4/1986. (III. 20.) ÉVM rendelet

az Építéstervezési Szakértői Bizottságokról

1. §

(1) Az épített környezet magas színvonalú alakításához fűződő társadalmi érdek érvényre juttatása és ezzel összefüggésben az építéstervezés szakmai minőségének javítása céljából a tervező - az e rendeletben meghatározott körben - az általa tervezett építési tervmegoldásról az építés helye szerint illetékes Építéstervezési Szakértői Bizottságtól (a továbbiakban: ÉSZB) szakvéleményt köteles beszerezni.

(2) Ha az államtitok védelme, honvédelmi vagy belbiztonsági érdek indokolja, szakvéleményt nem kell beszerezni.

2. §

(1) ÉSZB-t a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve mellett kell alakítani.

(2) A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve jóváhagyásával a fővárosi kerületi, városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve mellett is alakítható ÉSZB.

(3) Az ÉSZB megalakításáról az (1)-(2) bekezdésben említett szakigazgatási szerv (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) gondoskodik és ellátja annak szakmai és törvényességi felügyeletét.

(4) Tájegységek építészeti-területrendezési érdekeinek egységes érvényesítése céljából az érdekelt szakigazgatási szervek közös ÉSZB-t alakíthatnak.

3. §

(1) Az ÉSZB szakmai-véleményező szerv.

(2) Az ÉSZB szakvéleménye az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott szakhatósági hozzájárulásokat nem pótolja.

4. §

Az ÉSZB a benyújtott műszaki tervek szakvéleményezése során

a) elősegíti a településfejlesztési és területrendezési, valamint az építéspolitikai célok megvalósítását,

b) vizsgálja az új épületek, műtárgyak és más építmények (a továbbiakban együtt: építmények) elhelyezését, a település rendezési tervével való összhangját, a környezetbe, a település és utcaképbe való illeszkedését, a meglevő beépítéshez való csatlakozását,

c) állást foglal a tervezett építés területfelhasználási, építészeti, esztétikai, valamint műemléki, gazdaságossági, településrendezési, táj- és környezetvédelmi kérdéseiben.

5. §

(1) Az ÉSZB-től

a) telepszerű lakóházépítés, mezőgazdaság- és ipartelepek, településközpontok, történeti városrészek átépítéssel érintett területének beépítésére,

b) városképi jelentőségű, valamint műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben, természetvédelmi területen, valamint kiemelt üdülőterületen új építmény építésére, illetve meglevő építmény külső megjelenését érintő átalakítására, felújítására, korszerűsítésére, helyreállítására és bővítésére,

c) a magántervezés keretében építési engedélykérelem céljára,

d) a szakigazgatási szerv által előírt esetben egyéb építmény építésére

készített műszaki terv esetében kell szakvéleményt beszerezni.

(2) Az ÉSZB szakvéleményének megkéréséhez

a) az építési engedélyezési eljárás körébe vont építmények esetében az ott megkívánt terveket vagy azok munkaközi tervezetét,

b) az építési engedélyezési eljárás körébe nem tartozó tervműveletek (beépítési terv stb.) esetében a tervfajta sajátosságainak, illetve a szakmai előírásoknak megfelelő terveket vagy azok munkaközi terveit kell benyújtani 3 példányban, olyan tartalommal és részletességgel (szükség esetén részletes műszaki leírás, ismertetés, fénykép stb. csatolásával), amelyek a 4. §-ban meghatározott követelmények elbírálására alkalmasak.

6. §

(1) Az ÉSZB vezetőjének, annak működési területén a településfejlesztési, a területrendezési, az építészeti feladatokat átfogóan ismerő, felsőfokú szakképesítéssel és nagy szakmai gyakorlattal rendelkező személyt kell megbízni.

(2) Az ÉSZB tagjának

a) a szakigazgatási szervek,

b) a szakirányú felsőfokú oktatási intézmények, valamint

c) a szakmai-társadalmi szervezetek

által kijelölt felsőfokú szakképesítéssel és nagy szakmai gyakorlattal rendelkező személyeket lehet megbízni.

(3) Szakkérdés elbírálása esetén az ÉSZB munkájába szakértők is bevonhatók.

(4) A szakvélemény adásban nem vehet részt a műszaki terv szakvéleményeztetésében, építési engedélyezésében (jóváhagyásában) érdekelt személy (pl. tervező, építtető) és annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont, beleértve az élettársat is].

(5) Az ÉSZB vezetőjét és tagjait a szakigazgatási szerv bízza meg a másodállás, mellékfoglalkozás és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatás szabályainak megfelelően.

7. §

(1) Az ÉSZB a szakvélemény adást legalább 5 fős szakértői bizottságokban végzi. A szakértői bizottságok összetételét a benyújtott műszaki tervek alapján az ÉSZB vezetője határozza meg.

(2) A szakértői bizottság - indokolt esetben -a műszaki terv ismertetésére annak tervezőjét, építtetőjét meghívhatja.

8. §

(1) Az ÉSZB a benyújtott műszaki tervet, annak beérkezésétől számított 15 napon belül szakvéleményezi. A szakvéleményt az ÉSZB vezetője írja alá.

(2) Az ÉSZB a szakvéleményében részletes indoklás mellett az építési engedélyezésre (jóváhagyásra)

- javasolt,

- átdolgozás, hiánypótlás után javasolt,

- nem javasolt

minősítést adhatja.

(3) A szakvélemény indoklásában meg kell határozni a műszaki tervvel kapcsolatos esetleges kifogásokat, illetve az ÉSZB ezekkel kapcsolatosan tett észrevételeit, ajánlásait.

(4) A műszaki tervet és a szakvéleményt egy-egy példányban meg kell küldeni a tervezőnek, valamint a tervezett építés helye szerint illetékes első fokú építésügyi hatóságnak.

9. §

(1) Az ÉSZB működési (dologi és személyi) költségeinek fedezése céljából a tervezőnek a műszaki terv benyújtásakor

a) lakó- és üdülőépület esetében lakásonként, illetőleg üdülőegységenként 200 forint, de legfeljebb 2000 forint,

b) a magántervezés keretében készített gazdasági épület, melléképület és melléképítmény terve esetében 200 forint,

c) a beépítési tervek (ideértve a telepszerű lakóházépítés több épületre kiterjedő beépítési tervét) és egyéb építmények terve esetében 1000 forint

díjat kell befizetni a területileg illetékes szakigazgatási szerv részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjakat elkülönítetten kell kezelni, ez az összeg más célra nem használható fel.

(3) Az ÉSZB munkájában közreműködők díjazását végzett munkájukkal arányosan, a másodállás, mellékfoglalkozás és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatás szabályai szerint a szakigazgatási szerv állapítja meg.

10. §

Ez a rendelet 1986. július 1-én lép hatályba.

Somogyi László s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter