az R. 21. § (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nem húshasznú tehénállomány tejének értékesítése után az árkiegészítés mértéke literenként 2,90 forint.
(4) Az értékesített tejmennyiség kiszámítása szempontjából a mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában levő, a mezőgazdasági kistermelőkhöz kihelyezett tehénállománytól származó tejmennyiségként, a mezőgazdasági kistermelő által a mezőgazdasági nagyüzem vagy más felvásárló tej-begyűjtőjébe ténylegesen leadott tejmennyiség vehető figyelembe. A mezőgazdasági nagyüzem félévente - az I. félév adatait július 31-ig, a II. félév adatait január 31-ig - köteles bejelenteni a mezőgazdasági kistermelőkhöz kihelyezett tehenek számát, és az ezen állatoktól felvásárolt tej mennyiségét a megyei igazgatóságnak."
18. §
Az R. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás alapja a húsipari vállalattól továbbtartásra kihelyezett vagy megvásárolt, illetve szerződés alapján bérhizlalásra átvett és értékesített vágómarháknál a ráhizlalt súly."
19. §
Az R. 27. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a paragrafus a következő új (5) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (5)-(7) bekezdések számozása (6)-(8) bekezdésre módosul.
"(1) A vágójuh és vágókecske árkiegészítés (a továbbiakban: vágójuh árkiegészítés) mértéke kilogrammonként 3,40 forint.
(2) A vágójuh árkiegészítés szempontjából saját termelésűnek minősül a saját tenyésztésű, valamint az az állat, amelyet a mezőgazdasági nagyüzem a vágásra történő értékesítés előtt -az üzemi nyilvántartások szerint - legalább 60 napig a tulajdonában tartott.
(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás alapja a húsipari vállalattól, a Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalattól továbbtartásra kihelyezett vagy megvásárolt, illetve szerződés alapján bérhizlalásra átvett és értékesített vágó-kecskéknél, vágójuhoknál a ráhízlalt súly."
20. §
Az R. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
"27./A § A termelői árkiegészítés mértéke a saját termelésű halértékesítés árbevételének nyolc százaléka. Az igénybe vehető árkiegészítést a 13. számú melléklet szerint kell kiszámítani."
21. §
Az R. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tartósítóipari célú zöldség-, gyümölcs-és a cukorrépa termesztést szolgáló" speciális gépek vásárlásához az állami gazdaságnak, a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, a mezőgazdasági szakszövetkezetnek, a halászati termelőszövetkezetnek és az agráripari egyesülésnek - pályázat alapján - legfeljebb negyven százalékos mértékű támogatás adható. A pályázati felhívást a PM-MÉM együttes közleményben jelenteti meg."
22. §
Az R. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A belföldi eredetű nitrogén műtrágyára a támogatás mértéke 23 százalék, a belföldi eredetű foszfor műtrágyára 35 százalék. A belföldi gyártású összetett műtrágyák beltartalom arányos támogatási mértéke a következő: nitrogén 22 százalék, foszfor 33 százalék, kálium 7 százalék."
23. §
Az R. 30. §-ának (2) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"- fekete-, piros ribiszke oltvány 1200 forint."
24. §
Az R. 33. §-ának (1) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"Állománynövelésnek kell tekinteni azt is, ha a kistermelő tehéntartásba kezd.".
25. §
Az R. 34. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem á 10. számú mellékletben meghatározott árkiegészítésben részesül:]
"c) a termelőterülete szerinti helységben a mezőgazdasági szakcsoporti tagok egyéni gazdaságában előállított és a nagyüzemen keresztül értékesített tej és bogyós gyümölcs árbevétele." (után).
26. §
Az R. 34. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő lép:
[(2) Árkiegészítés nem jár:]
"c) a virág, a dísznövény, a gomba, a hal, a nád, az istállótrágya árbevétele, valamint a háztáji, illetve az illetményföld megváltására kiadott termékek után."
27. §
Az R. 36. §-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (12) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (12) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik.
"(8) Az 1985. december 31-e előtt engedélyezett hozzájárulás esetében - ha a támogatott tevékenység termelési adója 1984. január 1. után módosult, és emiatt a létrehozott tevékenység termelési adója a PM által előírt törlesztési kötelezettségre nem nyújt fedezetet, - a (9)-(11) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni."
"(12) Azok a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek faipari tevékenység létesítésére kaptak 1986. január 1. előtt hozzájárulást, bármely más nem mezőgazdasági tevékenységük után fizetendő termelési adóból eleget tehetnek visszafizetési kötelezettségüknek. Ha más termelési adókötelezett tevékenységet nem folytatnak, akkor a (6) bekezdés szerint kell törleszteni. A visszafizetésnek mindkét esetben legfeljebb nyolc év alatt kell eleget tenni."
28. §
Az R. 37. § (1) bekezdése helyébe a, következő rendelkezés lép:
"(1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató mezőgazdasági nagyüzemnek a 2. számú melléklet e) pontjában felsorolt, erdőfeltárást szolgáló mélyépítmények létesítésére - pályázat alapján - a következő mértékű támogatás adható.
"
29. §
Az R. 38. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az 1986. január 1. napja előtt kiadott okiratok alapján elkezdett beruházások támogatását, valamint, az 1985. évet érintő termelési (üzemviteli) támogatásokat még az adott időszakban érvényes jogszabályok előírásai szerint kell elszámolni."
30. §
Az R. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
"39./A § (1) A 8. számú melléklet 2. pontjában meghatározott beruházásnak nem minősülő meliorációs munkák közül a talajjavítás, talajlazítás, vakonddrénezés értéke a mezei leltár része. Minden egyéb beruházásnak nem minősülő meliorációs munka (tereprendezés, vízmosás - bedöntés, felesleges utak, árkok megszüntetése, elhagyott tanyahelyek, épületek helyeinek el-egyengetése és az ezekhez kapcsolódó irtási munkák, rónázás, táblásítás, földút hálózat kialakítása) értéke az üzem döntésétől függően a folyó évi növénytermelés költségeiként vagy fenntartási költségként számolható el.
(2) A mezei leltárba került összeg elszámolásánál a Mezőgazdasági Számlakeretnek a mezei leltárra vonatkozó szabályai szerint - figyelembe véve az üzem saját számlarendjében meghatározottakat - kell eljárni. A fenntartási költségként elszámolt összegnél lehetőség van -üzemi döntés alapján - a felmerült költségek 3-8 évre történő időbeli elhatárolására.
(3) A saját vállalkozásban végzett beruházásokhoz kapcsolódó, de beruházásnak nem minősülő meliorációs munkák költségeit tehát - azok jellegétől függően - a folyó évi növénytermelés költségeiként, a következő évek növénytermelési költségeiként, vagy egyéb fenntartási költségként kell gyűjteni és - a térségi melioráció keretében - megtérülésként ide kell elszámolni az állami támogatás összegét. Megtérülésként a támogatási okiratban meghatározott mértékű (százalékú) állami támogatás számolható el, a közvetlen költségekre vetítve. .
(4) A beruházások aktiválásakor meg kell határozni a beruházás teljesítményértékét, továbbá a mezei leltárba kerülő, illetve a folyó évi növénytermelés költségeinek, vagy fenntartási költségnek minősülő meliorációs munkák teljesítmény értékét és - a térségi melioráció keretében - állami támogatását is. A beruházásnak nem minősülő meliorációs munkák állami támogatásának a megtérülésként elszámolt összegen felüli része a vele egy támogatási okiraton szereplő állóeszköznek minősülő meliorációs létesítmények forrását képezi. Ha egyidejűleg állóeszköznek minősülő meliorációs munkát nem valósítanak meg, a többlettámogatás az eredményt növeli.
(5) Idegen kivitelezővel, szerződés alapján végeztetett beruházásnak nem minősülő meliorációs munkáknál a számlában közölt teljesítmény értéknek a támogatással csökkentett összegébe kell a munkákat a mezei leltárban aktiválni, vagy a folyó évi növénytermelés költségei, fenntartási költségei között elszámolni.
(6) Beruházást megelőző (ültetvénytelepítés), a mezei leltárban aktívált meliorációs munkák költségeinek leírását a mezőgazdasági nagyüzemnek - a számlarendjében meghatározottak szerint - a termőre fordulást követően kell megkezdenie.
(7) Ha az ültetvénytelepítést megelőzően olyan meliorációs munkát végzett a mezőgazdasági nagyüzem, amit állóeszközként aktivált, akkor a beruházási költségként felmerülő értékcsökkenés elszámolását a termőrefordulásig késleltetheti.
31. §
(1) Az R. 2. és 3. számú melléklete e rendelet 2. és 3. számú melléklete szerint módosul, illetőleg az R. 1., 4., és 10. számú melléklete helyébe e rendelet 1., 4., és 5. számú melléklete lép.
(2) Az R. kiegészül az e rendelet 6. számú mellékletében szereplő új 13. számú melléklettel.
32. §
Ez a rendelet 1986. január 1-én lép hatályba.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Váncsa Jenő s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
1. számú melléklet a 30/1985. (X. 31.) PM-MÉM számú együttes rendelethez
"1. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez.
A szőlő és gyümölcstelepítés és korszerűsítés támogatásának szakmai feltételei
1. Az új szőlő és gyümölcsös telepítése támogatásának feltételei:
a) A szőlő, illetőleg gyümölcstermeléssel már eredményesen foglalkoznak és jelenleg a nagyüzemi szőlőültetvény területe eléri a 100 hektárt, illetőleg az összes nagyüzemi gyümölcsös területe az 50 hektárt,
- a meglevő összes nagyüzemi gyümölcs ültetvényt legfeljebb három egymást követő évben 50 hektárra, a nagyüzemi szőlőültetvényt - a tokajhegyaljai borvidéken meglevő szőlőültetvényt 5 egymást követő évben - 100 hektárra egészítik ki, vagy
- 3 egymást követő évben - a tokaj hegyaljai hegyvidéken a szőlőtelepítést 5 egymást követő évben - összesen 100 ha nagyságú gyümölcsös telepítése esetén legalább 50 hektár nagyságú új ültetvényt telepítenek,
- bogyós gyümölcs termesztéssel foglalkozó gazdaságnak legalább 3 hektár bogyós gyümölcsös területtel kell rendelkeznie, illetve ilyen nagyságú bogyós gyümölcsöst kell legfeljebb három év alatt telepítenie,
- szőlő és gyümölcstelepítésre a rendeletben foglaltak alapján a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport részére abban az esetben lehet támogatást adni, ha a közösen művelt terület vagy a tagjai által közösen és egy tagban telepített, korszerűsített ültetvényterület az egymást követő három év alatt - a to-kajhegyaljai borvidéken a szőlőterület 5 év alatt.
- eléri a bogyósgyümölcs ültetvénynél a 2 hektárt, egyéb gyümölcsfajoknál és a szőlőültetvénynél 5 hektárt,
b) a telepítéshez igazolt származású, szabvány minőségű szaporítóanyag használható fel,
c) a támogatásban részesíthető ültetvények telepítésénél a melléklethez csatolt 1. és 2. számú táblázatban megjelölt sor és tőtávolságot kell alkalmazni. A térállásnak +20 százaléknál nagyobb eltérése esetén a telepítés térállás négyzetméteréhez legközelebb eső sor és tőtávolságra jutó fix összeget kell alkalmazni.
2. A szőlő, illetőleg gyümölcsös ültetvény korszerűsítés támogatásának feltételei:
a) - a meglevő szőlő, illetőleg gyümölcsös területe az 50 ha-t, bogyós ültetvény területe a 3 ha-t eléri. a szőlőültetvényből legalább 15 ha (évente legalább 5 ha) gyümölcsösből legalább 10 ha, bogyós gyümölcsből legalább 3 ha ültetvényt korszerűsítenek (almánál, körténél és szilvánál besűrítéssel),
- szőlő és gyümölcsültetvények korszerűsítésére a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport részére abban az esetben lehet támogatást adni, ha a szőlőből legalább 5 ha-t, gyümölcsből 3 ha-t, bogyós gyümölcsből 0,5 ha-t korszerűsítenek, s a korszerűsítendő ültetvény megfelel a 2/b)-c) pontjaiban felsorolt feltételeknek,
b) a korszerűsítés után a szőlőültetvény legalább 10 évig, az alma gyümölcsűek legalább 10 évig, a csonthéjas és héjas gyümölcsűek pedig legalább öt évig termelésben tarthatók,
c) az ültetvények egyéb vonatkozásban értelemszerűen az 1/b)-c) pontban megjelölt feltételeknek megfelelnek.
3. Új telepítéseknél a mezőgazdasági üzemeknek évente szeptember hó 15-ig üzemi ültetvényleltárt kell készíteni.
A telepítés szakmai követelményeknek megfelelő előkészítését, a növényállomány fejlődését, a telepítés befejezését (termőrefordulását), valamint a korszerűsítés befejezését a MÉM Növénytermesztési és Minősítő Intézet az ültetvényleltár alapján ellenőrzi, és ennek eredményéről a támogatás elszámolásához igazolást ad az üzem részére.
Ha a mezőgazdasági üzem a telepítéshez vagy korszerűsítéshez támogatási okiratot kapott, a szaporítóanyag, valamint a támberendezés vásárolt oszlopainak értéke önállóan elszámolható.
4. Almatelepítéshez támogatás csak az alma-termelésre szakosodott gazdaságokban, tájkörzetekben adható. A támogatás feltétele, hogy az ültetvényterület összességében ne növekedjék" tehát a telepítési engedély kiadását ültetvény-kivágáshoz kell kapcsolni. A kijelölt tájkörzetek tételes felsorolását a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervnél levő. kimutatások tartalmazzák.
5. A fajtaváltás érdekében átoltásra került fiatal ültetvényeknél az átoltás költségeit a termőre fordulást követő két évben megosztva lehet elszámolni.
6. Az ültetvénytelepítési beruházások kivitelezési tervdokumentációjának kötelező tartalma
a) Előzmények.
A beruházás jóváhagyásáról szóló határozat, valamint a tervezésre vonatkozó megrendelés másolata, illetőleg utalás arra, hogy a tervezést saját vállalkozásban végezték.
Hatósági engedélyek.
A talajtani és tápanyag-feltöltési szakvélemények másolata.
b) Összefoglaló adatok. Általános (összesítő) költségvetés. Részletes költségvetés.
Ültetvényelhelyezkedési átnézeti vázrajz (1: 23 000).
Telepítéstechnológiai és agrotechnikai útmutató.
Táblásítási vázrajz (1:1000-1:4000).
c) Ültetvénytelepítést megalapozó meliorációs munkák kivitelezési tervdokumentációja.
Ha a mezőgazdasági nagyüzem az 1-3 pontokban felsorolt feltételeket nem teljesíti, úgy támogatási okiratot nem kaphat, illetve a telepítéshez, korszerűsítéshez igénybe vett állami támogatást vissza kell fizetnie.
1. számú táblázat az 1. számú melléklethez
Árugyümölcs támogatás összegei nettó területre
Me.: 1000 Ft/ha
2. számú táblázat az 1. számú melléklethez
Szőlőtelepítések támogatási összegei nettó területre*
Me.: 1000 Ft/ha
2. számú melléklet a 30/1985. (X. 31.) PM-MÉM együttes rendelethez
Az R. 2. számú melléklete a következők szerint módosul:
1. A melléklet b) pontja a következőkkel egészül ki:
[fal Támogatásban részesíthető tejtermelő tehenészeti létesítmények.] "b)......
vízellátás és elektromos szekunder hálózat létesítményei." .
2. A melléklet d) pontja a következőkkel egészül ki:
"d) ... Gabonatároló alatt a kalászos gabonák, a kukorica, az abrakhüvelyesek és az olajos magvak tárolására alkalmas létesítményeket értjük. Terményszárító megvalósításához az 5. § alapján támogatás nem adható."
3. A melléklet a következő f) és g) pontokkal egészül ki:
"1) Baromfitartási létesítmények
Ha a mezőgazdasági nagyüzem a 4/A § alapján támogatással korszerűsített baromfitartási létesítményét támogatásra nem jogosult szervnek, személynek bérbeadja, akkor az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos része után havi 1 százalékos, bírságként kezelendő járulékot kell fizeni.
Amennyiben a rekonstrukció kibocsátás növeléssel jár, úgy az állami támogatás alapjába csak a technológiai rekonstrukció eredményeként keletkező többlet férőhely beruházási költsége számítható be.
A támogatás alapjába az új épületek létesítésével, illetve a meglevő épületek alapterület bővítésével megvalósuló többlet baromfi férőhelyek beruházási költsége nem számítható be.
Támogatásban a következő meglevő baromfitartási létesítmények korszerűsítése részesülhet:
- tojóház, baromfinevelő épület, takarmánytároló és előkészítő, tojástároló, alomtároló, vízellátás létesítményei, elektromos szekunderhálózat, dögtér vagy dögkút vagy hullaégető, tűzivíztároló, és mindezek üzemeltetéséhez szükséges technológia. V
g) Bekötőút
A mezőgazdasági bekötőút olyan szilárd burkolattal ellátott út, amely a mezőgazdasági üzemeket (major, telep, ültetvény) a legközelebbi szilárd burkolattal kiépített közúttal köti össze.
A közhasználatú (összekötő) utak az Országos Közúti Tervezési Szabályzat (OKTSZ), a saját használatú (bekötő) utak a Mezőgazdasági Utak Tervezési Irányelveiben rögzített műszaki paraméterek betartásával létesíthetők.
A bekötőút a közútra követlenül vagy közvetve csatlakozhat. Közvetett csatlakozásnak minősül, ha a közútról már bekötött majoron, telepen keresztül történik a bekötés. A bekötőút végszelvénye a mezőgazdasági üzem - (major, telep, ültetvény), bejárata, kapuja annak hiányában első épülete.
Egyedi elbírálás alapján PM-MÉM engedély-lyel támogatás nyújtható a mezőgazdasági üzem érdekében létesítendő összekötő utakhoz, ha a tel-jes költségelőirányzat legalább 50 százalékát a Közlekedési Minisztérium, a tanácsok vagy egyéb érdekelt szervek - nem mezőgazdasági nagyüzemek - biztosítják."
3. számú melléklet a 30/1985. (X. 31) PM-MÉM együttes rendelethez
Az R. 3. számú melléklete a következők szerint módosul:
1. A melléklet a) pontjának felsorolása folytatólagosan a következőkkel egészül ki:
"39-49 termékcsoportból egyéb öntözőgép és eszköz 41-54-,4 cikluscsoportból úszószivattyú telep."
2. A melléklet a következő c) ponttal egészül ki: "c) Gyümölcstermesztés gépei:
39-54-1 gyümölcsbetakarítógép,
39-54-3 cikkcsoportból gyümölcs manipuláló gép és berendezés,
39-54-9 cikkcsoportból egyéb gyümölcsbetakarítógép és berendezés,
39-9 termékcsoportból metszőgépek, adapterek kivéve síkfalmetszők."
4. számú melléklet a 30/1985. (X. 31.) PM-MÉM számú együttes rendelethez
"4. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez"
Az öntöző- és rizstelep létesítéséhez, illetve korszerűsítéséhez igényelhető állami támogatás pályázati és szakmai feltételei:
A következő beruházásokhoz igényelhető, egyedileg 40-70 százalékos állami támogatás:
a) öntöző- és rizstelep létesítéséhez és korszerűsítéséhez;
b) a célcsoportos beruházásként már megvalósult öntözőfürtök kapacitásának növelését jelentő létesítmények megvalósításához;
c) környezetvédelmi vagy termesztéstechnológiai szempontból különösen indokolt esetben, szociális célú öntözőtelep (szennyvíz, hígtrágya, csepegtető, ideértve az ültetvény és a zöldség öntözőtelepeket is) létesítéséhez.
Öntözési beruházások támogatásának szakmai feltételei.
Meglevő öntözőtelep rekonstrukciójához, illetve új öntözőtelep építéséhez támogatást akkor lehet igényelni:
- ha az üzemi öntözésfejlesztést a vízhasznosítási főművek lehetővé teszik, vagy a vízszolgáltató főmű létesítésére a lehetőség megvan,
- ha az üzem kötelezettséget vállal az öntözhető terület intenzív hasznosítására, az öntözőberendezések szakszerű üzemeltetésére, rendszeres karbantartására és az ökológiai viszonyoknak megfelelő kihasználására.
A szakmai feltételek betartását a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások ellenőrzik és mulasztás esetén a támogatás teljes vagy arányos részének visszavonását kezdeményezik Öntözési pályázat beadási határideje: tárgyév január 31. Elbírálás, pályázók üzemi kiértesítése: március 31.
A kijelölt területeken megvalósítani tervezett öntözőtelepek támogatása iránti pályázatot négy példányban a mezőgazdasági nagyüzemek a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához nyújtják be.
A kérelmeket a megyei mezőgazdasági osztály a megyei pénzügyi osztállyal egyetértésben kialakított javaslatával együtt - a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztályának küldi meg.
Ha a beruházáshoz hitel igénybevételét is tervezik, a mezőgazdasági nagyüzemeknek a támogatási pályázat két példányát az MNB illetékes fiókjának is meg kell küldenie.
A pályázathoz csatolni kell:
- a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás részletes szakvéleményét;
- az OVH területileg illetékes vízügyi igazgatóságának az öntözővíz-mennyiség rendelkezésre állásáról és a csurgalék, illetve lecsapoló víz elvezetési lehetőségéről szóló nyilatkozatát;
- a területileg illetékes MNB fiók fedezetigazolását és - hiteligény esetén - igazolását a beruházók hitelképességéről.
A kérelmet a PM és a MÉM bírálja el, és arról határozatot ad ki. Engedélyezés esetén a beruházó a határozat alapján - a támogatás igénybevételéhez előírt egyéb feltételek teljesítése mellett - az abban megszabott határidőig, de legfeljebb a tárgyév végéig adhat be a PM Ellenőrzési Főigazgatóság illetékes megyei igazgatóságához támogatási okirat kiadása iránti kérelmet.
"
5. számú melléklet a 30/1985. (X. 31.) PM-MÉM számú együttes rendelethez
"10. sz. melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez"
Az árkiegészítés és mértéke
Az árkiegészítés mértéke az árbevétel %-ában.
6. számú melléklet a 30/1985. (X. 31.) PM-MÉM számú együttes rendelethez
"13. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM rendelethez
A hal-árkiegészítés kiszámítása
A rendelet alkalmazása szempontjából árbevétel a saját termelésű hal
a) kiszámlázott összege,
b) a saját árusítóhelyen eladott hal kis- és nagykereskedelmi árréssel csökkentett fogyasztói ára,
c) az üzemi konyhán felhasznált hal belső átadási ára,
d) feldolgozott formában értékesített, a feldolgozás hónapjában elért értékesítési átlagárán, ennek hiányában a 11. sz. melléklet 1/e) pontja szerint kiszámított összege.
Az így kiszámított összegből a vásárolt hal (ivadék stb.) számla szerinti összegét le kell vonni. Amennyiben a vásárlás a tárgyévben az értékesített mennyiség értékét meghaladja, a levonást a tárgyévet követő két év valamelyikében érvényesíteni kell."