3/1985. (III. 7.) IM rendelet
a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásáról
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel, a belügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a művelődési miniszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével, valamint az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség vezetőjével egyetértésben - a következőket rendelem:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) A szigorított javító-nevelő munka végrehajtása alatt az elítélt a büntetésvégrehajtási testület által kijelölt intézetben (a továbbiakban: intézet) és helységben köteles tartózkodni. A kijelölt intézetet és helységet az elítélttel a büntetés végrehajtásának megkezdése előtt közölni kell.
(2) Ha a bíróság a szigorított javító-nevelő munka azonnali foganatba vételét rendeli el, vagy az elítéltet a büntetés végrehajtásának megkezdése végett elővezetik, az elítélt legfeljebb hat napig, kivételes esetben legfeljebb tizenkét napig büntetésvégrehajtási intézetben elhelyezhető, az őrizetre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
A szigorított javító-nevelő munka tartamának számítása
2. §
(1) A szigorított javító-nevelő munka kezdő és utolsó napját az elítéltnek az intézetbe való befogadásikor meg kell állapítani.
(2) A szigorított javító-nevelő munka kezdőnapja az intézetbe befogadás napja.
(3) A szigorított javító-nevelő munka tartamába beszámít
a) a betegség miatt betegállományban töltött Idő, ha az elitélt büntetését nem szakították félbe,
b) az engedéllyel távol töltött idő,
c) a szigorított javító-nevelő munka végrehajtása végett elrendelt elővezetés vagy elfogatóparancs folytán őrizetben töltött idő.
(4) Az előzetes fogvatartás címén beszámított időt naptári hónapok és napok szerint kell számítani úgy. hogy a büntetésbe az előzetes fogvatartás utolsó napja is beszámít.
(5) Nem számít be a szigorított javító-nevelő munka tartamába
a) a büntetés félbeszakításának tartama,
b) az intézetből vagy a kijelölt helységből engedély nélkül távol töltött idő, ha az huszonnégy órát meghalad.
II. fejezet
A büntetés végrehajtásának rendje
Felügyelet
3. §
Az elítéltek felügyeletét az intézetben a büntetésvégreihajtási testület látja el, a munkahelyen az elítélteket a munkáltató vállalat (a továbbiakban: munkáltató) ellenőrzi.
4. §
(1) Az intézet napirendjében kell meghatározni minden olyan tevékenységet, amely az intézet életrendjét, az elítéltek jogainak gyakorlását, kötelezettségeinek teljesítését biztosítja, így különösen
a) az ébresztő és a takarodó,
b) az étkezés,
c) a munkavégzés rendjét,
d) az elítéltek szabad idejét,
e) a szabad időnek ez intézeten belüli felhasználását,
f) az intézetből való eltávozás időtartamát.
(2) Az elítélt az intézet területén szabadon mozoghat, kivéve azt a területet, ahol az elítéltek tartózkodása tilos.
(3) Az intézet tisztántartásában és ellátásában az elítélt legfeljebb napi négy óra, havonta legfeljebb huszonnégy óra díjazás nélküli részvételre, kötelezhető.
Biztonsági elkülönítés
5. §
A büntetés végrehajtásának rendjét veszélyeztető elítéltet az intézeten belül, a többi elítélttől legfeljebb tíz napra el lehet különíteni.
Személymotozás és biztonsági ellenőrzés
6. §
(1) A büntetés végrehajtásának rendjét sértő cselekmény, illetve bűncselekmény megelőzése és megakadályozása érdekében az elítélt bármikor megmotozható és a személyes használati tárgyai átvizsgálhatok.
(2) A személymotozást csak az elítélttel azonos nemű büntetésvégrehajtási beosztott végezheti.
(3) A lakóhelyiségeket és az elítéltek tartózkodására szolgáló egyéb helyiségeket rendszeresen ellenőrizni kell.
(4) A személymotozás és a biztonsági ellenőrzés alkalmával az elítélttől el kell venni minden olyan tárgyat, amelyet jogtalanul tart magánál.
Kényszerítő eszközök
7. §
(1) A büntetésvégrehajtási testület tagja kényszerítő eszközt az elitélttel szemben, illetőleg az intézet rendjét fenyegető veszély elhárítása érdekében mással szemben csak előzetes figyelmeztetés után alkalmazhat. Ha a körülmények az előzetes figyelmeztetést nem teszik lehetővé, a szükséges kényszerítő eszközök figyelmeztetés nélkül is alkalmazhatók.
(2) A kényszerítő eszközök
a) a testi kényszer,
b) a könnygázszóró palack,
c) a bilincs,
d) a gumibot
(3) A kényszerítő eszközök közül csak az alkalmazható, amelyre a cél elérésére szükség van, mégpedig addig és olyan mértékben, amíg és ahogyan ezt az intézkedés eredményes kikényszerítése megköveteli.
III. fejezet
Az elítélt jogainak érvényesítése
Panasz, kérelem
8. §
(1) Az elitélt panaszt terjeszthet elő, és kérheti egyéni sérelme orvoslását.
(2) Az elítélt panaszát és kérelmét - ha elintézése nem tartozik az intézet parancsnokának hatáskörébe - az intézet illetékes szakszolgálata, illetve a munkavégzéssel kapcsolatban a munkáltató intézi.
(3) Az elítélt panaszának és kérelmének elbírálására a Büntetés végrehajtási Szabályzatról szóló 8/1979. (VI. 30.) IM rendelet 22. §-ának (3)-(6) bekezdése és 23. §-a irányadó.
A jogok gyakorlásának módja
9. §
(1) Az elítélt a jogait és kötelességeit személyesen csak úgy gyakorolhatja, hogy az a büntetés végrehajtásának rendjét ne sértse.
(2) Az elítélt kérheti, hogy az illetékes ügyész hallgassa meg.
IV. fejezet
Nevelés
Az elítélt nevelésének jeladata és tartalma
10. §
(1) Az elítélt nevelésének feladata a rendszeres fizikai munkával olyan személyiségváltozás elérése, amelynek eredményeként a büntetésének letöltése után képes törvénysértő magatartás nélkül élni. és beilleszkedni a társadalomba.
(2) Az elítélt nevelését az intézet rendjének szabályozottsága, a közművelődési lehetőségeik igénybe vétele és a közöségi életben való részvétel is elősegíti.
Értelmi és kulturális nevelés
11. §
A lehetőségekhez képest - ha ennek feltételei biztosítottak - elő kell segíteni az elítélt
a) iskolai oktatását,
b) szakirányú képzését,
c) művelődési tevékenységét,
d) önképzését.
A nevelés eszközei
12. §
Az elítélték nevelésének eszközei különösen a közösségi foglalkozás, a jutalmazás és a fegyelmezés.
Az elítélt jutalmazása
13. §
(1) Az elítélt fegyelmi felelősségre vonására és heti jutalomban.
(2) A jutalmazás általában egyénileg történik; az elítéltek közössége együttesen is jutalmazható.
(3) Az elítélt jutalmazására a munkában elért eredménye alapján a munkáltató is tehet javaslatot,
Az elítélt fegyelmi felelősségre vonása
14. §
(1) Az elítélt fegyelmi felelősségre vonására és fegyelmi büntetés kiszabására az intézet parancsnoka jogosult.
(2) Fegyelmi büntetést csak egyénileg lehet kiszabni. A fegyelmi büntetés kiszabásáig felfedett fegyelemsértéseket együttesen kell elbírálni. Az elítéltet egy eljárásban elbírált több fegyelemsértés miatt egy fegyelmi büntetéssel kell sújtani.
(3) A fegyelmi eljárást húsz napon belül be kell fejezni.
(4) A fegyelemsértés elkövetésétől számított hat hónapon túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak, kivéve ha a cselekmény bűncselekmény.
15. §
(1) A fegyelmi büntetés a kiszabásától számított két hónap eltelte után nem hajtható végre. Ha a fegyelmi büntetés végrehajtásának elmaradása az elítéltnek felróható, e határidőt a gátló körülmény megszűnésétől kell számítani.
(2) Hat hónapnál régebben kiszabott fegyelmi büntetés nem hajtható végre.
Levelezés, csomagküldemény
16. §
(1) Az elítélt levelezése nem korlátozható.
(2) Az elítélt a hozzátartozóitól vagy más személytől csomagot kaphat.
Látogatás
17. §
Az elítélt az intézetben látogatót fogadhat: a látogatás rendjét az intézet parancsnoka határozza meg.
Az elítéltek öntevékeny szervezete
18. §
Az elítéltek öntevékeny szervezete részt vesz
a) az intézet rendjének fenntartásában,
b) a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében,
c) a termelő munka segítésében.
V. fejezet
Munkáltatás
Munkába állítás
19. §
(1) Az elítéltet az erre a célra kijelölt munkahelyen, társadalmilag hasznos fizikai munkával kell foglalkoztatni.
(2) Az elítéltet nem lehet magán jellegű munkára igénybe venni.
20. §
(1) A munka kijelölésénél figyelembe kell venni az elitélt egészségi állapotát, a munkakörre való alkalmasságát, s lehetőség szerint a szakképzettségét, valamint az alkalmazási és a foglalkoztatási tilalmakat. A munkába állítást orvosi vizsgálat előzi meg.
(2) Az elítélt a részére meghatározott munkát köteles a kijelölt helyen és időben elvégezni, a munkából csak betegség miatt vagy engedéllyel maradhat távol.
A munkáltatás formái
21. §
(1) Az elítélt az Igazságügyi Minisztériummal szerződést kötött munkáltatónál, kivételesen az intézetben dolgozik.
(2) A munkáltatónál történő foglalkoztatást a munkáltató szervezi és irányítja.
A munkáltató kötelezettségei
22. §
(1) A szigorított javító-nevelő munka munkahelyi végrehajtásáért a munkáltató a felelős.
(2) A munkáltató köteles
a) az elítéltet folyamatosan foglalkoztatni.
b) gondoskodni arról, hogy az elítéltet a büntetéssel össze nem függő hátrány ne érje,
c) az elítélt munkára nevelése érdekében a munkahelyi közösség és a társadalmi szervezetek segítségét felhasználni, az ehhez szükséges feltételeket biztosítani,
d) a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásával kapcsolatban a büntetésvégrehajtás felhívásának eleget tenni, a szükséges felvilágosításokat megadni,
e) az évi pihenőidő kiadását lehetővé tenni.
(3) A munkáltató haladéktalanul értesíti az intézetet, ha az elítélt
a) a megjelölt időpontban munkára nem jelentkezett,
b) kivonta magát a büntetés végrehajtása alól,
c) a munkafegyelmet súlyosan megsértette,
d) az évi pihenőidőt igénybe kívánja venni.
Munkaidő
23. §
(1) Az elítélt munkaidejét a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezések alapján kell meghatározni; az intézetben foglalkoztatott elítélt munkaidejét és munkarendjét az intézet parancsnoka határozza meg.
(2) A túlmunka napi mértéke - a munkarend szerinti napi munkaidőn túl - négy órát nem haladhat meg.
(3) Munkaszüneti napon az elítélt csak a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő üzemben, illetve ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatható.
(4) A munkaszüneti napon végzett munkához - a (3) bekezdésben szabályozott kivétellel. - és a túlmunkához az intézet parancsnokának engedélye szükséges.
Pihenőidő
24. §
(1) Az elítélt a szigorított javító-nevelő munka végrehajtása alatt évi tizenöt munkanap pihenőidőre jogosult. Az évi pihenőidő föld alatti munka esetében két munkanappal meghosszabbodik. Engedélyezni kell, hogy az elítélt az évi pihenőidő tartamára az intézetből és a kijelölt helységből eltávozzék.
(2) Az évi pihenőidő naptári évre jár. Az elítélt a nem teljes naptári évben a munkában töltött idejének megfelelő évi pihenőidőre jogosult.
(3) Az évi pihenőidőt úgy kell kiadni, hogy azt az elítélt a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának befejezése előtt teljes egészében letöltse.
(4) Az évi pihenőidő a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának első hat hónapja alatt nem adható ki, ezt követően a büntetés már letöltött részével arányos tartamban adható ki.
(5) Az évi pihenőidő csak különösen indokolt esetben adható ki kettőnél több részletben.
(6) Az évi pihenőidő pénzben csak akkor váltható meg, ha azt a munkáltató részéről felmerült ok miatt nem adták ki.
A munka díjazása
25. §
(1) Az elítélt munkáját elsősorban a teljesítményéhez kötötten kell díjazni, időbér csak kivételesen alkalmazható.
(2) A munkáltató az elítélt részére járó díjazást a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezések alapján, valamint az Igazságügyi Minisztériummal kötött szerződésben megállapított egyéb juttatások szerint állapítja meg.
(3) A munkáltató az elszámolásról névre szóló bérjegyzéket készít, és a nyugdíjjárulék levonása után a keresményeket a bérjegyzékkel megküldi az intézetnek.
Munkavédelem
26. §
(1) Az elítéltek részére az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit az erre vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásai szerint a munkáltató biztosítja.
(2) Az üzemi baleset statisztikai bejelentésére és nyilvántartására azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek az általános szabványok szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkoznak azzal a kiegészítéssel, hogy az üzemi munkáltató az intézetet is értesíti.
(3) Ha az üzemi baleset
a) a sérült halálát,
b) három vagy több személy egyidejű sérülését,
c) az orvos véleménye alapján életveszélyes sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást,
d) súlyos csonkulásos sérülést,
e) érzékszerv elvesztését,
f) feltűnő eltorzulást, bénulást vagy elmezavart okozott,
az intézet az illetékes főügyészséget is értesíti.
Társadalombiztosítási ellátás
27. §
Az elítélt társadalombiztosítási ellátására a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók.
VI. fejezet
Elhelyezés, anyagi és pénzügyi ellátás
Lakóhelyiségek
28. §
Az elítélteket közös lakóhelyiségekben kell elhelyezni.
Egyéb helyiségek
29. §
Az intézetben - lakóhelyiségeken kívül - megfelelő helyiségeket kell biztosítani az alábbi célokra:
a) a szabadidő eltöltése és a közös foglalkozás,
b) látogató fogadása,
c) betegszoba,
d) tisztálkodás és fürdés,
f) étkezés.
g) elkülönítés.
Élelmezés
30. §
(1) Az elítélt élelmezéséről az Intézet a külön jogszabályban meghatározott élelmezési normák alapján gondoskodik.
(2) Munkanapon legalább egyszeri meleg étkezést a munkáltató biztosít.
Ruházat
31. §
(1) Az elítélt a saját ruháját viseli.
(2) Az elítélt a saját költségén köteles gondoskodni ruházatának mosásáról, tisztántartásáról, karbantartásáról és pótlásáról.
(3) A munkaruhát és az előírásoknak megfelelő védőruházatot az elítéltnek a munkáltató biztosítja.
A letét kezelése
32. §
(1) Az elítélt magánál nem tartható pénzét, értéktárgyait és egyéb ingóságát az intézet letétként kezeli.
(2) Az elítélt keresményének és letétben levő pénzének külön jogszabályban meghatározott részét az intézet jogosult az elítélt tartásra jogosult gyermeke gondozójának megküldeni, Illetőleg a szabadulása idejére tartalékolni.
Tartási költség
33. §
Az elítéltet terhelő tartási költség összegét és a térítés módját külön jogszabály állapítja meg.
Kártérítés
34. §
(1) Az elítéltet az Intézetnek okozott kár megtérítésére az intézet parancsnoka határozattal kötelezi. A kártérítési határozat ellen az elítélt a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsokságához fellebbezhet. Az Országos Parancsnokság másodfokú határozata végrehajtható; a kártérítésre kötelező határozat ellen az elítélt az elbocsátása után. keresettel fordulhat a bírósághoz. Az elitéltet a nem a munkájával összefüggésben okozott kár megtérítése alól rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján részben mentesíteni lehet.
(2) Az elítéltet a munkáltatónak okozott kár megtérítésére a munkáltató határozattal kötelezi. A határozat ellen az elítélt keresettel fordulhat a bírósághoz.
35. §
(1) A szigorított javító-nevelő munka végrehajtása során az elítéltet nem a munkájával összefüggésben ért kárért a Polgári Törvénykönyv szerint az Igazságügyi Minisztérium, a munkájával összefüggésben ért kárért a munkáltató, illetőleg az intézetben végzett munka esetén az Igazságügyi Minisztérium a munkajogi szabályok értelemszerű alkalmazásával felelős.
(2) Az elítélt az intézetben őt ért kárral kapcsolatos igényét az intézet parancsnokánál érvényesítheti. A parancsnok határozata ellen az elítélt a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságához fellebbezhet. Az Országos Parancsnokság másodfokú határozata ellen az elítélt - ha az igény a munkájával összefüggésben keletkezett kárra vonatkozik - már a szigorított javító-nevelő munka végrehajtása alatt, egyébként az elbocsátása után fordulhat keresettel a bírósághoz. Az utóbbi esetben a kártérítési igény elévülése az elitélt elbocsátásáig nyugszik.
(3) Az elítélt a munkáltatónál őt ért kár miatt kártérítési igénnyel élhet a munkáltatónál. A munkáltató határozata ellen az elitélt keresettel fordulhat a bírósághoz.
VII. fejezet
Egészségügyi ellátás
Gyógyító-megelőző ellátás
36. §
(1) Az elítélt gyógyító-megelőző ellátását az állami egészségügyi szolgálat végzi.
(2) Az elítélt alapellátási szintű orvosi vizsgálatát és gyógykezelését a munkáltató rendelőjében illetve a körzeti orvosi rendelőben, szakorvos és fekvőbeteg ellátását a területileg illetékes szakorvosi rendelőintézetben, illetőleg fekvőbeteg gyógyintézetben kell biztosítani.
A munkáltatással kapcsolatos egészségügyi szabályok
37. §
A munkaköri alkalmasság orvosi véleményezését, valamint a munka jellegétől függő és az egészségre káros munkakörben dolgozó elitélt időszakos orvosi vizsgálatát a munkahelyi üzemi orvos végzi.
Terhes nők védelme
38. §
(1) Az elítélt nő a terhesség negyedik hónapja után nem fogadható be az intézetbe.
(2) Ha az elitéit nő a terhességének negyedik hónapját elérte, illetve egészségügyi ok miatt munkával nem foglalkoztatható, a büntetés félbeszakítását kell kezdeményezni.
VIII. fejezet
A büntetés végrehajtásának félbeszakítása, elbocsátás
A szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának félbeszakítása
39. §
Ha az arra jogosult a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának félbeszakítását rendeli el, az elítélt elbocsátása iránt soron kívül kell intézkedni. Erről a munkáltatót értesíteni kell.
40. §
(1) A szigorított javító-nevelő munka végrehajtását félbe kell szakítani, ha
a) az elítéltet sorkatonai szolgálat teljesítésére hívják be,
b) az elítélt nő a terhességének negyedik hónapját elérte,
c) az elítélt előzetes letartóztatását rendelik el, vagy végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.
(2) A szigorított javító-nevelő munka végrehajtása félbeszakítható az elítélt
a) betegsége,
b) közvetlen hozzátartozójánk temetése vagy, életveszélyes egészségi állapota,
c) kiskorú gyermeke gondozójának kórházi ápolást igénylő betegsége miatt.
(3) A szigorított javító-nevelő munka félbeszakítását
a) az (1) bekezdésben felsorolt okból, a sorkatonai szolgálat idejére, illetőleg a szülést követő hat hónap elteltéig, illetve az előzetes letartóztatás megszüntetéséig, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt okból egy évben tíz napra az intézet parancsnoka,
b) a (2) bekezdésben felsorolt okból egy évben tíz naptól három hónapig terjedő időre, vagy az (1) bekezdésben fel nem sorait okból egy hónapig a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka,
c) az a)-b) ponton kívül az igazságügyminiszter engedélyezheti.
(4) Ha a félbeszakítás indoka az engedélyezett határidő letelte előtt megszűnt, vagy az elítélt a
(2) bekezdés b)-c) pontja alapján engedélyezett félbeszakítás alatt a társadalmi együttélés szabályait súlyosain megsérti, az engedélyező a félbeszakítást megszünteti.
Eltávozás
41. §
(1) A bíróság, az ügyész, a közjegyző, illetőleg a rendőrség megkeresése vagy értesítése alapján, valamint szakértői vizsgálat céljából - a szükséges időre - az intézet parancsnoka engedélyezi az elítélt munkaidőben történő eltávozását.
(2) Az (1) bekezdés esetén kívül az intézet parancsnoka a szükséges időre eltávozást engedélyezhet, ha hatósági eljárás vagy más ok miatt az elítélt személyes megjelenése indokolt.
Elbocsátás
42. §
(1) Az elítéltet a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának utolsó napján az intézetből el kell bocsátani.
(2) Az elbocsátottat a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásáról igazolással kell ellátni.
IX. fejezet
Különleges eljárások
A szigorított javító-nevelő munka végrehajthatóságának megszűnése
43. §
(1) Ha az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a büntetés hátralevő részének végrehajtását nem teszi lehetővé, az intézet előterjesztést tesz a büntetésvégrehajtási bírónak a szigorított javító-nevelő munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása iránt. Az előterjesztés megtételével egyidejűleg a szigorított javító-nevelő munka végrehajtását félbe kell szakítani. A büntetésvégrehajtási bíró az érdemi, határozatának meghozatala előtt az elítélt egészségi állapota megváltozásának kérdésében orvosszakértői véleményt szerez be.
(2) Ha az elítélt egészségi állapotában a tartós változás a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának megkezdése előtt következik be. a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, illetőleg az ügyész vagy az intézet kezdeményezésére jár el
(3) A szigorított javító-nevelő munka végrehajthatósága megszűnését megállapító határozatot a büntetés-végrehajtási bíró megküldi az illetékes főügyészségnek.
A szigorított javító-nevelő munka átváltoztatása szabadságvesztésre
44. §
(1) Ha az elítélt kivonja magát a szigorított javító-nevelő munka végrehajtása alól, vagy a Btk. 48/A. §-ának (1) bekezdésében felsorolt kötelességeit súlyosan megsérti, az intézet a szigorított javító-nevelő munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozása végett jelentést tesz az illetékes főügyésznek.
(2) A jelentés megtételével egyidejűleg az elítéltet el kell különíteni. Az ügyész - ha az átváltoztatás iránt indítványt tesz -, illetőleg a büntetés-végrehajtási bíró elrendelheti, hogy az elítéltet az átváltoztatás iránti indítvány jogerős elbírálásáig átmenetileg fogadják be az intézet helye szerint illetékes büntetésvégrehajtási intézetbe. A büntetésvégrehajtási intézetben az elítélt kötelezettségeire és jogaira a fogház fokozat szabályai megfelelően irányadók.
Eljárás pénzbüntetés esetén
45. §
Ha az elítéltet pénzbüntetés vagy pénzbírság megfizetésére hívják fel, lehetőséget kell adni, hogy azt megfizesse, vagy a hozzátartozójával, illetőleg más személlyel befizettesse.
Eljárás alkoholisták munkaterápiás intézeti kezelésének elrendelése esetén
46. §
(1) Ha az elítéltet a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának
a) megkezdése előtt munkaterápiás intézeti kezelésre kötelezik, a szigorított javító-nevelő munka végrehajtását el kell halasztani és az intézeti kezelést kell végrehajtani,
b) megkezdése után kötelezik munkaterápiás intézeti kezelésre, a szigorított javító-nevelő munkát félbe kell szakítani.
(2) Ha a munkaterápiás intézeti kezelést felfüggesztették, megszüntették, illetőleg az megszűnt, a szigorított javító-nevelő munka végrehajtását meg kell kezdeni, illetőleg folytatni kell.
Záró rendelkezés
47. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Markója Imre s. k.,
igazságügyminiszter