7/1985. (IV. 20.) MÉM rendelet

a termésbecslésről

A termésbecslés megszervezéséről szóló 1012/ 1962. (IV. 25.) Korm. számú határozat 2. és 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint az érintett szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A várható termés előzetes felmérése érdekében a búza, a rozs, az őszi árpa, a tavaszi árpa. a zab, a rizs, a kukorica, a burgonya, a napraforgó, a vöröshagyma, a paradicsom, a kajszi barack, az alma, a cukorrépa, a dohány, a fűszerpaprika és a szőlő termésbecslését el kell végezni.

2. §

A termésbecslést

a) a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok, valamint az Egészségügyi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia gazdaságainak területén - a munkavállalóiknak kiosztott illetményföldekre is kiterjedően - az igazgató (vezérigazgató) által kijelölt agrármérnök (a továbbiakban: mezőgazdasági szakember),

b) a mezőgazdasági, a halászati termelőszövetkezetek területén a közös üzemre és a háztáji gazdaságokra is kiterjedően, továbbá a mezőgazdasági szakszövetkezetek területén a közös üzemre és a tagok gazdaságára is kiterjedően az elnök által kijelölt mezőgazdasági szakember,

c) az egyéni kistermelők gazdasága, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek, állami gazdaságok keretében működő szakcsoportok területén a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) által kijelölt mezőgazdasági szakember végzi.

3. §

(1) A termésbecslés keretében állapotminősítést, előzetes, majd végleges termésbecslést kell az 1. számú mellékletben meghatározott határidőre és a 2. számú mellékletben meghatározott módon végezni.

(2) A termésbecslést végző mezőgazdasági szakember az általa megállapított termésbecslést a rendelkezésre bocsátott nyomtatványon az 1. számú mellékletben meghatározott határidőre a szakigazgatási szervhez küldi meg.

(3) A szakigazgatási szerv a beérkezett termésbecsléseket felülvizsgálja, a helyi ellenőrzés alapján véleményezi, és azt termelési szektoronként összesítve az 1. számú mellékletben megjelölt határidőre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Mezőgazdasági Főosztályának megküldi.

4. §

(1) A termésbecslés határidőre történő szakszerű elvégzéséért a termelésbecsléssel megbízott mezőgazdasági szakember felelős.

(2) A termésbecslést a szakigazgatási szerv ellenőrzi.

(3) Ha a végleges termésbecslés Időszakában vagy azt követően a becsült termés jelentős módosulása várható, a minisztérium - a szakigazgatási szerv bejelentése alapján - újabb termésbecslést rendelhet el.

5. §

Az e rendelet alapján végrehajtott termésbecslésen kívül, üzemi tájékozódás érdekében végzett becslés adatait csak üzemi célra lehet felhasználni.

6. §

A termésbecslési feladatok határidőre elvégzett, hiteles és megbízható végrehajtását elismeréssel is segíteni kell, amelynek szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.

7. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 7/1979. (V. 22.) MÉM rendelet, valamint a 9/1982. (V. 6.) MÉM rendelet hatályát veszti, de az 1984. évi termésbecslési munka értékelését még a 9/1982. (V. 6.) MÉM rendelet alapján kell elvégezni.

Váncsa Jenő s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. melléklet a 7/1985. (IV. 20.) MÉM rendelethez

HATÁRIDŐ KIMUTATÁS az 1985. évi termésbecslésről

2. számú melléklet a 7/1985. (IV. 20.) MÉM rendelethez

A termésbecslés elvégzésének módja

1. Az állapotminősítés a "jó", a "közepes" és a "gyenge" vetésterületek meghatározására, a termésbecslés pedig a betakarítható termésre vonatkozik.

2. A termésbecslés alapját az állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek nagyüzemi tábláin a méréseken nyugvó megállapítások képezik. A kistermelők gazdasága termésének becslését a terméskialakulás figyelembevételével, a nagyüzemi terméshez való viszonyítással, tapasztalati módon kell elvégezni. A becslést "A TERMÉSBECSLÉS MÓDSZEREI" című kiadványban és a minisztérium rendelkezéseiben foglaltak szerint kell végrehajtani.

3. A Jelentések elkészítésénél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által összeírt területi adatokból kell kiindulni, a hektáronkénti termésátlagot pedig kilogrammban kell kifejezni.

4. A kalászosoknál a várható termést ocsúval együtt kell becsülni. A hektáronkénti termésátlagot a kalászosoknál, a kukoricánál és a napraforgónál száraz szemsúlyban, a rizst gátakkal együtt számított bruttó területre vonatkoztatva kell számítani. A burgonya becslését az új, a korai, a közepes, valamint a késői érésű fajták együttes termésátlagára és külön az őszi érésű fajták termésmennyiségére, a cukorrépát a fejelt gyökér-, a dohányt száraz levél-, a fűszerpaprikát a nyerscső-, a szőlőt hektáronkénti szőlősúlyra kell számítani.

A kajszi barack, az alma - alma összesen, ebből az őszi és téli alma - termését tonnában számított összes mennyiségben kell becsülni. Ezen kívül közölni kell

- az előzetes termésbecslés alkalmával:

a gyümölcsfélék megtermett mennyiségéből becslés útján megállapított felvásárolható és kereskedelmi áruként forgalomba hozható mennyiséget,

- a végleges termésbecslés alkalmával:

a megtermett termésmennyiségből becslés és reprezentatív mérések útján megállapított:

a dohány esetében az iparilag feldolgozható;

a zöldség és a gyümölcs esetében a felvásárolható és kereskedelmi áruként forgalomba hozható termés mennyiségét;

a szőlőtermésből az étkezési szőlő- és a borszőlőből kinyerhető egyszer fejtett bor mennyiségét, a szőlő cukortartalmát;

a főszerpaprika tekintetében az ipari feldolgozásra alkalmas termést.

5. A termésbecslés eredményét a jelentőlap megfelelő részében szöveges jelentésben értékelni, indokolni kell.

6. A termésbecslés végzéséhez szükséges segédeszközöket a minisztérium bocsátja a termésbecslést végző szakemberek rendelkezésére.

7. A termésbecslést végző szakemberek továbbképzéséről a minisztérium gondoskodik.

3. sz. melléklet a 7/1985. (IV. 20.) MÉM rendelethez

A kiemelkedő fontosságú termésbecslési munka elismerése

A megbízható, hiteles termésbecslést erkölcsi és anyagi elismeréssel segíteni kell.

I.

Az elismerés feltétele, hogy a hibahatáron belüli becslések pontszáma az összes megszerezhető pontszámnak legalább a 70%-át elérje, és az, hogy a termésbecslési jelentések időben beérkezzenek.

A feltételek teljesítését termelőszövetkezeteknél és az állami gazdaságoknál a megyei mezőgazdasági osztály, a megyei mezőgazdasági osztálynál a minisztérium állapítja meg.

Az elismerés alapját a végleges, illetve a MÉM által elrendelt újbóli becslésnek a KSH megfelelő szintű termésadataival való összehasonlítása képezi.

Amennyiben a becsült és a KSH tényleges termésadatai közötti eltérést elemi kár (jég, vihar, árvíz, belvíz és tűzkár) okozta, és ezt az Állami Biztosító írásban igazolja, az eltérést figyelmen kívül kell hagyni.

II.

A feltételek teljesítése esetében a minisztérium a termésbecslést végző vagy irányító dolgozókat elismerő oklevéllel tünteti ki;

az oklevéllel kitüntetett szakigazgatási szerv vezetője és a termésbecslést irányító, végző dolgozói részére a minisztérium a miniszteri külső jutalmazási keret terhére jutalmat állapít meg és fizet ki.

A szakigazgatási szerv az oklevél adományozására vonatkozó javaslatát minden év június 3-ig küldi meg a minisztériumnak.

Indokolt, hogy az oklevéllel kitüntetett, de a minisztériumtól jutalomban nem részesült dolgozókat az érdekelt szervezetek részesítsék jutalomban, vagy a feladat elvégzésére biztosítsanak céljutalmat.