57/1985. (XII. 27.) MT rendelet

a nyugellátások és nyugdíjszerű egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről

1. §

(1) Az 1986. január 1-je előtti időponttól megállapított nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat, kivételes ellátásokat és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat - ideértve a sorkatona hozzátartozójának járó családi segélyt, valamint a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők jövedelempótló segélyét - 1986. január 1-jétől, illetőleg minden naptári év első napjától külön kérelem nélkül 2 százalékkal, de legalább 120 forinttal (a továbbiakban: az évenkénti rendszeres emelés legkisebb összege) fel kell emelni.

(2)[1] Az (1) bekezdéstől eltérően az emelés mértéke a népgazdasági terv előírása szerint a fogyasztói árszínvonal emelkedésének megfelelő százaléka - 1988. évben 15 százalék -, de legalább 330 forint annál, aki

a) a 70. életévét már betöltötte, illetőleg 1983-ban betölti, vagy

b) I-II. csoportba tartozó rokkantság címén részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, vagy

c) vak személyi járadékos, illetve vakok rendszeres szociális segélyezettje, vagy hadigondozási pénzellátásban részesül.

(3) Az 1986. évet követően a (2) bekezdésben említett évenkénti emelés mértékét a Minisztertanács az éves népgazdasági terv keretében határozza meg.

2. §

(1) Az 1985. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat, továbbá ezek legkisebb összegeit, a meghatározott összegű nyugellátásokat és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat az 1. § (1)-(2) bekezdésének megfelelően kell megállapítani, illetőleg felemelni.

(2) Az évenkénti rendszeres emelés végrehajtásánál az egy személy részére folyósított nyugellátásnak a megelőző naptári év utolsó hónapjára megállapított összegét kell alapul venni.

(3) A kivételes ellátás - ideértve az állami kitüntetések és a kitüntető címek után járó nyugdíjkedvezményként adott kivételes ellátást is - évenkénti rendszeres emelése külön jogszabályok alapján történik.

3. §

(1) Minden naptári év első napjától az évenkénti rendszeres emelés legkisebb összegével kell emelni azt az összeghatárt,

a) ameddig az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjhoz házastársi pótlék megállapítható,

b) ameddig a saját jogú nyugellátás, baleseti nyugellátás az özvegyi nyugdíjjal, baleseti özvegyi nyugdíjjal együttesen folyósítható,

c) amely mellett a nyugellátás, baleseti rokkantsági nyugdíj munkavégzésre, keresetre tekintet nélkül folyósítható.

(2) Az (1) bekezdés szerint kell emelni a szociális ellátások megállapításánál és folyósításánál irányadó - külön jogszabályban megjelölt -összeghatárokat, illetőleg kereseti (jövedelmi) értékhatárokat.

4. §

A szünetelő ellátásokat a szüneteltetés okának megszűnését követően kell emelni. Az emelést az 1. § alkalmazásával úgy kell végrehajtani, mintha az ellátást folyamatosan folyósították volna. Így kell eljárni akkor is, ha a megszüntetett ellátás feléledés címén újból megállapításra kerül.

5. §

Ha az érdekelt több nyugellátásban, illetve nyugellátás mellett nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban is részesül, az évenkénti rendszeres emelést ezek együttes összegére kell végrehajtani.

6. §

A nyugdíjak legkisebb összegéhez, illetőleg az évi rendszeres emelés legkisebb összegével emelt összeghatárokhoz kapcsolódó jogosultságokat nem érinti az, ha az ellátást az 1. § (2) bekezdés szerint emelik fel, illetőleg állapítják meg.

7. §

(1) Ez a rendelet 1986. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 45/1970. (XI. 4.) Korm. rendelet, a 32/1973. (XII. 23.) MT rendelet, a 38/1975. (XII. 28.) MT rendelet, a 48/1977. (XII. 21.) MT rendelet, a 18/1981. (VI. 13.) MT rendelet, valamint az 1/1971. (III. 16.) EüM rendelet hatályát veszti.

(2) Ahol jogszabály a 45/1970. (XI. 4.) Korm. rendeletet, vagy a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezéseket említi, ezek alatt a jelen rendeletet kell érteni.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke