1/1986. (II. 1.) BkM rendelet

az idegenvezetésről

Az idegenvezetésről a 8/1970. (IV. 1.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) Az idegenvezetés: hazánk és idegenforgalmi értékeinek megismertetése a magyar és a külföldi turistákkal, továbbá a bel- és külföldi társasutazásokhoz kapcsolódó szolgáltatások helyszíni szervezése.

(2) Nem minősül idegenvezetésnek:

a) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által szervezett országjárás keretében végzett csoportvezetés;

b) a szakvezetés múzeumban, könyvtárban, műemlék épületben, kiállításon, természetvédelmi területen stb., ha azt az ott foglalkoztatott dolgozó végzi;

c) a szakmabeliek alkalomszerű vezetése a szakma körén belül, túravezetés, valamint kirándulócsoport tagjaként végzett idegenvezetés jellegű tevékenység;

d) a csoportkísérés.

2. §

(1) Idegenvezetői tevékenységet csak az végezhet, aki a Belkereskedelmi Továbbképző Intézet (a továbbiakban: BTI) által kiállított és érvényes idegenvezetői igazolvánnyal rendelkezik (a továbbiakban: idegenvezető), és az igazolvány kiadásával egyidejűleg az idegenvezetők nyilvántartásába bejegyeztek.

(2) Idegenvezetőt utazás szervezésére jogosult jogi személy foglalkoztathat.

(3) Magyar turistacsoport kísérését külföldön csak idegennyelvű idegenvezetésre jogosító igazolvánnyal rendelkező idegenvezető végezheti.

3. §

(1) Idegenvezetői igazolványt az kaphat, aki az idegenvezetői képesítést nyújtó (továbbiakban: idegenvezetőképző) tanfolyam elvégzése, illetve a gimnáziumban, valamint a felsőoktatási intézményben folyó idegenvezetői képzés befejezése után sikeres vizsgát tett. A belkereskedelmi miniszter kivételesen indokolt esetben engedélyezheti az idegenvezetői vizsga letételét tanfolyam elvégzése nélkül is.

(2) Az idegenvezetői igazolvány:

a) magyar nyelven hazánk egész területén,

b) az igazolványba bejegyzett idegen nyelven Magyarország egész területén, illetve külföldön jogosít idegenvezetésre.

(3) Az idegennyelvű idegenvezetői vizsga feltétele:

a) legalább középfokú állami nyelvvizsga* bizonyítvány, vagy[1]

b) állami nyelvvizsgával egyenértékű vizsga, illetve idegen nyelvtudást igazoló okirat* vagy[2]

c) idegen anyanyelv

valamint az, hogy a jelölt a vizsgán az idegenvezetéshez szükséges nyelvismeretből megfeleljen.

(4) Az idegenvezetői igazolványban meg kell jelölni azt az idegenforgalmi tájegységet (területet), amelynek idegenforgalmi értékeiről; illetve azt a szakterületet, amelyről az idegenvezető kiemelkedő ismeretekkel rendelkezik.

(5) Az idegenvezetői igazolvány a kiállításától számított négy évig érvényes. Az igazolvány érvényességét a BTI további négy évre meghoszszabbítja, ha az idegenvezető a 4. § (2) bekezdése alapján szervezett továbbképző tanfolyamot eredményesen elvégezte.

4. §

(1) Idegenvezetőképző tanfolyamot a BTI, illetve a Belkereskedelmi Minisztérium előzetes hozzájárulásával az idegenforgalmi hivatalok szervezhetnek.

(2) Továbbképző tanfolyamot a BTI, illetve a Belkereskedelmi Minisztérium előzetes hozzájárulásával az utazás szervezésére jogosult jogi személyek szervezhetnek.

(3) Az idegenvezetőképző tanfolyamra csak az a személy vehető fel, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, büntetlen előéletét hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolta és sikeres felvételi vizsgát tett.

(4) A felvételi vizsgán a tanfolyamra jelentkező alkalmasságát, általános műveltségét, ideológiai-politikai felkészültségét, és amennyiben idegennyelvű idegenvezetésre jogosító igazolványt kíván szerezni, idegen nyelvtudását kell értékelni.

(5) Az idegenvezetőképző tanfolyam felvételi vizsgájának rendjét, valamint az idegenvezetőképző és továbbképző tanfolyam időtartamát, tananyagát, vizsgarendjét, továbbá az idegenvezetői igazolványba bejegyzésre kerülő adatokat és az idegenvezetők nyilvántartásának rendszerét a BTI-nek a belkereskedelmi miniszter által jóváhagyott szabályzata határozza meg.

(6) Az idegenvezetők nyilvántartását a BTI vezeti.

5. §

(1) A tanfolyami képzés költségeit a résztvevők viselik.

(2) A tanfolyami képzés előadóinak és a vizsgáztatóinak díjazására a külön jogszabályban megálllapított díjtételeket kell alkalmazni.**[3]

6. §

Az idegenvezetőt foglalkoztató jogi személy köteles az idegenvezető tevékenységét ellenőrizni. Az ellenőrzés irányelveit a belkereskedelmi miniszter határozza meg.

7. §

(1) Ha az idegenvezető az idegenvezetői tevékenységre alkalmatlan vagy méltatlan, foglalkoztatását meg kell szüntetni és az idegenvezetői igazolványát vissza kell vonni.

(2) Az idegenvezetőt foglalkoztató jogi személy a BTI-nél kezdeményezheti az idegenvezetői igazolvány visszavonását. Az idegenvezetői igazolvány visszavonása a Belkereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik.

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napián lép hatályba, egyidejűleg az idegenvezetésről szóló 17/1976. (X. 11.) BkM rendelet és az ezt módosító 22/1979. (XII. 6.) BkM rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet hatályba lépése előtt kiállított idegenvezetői igazolványok a kiállítástól számított négy évig érvényesek és érvényességük a 3. § (5) bekezdésében foglaltak szerint meghosszabbítható. Az idegenforgalmi hivatalok tanfolyamán megszerzett, egy megyére érvényes idegenvezetői igazolvánnyal rendelkezők a BTI által szervezett különbözeti vizsga letételével szerezhetik meg a 2-3. §-ban foglaltaknak megfelelő jogosultságot.

(3) A rendelet hatályba lépésének napján idegennyelvű idegenvezetésre jogosultak, e tevékenységüket a 3. § (3) bekezdésében foglalt követelmények hiányában akkor folytathatják, ha a nyelvtudásukról az idegenvezetői továbbképzés során [3. § (5) bekezdés] ismételten számot adnak.

(4) Az 1985-1986, illetve az ezt megelőző oktatási évben megkezdett idegenvezető képzés keretében tanulmányokat végzők a 3. § (3) bekezdésében foglalt követelmények hiányában e tevékenységüket a vizsga letételét követően akkor folytathatják, ha a nyelvtudásukról az idegenvezetői továbbképzés során [3. § (5) bekezdés] ismételten számot adnak.

Dr. Juhár Zoltán s. k.,

belkereskedelmi miniszter

Lábjegyzetek:

[1] * 4/1982. (III. 12.) MM rendelettel módosított 3/1980. (X. 25.) MM rendelet.

[2] * 4/1982. (III. 12.) MM rendelettel módosított 3/1980. (X. 25.) MM rendelet.

[3] ** 32/1980. (XII. 27.) MüM rendelet.