Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

5/1985. (III. 14.) MÉM rendelet

a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendelet módosításáról

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatra (a továbbiakban: állami gazdaság);

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetre, a halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre (a továbbiakban: termelőszövetkezet);

c) a mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdasági társulásra (a továbbiakban: gazdasági társulás);

d) a mezőgazdasági ágazatba sorolt leányvállalatra [az a)-d) alattiak együtt: mezőgazdasági nagyüzem];

e) a baromfi- és tojásfeldolgozó, bor-, tartósító-, cukoripari és mezőgazdasági kutatásfejlesztési szakágazatba sorolt vállalatokra, az Állatforgalmi és Húsipari Trösztre, a Gabona Trösztre és a Tejipari Vállalatok Trösztjére és vállalataira, valamint az élelmiszeripari ágazatba sorolt gazdasági társulásra, továbbá a 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet mellékletében felsorolt vállalatokra (a továbbiakban: állami vállalat);

f) az erdőgazdálkodási ágazatba sorolt állami vállalatra, és gazdasági társulásra (a továbbiakban: erdőgazdaság);

g) az e) pontban felsorolt élelmiszeripari szakágazatba, valamint a hús, tej és malomipari szakágazatba, továbbá az erdőgazdálkodási ágazatba sorolt leányvállalatra (a továbbiakban: leányvállalat);

h) a mezőgazdasági nagyüzemmel, állami vállalattal, erdőgazdasággal, leányvállalattal munkaviszonyban álló vagy tagsági viszonyban álló dolgozóra (a továbbiakban: dolgozó)."

2. §

Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3. § (1) A mezőgazdasági nagyüzemet az 1. számú mellékletben meghatározott feltélelek szerint kategóriába kell sorolni.

(2) A kategóriát az állami gazdaságban és a mezőgazdasági ágazatba tartozó leányvállalatnál az igazgató, a termelőszövetkezetben a közgyűlés (küldöttgyűlés), a gazdasági társulásban az igazgatótanács határozza meg. A kategória megállapításánál az értéksorok közül azt lehet figyelembe venni, amely a mezőgazdasági nagyüzem számára kedvezőbb. A besorolási feltételek emeléséből adódó alacsonyabb kategóriába sorolástól a besorolásra jogosult eltekinthet.

(3) A mezőgazdasági nagyüzem önálló egységei (gazdasági társaság; kerület; önelszámoló ipari, kereskedelmi vagy szolgáltató üzem stb.) az (1) bekezdés szerint külön besorolhatók úgy, hogy a "B". kategóriájú mezőgazdasági nagyüzemet kivéve a legnagyobb önálló egység kategóriája sem érheti el a nagyüzem kategóriáját. Az állami gazdasági önálló egységek besorolásához a vállalat helyi szakszervezeti szervének egyetértése szükséges.

(4) Ha az állami gazdaság, illetőleg a termelőszövetkezet szántóterületének hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme a 14,1 aranykorona alatt van, az állami gazdaságot az igazgató, a Mezőgadasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), a termelőszövetkezetet a közgyűlés (küldöttgyűlés) a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv), a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának egyetértése esetén - a "K" kategóriába sorolást kivéve - az 1. számú mellékletben foglalt feltétel szerint megállapítható kategóriánál egy kategóriával magasabbra sorolhatja.

A magasabb kategóriába sorolásnál

a) az állami gazdaságnak a MEDOSZ megyei bizottsága,

b) a termelőszövetkezetnek a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetsége

véleményét be kell szereznie.

(5) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az állami gazdaságot a MEDOSZ megyei bizottságának véleménye alapján az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal (a továbbiakban: ÁBMH) és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, a termelőszövetkezeteket a területi szövetség és a megyei szakigazgatási szerv véleménye alapján az ÁBMH-val és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az 1. számú mellékletben foglalt feltétel szerint megállapítható kategóriánál egy kategóriával magasabbra sorolhatja.

(6) Az állami gazdaság, illetve a termelőszövetkezetek a (4) és (5) bekezdés alapján abban az esetben sorolható egy kategóriával magasabbra, ha azt a gazdálkodás minőségi mutatói (jövedelmezőség, termelékenység stb.), illetve azok tartós javulása kellően alátámasztják, és a magasabb kategóriába sorolás az ágazaton belül kialakított arányokat nem sérti.

(7) A mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdasági társulások közül az egyesülést az ÁBMH a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben egyedi elbírálás alapján sorolja be.

(8) Az állami vállalat, az erdőgazdaság és a leányvállalat kategóriába sorolásánál az 5/1983. (XI. 12.) ÁBMH számú rendelkezésben foglaltak az irányadók."

3. §

Az R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mezőgazdasági nagyüzemben a nem mezőgazdasági munkák, az állami vállalatnál, az erdőgazdaságnál, valamint a leányvállalatnál a fizikai munkák minősítésére és besorolására - az ágazati miniszter iránymutatásának (az ágazati besorolási példatárak) figyelembevételével - az 5/1983. (XI. 12.) ME rendeletben foglaltak az irányadók."

4. §

Az R. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az állami vállalat, az erdőgazdaság, valamint a leányvállalat nem fizikai dolgozói munkadíjának megállapítása során az 5/1983. (XI. 12.) ME rendeletben foglaltak az irányadók."

5. §

Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"8. § (1) A munkáltató a magasabb vezető állású és magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók (továbbiakban: magasabb vezető állású dolgozók) részére a tárgyévi nyereség vagy a tárgyévi bruttó jövedelem egy dolgozóra jutó összege után prémiumot állapíthat meg.

A prémium megállapításánál:

a) az egy dolgozóra jutó nyereség a mezőgazdasági nagyüzem, állami vállalat, illetve erdőgazdaság mérleg szerinti nyeresége és a 39/1984. (XI. 6.) PM rendelet 8. § (2) bekezdés alapján meghatározott átlagos állományi létszám hányadosa;

b) az egy dolgozóra jutó bruttó jövedelem a 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet 9. § (2) bekezdése alapján számított bruttó jövedelem, valamint a 39/1984. (XI. 6.) PM rendelet 8. § (2) bekezdés alapján meghatározott átlagos állományi létszám hányadosa.

(2) A gazdasági társulástól, valamint a gazdasági társaság nyilvántartással megbízott vállalatától visszaosztott eredményt a prémium számítása szempontjából a társulás esetében a társulás és a tagvállalatok, gazdasági társaság esetében pedig a nyilvántartással megbízott vállalat, valamint a tagvállalatok között az igazgatótanács döntésétől függően megoszthatják.

(3) Az igazgató tanács a belső kereseti arányokra figyelemmel előírhatja a társulás magasabb vezető állású dolgozója (1) bekezdés szerint megállapítható prémiumnak felső határát.

(4) Az egy főre jutó nyereségen alapuló prémiumösszeget a következőképpen kell kiszámítani:

(5) Az egy főre jutó bruttó jövedelmen alapuló prémiumösszeget a következőképpen kell kiszámítani:

(6) A (4) bekezdés alapján 5000 Ft alatti egy főre jutó nyereség esetén, az (5) bekezdés alapján pedig 45 000 Ft alatti egy főre jutó bruttó jövedelem esetén prémium nem állapítható meg.

(7) A mezőgazdasági nagyüzem, állami vállalat, erdőgazdaság igazgatójának, illetve elnökének a (4) bekezdés vagy az (5) bekezdés szerint számított prémiuma 20%-ig megemelt összegben állapítható meg.

(8) A magasabb vezető állású dolgozó részére -az (1) bekezdésben, illetve a 9. §-ban meghatározott prémiumon felül - kiemelt vállalati, üzemi feladatok teljesítéséért az éves munkadíj 20%-ának megfelelő összegű prémiumot lehet megállapítani.

(9) Az éves prémium összegének a teljesítéssel arányos része fizethető ki, ha az (1) bekezdésben meghatározott prémiumra jogosító munkakört a szakember a tárgyévben nem folyamatosan látja el (évközi kinevezés, választás, felmentés, 30 napot meghaladó betegállomány stb.)."

6. §

Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § Az ÁBMH elnöke a miniszter javaslata alapján - a nem önálló adóalany tröszti vállalat magasabb vezető állású dolgozója esetében a munkáltató - a 8. § (4), illetve (5) bekezdésében foglaltaktól eltérő prémiumfeladatot (prémiumkulcsot) állapíthat meg az 1. § c), e) és f) pontjában felsorolt vállalatok esetében, ha a nyereségérdekeltség nem vagy csak korlátozottan érvényesíthető, illetve ha a gazdálkodás hatékonyságának javítása mellett más gazdaságpolitikai célok érvényesítése az elsődleges. Az így kitűzött prémium mértékének felső határa nem haladhatja meg a magasabb vezető állású dolgozó éves alapbérének 40%-át."

7. §

Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"10. § (1) A prémiumfeladatot - célfeladatok esetén a prémium mértékét - a magasabb vezető állású dolgozóval a tárgyév március 31-ig írásban előre kell közölni.

(2) Az állami vállalat, erdőgazdaság esetében a féléves évközi mérlegbeszámoló adatai figyelembevételével - év közben egy alkalommal - az időarányos teljesítésnek megfelelően előleg fizethető.

(3) A prémiumfeladatok teljesítésének éves értékeléséről az évzáró mérleg letétbe helyezését követően 60 napon belül kell gondoskodna."

8. §

Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"11. § (1) Ha a munkáltató a magasabb vezető állású dolgozó tevékenységében a vállalat gazdálkodását érintő mulasztást, a baleseti helyzet romlásában vétkességet állapít meg, a prémiumot csökkentheti vagy megvonhatja.

(2) Veszteség vagy alaphiány esetén - amennyiben nyereségtartalékból az nem rendezhető -arra az évre. amelyben a veszteség, illetve a hiány bekövetkezett, a magasabb vezető állású dolgozót prémium és év végi részesedés nem illeti meg."

9. §

Az R. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"12. § (1) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumának forrása - eltérő rendelkezések hiányában - az érdekeltségi alap.

(2) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumát a munkajogi, a társadalombiztosítási, valamint a térítési díjak alapjául szolgáló átlagkereset, átlagrészesedés számításánál figyelembe kell venni."

10. §

Az R. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § A mezőgazdasági nagyüzem, az állami vállalat, az erdőgazdaság és a leányvállalat magasabb vezető állású dolgozója a havi munkadíjon, illetőleg a 8. §-ban meghatározott prémiumon felül csak a következő díjazásban részesülhet:

a) év végi részesedés,

b) újítási díj, szolgálati találmányi, szolgálati találmánnyal kapcsolatos közreműködői díj, találmányi díj, illetve szerzői díj,

c) nyilvánosan meghirdetett pályázat díja,

d) jogszabályon alapuló kedvezmény és természetbeni juttatás,

e) a kormány- vagy miniszteri kitüntetéssel, illetőleg az ezzel egy tekintet alá eső kitüntetéssel járó jutalom,

f) a minisztérium által meghirdetett feltételek alapján elnyert címmel, kitüntetéssel járó, a miniszter által megállapított jutalom,

g) a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában, a termelőszövetkezetek területi szövetségében és a gazdasági társulások testületi szerveiben betöltött tisztség után évi egyszeri jutalom,

h) egyéb jogszabályban meghatározott díjazás (jubileumi jutalom, tagsági pótlék stb.)."

11. §

Az R. 15. 5 (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyéb nem fizikai munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére a munkáltató - a munkadíj tömeg, illetve az érdekeltségi alap terhére - a betöltött munkakörhöz igazodó olyan prémiumfeltételeket tűzhet ki, amelyek a gazdálkodás javítását segítik elő."

12. §

Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § A 11. § (1) bekezdés alapján történő intézkedés előtt

a) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat

esetében az ágazati szakszervezet,

b) vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő vállalat és a gazdasági társulás esetében az ágazati szakszervezet területi szerve véleményét be kell szerezni.".

13. §

Az R. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) a rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekkel munkaviszonyban álló dolgozók - a termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozók kivételével - év végi részesedésének megállapításánál a 16/1984. (XI. 5.) ÁBMH rendelkezés és a kollektív szerződés szabályai az irányadók."

14. §

Az R. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A mezőgazdasági dolgozót szerszámhasználati díj illeti meg, ha munkakörébe tartozó feladatainak elvégzéséhez saját tulajdonban levő kézi szerszámot, segédeszközt használ. A szerszámhasználati díj összege havonta nem haladhatja meg a térítésben részesülő dolgozó tárgyhavi munkabérének (díjának) két százalékát, átalány esetében pedig dolgozónként a 100 Ft-ot. A szerszámhasználati díj (átalány) mértékét a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) a szerszám, segédeszköz elhasználódási idejével arányosan kell meghatározni.".

15. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1985. január 1. napjától kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 13. §-a hatályát veszti.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter