5/1985. (III. 14.) MÉM rendelet

a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendelet módosításáról

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatra (a továbbiakban: állami gazdaság);

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetre, a halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre (a továbbiakban: termelőszövetkezet);

c) a mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdasági társulásra (a továbbiakban: gazdasági társulás);

d) a mezőgazdasági ágazatba sorolt leányvállalatra [az a)-d) alattiak együtt: mezőgazdasági nagyüzem];

e) a baromfi- és tojásfeldolgozó, bor-, tartósító-, cukoripari és mezőgazdasági kutatásfejlesztési szakágazatba sorolt vállalatokra, az Állatforgalmi és Húsipari Trösztre, a Gabona Trösztre és a Tejipari Vállalatok Trösztjére és vállalataira, valamint az élelmiszeripari ágazatba sorolt gazdasági társulásra, továbbá a 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet mellékletében felsorolt vállalatokra (a továbbiakban: állami vállalat);

f) az erdőgazdálkodási ágazatba sorolt állami vállalatra, és gazdasági társulásra (a továbbiakban: erdőgazdaság);

g) az e) pontban felsorolt élelmiszeripari szakágazatba, valamint a hús, tej és malomipari szakágazatba, továbbá az erdőgazdálkodási ágazatba sorolt leányvállalatra (a továbbiakban: leányvállalat);

h) a mezőgazdasági nagyüzemmel, állami vállalattal, erdőgazdasággal, leányvállalattal munkaviszonyban álló vagy tagsági viszonyban álló dolgozóra (a továbbiakban: dolgozó)."

2. §

Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3. § (1) A mezőgazdasági nagyüzemet az 1. számú mellékletben meghatározott feltélelek szerint kategóriába kell sorolni.

(2) A kategóriát az állami gazdaságban és a mezőgazdasági ágazatba tartozó leányvállalatnál az igazgató, a termelőszövetkezetben a közgyűlés (küldöttgyűlés), a gazdasági társulásban az igazgatótanács határozza meg. A kategória megállapításánál az értéksorok közül azt lehet figyelembe venni, amely a mezőgazdasági nagyüzem számára kedvezőbb. A besorolási feltételek emeléséből adódó alacsonyabb kategóriába sorolástól a besorolásra jogosult eltekinthet.

(3) A mezőgazdasági nagyüzem önálló egységei (gazdasági társaság; kerület; önelszámoló ipari, kereskedelmi vagy szolgáltató üzem stb.) az (1) bekezdés szerint külön besorolhatók úgy, hogy a "B". kategóriájú mezőgazdasági nagyüzemet kivéve a legnagyobb önálló egység kategóriája sem érheti el a nagyüzem kategóriáját. Az állami gazdasági önálló egységek besorolásához a vállalat helyi szakszervezeti szervének egyetértése szükséges.

(4) Ha az állami gazdaság, illetőleg a termelőszövetkezet szántóterületének hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme a 14,1 aranykorona alatt van, az állami gazdaságot az igazgató, a Mezőgadasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), a termelőszövetkezetet a közgyűlés (küldöttgyűlés) a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv), a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának egyetértése esetén - a "K" kategóriába sorolást kivéve - az 1. számú mellékletben foglalt feltétel szerint megállapítható kategóriánál egy kategóriával magasabbra sorolhatja.

A magasabb kategóriába sorolásnál

a) az állami gazdaságnak a MEDOSZ megyei bizottsága,

b) a termelőszövetkezetnek a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetsége

véleményét be kell szereznie.

(5) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az állami gazdaságot a MEDOSZ megyei bizottságának véleménye alapján az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal (a továbbiakban: ÁBMH) és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, a termelőszövetkezeteket a területi szövetség és a megyei szakigazgatási szerv véleménye alapján az ÁBMH-val és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az 1. számú mellékletben foglalt feltétel szerint megállapítható kategóriánál egy kategóriával magasabbra sorolhatja.

(6) Az állami gazdaság, illetve a termelőszövetkezetek a (4) és (5) bekezdés alapján abban az esetben sorolható egy kategóriával magasabbra, ha azt a gazdálkodás minőségi mutatói (jövedelmezőség, termelékenység stb.), illetve azok tartós javulása kellően alátámasztják, és a magasabb kategóriába sorolás az ágazaton belül kialakított arányokat nem sérti.

(7) A mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdasági társulások közül az egyesülést az ÁBMH a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben egyedi elbírálás alapján sorolja be.

(8) Az állami vállalat, az erdőgazdaság és a leányvállalat kategóriába sorolásánál az 5/1983. (XI. 12.) ÁBMH számú rendelkezésben foglaltak az irányadók."

3. §

Az R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mezőgazdasági nagyüzemben a nem mezőgazdasági munkák, az állami vállalatnál, az erdőgazdaságnál, valamint a leányvállalatnál a fizikai munkák minősítésére és besorolására - az ágazati miniszter iránymutatásának (az ágazati besorolási példatárak) figyelembevételével - az 5/1983. (XI. 12.) ME rendeletben foglaltak az irányadók."

4. §

Az R. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az állami vállalat, az erdőgazdaság, valamint a leányvállalat nem fizikai dolgozói munkadíjának megállapítása során az 5/1983. (XI. 12.) ME rendeletben foglaltak az irányadók."

5. §

Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"8. § (1) A munkáltató a magasabb vezető állású és magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók (továbbiakban: magasabb vezető állású dolgozók) részére a tárgyévi nyereség vagy a tárgyévi bruttó jövedelem egy dolgozóra jutó összege után prémiumot állapíthat meg.

A prémium megállapításánál:

a) az egy dolgozóra jutó nyereség a mezőgazdasági nagyüzem, állami vállalat, illetve erdőgazdaság mérleg szerinti nyeresége és a 39/1984. (XI. 6.) PM rendelet 8. § (2) bekezdés alapján meghatározott átlagos állományi létszám hányadosa;

b) az egy dolgozóra jutó bruttó jövedelem a 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet 9. § (2) bekezdése alapján számított bruttó jövedelem, valamint a 39/1984. (XI. 6.) PM rendelet 8. § (2) bekezdés alapján meghatározott átlagos állományi létszám hányadosa.

(2) A gazdasági társulástól, valamint a gazdasági társaság nyilvántartással megbízott vállalatától visszaosztott eredményt a prémium számítása szempontjából a társulás esetében a társulás és a tagvállalatok, gazdasági társaság esetében pedig a nyilvántartással megbízott vállalat, valamint a tagvállalatok között az igazgatótanács döntésétől függően megoszthatják.

(3) Az igazgató tanács a belső kereseti arányokra figyelemmel előírhatja a társulás magasabb vezető állású dolgozója (1) bekezdés szerint megállapítható prémiumnak felső határát.

(4) Az egy főre jutó nyereségen alapuló prémiumösszeget a következőképpen kell kiszámítani:

(5) Az egy főre jutó bruttó jövedelmen alapuló prémiumösszeget a következőképpen kell kiszámítani:

(6) A (4) bekezdés alapján 5000 Ft alatti egy főre jutó nyereség esetén, az (5) bekezdés alapján pedig 45 000 Ft alatti egy főre jutó bruttó jövedelem esetén prémium nem állapítható meg.

(7) A mezőgazdasági nagyüzem, állami vállalat, erdőgazdaság igazgatójának, illetve elnökének a (4) bekezdés vagy az (5) bekezdés szerint számított prémiuma 20%-ig megemelt összegben állapítható meg.

(8) A magasabb vezető állású dolgozó részére -az (1) bekezdésben, illetve a 9. §-ban meghatározott prémiumon felül - kiemelt vállalati, üzemi feladatok teljesítéséért az éves munkadíj 20%-ának megfelelő összegű prémiumot lehet megállapítani.

(9) Az éves prémium összegének a teljesítéssel arányos része fizethető ki, ha az (1) bekezdésben meghatározott prémiumra jogosító munkakört a szakember a tárgyévben nem folyamatosan látja el (évközi kinevezés, választás, felmentés, 30 napot meghaladó betegállomány stb.)."

6. §

Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § Az ÁBMH elnöke a miniszter javaslata alapján - a nem önálló adóalany tröszti vállalat magasabb vezető állású dolgozója esetében a munkáltató - a 8. § (4), illetve (5) bekezdésében foglaltaktól eltérő prémiumfeladatot (prémiumkulcsot) állapíthat meg az 1. § c), e) és f) pontjában felsorolt vállalatok esetében, ha a nyereségérdekeltség nem vagy csak korlátozottan érvényesíthető, illetve ha a gazdálkodás hatékonyságának javítása mellett más gazdaságpolitikai célok érvényesítése az elsődleges. Az így kitűzött prémium mértékének felső határa nem haladhatja meg a magasabb vezető állású dolgozó éves alapbérének 40%-át."

7. §

Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"10. § (1) A prémiumfeladatot - célfeladatok esetén a prémium mértékét - a magasabb vezető állású dolgozóval a tárgyév március 31-ig írásban előre kell közölni.

(2) Az állami vállalat, erdőgazdaság esetében a féléves évközi mérlegbeszámoló adatai figyelembevételével - év közben egy alkalommal - az időarányos teljesítésnek megfelelően előleg fizethető.

(3) A prémiumfeladatok teljesítésének éves értékeléséről az évzáró mérleg letétbe helyezését követően 60 napon belül kell gondoskodna."

8. §

Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"11. § (1) Ha a munkáltató a magasabb vezető állású dolgozó tevékenységében a vállalat gazdálkodását érintő mulasztást, a baleseti helyzet romlásában vétkességet állapít meg, a prémiumot csökkentheti vagy megvonhatja.

(2) Veszteség vagy alaphiány esetén - amennyiben nyereségtartalékból az nem rendezhető -arra az évre. amelyben a veszteség, illetve a hiány bekövetkezett, a magasabb vezető állású dolgozót prémium és év végi részesedés nem illeti meg."

9. §

Az R. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"12. § (1) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumának forrása - eltérő rendelkezések hiányában - az érdekeltségi alap.

(2) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumát a munkajogi, a társadalombiztosítási, valamint a térítési díjak alapjául szolgáló átlagkereset, átlagrészesedés számításánál figyelembe kell venni."

10. §

Az R. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § A mezőgazdasági nagyüzem, az állami vállalat, az erdőgazdaság és a leányvállalat magasabb vezető állású dolgozója a havi munkadíjon, illetőleg a 8. §-ban meghatározott prémiumon felül csak a következő díjazásban részesülhet:

a) év végi részesedés,

b) újítási díj, szolgálati találmányi, szolgálati találmánnyal kapcsolatos közreműködői díj, találmányi díj, illetve szerzői díj,

c) nyilvánosan meghirdetett pályázat díja,

d) jogszabályon alapuló kedvezmény és természetbeni juttatás,

e) a kormány- vagy miniszteri kitüntetéssel, illetőleg az ezzel egy tekintet alá eső kitüntetéssel járó jutalom,

f) a minisztérium által meghirdetett feltételek alapján elnyert címmel, kitüntetéssel járó, a miniszter által megállapított jutalom,

g) a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában, a termelőszövetkezetek területi szövetségében és a gazdasági társulások testületi szerveiben betöltött tisztség után évi egyszeri jutalom,

h) egyéb jogszabályban meghatározott díjazás (jubileumi jutalom, tagsági pótlék stb.)."

11. §

Az R. 15. 5 (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyéb nem fizikai munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére a munkáltató - a munkadíj tömeg, illetve az érdekeltségi alap terhére - a betöltött munkakörhöz igazodó olyan prémiumfeltételeket tűzhet ki, amelyek a gazdálkodás javítását segítik elő."

12. §

Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § A 11. § (1) bekezdés alapján történő intézkedés előtt

a) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat

esetében az ágazati szakszervezet,

b) vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő vállalat és a gazdasági társulás esetében az ágazati szakszervezet területi szerve véleményét be kell szerezni.".

13. §

Az R. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) a rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekkel munkaviszonyban álló dolgozók - a termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozók kivételével - év végi részesedésének megállapításánál a 16/1984. (XI. 5.) ÁBMH rendelkezés és a kollektív szerződés szabályai az irányadók."

14. §

Az R. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A mezőgazdasági dolgozót szerszámhasználati díj illeti meg, ha munkakörébe tartozó feladatainak elvégzéséhez saját tulajdonban levő kézi szerszámot, segédeszközt használ. A szerszámhasználati díj összege havonta nem haladhatja meg a térítésben részesülő dolgozó tárgyhavi munkabérének (díjának) két százalékát, átalány esetében pedig dolgozónként a 100 Ft-ot. A szerszámhasználati díj (átalány) mértékét a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) a szerszám, segédeszköz elhasználódási idejével arányosan kell meghatározni.".

15. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1985. január 1. napjától kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 13. §-a hatályát veszti.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter