1989. évi LIV. törvény

a Büntető Törvénykönyv módosításáról[1]

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ebbe nem számít bele az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § (3) bekezdése értelmében szünetelnek, valamint az az idő sem, amely alatt az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani."

2. § A Btk. 70. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés 1-3. pontjában felsorolt intézkedések önállóan, büntetés helyett, a 4-5. pontban felsoroltak önállóan és büntetés mellett is alkalmazhatók, a 7. pontban megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható."

3. § A Btk. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság (48. §), illetve a próbaidő (72. §, 89. §) eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Visszaeső próbára bocsátása [72. § (4) bek.] esetén a pártfogó felügyeletet el kell rendelni."

4. § A Btk. 245. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"245. § Aki a büntető eljárás, továbbá a szabadságvesztés végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

5. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A Btk. 70. §-a (1) bekezdésének 6. pontja és 78-81. §-a a hatályát veszti.

(3) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 97/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a szabadságvesztésből véglegesen szabadult személy, aki a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, hatvan napig terjedő elzárással vagy tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(4)[2]

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Jakab Róbertné s. k.,

az Országgyűlés alelnöke