10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet
a bűnügyi és az igazságügyi tájékoztatásról[1]
A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 21. § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a nyomozó hatóságok és az ügyészségek (a továbbiakban: bűnüldöző szervek) előtt folyamatban levő, illetve az általuk befejezett büntető ügyekről,
b) a bíróságok, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók (a továbbiakban: bíróságok) előtt folyamatban levő, illetőleg az általuk befejezett ügyekről, továbbá
c) a büntetés-végrehajtási intézetek által végrehajtott bírósági határozatokról szóló,
a sajtóban közölt tájékoztatásra.
2. § (1) A bűnüldöző szervek, a bíróságok és a büntetés-végrehajtási intézetek a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával biztosítják, hogy az előttük folyó eljárásokról, az egyes ügyekben végzett tevékenységükről a közvélemény hiteles, pontos és gyors tájékoztatást kapjon.
(2) A felvilágosítást - a Tv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül - meg kell tagadni akkor is, ha az veszélyezteti az eljárás eredményes lefolytatását.
3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott ügyekről adott tájékoztatás nem sértheti az ártatlanság vélelmét és az állampolgárok személyhez fűződő jogait. Nem tartalmazhat olyan megállapítást, amely a tárgyilagos döntést veszélyezteti.
(2) A tájékoztatásban közölni kell, hogy az ismertetett ügy az eljárásnak milyen szakaszában van, és hogy a tájékoztatás milyen forrásból származik.
(3) Ha a sajtó az 1. §-ban meghatározott ügyről az eljárást befejező határozat meghozatala előtt közölt tájékoztatást, akkor az eljárást befejező határozatról, ha pedig a határozatot utóbb megváltoztatták, erről a döntésről is - az érdekelt kérelmére - hírt kell adni.
(4) A tájékoztatás során a kiskorú személy családi neve - kivéve, ha súlyos bűncselekményt követett el - csak kezdőbetűvel jelölhető, képmása és hangfelvétele pedig - a Ptk. 80. § (3) bekezdésében meghatározott eseten kívül - csak olyan módon közölhető, hogy a kiskorú ne legyen azonosítható.
4. § A folyamatban levő ügyre vonatkozó, a sajtó által nyilvánosan közölt közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot a bíróságok és a bűnüldöző szervek az ügy jogerős befejezése után válaszolják meg.
Tájékoztatás a büntetőeljárás nyomozási szakaszáról
5. § (1)[2]
(2) Az ügyészségen folyamatban levő vagy az ügyészség által befejezett büntető ügyről az illetékes, valamint a felettes ügyészi szerv vezetője vagy az általa megbízott személy ad felvilágosítást.
(3) Ha a nyomozást a vám- és pénzügyőrség folytatja, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka vagy az általa megbízott személy, ha pedig más szerv folytatja le - vagy külön jogszabály alapján más szerv végez nyomozási cselekményeket - a nyomozást lefolytató szerv parancsnoka (vezetője) gondoskodik a szükséges adatoknak és felvilágosításoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásáról.
(4) A felvilágosítás adására jogosult ügyész a rendőrségen vagy a más szerv előtt folyamatban levő nyomozásról is felvilágosítást adhat.
6. § Az újságíró az előzetes letartóztatásban levő terhelttel csak a nyomozó hatóság vagy az ügyészség felvilágosítás adására jogosult képviselőjének engedélyével - az általa meghatározott ellenőrzés mellett - folytathat beszélgetést. A beszélgetés során fénykép, televízió vagy filmfelvétel, illetőleg hangfelvétel (a továbbiakban: felvétel) az engedélyező hozzájárulásával készíthető. A felvétel nyilvánosságra hozatalához - a Ptk. 80. § (3) bekezdésében meghatározott eseten kívül - a terhelt hozzájárulása szükséges.
7. § Ha a büntetőeljárás megindulásának közlése már önmagában állami, szolgálati vagy üzemi (üzleti) titkot sért, illetőleg az eljárás eredményes lefolytatását veszélyezteti, az erre vonatkozó felvilágosítást meg kell tagadni.
Tájékoztatás a bírósági eljárásról
8. § (1) A bíróság előtt folyamatban levő ügyről a sajtó részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy ad felvilágosítást.
(2) A jogerősen befejezett ügyről - az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül - az ügy intézéséért felelős dolgozó (közjegyző, végrehajtó) is adhat felvilágosítást, a bíró azonban az általa tárgyalt ügyről nem adhat felvilágosítást.
9. § (1) A bíróság elnöke a folyamatban levő, illetve a bíróság által befejezett ügyben az újságírónak betekintést engedélyezhet az ügy irataiba.
(2) A nyilvánosság kizárásával tartott tárgyaláson történtekről a sajtó részére felvilágosítás nem adható, az ügy irataiba betekintés nem engedélyezhető.
10. § Magánszemélyek polgári jogi perének, a családjogi pernek, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos pernek nyilvános bírósági tárgyalásáról csak valamennyi perben álló fél (beavatkozó) hozzájárulásával szabad tájékoztatást adni.
11. § (1) A bírósági tárgyaláson felvételt készíteni csak az eljáró tanács elnökének egedélyével szabad. Az engedély - a Ptk. 80. § (3) bekezdésében meghatározott eseten kívül - csak akkor adható meg, ha a felvétel nyilvánosságra hozatalához a felvételen szereplő és az eljárásban részt vevő személyek hozzájárultak.
(2) Az érintett személy hozzájárulása nélkül felvételt készíteni csak a Ptk. 80. § (3) bekezdésében meghatározott esetben szabad, erre az eljáró tanács elnöke adhat engedélyt.
(3) Az engedélyt vissza kell vonni, illetve a további nyilvánosságra hozatalt meg kell tiltani, ha utóbb a tárgyalásról a bíróság a nyilvánosságot kizárta. Az engedély visszavonható, ha a tanács elnöke az eljárás, illetőleg a rendfenntartás érdekében azt indokoltnak tartja.
Tájékoztatás a büntetés-végrehajtásról
12. §[3] A büntetés-végrehajtási intézetben szabadságvesztés büntetését vagy elzárását töltő, illetőleg szigorított őrizetben levő személlyel való beszélgetést, a beszélgetésről felvétel készítését a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az Igazságügyi Minisztérium Tudományos és Tájékoztatási főosztályának vezetőjével egyetértésben engedélyezi. Az engedélyezésre a 11. § (1)-(2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
13. § (1) Ez a rendelet 1986. szeptember hó 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az igazságügyi sajtótájékoztatásról szóló 111/1980. (IK. 5.) IM utasítás a hatályát veszti.
(2)[4]
Lábjegyzetek:
[1] A rendelet végrehajtására lásd a 109/1986. (IK 11.) IM utasítást.
[2] Hatályon kívül helyezte a 26/2003. (VI. 26.) BM-IM együttes rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.07.01.
[3] A Magyar Közlöny 1986. évi 42. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg A szigorított őrizet jogintézményét az 1989. évi LIV. törvény 5. §-a megszüntette. Az Igazságügyi Minisztérium Tudományos és Tájékoztatási Főosztálya megszűnt, a főosztály vezetőjének a rendeletben meghatározott egyetértési jogkorét más szervezeti egység vezetője nem gyakorolja.
[4] A 13. § (2) bekezdésének szövege beiktatva 7/1972. (XI. 18.) IM rendelet 18. §-ánál.